• Nem Talált Eredményt

A fordítási tevékenységet támogató információs rendszerek megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A fordítási tevékenységet támogató információs rendszerek megtekintése"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

T M T 35. évf. 1988.12. sz.

A f o r d í t á s i t e v é k e n y s é g e t t á m o g a t ó i n f o r m á c i ó s rendszerek

A számítógépek alkalmazásának a fordítási tevé­

kenységben ma két irányvonala ismeretes: az ember által végzett, számitógéppel támogatott fordítás és az automatizált fordítás, amelyhez fordítói segítsé­

get vesznek igénybe.

Terminológiai adatbankok

A terminológiai adatbankok gyors ellerjedését a t u d o m á n y o s és műszaki kifejezések számának gyors n ö v e k e d é s e , e kifejezések rendszerezése, összegyűj­

tése iránt m e g m u t a t k o z ó igény magyarázza. Fejlő­

d é s ü k n e k két irányzata figyelhető meg: az európai és a kanadai. Európában a fordítási tevékenységet támogató számítógépes rendszerek részei, automa­

tikus terminológiai szótárként kezelik őket. Kanadá­

ban különválasztják a terminológiai bankokat és az automatikus szótárakat. V é l e m é n y ü k szerint a ter­

minológiai adatbank nem csupán ábécérendbe sze­

dett szavak halmaza, hanem meghatározott szem­

pontból rendezett fogalomhalmaz, ahol a fogalmak­

hoz hozzákapcsolják az ezeket kifejező szavakat.

A terminológiai bankok fejlődése szempontjából lényeges a köztük zajló információcsere. 1980-ban az UNESCO égisze alatt nemzetközi hálózatot fej­

leszteltek k i az egyes országokban a terminológiai bankok létrehozásával és működésével kapcsolatos m u n k á k koordinálására. Valamennyi m ű k ö d ő ter­

minológiai bank legalább kétnyelvű. H á r o m fő rész­

ből áll: input-, tároló- és outputelemből. A világon több mint 40 terminológiai bank létezik.

I.exikografikus információs rendszer

A LEXIS lexikografikus információs rendszert az NSZK-ban dolgozták k i . A rendszerben a következő müveletek végezhetők el: szótárak előállítása papí­

ron vagy mikrofilmen; egy bizonyos t é m a k ö r , szak­

terület speciális szavainak szójegyzéke papíron; a fordítási munka közvetlen támogatása szövegorien¬

tált műszaki szójegyzékek kiadásával; másodlagos információk szolgáltatása; bibliográfiai adatok szol­

gáltatása speciális terminológiai kérések esetén; a le­

fordított szövegek leírása. A szótár-információkat két adatbank ( L E X I S - I és L E X I S - 1 I ) tartalmazza.

A LEXIS—I — az alapbank — a kétnyelvű szó­

tárelemek elvére épül. 1980. július l-jén több mint 1,4 millió szótári elemet tartalmazott. A szótár ké­

szítői úgy vélik, hogy különös figyelmet kell fordí­

tani a szóösszetételekre, mivel a fordítói kérések

80%-a ezekkel kapcsolatos. A t ö b b é r t e l m ü szavak különböző jelentései megkapják annak a szakterü­

letnek a kódját, amelyhez tartoznak. A fordító kí­

vánsága szerint vagy csak a kért szakterület fordítási megfelelői jelennek meg, vagy az egész szótári elem. A szótárban nem talált kifejezések egy gyűj- töblokkba k e r ü l n e k , azután a terminológiai bizott­

ságnak adják át feldolgozásra.

A LEXIS—II — a kiegészítő bank — egynyelvű szótár, amely tartalmazza a rendszer valamilyen nyelvű szavát, kifejezését és a hozzá tartozó infor­

mációkat. Ezek a kiegészítő információk: a kifejezés értelmezése, alkalmazási példái, szinonimái és anto- nimái, más szavakra való utalások, a tárgyhoz tar­

tozó szakirodalomra való utalások. A rendszer ké­

szítői tervezik a fordítások archívumának kialakítá­

sát, amely a fordítási m u n k á k n a k további segédesz­

köze lehet.

Az E U R O D I C A U T O M terminológiai bank Az E U R O D I C A U T O M az Európai Közösség Bi­

zottsága Terminológiai Hivatalának terminológiai adatbankja, amely Luxemburgban ü z e m e l . A bank létrehozásával kapcsolatos m u n k á k 1973-ban kez­

dődtek meg. Felöleli az Európai Gazdasági Közös­

ség tevékenysége k ü l ö n b ö z ő területeinek termino­

lógiáját a közösség valamennyi hivatalos nyelvén. A rendszer m ű k ö d é s é n e k alapelvei:

• a felhasználó közvetlen, terminálon keresztül megvalósuló kapcsolata a rendszerrel;

• a rendszer kritikus megítélése a felhasználó­

fordító részéről.

A rendszer 1975-ben kezdett m ű k ö d n i az I B M STA 1RS programcsomag alkalmazásával. K é s ő b b saját programcsomagot dolgoztak k i . A rendszer ha­

tékonyságát n a g y m é r t é k b e n növeli, hogy a termino­

lógiai egységek a kért egységnek való megfelelés szerinti c s ö k k e n ő sorrendben jelennek meg. A ter­

minológiai kártya (szótári egység) a kifejezéseket különböző nyelven tartalmazza a következő infor­

mációkkal együtt: a kártyát készítő szervezet meg­

nevezése, a kártya kitöltésének alapjául szolgáló do­

kumentum típusa, sorszám, megbízhatósági kód, tárgykód, magyarázat, megjegyzések. A t e r m i n o l ó ­ giai kártyák formájukat tekintve nem azonosak. A rendszerhez nem kapcsolódnak morfológiai elem­

zőprogramok, a fejlesztés jelenlegi szakaszában gaz­

daságtalannak tartják.

1980 nyarán a rendszer fejlesztése új szakaszba lépett. Az E U R O N E T - h á l ó z a t h o z kapcsolt EURO-

563

(2)

B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , referátumok

D I C A U T O M a terminológiai bankok közül elsökéni vált elérhetővé nagy távolságról is. Ebben a szakasz­

ban a fejlesztők számára a legfontosabb kérdés az adatbank jó minőségű adatokkal való feltöltése, a már meglévő adatállománnyal kapcsolatban a duplu­

mok kiszűrése volt. Évről évre jobban látszik, hogy a terminológiai m u n k á k módszertanát egységesíteni kell. E nélkül n e h é z k e s az adatbankok közötti adat­

csere. 1980 őszén a terminológiai bankhoz rövidítési bankot is kapcsoltak.

A T E A M információs rendszer

A T E A M programrendszert a Siemens nyelvé­

szeti szolgál latásnál dolgozták k i ; 1,5 millió termi­

nológiai egységből áll. Valamennyi terminológiai egység egy-egy fogalmat tartalmaz, valamint ejoga- lom különböző nyelvű megfelelőit. Ma az első al- adatbank m ű k ö d i k , amelyben a kifejezések nyolc európai nyelven vannak meg. Egyidejűleg folyik a második albank kidolgozása is, amely a nem európai nyelvű megfelelőket tartalmazza majd. Nem min­

den terminológiai egység tartalmazza a kifejezés va­

lamennyi nyelvű megfelelőjét. A többértelmü kife­

jezés minden egyes jelentése külön terminológiai egységben van. A T E A M rendszer fő feladata nem a terminológia szabványosítása, hanem a különböző nyelvű kifejezések összegyűjtése, magyarázata és tá­

rolása, hogy a szakszövegeket fordítók munkáját megkönnyítse.

A szótárelemek szerkezete egységesítve van, ami lehetővé teszi a más terminológiai bankokkal való információcserét. A terminológiai elem felvite­

lekor hét kötelező információt kell megadni az adolt kifejezésről:

• egyértelmű meghalározás,

• minőségi ériékelés,

• a bevitel d á t u m a ,

• a terminológiai elemért felelős csoport neve,

• a tárgykör meghatározása,

• a terminológiai egység szó, szóösszetétel vagy kifejezés-e,

• a terminológiai egység forrása.

Az utóbbi években a T E A M rendszer keretén belül a terminológiai bank és a szövegszerkesztő program együttes használatát oldotlák meg. A for­

dító így inieraktiv ü z e m m ó d b a n m ű k ö d ő terminá­

lon szerkesztheti meg a fordítás szövegét. A jövőben olyan fordítási támogató rendszeri szerelnénk kidol­

gozni, amely két ü z e m m ó d b a n használható: egy­

részt mint szótárprocesszor — amely a megjelenítőn vagy nyomlatott formában szótárinformációkat szol­

gáltatna - , másrészt m i n i interaktív fordílói rend­

szer.

A P L A T E R M információs rendszer

A P L A T E R M olyan programrendszer, amely a P L A T Ó N oktatási rendszer kétnyelvű szótárát tar­

talmazó terminológiai bankot szolgája k i . A bank legfoniosabb sajátosságai: az adatok állandó rende­

zettsége, a felhasználó közvetlen kapcsolata a rend­

szerrel a lekérdezés során, programvezérlés. A bank angol nyelvű kifejezéseket tartalmaz és ezek francia nyelvű megfelelőit. Egyes esetekben kiegé­

szítő információként magyarázat, vagy a ritka kifeje­

zések alkalmazásának egy-egy példája szerepel.

A P L A T E R M rendszert tapasztalati úton hozták létre. Az első szakaszban a kifejezések kartoték­

rendszeréi készítették el az eredeti és a fordított k i ­ fejezésekkel. A második szakaszban elemezték a kapott adatokat és kialakították a kifejezések karto­

tékrendszerének végleges változatál. A harmadik szakaszban a kartotékok feldolgozását végző progra­

mok készültek el.

A terminológiai kártya a következő információkat tartalmazza: kifejezés; fordítási ekvivalens; értel­

mezés; alkalmazási példa; megjegyzés, kiegészítő információk. Az adatbank 12 fájlból áll. Az első fájl a megjegyzéseket, bibliográfiai adatokat, egyéb megjegyzéseket, a második és harmadik fájl a francia és angol kifejezéseket foglalja magában. A fennma­

radó többi fájl a szótárelemekkel van feltöltve.

1981-ben a bankban 400 ezer terminológiai kártya volt.

Interaktív fordílói rendszerek

Jó néhány szakértő úgy véli, hogy a j ö v ő az inter­

aktív ü z e m m ó d ú automatikus fordítási rendszereké, ahol a fordító beavatkozhat a programok futásába.

1980-ban készült el az USA-ban kidolgozott rend­

szer egyik változata, amely a szövegeket egy nyelvről több nyelvre fordító szakember munkáját támogatta. A rendszer szótárai mintegy 30 ezer szót tartalmaztak, valamint sok állandó szókapcsolatot.

A rendszer interaktív üzemmódját először csak a bejövő szövegek elemzésére tervezlék, de a rend­

szer továbbfejlesztésekor kitűni, hogy az emberi be­

avatkozás célszerű a fordítási szakaszban is. Az itt nyert tapasztalatok alapján jelenleg a rendszer máso­

dik vállozatának létrehozásán dolgoznak, amelyben az egy nyelvről egy nyelvre való fordítás került elő­

térbe. A rendszerfejlesztők azt az elvet próbálják megvalósítani, hogy '*nem az ember van a gépéri, hanem a gép az e m b e r é r t " . A rendszer második vál­

tozata három szintből áll. Az első szinten a termino­

lógiai adatbankkal összekapcsolt szövegszerkesztő

564

(3)

T M T 3 5 . é v i . 1988.12. s í .

program van jelen. A második szinthez a kiindulási szöveg géppel olvasható formában való előállítása szükséges. A harmadik szinten automatikus fordítás folyik, amelynek folyamatába azonban a fordító bár­

mikor beavatkozhat.

/ K A Z A K E V I C , O. A.: Infonnacionnye sistem)' — v pomoS* perevodCiku. = Nautno-tehniceskaa ínfor- macil, Ser. 2.7. sz. 1986. p. 1-6./

( G á b o s Zsuzsa)

T á v m á s o l ó - k é s z ü l é k ( f a k s z i m i l e ) h a s z n á l a t a egy i l l i n o i s i

k ö n y v t á r i h á l ó z a t b a n

Az illinoisi ( U S A ) könyvtárak együttműködésük keretében napokról órákra csökkentették a hozzáfé­

rési időt a könyvtárközi kölcsönzés során: a kért do­

kumentumokat távmásolóval továbbítják. Több mint ötven állami, iskolai, felsőoktalási és közmű­

velődési könyvtár alkalmazza a távmásoló technoló­

giát. A Fax-projekt köre egyre bövüt: az egészség­

ügyi intézmények könyviárai is széleskörűen alkal­

mazzák m á r a távmásoló-készülékekel az informá­

ció gyors továbbítására.

A távmásolai ára magában foglalja a telefonhívás árát, a készüléknek és fenntartásának, valamint m ű k ö d t e t é s é n e k költségeit.

A részt vevő könyvtárak lizenegy megye három­

százezer lakosát szolgálják k i , s együtlmüködésük már hosszú időre tekinthet vissza. A könyvtárak eltérő gyűjteményei kiegészítették egymást, s lehe­

tőség nyilt arra, hogy megosszák erőforrásaikat, és elkerüljék azt a veszélyt, hogy egyforma állománya­

ik legyenek. Mégis a nagy chicagói és springfieldi gyűjtemények túl messze vollak ahhoz, hogy a hasz­

nálók odautazzanak; a fulárszolgálaton alapuló könyvtárközi kölcsönzés erősen függőn az időjárási viszonyoktól; három könyvtár arra kényszerült, hogy telexhálózatot hozzon létre a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolításának megkönnyítésére.

Mindez oda vezetett, hogy 1983 tavaszán javasla­

tot lettek a lávmásolórendszer bevezetésére. Abból indultak k i , hogy a könyvtáraknak szükségük van egy gyors d o k u m e n t u m k é z b e s í t ő rendszerre, ha ha­

tékonyan akarnak versenyezni más információszol­

gáltalókkal.

Néhány évvel korábban a könyvtárak m á r fonto­

lóra vették a távmásolás lehetőségét. Akkor m é g a technológiai korlátok miatt az elképzelés nem volt életképes, mivel egy oldal lovábbilása tiz percig is eltartott. A távmásolórendszerek ma m á r tíz másod­

percen belül továbbítanak egy lapot. Azérl d ö n t ö l ­ tek a távmásolás bevezetése mellett, mert

• a használónak nem kell messzire utaznia az infor­

mációért.

• elősegíti a használati korlátozás alá eső e l é r h e t ő ­ ségéi,

• a kézbesítés nem függ az időjárási és egyéb körül­

ményektől,

• technológiailag megbízható,

• kiküszöböli a csomagküldést,

• minimalizálja a nyilvántartási m u n k á t ,

• csökkenti a m á s kézbesítörendszerekre eső meg­

terhelést, és a költségekel az igénylőre hárítja.

Az illinoisi könyviárak évi 4,5 millió könyviárkö- zi ügyletet bonyolítanak le. A kezdeti nyolcvanhat­

ezer dollár fedezte a hél könyviárban a berendezé­

sek telepílésél és a közveilen működtetési költsége­

ket. A készülékeknek nincs szükségük kezelőre, automatikusan nyilvántartják minden m ű v e i e l ü k e t , előre programozhatóan, automatikusan tudnak hívni, és ugyanazt az anyagot löbb helyre is szét ludják küldeni.

A könyvtárak 1984 januárjában kezdlék el hasz­

nálni a távmásoló-készülékekéi. Rendszeres havi megbeszéléseiken nemcsak a távmásolással kapcso­

latos kérdéseket viiatták meg, hanem helyet kaplak más, az e g y ü l l m ü k ö d é s t érintő kérdések is. Kél é v múlva már h e t v e n k é t különböző intézmény tarto­

zott a hálózatba.

Tizennyolc intézet 71 337 oldal továbbítását je­

lentette, 9874 megkeresésre. A kérések 57,1%-a egyetemi kutatásoktól, 22,8%-a orvosi kutatásoktól, 9,5%-a pedig személyektől érkezett. Az első évben minden intézmény havonta átlagosan ötvenegy kérést elégiieit k i . Egy dokumentum átlagosan 5,5 oldalból állt. Azokban az i n i é z m é n y e k b e n , ahol a kezelők gyakorloitabbak voltak, az áilagos kérés­

szám hamarosan nyolcvanhétre emelkedett. A táv­

másolás alkalmazásának hasznosságál legjobban az mulatja, hogy a könyvtárközi kölcsönzés 500%-kal megnőtt. A futárszolgálat forgalma viszont 12,5%- kal visszaesel).

A használók 77,7%-a fonlosnak tartolta a szolgál­

tatás sebességét. Az átvitel 2 3 - 7 0 másodpercig tar-

565

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Továbbá megmutatta, hogy a történeti nézőpont megjelenítésével érzékeltethetjük, hogy a gyermekkor történeti konstrukció, azaz a gyermekkort nem