Ritter, Kurt: Agrárgazdaság és agrárpolitika a kapitalizmusban

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

461

módszerére Szorosan kapcsolódik ehhez az angol polgári agrárgazdasági irodalom—

ban rendkívül nagy szerepet játszó optimá—

lis faktor—kombináció kérdéskomplexum.

Kár, hogy a könyv —- alapfokú jellegének megfelelően —— nem tér ki ennek bővebb ismertetésére, hanem csak utal arra, hogy a termelési tényezők legkedvezőbb kom- binációjának kialakítására és a belterjes—

ség mértékének megállapítására a lineáris programozás számítási módszerének fel—

használásával lehet választ kapni.

A könyvnek — számunkra szintén ér—

dekes —- második része a fogyasztás, a jö- vedelem és az árak rugalmasságát tár—

gyalja. A fogyasztók keresletének elemzé—

séhez ismertetik az indifferencia-görbék fogalmát, a keresleti görbéket, illetve a helyzetüket és lefutását módosító külön—

böző tényezőket. Ez a kérdéscsoport a leg- utóbbi időben számos esetben foglalkoz- tatta a magyar szerzőket is, úgyhogy a problémák bemutatása érdeklődésre tart—

hat számot. Hibája azonban, hogy igen kevés példát ad és a közölt példák is ki- zárólag az amerikai irodalomból származ—

nak. Érdekes lett volna számunkra a FAO és az Európai Gazdasági Bizottságnak a legutóbbi években lefolytatott nagy- arányú vizsgálatait ismertető anyag köz—

lése, de ez láthatóan túlhaladta volna a könyv kereteit.

A mezőgazdasággal kapcsolatos egyéb közgazdasági vonatkozású problémák fel—

vetése, a nemzetközi kereskedelem, az, ár- mozgások hatása, a technológia befolyása az élelmiszerek és rostok fogyasztására és a népszaporodás kérdéseinek tárgyalása csak általánosságban történik, úgyhogy ezek a fejezetek nem haladják meg az átlagos amerikai tankönyvek színvonalát.

Összefoglalóan megállapítható azonban, hogy a kiemelt — elsősorban a termelés megszervezésével kapcsolatos — részek tanulmányozása a polgári agrárgazdaság—

tan szemléletét megismerni kívánó számá- ra hasznos segítséget nyújtanak.

(Ism.: Ujhelyi Tamás)

Ritter, Kurt:

Agrár-gazdaság és agrárpolitika—

a kapitalizmusban

(Agrarwlrtschaft und Agrarpolitik im Kapi- talismus.) Berlin. Deutscher Landwirtschafts—

verlag. 1955, 1960. 1—3. köt. 2488 p.

Kurt Ritter professzor, a berlini Hum—

boldt Egyetem Agrárpolitikai és Agi-ártör—

téneti Intézetének igazgatója a kapitaliz—

mus viszonyai között végbemenő mező—

gazdasági fejlődés átfogó, részletes ismer-

tetését nyújtja három kötetes, hatalmas munkájában

Szerző célja elsősorban azoknak a tár—

sadalmi-gazdasági erőknek az elemzése, amelyek a mezőgazdaság fejlődését a ka- pitalista termelési viszonyok között be—

folyásolták. Ennek megfelelően könyvének

első része a mezőgazdasági fejlődés elmé- letének alapkérdéseit tárgyalja és ezután tér rá a mezőgazdasági termelés, keres—

kedelem és a mezőgazdasági termények fogyasztása egyes területein végbemenő változások ismertetésére. A két rész nem választható el élesen egymástól: a szerző az elméleti problémák tárgyalásánál is történeti módszert alkalmaz, s ugyanak- kor a történeti fejlődés ismertetését is mélyreható kritikai elemzéssel kíséri, ál- landó utalásokkal a társadalmi kapcso- latokra.

A nyolc fejezetből álló első rész tár- gyalja a mezőgazdasági termelés alapfel—

tételeit a kapitalizmus viszonyai között.

Bevezetésül ismerteti a tőkés termelési mód elterjedését a mezőgazdaságban, az üzemnagysággal kapcsolatban felmerülő problémákat és a tőkés mezőgazdasági po- litika főbb vonásait. A továbbiakban részletesen kitér az agrárkrizis kérdésé—

nek tárgyalására, rámutatva arra, hogy a mezőgazdasági válság is lényegében túl—

termelési válság, de ugyanakkor felhívja a figyelmet a mezőgazdasági válság sajá- tosságaira is. Tárgyalja a mezőgazdaság helyzetének változásait a kapitalizmus alakulásával, kezdve a XIX. század első felében fellépő angol mezőgazdasági vál—

sággal és zárva az Egyesült Államokban a második világháború után jelentkező túltermeléssel és a termelést korlátozó amerikai mezőgazdasági politikával. Rá—

mutat arra, hogy csak a profitot szem előtt tartó kapitalista mezőgazdasági ter—

melés miként válik a talaj és természetes növénytakaró kíméletlen kizsákmányolá—

sának, pusztulásának okává. Behatóan foglalkozik szerző a földjáradék kérdésé—

vel, amellyel kapcsolatos elméletek törté—

netéről is áttekintést ad. Érinti a túlnépe- sedés problémáját is, rámutatva Malthus elméletének tarthatatlanságára.

A huszonkét fejezetre oszló második rész termények szerint tárgyalja a mező- gazdasági termelés és a mezőgazdasági termények kereskedelmének és fogyasztá—

sának alakulását. A szerző a fejlődés vizsgálatát általában annál az időpontnál kezdi, amikor a kapitalista termelés első nyomai az illető területen már félreismer—

hetetlenül jelentkeznek. A hangsúly azon—

ban a tárgyalás során mindig az utolsó harminc évben bekövetkezett változásokon

462

van. Számos statisztikai táblája gazdag anyagot nyújt a mezőgazdasági termelés egyes ágairól is. A mű ennek következté- ben agrárstatisztikai kézikönyvként is használható a világ mezőgazdasági fejlő—

désének utolsó száz évére nézve.

Ritter professzor könyve a következő termények termelésének, kereskedelmének és fogyasztásának elemzésén keresztül mu- tatja be a mezőgazdaság fejlődését a ka- pitalizmusban: gabona és rizs, burgonya, cukor, olajnövények, zöldségfélék, gyü—

mölcs és szőlő, gyarmatáru, dohány, tex—

til alapanyagok, nyersgumi, állat, hús és tej, hal, bőr. Az eges termények tárgya- lásánál szerző részletesen kitér az ideva—

natkozó agrárpolitika ismertetésére IS, így például a gabonatermeléssel kapcso- latban külön fejezetet szentel a német császárság gabonapolitikájának, a bis- marck—i védővámoknak és behatóan fog—

lalkozik az egykori egységes gabonavilág- piac szétesésével, s ennek következmé- nyeivel. A cukortermelés ismertetését a cukormonopólium körüli harcok bemuta—

tásával köti egybe. Hasonló részletes—

séggel szól a szeszmonopólium kérdéséről.

Itt, mint a kapitalista mezőgazdaságra különösen jellemzőt, kiemelve tárgyalja az Osztrák-Magam Monarchia szeszpoli—

tikáját.

Szerző munkájában nem elégszik meg a bekövetkezett változásoknak a statisz—

tika segítségével való ábrázolásával, ha—

nem mindenütt rámutat a hatóerőkre és a felvetődő agrárpolitikai kérdésekkel kapcsolatban határozottan állást foglal.

A könyv zárófejezetében szerző összefog—

lalóan fejti ki véleményét a mezőgazda- sági fejlődés kilátásairól a kapitalizmus viszonyai között, s megállapítja, hogy a kapitalista termelési rend sem a mező- gazdasági termelés válságát, sem a töme—

gek éhezését nem tudja felszámolni.

(Ism.: Cseh-Szombathy László)

Összefoglaló jelentés

a francia mezőgazdaság helyzetéről

(Rapport général relatif a la situation de liagi'lculture francaise.) — Revue du Minister-e de l'Agriculture. 1960. május. 157—188. 13.

1960. január havában a francia föld- művelésügyi miniszter szakértőkből álló munkabizottságot alakitott, amelynek fel—

adatává tette a mezőgazdaság helyzeté- nek megviZSgálását, további javaslattételt a kormány által követendő agrárpolitikát illetőleg.

A bizottság vizsgálatait a következő fő kérdések köré csoportosította:

1. Franciaország és a Francia Unió tagálla- mainak mezőgazdasági kapcsolata,

2. az Európai Gazdasági Közösségben java—

solt agrárpolitika;

3. a francia mezőgazdaság szerkezete;

_4.;a belső piac és a piacszabályozó intézmé—

nyek működése.

üg. a mezőgazdaság felszerelésének korszerű- s se;

6. a mezőgazdasági szövetkezés szervezeté—- nek korszerűsítése;

7. a mezőgazdasági termékek értékesítését előmozdító beruházások;

8. a mezőgazdasági hitel szervezete;

a. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek belföldi és külföldi piacának megszervezése.

A fenti kérdéscsoportok vizsgálatának eredményeként a munkabizottság külön—

böző megállapításokat és javaslatokat tett, melyeknek lényegét a jelentés három pontban foglalja össze:

1. A mezőgazdasági és nem mezőgazda- sági jövedelmek alakulásával foglalkozó rész megállapítja, hogy a mezőgazdasági népesség elégedetlenségének forrása az alacsony életszinvonal. A munkabizottság véleménye szerint a haladás a mezőgazda—

ságban is megmutatkozott, de a javulás üteme sokkal lassúbb, mint más nemzet- gazdasági ágakban.

Ennek a fejlődési eltérésnek következ- ménye, hogy a tőkések inkább a mező- gazdaságon kivüli befektetéseket keresik, sőt a mezőgazdaságban eszközölt meg- takarítások is kiáramlanak a mezőgazda—

ságból, így azután a tőkehiány súlyosan akadályozza a mezőgazdasági termelés korszerűsítését.

A jelentés a mezőgazdaság nehézségei- nek okai közül mint legsúlyosabbakat ki- emeli a hosszútávú előrejelzés bizonyta- lanságát a terméseredmények ingadozása miatt, a tárolás akadályait, a lakosság fo—

gyasztásában az élelmezés hányadának csökkenését, valamint hogy a francia gaz—

daságok többsége kis területű családi gaz—

daság, amelyek kiterjedése -—— bár álta- gosan nagyobb mint az Európai Gazdasági Közösség többi államaiban a hasonló gaz- daságoké — alig teszi lehetővé a rentábi—

lis gazdálkodást. Ezeknek a gazdaságok—

nak nagyobb része csak úgy tudja fenn- tartani magát, ha beletörődik a családi munkabérigény leszorításába, a befekte- tett tőke nem kielégítő kamatozásába, miközben eladósodása fokozódik. A nehézségeket előidéző legsúlyosabb okok közé sorolja a jelentés a mezőgazdasági népesség szociális és kulturális szempont—

ból hátrányos helyzetét is a városi lakos—

sághoz képest. A mezőgazdasági árala—

kulással kapcsolatban a jelentés megálla- pítja, hogy a kereslet-kínálat árszabá—

lyozó szerepe már régen megszűnt. Fran—

ciaországban többféle ármegállapítási rendszerrel kísérleteztek. Az 1958. év vé—