A kereskedelmi vonzás (szívóhatás) egyes tényezői

SZEMLE

A kereskedelmi vonzás (szívóhatás) egyes tényezői

LACZA GÁBOR

A szocialista kiskereskedelem eladási forgalma az ország egyes területei között

általában nem a lakosság számának meg-

felelően oszlik meg, hanem attól kisebb

vagy nagyobb mértékben eltér. Az összes

kereskedelmi forgalomból a fővárosban, a megyei és járási székhelyeken lebonyo- lított forgalom lényegesen meghaladja az ezen települések lakosságszámának meg—

felelő arányokat, vagyis az egy lakosra jutó vásárlás a városokban (és általában

a járási székhelyeken) nagyobb, mint a

községekben. Az ország lakosainak több mint 50 százaléka községekben él, ugyan—

akkor például az 1957. évben a községek—

ben lebonyolított forgalom az országos forgalomnak csupán 27,4 százaléka volt.

A forgalom területi különbözőségében két

tényező játszik szerepet:

1. A lakosság foglalkozás szerinti ösz—

szetétele és jövedelmi viszonyaiból adódó különbség,

2. a kereskedelmi hálózat szivóhatása.

Kereskedelmi szívóhatásnak nevezzük

egyes településeknek azt a hatását, hogy más kisebb települések —— általában a környék —— forgalmát vonzza. Bizonyos

kivételektől eltekintve a városok keres—

kedelmi hálózata az adott város lakossá- gán kívül a környék lakossága iparcikk—

szükségletének kisebb vagy nagyobb ré—

szét is kielégíti. Ennek megfelelően van—

nak vonzásközpontok (város, közigazga-

tási székhely stb.) és vannak vonzáskör-

zetek (a város stb. körül települt közsé—

gek).

A kereskedelmi szívóhatás bizonyos ob- jektív körülmények között jön létre.

Anélkül, hogy eldöntenénk e tényezők

fontossági sorrendjét -— mely esetenként

6 Statisztikai Szemle

más és más —, a következő okokkal ma—

gyarázhatjuk azok érvényesülését adott

vonzási körzeten belül:

a) gazdaságiöldrajzi tényezők, közleke—

dési, közigazgatási és kulturális viszonyok.

b) a települések gazdasági jellegéből

folyó tényezők (ipari, mezőgazdasági te—

rület stb.),

c) a lakosság vásárlási szokásai (piacok,

vásárok stb.),

d) a kereskedelem gazdaságosságára

v 16 törekvése, a kereskedelmi hálózat telepítése, az áruellátás, az áruterítés szín-

vonala, végül

e) olyan egyéb tényezők, melyek ugyan nem általánosíthatók, de egy-egy terüle—

ten jelentősen befolyásolják a kereske—

delmi vonzás mértékét (üdülés, idegen—

forgalom, oktatási intézmények, kul—

turális rendezvények, kiállítások, inga—

vándorlás stb.).

A jövedelmi viszonyok és különösen a jövedelmekből az áruvásárlásra fordított

kiadások mértéke lényegesen eltérő ugyan

a lakosság egyes rétegeinél, mégis a ke- reskedelmi szivóhatás alakulását és ter—

jedelmét a jelenlegi adottságok mellett

az egy lakosra jutó vásárlások alapján vizsgálhatjuk.

A vizsgálódást nem végezhetjük mecha—

nikusan, hanem csak a körülmények

alapos mérlegelésével határozhatjuk meg

megközelítően az egyes településeken a szivóhatás következtében lebonyolódó

forgalom nagyságát.

Ismernünk kell például a vonzási köz—

pont lakóinak száma, a szívóhatás mér—

téke és az egy lakosra jutó vásárlások

közti összefüggést. Azonos jellegű váro-

sok esetében is számottevően eltérő lehet

874

az egy lakosra jutó vásárlások összege.

Minél nagyobb a vonzási központ lakói—

nak száma, annál kevésbé mutatható ki az egy főre eső forgalom alapján a szívó- hatás mértéke. Mindenki előtt világos, hogy a legnagyobb abszolút szívóhatás

Budapesten érvényesül, mégis az egy la-

kosra jutó vásárlások tekintetében egy

sor vidéki város —— sőt a megyei szék-

helyek átlaga is —— meghaladja Budapes—

tét. Salgótarjánban a bolti kiskereskede—

lemben az egy lakosra jutó vásárlás

10 833 forint, Miskolcon pedig csak 7439 forint. A több mint 45 százalékos eltérés fő oka, hogy bár mindkét város hasonló kereskedelmi vonzással rendelkezik, a vá—

rosok lélekszáma közötti nagy különb—

ség (Salgótarján 25000 lakos, Miskolc

150 000 lakos) az egy lakosra jutó vásárlá—

sok összegét —— éppúgy— mint Budapest

esetében —- döntően befolyásolja.

Alapvető szempont az elemzésnél az is, hogy az egy lakosra jutó forgalom mér—

téke lényegesen eltér az egyes területe- ken élő lakosság foglalkozás—szerinti ösz—

szetételének különbözősége miatt. A me—

zőgazdasági lakosság élelmiszerszükség—

letének egy részét saját termelvényeiből

elégíti—ki, míg a városi (bérből és fizetés—

ből élő) lakosság úgyszólván teljes áru—

szükségletét —— a piaci vásárlásokat ki—

véve —— a szocialista kereskedelemtől szerzi be.

Az ipari településeken (tehát a bérből és fizetésből élő lakosság esetében) az

egy lakosra jutó vásárlás általában lénye—

gesen nagyobb, mint a mezőgazdasági te—

lepüléseken.

L báb—la Néhány település egy lakosra jutó kiskereskedelmi

forgalma 1957-ben

A ] tk - .

Ipari vagy Fg ját/(?S Mezőágaizda- Egg ;???

vegyes forgalom 3 ;; forgalom terület (forint) terület (forint)

Vác ... 8200 Nagykőrös 4500

Várpalota 8500 Heves . , . . 4600 6100 Mezőtúr . . 4300 Mór ... ,. . .

l l

Nem elegendő a szivóhatást (: az egy főre eső forgalmat) csak globálisan vizs- gálni, hanem meg kell állapítani a forga—

lom öszetételét is. Egy-egy vonzásközpont- ban a szívóhatás eredményeképp első- sorban a ruházati és tartós fogyasztási

cikkekből kell a helybeli lakosság arány—

SZEMLE

számánál nagyobb forgalomra számítani.

Erre utal egyébként az a tény is, hogy a nagy vonzáskörzettel rendelkező városok—

ban a kereskedelmi munka termelékeny—

ségének mutatói kedvezőbbek. Az ősz—

szes forgalmon belül magas az iparcikkek részaránya és ezekből sokkal nagyobb forgalmat tud egy—egy eladó lebonyolí- tani.

Annak ellenére, hogy a közigazgatási határokon keresztül igen intenzív mozgás tapasztalható a lakosság részéről, mégis

a vonzáskörzetek általában a közigazga—

tási határokkal egybeesnek. így az első-

fokú vonzáskörzetek a járási székhelyek körül, a másodfokú vonzáskörzetek egy—

egy nagyobb város körül alakultak ki. A harmadfokú vonzáskörzet általában a

megye egész területét —— az első és má- sodfokú vonzáskörzeteket is— magában

foglalja. A vonzáskörzetek egymáshoz

kapcsolódhatnak, és átfedések is gyakran

előfordulnak.

Végül természetes az is, hogy a szívó—

hatásban a hálózat területi elhelyezke—

dése, a boltok, egységek szakosítottsága,

a kereskedelmi formák, az áruellátás szín—

vonala, valamint az áruterítés mértéke is jelentős szerepet játszik.

A továbbiakban a kereskedelmi szívóha—

tást néhány példán keresztül kívánjuk be—

mutatni. Ehhez felhasználtuk az 1957. de—

cember 31—i kereskedelmi hálózati ösz—

szeírás adatait. Ezek az adatok ugyan ön—

magukban nem teszik lehetővé a szívébe--

tás teljes, mindenre kiterjedő elemzését, de alkalmasak arra, hogy a vonzással

kapcsolatos néhány alapvető kérdést, bi—

zonyos tendenciákat bemutassunk.

A KERESKEDELMI szivoHATAs TIPIKL'S MEGJELENÉSJ HELYE!

A rendelkezésre álló hálózati adatok

alapján —- figyelembe véve az egy lakosra

jutó forgalom alakulását —— a tipikus

vonzásközpontokat az alábbiakban hatá—

rozhatjuk meg:

1. közigazgatási és kulturális közpon-

tok (főváros, megyei és járási székhelyek),

2. ipari települések,

3. üdülő— és gyógyfürdőhelyek,

4. hagyományos közúti és vasúti csomó—

pontok, vásártartó helységek stb.,

5. végül olyan települések, amelyeknél

nemcsak egy, hanem az említett ténye-

zők közül kettő vagy több is hat.

SZEMLE

875

A hagyományos közigazgatási és kul—

turális központokat a környező települé—

sek lakossága sűrűn felkeresi. A kör—

nyék lakosságának egy része mezőgazda—

sági termékeit itt értékesíti, másik része a vonzási központban dolgozik, tehát na-

ponta bejár. A kereskedők már a kapita—

lizmus viszonyai között is ezekben a köz—

pontokban alapították üzleteiket a na—

gyobb forgalom, a nagyobb haszon érde—

kében. Ezen központok jelentősége a szo—

cializmust épitő országunkban sem csök—

kent annak (ellenére, hogy a falu ipar—

cikkekkel való ellátása összehasonlítha—

tatlanul jobb, mint a felszabadulás előtt volt. A központok vonzóhatása nem csök—

kent, sőt egyes települések iparosodásá—

val, a bejáró dolgozók számának növeke- désével még fokozódott is. Elősegítette a

szivóhatásó növekedését az is, hogy a

szocialista kereskedelem általában eze- ken a településeken fejlesztette nagyobb mértékben a szakosított hálózatát. Ilyen jellegű szívóhatás elsősorban a főváros—

ban, a megyei és a járási székhelyeken

van.

A szívóhatásnak a közigazgatási köz-

ponthoz kapcsolódó jellegét mutatják az

alábbi adatok.

2. tábla—

A közigazgatási közponlok egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalma 1957—ben

Egy lakos- Eltérés az ra jutó országos Megnevezés forgalom átlagtól

forint Országos átlag ... . . 5170 -—

Budapest ... 9100 % 3930 Megyei jogú városok ... 8200 4- 3030 A többi megyeszékhely. . . . 9260 —l— 4090 Járási székhelyek és egyéb

városok ... 6420 % 1250

A főváros és általában a megyei szék—

helyek vonzási körzete kiterjedtebb, mint

a kisebb közigazgatási központoké, mert a

saját körzetükön kívül még hatással van—

nak az egyébként szívóhatással rendel—

kező nagyobb településekre és azok von- zási körzetében levő helységekre is.

A közigazgatási központoknak a szívó- hatásban betöltött nagy szerepét mutatja, hogy azok a községek, amelyek egyben járási székhelyek is, gyakran jelentősebb szívóhatással rendelkeznek, mint azok a városok, amelyek ugyanakkor nem köz—

őt

igazgatási központok is. Ezt a tényt szem—

lélteti az alábbi táblázat.

3. tábla A 3 egy lakosra jutó ruházati forgalom 1957-ben

Egy lakosra jutó forgalom (forint) Megnevezés

városokban községekben Budapest ... 2248 ——

Megyei jogú városok ... 2620 — A többi megyeszékhely. . . . 3247 — A többi járási székhely . .. 2136 2045 Egyéb helységek ... 1390 598

Azokban a községekben, amelyek nem járási székhelyek, a lakosság ruházati

szükségleteinek csak egy részét szerzi be,

míg másik részét (mintegy felét) más vá-

rosban vagy járási székhelyen.

Mind a régebbi, mind az újabb ipari településeken az egy lakosra eső vásárlás lényegesen meghaladja az országos át—

lagot. Ez a kedvezőbb jövedelmi ví—

szonyok mellett nagyrészt a bejáró dolgo- zók —— úgynevezett ingavándorlók —— vá—

sárlásainak következménye.

Az ingavándorlás elsősorban Buda—

pestre és az ipari jellegű megyékre jel—

lemző. Mivel azonban az ipari települések környékének parasztsága is jó piacot ta- lál terményeinek, így a paraszti iparcikk—

vásárlások egy része is itt bonyolódik le.

Hozzájárul a vonzóhatás növekedéséhez

az is, hogy a kereskedelem hálózatát e

településeken jobban kiépítette és foko—

zottan fejleszti. Ezek az ipari települések a fejlődés során a környék mintegy ter- mészetes központjává váltak.

4. tábla Néhány; ipari település egy lakosra jutó

kiskereskedelmi forgalma 1957-ben Eltérés Egy lakos-

ra jutó a városi az országos Település forgalom

átlagtól forint

Dorog ... 15 800 4— 7 300 4—10 630 Nagybátony . . 12 000 4- 3 500 -§- 6 830 Ajka ... . 9 000 —i— 500 * 3 830 Oroszlány . . . . 11 200 -i- 2 700 4- 6 030 Komló ... 8 200 -— 300 4— 3 030

Az üdülő— és gyám/fürdőhelyek for—

galma -— különösen a főszezonban -—

az idegenforgalom miatt jelentősen meg—

876

^SZEMLE

növekszik. E helységek forgalmában a település állandó lakóin kivül a nyaralók, üdülők vásárlásai is jelentkeznek.

5. tábla Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom

1957-ben

Eltérés Egy lakos-

Udmó. és ra jutó a város! az országos forgalom

gyógyfürdőhely átlagtól

forint

Siófok ... 15 800 —I— 7300 %10 030 Harkány ... 15 100 Jr 6600 4— 9 930 Hévíz ... 13 350 %— 4750 %- 8 180 Balatonfüred 10 300 4— 1800 -§— 5 130

Az átmenő közlekedési központok—

ban, vásártartó helységekben stb. a ke—

reskedelmi forgalom lényegesen meg-

haladja a lakosság számarányának meg—

felelő átlagos forgalmat. Ezek a települé—

sek amellett, hogy a vásárlási szokások, az átutazó forgalom kapcsán magasabb kereskedelmi forgalmat érnek el, rend- szerint éppen fekvésük következtében az

idők folyamán közigazgatási és kulturális

központokká váltak, vagyis a szívóhatást

nemcsak egy, hanem több tényező is be—

folyásolja. Jórészüknél azonban elsősor—

ban az átmenő forgalom jellemző.

Az elmondottakat támasztja alá, hogy amíg az egy lakosra jutó forgalom orszá—

gos átlaga 5 170 forint, addig a fenti okok

miatt több városban, illetve községben ennél lényegesen magasabb. Például:

Az egy lakosra, jutó forgalom

(forint) Város. község

Mátészalka GyönEYÖs Záhony Kisvárda

Sárvár Edelény

A SZIVÓHATAS MÉRTÉKÉT BEFOLYASOLÓ KÖRULMÉNYEK

A vonzásközpontok jellegének azo-

nossága mellett eltérések vannak a

vonzás mértékében. Bizonyos törvény-

szerűségeket mégis lehet tapasztalni a szívóhatás mértékét illetően.

1. A kereskedelmi szívóhatásban a fo—

kozatosság elve érvényesül, a szívóhatás intenzitása a távolsággal csökken.

,2. Hatással vanaszivóhatás mértékérea

megfigyelt település körzetében levő hely- ségek száma és nagysága.

3. Végül nem hagyható figyelmen kívül

a bolthálózat, a szakosítás és az áruellá—

tás helyzete sem az adott területen, mert a szívóhatás növekedése vagy csökkenése

adott vonzási körzeten belül a mindenkori áruellátástól is függ.

A kereskedelmi szívóhatás fokozatos—

sága annak az eredménye, hogy a vonzási körzetek részben vagy teljes

egészében fedik egymást. Például egy já—

rási székhelynek meghatározott vonzás- körzete van, ugyanakkor a járási székhely is beletartozik valamely város vonzáskör—

zetébe, ez a város pedig kapcsolódik egy nagyobb városhoz stb. Ennek az elvnek a gyakorlati érvényesülését mutatják a következő adatok:

Az egy lakosra jutó forgalom Vonzásköznontok

( iorint) Pécs ... 9 100

Mohács ... 7) mo Siklós járási székhely . . . 6 600

Mind a három vonzásközpont (Pécs, Mohács, Siklós) szívóhatást gyakorol a megye községeire a maga vonzási körze—

tében, ezenkívül Pécsnek szívóhatása van az összes vonzáskörzetek községeire. Eb—

ből és a városi lakosság magasabb fo- gyasztásából adódik, hogy például a pécsi

egy lakosra jutó forgalom 5,4-szeresét teszi ki a siklósi járás községei egy la—

kosra jutó forgalmának.

Szép számmal vannak olyan járások,

ahol a járási székhely (mint közigazga—

tási központ) mellett más nagyobb telepü—

lés is vonzza a környék vásárlóit. Ezek a

települések jó bolthálózatukkal, jó áru—

ellátásukkal ugyanúgy vonzzák a környék lakosságát, mint a központ és elérik, sőt

esetleg túl is haladják a közigazgatási központ egy lakosra jutó áruforgalmát.

6. tábla Néhány járási székhely és jdráson belüli

vonzáskőzpont egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalmu 1957—ben

AZ 98? Az egy

lakosra. A iii-ascii lakosra.

Játási székhely jutó belüli másik jutó forgalom vonzásközpont forgalom

, (forint) (forint)

Sztálinvám—s 6 700 Eros; ... 6 500 Kapuvár . . . 6 000 Beled ... 7 200 Pétervására 5 900 Recsk ... 6 100 Paks ... 5 130 nnnadöltdvár ? 000 Celldömölk . 6 700 Jénoshám . . . . 6 250 Sásd ... 8 200 Szászvár ... 7 700

szamu; _ 877

A szívóhatás mértéke változik attól amelyek vonzási körzetében sok viszony—

függően, hogy a vonzási körzetben lag kis lélekszámú település van. A von—

mennyi és milyen nagyságú (lélekszámú) zási körzetben levő helységek és azok la- község van. Az egy lakosra jutó vásárlá— kosságának száma, valamint a vonzási sok összege azokban a közigazgatási köz- központban az egy lakosra jutó vásár—

pontokban a legnagyobb (eltekintve az lások közti összefüggést az alábbi tábla üdülő— és fürdőhelyektől, valamint a ki- szemlélteti.

fejezetten ipari jellegű településektől),

7. tábla

Néhány város (község) egy lakosra jutó átlagos kiskereskedelmi forgalma 1957-ben és a vonzási körzetben (járásban) levő községek száma és nagysága

Az egy la- A vonzasl körzetben levö községek száma.

V L 6 kosra jutó

ám' ÓZS ** 3352; 500 lakos 501—1000 1001—2000 2000 lakos összesen

(forint) alatt lakos lakos felett

Zalaegerszeg ... 14 500 29 39 15 3 86

Kaposvár 10 400 16 33 22 7 78

Lenti . . 9 800 29 15 10 1 55

Pápa . . . . . 9 500 11 13 23 3 50

Sárvár . ... 8 200 13 19 13 3 48

Tiszafüred ... 5 300 _ 1 1 6 8

Törökszentmiklós ... 4 600 1 —— 1 6 8

Szeghalom ... 3 600 u— — 2 5 ?

Dei-ocska ... 3 400 — — 2 1 1 i 4

A kevés lakosú, de sok apró községgel boltra vagy bolti alkalmazottra jutó la- rendelkező vonzási központ szívóhatása kosok száma alacsony ugyan, de végső természetesen összefügg azzal, hogy a kis fokon ez a mutató az ellátottságot nem

településeken általában szakosított háló— jellemzi, hanem figyelembe kell vennünk zat nincs, egy—két vegyes jellegű bolt mű— az egy alkalmazottra jutó eladási forgal—

ködik csupán. Forditva áll ez a vonzási mat is. Ez utóbbi mutatónak a vizsgálata

központok másik csoportjánál. A kevés— a Viszonylag magas szívóhatással rendel—

számú, de nagyobb lélekszámú községek— kező helységekben annál is inkább szük—

ben a lakosság a szakboltok hálózatán séges, minthogy a környék lakosságának

keresztül a szükséges iparcikkek egy ré— vásárlása rendszerint a hét bizonyos nap- szét helyben is megvásárolhatja. Egyes jain, azon belül is bizonyos rövidebb idő—

közigazgatási központok (Zalaegerszeg, tartam alatt történik. (A vasúti— és autó-

Kaposvár stb.) forgalmában nem a köz— buszközlekedés függvényeként.)

pontnak, hanem a körzetbe tartozó köz— Nézzük meg ebből a szempontból né- ségeknek van nagyobb szerepük, vagyis hány város adatait.

az áruforgalom jelentékeny részét a ví—

déki lakosság vásárlása teszi ki.

A szocialista bolthálózat kiépítése Hálózati, munkaerő- és termelékenységi adatok.

során a kereskedelmi szervek a ha— az egy lakosra jutó vásárlás 1957-ben

gyományoknak, az új települések lakos-

8. tábla

. . . Az

sága szükségleteinek és szokásainak meg- Az egy Az egy ááá? 31311?

felelően alakították ki a hálózatot. A von- egy 3133. lakosra iutó mazott-

zási központokban a lakosság számához Megnevezés bom ma— $$$ alá;? ggg?

viszonyítva általában lényegesen több "mm vásárlás zottak lom

bolt és bolti alkalmazott áll rendelke- jutó lakosok (forint) sága 5353)

zésre. Egyes városokban a jelentős szívó- smma (fő) '

hatás miatt a kereskedelem a boltháló—

,, ,, Országos átlag 351 126 4 323 2,8 543

zatot novelte, tobb boltot, nagyobb kapa— Városok átlaga 288 77 7023 33, 540 citású és több alkalmazottat foglalkoztató gígaggerfgeg — $$$ ÉS; 13 51363 33 644

boltot üzemeltet. Azokban a városokban, gyár mu" 239 61 13 332 333 33

ahol viszonylag magas az egy lakosra eső gayosv—ÉT— - -- §; % 9272 3—8 611

forgalom, tehát nagy a szívóhatás, az egy yongyos 72 9409 33 677

878

^SZEMLE

.Az adatok globális bolti forgalomra és

hálózatra vonatkoznak, a forgalom össze- tétele természetesen ezeket az adatokat

módosíthatja, tehát csak tendenciában fogadhatók el.

A SZiVÓlIATÁS ALAKULÁSA

AZ ORSZÁG EGYES TERULETEIN

Az országot a kereskedelmi szívóhatás szempontjából alapjában véve négy terü—

letre lehet felosztani: 1. Budapest, 2. Du-

nántúl, 3. Északi iparvidék, 4. Nagyalföld.

Budapest a szivóhatás tekintetében kü—

lönleges helyzetben van. Vizsgáljuk meg milyen tényezők határozzák meg a fővá—

ros szivóhatását:

a) a főváros szívóhatása az ország egész területére kiterjed, különösen azokra a

településekre, amelyekkel a közúti és

vasúti összeköttetése jó. A vidéki lakosság

jelentékeny része a budapesti rokoni és

ismerősi kapcsolatok révén olyan tartós fogyasztási és ruházati cikkeket is Buda—

saját lakóhelyén vagy az elsőfokú von—

pesten vásárol meg, amelyeket egyébként

zási központban megvásárolhatna. Ezek

a vásárlások a budapesti jobb áruellátás—

sal és a nagyobb választékkal függnek

össze;

b) a budapesti ipari vásárok, mezőgaz- dasági kiállítások (és egyéb budapesti

rendezvények) vonzzák a vidék lakossá—

gát. A vidékiek a kedvezményes utazási lehetőséget felhasználják a szükséges iparcikkek beszerzésére is. A vásárok, ki—

állítások tartama alatt megfigyelhetően növekszik Budapest iparcikk forgalma a vidéki forgalom terhére;

c) a bel— és külföldi idegenforgalom el- sősorban Budapesten jelentkezik. Buda- pest köti össze a Dunántúlt az Alfölddel

és az északi iparvidékkel, így az átmenő

utasforgalom is hatással van a Vásárlá—

sokra;

d) Budapest közvetlen környéke (a na- gyobb települések is) a nagyobb választék miatt jobban igénybeveszik a budapesti vásárlások lehetőségét, mint az egyéb nagyvárosok környéke. A Pest környéki járási székhelyeken mint elsőfokú von- zási körzetekben a szívóhatás kisebb, mint

más területeken. Ezt a fővárosba való be- utazás kedvező közlekedési lehetőségei is elősegítik;

e) végül a legtöbb ingavándorlót (be—

járó dolgozót) Budapest vonzza. Buda—

pestre jár dolgozni a naponként bejárók

76 százaléka és a hetenként bejárók 45 százaléka. A naponként bejárók magas

aránya a jó közlekedéssel függ össze. A Budapestre bejáró ipari dolgozók [száma például 1956—ban átlagosan 66000 fő volt, Ezenkívül igen nagy számú nem ipari foglalkozású (főleg adminisztratív) dol—

gozó ingázik, akik vásárlásaik jelenté—

keny részét Budapesten eszközlik.

Az ország többi területeinek szívóha-

tása legjobban az elsőfokú vonzáskörze—

tekben figyelhető meg. E körzeteken be- lül tájanként nagyjából azonos viszo—

nyok vannak, mind a települések nagy-

sága, mind a lakosság összetétele, vásár—

lási szokások stb. tekintetében.

Vizsgáljuk meg a járási székhelyek (elsőfokú vonzáskörzetek) egy lakosra jutó átlagos forgalmát a Dunántúlon, az

északi iparvidéken és a Nagyalföldön,

9- tábla A járási székhelyek egy lakosra jutó

átlagos forgalma 1957—ben

még; Eltérés az má átlagtól

Megnevezés átlagos forga-

lom %— __

(forint) Járási székhelyek és egyéb

városok átlaga ... 6 400 — —- Dunántúl

Baranya ... 7 000 1500 ——

Győr-Sopron ... 7 400 1000 —- Fejér ... 6 600 200 ——

Komárom ... 9 350 2950 — Somogy ... 9 500 3100 ——

Tolna. . . . .. 6 050 — 350

Vas ... 7 300 900 ——

Veszprém . . . . . 9 500 8100 — Zala. ... 7 700 1300 --

Északi iparvidék

Borsod-Abaúj-Zemplén . 7 850 1450 ——

Heves ... 7 900 1500 — Nógrád ... 10 000 3000 — Nam/alföld

Bács-Kiskun ... 6 300 -— 100 Békés ... 4 800 -— 1600 Csongrád ... 4 800 —— 1000 Haidú-Blhar ... 3 900 —— 2500 Szolnok ... 4 400 -— 2000 Megjegyzés: Két megye (Pest és Szabolcs—Szatmár) hiányzik az összeállításból. minthogy nem sorolható egyik tájegység—csoportba semm Pest megyére Budapest gyakorol erős szívóhatást. Szabolcs mnge pedig eltér az alföldi jellegtől. inkább a dunán- túli—akhowz hasonlitó települések jelüemzik—

Fenti összeállítás alapján megállapít—

ható, hogy a járási székhelyek szívóhatása a Dunántúlon és az északi ipari megyék—

ben lényegesen nagyobb, mint az alföldi

szemu—:

megyékben. Az alföldi járási székhelyek

elsőfokú szívóhatásáról alig beszélhetünk,

e megyékben általában csak a megyeszék—

helyek vonzáskörzetei hatnak.

Az egyes területek közti lényeges kü- lönbség a jövedelmi viszonyok és a lakos—

ság összetétele mellett a települések nagy-

ságának és elhelyezkedésének következ—

ménye.

A Dunántúl sűrűn lakott terület, kö—

zépső és délkeleti részén jelentős ipari te-

lepülésekkel, Idegenforgalmi szempontból

fontos üdülő— és gyógyfürdőhelyekkel ren—

delkezik. A községek átlagos lélekszáma

alacsony (BOD—1500 lakos), egy—egy járás területén sok (kb. 40—50) kislélekszámú

község van. A kereskedelmi vonzási kör—

zetek döntően a járási (és megyei) köz—

igazgatási területtel azonosan alakultak

ki. Az ipari települések általában egybe—

esnek a közigazgatási központokkal. Az ipari központokba, különösen a közép—

dunántúli iparvidéken nagy az ingaván—

dorlók száma. Erre utal az alanti összeál—

lítás.

10. tábla Az ipari dolgozók és az inmva'ndorlók aránya

1956-ban

Ipari Inga- Ingaván-

dorlók az Megnevezés dolgozók vándorlók ipari dol- gozók szá- : aránya (százalék) zalékában Ország összesen 100,0 100,0 24,7 Közép-Dunán-

túl ... 10,9 16,6 30,9

Délkelet—Dunán-

túl ... 5,5 4,8 17,1

Dél-Dunántúl 2,3 3,1 26,7

A három terület

együtt ... 18,7 24,5

Megjegyzés: Közép-Dunántúl -— Komárom, Veszprém és Fejér megye északi része.

Délkelet—Dunántúl — Bai—anyat Tolna. Fejér me—

gye dlélli része. '

Dél—Dunántúi — Zala. Somogy megye.

Annak ellenére, hogy a Dunántúl egyes területeinek jellege gazdasági szempont—-

ból nem azonos, mégis a szívóhatás szem—

pontjából az ipari és mezőgazdasági terü—

leteken az elsőfokú vonzási körzetek ha—

sonlók. Az ipari területeken az ingaván—

dorlók, a mezőgazdasági területeken pedig az apró, bolthálózattal gyéren ellátott községek lakói a kereskedelmileg fejlett központokban végzik vásárlásaikat. A já- rási és megyei székhelyeken alakultak ki a kereskedelmi központok, itt van a sza—

kositott hálózat, mig a kislétszámú köz—

ségekben csupán egy-két vegyes jellegű,

főleg napi cikkeket árusitó bolt van.

A gazdaságossági, munkaerőgazdálkodási,

irányítási stb. szempontok ezekben a kis

helységekben nem is teszik lehetővé a szakosítást.

Az északi iparvidék (Heves, Borsod, Nógrád megye területe) sűrűn lakott, jobbára ipari jellegű településekkel. Mind

a kereskedelmi szívóhatás, mind az inga—

vándorlás szempontjából homogén táj—

egységet alkot. A vonzási körzetek a köz- igazgatási központok és az ipari városok körül alakultak ki.

ll. tábla Az északi iparvidék ingava'ndorla'sára jellemzo

1956. évi adatok

Megyén belüli Más megyéből

Megye ingavándorlók jovok

fő M

Borsod-Abaúj-

Zemplén ... 25 647 7257

Nógrád ... 11 698 971

Heves ... 5529 1 514

Összesen 42 874 9742

Az északi iparvidék ipari dolgozóinak

33,3 százaléka ingavándorló, az ország összes ingázóinak mintegy 24,7 százaléka e területeken van, tehát arányaiban lé-

nyegesen több, mint az összes ipari dolgo- zók részaránya (159/0). E tájegységben

tehát a közigazgatási, kulturális és egyéb

tényezők mellett a szívóhatás elsősorban az ingavándorlással függ össze, amihez hozzájárul az ipari települések jobb bolt—

hálózata és jobb áruellátása is.

A Nagyalföldre jellemzők a szétszórt, de egyenként nagylélekszámú települések (8—10000 lakossal), tanyavilággal. Egy—

egy járásban 5—10 község van csupán,

ezek is nagy lélekszámmal. Nem alakul- tak ki vonzásközpontok, mert a helységek egymástól távol esnek és nem kedvezők az út és vasúti viszonyok sem. Ilyen kö- rülmények között a szívóhatás még a köz- igazgatási központok felé is alig érvénye—

sül. Az ingavándorlásra is a más me- gyékbe történő átjárás a jellemző. A ke—

reskedelmi vállalatok gazdálkodási érde—

kei ezeken a területeken nem állnak el—

lentétben a szakhálózat kiépítésével, mint—

hogy a várható forgalom gondos felmé—

rése alapján kialakítható a lakosság ke-

resletének megfelelő szakhálózat.