Fodor Ferenc: A Jászság demográfiája a XVII. században

1. szám.

Igen szerencsésen egészíti ki az Évkönyv gaz—

dag anyagát a legfontosald) nemzeíközi

tartalmazt') függelék.

adatokat

Fodor Ferenc: A jászság demográfiája a XVII. században.

Frangois Fodor: La de'mographie du .Tászság au XVIIe siecle.

Ertekezések a lilozotiai és társadalmi tudományok köré—

ből. lV. kötet. 8. szám. Kiadja a Magyar Tudomá—

nyos Akadémiai

Mémoires de scírncps philosophignes rt sociales, gTome IV, 110 8. Puhlíé rar [*Académie Hongroise des Sciences.

Budapest7 1934. 21 1. - p.

Fodor ezt a tanulmányt a Magyar Tudomá—

nyos A—kadémiz'tban 1933 de:;

Azóta a Magyar Statisztikai

4-én mutatta lie.

'l'ársasz'tghan a Jász—

ság egy évszázaddal későbbi népességi viszonyait

is t'eltártaü) tehát

léglz'tról-téglára

aprólékos,

építi fel nagy és

népes, de megfigyelésre nagyon érdemes terület—

nek népességtörténetét. Előttünk fekvö dolgozata

az 1699-ben foganatosított ú. n. Pentz-l'éle

írás eredményeit taglalja tudorlm'myos ehnélyedés—

sel. A számának al—a—knlz'usáhól indul ki;

azután a népesség törzslakosok és jövevények sze—

rinti részletezésére tér ki.

gondos munkával ennek a nem

össze-

lakosság

Tanulmán'ának ez a része újszerű adatokban bővelkedő lörlénetstatisz—

tikai adalék. lf'igyelemrelnéltó, hogy a török meg- szállás után az 1699-ben 1.153 aládból (sak 45% volt helybeli s 53% jövevény. Tanulsá—

gos ezeknek az adatoknak községek. valamint (a nevek alapján) nemzetiség szerinti grafikai ábrá—

zolása, nemkülönben a

Összeírt

Jászsag lakosságának szár- mazási községeit -—— a török vésztöl jobban meg—

óvott sok felvidéki községet —— feltüntető benépe-

sülvé'si térképe. A nemzetiségi viszonyok megítélé—

Pentz-féle összeírásban csak a mélynovekben talált támpontokat. Ezeknek a mészetesen

sére Fodor a sze-

ter- megbízható adatoknak

alapján is jellemző, hogy a helybelieknek és jöve—

vényeknek mondott lakosságból egyaránt több mint négyötöd volt magyar nevű, lalig egytized-egytizen—

ketted szláv és kb. ugyanannyi más és megfejthe-

tetlen nevű. Fodor helyesen emeli ki, hogy a Jász—

sz'gban a nem magyar nevű

nem egészen

népelem magyarul

legalább is beszélt. A tanulmány utolsó szakasza

:a társadalmi rétegződésről ad tájékoztató képet.

Th. L. dr.

]. M. Munzo Kerz: Maternal Mortatíty and Morbtdity. A Study of Their Problems.

Edinburgh, 1933. 382 1. — r.

A Magyar Statisztikai Szemle nemrég (az 1934. évi XII. évf. 8. számábanl ismertette az

lilsza'kamerikai Egyesült Államok statisztikai hi-

vatalainak Frances C. Robert dr. által szövegezett

1) V. ("). M. Stal. Szemle 193 é V l'. 907—916. l.

——63—— 1935

kiadvfmyz'tt az anyai halamtóságról, Most hasonló tárgyú s ugyancsak angol nyelvű, de még terje-

delmesebb erkezett

Herz

kiadvány meg Angliából: ez

Ma, a

arány világszerte mutatkozó esökkent'lst'atek idején, l'entidézelt című könyve. születési

amikor a statisztikusok minden művelt államban

a fehér faj reprodukz'lté erejének megtorpanása—

ról, a lut'ntÓSZOlOS szaporodás helyett már-már ter—

mészetes l'ogyásról tudósítanak, egyre inkább az ér—

deklődés homlokterébe kerül a születések ellenörm'xse s ennek kapcsán a születéssel kapcsolatos egyéb szü—

lészeti események, különösen pedig az anyák mor—

biditásának és mortalitásának részletes szz'nnhanétele is. Ez az ellenőrzés és az anyák ily irányú statiszti—

kaja is hozzámlhat a születési arány csökkenésé—

nek felfedi

kel, ahol az anyák terhesség alatt

mérsékléséhez, mert azon néprétege-

'aló gondozása elégtelen és ahol az anyai halandósa'lg magas. li helyeken s az ilyen társadalmi rétegek részére a szülészeti ugyek ellenőrzése, szülőotthonok és kór—

házak létesítése, valamint a szülészeti rendtartás-

na-k hazánkban folyamatban lévő megszervezt'tse

az anyák és gyermekeik életének megmentésével emeli a szaporaságoL Nemkülönben az anyák meg-

mentése az anyáknak még a következő években

bekövetkező újabb sziilését is lehetővé téve, min—

den megmentett anyai élet még távolabbi, további szaporodási lehetőséget is nyujt, Az anyai halan- dósagnak mindezen okokból nagyfontossz'tgú vizs—

gálata miatt igen örvendetes az a hír, hogy a Szé- Statisztikai Hivatal ,,Statisztikai

lemények" sorozatában a vonatkozó székesfővz'rosi viszonyokról

k est 6 v á ro si Köz

is külön kiadvány fog megjelenni.

Ker: részre lizeak: 1. Az

anyák megbetegedésének és eltlialz'tlozásanak könyvét öt osztja.

okai, val foglalkozó rész, 2. a betegségek megelőzésével, 3. az erre irányuló szrervezkedésekkel és 4. az ezt szolgáló központi szervezettel foglalkozó rész. Vé-

gül külön 5 rész tartalmazza a t'iiggelékeket.

Sajnálattal emlékezik meg Kerz arról, hogy a

XX. században az anyai halandóság nem enyhül (6,l.l,taminek az okát nemcsak a statisztika pon- tosságának fokozódász'iban, hanem a

mindig több septikns lázr;

tató abortusok

szüléseknél vezető esetét szolgál—

látja, amely je—

arány esökkenésével Európa—

gyarapodásában len—ség a szülészeti

korrelációban áll. Az anyai halandóság okairól szóló 1. részben megem- líti, hogy ezek az okok részben külsők. szociális és közegészségügyi köriillnu'enyek. részben helsők.

szerte nyilvánuló nega 1 ív

mint pl. az autoinfeetio. Zérnsra az anyai hal—an- dóság a kultúra bármilyen fejlődési fokán sem

csökkenhet s a szülés is bizonyos áldozatot mindig fog kívánni, Területi részletezésben Angliában

északról délfelé csökken az anyai halandóság ará—

nya (16. l.).

dással

A septikns halandóság az urbanizálo- növekedik, mig a nem septikus megfor-