Száva-Kováts Endre
Közvetett-kollektív hivatkozás a fizika elit folyóirat-irodalmában
II. Szakirodalom-ismereti tanulmány a közlemények szintjén
A közvetett-kollektív hivatkozás (KKH) kutatásának legutóbb publikált (TMT, 48. köt 2001.
1. sz. p. 16-27.) pozitív eredménye az volt, hogy a KKH az elit fizikai folyóirat-irodalom ál
talánosan elterjedt és nagyon gyakori jelensége. A szakirodalmi jelenség értelmezése ér
dekében a folyóiratok szintjén végzett egyszerű statisztikai megközelítés viszont nem talált valódi kapcsolatot a KKH és a dokumentáltság között. A kétséges kapcsolat létét, illetve kérdéses mértékét ezután korrelációelemzéssel kellett eldönteni, illetve megállapítani a publikált tudományos kommunikáció legalsó, elsődleges szintjén: a jelenséget tartalmazó közlemények statisztikai populációjában. A KKH-cikksorozatnak ez a befejező tagja a számszerű korrelációs eredményeken és interpretálásukon túlmenően, megadja a szakiro
dalmijelenség értelmezését is.
1. B e v e z e t é s
A közvetett-kollektív hivatkozás (KKH) s a j á t o s fajtája a s z a k i r o d a l m i h i v a t k o z á s n a k . L é n y e g é t tekintve, azt a s z a k i r o d a l m i j e l e n s é g e t n e v e z z ü k K K H - n a k , a m i k o r egy p u b l i k á l ó k u t a t ó e g y h i v a t k o z á s a k t u s b a n egy k ö z v e t l e n ü l m e g n e v e z e t t m u n k á ra é s annak teljes hivatkozásállományára h i v a t k o zik. A K K H - a k t u s o k m a u r a l k o d ó két nyelvi f o r m u lája: „ a n d r e f e r e n c e s cited t h e r e i n " , é s „ a n d refer- e n c e s therein". A K K H - a k t u s o k m a m e g j e l e n ( h e t ) - nek mind a k ű z l e m é n y v é g i f o r m á l i s h i v a t k o z á s o k között, mind pedig a k ö z l e m é n y f ő s z ö v e g é b e n . Álljon irt e g y - e g y példa a két m e g j e l e n é s i lehető
ségre, egyetlen f o l y ó i r a t e g y e t l e n f ü z e t é b ő l :
„[1] See, for example, J. A. Venables, G. 0 . T. Spiller, and M. Hanbücken, Rep. Prog. Phys. 47, 399 (1984), and references therein." (p. 502 in [1])*
„Numerous computer simulations using different techniques were performed for molten alkáli halides (see, for example, [ 1 . 2} and references therein)." (p. 460 in [2])"
A K K H a m i n d e d d i g n e m - i n d e x e i t két l e g f o n t o s a b b hivatkozásfajta e g y i k e . A m i n d e d d i g f i g y e l m e n kívül hagyott s z a k i r o d a l m i j e l e n s é g r e e n n e k a k ö z l e m é n y n e k a s z e r z ő j e m á r 1 9 7 9 - b e n rámutatott [3]; és k é s ő b b , m á s célú v i z s g á l a t a s o r á n is j e l e z t e létezését [4], A j e l e n s é g r e irányuló a l a p o s és átfo
g ó k u t a t á s a s z e m b e t ű n ő b b n e m - i n d e x e i t hivatko
zásfajta, az e p o n i m i k u s h i v a t k o z á s v i z s g á l a t a [5, 6]
után indult m e g ; e r e d m é n y e i t 1995 óta közli a k ü l földi é s a h a z a i s z a k i r o d a l o m . K K H - t á r g y ú e l ő z ő k ö z l e m é n y e i b e n a s z e r z ő m á r b e m u t a t t a és filoló
giailag k ö r ü l h a t á r o l v a m e g h a t á r o z t a a j e l e n s é g e t , k i n y o m o z t a életútját, feltárta é s b e m u t a t t a t e r m é szetét, m e g á l l a p í t o t t a f o r m á l i s é s v a l ó s á g o s f o n t o s s á g á t [ 7 - 1 1 ] , V i s z o n y l a g g y o r s a n m e g t ö r t é n t a két l e g f o n t o s a b b n e m - i n d e x e i t h i v a t k o z á s f a j t á r a irányuló k u t a t á s e l s ő e r e d m é n y e i n e k ö s s z e k a p c s o l á s a , e g y s é g e s é s ö s s z e f o g l a l ó s z e m l é l e t t é v a l ó a l a k í t á s a is [ 1 2 - 1 5 ] ,
A K K H - k u t a t á s az elit fizikai f o l y ó i r a t - i r o d a l o m v e z e t ő s z e r e p ű ó r i á s - f o l y ó i r a t á b a n , az é v s z á z a d o s m ú l t ú The Physical Review a n y a g á b a n indult m e g . A z eisö, h o s s z m e t s z e t i v i z s g á l a t f ő b b e r e d m é n y e i : a K K H - j e l e n s é g i m m á r e g y é v s z á z a d o s a f o r r á s f o l y ó i r a t b a n ; a j e l e n s é g g y a k o r i s á g a é s intenzitása m i n d a b s z o l ú t , m i n d relatív é r t e l e m b e n v é v e á l l a n d ó a n n ö v e k s z i k a Kis T u d o m á n y utolsó, érett kor
s z a k a óta; a n ö v e k e d é s g y o r s u l a N a g y T u d o m á n y p u b l i k á c i ó r o b b a n á s á b a n . A m á s o d i k , k e r e s z t m e t szeti v i z s g á l a t feltárta é s kvantifikáltan m e g h a t á -
* A „for example'' kifejezés, amely manapság egyre gyakrabban jelenik meg a hivatkozásaktusokban, termé
szetesen nem része a KKH-jelenségnek. A „például" szó annak a ténynek a filológiai nyoma, hogy a publikáló kutató saját akaratából és szabadon választotta ki a citálásra érdemes, de hivatkozhatatlanul hatalmasra duzzadt releváns irodalomból azt a munkát vagy azokat a munkákat, amelyre vagy amelyekre közleményének ezen a pontján hivatkozni kívánt és hivatkozott.
Száva-Kováts E.: Közvetett-kollektív hivatkozás..
rozta a K K H - h á l ó z a t o k létező típusait, és e z e k ré
v é n m e g v i l á g í t o t t a a s z a k i r o d a l m i j e l e n s é g t e r m é s z e t é n e k kvantitatív vonásait. A b e v e z e t e t t K K H Index a l k a l m a z á s á v a l rávilágított a j e l e n s é g valódi f o n t o s s á g á r a : arra a t é n y r e , hogy a k i e m e l k e d ő e n j e l e n t ő s , r e p r e z e n t a t í v á l t a l á n o s fizikai folyóiratban a k ö z v e t e t t - k o l l e k t í v m ó d o n - n e m indexelten - hivatkozott m u n k á k m e n n y i s é g e m a g á b a n v é v e is t ö b b s z ö r ö s e n m e g h a l a d j a a z o k n a k a formálisan és k ö z v e t l e n ü l hivatkozott i s m e r e t f o r r á s o k n a k a m e n n y i s é g é t , a m e l y e k e t az ISI „ h i v a t k o z a t " - k é n t s z á m b a v e s z , és a S c i e n c e Citation Index kimutat.
Bár a Physical Review m á r régóta s z e r e p e l az elit fizikai (sőt: a z elit t e r m é s z e t t u d o m á n y i ) folyóirat
i r o d a l o m r e p r e z e n t á n s o r g á n u m a k é n t , ilyen h o r d e rejű é s s ú l y o s k ö v e t k e z m é n y ű vizsgálati v é g e r e d m é n y e s e t é b e n elítélendő hiba lett v o l n a e n n e k az e r e d m é n y n e k az é r v é n y e s s é g é t e g y s z e r ű e n ki- m o n d a n i - k i t e r j e s z t e n i a fizika e g é s z elit folyóirat- i r o d a l m á r a . A v a l ó s á g o s helyzet m e g á l l a p í t á s a , a K K H - j e l e n s é g t é n y l e g e s g y a k o r i s á g á n a k m e g h a t á rozása e b b e n az i r o d a l o m b a n , és így a j e l e n s é g j e l e n t ő s v o l t á n a k t á g a b b é r v é n y e s s é g ű m e g í t é l é s e egy ú j a b b tényfeltáró vizsgálatot igényelt.
Ez a z ú j a b b v i z s g á l a t a z elit fizikai folyóirat- i r o d a l o m egy reprezentatív m i n t á j á b a n : 3 8 h a g y o m á n y o s és 6 „letter" folyóiratban történt. A v i z s g á lat l e g f o n t o s a b b e r e d m é n y e az, hogy a K K H - j e l e n ség j e l e n v a n a minta v a l a m e n n y i , k ü l ö n b ö z ő fizi
kai d i s z c i p l í n á k h o z tartozó és igen k ü l ö n b ö z ő ter
m é s z e t ű f o l y ó i r a t á b a n ; j e l e n van m i n d a k e v é s b é , mind a k ö z e p e s e n - á t l a g o s a n , mind az e r ő s e n d o k u m e n t á l t f o l y ó i r a t o k b a n . Az általánosan elterjedt K K H - j e l e n s é g u g y a n a k k o r n a g y o n g y a k o r i is: a minta k ö z l e m é n y e i n e k 17,2%-a tartalmazza. A g y a k o r i s á g átlagos m é r t é k e alig szóródik: a ha
g y o m á n y o s folyóiratok c s o p o r t j á b a n 1 7 , 0 % , a
„letter" folyóiratok c s o p o r t j á b a n 1 7 , 9 % . A biblio- metriai s z e m p o n t b ó l n a g y o n h e t e r o g é n minta a K K H - j e l e n s é g j e l e n l é t e és g y a k o r i s á g a s z e m p o n t j á b ó l n a g y o n h o m o g é n .
A feltárt t é n y e k a l a p j á n ki lehetett m o n d a n i , hogy a fizika elit f o l y ó i r a t - i r o d a l m á b a n a közvetett-kollek
tív m ó d o n , n e m indexelten hivatkozott m u n k á k m e n n y i s é g e t ö b b s z ö r ö s e n felülmúlja a S c i e n c e Citation I n d e x b e n kimutatott hivatkozatok m e n n y i s é g é t [16, 17].
A kutatást v é g z ő s z e r z ő a l a p v e t ő és é r t e l m e z ő hipotézise az, hogy a K K H - j e l e n s é g a publikációik d o k u m e n t á l t s á g á t illetően igényes s z e r z ő k n e k abból a t ö r e k v é s é b ő l született és létezik m i n d m á i g ,
hogy a citálásra é r d e m e s , de t é t e l e s e n már nem h i v a t k o z h a t ó m e n n y i s é g ű r e l e v á n s i r o d a l o m nö
v e k v ő n y o m á s á r a v a l a m i l y e n m ó d o n növeljék a k ö z l e m é n y e i k b e n hivatkozott m u n k á k m e n n y i s é gét. A folyóiratok szintjén v é g z e t t vizsgálat a z o n ban kimutatta, hogy a K K H - j e l e n s é g jelenléte nem függ a p u b l i k á c i ó s m é d i u m d o k u m e n t á l t s á g á n a k m é r t é k é t ő l ; hogy s e m a j e l e n s é g e t „megjelentető", s e m azt „kizáró" a i s ó , illetve felső d o k u m e n t á l t s á g i határérték n e m létezik; és hogy ezért nincs valódi k a p c s o l a t a két karakterisztikus t é n y e z ő között a folyóiratok szintjén.
N y i l v á n v a l ó v á vált, hogy a K K H - j e l e n s é g és a pub
likációk d o k u m e n t á l t s á g a közötti e s e t l e g e s kap
c s o l a t k é r d é s é t c s a k a publikált t u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó legalsó, e l s ő d l e g e s szintjén: az egyes közlemények szintjén lehet e l d ö n t e n i . E n n e k érde
k é b e n a legutóbbi vizsgálat a n y a g á t m o s t m á r a k ö z l e m é n y e k szintjén kell e l e m e z n i , a l k a l m a z v a a m a t e m a t i k a i statisztika korrelációt kutató m ó d s z e rét, és finomítva a d o k u m e n t á l t s á g f o g a l m á t : m e g k ü l ö n b ö z t e t v e a n n a k a b s z o l ú t és relatív ( e g y s z e r ű és fajlagos) m é r t é k é t .
Ezt az e l e m z ő v i z s g á l a t o t - a m e l y lezárja a K K H - kutatást - e l v é g e z t ü k . E r e d m é n y e i t és a KKH-je
lenség lehetővé vált é r t e l m e z ő m a g y a r á z a t á t fog
lalja m a g á b a n ez a k ö z l e m é n y .
2 . A v i z s g á l a t a n y a g a é s m ó d s z e r e
A z előző vizsgálat a n y a g a a 4 4 kiválasztott elit fizikai folyóirat 1997. j a n u á r havi füzete(i) volt(ak), azaz 2 6 6 2 t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y . E n n e k a vizs
gálati a n y a g n a k a bibliometriai j e l l e m z é s e és a K K H - j e l e n s é g g y a k o r i s á g a a z a n y a g b a n , az 1.
táblázaton található. Ez a táblázat kiindulási alap
ként összefoglalja a folyóiratszinten végzett kuta
tás ez irányú e r e d m é n y e i t . Látható, hogy a 2662 k ö z l e m é n y b ő l 4 5 8 t a r t a l m a z z a a K K H - j e l e n s é g e t . Ez a 4 5 8 k ö z l e m é n y mint statisztikai populáció jelentette a jelenlegi vizsgálat a n y a g á t , e b b e n kel
lett e l v é g e z n i a c é l k é n t kitűzött k ö z l e m é n y s z i n t i korrelációs e l e m z é s t .
Az 1. táblázat j e l z i , hogy az előző vizsgálat során külön kezeltük és vizsgáltuk a folyóiratok két fő típusát: a h a g y o m á n y o s és a „letter" folyóiratokat.
A t á b l á z a t o n az is látható, hogy (az a k k o r m e g adott indokból) a f o l y ó i r a t - k i a d v á n y o k egy különle
g e s t í p u s á n a k , az ú n . „ P r o c e e d i n g s " (konferencia-) k ö t e t e k n e k az adatait is külön kimunkáltuk és be
mutattuk. A táblázat adatai a z o n b a n azt is jelzik,
5 2
1. táblázat
A KKH-jelenség g y a k o r i s á g a a vizsgálat anyagában
A forrás A feldolgozott KKH-aktu- A hivatkozá Bibliometriai KKH-mutatószámok
folyóiratok közlemények sokat saikkal mutatószámok
csoportjai száma tartalmazó együtt hivat- ElK H:K Hifi Kkkh:K Mkkh:Kkkh
közlemények kozott mun-
száma kák száma
K Kkkh Mkkh
01 %
a b c b:a c:b
Hagyományos
folyóiratok 2110 359 661 9,9 28,4 2,86 17,0 1,84
„Letter" folyóiratok 552 99 163 5,6 22,6 4,03 17,9 1,65
Összesen/Átlag 2662 458 824 9,0 27,2 3,02 17,2 1,80
Ebből:
Proceedings 211 34 66 8,0 18,6 2,33 16,1 1,94
hogy bár a k o n f e r e n c i a k ö t e t e k d o k u m e n t á l t s á g á nak m i n d az abszolút, m i n d a fajlagos értékei j ó v a l a l a c s o n y a b b a k a h a g y o m á n y o s és a „letter" folyó
iratok értékeinél, a k ö t e t e k K K H - m u t a t ó s z á m a i n a k értékei n e m k ü l ö n b ö z n e k l é n y e g e s e n a folyóiratok két fö c s o p o r t j á n a k é r t é k e i t ő l . Ezért n e m találtuk indokoltnak, hogy e b b e n a j e l e n l e g i v i z s g á l a t b a n (is) külön c s o p o r t k é n t k e z e l j ü k és e l e m e z z ü k a
„ P r o c e e d i n g s " k ö t e t e k k ö z l e m é n y e i t . Ezt e g y é b ként m i n d ö s s z e 7 , 9 % - o s r é s z a r á n y u k s e m i n d o kolta.
Felmerült t o v á b b á az a k é r d é s is, hogy indokolt-e a jelenlegi v i z s g á l a t s o r á n a d o k u m e n t á l t s á g és a
K K H - j e l e n s é g közötti k o r r e l á c i ó s v i s z o n y o k a t k ü lön-külön kutatni a h a g y o m á n y o s és a „letter" f o lyóiratok k ö z l e m é n y e i n e k c s o p o r t j a i b a n . A z u t ó b b i csoport külön t ö r t é n ő v i z s g á l a t a mellett szólt, hogy a c s a k rövid k ö z l e m é n y e k e t t a r t a l m a z ó „letter"
folyóiratok sajátos é s h o m o g é n publikációs műfajt k é p v i s e l n e k : t o v á b b á a z , h o g y e n n e k a c s o p o r t n a k m i n d bibliometriai, m i n d K K H - m u t a t ó s z á m a i n a k é r t é k e i m i n d n a g y s á g u k b a n , mind i r á n y u l t s á g u k ban j e l e n t ő s e n e l t é r n e k a m á s i k k ö z l e m é n y c s o p o r t m u t a t ó s z á m a i n a k é r t é k é t ő l . V é g ü l a „letter" f o l y ó iratcsoport k ö z l e m é n y e i n e k 2 0 , 7 % - o s , tekintélyes részaránya eldöntötte a k é r d é s t a c s o p o r t külön történő v i z s g á l a t a j a v á r a .
Miután m e g s z ü l e t e t t a d ö n t é s a „letter" folyóiratok nagy és n a g y o n h o m o g é n c s o p o r t j á n a k külön tör
ténő vizsgálatára, a j á n l a t o s n a k tünt, hogy e l v é g e z z ü k a korrelációs e l e m z é s t az e g é s z p o p u l á c i ó n a k a „letter" folyóiratok k i e m e l é s e után m e g m a r a d ó , m é g i n k á b b h e t e r o g é n r é s z é b e n , vagyis a ha
g y o m á n y o s folyóiratok k ö z l e m é n y e i n e k c s o p o r t j á ban is.
A k ö z l e m é n y e k e g é s z h e t e r o g é n p o p u l á c i ó j á b a n a z o n b a n v a n m é g e g y m á s i k h o m o g é n c s o p o r t is, a l e g r ö v i d e b b önálló t u d o m á n y o s publikációk, a z ún. „rövid k ö z l e m é n y e k " csoportja. Ezek a közle
m é n y e k a f o l y ó i r a t o k b a n k ü l ö n b ö z ő m e g n e v e z é s ű r o v a t o k b a n találhatók: „Communications", „rapid Communications", „brief reports", „rapid r e s e a r c h notes", „ c o m m e n t " , s ő t „letter" (a Journal of Physicsben és a Journal of Chemical Physicsben).
Bár ezek csoportja n a g y o n kicsiny, m i n d ö s s z e 35 t a g ú , két o k b ó l is c é l s z e r ű n e k látszott, hogy a k u tatás v é g é n m i n t e g y e l l e n ő r z ő l é p é s k é n t e l v é g e z z ü k a korrelációs e l e m z é s t e b b e n a l e g i n k á b b h o m o g é n c s o p o r t b a n is, és a z u t á n ö s s z e h a s o n l í t s u k a kapott e r e d m é n y e k e t a „letter" folyóiratok közle
m é n y e i n e k c s o p o r t j á b a n k a p o t t a k k a i . Először, a
„rövid k ö z l e m é n y e k " k é t h a r m a d a a Physical Review-ban jelent m e g , aho) a p u b l i k á c i ó k n a k ez a típusa a n n a k ellenére újjáéledt, h o g y a „letter"
k ö z l e m é n y e k e t m á r r é g e b b e n s z á m ű z t é k az erre létrehozott külön - Physical Review Letters c í m ű - f o l y ó i r a t b a . M á s o d s z o r , a d ö n t é s h o z a t a l m e g k ö n y - n y í t é s é r e k i m u n k á l t 2. (kisegítő) táblázat a z t j e lezte, h o g y a K K H - j e l e n s é g e t t a r t a l m a z ó „rövid k ö z l e m é n y e k " K K H - m u t a t ó s z á m a i s o k k a l a l a c s o n y a b b é r t é k ű e k , mint a h a g y o m á n y o s és a „letter"
f o l y ó i r a t o k b a n p u b l i k á l t a k é i .
Ezen e l ő z e t e s d ö n t é s e k után történt m e g v é g ü l is a vizsgálat, e g y r é s z t a 4 5 8 t u d o m á n y o s közle
m é n y b ő l m i n t tételből álló teljes statisztikai s o k a s á g b a n , m á s r é s z t e n n e k j e l l e g z e t e s c s o p o r t j a i b a n . E b b e n a 4 5 8 k ö z l e m é n y b e n ö s s z e s e n 824 m u n k a volt „ h i v a t k o z á s a i k k a l együtt" hivatkozva. A 4 5 8 k ö z l e m é n y m i n d e g y i k é r e k i m u n k á l t u n k négy adatot
Száva-Kováís E.: Közvetett-kollektív hivatkozás.
2. táblázat
A KKH-jelenség a szokásos és a rövid közleményekben
A forrás A feldolgozott KKH-aktusokat A hivatkozásaikkal KKH-mutatószámok
közlemények forrás- tartalmazó együtt hivatkozott
csoportjai közlemények közlemények munkák száma Kkkh:K Mkkh:Kkkh
száma száma
K Kkkh Mkkh %
a b c b:a CD
Szokásos közlemények 2393 423 777 17,7 1,84
Rövid közlemények 269 35 47 13,0 1,34
Összesen/Átlag 2662 458 824 17,2 1,80
mint p a r a m é t e r t , a m e l y e k közül a k ö v e t k e z ő hár
m a t gyűjtöttük ki és rendeztük t á b l á z a t o k b a : H - a (formális-indexeit) h i v a t k o z á s o k s z á m a Dl = a D o k u m e n t á l t s á g I n d e x e (hivatkozások
s z á m a : oldalak s z á m a )
M k k h = a „ h i v a t k o z á s a i k k a l együtt hivatkozott"
m u n k á k s z á m a .
A z e l s ő a d a t v a g y p a r a m é t e r a d o k u m e n t á l t s á g e g y s z e r ű , illetve abszolút, a m á s o d i k a d o k u m e n táltság f a j l a g o s , illetve relatív m u t a t ó s z á m a ; a h a r m a d i k a K K H - j e l e n s é g g y a k o r i s á g á n a k m é r ő s z á m a . L á s s u k például h á r o m k ö z l e m é n y t í p u s e g y - e g y k é p v i s e l ő j é n e k adatait:
A S H E R - R U S C I C [18]: H = 5 8 D l = 4,8 M k k h = 6 G E O R G E L I N - W A L L E T [19]: H = 3 4 Dl = 5,7
M k k h = 1 D U F F Y - M O R E O [20]: H = 16 Dl = 4,0
M k k h - 1 A kutatás m ó d s z e r é n e k b e m u t a t á s a céljából, t o v á b b á azért, hogy l e h e t ő v é t e g y ü k a korrelációs s z á m í t á s o k legalább r é s z l e g e s ellenőrzését, végül a „ r ö v i d k ö z l e m é n y e k " k ü l ö n l e g e s csoportjának j e l l e m z é s é r e , a 3. táblázaton b e m u t a t j u k e n n e k a k ö z l e m é n y c s o p o r t n a k a m u n k a l a p j á t .
3 . S z á m s z e r ű e r e d m é n y e k é s i n t e r p r e t á l á s u k
A z e l ő z e t e s m e g f o n t o l á s o k után és a l a p j á n , a leíró statisztikai és a korrelációs s z á m í t á s o k a t végül is négy p o p u l á c i ó b a n végeztük el: 3.1 a k ö z l e m é n y e k teljes s o k a s á g á b a n ; 3 2 a „letter" folyóiratok köz
l e m é n y e i n e k c s o p o r t j á b a n ; 3.3 a h a g y o m á n y o s folyóiratok k ö z l e m é n y e i n e k c s o p o r t j á b a n ; 3.4 a
„rövid k ö z l e m é n y e k " c s o p o r t j á b a n . A k ö v e t k e z ő k b e n a z elvégzett s z á m í t á s o k f o n t o s a b b e r e d m é nyeit k ö z ö l j ü k és é r t e l m e z z ü k .
3. táblázat
A „ r ö v i d k ö z l e m é n y e k " munkalapja
Sor Mutatószámok Sor Mutatószámok
szám H Dl Mkkh szám H
01
Mkkh1. 29 7,3 1 19. 18 6,0 1
2. 27 6,8 1 20. 22 4,4 1
3. 20 6,7 3 2 1 . 22 5,5 2
4. 38 9,5 1 22. 16 4,0 2
5. 18 4,5 1 23. 18 4,5 2
6. 14 3.5 4 24. 5 2,5 1
7. 16 4,0 1 25. 11 3,7 1
8. 28 7,0 1 26. 10 1,3 1
9. 27 6,8 1 27. 27 3,9 1
10. 27 6,8 1 28. 24 3,0 1
11. 18 4,5 1 29. 27 3,4
12. 13 3,3 1 30. 8 2,0 1
13. 10 2,5 1 3 1 . 12 3.0 1
14. 19 6,3 1 32. 14 2.0 1
15. 19 4,8 2 33. 24 6,0
16. 28 7,0 1 34. 19 6,3 1
17. 13 3,3 1 35 8 8,0 1
18. 15 3,8 1
összesen: N = 35 Mkkh = 47
3.1 A k ö z l e m é n y e k t e l j e s p o p u l á c i ó j a 4. táblázat
Leíró statisztika
H Dl Mkkh
Tételszám 458 458 458
Átlag (A) 33 160 3,850 1,80
Középső érték 28 3,50 1
Maximum 183 17,0 14
Minimum 4 0,20 1
Szórásterjedelem (Sz] 179 16,80 13
SZ:Á 5 398 4,364 7,222
Sztenderd deviáció 20 390 2,008 1,660
Variancia 417 793 4,032 2,778
összesen 15 187
-
8245 4
5. táblázat
Pearson-féle korrelációs együtthatók
H
PJ
MkkhH 1.000 0,352* 0,196"
Q!
-
1,000 -0,001
Mkkh
- -
1,000
* A korreláció 1%-os szinten szignifikáns.
A K K H - j e l e n s é g e t t a r t a l m a z ó k ö z l e m é n y e k átlagos a b s z o l ú t d o k u m e n t á l t s á g a t ö b b mint 2 0 % - k a l m a g a s a b b é r t é k ű , m i n t az elit t e r m é s z e t t u d o m á n y o s folyóiratok k ö z l e m é n y e i n e k jelenlegi átlagos d o k u m e n t á l t s á g a (H = 2 7 , 2 1 - lásd [21], p. 6 3 ).
A K K H - j e l e n s é g e t t a r t a l m a z ó k ö z l e m é n y e k teljes p o p u l á c i ó j á b a n a leíró statisztika m i n d a h á r o m j e l l e m z ő p a r a m é t e r s z á m s z e r ű é r t é k e i n e k igen nagy m é r t é k ű s z ó r ó d á s á t jelzi: a p o p u l á c i ó n a g y o n h e t e r o g é n m i n d a f o r m á l i s d o k u m e n t á l t s á g , mind a K K H - m ó d s z e r h a s z n á l a t á n a k g y a k o r i s á g a s z e m pontjából. Ez arra m u t a t , h o g y a publikáló kutatók mint s z e r z ő k n a g y o n v á l t o z ó m é r t é k b e n tartják s z ü k s é g e s n e k k ö z l e m é n y e i k formális d o k u m e n t á lását; és arra is, h o g y a K K H - m ó d s z e r h a s z n á l a t á t n a g y o n k ü l ö n b ö z ő m é r t é k b e n d o k u m e n t á l t közle
m é n y e k e s e t é b e n tartják s z ü k s é g e s n e k .
A „ l a r g e " f o k o z a t o t * el n e m é r ő , v a g y i s m é g n e m
„ s z o r o s " korreláció m u t a t k o z i k a k ö z l e m é n y e k d o k u m e n t á l t s á g á n a k e g y s z e r ű és fajlagos m é r t é k e (H és Dl} között, v a g y i s a h i v a t k o z á s á l l o m á n y a b szolút és relatív n a g y s á g a között. E n n e k é r t e l m e n e m k í v á n m a g y a r á z a t o t , és legfeljebb a korreláció g y e n g e s é g e lehet m e g l e p ő a t u d o m á n y m e t r i a i d e v á g ó friss vizsgálati e r e d m é n y e után, amely szerint „az á t l a g o s [fizikai] k ö z l e m é n y e s e t é b e n a h i v a t k o z á s o k s z á m a lináris f ü g g v é n y e a közle
m é n y h o s s z á n a k " ([23], p. 4 4 3 . ) .
Bár a pozitív korreláció a d o k u m e n t á l t s á g e g y s z e rű m é r t é k e (H) és a létező K K H - j e l e n s é g g y a k o r i s á g a ( M k k h ) között s z á m s z a k i l a g „ m é d i u m " f o k o zatú, v a l ó j á b a n alig haladja m e g a „ s m a l l " f o k o z a tot, és igy n e m j e l e n t ő s . J e l e n t ő s v i s z o n t e n n e k é r t e l m e : arra m u t a t , hogy alig van k a p c s o l a t a léte
ző K K H - j e l e n s é g intenzitása és a k ö z l e m é n y hivat
k o z á s á l l o m á n y á n a k a b s z o l ú t n a g y s á g a között;
m á s s z ó v a l : a m í g e g y e s s z e r z ő k k ö z l e m é n y e i k s z e r i n t ü k m e g f e l e l ő d o k u m e n t á l t s á g a é r d e k é b e n s z ü k s é g e s n e k tartják a K K H - m ó d s z e r intenzív h a s z n á l a t á t m é g n a g y v a g y igen nagy h i v a t k o z á s á l l o m á n y e s e t é b e n is, a d d i g ezt m á s szerzők c s a k kicsi v a g y igen kicsi h i v a t k o z á s á l l o m á n y e s e t é b e n
tartják s z ü k s é g e s n e k - n e m b e s z é l v e m o s t az á t l a g o s a n d o k u m e n t á l t k ö z l e m é n y e k r ő l és s z e r z ő ikről. V é g ü l , t o v á b b f i n o m í t v a a d o k u m e n t á l t s á g v a l ó s á g o s m é r t é k é t és f e l h a s z n á l v a e z t az e l e m z é s b e n , létható és k i m o n d h a t ó , hogy e g y á l t a l á n n e m m u t a t k o z i k korreláció a d o k u m e n t á l t s á g fajla
g o s m é r t é k e ( D l ) és a létező K K H - j e l e n s é g i n t e n zitása ( M k k h ) között, ö s s z e f o g l a l á s k é n t m e g á l l a pítható, h o g y a K K H - j e l e n s é g e t t a r t a l m a z ó k ö z l e m é n y e k b e n alig v a n k a p c s o l a t a f o r m á l i s h i v a t k o z á s á l l o m á n y a b s z o l ú t és relatív t e r j e d e l m e é s a s z e r z ő által h a s z n á l t K K H - m ó d s z e r intenzitása között. A z 1. é s a 2. ábra szemlélteti e z e k e t a g y e n g e k a p c s o l a t o k a t .
3.2 A . . l e t t e r " f o l y ó i r a t o k k ö z l e m é n y e i 6. táblázat
Leíró statisztika
H Dl Mkkh
Tételszám 99 99 99
Átlag (Á) 27,88 4,868 1.650
Középső érték 25 4,60 1
Maximum 102 17,0 11
Minimum 8 0,80 1
Szórásterjedelem (Sz) 94 16,20 10
SZ.Á 3,372 3,328 6,061
Sztenderd deviáció 14,50 2,313 1,61
Variancia 210,353 5,348 2,598
Összesen 2760
-
1637. táblázat
Pearson-féle korrelációs együtthatók
H
PJ
MkkhH 1,000 0,730* 0,066*
PJ
1.000 -0.021Mkkh - 1,000
* A korreláció 1%-os szinten szignifikáns.
A „letter" folyóiratok h o m o g é n c s o p o r t j á n a k k ö z l e m é n y e i b e n , v a g y i s a c s a k „letter" m ű f a j ú k ö z l e m é n y e k e t t a r t a l m a z ó c s o p o r t b a n , a leíró statisztika t e r m é s z e t e s e n a h o m o g e n i z á c í ó j e l e n t ő s m é r t é k ű f o k o z ó d á s á t jelzi az e g y k ö z l e m é n y r e j u t ó formális h i v a t k o z á s o k t e k i n t e t é b e n , ö s s z e h a s o n l í t v a e z t a teljes p o p u l á c i ó b a n talált értékkel. E g y r é s z t ugyan¬
* A Pearson-féle (product-moment) korrelációs mértékek számszerű fokozatait és a fokozatok nyelvi meghatáro
zását ma ritkán adják meg a statisztikai elemzések so
rán; itt és most hasznosnak véljük a Koschnick-féle fokozatok és angol terminusaik (lásd [22], p. 133.) hasz
nálatát és közlését.
Száva-Kováts E.: Közvetett-kollektív hivatkozás.
16
14
12
10
u n ászlelt Lineáris N = 4-58
A A A A A
0 100
H
1. ábra A H - - M k k h kapcsolat a közlemények teljes p o p u l á c i ó j á b a n
200
16
14
12
10
3
6
2+k
0
Észlelt Lineáris
A A A A A A m A
- • — ^ A i U i A i AA M I M I I • • < • ! • • • IÉ I
0 10
D l
2. ábra A DI-->Mkkri kapcsolat a közlemények teljes populációjában
20
5 6
is ezek, a s z e r k e s z t ő s é g i előírások k ö v e t k e z t é b e n és m ű f a j u k t e r m é s z e t e szerint egyaránt rövid p u b likációk e l e v e n e m tártaimaz(hat)nak nagy v a g y h a t a l m a s f o r m á l i s h i v a t k o z á s á l l o m á n y o k a t : a h i v a t k o z á s o k s z á m á n a k m a x i m u m a c s a k n e m a f e l é re c s ö k k e n t , átlagos s z á m u k pedig 1 6 % - k a l a l a c s o n y a b b . M á s r é s z t u g y a n a k k o r a d o k u m e n t á l t s á g fajlagos m u t a t ó s z á m á n a k ( D l ) átlagos é r t é k e 2 6 % - kal n ö v e k e d e t t , m i k ö z b e n a m i n i m u m a a n é g y s z e r e s é r e e m e l k e d e t t .
A jelzett kettős kötöttség által h o m o g e n i z á l t „letter"
k ö z l e m é n y e k c s o p o r t j á b a n t e r m é s z e t e s e n „ v e r y large" f o k o z a t ú , a z a z „ n a g y o n s z o r o s " pozitív kor
reláció t a l á l h a t ó a f o r m á l i s h i v a t k o z á s á l l o m á n y a b szolút és relatív t e r j e d e l m e között. M e g l e p ő , hogy a m í g a d o k u m e n t á l t s á g abszolút m é r t é k e (H) és a létező K K H - j e l e n s é g intenzitása ( M k k h ) közötti pozitív k o r r e l á c i ó s z o r o s s á g a a h a r m a d á r a lazult, és alig h a l a d j a m e g a „negligible", v a g y i s a j e l e n t é k t e l e n " fokozatot, addig a korreláció a d o k u m e n t á l t s á g f a j l a g o s m é r t é k e (Dl) és a létező K K H - j e l e n s é g i n t e n z i t á s a ( M k k h ) között „negatív"-vá vált - á m b á r e n n e k j e l e n t é k e n y s é g é t m i n i m á l i s r a c s ö k kenti a tény, h o g y a negatív korreláció s z á m s z e r ű m é r t é k e alig h a l a d j a m e g a „no correlation" f o k o zatot. V é g ü l r ö v i d e n j e l e z n i kell a m u t a t k o z ó e r ő s irányzatot: a teljes p o p u l á c i ó b a n m é g „ m é d i u m "
f o k o z a t ú pozitív korreláció a H és az M k k h m u t a t ó s z á m o k é r t é k e között, a „letter" k ö z l e m é n y e k c s o p o r t j á b a n n a g y o n m e g l a z u l v a gyakorlatilag j e l e n t é k t e l e n n é („negligible") gyengült. A 3. és 4. ábra s z e m l é l t e t i e z e k e t a j e l e n t é k t e l e n k a p c s o l a t o k a t .
3.3 A h a g y o m á n y o s f o l y ó i r a t o k k ö z l e m é n y e i 8. táblázat
Leiró statisztika
H DJ Mkkh
Tételszám 359 359 359
Átlag (Á) 34.615 3,569 1,841
Középső érték 29 3,30 1
Maximum 183 0,50 14
Minimum 4 0,20 1
Szórásterjedelem (Sz) 179 9,30 13
SZ:Á 5,171 2,606 7,061
Sztenderd deviáció 21,525 1,821 1,681
Variancia 463,355 3,318 2,827
Összesen 12 427 - 661 A h a g y o m á n y o s folyóiratok k ö z l e m é n y e i n e k c s o p o r t j á b a n - a m e l y m á r n e m t a r t a l m a z z a a „letter"
folyóiratok k ö z l e m é n y e i t - a leíró statisztika e g y e t l e n m é r ő s z á m e s e t é b e n mutat tekintélyes k ü l ö n b s é g e t , e g y b e v e t v e e n n e k a c s o p o r t n a k és a
k ö z l e m é n y e k teljes p o p u l á c i ó j á n a k m é r ő s z á m a i t : a d o k u m e n t á l t s á g fajlagos i n d e x é n e k ( D l ) s z ó r á s - terjedelme, v a g y i s a f o r m á l i s h i v a t k o z á s á l l o m á n y átlagos relatív n a g y s á g á n a k s z ó r á s t e r j e d e l m e , c s a k n e m a felére c s ö k k e n t . A k ö z l e m é n y e k n e k ez a csoportja e b b ő l a s z e m p o n t b ó l k e v é s b é h e t e r o g é n n é vált: m i k ö z b e n a Dl átlagos é r t é k e alig v á l tozott, a „letter" k ö z l e m é n y e k o k o z t a k i u g r ó a n m a g a s m a x i m u m é r t é k e a „letter" k ö z l e m é n y e k k i z á r á s a után eltűnt.
9. táblázat
Pearson-féle korrelációs együtthatók
H PJ Mkkh
H 1,000 0,347* 0,216*
PJ Mkkh
- -
1.000-
0,023 1 000* A korreláció 1%-os szinten szignifikáns.
A korreláció f o k a gyakorlatilag n e m v á l t o z o t t a H és a D l , v a l a m i n t a H és az M k k h m u t a t ó s z á m o k közötti k a p c s o l a t b a n , így itt nincs s z ü k s é g inter
pretációra. H a s o n l ó k é p p e n n e m k í v á n é r t e l m e z é s t a z e b b e n a k ö z l e m é n y c s o p o r t b a n a Dl és a z M k k h m u t a t ó s z á m o k között m u t a t k o z ó m i n i m á l i s m é r t é k ű pozitív korreláció, a m e l y n e k f o k o z a t a a m a t e m a t i kai statisztika szerint c s u p á n „ n e g l i g i b l e " , v a g y i s j e l e n t é k t e l e n - s z e m b e n a k ö z l e m é n y e k teljes s o
k a s á g á b a n talált „no c o r r e l a t i o n " f o k o z a t t a l , v a g y i s a korreláció (teljes) h i á n y á v a l , ö s s z e f o g l a l á s k é n t m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a h a g y o m á n y o s folyóiratok k ö z l e m é n y e i n e k c s o p o r t j á b a n létező-észlelt k o r r e l á c i ó v i s z o n y o k m e g h a t á r o z z á k a k ö z l e m é n y e k teljes s o k a s á g á b a n létező-észlelt k o r r e l á c i ó v i s z o nyokat; ez érthető, mivel a h a g y o m á n y o s f o l y ó i r a tok k ö z l e m é n y e i n e k csoportja c s a k n e m a n é g y ö t ö d é t teszi ki a k ö z l e m é n y e k teljes s o k a s á g á n a k . 3.4 A „ r ö v i d k ö z l e m é n y e k " c s o p o r t j a
10. táblázat Leíró statisztika
H Dl Mkkh
Tételszám 35 35 35
Átlag (Á) 18,94 4,791 1,34
Középső érték 18 4,40 1
Maximum 38 9.50 4
Minimum 5 1,30 1
Szórasterjedelem (Sz) 33 8,20 3
SZ:Á 1.742 1,711 2,239
Sztenderd deviáció 7,45 1,954 0,73
Variancia 55,526 3,817 0,526
Összesen 662 — 47
Száva-Kováts E.: Kőzve tett-koilektiv hivatkozás.
12
10
8>
4 J
2-
4
• A A A
Észlelt
— Lineáris . N = 99
20 40 60 80
I
3. ábra A H—'Mkkh kapcsolat a „ l e t t e r " folyóiratok közleményeiben
100 120
12
10
3 -I
***•»• Észlelt
— Lineáris N = 99
10
Dl
20
4. ábra A D I ~ M k k h kapcsolat a „letter" folyóiratok közleményeiben
11. táblázat
Pearson-féle korrelációs együtthatók
H
PJ
Mkkh1.000 0,672" 0.025'
PJ
Mkkh-
1,000 0,013- -
1,000* A korreláció 1%-os szinten szignifikáns
A k ö z l e m é n y e k n e k ez a c s o p o r t j a bibliometriai s z e m p o n t b ó l a l e g i n k á b b h o m o g é n , m i v e l h o g y kizárólag a l e g r ö v i d e b b önálló t u d o m á n y o s publi
k á c i ó k b ó l áll. A c s o p o r t a l e g k e v é s b é h e t e r o g é n ö s s z e t é t e l ű m i n d a d o k u m e n t á l t s á g , m i n d a K K H - j e l e n s é g intenzitása s z e m p o n t j á b ó l : az S z : Á ( v a g y is: a s z ó r a s t e r j e d e l e m és az átlag h á n y a d o s a ) m u t a t ó s z á m é r t é k e i c s u p á n a h a r m a d á t / f e l é t , illet
v e egy k i v é t e l e s e s e t b e n k é t h a r m a d á t teszik ki a m á s c s o p o r t o k b a n talált S z : Á é r t é k e k n e k .
A k ö z l e m é n y e k n e k e b b e n a l e g h o m o g é n e b b c s o portjában s z á m í t o t t pozitiv korreláció m é r t é k e s e m a H « - M k k h , s e m a p j ^ M k J í h k a p c s o l a t b a n n e m h a l a d j a m e g a „ n e g l i g i b l e " fokozatot, v a g y i s j e l e n téktelen.
A k ö z l e m é n y e k n e k e b b e n a k i v é t e l e s e n h o m o g é n c s o p o r t j á b a n az e d d i g i e r e d m é n y e k e l l e n ő r z é s e c é l j á b ó l s z á m í t o t t korrelációs é r t é k e k megerősítik az e l e m z é s e d d i g i e r e d m é n y e i t .
• Ö s s z e g e z v e a t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k szint
j é n e l v é g z e t t k o r r e l á c i ó e l e m z é s e r e d m é n y e i t , m e g á l l a p í t h a t ó , hogy nem létezik a folyóirat-köz
l e m é n y e k d o k u m e n t á l t s á g a és a b e n n ü k létező K K H - j e l e n s é g intenzitása között olyan f o k o z a t ú statisztikai korreláció, a m e l y a közöttük lévő v i z s g á l t k a p c s o l a t „ c a u s e - a n d - e f f e c t " (vagyis „ok és o k o z a t " ) t e r m é s z e t é r e m u t a t n a .
3.5 D e m o n s t r á c i ó
A n n a k é r d e k é b e n , hogy s z e m l é l t e s s ü k a m a t e m a tikai statisztikai k o r r e l á c i ó s z á m í t á s v é g e r e d m é n y é t j e l e n t ő fenti n e g a t í v é r t e l m ű m e g á l l a p í t á s é r v é n y é t és v a l ó d i é r t e l m é t , v a g y i s azt, hogy v a l ó j á b a n nem létezik valódi korreláció a f o l y ó i r a t - k ö z l e m é n y e k d o k u m e n t á l t s á g a és a b e n n ü k létező K K H - j e l e n ség intenzitása között, n é h á n y k e v é s b é absztrakt- m a t e m a t i k a i , i n k á b b n a g y o n is konkrét d e m o n s t ráló e l e m z é s t v é g e z t ü n k a j e l e n vizsgálat a n y a g á b a n . Ezek közül itt c s a k kettőt m u t a t u n k be, de é p p e n azt a kettőt, a m e l y e t a két l e g i n k á b b h o m o gén c s o p o r t b a n , a „letter" és a „rövid" k ö z l e m é n y e k c s o p o r t j á b a n v é g e z t ü n k el.
3.51 „Rövid" közlemények
A „rövid" k ö z l e m é n y e k a l a p a d a t a i t m á r b e m u t a t t u k a 3. t á b l á z a t o n , a 3 5 tételből álló csoport statiszti
kai adatait p e d i g a 10. táblázaton. A táblák e l e m z é s é n e k e r e d m é n y e k é n t a 12. táblázaton b e m u tatjuk n é h á n y k o n k r é t k ö z l e m é n y adatait, a m e l y e k d e m o n s t r á l j á k : n e m létezik v a l ó d i korreláció
12. táblázat
Néhány „ r ö v i d " közlemény adatai
A közlemény M u t a t ó s z á m o k
sorszáma H
PJ
Mkkh4. 38 9,5 1
18. 15 3,8 1
32. 14 2.0 1
26. 10 1,3 1
24 5 2,5 1
33. 2 4 6.0 3
3. 20 6,7 3
6. 14 3 5 4
M e g á l l a p í t á s o k :
• A 3 5 tételből álló c s o p o r t b a n 2 k ö z l e m é n y H-ér- t é k e 14; e z e k közül az e g y i k (a 32. s o r s z á m ú ) M k k h - é r t é k e a m i n i m á l i s 1, a m á s i k é (a 6. sor
s z á m ú é } az e g é s z c s o p o r t m a x i m á l i s Mkkh-ér
téke: 4 .
• A z e g é s z c s o p o r t l e g m a g a s a b b H-értékét (38}
p r o d u k á l ó , v a g y i s l e g n a g y o b b hivatkozásállomá¬
nyú k ö z l e m é n y e (a 4. s o r s z á m ú ) , u g y a n ú g y c s u pán 1 M k k h - é r t é k e t m u t a t fel, m i n t az e g é s z c s o port l e g a l a c s o n y a b b H-értékét (5) produkáló,' v a g y i s l e g k i s e b b h i v a t k o z á s á l l o m á n y ú k ö z l e m é n y e (a 24. s o r s z á m ú ) .
• A z a két k ö z l e m é n y (a 4 . és a 26. s o r s z á m ú ) , a m e l y az e g é s z c s o p o r t l e g m a g a s a b b (9,5), illet
ve a l e g a l a c s o n y a b b (1,3) é r t é k ű D J - m é r ö s z á m á t m o n d h a t j a m a g á é n a k , v a g y i s az e g é s z c s o p o r t f a j l a g o s a n a l e g e r ő s e b b e n , illetve a l e g g y e n g é b ben d o k u m e n t á l t k ö z l e m é n y e , e g y a r á n t a m i n i mális é r t é k ű (1) M k k h i n d e x s z á m o t mutatja fel.
3.52 „Letter" közlemények
A „letter" k ö z l e m é n y e k a l a p a d a t a i t m e g a d j u k a mellékletben; a 9 9 tételből álló c s o p o r t statisztikai adatait p e d i g m á r b e m u t a t t u k a 6. t á b l á z a t o n . E l e m z é s ü k e r e d m é n y e k é p p e n a 73. táblázaton b e m u t a t j u k a n n a k a 10 „ l e t t e f k ö z l e m é n y n e k az adatait, a m e l y e k M k k h - é r t é k e m e g h a l a d j a a c s o portátlagot (1,65 - a z a z é r t e l e m szerint: 2).
Száva-Kováts E.: Közvetett-kollektív hivatkozás..
13. táblázat
Néhány „ l e t t e r " közlemény adatai
A közlemény M u t a t ó s z á m o k
sorszáma H PJ Mkkh
7 1 . 43 7,2 3
5. 30 7,5 3
1. 2 3 5,8 3
39. 50 5,0 4
69. 26 3,3 4
84. 10 1,7 4
67. 34 4,3 6
43. 25 5,0 8
36. 30 4,3 9
8 1 . 36 4,5 11
Megállapítások:
• A fenti 10 k ö z l e m é n y b ő l kettő (a 39. és a 84.) mutatja fel a l e g m a g a s a b b (50), illetve a legala
c s o n y a b b (10) é r t é k ű H - m é r ö s z á m o t , v a g y i s ez a két k ö z l e m é n y t a r t a l m a z z a a l e g n a g y o b b , illetve a legkisebb h i v a t k o z á s á l l o m á n y t ; u g y a n a k k o r e két s z é l s ő s é g e s e n eltérő k ö z l e m é n y M k k h - é r t é ke e g y f o r m á n : 4 .
• A z a két k ö z l e m é n y (az 5. és a 36.), a m e l y nek e g y f o r m a t e r j e d e l m ű h i v a t k o z á s á l l o m á n y a (H = 3 0 ) a l e g j o b b a n megközelíti az e g é s z c s o port átlagát (28), n a g y o n k ü l ö n b ö z ő M k k h - é r t é - k e k e t m u t a t fel: 3 M k k h , illetve 9 M k k h .
• Az a két k ö z l e m é n y (a 39. és a 4 3 . ) , amely fajla
g o s a n a z o n o s m é r t é k b e n v a n d o k u m e n t á l v a ( D l - értékük e g y a r á n t 5,0), n a g y o n k ü l ö n b ö z ő M k k h - é r t é k e k e t m u t a t fel: 4 M k k h , illetve 8 M k k h . Az a m á s i k két k ö z l e m é n y (a 6 7 . és a 36.), amely faj
l a g o s a n szintén a z o n o s m é r t é k b e n van d o k u m e n t á l v a ( D l - é r t é k ü k e g y a r á n t 4,3), szintén k ü l ö n b ö z ő M k k h - é r t é k e k e t mutat fel: 6 M k k h , illetve 9 M k k h .
• F i g y e l e m b e v é v e a mellékletben közölt a d a t o k a t is, e m l í t é s r e m é l t ó n a k tartjuk, hogy az a közle
m é n y (a 86.), a m e l y az e g é s z „letter" csoport d o k u m e n t á l t s á g i m a x i m u m á t produkálta (H = 102 és Dl = 17,0), és az a k ö z l e m é n y (a 95.), a m e l y az e g é s z „letter" c s o p o r t b a n a l e g g y e n g é b b e n v a n d o k u m e n t á l v a (H - 8 és D l - 0,8), e g y a r á n t és e g y f o r m á n c s a k 1 M k k h - t tartalmaz.
4 . A z e r e d m é n y e k é r t e l m e z é s e
A statisztika, illetve a m a t e m a t i k a i statisztika k ü lönféle p u b l i k á c i ó i b a n a „korreláció" különleges t e r m é s z e t é v e l k a p c s o l a t b a n mindig figyelmezteté
seket és i n t e l m e k e t találunk. Ezek felsorolják a korrelációs m é r ő s z á m o k é r t e l m e z é s é n e k nehéz
ségeit, és felhívják a figyelmet a lehetséges t é v e s é r t e l m e z é s e k v e s z é l y e i r e ; lásd például az ötvenes évektől k e z d v e : [24], p. 6 6 - 6 7 . ; [25], p. 1 3 0 - 1 3 1 , 4 7 5 - 4 7 7 . ; [26], p. 2 7 9 . Ú j a b b a n például 7afe (1968) m i n d e n n a p o s á n k ö z ö n s é g e s t é v e d é s n e k tartja
„ c o n c l u d i n g that the p r e s e n c e of correlation implies c a u s a t i o n , a n d a s s u m i n g that no rela- tion b e t w e e n variables is present if correlation is lacking" ([27], p, 5 4 1 ) ;
Rodriguez ( 1 9 8 2 ) pedig kijelenti:
j t is not p o s s i b l e to prove c a u s a l relationship on the basis of o b s e r v e d correlation" ([28], p.
202.);
végül Moroney ( 1 9 9 0 ) , ö s s z e f o g l a l v a intéseit, k i m o n d j a a konklúziót:
„ T h e statistician c a n only help o u t the speciálist in the field, not r e p l a c e h i m . " ([29], p. 303.) A t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t - k ö z l e m é n y e k d o k u m e n t á l t sága és a b e n n ü k létező K K H - j e l e n s é g intenzitása között l e h e t s é g e s korreláció k é r d é s e s e s e t é b e n , most, a m i k o r nem találtunk é r d e m l e g e s korrelációt a két változó között, elméletileg a fent T a t e által m á s o d i k k é n t említett t é v e d é s veszélye leseí- ked(het)ik ránk. M o s t a z o n b a n , a jelenlegi esetben, ez az elméletileg l e h e t s é g e s t é v e d é s gyakorlatilag, a v a l ó s á g b a n n e m létezik. A „letter" és a „rövid"
k ö z l e m é n y e k a d a t a i , a m e l y e k e t p é l d a k é p p e n m u tattunk be a mellékletben és a 3. t á b l á z a t o n , vala
mint a 3.5 Demonstráció kis táblázatain, n e m c s a k kizárják ezt az elméletileg l e h e t s é g e s tévedést, h a n e m azt mutatják, a m i t e n n e k a cikknek a szer
zője t é n y k é n t t a p a s z t a l t t ö b b e z e r k ö z l e m é n y t fel
d o l g o z ó k u t a t ó m u n k á j a s o r á n :
• a v a l ó s á g b a n nem létezik v a l ó s á g o s , vagyis o k - okozati korreláció a létező K K H - j e l e n s é g inten
zitása és a f o l y ó i r a t - k ö z l e m é n y e k d o k u m e n t á l t sága között - vagy a k á r a K K H - j e l e n s é g megje
lenése-létezése és a d o k u m e n t á l t s á g között, A statisztika nyelvén szólva: a K K H - j e l e n s é g léte
z é s e és intenzitása a k ö z l e m é n y e k b e n és a k ö z l e m é n y e k d o k u m e n t á l t s á g a független váltó- zók.
Ez a m e g á l l a p í t á s , a m e l y a K K H - j e l e n s é g e t tartal
m a z ó k ö z l e m é n y e k szintjén v é g z e t t mostani vizs
gálat fő e r e d m é n y e , teljesen ö s s z h a n g b a n van a szerző előző, a folyóiratok szintjén végzett K K H - v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e i v e l .
6 0
M é g i s , a K K H - j e l e n s é g itt m o s t feltárt e x t r e m i t á s a i m a g y a r á z a t o t k í v á n n a k . Egyrészt u g y a n i s tény a z , h o g y a K K H - j e l e n s é g e t m e g t a l á l t u k o l y a n k ö z l e m é n y e k b e n is, a m e l y e k h i v a t k o z á s á l l o m á n y a m i nimális, v a g y a m e l y e k e t szerzőik c s a k m i n i m á l i s m é r t é k b e n d o k u m e n t á l t a k (vagyis b e n n ü k a H < 1 0 , v a g y a D l < 1 , 0 ) , m á s r é s z t v i s z o n t az is tény, hogy a K K H - m ó d s z e r h a s z n á l a t á t m e g l e l t ü k o l y a n k ö z l e m é n y e k b e n is, a m e l y e k h i v a t k o z á s á l l o m á n y a igen nagy é s / v a g y s z e r z ő i k a z o k a t m e s s z e a z átlagos szint felett d o k u m e n t á l t á k (azaz b e n n ü k a H > 5 0 , vagy a D l > 5 , 0 ) . M á s k é p p e n f o g a l m a z v a : tény, h o g y m i k ö z b e n s z á m o s s z e r z ő h a s z n á l j a a K K H - m ó d s z e r t a k k o r is, amikor a m e g f e l e l ő d o k u m e n táltság é r d e k é b e n ( m é g ) nincs rá s z ü k s é g , hiszen m é g n e m merítette ki a tételes h i v a t k o z á s lehető
ségeit, a d d i g m á s szerzők m é g n a g y / h a t a l m a s f o r m á l i s h i v a t k o z á s á l l o m á n y p r o d u k á l á s a é s / v a g y k ö z l e m é n y ü k igen nagy m é r t é k ű relatív d o k u m e n táltsága mellett s e m e l é g e d e t t e k , é s az általuk s z ü k s é g e s n e k / m e g f e l e l ő n e k tartott m é r t é k ű d o k u m e n t á l t s á g e l é r é s e é r d e k é b e n v é g s ő m e g o l d á s k é n t a K K H - m ó d s z e r használatát s z ü k s é g e s n e k tartják. Ezért nincs s e m statisztikai, s e m t é n y l e g e s korreláció a t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k szerzőik által m e g v a l ó s í t o t t d o k u m e n t á l t s á g a é s b e n n ü k a szerzőik által használt K K H - m ó d s z e r j e l e n l é t e é s intenzitása között.
• A v a l ó s á g b a n a z o n b a n létezik e g y igen s z o r o s k a p c s o l a t a két független változó között: mind a kettő a hivatkozó szerzőtől függ, a n n a k s z u b j e k tivitásától é s alig korlátozott szubjektív s z a b a d akaratától.
E n n e k a c i k k n e k a s z e r z ő j e m á r r é g e b b e n r á m u tatott arra, é s k o n k r é t p é l d á k k a l b e m u t a t t a azt, hogy a k ö z l e m é n y e k f o r m á l i s - i n d e x e i t h i v a t k o z á s á l l o m á n y a a publikáló s z e r z ő s z e m é l y é t ő l é s s z u b j e k t i v i t á s á t ó l f ü g g , d e m o n s t r á l t a „ a hivatkozási m ó d s z e r é s a h i v a t k o z á s á l l o m á n y s z e r z ő i típusait", a „ h i v a t k o z á s s z e r z ő i t í p u s a i n a k s z u b j e k t í v - a u t o n ó m természetét", é s végül „a szerzői h i v a t k o z á s i ö n k é n y t " ([3], p. 2 4 1 - 2 6 7 . ) . Két é v v e l k é s ő b b Cronin ( 1 9 6 1 ) e g y k l a s s z i k u s kísérlettel d e m o n s t rálta, hogy e g y k o n k r é t kézirat m e g í t é l é s e során milyen óriási k ü l ö n b s é g e k j e l e n t k e z t e k a s z ü k s é g e s n e k tartott h i v a t k o z á s á l l o m á n y t e r j e d e l m e t e k i n t e t é b e n , é s ezáltaf j e l e z t e a h i v a t k o z ó szerzők erős szubjektivitását [30]. Ú j a b b a n a f o r m á l i s - k ö z vetlen h i v a t k o z á s á l l o m á n y o k szubjektivitását k ü l ö n b ö z ő s z e m p o n t o k b ó l igazolta Greenwald é s Schuh [31], v a l a m i n t MacRoberts é s MacRoberts
[32]. M i n d e z e k e t f i g y e l e m b e v é v e , a K K H - j e l e n s é g m a g y a r á z a t o t k í v á n ó t é n y l e g e s s z é l s ő s é g e i t m e g felelően é r t e l m e z i a k ö v e t k e z ő k o n k l u z í v m e g á l l a pítás:
• a publikáló s z e r z ő k alig k o r l á t o z o t t s z a b a d hivat
kozási a k a r a t a é s e n n e k m e g n y i l v á n u l á s a i n e m c s a k a f o r m á l i s - i n d e x e i t h i v a t k o z á s g y a k o r l a t á b a n v a n n a k j e l e n , h a n e m m o s t m á r b e n y o m u l t a k a k ö z v e t e t t - k o l l e k t i v h i v a t k o z á s területére is.
A p u b l i k á l ó s z e r z ő k s z u b j e k t í v h i v a t k o z á s i gyakor
l a t á n a k létezik m á r m a g y a r á z a t o t nyújtó átfogó s z e m l é l e t e , „ a k i r a k a t b a állítás s z e r z ő i effektusa"
m e g n e v e z é s s e l [ 1 2 ] , E z a z e f f e k t u s mint egy-, illetve kétfázisú f o l y a m a t , a publikáló kutatónak mint s z e r z ő n e k a h i v a t k o z á s s o r á n történt v á l o g a tási, v á l a s z t á s i é s d ö n t é s i t e v é k e n y s é g é b ő l áll. é s v é g e r e d m é n y e k ö z l e m é n y é n e k kis, k ö z e p e s vagy n a g y m é r e t ű h i v a t k o z á s á l l o m á n y a , v a g y i s e g y n e m v a d o n a t ú j t á r g y k ö r h i v a t k o z á s r a é r d e m e s mindig h a t a l m a s i r o d a i m á n a k az a k i s e b b v a g y n a g y o b b töredéke, a m e l y e t a k ö z l e m é n y s z e r z ő j e formális
közvetlen h i v a t k o z á s a k t u s a i v a l a jelenlegi N a g y T u d o m á n y indexelt k i r a k a t á b a áliitott. A s z e r z ő k k ö z ü l k e v e s e n vallják b e expressis verbis, hogy v á l o g a t t a k a h i v a t k o z á s r a é r d e m e s m u n k á k k ö zött,* d e s z á m o s a n (bár b i z o n y á r a n e m m i n d n y á j a n ) e g y s z e r ű e n c s a k jelzik ezt, á l t a l á b a n a „for e x a m p l e " k i f e j e z é s s e l v a g y a z „e. g . " j e l ö l é s s e l . A t u d o m á n y o s i r o d a l o m b a n ez r é g ó t a s z o k á s o s a f o r m á l i s - k ö z v e t l e n h i v a t k o z á s o k k a l k a p c s o l a t o s a n ; az ú j d o n s á g az, h o g y - a m i n t ezt a Bevezetés két p é l d á j á n b e m u t a t t u k - a fizikai f o l y ó i r a t - i r o d a l o m ban
• m á r a közvetett-kollektív h i v a t k o z á s területén is m e g j e l e n t e k „a k i r a k a t b a állítás s z e r z ő i e f f e k t u s á n a k " k i n y o m t a t o t t n y o m a i .
Ez azt j e l e n t i , hogy a N a g y T u d o m á n y jelenlegi k o r s z a k á b a n a publikáló s z e r z ő n e m c s a k arról d ö n t h e t s z a b a d o n v a g y kell d ö n t e n i e , hogy hány és m e l y m u n k á r a hivatkozik f o r m á l i s a n - t é t e l e s e n , és hogy használja v a g y n e m h a s z n á l j a emellett a
* A válogatás szükségessége már a Kis Tudomány utolsó, érett korszakában is létezett több tudományterü
leten, és a válogatás megtörténtét akkor is megvallották néhányan. Lássunk egy példát erre 1939-böl: .The literature of this field is so extensive that no attempt has been made to include a complete bibliography. The citations given were selected either because of their priority or because of the generál interest of their contents." ([33], p. 570., az én kiemelésem. Sz-K. E.)
Száva-Kováts E.: Közvetett-kollektív hivatkozás.
K K H - m ó d s z e r t is, h a n e m , ha úgy dönt, hogy hasz
nálja e z t a m ó d s z e r t is, a k k o r m a m á r választhat - és a Bevezetés k é t b e m u t a t o t t p é l d á j á b a n a szer
z ő k v á l a s z t o t t a k is - az erre a célra r e n d e l k e z é s ü k r e állott és a l k a l m a s n a k ítélt t ö b b m u n k a (és azok h i v a t k o z á s á l l o m á n y a ! ) között. P o n t o s a b b a n : m a m á r á l t a l á b a n a K K H - m ó d s z e r t a l k a l m a z ó s z e r z ő is s z e m b e k e r ü l a v á l a s z t á s l e h e t ő s é g é v e l v a g y k é n y s z e r é v e l . A h i v a t k o z o t t s á g r a é r d e m e s v o n a t k o z ó i r o d a l o m n y o m á s a o l y a n nagy, hogy
• m a m á r gyakori j e l e n s é g az, hogy n e m egyetlen, h a n e m több m u n k a és azok h i v a t k o z á s á l l o m á nya v a n kiválasztva példaként és v a n citálva pél
daként e g y e t l e n K K H - a k t u s b a n .
A B e v e z e f é s m á s o d i k b e m u t a t o t t p é l d á j á b a n há
rom m u n k a és h i v a t k o z á s á l l o m á n y a v a n citálva példaként e g y e t l e n K K H - a k t u s b a n ; felsorolunk itt n é h á n y h a s o n l ó e s e t e t e n n e k a v i z s g á l a t n a k az a n y a g á b ó l , a h i v a t k o z á s t á r g y a k s z á m á n a k n ö v e k vő s o r r e n d j é b e n : négy m u n k a és azok hivatkozás- á l l o m á n y a van citálva Enter és Zegarlinski közle
m é n y é b e n ([34], p. 5 0 1 . ) , öf Isaev c i k k é b e n ([35], p. 2 0 1 . ) , fjaf Amokrane és Regnaut k ö z l e m é n y é ben ([36], p. 3 7 7 . ) , fíéf Figolin és Klein c i k k é b e n ([37], p. 165.), nyolc Fedorov és társai k ö z l e m é n y é b e n ([38], p. 372 ), és v é g ü l kilenc m u n k a és azok h i v a t k o z á s á l l o m á n y a v a n citálva példaként Louko és Sorkin c i k k é b e n ([39], p. 180.).
5 . Ö s s z e f o g l a l á s
A K K H - j e l e n s é g g e l f o g l a l k o z ó első két külföldi, il
letve h a z a i k ö z l e m é n y ü n k b e n ([7, 9 ] , illetve [8, 10)) feltártuk és igazoltuk a s z a k i r o d a l m i j e l e n s é g ter
m é s z e t é t , életútját és f o n t o s s á g á t . T é n y k é n t iga
zoltuk, hogy k o r u n k b a n és a v e z e t ő s z e r e p ű elit általános fizikai f o l y ó i r a t b a n , a The Physical Review-ban, a közvetett-kollektív m ó d o n - n e m indexelten - hivatkozott m u n k á k s z á m a ö n m a g á ban v é v e is t ö b b s z ö r ö s e a f o r m á l i s a n - t é t e l e s e n h i v a t k o z o t t a k é n a k , a m e l y e k e t az ISI „hivatkoza- tok"-ként s z á m b a v e s z , és a S c i e n c e Citation In
dex felsorol. L e g u t ó b b i k ö z l e m é n y e i n k b e n ([16, 17]) b e m u t a t t u k , h o g y a K K H - j e l e n s é g j e l e n van az elit fizikai f o l y ó i r a t - i r o d a l o m egy reprezentatív m i n t á j á n a k m i n d a 4 4 o r g á n u m á b a n ; hogy a k ö z vetett-kollektív h i v a t k o z á s n e m a Physical Review s z e r z ő i n e k h a g y o m á n y o s és k ü l ö n ö s s z o k á s a , h a n e m általános j e l e n s é g a fizika elit folyóirat-iro
d a l m á b a n . E l e m z é s ü n k feltárta, hogy az általáno
san elterjedt K K H - j e l e n s é g u g y a n a k k o r igen g y a
kori is, és a g y a k o r i s á g m é r t é k e alig szóródik. A bibliometriai s z e m p o n t b ó l n a g y o n h e t e r o g é n minta a K K H - j e l e n s é g j e l e n l é t e és g y a k o r i s á g a s z e m pontjából t e k i n t v e n a g y o n h o m o g é n . A z is m e g m u t a t k o z o t t a z o n b a n , hogy nincs valódi kapcsolat a folyóiratok szintjén a d o k u m e n t á l t s á g e g y s z e r ű - a b s z o l ú t m é r t é k e , v a g y i s a f o r m á l i s - k ö z v e t l e n h i v a t k o z á s o k s z á m a , és a K K H - j e l e n s é g j e l e n l é t e és intenzitása között.
A k a p c s o l a t léte és m é r t é k e l é n y e g e s k é r d é s a s z a k i r o d a l m i j e l e n s é g é r t e l m e z é s e s z e m p o n t j á b ó l . Ezért a k é t s é g e s k a p c s o l a t létét, illetve k é r d é s e s m é r t é k é t ezt k ö v e t ő e n el kellett d ö n t e n i , illetve m e g kellett állapítani a publikált t u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó legalsó, e l s ő d l e g e s szintjén; a j e l e n s é get t a r t a l m a z ó k ö z l e m é n y e k statisztikai populáció
j á b a n e l v é g z e n d ő k o r r e l á c i ó e l e m z é s s e l .
Az e l e m z é s t e l v é g e z t ü k ; e r e d m é n y e i r ő l és értel
m e z é s ü k r ő l e b b e n a k ö z l e m é n y b e n s z á m o l u n k be.
A z előző v i z s g á l a t reprezentatív folyóiratmintája 2 6 6 2 t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y t tartalmazott, ezek közül 4 5 8 - b a n létezett a K K H - j e l e n s é g . Ez a 4 5 8 k ö z l e m é n y az a statisztikai populáció, a m e l y b e n a mostani korrelációs vizsgálat történt. A korrelációs e l e m z é s a k ö z l e m é n y e k h á r o m j e l l e m z ő p a r a m é t e re mint változó közötti kapcsolatra terjedt ki; ezek a változók: a k ö z l e m é n y e k d o k u m e n t á l t s á g á n a k abszolút és relatív m é r t é k e , és a k ö z l e m é n y b e n létező K K H - j e l e n s é g intenzitása. A korrelációs e l e m z é s m e g t ö r t é n t a teljes p o p u l á c i ó b a n , t o v á b b á a n n a k j e l l e g z e t e s csoportjaiban: a h a g y o m á n y o s é s a „letter" folyóiratok k ö z l e m é n y e i n e k c s o p o r t j á b a n , v a l a m i n t a „rövid k ö z l e m é n y e k " k ö r é b e n . Az e l v é g z e t t vizsgálat nem talált j e l e n t é k e n y mér
t é k ű korrelációt a k ö z l e m é n y e k két, a vizsgálat célja s z e m p o n t j á b ó l a l a p v e t ő t u l a j d o n s á g a között:
n e m talált j e l e n t é k e n y m é r t é k ű korrelációt a köz
l e m é n y dokumentáltsága és a b e n n e létező KKH- jeienség intenzitása között - s e m a teljes p o p u l á c i ó b a n , s e m a n n a k külön is vizsgált h á r o m j e l l e g z e t e s c s o p o r t j á b a n . A z elvégzett vizsgálat n e m mutatott ki s e m statisztikailag, s e m v a l ó s á g o s a n é r d e m l e g e s (vagyis o k - o k o z a t i ) kapcsolatot a k ö z l e m é n y e k n e k a szerzőik által produkált d o k u m e n t á l t s á g a és a b e n n ü k a szerzők akaratából létező K K H - j e l e n s é g n e k a l é t e z é s e és az intenzi
tása között.
6 2
A v a l ó s á g b a n a z o n b a n létezik egy n a g y o n s z o r o s k a p c s o l a t e két, statisztikailag f ü g g e t l e n változó között: mind a kettő a hivatkozó szerzőtől függ, m i n d a kettő a publikáló s z e r z ő szubjektív és alig korlátozott s z a b a d a k a r a t á n a k a f ü g g v é n y e . A s z e r z ő k n e k ez a s z u b j e k t í v s z a b a d a k a r a t a for
m á l j a a t u d o m á n y o s folyóiratok k ö z l e m é n y e i n e k f o r m á l i s - k ö z v e t l e n h i v a t k o z á s á l l o m á n y á t , és állítja e z á l t a l az ilyen m ó d o n citált m u n k á k a t és azok szerzőit a j e l e n l e g i N a g y T u d o m á n y indexelt kira
k a t á b a . Ez a s z u b j e k t í v s z a b a d a k a r a t a „kirakatba állítás s z e r z ő i e f f e k t u s á n a k " h a j t ó e r e j e . U g y a n e z a s z e r z ő i s z a b a d a k a r a t h a t á r o z a K K H - m ó d s z e r h a s z n á l a t á r ó l , és h a s z n á l a t e s e t é n a h a s z n á l a t i n t e n z i t á s á r ó l
A v i z s g á l a t e r e d m é n y e i n e k ö s s z e f o g l a l á s a után k ö t e l e s s é g ü n k j e l e z n i , hogy e z e k e t r ö v i d e b b e n i s m e r t e t ő t a n u l m á n y u n k a t [40] e l f o g a d t a közlésre a Journal of the American Society for Information Science and Technology: az e r e d m é n y e k e l s ő d l e g e s k ö z l é s é n e k ez a publikáció t e k i n t e n d ő .
6 . V é g s z ó
Ez a k ö z l e m é n y az utolsó, b e f e j e z ő tagja egy c i k k s o r o z a t n a k , a m e l y a k ö z v e t e t t - k o l l e k t í v hivatko
zást, a t u d o m á n y o s i r o d a l o m egy m i n d e d d i g n e m vizsgált j e l e n s é g é t t á r g y a l t a . Ez a cikksorozat, vizsgálati m ó d s z e r e i és e r e d m é n y e i , példája lehet egy j e l e n l e g új és k o r s z e r ű k u t a t á s i irányzatnak, a m e l y n e k célja a t u d o m á n y o s i r o d a l o m a l a p o s t a n u l m á n y o z á s a . Ez az új kutatási irányzat arra törekszik, hogy m e g b í z h a t ó i s m e r e t e k e t szerez
z e n , és l é n y e g e s t á j é k o z t a t á s t nyújtson a t u d o m á n y o s i r o d a l o m r ó l . A t u d o m á n y o s i r o d a l o m n a k ez, a kifejezés m i n d k é t é r t e l m é b e n m o d e r n filológiája, m i n t korszerű kutatás, t e r m é s z e t e s e n h a s z n á l j a a m e g f e l e l ő h e l y e k e n és s z a k m a i l a g é r t e l m e s célok
ra a n u m e r i k u s m ó d s z e r e k e t is, d e célja n e m „a t u d o m á n y m é r é s e " , n e m az e g y é n i é s intézményi t u d o m á n y o s t e l j e s í t m é n y e k m é r é s e - é r t é k e l é s e , sőt m é g csak n e m is a h i v a t k o z o t t s á g i indexek eddigi kritikájának kiegészítése, h a n e m s a j á t t e r m é s z e t é nek és k o m p e t e n c i á j á n a k m e g f e l e l ő e n a t u d o m á n y o s i r o d a l o m j e l e n s é g e i n e k f e l t á r á s a , t e r m é s z e tének m e g i s m e r é s e [11].
A c i k k s o r o z a t s z e r z ő j e n e m tartja lehetetlennek, hogy ez az új kutatási irányzat a j ö v ő b e n diszciplí
nává, a s z a k i r o d a l o m filológiájává válik. Ha ez
m e g t ö r t é n i k , r e m é l i , hogy ez a diszciplína kiérdemli az a n g o l literature science és a s z e r é n y e b b m a gyar szakirodalom-ismeret m e g n e v e z é s t . K ö s z ö n e t n y i l v á n í t á s
A szerző köszönetet mond Berzsenyi Zoltán c. egyetemi tanár úrnak a számítógépes munkák elvégeztetéséért.
H i v a t k o z á s o k
[1] KANDEL, D.: Initial stages of thin film growth in the presence of island-edge barriers. = Physical Review Letters. 78, 1997,499-502.
[2] Dl CICCO, A.-MINICUCCI. M.-FILIPPONI, A.: New advances in the study of local structure of molten binary salts. = Physical Review Letters, 78, 1997, 4 6 0 - 4 6 3 .
[3] SZÁVA-KOVÁTS E.: Az informatikai felezési idő: A szakirodalom-avulás informatikai mutatószámának felülvizsgálata. Bp., OMKDK, 1979., p. 9 1 , p. 108, p. 353, p. 359
[4] SZÁVA-KOVÁTS E.: Az „Ortega-hipotézis" hivatko- zatelemzéses .cáfolata". I. Módszerkritikai esetta
nulmány. = TMT. 28. 1981, 337-358, p. 346, p.
355.
(5] SZÁVA-KOVÁTS E.: A nem-indexeit eponimikus hi
vatkozottság. I.—VI. = TMT. 34. 1987, 523-542; 35, 1988, 195-219; 36, 1989, 291-319; 515-535, 38, 1 9 9 1 , 8 3 - 1 0 1 ; 39, 1992, 178-192.
[6] SZÁVA-KOVÁTS E.: Non-indexed eponymal cited- ness (NIECC): first fact-finding examination of a phenomenon of scientific literature. = Journal of Information Science. 20, 1994, 55-70.
[7) SZÁVA-KOVÁTS E.: Non-indexed indirect-collec- tive citedness (NICC). = Journal of the American Society for Information Science, 49. 1998, 477¬
4 8 1 .
[8] SZÁVA-KOVÁTS E.: A közvetett-kollektív hivatko
zás. I. A szakirodalmi jelenség, életútja és formális fontossága. = TMT, 46, 1999, 267-274.
[9] SZÁVA-KOVÁTS E.: Indirect-collective referencing (JCR): Life course. nature. and importance of a special kind of scientific referencing. = Journal of the American Society for Infomiation Science. 50.
1999, 1284-1294.
[10] SZÁVA-KOVÁTS E.: A közvetett-kollektív hivatko
zás. II. A szakirodalmi jelenség természete és való
di fontossága. = TMT, 46, 1999, 3 1 1 - 3 2 1 .
[11] SZÁVA-KOVÁTS E.: Közvetett-kollektív hivatkozás:
A szakirodalmi hivatkozás egy különleges fajtája.
[Előadás: MTA Kémiai Osztálya, 2000. szeptember 12.] (Kézirat)
[12] SZÁVA-KOVÁTS E.: A kirakatba állítás szerzői effektusa a természettudományi folyóirat-irodalom
ban: Fizikai közlemények indexelt-formális és tény
leges-teljes hivatkozásállománya = TMT, 42, 1995.
259-273.
