• Nem Talált Eredményt

Művészeti ismeretek és technikák : tanterv

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Művészeti ismeretek és technikák : tanterv"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

Művészeti

ismeretek és technikák

Tanterv

TRENCSÉNYI LÁSZLÓ

A pro g ram készítés m int az köztudott, a Tizenkét Osztályos Kom plex Iskolában, a 12 évfolyam os általános és sza kképző iskolában szakértők és a fejlesztésben kö zre m ű kö d ő tantestületek, a tantestületekből alakult m unkacsoportok öntevé­

ke n y m unkája. A z iskolaközi csoportok m unkája nem sé rti az egyes iskolák teljes auton ó m iá já t - csupán az iskolatípus nevében foglalt filozófiát ke ll elfogadniuk.

1989-ben indult közös tantervkészítő m unkánkban saját szem élyes elképzeléseinket te kintettük kiindulópontnak, hiszen elkötelezetlen cselekedni csak az tud, aki magára is­

m er a közösen elhatározott feladatban. A komplex esztétikai nevelésről vallott elképze­

léseinkben erős volt a folklorisztikus vonal. Volt aki úgy képzelte, hogy a kezdőszakasz­

nak jóform án valam ennyi oktatási fe la d ata felfűzhető volna egy népm űvészeti, n é p ha ­ g yo m á n n ya l átita tott alko tó -re ko nstru á ló -m e g ism e rő te vé ken ysé g gyöngysorára. M á­

so k a „ka le n d á riu m ", a „je le s n a p o k" rendjében láttak hatékony anyagelrendezési e l­

vet, s az ü n n ep e k szo ká sjá téka ib a n felidézhető trad íció k köré kívánták építeni az e szté tika i ism e re te k és alapélm ények első rétegét.

Voltak, vannak aggodalm ak arra nézvést, hogy nincs elegendő felkészült nevelő a kom plex programra. Miután a programot nem másnak, hanem m agunknak írtuk, óhatat­

lanul figyelem be kellett és kell vennünk az iskolatársulás intézm ényeinek tárgyi és sze­

m élyi feltételeit. A tárgyi feltételeket illetően radikális m inőségi javulásra belátható időn belül nem igen szám íthatunk. A személyi feltételek biztosítására e program „p ro to típ u ­ sának" e lké szü lte után exkluzív egyéni képzésekkel övezett intenzív belső to vá b b ­ képzés szükséges.

Még hogy m agunknak írnánk a programot?

Egy csudát! Nekik! Az ezredforduló salgótarjáni, szolnoki, tiszafüredi, békéscsabai, fő ­ városi ifja in a k, m egannyi G abinak, Péternek, Borinak, K a rolának és Róbertnek! De vajon p ro g n o sztizá lh a tó -e néhány közös jegyük, vonásuk, m elyek e szté tikai ne ve lé s­

ük során - m ondhatni - fü g ge tle n vá ltozóként hatnak közre?

A m unkacsoport alakuló ülésén összegyűjtöttünk néhány vonást. Ezek jobbára ötletek, vélekedések. Alapos tájékozódás, további folyamatos rendszerezés kívánatos, hogy

operacionalizálható tényezőkké legyenek!

Növendékeinknek m űvészeti nevelésük szempontjából releváns, m ár ma prognoszti­

zálható általános ismérvei:

1. K ülönbözőek lesznek!

M int tudjuk, a „12 évfolyamos" iskola körül egyetlen kérdésben kell egyérteni: abban, hogy e g y iskolában, az egységes szervezeten belül hajlékonyán - és soha végzetsze­

rűen meg nem m erevedő - differenciáló szerkezetben kell nevelni-oktatni különböző ké­

pességű, érdeklődésű, motiváltságú, műveltségű, ízlésű (!) gyerekeket, fiatalokat, akik­

nek nem csak múltjuk, de perspektívájuk is különböző. Kis túlzással az mondható, hogy együtt nevelkedik a m ajdani festő a műgyűjtővel és a giccsfogyasztóval - de még a m ű­

kincsrablóval is. A közös tőtől ágadzó-bogadzó programot hozzájuk kell igazítanunk!

39

(2)

Komolyra fordítva a szót: minden bizonnyal az is igaz, hogy különböző m űvészeti egy­

nemű közegekre fogékonyak, s különböző egynem ű közegekben fejezik ki tehetséggel önmagukat.

2. Várhatóan anyagiasak tesznek.

3. Igénylik azt, hogy iskolázásuk jobb m unkavállalói képességekkel ruházza fel őket, ami elősegíti, hogy a nehéz versenyben helytállhassanak.

4. V árhatóan sza b a dide jü k ku ltu rá lt e ltö lté sé h e z az iskola fokozott se g ítség é re szo ­ rulnak.

5. A töm m egkom m unikációs divatok befolyása alatt fognak állni.

6. Az ifjúsági szubkultúra (könnyűzene, öltözködés, sci-fi, videó) alanyai lesznek, tehát az általános kultúrán belül az ún. szubkultúrákkal is szám olnunk kell.

7. Környezetükben fokozottan lesz jelen egy korszerű, „áram vonalas" ipari form ai kul­

túra, a „design".

8. Jelen lesznek „posztm odern”, „környezetbarát” kulturális befolyások.

9. Fokozottan lesznek érzékenyek az etnikai sajátosságokra, egyúttal „kozm opoliták”

is lesznek: az európai tapasztalatszerzés szükségletté ás egyúttal gyakorlattá is válik (va­

gyis egy sajátos „m ultikulturális” és „interkulturális" nevelés alaphelyzete áll elő).

10. Konkrét környezetük a „lerobbanó urbanizáció” lesz. Ez azt jelenti, hogy az iskolai nevelésnek fokozott felelőssége lesz felkészíteni a term észeti környezetettel való ta lá l­

kozásra, m ásfelől segítenie kell a környezetet humanizálni esztétikai akciókkal.

11. Családjuk, baráti kapcsolataik gyakran kerülnek válságközeibe; érézelm eik kultú­

rájában - beleértve e válságok kezelését is - nagy szerep jut az iskolai nevelésnek.

A tantárgy alkotóelemei

A 12 évfolyam os általános és szakképző iskolában a m űvészeti-esztétikai nevelés kö­

rébe tartozó ism eretek közvetítésére és képességek fejlesztésére a „Kezdőszakasz/ 1”- ben (1 -3 . évfolyamon) a kalendárium elnevezésű komplex tantárgy tevékenységrend­

szere szolgál. Ez az állítás m agába foglalja azt a feltételezést, hogy e tantárgy számára az ún. kötelező órák - a tradicionális óratervben rögzített m értékben - elegendőek.

Kalendárium

A kalendárium tantárgy szám ít arra, hogy az anyanyelvi nevelés tantárgy eredm énye­

sen halad, és az ún. „kom plex esztétikával” konstruktív együttm űködést valósít meg. (Az

„iro d a lo m " helye a 12 évfolyam os iskola ta n terv- és tanulási pro g ra m ké szítő m un ká ­ jában so kszo r volt vita tárgya. De nem az a leglényegesebb, hogy e ld ö n tsü k: az iro ­ dalm i ism e re te k és irodalm i kultúra az e szté tika vagy az a n ya nye lv-ko m m u n iká ció lo bogója alatt „ha jó zn a k-e ". Ezt később ráérünk eldönteni. A ta n u lá s p ro g ra m o k ké­

szíté sé vel ka p cso la to s m eg á lla p o d á su nk szerint az irodalom eg ye lő re nem a ko m p ­ lex eszté tika, hanem az anyanye lv-ko m m u n iká ció m unka cso p o rtb a n került kim u n ká ­ lásra. B ízu n k abban, hogy e két ta n tárg ycso p ort közt ko n stru ktív tra n szfe r alakul ki.) Az óratervi órák közül ideszám ítjuk tehát a hagyományos ének-zene, rajz, technika bruttó óraszám át, a nyelvi-irodalmi nevelés óráiból kb. 10-12 órát, a testnevelésből kb.

10 órát. Utóbbit akkor is, ha a 3. testnevelés órából az ún. „Jutalom játék" kategóriában (lásd alább) több helyszínen néptánctanítás kezdődik.

A kalendárium tantárgy elnevezésében az az elv fogalm azódik meg, hogy az esztendő rendjét követő népszokásokban az életkori sajátosságoknak különösen megfelelő kom p­

lex-organikus, elválaszthatatlan egységben jeleníthető meg érzelem és intellektus, szel­

lemi alkotás és tárgykultúra, játék és valóság, a szöveg, a ritmus, a dallam, a mozgás.

Ez az organikus egység igen alkalmas arra, hogy a követelmények általa jól motiváltán, a fejlődő gyerekek sokféleségét elfogadóan, a képességek koegzisztenciáját kifejezően fejlődjenek. Az sem lebecsülendő, hogy az egyén szempontjából is oly fontos identitások tartalm as vállalására szocializál.

A kalendárium tananyagának elosztási rendjét a ta n tervké szítő m un ka cso p o rt ja v a s ­ latai sze rin t b e m utatjuk. (M egjegyezzük, hogy a fe lso ro lá s a ja va so lt ünn ep e ke t je le -

(3)

M Ű V É S ZE TI IS M E R E T E K ÉS TEC H NIKÁ K

nfti m eg, ez a té m a lista szü ksé g ké p p e n ó rte n d ő e g y rendszerben a te vó ke n ysó g e k (m ű­

vé szi kife je zé sm ó d o k) d im enzióival. A ta n tervben az a lábbiak sze rint s o ro ltu k fel az u tó bb ia ka t: szöveg (irodalm i anyag); dallam (zenei anyag); m ozgás; d ra m a tiku s já té k (s z o k á s já té k ); e szkö z, tá rg y, te c h n ik a (v iz u á lis és ké zm ű ve s a n ya g). A fe ls o ro lá s ­ ban b e nne a fe lté tele zé s, hogy m inden kiem elt ünnep le h e tőséget ad m agához ren ­ delt (re n d e lh e tő ) te vé ken ysé g e kre - képességfejlesztésre és ké p e sség a lka lm a zá sra - a fe ls o ro lt kife je zé sm ó d o kb a n.)

Az egyes évfolyam okhoz rendelt tém akörök az alábbiak:

I. évfolyam : M ihálynapi búcsú; Szüret; M indenszentek napja; Téli napforduló (advent) - Lucázás, M ikulásjárás, Borbála, Karácsonyfaállítás; Újév - vízkereszt; Farsang; Ta­

vaszvárónapok; Húsvét-kom atál; M ájusfaállítás -zöldágjárás - pünkösdölés; Cipósütés.

II. évfolyam: Aratástól a kenyérig; Szüreti bál; Mártonnap; Betlehemes; Vízkereszt; Far­

sang; Balázsolás; Húsvét (komázó hét, vízbevetőhétfő); Szent György (az állatok kihaj­

tása); Zöldágjárás; Határjárás.

III. évfolyam : Szent Mihály hava; M indszent hava (betakarítások, tartósítás); Szent A ndrás hava (tollfo sztó ); Regölés; Téli este - fonó; Farsang; T avaszvarázslás, Kisze- já rá s; H úsvét; Pünkösdi ünnepkör.

IV. évfolyam: A fokozatosan csökkenő óraszám ban az iskolák saját (eredeti vagy vál­

lalt-választott) néprajzi tájegységük folklórjában fellelhető szokásrend rekonstrukciójára vállalkoznak.

A későbbi évfolyam ok az iskola hagyom ányaiba illesztve közösségi tevékenységként vesznek részt a jeles napi köszöntőkben.

A művészetek építőkockái

E szté tika i p roblém ák mentén szervezett komplex foglalkozások

A lényeg: az adott problém ához minden lehetséges m űvészetből keresünk szem léle­

tes példát: irodalom ból, ének-zenéből, vizualitásból, ritmikus m ozgásból (táncból), drá­

mából, tárgyform álásból, term észetesen a modern m űvészeti kifejezésm ódokat (videó, elektronikus m űvészetek) is beleértve.

A tantárgy több (lehetőség szerint minél több) művészeti kifejezésform a nyersanyagá- nak-élm ényeinek feldolgozását szolgálja sajátos, az esztétikai problém ák („építőkockák” ) felőli m egközelítésm ódban. M agába foglalja a tanítást, kreatív képességgyakorlást, b e ­ fogadói és alkotói élm ények együttesét. Szervezési sze m p o n tb ó l a jánlott, hogy több p e ­ d a g óg u s ta n ítsa ,o lyko r „team te a ch in g ” -m ódon (több ta n ár egy órán), olykor ka p cso ­ lódó órákon. Egy fo g la lko zást igen célszerű legalább két óra idő ta rta m ra te rve zn i, a p ro je ktn a p típ u sú ó ra re n d szerve zé s nem ellenjavalt!

A tantárgy 4. osztálytól 10. osztályig kíséri végig a tanulókat.

Ez a tantervi elem, illetve problém acsoport az esztétikai problém ák rendszerezését kí­

sérli meg, évfolyam okra bontva. (Létrehozásában ihlető forrás volt a Dim ény-féle form a­

e lem ekből építkező program (D im é n y-V arg a -L o p a rits: Nyelv-Zene-M atem atika), de a J e l és üzenet gondolattól a form áig jutó Boda-Kecskés-ié\e program, a „Tengertánc" is.)

A tervezőmunkában következő szekvenciák alakultak ki. (Láthatóan a linearitás és a spi- rális-teraszos felépítés ötvöződik. Ez ad annyi szabadságot a tárgyat tanító tanárnak, tanár­

párosnak teamnak, hogy adott csoportban, adott tanévben egy-egy problémát elhagyjon.) M egjegyezzük, hogy az in vivő kipróbálásra nem csupán a tanév során, hanem nyári szaktáborokban is sor került. Itt az alábbi egymásra épülő „problém a-kom pozíciók" m ód­

szereit dolgoztuk ki.

I. MOTÍVUM - KOM POZÍCIÓ - SZIM M ETRIA - HÁRMAS OSZTÁS - JEL, JELKEP - ÉLETFA

II. RITMUS - SOROZAT - FOKOZÁS - FORMA - CSELEKM ÉN Y

III. AR Á N Y - VISZONY, KÖLCSÖNHATÁS - HANGSÚLY - SZOMORÚ - VIDÁM, KONFLIKTUS - ÜNNEP, RÍTUS

4. évfolyam (23 témakör)

- nyelvek (hang,kép stb.); szép, rút; szomorú, mulatságos; illúzió, látszat; jelek; gesztus;

motívum; idő; ritmus; hangsúly, kiemelés; sorozat, kánon; fokozás; spirál; variáció, válto­

41

(4)

zatok; anyagok; plasztika, textúra, faktúra; viszony, arányok; egyensúly; harm ónia, disz­

harm ónia; hármas osztás; jelképek, jelképrendszer, szim bólum alkotás; nagy jelképek:

életfa; szerves-szervetlen, szerkezet, struktúra;

5. évfolyam (13 témakör)

- ritmus (ismétlés, azonosság, ellentét); motívum; tükör, híd, rák; viszony, kölcsönha­

tás; sorozat (kánon, fúga, fríz stb.); cselekmény; fokozás; hangsúly, kiem elés; form a; je l­

képek, jelképrendszer, szomorú, mulatságos; tér, távolság, mélység; szim m etria, aszim ­ metria.

6. évfolyam (18 témakör)

- ünnep, rítus; szomorú, mulatságos; groteszk; idő, m ozgás változás; párhuzam ; je l­

képek, jelképrendszer, szim bólum alkotás; jelek; gesztus; m otívum ;szín, hangszín; mély, m agas; ritmus, form a; kezdet, vég, nyitány, finálé; hárm as osztás; hangsúly, kiemelés;

plasztika, textúra, faktúra; művészet;

7. évfolyam (17 témakör)

-m o tív u m ; hangsúly, kiem elés;párhuzam ;spirál; ritm u s;fo rm a ;té r,tá vo lsá g, mélység;

szerkezet, struktúra; kompozíció, szimmetria, aszim metria; viszony, aranym etszés;

egyensúly; harm ónia - diszharm ónia; konfliktus, ellentét; kontraszt; kontraposztó; je lké ­ pek, jelképrendszer, szim bólum alkotás; nyelvek, kifejező eszközök, m űvészetek.

8. évfolyam (16 tém akör)

- je lk é p e k , jelképrendszer, szim bólum alkotás; nagy jelképek: kör; szerves-szervetlen, szerkezet, struktúra; képkivágás, „plánok” ; ritmus; forma; motívum; illúzió, látszat; szín, hangszín; mély, magas; nézőpont; tér, távolság, mélység; kifejező eszközök összefogla­

lása; szomorú, mulatságos; stílus, mű, művész, közönség; egyén és közösség a m űvé­

szetben.

9. évfolyam (11 tém akör)

- illúzió, látszat; jelképek, jelképrendszerek, szim bólum alkotás; m ontázs; groteszk;

plasztika, textúra, faktúra; mozgás, változás; ritmus; motívum; sorozat (kánon, fúga, fríz stb.); form a; hárm as osztás.

10. évfolyam (18 témakör)

- jelek; jelképek, jelképrendszerek, szim bólum alkotás; gesztus; modell; idő; ritmus; fo r­

ma; m otívum ; spirál; variáció, változatok; egyensúly; kompozíció, szim m etria, aszim m et­

ria; viszony, arányok, aranym etszés, kölcsönhatás, egym ásm ellettiség, m ontázs; szép, rút, groteszk; szomorú, mulatságos; harmónia, diszharm ónia; ünnep, rítus; mű, művész, közönség.

Kultúrhistóriai szintézisek, játékok

A történelm i játszóház és a történelm i szaktáborok tanulságaiból építkező kom plex p ro jektekről van szó, amelyek egyéni vagy kiscsoportos előkészületek után valamilyen, erősen im provizatív „happeningben” összegeződnek. Feltehetően egy ilyen program leg­

alább egy hétig tart. 12 olyan ún. „szintézis-korszakot” találtunk am elyek - feltételezése­

ink szerint - jól játszhatók. A sorozat a 6. év tavaszán egy ősem ber-játékkal indulna, m ajd 7 -1 0 . osztályig kerülnek sorra folyam atosan az alábbi korok illetve kultúrák: - ókori Kelet; klasszikus ókor - Hellász; népvándorlás kora - honfoglalás; európai középkor - a katedrálisok kora; reneszánsz - M átyás - törökök; felfedezések, gyarm atosítás; barokk - kuruckor; fe lvilá g o so d á s - fra n cia forradalom - klasszicizm us; polgári fo rra d a lm a k - nem zeti rom a n tika - ipari forradalom ; XIX. sz. m ásodik fele - m od e rn izá ció - de- zillú zió - m illenneum (Arany, M ikszáth stb.); szá za d elő - a vantgárd (párizsi m ű vé sz­

asztal); korunk.

A tantárgy a 6. osztály m ásodik félévétől a 10. osztályig szervezendő projektek (epo- chák) láncolata, mely m űvészeti szintézis szempontjából jellegzetes, kiem elkedő korok felidézését jelenti. Alkalm at ad arra is, hogy más m űveltségi körök kultúrtörténeti adalékai is integrálódjanak program jába - ez helyi m egvalósítás kérdése.

Em lékeztetünk arra, hogy az „Építőkocka” tantárgy explicit történeti vonatkozásokat nélkülöz.

(5)

M Ű V É S ZE TI IS M E R E TE K ÉS TEC H NIKÁ K

A művészetek előszobái

A fontos tantárgy időigénye nem magas. E foglalkozásokon a tanulók elsajátítják az alapvető m űvészeti közvetítőeszközök használatát, a művészeti intézm ényhasználat m agatartási sza b á lya it. Erősen szituatív, vagyis kötődik a ta n u ló k a ktu ális é lm én yé ­ hez (pl. szín h á zlá to g a tá s előtt).

A tananyag évfolyam onkénti felosztására a m odelltanterv nem ad külön instrukciót. V i­

tatott kérdés még, hogy a tárgy értékelése milyen szakaszokon, ellenőrzési pontokon tö rté n jé k. T örténjék-e az autonóm tá rg yn a k kijáró m ódon egyáltalán?

Az e tárgyba utalt problém ák összegyűjtött, logikailag és fejlődéslélektanilag teljesség­

gel rendezetlen halm aza a következő: magnó, lemezjátszó, videó kezelése; raktározás, gyűjtés; könyvesbolt, jegyiroda; sajtófigyelés, újságelőfizetés; könyvtárhasználat; rádió­

műsor, színlap, szín h ázi m űsor; divat, öltözködés alkalm akra; kirándulás, v á ro sn é ­ zés, kilátó; tá rla t-, m úzeum látogatás; m oziban, színházban; hangversenyen (klasz- sziku s és rock); sp o rtve rse nye n ; családi ünnepek, rítusok; te m p lo m b a n, te m etőben;

ve n d é g sé g , tá rsa lg á s, író-olvasó találkozó; szobaberendezés; ta n tere m , iskola d e ko ­ rációja; tá n cm u la tsá g .

Szabad műelemzés

A korábbi tantárgyleírásokban „Sóderparti" vagy „Irodalmi kávéház" fantázianévvel ne­

vezett tantárgy azt kívánja biztosítani, hogy jusson terve ze tt, biztosított időkeret a ta ­ nu ló k a ktu á lis - „sp o n tá n ” - m űvészi élm ényeinek fe ldolgozására. A ta n tárg yn a k e b ­ ben az érte le m b e n nincs előírt tananyaga. Előírt viszont az a képesség, az az a lg o ­ ritm us, m ellyel a m űelem zés m élységeibe hatolnak a ta n u ló k - te rm é sze te se n ebben a tá rg yb a n e lső so rb a n (ha nem alapvetően) m int „szám u n kra va ló t” te k in tik a m ű vé ­ szeti - e szté tiku s - je le n sé g eke t, s kevésbé m int „m a g á n va ló t” - vo ltaképpen ezzel e g é szítik ki az é p ítő ko cká k obje ktivitá s-n o rm á it.

A tantárgyat 6. osztálytól a 11. osztályig ajánljuk. Kívánatos heti (két heti) rend­

szeressége.

Speciális művészeti tantárgy (konkrét megnevezése a mindenkori helyi tantervben a kínálat szerint)

A tantárgy a 4. osztálytól indul, de felvétele csak a 6. osztálytól kötelező. Az iskola kí­

nálatától, a tanulók érdeklődésétől függően kerülnek meghirdetésre speciális m űvészeti kurzusok. Indokolt, hogy az önálló-kreatív m űvészi kifejezőkészség fejlesztése kapjon prioritást a kínálatban. Áz iskolakoncepció fontos eleme, hogy az ifjúkort elérő tanuló biz­

tonsággal játsszon (maga és közvetlen környezete örömére legalább) valam ely - akár népszerű, értsd az ifjúsági kultúrában divatos - hangszeren, érdeklődéssel használjon legalább egy modern, m űalkotásra alkalmas technikai eszközt (fényképezőgép, videó, magnetofon).

Ez azonban nem zárja ki, hogy speciális befogadóikultúra-fejlesztő kurzusok is hirdet- tessenek. A kínálat minél nagyobb szélessége kívánatos. Ugyancsak koncepcionális elem, hogy a m esterek közt nőjön a szemiprofesszionisták, céhen kívüliek szám a (pl.

szülők, m esterek, öregdiákok stb.).

A tantárgytól nem idegen, ha egy-egy kurzus művelődő közösségé, öntevékeny m ű­

vészeti csoporttá szerveződik (pl. színjátszókor, sulivideostáb). Ennek m egfelelően indo­

kolt olyan koordináció, mely a fakultatív sávban - extracurriculum keretében - kínált m ű­

vészetbarát foglalkozásokat integrabilissá teszi a programokkal.

(Nem kizárt, hogy egy - akár vegyes életkori összetételű - kurzuson olyan tanuló is van, akinek ez a „kötelezően választható" foglalkozása, m ásiknak pedig „fa ku lta tív” . Ad a b szu rd u m , az is elképzelhető, hogy az adott fo glalkozás e gyik órája a „fe lve tt” kö ­ te le ző m űvészeti órája, s a másik pedig az ő faku ltációja.)

Értelem szerűen növekszik az e tárgyra fordítható órák szám a - s nem a művészeti m űveltségi kör órakeretének terhére! - , ha az orientációs szakasz után a tanuló a „szak­

képző zóna” tanulási kö te lezettségeit teljesíti általuk.

43

(6)

TRENCSÉNYI LÁSZLÓ

M egjegyzendő, hogy a tantárgy „külső” tanulással kiváltható. M iközben kívánatos, hogy a m odelliskolák minél nagyobb kínálatban nyújtsanak „m űvészeti alapfokú oktatási in té zm é n y” kínálatával e kvivalens szo lg á lta tá so ka t (ilyen in té zm é n yi fejlődési irány nem kizárt), tu d om á su l kell venni, ha egy tanuló pl. ze n e isko la i ta n u lm á n yo ka t folytat, a u tom a tiku sa n fe lm e n te n d ő a tárgy „fe lvé te lé tő l” . Iskolavezetői, o sztá lyfő n ö ki, szülői m érle g e lé s e re d m ényeképpen fe lm e n té s adható, ha a ta n uló külső közm űvelődési inté zm é n yb e n fo g la lko zik intenzíven te h etsé g é n e k m egfelelő m űvészi kife je zé sm ó d ­ dal. A 2 -6 . p o n tb a felvett tá rg ya k ö sszóraszám a (együtt te h át) 5-9.

Jutalom játék m unkacím et is viselte korábban tantárgyunk arra utalva, hogy itt nyílik mód arra, hogy a szaktanár saját vesszőparipáját, szenvedélyét közvetítse. Az elképze­

lések szerint félévente lehet tanárt, illetve tárgyat választani a 4 -8 . évfolyamokon. A 9.

évfolyam tól a pályaválasztási iránynak m egfelelően éves e lkö te le ze ttsé g g e l lehet p ro g ra m o t vá lasztani.

A 11. évben így - hasonlóan az irodalom hoz - külön-külön ze n e i (táncos), képzőm ű­

vészeti (építészet, iparm űvészet), s egyéb (főként elektronikus m űvészetek) körében specifikus összefoglaló „tárgyakra” is sor kerülhet.

Esztétikai szintézis

A 11. osztályban kötelezően felveendő tárgy arra szolgál, hogy m integy búcsúzóul már- már filozofikusan szintetizálja, általánosítsa a m űvészetekről ta n u lta ka t, e lrendezze azokat a fo g alm a ka t és fog alom re nd sze re ket, m elyek a m űvé sze te kke l ka p cso la to t ta rtó m odern em ber nye lvh a szná la tá n a k né lkü lö zh ete tle n tarto zé ka i. A já n lo tt ó ra ­ szám : 1-1.

Összefoglalóan elm ondhatjuk, hogy a „m űvészetek" m űveltségi köre jelentős m érték­

ben érintkezik a m agyar nyelv-kom m unikáció-irodalom m űveltségi körével. Ez azt jelenti, hogy bizonyos tananyagok e m űveltségi körbe foglalt m űvészeti tárgyak esetében tartal­

m aznak irodalm i utalásokat - miközben van autonóm irodalom tantárgy is. A kom m uni­

káció tantárgytól bizonyos elem i zenei-irás-otvasás tanítást elvárunk. Érintkezés m utat­

ható ki a társadalom ism erettel - a kultúrhistóriai tantárgy epocháinak tervezése töreke­

dett a történelem tantárgy kronológiájával kialakítható szinkronra.

Term észetes az érintkezés a testnevelés-életm ód m űveltségi körrel - a m űvészeti ta n ­ tárgyak keretei közt m ód van stiláris mozgás, tánc tanulásokra és gyakorlására.

A m űvészetek előszobái című tantárgy, illetve az elemi fokon jelentkező kalendárium kifejezetten tartalm az a m agatartáskultúra (viselkedés) „tanításával” kapcsolatos anya­

gokat (nem csak „rejtett tantervében” !).

Az orientációs szakasz m atem atika tantárgya is tartalm az „m űvészetbarát" elágazást.

A 11. osztályos esztétika tárgy része lehet a filozófiai oktatásnak.

A m odelltanterv készítői szám ítanak arra, hogy minden m űveltségi kör tantervkészítői és m agvalósítói saját ta n tá rg yu k „kö rn ye ze tku ltú rá já n a k” kia la kítá sa so rá n tö re k s z e ­ nek igényes, e szté tikus ele m e k a lka lm azá sá ra (tan e szkö zö k design-ja stb).*

1 Megjegyezzük, hogy a fejlesztés eddigi fázisában az 1-5. osztályról vannak a tantervkészí­

tést praktikusan befolyásoló empínáink.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

 tisztázza szerepüket a rendkívül bonyolult, összetett és egymásra épülő anyagcsere-folyamatokban A tantárgy harmadik témaköre a klasszikus takarmányozási

További kérdés, hogy a meglévő ismeretek hogyan befolyásolják a tanulók környezeti attitűdjét, környezettudatos magatartását, és melyik tantárgy milyen módszerekkel teheti

A következõkben továbbá nem csak azt veszem szemügyre, hogy a filozófia tantárgy mi- kor és milyen formában volt jelen, hanem azt is, hogy a tanterv kidolgozásában részt

A magyar modell egyik jellemzõje, hogy a tantárgy saját óraszámmal gazdál- kodik, azaz nem tagolódik be például az anyanyelvi nevelésbe, ahogy azt több olyan

z 1990-es évek oktatásügyét a tartalmi és szerkezeti modernizációs törekvések egymást követõ hullámai jellemezték. Elõször a NAT, majd az évtized végén a ke-

ségében, hanem azért is, mert a mérésre - csak a mérésre - beállított tanári és tanulói magatartás önmagában is akadálya lehet a képességek és

Ennek megfelelően Az Általános Iskolai Nevelés és Oktatás Terve alapján az 1978-ban bevezetett környezetismeret tantárgy tanításának céljaként többek között azt

A kimozdulásnak az feltétele, hogy a tantervi követelmények ne a tanítandó ismeretek tételes előírását adják meg, és ennek alárendelten azt, hogy az adott tantárgy