Az agrárolló nemzetközi adatainak összehasonlíthatósága

4. szám. —246—— 1938

Az agrárolló nemzetközi adatainak összehasonlíthatósága.

La comporabilité des données internationales relatives one ,,ciseauac agricoles".

Résume', L7écart entre l'indice des produits

industriels et l'indice des produits ugricolvs, gizi differ-e suivunt les pays, suivant les conditions élo nomioues de ceux—ci, est uppelé en plusieurs pays

,,ciseour: ayricoles". En mars 1933, ["indir'r uyrimtr représentait en Hongrie 68'3% de l'mdice industriel, tundis gue cette proportion étuit de 82'60'0. en Autriche et de 93-4% en Ti'liérto-Slovniluir, Pour les ,,ciseuur (igric-oles", on voit une grande difference entre les pays (lui exportent des produits (igric-oles et entre ceux (lui en importent. Les produits de Fugriculture éluic'nt avant lo yuerre, et meine jus-oud

ces derniéres ut'inées, á la parité de [temportation

dans les pays ugricoles et [1 la parité de Pimportation dans les pays importateurs. Les prix (llapres—guerre étant parallélement com-

parés ú ceux illuuarzt—guerre, il ne se serrfiit pas produit un ét'art noiable si la propor—

tion entre le niveau de prir dos pays er- portateurs et entre celui (les pays importotears nlavuit pas change. Mais celle—ri. surtont (Iopnis Ilaggraoation de la crise ugricole, a subi une modi—

fication essentielle. Par suite des mesures prises par les pays importateurs pour la protection de leur ogriculture et de leur éleuaye. .. lesrpielles, aug/mon- tant sans cesse les droits de douune et encourageant

!(1 production (igricole, ont été révllement e/firoces,——

des differences tout ri fait impre'vues s'y sont pro—

duties entre les prix inte'rieurs et les prix mondioax des produits agricoles. (les diffe'rences étaient dues au fait (pie les pays exporioiears, mulgre tous leurs efforts, nlont pas réussi ('1 relever le prix de leurs prir duits ugricoles; rappelons-nous les efforts vains u'u Farm Board amérimin, ainsi one la ,,boletta de blé", instituo'e en Hongrie au prix de si lounls sacrifices.

Pour les raisons (litos, dans les pays exporta- teurs, l'indice ayricolo est infóriear (: relui des pays importateurs. En Hongrie, l'écart considémble entre

l'indice des produits industriels et celui des pro—

blé", instituőe en Hongrie au prix dr si lourds

colel

*

Az ipari és az östermelési termékek árindexe

közötti különbözet, amelyet rendszerint agrárolló—

nak neveznek, Mzigyz'irországon és nehány környező

Az agrárindex az ipari index százalékában

Mofgíí Ausztria Sza/OSXÉÉkia 36st2; gggzsázg s z á z a 1 6 k

1932. I. 75'4 86-5 89'1 72'6 81.8 II, 763 86'3 89'1 76'5 82.51 III. 807 88'6 904 794 i 83.53

IV. 804 886 911 790 l 838

V, 81'8 92'6 91'5 78'6 831

VI, 826 942 930 785 801

VII, 806 900 94'8 79? 80.7

VIII. 74'1 884 935) 79'6 80.8

IX. 73'4 85'2 91'0 78'2 804

X. 694 869 92' 779 816

XI. 63'9 87'6 944 781) 881

XII. 636 850 949 754 828

1933. I. 67'6 842 947 726 791

II. 68'6 818 950 74'4 '

III. 683 826 93'4 '

államban az 1932. év elejétol kezdve a következö—

képen alakult: (L. előző hasábon levő kimutatást).

A közvetlen szomszédos államok közül Romá—

niára vonatkozólag adatok nem állnak rendelke—

zésre, mig a Jugoszláviára vonatkozó adatok alkal- matlanok az összehasonlításra. Általában véve pe—

dig még azt is meg kell jegyezni, hogy úgy a nagy'

kereskedelmi, mint az egyéb árakra vonatkozo in- dexszámok úgyszólván országonkint a legeltéröbb

rendszerek szerint készülnek. s így ezeknek egy-

mással való ÖSSzehasonlilúsánál a legnagyobb óva—

tossággal kell eljárni. Az egyes államok ipari és ag—

i'árindexszámaira vonatkozó adatokat a között rész—

letes táblázat foglalja magában.

A felsorolt államok adataiból kitűnik, hogy

köztük mult év júliusa óta a magyar agrárolló inu—

tatja a legnagyobb különbözetet s ez a különbözet különösen a legutolsó, i932/33—as termelési évben növekedett meg nagyon. Ennek az oka a mező- gazdasági válság kimélyülése folytán kézenfekvő,

Az agrárolló szempontjából alapvető különbség

van az agrár—termékeket exportáló országok és az importállrimok között. Az agrárállamokbnn az is—

lermelés termékei exportparitáson, az importálta- moklmn pedig importparitáson állanak. igy volt ez

a háború előtt is és — tekintettel arra, hogy a háA

ború utáni árak egyközűen hasonlíttntnnk össze a háború előtti árakkal ——— nagyobb eltolódás újnb—

ban sem következhetett volna be, ha az exportáló

és n'; importáló államok árszinvonala közötti arány

nem változott volna meg. Ez az arány azonban,

különösen az agrárválság elmélyülése éter lényege-

sen módosult. Az import-államokban a vámok t'oly—

tonos emelése és a termelés előmozdítására tott kii—

löntéle intézkedések hathatós bizo- nyultak saját mezőgazdaságuk és állattenyésztésúk védelmére. Ennek következtében ezekben az álla—

mokban az agrártermékek belföldi és vTiágpin-ci árai között sohasem sejtett különbségek állottak

elő. De be kellett következni e különbségeknek mert

eszközöknek

is, mert az exportállamok Viszont még végsőkig

menő erőfeszítések útján sem tudták termelvénymk árát kedvezőbb színvonalon tartani. Elegendő eb- ből a szempontból csupán az amerikai Farm Board

hiábavaló eröteszitéseire és a Magyarországon oly súlyos áldozatok árán ben—tetelt gabona—bolettára,

valamint arra utalni, hogy mindezek a megállapítá—

sok nemcsak a gabonára, hanem általában az ösz- szes agrártermékekre vonatkoznak, mert a protek—

cionizmus úgyszólván valamennyit az egész vona—

lon felöleli.

Nyilvánvaló. hogy ennek következtében __ még abban az esetben is, ha az ipari indexek azonos

színvonalon áll-nnak ——

nz exportállamok és az

4. szám. —— 247 —— 1933

importállamok agrárindexeinek egymással ellen—

tétes eltérést kell mutatni. Az exportállamok agráríndexei viszonylagosan alacsonyabb szín—

vonalon mozognak, mint az importállamoké

s színvonaluk annál alacsonyabb, minél in—

kább agrárjellegű államról van szó. így tehát Ma- gyarországról a közép— és nyugateurópai allamok- kal való összehasonlítás alapján csakis azt lehet

természetesnek találni, hogy agrárindexe relative

alacsonyabb, mint a többi államé. Kétségtelen. hogy ha a többi európai agrárállamról is rendelkezésre államinak összehasonlításra alkalmas adatok, ahely-

zet ezeknél is hasonlónak találtatnék. Magyarorsza- gon azonban a helyzet még annyival is súlyosabb, hogy a háború előtt az egységes osztrak-magyar

vámterület agrárszempontbol nem volt exportlerü—

letnek tekinthető s így a magyar árak ennek követ-

keztében már inkább az importparitást közelítették meg. Akkor a magyar termés még teljes egészében,

vamsorompók nélkül nyert elhelyezést az egyébként 6'50 aranykoronás kenyertermény vámmal véd-ett

ausztriai piacon.

Egyes fontosabb magyar exportcikkeket ma exportpiacainkon a következő vámok és költségek terhelik:

Össze-

Szállitási Egyéb

sen Vám , költség költség

pengőkre átszámítva, métermázsánkint

Búza

Bécs . . . . . 17'40 098 t 1'20 19'58 Prága . . . . 9'35 3'46 i 1'20 14'01 Milano . . . . 2250 503 120 28-73 Berlin . . . . 34'—— 524 120 4044

R 0 z 8

Bécs . . . . . 1392 098 120 1610

Prága . . . . 1496 346 120 19-62

Milano . . . . 1095 508 120 1718

Berlin . . . . 2720 524 120 3864

S 6 r á r p a

Bécs . . . . . 1160 098 j 120 1878 Prága . . . . 11-90 346 120 16'56 Berlin . . . . 27-20 524 l 120 3364

Ökör, élö, hízott

Bécs . . . . . 10-04 2-50 ; 11-30 1 2384 Prága . . . . 32720 300 ; 11-30 41-50 Milano . . . . 117-50 680 11-30 35'60 Berlin . . . 21-80 500 11—30 38'10

Sertés La.

1

. ! 20'90 8'40 2000 4030

. ; 18'70 930 2000 4800

Bécs,...

Prága .

Milano . . . 4200 1090 2000 7290

Berlin . 6800 840 2000 9640

Messze vezetne az Összes fontosabb agrártermé—

keket védelmező tételek felsorolása; e néhány tétel

is kellően rávilágit, hogy milyen a helyzet, az egesz vonalon. S miután a nagy vámoknak kimondott

celja az egyes államok belföldi éti—színvonalának az

emelése, nyilvánvaló, hogy az így védett államok-

ban az agrártemékek indexszámának magasabbnak kell lennie. A Magyar Statisztikai Szemle által ez év elején közölt adatok szerint pl. a rozsnak, az ár—

pa'mak és a Zahn-ak az ára Budapesten és Csikágó- ban, tehát két exportpiacon, továbba Berlinben,

mint az egyik legfontosabb importpiacon a mult év

novemberében a következő volt (_métermázsáx'a és

pengöre átszámítva):

! Rozs ! Árpa l Zab

Budapest . . . . .S 6-85 ] 9—90 10-20

Csikágó . . . . . . 7-48 6'17 3-37

Berlin. 21-16 l 22-92 l 18—43

Ezek szerint inkább az a meglepő, hogy a ma-

gyar agrárolló a mult év első felében erősen meg—

közelítette, sőt részben el is hagyta a felsorolt ál-

lamok agrárollóit. De ennek is megvan a magyará—

zata éspedig az, hogy az év első felében a magyar

agrárcikkek jelentékeny hányadának, elsösorban a takarmánygabonának és a kapásnövényeknek ára az akkori magyar termésviszonyok miatt arányta- lanul magasnak volt nevezhető (az árpa ára 35—40, a zab ára 70—80%-kal multa felül a búzáét), ami—

nek természetesen visszahatáSSal kellett lennie az

indexre is, még akkor is, ha tekintetbe vesszük,

hogy az ipari anyagok és termékek indexe ma már

nálunk sem magasabb mint külföldön.

Példaképen megvizsgálva az osztrák és a ma-

gyar indexben szereplő egyes agrárcikkek index-

számait. Ezek szerint:

Budapesten l Bécsben

1913., ill. 1914. évi árakzloo

Búzal)... 96 104

Árpa... 50 113

Zab... 39 80

Tengeri. . . . . . .. 39 48

Burgonya . . . . . . . 62 102

Marhahús . . . . . . . * 56 109

Borjuhús . . . . . . . 64 98

Sertéshús . . . . . . . 73 78

Zsir... 81 101

Bab... 54 103

Tojás... 85 116

Széna... 65 88

Az indexszámok átlaga: 63 95

1) Budapesten bolettával együtt.

Ha nem lettek volna védőintézkedések, elvileg a bécsi indexszámok sem lehetnenek mások, mint

a budapestiek (nem tényleges árszinvonalról, ha—

nem a békebeli viszonyokhoz való eltolódásról van

szó). Ellenben mégis az látható, hogy ha csak oly

arányú változások történtek volna a békéhez ké—

pest Béesben mint Budapesten, a felsorolt cikkek

átlagos indexe Bécsben is 34'7%-kal lehetne ala—

esonyabb.

4. szám.

—— 248 ——

1933 Az agrárolló alakulása egyes államokban. —— ,C'iseauw agricoleg" en guelgues pays.

_ 1 9 3 2 g;_ 1 a 3 s

?

"J' ,

um '

Azorwaímegnevezese ! § * § %% § SE sg § 1 ; m

as -—S *S* mm N §: 5 Hg ** _a (glb-3 ;3

gi % És a: "§? %% %% %% a; go gz %a 353 és?—§ ;;

_ 7 "I—;ü—ün— ..4 na ...a 7 1077 0 _ 'U ! ——a fo—

a) Nagykereskedelmi árak indexszámai _— Indices des prix de gros

Ausztria — Autriche '

(1914. : 100)

;

Élelmezési és élvezeti cikkek

*

— Produits alimentaires et

boisscms ... 109 107 109 108 112 113 108 107 104 106 106 102 101 99 100r

Ipari anyagok — Matiéws

nécessaires (! l'industrz'e.

Ált.index—Indicegénéral

.

114

126 124

112

123

113 112

122 121

116 115

120

112

120 121

112 110

122

111

122 121

111 108

120 120

108

121121

106107

Cseh—Szlovákia —— Tchéco-Slo—

vaguie (1914. VH. : 100) Élelmezés és takarmány — !

Alimentation et fourrages . )96'6 958 905 96'2 953 989 955 947 956 959 96'4 96'5 94'1 94'0 92'4 Ipari anyagok és termékek— *

Matiéres nécess. a' l'industrie '

et objets fabrigués . . . . 108'4107'5106'7105'6104'1101'0100'7101'3105'0103'5102'1101'7

!

99'4 98'9 98'9 lt.index——Ircdtcegérbéral 102'31014101'4100'7 995 973 980 97'9100'1 9961 991 990 96'6 96'395'5

Németország —— Allemagne (1913. :: 100)

Agrártermékek — Produits

ayricoles ... 92'1 94'6 96'5 94'7 934 921 925 910 890 880 87'8 844 809 822 —

Ipari készgyártmányok —

Objets fabrigués ...

126'9123'6121'5119'9118'8117'3116'0114'3113'8113'0112'5112' 111'4110'5 ——

lt.index—Indicegénéral 1000 998 998 98'4 97'2 96'2 95'9 95'4 95'1 94'3 93'9 92'4 91'0 91'2 -——

Olaszország —— Italie

(1913.:100)

Élelmezési cikkek ——Produits

alimentaires ... 332'1338'2338'3336'6330'9316'6815'6313'83160320'3324'5328'0310'4 —— ( -——

Nyersauyagok —— Matiéres

premiéres ... 269'4267'3265'9259'1252'0245'0243'5251'6261'5255'0251'8249'1245'6

?

—— ——

Félgyártmányok —— Demi-

produits ... 290'9285'3283'4280'32737271'1269'7265'7263'0261'7260'2259'1259'3

_

—— —-

Gyártmányok — Objetsfabri-

gue's ...

'

406'1403'8408'3401'5398'1395'2391'1388'4393'0392'7390'4390'2 92'5 ——- ——

Ált.índex—— Indice général

316'6 314'4 315'0 311'3 305'1 297'4 295'7 296'6 299'6 29815 2982 295'8 292'0 —— -——

Magyarorsgág —— Hongrie

(1913. : 100) ;

Mezőgazdaság és állatte- nyésztés — Agriculture et

élevage ... 89 90 92 90 90 90 87 80 80 75 69 681 71 72 71

Ipari anyagok és termékek — Matiéres nécessaires 61 Hn— §

dustrie Alt 'index—Indicege'néral et objets fabrigue's 118 98 118 99 114 99 112 97, 110 97 109 96 108 94! 108 89 109) 90 108 86 108 82 1072 81? ; 105 82; 105 83 104 82

b) Az ipari és az agrárindex eltérése — Ecart de Findice industriel et de Nndz'ce agricole — (ipari index —- indice industriel : 100)

Ausztria— Autriche . . , . 86'5 86'3 88'6 88'5 92'6 94'2 90'0 884 85"? 86'9 87'6í 850! 8452; 81'882'6

Cseh-Szlovákia —— Tche'co-Slo—

vagm'e ... 89'1 89'1 90'4 91'1 91'5 930 948 93'5 91'0 92'7 944 949 9417 950 934 Németország

Magyarország— Hongrie.

Olaszország ————Italic.Allemagne. . .

.

. 81'8726

75'4

76582'5

763 807

83'9794

804

838790

818

83178'6 801

8213

78'5

806

807797 796808

741

80478'2

784! 694

77981'6

639!

780881]

63'1

82875"

67'6

79'1726

68'668'3

74'4—— ————

? ?

4. szana -———249— 1933

Az osztrák agrárolló ez év márciusában ITV);

f(ennyivel alacsonyabb az osztrák agrárindex az iparinál), míg a megfelelő magyar arányszám ,31'7%. Feltételezve tehát azt, hogy a bécsi piac kö- rülményei is úgy alakultak volna a háború óta, mint a budapestié, a most felhozottak figyelembevétele- vel a bécsi agrárindexet a legóvatosabb számítással is legalább az előbb említett 34'7%-kal, vagyis 22 ponttal csökkenthetnők, s akkor a bécsi agrárolló is már mintegy 35%-ot mutatna. Ezek a nyers becs-

lések természetesen csak a helyzet lényegére kiván—

nak rámutatni.

Végeredményben tehát csakis arra lehet rámu—

tatni, hogy az agrárolló kiéleződése Magyarorszá- gon ma kizárólag az agrárválság által teremtett sú-

lyos helyzetnek a következménye, mely agrárjellegii

országunkat közvetlenebbül és súlyosabban érinti.

mint más, nem agrár vagy nem ily fokban agrár-

Mint speciális jellegű államot. Ez világjelenség

magyar súlyosbító körülményt azonban még hozzá

kell venni azt a változott helyzetet is, amelybe a magyar termelőt az ország, illetőleg a monarchia feldarabolása juttatta, s amely rendkívüli mérték- ben befolyásolja az ország agrárpiacainak áralalm—

lását.

Más oldalról pedig arra kell utalni, hogy az import-államokban az agrárindexek úgyszólván ki—

zárólag a vámvédelmi intézkedések miatt magasab—

bak, így tehát egyúttal ez az oka annak is, hogy

ezekben az államokban az agrárolló jóval kisebb mint nálunk, vagy más agrárállamban. A különböző államok agrárollóinak összehasonlítása tehát csak

abban az esetben ad helyes eredményt, ha minden

egyes államnál azok az intézkedések is figyelembe- vétetnek, amelyeket az illető államok mezőgazda—

ságuk érdekében tesznek. Enélkül az agrárollóknak összehasonlítása céltalan, mert teljesen hamis ered—

menyre vezet. Szőnyi Gyulu dr,

Budapest idegenforgalmat és a Nemzetközi Vásár!)

Le mouuement des tou'ristes et les Foires internationales a, Budapest)) Résume'. Pendant les IO (lerniéres unnées,

lle nombre des touristes ayant viSité la Foire lnternatiozmle de Budapest, ainsi one le róla de la Foire dans le mouvement des éti-(ingem de cette

ville, ont uugmenté de plus en plus. Sur les 190693 touristes ayant visító en 1932 Budapest, et

parmi lesguels se trouvuient 93763 étrangers, 43.914 (dont 15.167 étmngers) sont venus á l'ocm- sion de la Foire, tandis galeri 1923, 218158 touris- tes (dont 71.350 étrangcrs) ont uisité Budapest vi

9.615 (dont 3.565 étrangers) la Foire. Panni 'les

Ótrangers venus pour la Foire, il y avait un nombre

particuliérement grand de ressortissants (uzlrirhíens.

tchéco-slovagues, roumains et yougosloves dont, en

1932, 50% ont fait des (telmts.

A Nemzetközi Vásár részesedése Budapest ide.

genforgalmában az utolsó tíz év folyamán folyto—

nos emelkedést mutat. Az 1923—tól 1928-ig terjedő 1) L. a főváros idegenforgalmára vonatkozó adatokat Budapest Székesfőváros Statisztikai Havi—

tiizeteiben, a Vásár idegenl'orgalinára vonatkozó ada—

tokat pedig a Budapesti Nemzetközi Vásár Ezüst—

könyvében és zárójelentéseiben, — lf'oir, pour le mouvement des touristes, le Bulletin statistigue mensuel de la Ville de Budapest et pour le mouve—

ment des Foires internationales organisées dans Livrv dülrgozit et les rapports (les tette villa le

Foti—es.

időszakban a főváros és a Nemzetközi Vásár ide-

genforgalma párhuzamosan emelkedett (az 1924,

évet kivéve, amikor Budapest idegenforgalma át.

menetileg csökkent). Ha az 1925. év idegenforgal—

mát vesszük alapul, arra a megállapításra jutunk, hogy Budapest idegenforgalma 1925-höz képest az 1926. évben 3'1%.kal, az 1927. évben 5'a%-kal, az 1928. évben 3'7%-kal, az utóbb említett három év.

ben együttvéve tehát 12'3%—kal nőtt. A Vásár ide—

genforgalma azonban nemcsak hogy lépést tartott

ezzel az emelkedéssel, hanem azt többszörösen l'e—

lül is multa. mert az eladott vásárigazolványok számában ugyanezen idő alatt 86'7%—os emelkedes

következett be. *

Még érdekesebb eredményekre jutunk, ha a fő—

város és a Vásár idegenforgalmat a legutolsó négy évre, az 1929—32. évekre nézve állítjuk szembe.

Budapest idegenforgalma az 1929. év óta a szomszédos Bécs idegentorgalmához hasonlóan _A

évről-évre csökken. Az 1928. évben elért kulminá—

cióhoz képest, amikor is Budapestet 269606 idegen

látogatta meg, a fővárosba érkezett idegenek száma

az 1929. évben 7'3%-kal, 1930—ban újabb 3'2%:—kal,

1931—ben 148, 1932—ben 415, a négy év alatt együt—

tesen tehát 29'4%-kal csökkent.

A Vásár idegenforgalma azonban nem oszto- zott a főváros idegenforgalmának csökkenésében,

amit legjobban az a tény mutat, hogy az eladott