Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN

FÖLDMŰVELÉSTAN

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A talajtermékenység megóvása

Talajvédelem, talajjavítás

Előadás áttekintése

Talajpusztulás Talajvédelem Erózió

Defláció

Savanyú talajok javítása Homoktalajok javítása Szikes talajok javítása

Talajpusztulás - Talajvédelem

• Az erózió

– évente 50 millió köbméter talaj – évente kb. 40 t/ha

– a legértékesebb réteg

– a szántóterület 40%-át érinti

– az iparra, közlekedésre, településekre is káros

– helyes gazdálkodással 1/4, 1/3 részére csökkenthető

Az erózió

• Kiváltó tényezők

– Csapadék

• cseppnagyság

• intenzitás

• időtartam

• az olvadó hó mennyisége

• az olvadás ideje

Az erózió

• Kiváltó tényezők

– Lejtő

• meredekség

• hosszúság

• alak

• kitettség

Az erózió

• Kiváltó tényezők

– Talaj

• a talaj nedvességi állapota

• a talaj vízgazdálkodása

• a talaj szerkezete

• növényborítottság

Az erózió

• Az erózió formái:

– Felületi rétegerózió

– Rejtett erózió (az elfolyósodott talajfelszín elmozdul)

– Csepperózió (esőcseppek ütőhatása) – Lepelerózió (nagy területen, egy időben

elmozduló víztömeg)

Az erózió

• Az erózió formái:

• Barázdás erózió

• Vízmosásos erózió

• Padkásodás

• Szedimentáció

A defláció

– Kiváltó tényezők

• szélsebesség, szélörvénylés

– Befolyásoló tényezők

» a deflációs terület hossza

» a talaj szemcseösszetétele

» a talaj szerkezetessége

» a talaj szervesanyag-tartalma

» a talajfelszín érdessége és nedvessége

» növényborítottság

Szélfodrok

Defláció által

veszélyeztetett területek

Talajpusztulás - Talajvédelem

Az erózió elleni védekezési eljárások

– Biológiai

– Agrotechnikai talajvédelem

– Műszaki }

A biológiai talajvédelem

• Élő szervezetek által kifejtett hatás

– a levegőgazdálkodás javul – a szervesanyag-tartalom nő

• A biológiai talajvédelem módozatai

– fásítás és cserjésítés – gyepesítés

– szántóföldi vetésszerkezet – talajvédő vetésforgók

Fásítás, cserjésítés

– ernyőként védi a talajt

– a talaj átfagyását mérsékeli

– a hóolvadás sebességét csökkenti

– a cserjesávok védik a talajt, de árnyékolásuk kisebb – a cserjesávok vízigénye kisebb (D-i lejtők)

• Mogyoró, galagonya, bodza, kökény, boróka, vadrózsa, málna, szeder

Állandó gyep

– jelentős talajvédő hatás (morzsaképződés) – a gyephasználat módja (legelő, rét, kaszáló)

– 17%-nál meredekebb lejtőn nem tanácsos legeltetni – 25%-nál meredekebb lejtőn csak kaszálóként

– magasabb tarló hagyása (12 cm) – túlterhelni tilos

Szántóföldi növények

– talajvédő hatásuk eltérő

• különböző növények eltérő talajvédő hatása

• levélfelület/m²

• a gyökérzet talajvédő hatása

• a tenyészterület nagysága

• kettőstermesztés

– nem marad fedetlen a talaj

Szántóföldi növények

• növényápolási rendszer

• a talajfedettség időtartama

– évelő pillangósok (2-4 év) – őszi kalászosok (8-9 hónap) – tavaszi kalászosok (4-5 hónap)

• talajvédő vetésforgó

– a jó talajvédő növények aránya minimum 25%

» keskeny sorközű növények, évelők

– a rossz talajvédő növények aránya maximum 25%

» széles sorközű növények

Az agrotechnikai talajvédelem

• Eljárásai

– talajművelés – trágyázás – vetés

– növényápolás – talajtakarás – talajstabilizálás – talajjavítás

– talajvédelmi gépesítés

• Alkalmazhatóságuk feltétele

– a földrendezés – a táblásítás

Földrendezés

– a művelési ágak megállapítása

• az egyes művelési ágak területén a talajerózió nem egyformán károsít

Földrendezés

• az egyes területekre olyan művelési ág kerüljön, amely a legjobban védi a talajt és egyben gazdaságos

hasznosítást biztosít (racionális földhasználat)

• a szántóterületek lejtésviszonyai a legkedvezőbben alakuljanak

• 20%-nál meredekebb lejtőkön mellőzzük a szántóföldi hasznosítást

• a 35%-nál meredekebb, úgynevezett „feltétlen erdőterületeket” erdősítsük

• 25%-nál meredekebb lejtőkön tanácsos a zárt erdőtelepítés

• az azonos művelési ágak ne legyenek elaprózva

Táblásítás

– A szántó rendezése, közel azonos nagyságú táblákra osztása és utakkal való ellátása

– Kialakításukat befolyásolják a tereptárgyak

• átművelhetők

• nem átművelhetők

• megszüntethetők

• meg nem szüntethetők

– A talajvédő táblák hossza szélességük 3-10- szerese

– A hosszú oldalak általában íveltek

A talajművelés

• Megfelelő talajműveléssel 25-30%-kal csökkenhet az elfolyó víz mennyisége.

• A talajvédő talajművelés nem igényel többlet

ráfordítást, csak többlet szakértelmet.

A szántás

– rétegvonalak menti – beszegés nincsen

– az ekét egyvonalban eresztjük le és emeljük ki

– a szántás iránya évenként nem változtatható – a barázdaszeletet felfelé dobatjuk

– eszköze a váltvaforgató eke

A mélylazítás

– 20-30%- kal nő a talaj hézagtérfogata – iránya közel vízszintes legyen

– az eszközt gyepes vízelvezetők előtt ki kell

emelni

A magágykészítés eszközei

– 12%- nál meredekebb lejtőn csak függesztett munkagépek használhatók

– 12%- nál meredekebb lejtőn már kerüljük a tárcsás borona használatát

– 17%- nál meredekebb lejtőn az egyirányú tárcsa használata is kerülendő. Itt a

porhanyításhoz is ekét használjunk!

A talajművelési rendszer

– az időben végzett tarlóhántás nem mellőzhető

– kultivátorral és tárcsás boronával csak az igen enyhe lejtőkön tanácsos tarlót hántani, akkor is a

rétegvonalak mentén járatva a gépeket és ugyanilyen irányban azonnal gyűrűshengerezve a talajt

– 10-12%-nál meredekebb lejtőkön a mélyebben dolgozó egyirányú tárcsa még használható

– ennél meredekebb lejtőkön a tarlótörés csak ekével végezhető el 15-20 cm mélyen, mert a sekélyen

porhanyított tarlót a nyári záporok lemossák – eke után is azonnal gyűrűshengerezni kell

A trágyázás

– differenciált trágyázás

• a tápanyag 60-70%-át a tábla felső harmadán

• 30-40% a tábla középső harmadán

• a tábla alja nem kap

• az erodált részeken foltszerű trágyázás javasolt

Vetés, növényápolás, talajtakarás

• A vetés

– 5%-nál meredekebb területeken ajánlatos, 12%-nál meredekebbeken pedig kötelező a rétegvonalas vetés – Függesztett géppel

• A növényápolás

– rétegvonalakkal párhuzamosan – függesztett géppel

• A talajtakarás

– a szerves anyagokkal borított talaj vízbefogadása jobb, a felszín jobban védett az esőcseppek romboló hatásától

• műanyagok

• zöldtrágyák

Talajjavítás

• Talajjavítás minden olyan eljárás, amely

valamely talajhiba megszűntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja

• mechanikai

• kémiai

• biológiai

A mechanikai talajjavítás

– tisztán mechanikai hatáson alapuló

• mélyforgatás

• altalajlazítás

• drénezés

• lecsapolás (árok rendszer)

– a javítandó rétegben nem található anyaggal kívánjuk a hatást elérni

• réteges homokjavítás

• homokozás (agyagos talajra)

• márgázás (homoktalajra)

• rónázás (felszínegyengetés)

• öntözés

A kémiai talajjavítás

• Savanyú talajokon

– meszezés – altalajterítés

• Szikes talajokon

– meszezés – altalajterítés – gipszezés

– kombinált eljárások – lignitpor terítés

A biológiai talajjavítás

• Westik-féle zöldtrágyázás

• erőteljes gyökérzetet fejlesztő növények

termesztése

Savanyú talajok javításának irányelve

• A 4,0-4,5 pH_KCl érték azt mutatja, hogy a javítás indokolt meszezéssel (kivétel a réti talajok és a lápos réti talajok)

• y₁ hidrolitos aciditás (Na-acetát)

• y₂ kicserélődési aciditás (KCl)

• Az y₁ érték alapján

• y₁=4-ig nem szükséges

• 4 < y₁ < 8 ajánlatos (növénytől függően)

• y₁>8-tól kötelező

• y₂ esetén szintén érdemes javítani

• A javítóanyag-szükséglet kiszámítása

• eredeti képlet: CaCO₃ szükséglet q/kh = y₁*K_A

• a mai képlet: CaCO₃ szükséglet t/ha = y₁*0,01*K_A*1,73

• a féladagú meszezés képlete CaCO₃ szükséglet t/ha = y₁*0,005*K_A*1,73

– barna erdőtalajok

– nyers, gyengén humuszos,

– kevés agyagtartalmú öntéstalajok

Homoktalajok javítása

• Savanyú és magnéziumhiányos homoktalajok

– pH_KCl =5,5;

– nKCl-oldható Mg tartalma (könnyen oldható rész) <6 mg/100g talaj

– önporló dolomitok, mész- és dolomit őrlemények – dolomitadag (t/ha)=y₁*0,01*K_A*0,173*100*100

• Ca%*2,5=CaCO₃%, Mg%*4,17=CaCO₃%

– a javítást követő években a K-felvétele csökken

Szikes talajok javítása

– vízrendezés

• ha magasan áll a talajvíz szintje, megfelelő leszállításáról,

• ha belvíz lehetséges, annak elvezetéséről kell gondoskodni

– tereprendezés

• szikesekben lehetőleg kerüljük

• talajkímélő megoldás az altalajrendezés

– a sómentes A szintet letermelik és félreteszik

– a sós, szódás rétegek mozgatásával elvégzik az egyengetést – az A szintet visszatermelik

• talajcsövezéssel történő nedvességszabályozás

– ha megteremthető a dréncső, illetve a szűrőréteg közötti kapcsolat

– 90 cm induló mélység, minimális esés

Előadás összefoglalása

•Talajpusztulás

•Talajvédelem

•Erózió

•Defláció

•Savanyú talajok javítása

•Homoktalajok javítása

•Szikes talajok javítása

Előadás ellenőrző kérdései

• Melyek az erózió kiváltó tényezői?

• Milyen agrotechnikai módszerekkel lehet a defláció ellen védekezni?

• Melyek a savanyú talajok javításának irányelvei?

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET

Következő

ELŐADÁS: Tápanyagellátás és földművelés

• Előadás anyagát készítették: Dr. Schmidt Rezső, Dr. Beke Dóra