186 PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR JOLÁN, ÉCSY , Ö. IbTVÁN
Ily módon kiegészítést hoz a drámabíráló bizottságiét írott s e folyóiratban megjelent cikkemhez, melynek Íratásakor az alább közölt levelet még nem ismertem. (V. ö. IK. 1939. 6 s. k., 123 s. k. 1.)
Csép. Sept. 1843.
Tekintetes Igazgató Ur!
.Midőn ön egy eredeti színmüveket bíráló társaság' alakítására becses bizodalmával megtisztelt, egyszersmind egy második emeleti páholyt volt szivts ajánlani. A' kivánt társaság szerkeződvén megbízatásához képest eljárt dolgaiban 's háborítatlan részesült a' színház' kényelmeiben is, egész azon estvéig, mellyen Schodelné asszonyság külföldi utazása után először énekelt a' magyar színpadon. Ezen estve, mint távol létemben értésemre esett, a biráló társaságnak tudta nélkül kiadatott a' páholy 's igy azok ki lettek téve a' visszautasítás' — ha nem szégyenének — mindenesetre kellemetlenségének.
Én az illy figyelmetlenséget bármi kicsin testület' .ellenében megalázónak tartom 's fel nem tehetem önről, ki az ajánlatot önként tette, hogy azt illy bántólag kívánta volna elhárítani. Hogy a' jövedelem az elégett Miskolcziaknak szánatott, nem menti a' dolgot, mind a' mellett hogy ez olly terhes igazgatás mellett, mint a' magyar színházé, igen nagy áldozat; mert az illy kivételeket előre kell vala tudnunk, vagy legalább a' páholy iránt, a' közszokás szerint is elsőségünk lévén azt megtarthatni, felszólittatnunk. Mind ez, ugy hiszem inkább tévedésből mint készakarva, elmulasztatott. Miért is kérem Tns Igazgató urat, ne terheltessék ez iránt felvilágosítani, hogy társaimat megnyugtathassam, ki egyébiránt tisztelet lel vagyok
Tns Igazgató Urnák alázatos szolgája Vörösmarty Mihály
Kívül: Csépről.
Tekintetes Bartay Endre urnák, a' Nemzeti Színház' Igazgatójának.
Pesten.
Minthogy Vörösmarty ur Pesttől távol van 's még 10—12 napig távol marad e' levélre a' választ Nagy Ignácz úrhoz kéri küldetni.
Közli: PüKÁNSZKYNÉ KÁDÁR JOLÁN.
AZ ISTVÁN VÉRTANÚ HALÁLÁRÓL SZÓLÓ ÉNEK EGY KÉZIRATOS VÁLTOZATÁRÓL.
A Nemzeti Múzeum XVII. sz,-i «Mihály-Deák Kódexé»-böl adta ki Nagy Sándor a História Divi Stephani e. bibliai históriát. {Adalékok a XVI és XVII. századbeli költészetünk irodalmához EPhK. 1885. I6é. 1.) Mind az ö, mind Szilády Áron véleménye szerint a XVI. sz.-ból való ez a bibliai história, mely 29 négysoros, cioportrímes versszakban István vértanú elíté
lését, megkövezését beszéli ei s versföiben olvasható, hogy Szenth Gratianos travstulerat t. m. — A csurgói gimnázium nagy könyvtárának egyik köte
tében, Kálvin Institutióinak Szenczi Molnár-féle (Hannover 1624.) fordításá
ban, a kötet utolsó tiszta lapjain ráakadtam a história egy másik régi kézira
tára. E kötet Banai Mihály visontai prédikátoré volt és Sárközy István aján
dékkönyveivel került a könyvtárba.
ADATTÁR 187 Egyetlen versszaka sem egyezik szószerint a Nagy Sándor kiadta szö
veggel, de lényegesen nem is tér el tőle.
A csurgói szöveg egy versszakkal rövidebb, verselése mindegyiknek egyaránt gyarló, de helyenként a csurgói szövegnek ritmusa kissé jobb, mert a szótagszámok egyöntetűbbek.
Hogy a másoló ki volt, annak megáHapítására támaszpontunk nincsen.
De mutatja ez a változat is, hogy az ilyen ritkább bibliai históriák és éne
kek is több szövegben forogtak közkézen a XVII. sz. folyamán.
ÉCSY 0 . ISTVÁN.
