. ’.mol ! ■/
in :làl* .
és nlf
SZMOLLÉNY jMNDOT*
x £ r - ^ z
T A N U L M Á N Y I K
LEKEK.
ÁRA 3 KOT?.
S Z E G E D
ENDRÉNYI LAJOS KÖNYVNYOMTATÓ MŰHELYÉBŐL 1Ö0 6.
SZMOLLÉNY jSlÁNDOK
T ANUL MÁNY OK
és E ML É K E K .
Á R A 3 K 6 Ï } . . ^2 ^ 3
S Z E G E D
ENDRÉNYI LAJOS KÖNYVNYOMTATÓ MŰHELYÉBŐL 1 9 0 5.
A nagy Wesselényi és Szeged.
A »nagy« jelzőt b átran el is hagyhattam volna, m ert ennek a főúri s m inden izében m agyar család
nak egyetlen ivadéka sem m arad t az em beri átlagon alul. Nagy volt valam ennyi hazájának, nem zetének szolgálatában.
Az »árvizi hajós«-nak, akit V örösm arty az 1838.
évi pesti árviz alkalmával véghezvitt h őstetteiért ne
vezett el igy s énekelt meg, — ap ja volt az, akiről szólni akarok.
Ott született Zsibón, a családnak vendégszerete
téről ősi h irü kastélyában, 1751. decem ber 10-én, a b ban az időben, am ikor a m agyar nem zet nyelvéért a legerősebb küzdelm et vivta a m ind erősbödő birodalm i szellem ellen. A m ikor M ária Terézia m agyar ne
mesi testőrséget szervezett, hogy a daliás m agyar gyerekeket bécsi dám ákkal összeházasítva, m ár a m á
sodik nem zedékben egészen elidegenítse hazájuktól.
A k ato n ai p ály ára készült ő is, m int abban a h áb o rú s világban m inden m agyar nemes fiú. Az 1799.
évi olaszországi h a d já ra tb a n feltű n t rettenthetetlen b á torságával s k itu dja m inő k a rrié rt csinál, ha szertelen és a sértésig m enő gunyoros tréfáival nem teszi csúffá még saját elö ljáró it is. A copf b iro dalm a tréfák ra nem alkalm as. W esselényinek le kellett tenni a kard- bojtot. V isszatért Zsibóra. N em sokára Nagyszeben
ben találjuk, ahol későbbi nejének, Cserey Ilonának, a kolostorból való megszöktetésével vonta m agára az ország figyelmét. Ez az áldott lelkű asszony volt p m érhetlen becsvágyu, indulatos, de lelke m élyéből s m inden csepp vérében m agyar four életének védő angyala.
6
József császárral is m eggyűlt a baja, m ert a l
kotm ányellenes politikáját nyiltan k árh o ztatta s ellene az erdélyi országgyűlésen, m int a liberális p á rt veze
tője, — hevesen izgatott. A császár egyszerűen el
fogatta a fő'urat s négy esztendőre Ivufsteinba záratta.
Innen kiszabadulva, ism ét az erdélyi országgyű
lésen tűnik föl s csakham ar a nemzeti irodalom és színészet első rend ű m aecenásává lesz.
A nem zeti mozgalom m ár M ária T erézia alatt megindul. Az 1741. évi törvényekben M agyarország önállósága s függetlensége van kidom borítva, s a ki
rályi k am ara önállósága a bécsi udvari k am arával szemben kim ondatott. Az adóem elést sem szavazták meg a rendek, m ire a m agyar nemesi testőrséget el
bocsátották a szolgálatból. A nem zetellenes áram lat, a h á b o rú befejeztétvén, megindult. Az 1777-ben ki
adott Ratio E ducanionis-ban rendezi M ária T erézia az oktatásügyet, m ert elérkezettnek látta az időt a ném et nyelv behozatalára. A főiurak olasz operát h a ll
gattak, franciául társalogtak, a köznem esek s tu d ó sok latinul beszéltek s Írtak, a hivatalok nyelve né
m et voll. A majgyar nyelv elveszettnek látszott. I ro dalm unk tengődött. M űvészetünk a sem m inél nem igen több.
S amit M ária Terézia legalább az alkotm ányosság látszatával megkezdett, József császárral folytatott. A kiváltságokat eltörli, a papságot megalázza, a nem es
séget letöri. Nagy ném et biro d alm at ak art alapítani.
A ko ro n át 1784-ben Bécsbe vitette, a ném et nyelvet állami nyelvvé teszi s kim ondja, aki nem tud ném e
tül, nem kap hivatalt.
A várm egyék ellentálltak. Ő e rre az országot »Be- zirk«-ekre osztotta. E rdélyben felbujtják elleáü nk fló rá t és Kloskát.
E kkora nyom ást m ég a m agyar se b írt el. író in k tám adtak, lelkes apostolok, kik a m agyar nyelv jogát követelték az egész vonalon. Klassikus és rom an tikus Íróink a nemzeti ébresztést megkezdik, m ajd Dugo
nics A ndrásnak megszólal népies nyelve.
7
L ipót két éves alkotm ányos uralkodása sem tu dta m egnyerni a nemzet bizalm át, noha a k o ro n át is visz- szah’ozatta B udára. E ltörlik alatta a ném et nyelv hiva
talos jellegiét s az alsó- és középoktatásnál behozzák a m agyart, a felsőben a latint. 1790-ben az ország
gyűlési naplót m agyarul vezetik. M agyar ezredek m a
gyar vezénynyelvet kérnek a nemzettől.
A francia forradalom h íré re föltám adnak M ar
tinovics és társai, de szabad gondolkozásukért csak
h a m a r halállal lakóinak.
Ebben az időben állo tt W esselényi Miklós E r délyben a m agyar m ozgalmak élére. Szinház és iro dalom ő benne lelte legerősebb tám ogatóját. A Kolozs
várott m egalakult nem zeti színházi társasággal való első érintkezése az volt, hogy az általa fo rdito tt »God- riis«-t előadatta velők. Ezentúl állandóan ő volt a m agyar színészet lelke még az prszággyülésen is. 1795- ben indítványozta meg, hogy a kolozsvári színjáték állandósittassék, m ert »a játékszín legjobb iskolája a nyelvm űvelésnek, s ami több, gyönyörködtetve jób- bitja az erkölcsöt, ' fen ta rtja a nemzeti k arak tert, m e
lyek első oszlopai a társaságinak.« A nemesek 30.000 frt tőkének összegyűjtését elfogadták. Ezzel a szín
társu lat léte biztosítva volt. Majd egy »th'eatralis di- rektiót < alakítanak, m elynek élére W esselényit jálli- tották.
Bám ulatos az a türelem , áldozatkészség s az a lelkesedés, mellyel W esselényi a szinház ügyeit ve
zette. Százfelé levelezett, tervezgetett, szám ított, bu z
dított, hogy a m agyar nyelv és m űvészet ügye fel
lendüljön.
E rdély azonban nem volt képes fen n tartan i a kolozsvári színészetet. E zért W esselényi kiszemelte a szűz területeket, elsősorban D ebrecent és Nagy
váradot, ahol még nem játszott m agyar társaság. A nemzeti éb red és ez ideje nagyon alkalm as is volt vállalkozására. D ebrecenben és N agyváradon 1798-ban játszottak szép sikerrel.
Vedres István, Szegiedváros zseniális » földm érő «-je
8
aki ism erte az erdélyi szini m ozgalm akat, pendítette meg a kolozsvári tá rsu la t Szegedre hozatalát. Levelet is irt ez irán y b an W esselényinek.
Szejg'eden eddig csupán német, ritk áb b an olasz színészek játszo ttak; m agyar előadást, egyes ünnepé
lyesebb alkalm akkor, egyedül a piaristák növendékei
nél találunk, kiknek a város m ár 1735-ben emelt is
kolai szintiázat.
Kelemen László is igyekezett ugyan Szegedre, de társu la ta Kecskeméten teljesen szétm állott s igy Sze
geden előadást nem tarth ato tt. Legalább ennek semmi nyoma.
Vedress István levelében fölkereste W esselényit s a rra buzdította, küldené el Szegedre az erdélyi szin- játszi társaságot. W esselényi erre 1803. jun. 15-én a következő levelet irta Szegedváros tanácsához:
Tekintetes Nemes Tanáts!
Irt vala nékem Földm érő Vedres István U r Sze
gedről, hlogy a’ Magyar Játtzó -társaságu n k at küldeném Szegedre is. Azon igaz P atriotism ussal telyes jó indu- latty a a ’ Tek. Nms. T anátsnak T h eatrale Institutu- m űnkhöz, mely felől Vedres U r engem bizonyossá tett, egyedül is elégséges lett volna m indenképpen engem a rra bírni, hogy igyekezzem a ’ T ársaságot oda küldeni; de mindeddig; m ódját annak nem ejthettem ; m ost m ár m indjobban jo b ban organizálván a ’ Jáltzó- Társaságot, m ind úgy rendelvén el annak utazásait, hogy az Őszön egynéhány heteket Szegeden is m u lat
hatna, ’s az odavaló P ublicum ot is m u lattathatná, kí
vántam a ’ Tek. Nms. T anátsot az irá n t megkeresni,
’s jelenteni, hogy ha a’ Tek. Nms. T anáts Városi T h eatru m o k at a ’ benne való Já ttz á sra által fogja a M agyar Játtzó-T ársaságnak engedni, a’ szerint, m int azt Vedres István U r irta, ’s m ég valakit fog m aga kebeléből kinevezni Vedres István U r segittségére, ha szükséges lészen, kit különösenn is m egkerestem levelemmel, a’ kinek én a Társaságibéliekre való vi- gyázási különösen is ajánlhassam , ’s a1 T ársaság tör-
9
vényeit, 'ugy a Cassât ’s azzal való bán ása m ódját bizhassam , öröm m el oda küldöm a’ T ársaságot. Re
m ényiem ezen Társaság' sokféle viszontagságai közt is, anny ira m ent, hogy a’ Tek. Nms. T anáts előtt, és a Szegedi P ublicum előtt is játtzásával megelége
dést fog nyerni. E zirán t hazafiui indulattal telyes siető válaszszát várván m aradtam
Tekintetes Nms. T anátsn ak Sibo, 15 a Ju n y 1803.
alázatos szolgája B. Wesselényi Miklós.
m ire a tanács jul. 4-én a következő végzést hozta :
»1803-ik esztendőben Szent Jakab havának 4-ik n ap ján N. Szabad K. Szeged várossá T anáts gyűlése alkalm atosságával. 1467. Báró W esselényi Miklós ur Sibonul 15-ik Jú n iu sb an ei f. e. tudósit, hogy Magyar Játtzó-T ársaságot őszre egy n éh ány hetekig m ulatás végjét küldeni fogja, kérvén, hogy ,a Városi T heatrom azoknak azon időben engedtessen, és valaki e T anáts részérül ki neveztessen, kire a Cassa és azzal való bánás m ódja bízathassák.
Kinek válaszoltatik, hogy öröm m el fogadtatott azon ajánlása, és hogy a’ T ársaság elérkezésével ke- belébül a’ kívánt szem élyt a T anáts kinevezni fogj a. «
Majd K irály P éter főjegyző az alábbi levelet in
intézte W esselényihez :
»Méltóságös Szabad Báró W esselényi Miklós U r
nák, több uradalm ak örökössének, és Császári Ki
rályi Felségünk A rany kulcsossának Eő Nagyságának Sibón.
Kegyes U runk!
Ekkoráig is édes érzékenséggel esm értük ?s nagyra m agasztaltuk N agyságodban több válogatott tökéletes- ségiei közöt, híres N em zetünkhöz vonzó azon példás
10
szeretefcet, m elynek tiszta ösztönébül a’ Játtzó Ma- gyár T ársaságot kiváló képpen pártfogolni, ennek gon
dos, és költséges ápolgatásával H azánkban, hazai nyel
vünket .naponkint csinosíthatva gyarapítani, sőtt a Ma
g y arral önnön nyelvét, m ely által más szerencsés Nem zetek péld ájja lután boldogabbá lehetne, inkább meg
kedvelhetni, eléggé nem becsülhető. Igaz hazafisággal m ár ihluzamossan törekedünk — most, m időn Nagysá
god e. f. e. Szent-Iván havának 15-ik n ap ján költt nagy
érdem ű levelével hozzánk an y n y ira le-hocsájtkozni m éltóztatott, hogy az em lített Jádzó-T ársaságot v áro sunkat és közelebrül esmértetni.. s m u lattatni szándé-•«
kozik. valam int, m inden jól gondolkodókban ugv ben
nünk is a Nagyságod e rá n t való mély tisztelet, és em berséges hálaadás a1 legfőbb p o n tra em eltetett, — öröm m el fogiadangyuk tehát az ide u tasított M agyar Jádzó-Társaságpt, ell fogunk követni megérkezésével az ki-telhetésig m indent, mely által Nagyságod dicsé
retes Igyekezeteit elől-m ozdithatnánk, és be-bizonyit- hatnánk azt, hogy az egyenes szivü M agyarokat, m i
dőn önnön N em zetüknek e m óddal is javát m unkálják, nem csak ki-nyilt szívvel szerettyük, ’s becsüljük, h a nem, am int m ondánk, a’ tellyes tehetségig segíteni is legkészebbek vagyunk, mely tiszta buzgóságunk kö
zött hivségjes tisztelettel m aradun k
Szegeden, Szent-Jakab havának 4-dik napján 803.
esztendőben ta rto tt közönséges Gyülekezetünkből N agyságodnak
alázatos szolgái
(aláírás). «
W esselényi csakham ar válaszolt a következőkben:
» Tekintetes Nemes T anáts!
Mai napon volt szerentsém venni az folyó 803.
Esztendő Sz. Jakab Hava 4-dikén költ Levelét a 5 Tts.
Nemes T anátsnak. Meg vallom, hogy nem okozhat né
kem semmi is nagyobb öröm et, m int az, ha Hazafi szeretet által lelkesített szájak nem fsak m egism érik
11
azt, hogy a’ Hazám boldogitásán tzélozó törekedé- semnél nincs szentebb Tárgy előttem , hanem még se
gítségem re is vágynak azon felyül, hogy a ’ Nemzeti Játszó-T ársaságot egyenessel! a kívánt Tzélra, azaz a’ Nemzeti Nyelvünk pallérozására, és a’ szív nem esí
tésére vezethessem. Bizonyos vagyok benne, hogy ha többen igy vágynak hasonló Hazafiak, el is érjü k a Tzélt.
Rendelést tettem a' Játszó-T ársaság D irectorának, hogy A ugusztusban vigye által a’ T ársaságot Szegedre, a’ U ebretzeni V ásár iitánn; és Bizodalom m al vagyok az irán t, hogy a’ Tts. Nemes T an áts illendő segít
séggel lészen a’ Társasághoz ott m utatásuk alatt, ’s el jövetelekor is utasítással.
A Játtszó-T ársaság D irectora viszi a Constitution m elyből megtetszik, m icsoda lábon áll a’ Játtszó-T ár- saság. Föld Mérő Vedres István U rat meg találtam Levelem által az iránt, hogy am íg a ’ T ársaság Szege*
denn m ulatoz, légyen nékem Biztosom és kérem ja Tts. Nemes T anátsot is, hogy a’ maga kebeléből egyett még ki-nevezni ne terheltessen a ki Vedres Ú rral együtt az én képem ben viseljen gondot a’ T ársaságra és a ’ T ársaság D irektorával egyet értvén a ’ Constitu- tiót ki-szo Igái tassa. Mely jelentésem utánn illendő tisztelettel m arad tam
A’ Tts. Nemes T anátsnak
aláatos szolgája B. Wesselényi Miklós
’Sibón, Augusztus 11-dikén 803.
Mire a tanácsi végzés igy szólt:
»803. esztendőben Szent Mihály H avának 5-dik napján. Nemes K. Szabad Szegíed V árossá Tanáts-gyü- lése alkalm atosságával.
1911. Méltóságos Báró W esselényi Miklós U r Eő Nagysága Sibórul 11-ik aug. e. f. e. e N. T anátsnak az M agyar Jádzó-T ársaság e rá n t nyilatkoztatott haj lan-
12
dóságát hálálva, jelenti, hogy azon társaságnak az ide költözés véglet Rendeléseit m á r ki-adta és azt tovább lisioly kérés m ellett ajálja, hogy Vedres István u r m ellé egy Tanátsi Tag rendeltetne ki, aki az T á rsa ság Dinectorával egyetértőleg a ’ ki-szabott Rend feli- ta rtá sá ra ügyellene — jó szívvel vétettetett, és a ’ kí
vánt ügyeltem 1 Zom bory Páll K apitány u r ki-nevez- tetett. «
Mi akadálya se volt teh á t annak, hogy az első m agyar szinésztársaság első előadását Szegeden meg
tartsa, ami meg is tö rtén t 1803. szeptem ber 6-án, elő
adván » Nevelés fo rm álja az em bert « c. vígjátékot, érdeklődés és zajos tetszés mellett. Az évad október 3-ig tarto tt, mely idő alatt a m e g h a tó n kivül elő
ad attak : A helytelen szem érm etesség1 (szept. 8.), Gróf Essex (szept. 10.), Az epigram m (szept. 11.), Havasi juhászleány (szept. 13.), Mórltz bátya (szept. 15.), Az önnönáldozat (szept. 17.), K ontraktus (szept. 18.), A süketném a (szept. 20.), T ü n dérek (szept. 22.% Macs- kási Ju lian n a (szept. 24.), Inkle és Járik ó (szept. 25.), Második Gaszner (szept. 27.), A napszám os (szept. 29.), Az égi h á b o rú (okt. 1.), Zsák m eglelte fo ltját (oki. 2.), A haza szeretető vagy nemes Szeged városának a tö rö köktől való elvétele (okt. 3.).
A bem utatón Szeged közönségének igy ajánlotta m agát a társaság: »A nemzeti játszó társaság, m elyet a dicső m agyar nem zet és m inden igaz hazafi, ki nem zetének nyelvét szereti és litte ratu rájá n ak elő
m enetelében m unkálkodik, kegyelm ében lett s igye
kezeteit hazafi szemmel nézte: igyekezni fog ezen ne
mes város rendjei g rác iájá ra is m agát érdem esíteni s ennélfogva m indenkor oly játékokat eléadni, melyek azon kivül, hogy a társasági m ulatságot ártatlanul előm enetelesitik, a m agyar erkölcs se piru lh asso n el hallásokra. «
Valóban a kolozsvári társaság szép m ű so rral nyi
totta meg Szegeden a m agyar színészet történetét, m ert az előadott 17 darabból 6 vígjáték, 5 szom orujáték, 3 énekes játék, 2 opera s 1 hazai játék volt, legna-
13
gyobbrészt m agyar szerzőktől. K öztük Dugonics An
drásnak (Macskás Julianna) s Vedres Istvánnak (A haza szeretete stb.) egy-egy d arab ja. T ehát két helyi
szerző egy évadban.
Az utolsó előadás szinlapja igy szólt Szeged k ö zönségéhez: » Kétségkívül egész érzéssel fogja hallani a szegedi nt. publikum ez m ai történetet, m elyben előforduló és h ajd an hazájukhoz és királyokhoz vonzó hivségtől buzgó szegedieknek m aradékai nem csak vi
rágoznak, sőt az elejéktől n y ert ns. buzgósággal és tiszta erkölcscsel m ai napig' is dicsekedhetnek. «
Az erdélyi színjátszó társaságinak igen jól m ent dolga; a szegediek elhalm ozták őket vendégszeretetök m inden jelével. A hélyárak olyan csekélyek voltak, (első hely 21 kr, m ásodik hely 14 kr, h arm ad ik hely 7 kr), hogy m a szinte nevetségesnek látszik. S a színé
szek mégis fölösleggel zárták a szegedi kirándulást.
A kolozsvári színház építésével szaporodtak W es
selényi gondjai, de gyarapodott a társu la t is, m ely lassankint kinőtte m agát Kolozsvárból. W esselényi ekkor m egyalósitotta régi id eáját: szín társu lata felét állandóan m agyarországba küldeni, m ár csak azért is, hogy itt m egalapíthassa a m agyar színm űvész etet.
T ervét 1806.-ban m eg is valósította. A társu la t felét M aros-V ásárhelyre, m ásik felét D ebrecenbe s télire Szegedre küldte.
Szegedváros hatóságához 1806. m ájus 11-én inté
zett levele e tárgyban igy szól: »Én, aki ns E rdély ország rendéitől, mely rendeket egész nemzete sze
retete lelkesített, egy m agyar th eatru m fen n m aradá
sára biztosul kirendeltettem , egész m értékben a k a r
ván kötelességem et teljesíteni két m agyar hazám hoz;
nem zetem hez való biuzgóságomat, hivségemet, nem akarnám keskeny, az Erdélyországlot M agyarország
tól elválasztó h atáro k közé szorítani, — azért m ostaná
ban egy iij és m indenesetre lottm aradandó társaság
gal kívánok ns. M agyarországnak szolgálni.«
A városi tanács lelkesen fogadta a hazafias fo u r aján latát s julius 17-én igy válaszolt: »Mlgos szabad
14
Báró, különös tiszteletre m éltó urunk. Közelebb m últ pünkösd hava 11-én költ kegyes tudósításait Nglának teljes tisztelettel vettük, ebből m ind a hazai nyelv g y arap ítására, s nem zetünk eh a ra k ter jenek fen- ta rtá sá ra ügyelő ritk a törekvését, m ind erán tu n k való becses bizodalm át tisztább hálaadással érezzük jajra is, hogy sem Ngod nagy nevét kettőztetett buzgósággal m agasztalni s tisztelni m egszűnhetnénk. Hozza Isten m inél elébb m agyar városunkban a fel állított m agyar társaságnak egyikét, készek vagyunk illendő elfoga
d á sára s m agyar biztonságtételére annak, hogy azt, m int kedvesünket becsülni és benne egyszersm ind Ngodat hazánk jótevőinek esm érni tu d ju k és óhajt- juk.«
A társasáig október 22-én meg is érkezett Szegedre, tetemes ru h a tá rra l és szerelvénnyel s a polgárság ép
pen oly lelkesedéssel fogadta a m agyar nyelv n a p szám osait, m int h áro m év előtt. A D ebrecenből é r kezett társu la t elé a város követeket küldött, a tanács ingyen ellátásukról gondoskodott s tüzelő fát is Ígért.
Egyik tagja a társulatnak, igy ir e rrő l a kirán d u lás
ró l: » Amilyen ú jság volt nagyobbára m indnyájunk előtt ez a város, éppen olyan ism eretlen, h allatlan és példa nélkül való az a szives jóak arat, mellyel az odavaló publikum fogadott.
Ez a m ásodik évad azonban m ár nem já rt haszon
nal. Csak alig'-alig tudta a társu la t a telet Szegeden kihúzni. 1807. áp rilis 3-án búcsúztak el s a tanácshoz meleg hangú átiratb an köszönték meg a város jóságát.
Szegedről Pestre távozott a társaság.
Naigyon érdekesek ennek a m ásodik szegedi ki
rán d u lásn ak szám adásai.
bevétel novemberben . . . . írt 610'96
„ decemberben . . . „ 718-09
„ j a n u á r b a n ... . « 771-60
„ februárban . . . „ 430-40
„ márciusban . . . „ 415-81 Összesen . . frt 2946-86
15
tesz ki. Ezzel szem ben a kiadás volt: actorok és sub- alternatusok fizetése, Játék- és rollák Írása, kontös- szaporitás, szinbeli festések, könyvnyom tató m unka, világositás, különféle apróság:
n o v e m b e r b e n ... frt 670*22 decem berben...„ 562*50 j a n u á r b a n ... „ 727*09 f e b r u á r b a n ... ... 536*48 m á r c iu s b a n ... „ 546*43 Összesen . . frt 3042*72 vagyis a szegedi idény 95 frt 86 k r hiánnyal záródott.
Az előző debreceni idény födözte ezt a deficitet.
Az erdélyi társulat, W esselényi idejében többé nem is kereste föl Szegődet. Legközelebb 1816-ban jött le a Láng-féle társulat, mely itt alkotott con stitutiot s itt szervezkedett.
A népszerű s izzó faj és hazaszeretettől hevülő főtír 1809. -október 25-én h a lt el Zsibón, 58 éves korában.
Azoknak a ritk a so rába tarto zo tt ő, kik egész él- tökön á t híven, odaadással szolgálták hazájok s nem- zetök ügyét s akik a szó nem es értelm ében vallják a » noblesse obligé « elvét.
M aradandó érdem e, hogy M agyarországon felköl- tötte és ápolta a m agyar nyelv és m agyar művelődés ügyét s a K irályhágón inneni rész színészetének tö r
ténetében neve örökké emlékezetes m arad. Különösen pedig Szeged színészetének történetében.
" R á k ó c z i v á r o s á b ó l .
— K a s s a i e m l é k e k 1 9 0 1 - b ő l . —
o
Nem históriát akarok én Írni Rákóczi s a k u ruc világ hires városáról, K assáról. Nem hordok össze száraz adatokat se, nehogy az olvasó idegenkedve fogadjon. De azokat a benyom ásokat akarom p a p irra vetni, m elyeket ott tartózkodásom alatt szereztem. Az ilyen, hogy Jugy m ondjam : pillanatnyi fényképek néha találóbbak, közvetlenebbek, m int egy hosszúra n y ú j
tott tanulm ány.
N ekünk m agyaroknak nem utolsó hibánk az, hogy a külföldet jobban ism erjük, m int az itthont. A bécsi p ra te r R iesenradja, vagy a velencei sóhajok hidja sokkal ism ertebbek előttünk, m int ak árhán y tö rté nelm i hírességünk, pl. a vajdah u ny ad i vár. De vi
szont azt is tapasztalatból m ondhatom , hogy egyes intézm ényünket a külföld alapo sab b an ism eri, sőt job b an kihasználja, m int mi.
Kassa a felvidéki városok tip usa. Jellegzetes, hogy m int m inden apró hegyi községben, itt is a város kellő közepét, a Fő-Utcát szeli át egy kis patak (Csermely patak), mely csak részben van befödve s csatornázva.
A Fő-utca a város mag(va, legszebb, legélénkebb része. Két m odern utca keresztezi : a H ernád felé a K ossuth L ajos-utca s a régj glacis felé a Forglách-utca.
A h ázak nem szélességben, de m agasságban terü l
nek el. T akarékoskodni kellett a földekkel, a levegő
ből jiutott elég m inden háznak. A k apu aljak födöt- tek, szükek, sötétek, nyirkosak. N ekünk alföldieknek ez nem tetszik; mi a széles, tágas, nyitott k ijárathoz vagyunk szokva. Ném elyik öreg ház alatt u tca visz el. Itt várkaplu volt valam ikor.
2*
20
Büszkesége a városnak a Fő-utca közepén álló Erzsébet-dóm , m elyet még R óbert K ároly felesége, E rzsébet építtetett, hálából, am iért férjét a Csák Máté elleni rozgonyi csatában a kassaiak d iad alra segítet
ték. Az eredeti épület leégjett, m ajd tujra építették s Hollós Mátyás ,alatt feejzték be. Hossza 54 s szé
lessége 29 és fél m éter. H árom k ap u ja fölött rem ek faragVányok vannak.
Belül a XV. századbeli 16 m éter m agas szentség
ház nevezetes, m int a tiszta |g|óth m űvészet remeke.
A királylépcső, főoltár (középkori fafaragás), keresz
telő m edence (XIII. századbeli kovácsolt vasm unka) nagy m übecscsel birnak.
A d o m o t az idő nagyon megviselte, m iért is resta u rálni kellett. A m illenium években szentelték föl újra.
Mellette a Szent-Mihály kápolna húzódik meg nagy szerényen, b á r történeti becse am azénál Ua- gvobb. A doni m ásik oldalán az O rbán-h aran gto ron y áll.
L ehetetlenség ennek a nagym éretű s rem ek al
kotás u tem plom nak küszöbét, m elyekben fejedelm ek vezették oltárhoz arájo k at s boltivei alatt országos jelentőségű eskü hangzott el sokszor, — m eghatott
ság nélkül átlépni.
A tem plom m ögött, kissé nyug atra a p rem o n trei kanonokrend (fehér papok) társh áza s főgym názium a van. Az épület, m int hom lokzatán olvasható, agy
k o r fejedelm ek lakhelyéül szolgált.
A prem o ntrei tan á ro k a város társad alm ának ele
jét képezik. Rendkívül szives, hazafias érzésű em be
rek, akik asztalának fejénél a vendég m indenkor h e
lyet talál. S am ilyen barátságosak ők, olyan kitűnő a konyhájuk s talán még kitünőbb a pincéjök. Hegy
alján szőllőjök van, m elyet fölváltva m ás-m ás rendtag kezel. H árom év leteltével uj ren d tag veszi át a keze
lést.
Az egyik kolléga, aki nem régen volt pincevezető, behatóan m agyarázza, hogy készül az aszú, a máslás..
21
meg a Szam orodni. Meg is kóstoltuk m ind a h á ro m félét. Bizony egyik jobb m int ,a másik.
A prem o n trei ház során van a Lorántffv Zsu- zsánna által m ég 1652-ben emelt nevelő-intézet.
A két épület előtt, szintén ,a Fő-utca közepén áll az 'uj színház. Csinos, kisebbszerü épület, b á r helye szerencsétlenül van megválasztva, m ert a m ellette lévő nagym éretű épületek egészen elnyom ják.
A prem o ntrei ház során, a történeti nevezetességű lőcsei ház közelében van az A ndrássy palota, m ely
ben ifj. A ndrássy Gyula gróf született. A ház föld
szintjén Kassa elsőrangú kávéháza van. Belépve a pincér m egkérdi: »milyen vizet tetszik p arancsolni?
Mert K assának nyom orúsága a viz rosszasága. Kut- vizet isznak legnagyobbrészt s ez meg van fertőzve, m iért Is a tífusz sok áldozatot szed. Nem rég arró l volt szó, hogy elviszik az egész hadtestet, ha a város viz vezetéket nem létesít. A pincér Lajos forrás-vizzel vagy Szalvátorral kínál. Mindkettő a szomszédságból való.
Távolabb, a Ferenc József-téren a kassai Muzeum uj épülete pom pázik, mely a város, Bubics Zsigmond püspök s a polgárság áldozatkészségét hirdeti. Gyűj
tem énye különösen a Bákóczi-korból s a kuruc-világ- ból igen gazdag.
N yáron legszebb sétahelye a polgárságnak a Szé- chenyi-liget, vagy m int a kassaiak h ívják: »nagy rét, a H ernád s a m alom patak között, a vasúti állom ás előtt. Százados fák napsugár nem látta lom bjai ve
tik az üditő árnyékot a sétálókra. Egész Kassa itt van délutánonkint s élvezi a liget közepén lévő csi
nos kioszk előtt zümm ögő cigányok nótáit. A kioszk m ögött a nyári színkör épült. Gyönge és Ízléstelen fa-alkotm ány.
A kirán d ulni kívánók vagy a L ajos fo rrá st ke
resik föl, m elynek kénes vize jüditő ital s gyógyító e re jű fü rd ő ; vagy pedig a Fő-utcai gőzvasuttal a Cser
mely-völgy kioszkjába, vagy a szomszéd Papirm a- lomba, vagy a kissé távolabb eső Bankó-ba iparkodnak.
22
« A cserm ely völgyi kioszk különösen vasár- és ü n nepnap délután úgy megtelik, hogy széket se kapni.
Átm enekülünk a szomszédos cukrászdába, hol meleg szeretettel kínálják a hidegtféléket.
A P apirm alom inkább nyaralóhely. Itt ren d e
zik a m ajálisokat. Helyén régebben papirm alom állott.
A Bankó fél órával kijebb esik. E z Kassa leg
szebb nyári telepe. Remek villák sorakoznak egymás mellé a festői szépségű s lombos erdővel pazarul meg
áldott hegyoldalon. Nem csak kassaiak, de vidékiek is sokan keresik föl üdülésre. Még szegedi családdal is találkoztam . Közepén nagy vendéglő fekszik, folyton teli vendégekkel. Az ut árnyas erdőn át vezet ide, benne jó utakkal s pihentető padokkal. .
A lelkes, hazafias közönség valóban Rákóczi s Bocskay fejedelem népének m aradéka. Dankó Pista vetődött ide népénekes társu latáv al ott tartózkodásom idejében és a Schalkház udv arán ü tö tt tanyát. Esten- kint a nagy udvarkerthelyiség zsúfolásig m egtelt h all
gatásukra. Nem csak előkelő urak, kékvérű m ágnások, polgárok, hivatalnokok, de katonatisztek is nagy szám m al élvezték előadásukat. S a m élabus, bánatos D ankónóták után olyan viharos taps hangzott föl, hogy a társu lat kénytelen volt a m ű so rt egy-két szám m al m egtoldani. A p én ztár persze nagyon szépen gyarapodott, am inek nem sokára kézzelfogható ered m énye is Ion, m ert a hires szegedi nótafa ez időtájt szerezte szép kis szellőjét s h ázacskáját Csengődön.
Akárm ilyen jó benyom ást tesz is az idegenre R á
kóczi városa, e lro n tja azt a sok kis lebuj, putik, kávé
m érés m eg borozó, m elyek éppen a főbb utcákban csak úgy hemzsegnek. A cim ök m ás-m ás, de a lénye- gők ugyanaz. N yári szép estén, m ik o r a lélek el
m erengve szárnyal em lékről-em lékre, hogy a nagy hazafiak, labancverő hősök szellem ének áldozzon, borízű hangok, rósz hegedű fára d t nyikorgása, közben k u rja n tás egyvelege hangzik ki e m ulatókból. A jó ízlés m egfordul, tovább siet, de nem tud m egpihenni
23
sem erre, m ert m indenütt e zugiakkal találkozik. Úgy látszik, (ez m ár a katonavárosok elm arad h atlan füg
geléke.
*
Kassa alapitása az ism eretlen messzeségbe vész ek Először IV. Béla 1249-diki oklevele emliti, m int »villa regiá«4. Felvirágzását kereskedelm ének köszönhette, melyet ném et eredetű lakói messze vidékkel űztek.
K ereskedelm ét pedig fekvésének, m ert az Alföld, L en
gyelország, Csehország, Szilézia s M orvaország tutai itt torkolltak össze. Kulcsa volt az A usztria-E rdély közötti közlekedésnek is. Itt találkoztak a külföldi kereskedők, hogy egymás á ru it kicseréljék.
R óbert K ároly Kassa kereskedőit, hü szolgálataik
é rt fölm enti a vám alól, Nagy L ajo s 1347-ben szabad királyi várossá teszi s 1361-ben v á sártartá si s áru- m egállitási joggal ru h áz ta föl. Ez a jog nagyon so
kat ért s a város és lakosság m eggazdagodását jelen
tette. Abban állott, hogy az ezen iuton hozott járut a kereskedők a v árosban kirakni s 15 napig nagy
bani elad ásra kinálni tartoztak. Csak az el nem adott áruval m ehettek tovább. A 15 napos szállás, élelem, az á ru k hivatalos felnyitása, megímérése, a bizony
ságlevelek kiállítása, vásárpénz stb. nem szám itva a vételnél s továbbadásnál felm erülő polgári hasznot, — szép összeget hozott a városnak.
'Kereskedelm i céhszabályzata a legírégibb az o r szágban; még 1446-ból való. Érdekes ebben a v asár
napi s ünnepi m unkaszünet kötelező elrendelése.
T iltja továbbá az uzsorát, túlságos nyerészkedést, arany-ezüst kivitelét stb. Fegyverfogásra is kötelezte a céh-tagokat. Minden céhnek m egvolt a m aga bás
tyája, hol veszedelem idején gyülekezni s azt védeni tartozott.
1518-ban kereskedelm i társaság alakul, m elyen a város is részes. A haszon évi 20o/o-ra rúg.
24
À kereskedést leginkább b o rra l űzték. A kiviteL Lengyel- s O roszország felé irá n y u l s a XVII. szá
zad elején is 17—18.000 h ordót tesz ki az évi forgalom , 35—40.000 frt értékben. A behozatal tárgya szövött- és g y arm atáru k , fegyverek, vasáru k voltak.
A kereskedő céhek között m inden nemzetiség1 van;
legtöbb a ném et s m agyar. Egy szegedi em ber nevé
vel is találkozunk a XVII. század elején: Zeg'edy Ger
gelyével, m ajd György fiáéval, kik bor- s m arha-ke
reskedők (kupecek) voltak, összeköttetésök egész Bé- csig te rjed t, m ert olvassuk, hogy 1610-ben Henkel L ázár bécsi kereskedő 1437 frt 22 d é n á ré rt pö rölte Györgyöt. A p ö r folyam án kiderül, hogy Zegedy György 1606-ban V áradon s D ebrecenben m a rh a b ő rt vett Henkel szám lájára s szekeret fogadott ezek elszál- litására. Bocskay azonban lefoglalta a szállítm ányt, m ire Henkel Zegedyt a konfiskált é rté k é rt pörölte.
E v áro sb an lakott Tinódy Sebestyén, a hires lan
tos diák (háza em léktáblával van megjelölve). Itt ala- kitotta meg Baróti Szabó Dávid, Kazinczy és Bacsányi- val a m agyar irodalm i társaságot. E m léktábla jelöli azt a házat, ahol Tom pa Mihály s Petőfi Sándor lak
tak. Előbbi akkor, am ikor a »Gólyához« cim ü verse m iatt megidézték.
Legnagyobb szerepe K assának a k u ru c világban volt. Ez a város Ion Rákóczi központja, v ára a kuruc- ság legerősebb fészke, polgársága a » R ecrudescunt diutina inclytae gentis H ungarae v u ln era « elhangzá
sától, 1703-tól egész a m ajth ényi fegyverletételig (1711 ieghübb tám ogatója. Méltó, hogy a nagy fejedelem ham vai itt nyerjenek nyugalm at.
A város egész addig a H absburg-ház hive volt.
mig R udolf a p rotestánsokat üldözni nem kezdte. E t
től kezdve Kassa a nemzeti m ozgalmakkal legszoro
sabb kapcsolatban van s a küzdelm ekből oroszlán- rész illeti. Bocskay innen intézi h ad já rata it, kétszer országgyűlést is ta rto tt Kassán. Itt adta át neki a szultán követe a kardot, zászlót s királyi pálcát. Itt is halt meg 1606-ban.
Később Bethlen G ábornak hódolt, ki itt országgyű
lést tartv án , a rendek királlyá kiáltották ki. Sőt 1621- ben idehozatta Pozsonyból a királyi k o ro n át is. 1626- ban pedig B randenburgi K atalinnal itt ta rtja fényes menyegzőjét.
1682-ben a város Tökölié s csak ennek bukása után ju t a H absburgok kezére. De csak rövid időre.
1704-ben m ár Rákóczi Ferencé s a kurucoké is m a
ra d a m ajthén yi fegyverletétel utánig.
A kassai k u ru c legény igy csapott fel katonának:
Kiontatom vérem apámért, anyámért, Megöletem magam, szép gyűrűs mátkámért, Meghalok én még ma magyar nemzetemért.
S még akkor is, m ikor K árolyi Sándor generális a labancok előtt lerakta a piros-fekete kuruc-zászlót s Rákóczi bujdo sásáb an énekelte m ár:
A merre tenger zug, A merre a szél jár, Csillag lehanyatlik,
Ott nyugszom meg én már . . .
Kassa még akkor is ta rto tta m agát s kuruc-őrsége nehezen adta fel a v árat a ném etnek!
A város környékén, közelebb és távolabb, pom pás k irán d u ló helyek kínálkoznak. Legszebb ezek kö
zül a szádellói völgy, az ország egyik legszebb ilynem ű term észeti alakulata. K assáról 2 óra alatt a régi kis T o rn a váro sáb an vagyunk, honnan három negyed ó ra já rá s gyalog a hires völgy bejárata. A völgy két ol
dala m eredek sziklafal, m intha a rengeteg kőtömeg kettészakadt volna. A S zárpatak csörgedez ra jta vé
gig. A völgyben bizzar alakú sziklakupok vannak, melyek közül a Gukorsüvqg1 a legnagyobb, legszebb.
Az u t egyenest visz egész a baracskai uradalom ig, hol egy hegyhátat megmászva át lehet m enni az Aj- völgybe s innen vissza a tornai várrom okig. Kár, hogy
kevés tu rista já r ja meg' az (ország eme gyönyörű völ
gyét.
Feledhetetlen a H ollóházára tett k irándulás is.
E bben a szurtos, piszkos kis tót falu ban világíhirü kőedény g y ár van, (Istványi Ferencé), m elynek rem ek készítm ényeit jo b b an értékelik N ew -Y orkban, m int Budapesten.
Horvátországi benyomások.
A horvát-szlavonországi élet k a ra k teré t a zágrábi (vagy am int ők Írják: Zágreb) viszonyok adják meg.
M ert ez a centríum az országban m inden tekintet
ben. L apjai, pénzintézetei, ipara, kereskedelm e, tu dom ányos és m űvészeti intézm ényei, színháza, egye- teme képessé is teslzik a vezető: szerepre. Hogy ezt a vezető szerepet a zágrábiak jól töltik-e be, az m ás kérdés. M agyar felfogás szerint : nem.
Á város rendkivid tiszta és az ideglenre kitűnő benyom ást tesz. Az állom ás előtti Ferenc József-tér rem ekül és igen ügyesen van parkírozva. A vasút
építés idején itt kubikgödrök voltak. Nehogy sok költségét nyeljen el a feltöltés, a kubikokból m é
lyített park o k at létesítettek, m elyekbe lépcsőkön kell lejárni. Igen ügyes gondolat. Beljebb az nj v árosrész
ben a Zrinyi-tér ragad ja meg figyelm ünket öreg p la
tánjaival, szökőkútjaival s időm utató oszlopával. A téren néhán y horv átnak lefoglalt m agyar fou r s h a d vezér m ellszobra áll. K öztük Zrínyi Miklósé, Frang'e- páné s Jurisicsé.
Legszebb tere a Jellasics-tér, a 48-as h írh e d t bán érc lovasszobrával. M intha szándékosságot látnék a b ban, Ihogy a szabadságharc gyászosem lékü, futni kény
szerült ellenségje vezérlésre em elt k a rd já t M agyaror
szági felé villogtatja. A piac té re n még eláru sitás közben is a legnagyobb tisztaság uralkodik. Az el- árusitó s á tra k csinosak, Ízlésesek s m ind egyform a.
Sehol szemét, sehol piszok, m indenütt a legnagyobb tisztaság.
K ülönben erre a rendnek bécsi fo rm ájú sisak
kal fegyverzett őre szigorúan vigyáz. Keskeny u t ve
30
zet föl a piac nyugoti szegletéből ,a régi városba, hol a várfalakkal körülvett s szépen re sta u rá lt Dóm fek
szik a legm agasabb dombon.
A térrő l délfelé nyjulik el Zágíráb Váci-utcája, az Ilica. Szűk, g|irbe-gurba, teli s teli üzletekkel. Itt legzsibongóbb az élet. A kirakato k azonban nem va
lami jó Ízlést áru ln ak el. Az Ilieáról visz fel a várb a a gőzsikló. Amily csinos, oly olcsó. Nyolc fillérért felvisz s lehoz.
Az juj városrészben gyönyörű téren áll a h o rvát nem zeti színház (Hrv. nar. kazaliste). Pom pás b a
rokk stylü építm ény, elől oszlopsorokkal s erkéllyel s fönt k ét kitigtrô barokk toronnyal. E lőtte két 4—4 ágiu kandelláber. Ez Zágráb legszebb m odern épülete.
E nnek a szép színháznak fényképét egyik volt ta
nítványom 1902. szept. havában avval a megjegyzéssel küldte meg, hogy » ebben a színházban soha nem játszan ak oly színm üvet, m in t a napokban az u tc á kon: Valóságos vandalizm us volt, am it a horvátok a szerbek 1$ m agyarokkal elkövettek. Egy Cnk nevű szerb kereskedőt, kinek 80—90.000 frt k á ra volt, ő rü l
tek házába kellett vinni. A m agyar hivatalnokokat katonák őrizték a hivatalban. « . . . Ugyancsak a té
ren van az ódonszerü egyetem, a Sokol palotája fés az ip a r s kereskedelm i főiskola is.
A várossal úgyszólván összenőtt a T uskanác és M aximir park. Amaz közvetlen m ellette van. Igen tisztán, ren db en van tartva, a hegyoldalokra pom pás szerpentin u tak vezetnek, pihenő padokkal ellátva.
Egyik enyhén emelkedő Útvonalon csinos villák so ra koznak. A m ad arak ró l védőkalitkák felállításával gon
doskodtak. Minden szép és kellemes itt, csak a hor- vátokkal való érintkezés nem. Azok a m agyar hiva
talnokok, akiket rósz so rsuk idevetett, keserves életet élnekla h orv át túlzók örökké forrongó tengerében.
Még beszélni is alig m ernek m agyarul, m ert a h o rvát m á r a m agyar szót is nemzeti érzülete ellen való k ihí
vásnak tekinti. A vasúti s földm ivelésügyi hivatalno
kok külön vendéglőbe s kávéházba járn ak , ahol ke-
31
vésbbé veszélyes nekik anyanyelvükön beszélni. Még külön trafikjo k és bélyeg'éríudájuk is van az Ilica elején. Term észetesen a gázdája is tősgyökeres m a
gyar.
S am ilyen a zágjrábi érzület, sokszorosan olyan a vidéké is. Mert em itt kevésbbé m üveit elem ek adják a visszhangot, akik azután am azoknál is kevésbbé vá
logatják meg eszközeiket
Sajátságos jelenség, hogy a nagy h o rv át eszm ék
nek a papokon kívül a nők a leghívebb propagálói.
H orvátország egyik leghíresebb gyógyfürdőjében m agyar b evándorlott em ber a gyógyszerész. Még a neve is tiszta m agyar. Felesége h o rv át nő. Nagy jogász fia van, aki csak az im én t érkezett haza a zágrábi egyetem ről. A gyógyterem ben a szokott házi táncm ulatság' volt, melyen a gyógyszerész neje és fia is m egjelentek. Term észetesen horvátu l folyt a tá r salgás köztük. A cigányok éppen jó talp alá való csár
dást húztak, ami a fiatal jogászgyereket tán cra hívo
gatta. Ivi is szem elt m agának egy csinos m agyar tá n cosnőt. Amint anyja ezt m egtudta, indulatosan r á szólt :
— Hogy gondolsz, m agyar táncot, pláne m agyar nővel táncolni! Jegyezd meg, hogy apád m agyar volt, de te h o rv át vagy.
S a fiú a tánc-szám alatt kényszerű pihenőt ta r tott. Anyja szavait bizonyosan soha sem felejti el.
így nevelik a »magyaron« gyűlölőket s a nagy horvát álm odozók rajongóit ! . . .
A m agyarság szép szám m al van itt, különösen az északibb részeken képviselve. V alam ennyien beván- dorlottak. M ert a benszülöttek m ár kevéssé m agya
rok. N agyobbára a D u n ántú lró l: alsó Baranyából, V eszprém ből s K om árom ból kerültek ide. Otthon pénzzé teszik kis ingó s bingó jókat, f oldj őket h o ldjá
val 6—800 k o ro n áért értékesítik s itt Ugyanezért 3—4 holdat kapnak, hegyoldalon még 10 holdat is. H á
zacskát vesznek, ami nem d rága, vagy építenek egy vityillót s kész az uj otthon. Nyelvük, lelkök azon-
32
ban csakh am ar elvész az anyaországra nézve. M eri h át sem tanítójuk, se p ap ju k nincs. S a horvátok bőségesen gondoskodnak róla, hogy ne legyen. Csak a refo rm ált egyház gondoskodik néhol a hívők leikéről s nyelvéről, de ez kevés-szám ba megy. T an itó ra m á r nekik sem telik.
A család idősebb tagijai ak á r a szomszédokkal, akár a hatósággal érintkeznek, csak h o rv átu l .értet
hetik meg1 magokat. Az öregebbek tö rik a h o rv átot:
a fiatalab b ak tisztán beszélik, az unokák, — akik kénytelenek h o rv át iskolákba já rn i — m ár csak h o r
vátul beszélnek, Írnak, olvasnak s szám olnak. A h a r m adik nem zedék m ár teljesen assym ilálódik.
Ez az átalakulás mégj a külsőségekben is m eg
nyilvánul. A férfiak oldaláról eltűnik a m agyar ta risznya és cikk-cakkos h ó rv cát zacskó lóg' le. L á
bukról elvész a csizma s lábvédőre csavart bocskor helyettesíti. Ha m agyarul nem szólna, horv átnak nézné az em ber. Még' az asszonyok s leányok ta rtjá k legtovább a m agyar viseletét.
Egyik h o rv á t községben egy várpalotai, veszprém - mejgyei ö reg anyókával találkoztam , aki két kis unokát becézhetett. A kis porontyok nem csak beszéltek, de írta k s olvastak is m agyarul. M egkérdeztem, hol ta nulták a betű- és szám vetés tudom ányát.
— Én tanítottam őket. — F elelt az anyóka.
— És hogyan taníto tta?
— Az imádságios könyvem ből meg egy öreg kalen- dáriom ból.
Az öreg asszony két lelket m entett meg a m agyar
ságnak. De bizonyosan csak rövid időre. M ert oly bizonyos, m int kétszer kettő négy, hogy ebből a két kis lélekből is^oha nem leszen többé m agyar.
Ig aztalan teh át a h orvát túlzók azon állítása, h d g y \ a horvát-szlavonországi m agyarok m agyar jeltégöket s nyelvöket nem vetkőzik le.
Egyes m agyar, vagy m agyar szárm azású fő urak dicsérendő példával já rn a k elől a m agyar nyelv é r
dekében. D a ru v á rra rán d u ltam ki a híres vasas fürdő
33- —
s T üköry-féle kastély m egtekintésére. A kastély urai nem voltak otthon s a szolgák az összes term eken átkalauzoltak. Beszédbe eredtem velők. Szépen be
széltek m ind m agyarul. M egkérdeztem, hogy nem fe
ledték el anyanyelvűket?
— H ja kérem alássan, a mi jó gazdánk nekünk, meg gyerekeinknek külön m agyar tan itó t tart.
De kérdés, hogy ily törekvések birnak-e az erős túlzó áram latn ak ellentállani? Pláne m ikor a lelkész
ség — élén a nem rég elhunyt gyakovári püspökkel — a túlzók p á rtjá n van. A m agyar állam vasutak tiszt
viselői itt néhol em berfeletti küzdelm et folytatnak a m agyarságért. Jól beszélnek horv átu l, a felekkel is igy érintkeznek, mégis gyűlölik őket, m ert m agyarok s m agyar alkalm azottak. Egyik kisebb állom áson h a l
lottam , hogy az állom ás elöljáró egyetlen vendéglő-' ben sem k apott étkezést m agyar m ivolta m iatt, s kénytelen volt egyik családos altisztnél ellátást ke
resni.
M ert a horv át túlzók ezeket a hivatalokat is csupa h orv át rajongókkal ak arják betölteni. H add pu sztu l
jon el az utolsó m agyar is H o rv á to rsz á g b ó l!...
A magyar nőkről.
S z é k f o g la ló a „ D u g o n i c s - T á r s a s á g * - b a n 1 9 0 4 . n o w 2 0 .
Uj eszm ék szárnyait akarom kibontogatni ez al
kalom m al s am időn ezt teszem, első sorb an is köszö- netem et s h álám at kell lerónom a D ugonics-Társa- ság1 iránt, m ely tagjainak diszes soráb a igénytelensé
gem et felvéve, e rre nekem alkalm at nyújtott. Szár
nyait bontogatni oly eszm éknek, melyek m a m ár az egész világon tudom ányos kutatás és vita tárg y át ké
pezik s a társadalom -bölcselet szigorúan tudom ányos eszközökkel: érvekkel s ellenérvekkel, valam int az ezekből leszűrt igazságokkal kiván té rt hóditani
azoknak.
A n őkérdésről van szó, mely talá n oly régi, m int m aga az em beriség s valószínűleg még sok gondot ad a szociológusoknak. Kiváló irók, tudósok foglal
koznak a fem inizm ussal, m elynek m a m á r sajtója, nem zetközi szövetsége s lelkes apostolai is m űködnek.
Nem lehet célom ezen, n ap jain k b an valóságban aktuális kérdés csom óit kibogozni, inkább megvilágí
tani óhajtom a pro és k o n tra csoportositott érveket, különös tekintettel hazai viszonyainkra s am ennyire a körülm ények engedik, leszűröm következtetéseimet.
*
T alán sehol sem bizonyosodott be jo b b an H erbert Spenzernek, a nem rég elh u n y t kiváló angol gondolko
zónak az evolúcióra vonatkozó elmélete, m int a nő
kérdésnél, t. i. az erő, m ely m indig a legkisebb ellent- állás irá n y á b an mozog, a társad alm i tevékenységben oly té rre jutalta s u talja a nőt, m elyet a férfi parlagon hagyott neki. E téren változásokat idézett elő tevé
kenységük s uj alakulatokat hozott létre az ellentállás
38
hiánya vagy csekély m érve, m ely szinte logikai követ
kezetességgel szabta meg a nő m űködési körét. E tétel szerint a férfié a látszólag; nehezebb, küzdelm esebb, családon kivüli miunka, a nőé a látszólag könnyebb, a házon belüli. Amott a férfi a nővel szem ben szinte k o rlátlan hatalom , önkényes tényező, önm aga szabja meg jogait a m aga részére, — em itt m agára hagyja a nőt s az anyagi szükségletek kielégítésévé1 kötelessé
geit teljesíteni vélvén, — szabad kezet hagy tevékeny
ségiére, de ez a belső tevékenység, m ondjuk pl. a család m egnagyobbodásával, vagy az apró családtagok m eg
növekedésével, m ind több és több szállal fűzik az elszi
getelt n ő t a férfi által elfoglalt külső világhoz, a tá r hatóm hoz .s a táglabb társadalom hoz : a nemzethez.
Ebből ellentétek, m ajd összeütközések, végül küzdel
mek keletkeznek, m int n ap jain k ban m á r tapasztaljuk.
Fokozódik m indez iákkor, h a a nő egy vagy m ás okból meg van fosztva a családalapitástól, önm aga fö n tar- tásá ra u táltá b a n a férfivel a köztéren a személyes h arco t fölvenni kénytelen. Az összeütközések, h a r cok száz meg száz kérdést vetnek föl, m elyek megol
dása a szociológia feladata.
A két nem hatalm a s befolyása a társadalm i s közéletre hullám szerűen változik, m int egyes kiszakí
tott példák igazolják. A női befolyás a történelem folyam ában úgy belecsapott néha a közélet legsod
ró b b forgatagába, hogy egész társad alo m -fo rrad alm at idézett elő. Legeklatánsabb példa VII. Gergely pápa intézkedése a XI. század derekán, ki a női befolyás
tól az egyházat védeni akarván, behozta a papi n ő t
lenséget. Célját nem tagadja: a pap ot kivonni a női s családi körből s egyedül az egyház szolgálatának rendelni alá.
A fran cia forradalom részben női befolyások ered ménye. Előzőleg1 nők vitték a korm ányt, de fájd a
lom, a legrosszabb fajtából valók. S m indezekért sze
gény M ária Antoinettenek is a v é rp a d ra kellett jutnia.
S am in t a rém u ralo m kezdetét vette, a konvent k a r
zatán ott találju k a harisn yakö tő asszonyokat, akik
39
dirigálják a szónokokat: m egéljenzik vagy leh u rro g ják őket: ki m ire szolgál rá. E nnek a fem inizm usnak szinte kicsucsosodása a Corday Sarolta-féle politikai gyilkosság, m elynek a vérengző M arat esik áldozatul.
A képek sötétnek lászanak, de ne feledjük, hogy e korszakban a férfiak sem küzdöttek különb fegyve
rekkel, vagy finom abb taktikával.
S m ikor a fo rrad alm i zaj elm úlik és a m egbom lott társadalm i ren d annyira hely re áll, hogy békés alkotásokra is nyilik alkalom , a szabad Am erika az első, mely iskoláit, intézm ényeit, sőt p arlam en tjét is m egnyitja honleányai előtt, azt vallván elvül, hogy m indennem ű em ber kezére, eszére és szivére szük
sége van a h azának és népnek, hogy boldogulhas
son am az is, emez is. S nem is csalódott. Nőiessé
güket nem vesztették el az am erikai nők, a közéleti erkölcsök pedig h atáro zo ttan nyertek. Abban a négy állam ban, — Wyotniung, U tah, Idaho és Colorado — m elyekben a nőknek politikai jogaik vannak, a nők ma is iply jó anyák s feleségek, hacsak nem jobbak, m int ezelőtt voltak. Sőt jo b b an m egism erve polgári kötelességeiket, gyerm ekeiket job b an nevelhetik a h a zának. A nyilvános állások betöltésénél pedig’ óriási a haladás, m ert am ióta a nők is befolynak a közéletre, azóta egyetlen erkölcstelen vagy tisztességtelen em b ert nem választottak közállásra. M agasabb erkölcsi m értékkel m érnek s jellem re azóta többet adnak a
n é g y állam polgárai s a nők befolyása, úgym ond egy am erikai iró, a közéletre valóságos áldás.
Ideát, a tengeren innen is m egm ozdultak a nők em beri jogaik kivivására. Angliában oly társadalm i intézm ényeket terem tettek, am elyekkel a közéletben dom inálnak, Svájcban gazdasági téren vezetnek, F ranciaországban agitáciőt indítanak éppen most, a 100 éves évfordulóján — N apoleon h ires Code Civil
jének, a női m éltóságot m élyen sértő §§-ai ellen s a törvénykönyv zsebkiadásait elégetik a Vendome- szobor talapzatánál. N ém etországban, a vereinizm us hazájában liga alakul a női jogok védelm ére s egy
à)
arán t küzd a leánykereskedelem , m int a büntető tö r
vénykönyv ellen s hangosan vágja oda a férfi-világ elé, hogy a nőt egyedül házassági objektum nak te
kinti: csak kötelességeket ró rá, de jogot nem ad neki. Streitberg! Gizella im ént m egjelent: »Das Recht auf Beseitig'u ng keim enden Lebens« cim ü könyvében lángpallossal ostorozza a ném et büntetőtövény k ön yv nőellenes §§-ait is m int igazi »rechterin«, kim utatja,
hogy a középkori törvények sokkal hum ánusabbak voltak, s m indaddig, mig a nőknek a férfiakkal egyenlő jogokat nem adnak, az állam nak nem lehet szigorúbb büntetőjoga a nővel, m int a férfivel ♦szem
ben.
*
A m agyar nemzet, mely a legádázabb k orban jele
nik meg' a K árpátoknál s alapit hazát, — d acára a nyugatinál kisebb m űveltségének, nőtisztelet dol
gában az a ra n y középíuton halad ; családi, társadalm i s politikai józan életének ebben is bizonyságát szol
gáltatván. Mert a 1 e g é n y a l e á n y t megveszi fagyán, — innen a leány neve: ( e l a d ó s a legényé:
v e v ő vagy v ő — de am int a házassági szerződést megkötik, az asszony a férfivel egyenjoguvá válik s f e l e s é g lesz a neve, ami annyit jelent, hogy m in
den rendelkező jognak fele az asszonyt illeti meg. E n nél liberálisabb s lovaglásabb szokást e korban n yu
gaton sehol sem találunk. De törvényeinkben is m in
denütt nyom a van annak, hogy a nő a férfi részéről különös figyelemben részesül, am ire rá is szolgál.
Szent István törvényeiben a leán y rab lásért 5—10 tinót kellett, a leány visszaadása m ellett, a rab ló n ak fizet
nie. A férj által elhagyott asszony szabadon férjhez m ehetett ism ét, mig az elhagyott férj csak püspöki engedetemm el nősülhetett újra. A gyerm ektelen öz
vegy férje vagyonát élvezte s csak h alála után szállt az a férj rokonaira.
Szent László lovagi tetteit, köztük a cserhalm i ü t
közetben m egm entett m agyar leány történetét, m in-
41
den iskolásügy érm ék ism eri; 1092-ben Szabolcsban ho
zo tt törvényeiben a női becsület elrab ló ját úgy kí
vánja büntetni, m int aki em bert ölt. Könyves Kálm án törvényei szerint a férj, lia elvált feleségétől, ta rtá s d ija t kellett ennek fizetnie. II. E ndre leányáról, Szent E rzsébetről, ki T h ü rin giáb a m ent férjhez, csodadol
gokat m ond a történelem . A szegényeknek m egnyit
tatta éléskam ráit, kenyeret süthetett részökre, ru h á t s pénzt osztogatott ki köztük s nap on k in t 900 elesettet gyám olított. 1231-ben bekövetkezett halála előtt meg
hagyta, hogy m inden vagyona a szegények között osz- tassék ki. IV. Béla leánya, Szent Margit egész 1271-ben tö rtén t elhünytáig', a Nyíllak szigetén szegényeket gyá
m olított s betegeket ápolt.
A középkorban, m elyet lovaglásnak neveznek, Ma
gyarországon is rendkívül nagy tisztelete volt a nők
nek. R óbert K ároly s még1 inkább Nagy Lajosnál senki sem tisztelte jo bb an a nőt, — Hollós M átyásról pedig száz ily legendát sző a hagyom ány s ir a tö r
ténelem. Szilágyi Erzsébet sereget gyűjtött, Rozgonyi Cecilia hadsereget vezetett a g alam b o d vár föl m en
tésére, L órántffy Zsuzsánna iskolákat alapított, m e
lyek m a is virágzanak, Zrinyi Ilona a nem zeti ügy élén harcolt s Dobó K atica egy országrészt segített megmenteni.
A történelm i nagy korszakokban, am ikor m inden m agyar kézre szüksége volt e hazának, a m agyar nő az, mely szivének egész melegével, lelkének teljes ere
jével szolgálta a haza szent ügyét. Bilincs és rabság, vagy jobb esetben számkivetés és jószágainak (elrab
lása v á rt reá, de honleányi kötelességeit híven tel
jesítette. S m utathat-e abban a társadalm ilag1 s poli
tikailag forrongó időben a történelem csak egyet
len esetet is, am ikor m agyar nő h azaárulónak szegődött? . . . Mert Széchy M ária és W esselényi Miklós története rom antikus szerelm i história ugyan, de sem m iesetre sem hazaárulás. Sőt m ég a lőcsei fehér asszonyé sem az.
*
42
Jogállam unk lassankint kialakul. De százszor in kább közjogi, m in t m agánjogi tekintetben. Ez utóbbi téren a nők jogai nem fejlődtek egyenes a rán y b an a férfiak jogaival. Nem gondolta meg senki azt, hogy az akciónak m ulhatlanul m aga után kell vonni a term észetes reakciót.
Nézzük ,a két nem viszonyát a legújabb időben pl. erkölcsi tekintetben. 1903-ban pl. — hogy csak a legutóbbi statisztika kim u tatáso kra hivatkozzam — M agyarországban a járásbíróság n ál 69.222 férfit Ítél
tek el s csak 23.417 nőt. A törvényszékek előtt 21.924 volt az elitéit férfiak száma, inig; a nőké m indössze 3285. Nem azt m utatják-e ezek az esetek, hogy a nő erkölcs dolgában m agasan fölötte áll a férfi-nem nek L
A női szépség], am elyet a férfi-nem úgyszólván term el, hogy le a ra ssa a maga részére, nem utolsó rugója a fem inista m ozgalomnak. Mert tudvalevő do
log, hogy ak ár feleségét, akár kom ptoiristát, vagy gép
kisasszonyt keres a férfi, m indig a szépet, vagy leg
alább a legszebbet választja. Nem egyéb, általános em beri állandó jótulajdonságokat keres a nőben, h a nem a m ulandót, az időlegest, no h a a testiszépség leg
többször a lelki-szépség ro v ására megy. Még az a szerencse, hogy vannak csúnya férfiak is, akik azu
tán m érsékelten szép nőkkel is meglel égszenek.
De visszatérek a mi speciális talaju n k ra. Összes jótékonysági intézetünk nem-e női kezekbe vannak letéve? Gyermekvédelmi intézeteinket nem-e egy ki
váló szellem ű nő, B runsw ick T eréz grófnő alap ította meg iáikkor, am ikor a férfivilág még nem is gondolt e rre ? S d acára a gúnynak, a lenéző kicsinylésnek, mellyel a női m un kát a férfi-nem igen sokáig kisérte, a m agyar (nő nem-e hatalm as intézm ényekkel gazda
gította a társadalm at, em elte a hazát? írón ő in k nek oly hatalm as g á rd á ja m űködik, m ely a m üveit külföld bárm elyik országával fölveszi a versenyt. Festőm ü- vésznőink ;a legíszigorubb kritik át is kiállják. Ábrá
zoló-, zene- és énekm üvészetünk oly erős női g á r
dával bir, ho|gy még külföldre is exportálunk. E pél
43
dák azt m utatják, hogy ahol a két nem között szabad verseny van, a nő, hiányosabb képzése dacára, sem m arad el a férfi möíg'ött. L áttam nőket, akik nagy gazdaságot önállóan, a legnagyobb rend b en vezetnek, iskolák, intézetek igazgatását rigorozitással teljesítik s láttam özvegy anyákat, akik m inden tám asz nélkül úgy felnevelték félárva gyerm ekeiket, hogy a legkitű
nőbb polgárok váltak belőtök.
Mi akadálya vanitehát annak, hogy a nőket nálunk is egyenjogositsák a férfiakkal. Semmi m ás, m int elő
ítélet, m in t a m egszokástól való eltérés félelme.
*
Akik n álu nk ellenesei a női egyen jogosításnak, fe
ledik, hogy a közélet, a közjó oly erős, h atalm as nem zettestrészt nyerne a m agyar nőkben, am inőt m ás ál
lam ban hiába keresnek. M ert a m agyar nő m ár faji term észetéltél fogva is erős alkatú, tem peram entum os, fogékony m inden nemes, szép, jó és igaz irán t, kép
zés által plédig tehetségei fokozottan fej lődnének s köz
életünknek oly g á rd á t szolgáltatnának, m ely kétség
kívül nagy hatással volna a nemzeti állam kialaku
lására. F eltétlen bizonyossággal állítom , hogy azok a sokszor eldurvult, késhegyig m enő s a szenvedé
lyeket a legvégsőig felkorbácsoló politikai harcok, m e
lyeknek m a tanúi vagyunk, csak addig tartan án ak , mig a m agyar nő finomiultabb érzése, a férfiaknál igen g y akran nem esebb, tisztább gondolkozása s m egtisz
tu lt ideálizm usa jótékony szurrogátum gyanánt el nem foglalja az őt m egillető helyet.
M agyarországon pl. az 1900. évi népszám lálás sze
rin t — a katonaságon kivül — a nők szám a 92.617-el több, m int a férfiaké. Ki tö rő d ö tt v alaha ennek a m ajdnem százezer m agyar nőnek a sorsával?
*
Hogy h arco k előtt állunk, m u ta tja az, hogy a né
hány ev előtt kibocsátott azon rendeletet, m ely sze
rin t a m agyar nők az egyetem orvosi s bölcsészi fakul
