Kálm án király m egm ondotta, hogy a boszorká
nyokról, amelyek nincsenek, azokról nem kell beszélni.
Nem tudom , K álm án király hány éves lehetett, am ikor ezt a történeti nevezetességű s azóta sokféleképpen kom m entált rendeletét kiadta, am elyért felvilágoso
dását a történ éti rók szörnyen megdicsérték. Bizonyos, hogy m ár túl voLt a katonasoron.
Azután egy p á r száz esztendő telt el s a szegedi m agistrát:us kim ondotta, hogy igenis vannak boszor
kányok, még pedig éppen Szegeden. Sőt kisütötte az érdem es hatóság, hogy azoknak élő fejők van:
Rózsa Dániel uram , azonkívül a boszorkány-kom pá
nia tagjai is m ind hius és vérből valók. Még pedig csupa összetöpörődött, öreg anyókák, akik megront- ják a tehén tejét, elveszik a földtől a h a rm a to t meg az esőt, m egbabonázzák az újszülöttet s jó pénzért elárulják m ás jgonosz lel kiteknek is drom ó nagy titk át:
hogy kell állatban, em berben, akárcsak egy szem
pillantással is k á rt tenni.
Össze is fogdostatta a hatóság ezeket a szeren
csétleneket, akik azután a m aguk k o rláto lt észjárásá
val a m agistrátus m alm ára h ajto tták a vizet: beval
lották, hogy ők csakugyan boszorkánvkodtak, sőt nyirfasep rü n meg piszkafán lovagolva eljárogattak a boszorkánybirodalom gellérthegyi nagy gyűléseire is.
Meg is lakottak értté. A boszorkány szigeten m ág
lyára rak ták szegényeket s ott égett el testük m ellett tudatlanságban sinylő telkük is.
A poraik at azután a szél szanaszét h ordta, am i
ből m egszületett a m últ század felvilágosodása, mely kim ondotta, hogy mégis csak nincsenek boszorkányok, még Szegeden se.
12 0
Azután megint fordult egyet az idő kereke. Meg- született feísóvároson a hires nótafa: Dankó Pista.
Éppen olyan vertfalból meg vályogból összetákolt szűk ablakai, bogárh átu vityillóban, m int a m inőkben h a j ábrázolta. Az angyal egy gyönyörű szép, lenhaju, búza
virág-kék szem ű leányka volt, rózsapiros arcán az
nyok dem okratábbak a legdem okratább dem okratá
nál is. M intha csak tőlük tan ulta volna a francia
valaki az én cikkelyem után azt tartsa, hogy jó hirök- idegenek a szegedi szépek bájaitól valóságos szerelmi- járv án y b a estek. T alán ez volt az egyetlen járvány,
pom-122
pás festm ényei és szobrai között. Mert a szép nőnél szebbet nem képzelek. S szépségeket nem pom pázó öltözködésök emeli, de inkább nemes és Ízléses egy
szerűségek, m ely iaz antik görög szépséggel állítja őket egy sorba.
Mikor Petőfi m egírta, hogy
H irö s város a z A lfő ld ö n Kecskem ét, A k i legény onnan h o z z o n m enyecskét . .
h át nem gondolt Szegedre. De nem is gondolhatott, m ert Szegleden soha se fo rd u lt meg. Ha csak egyszer itt já r t volna, ki tu d ja m egszületett volna-e ez a v ers?
Vagy h a igen, ebben a form ában-e?
S ha valakiben az a kétség m erül föl, vájjon a jövő nem zedék örökli-e (ezt a szépséget, az ne sa jn á lja egyszer végig járn i a Stefánia-sétánybeli gyermek- prom enade-ot. Olyan baba-arcokat talál ott, am inőket a renaissence festők m üvein is h iáb a keres.
A jövő férfi-nem zedék tehát nyugodt lehet: nem fog m egrövidülni.
*
M indenben nemes egyszerűség, a szertelenségek s.
feltűnések lehető kerülése jellemzi a szegedi asszo
nyokat. Társaságiban pl. nem látni azt, amit a fel
vidéken, vagy tiszai családoknál tapasztaltam , hogy férjök ran g ja szerint foglalnának helyet, vagy meg
követelnék az ilyen hely-adást. Kiki oda ül, ahol neki jól esik, ahol legkedvesebb b arátn ő je van.
Divat-báb asszony nincs Szegeden egyetlen egy se. Követik a divatot — hisz ki ne követné ezt, —■
de kerülik túlzásait, kinövéseit. Sőt azt m on d hat
nám, nyesegetik a divat fattyúhajtásait. M egtartják belőle ami szép, ami nemes, s igy valóságos divatot, Ízléses-divatot csinálnak, öltözékük, beszédjök, m o
doruk, h aj vis etetők m ind e rr e vall.
A szegedi divat-raktárakból azok a cikkek, m e
lyek a szépnél, Ízlésesnél felül-emelkednek, úgy ke
1 2 3
A risztokrata allűrjeik nincsenek. Nem is kere
sik, nem is utánozzák, nem is szeretik.
Fürdőhelyeken sokszor találkoztam szegedi asz- szony okkal. Valósággal tanulm ányozzák a nem sze központ, melyhez m ások csatlakozni óhajtanak.
Szivöknek nemes érzése h arm ó niáb an van egy
1 2 4
hogy a régi »nemzetes asszonya helyett valam i olyat adjon, ami a mai korban megfelelő s oly egyszerű, oly szép volna, m int amaz volt a rég|i korban. És hozzá oly m agyaros lenne.
Büszkeségök nincs. Hiúság, hivalkodás, alatto
mosság, ravaszság, fondorkodás, ism eretlenek a sze
gedi asszonyok előtt. Nem b ántan ak meg senkit. K ü
lönösen ok nélkül nem. De m egyárják m ástól is, hogy udvarias, figyelmes legyen irányukban. Ha azután valaki m egbántja őket, a rra m ódfelett m egharagsza
nak. De akkor se használnak gyöngédtelen eszkö
zöket. K ülönösen olyat nem, mely nőhöz m él
tatlan.
Lovagló asszonyt a legnagyobb ritkaság Szegeden látni. Ezt a sp orto t nem ta rtjá k nőiesnek, aminthogy nem is az. Ha egynegy lovas asszonyt látunk, biz
tosra vesszük, hogy az nem benszülött. Éppen igy nem szeretik a biciklit sem. Tenisz pályáink vannak ugyan, de azokat is idegen családok állították föl, akik Szegedet csak átm eneti állom ásnak tekintik.
Az evező sportn ak sincsenek n álu nk nő-hivei, noha a Tisza e rre ig!en alkalm as volna.
Két sp ort vám am it szívesen, sőt előszeretettel űznek: n y áro n az úszást, télen a korcsolyázást. Mind a kettő a legegészségesebb sportok egyike s testre, lé
lekre egyaránt üditő, felfrissitők.
*
Hogy m inő jó gazdasszonyok, a rró l legendák ke
ringenek. De nem is legenda az, hanem valóság. Nem kérkednek jó gazdasszonykodásukkal, nem rendeznek m utatós gazdasszonyi kiállításokat, ahol külső cifra
ságokkal, sallangokkal kell vagy lehet a belső tar- talm atlanságot eltakarni.
Gazdasszonyoskodásuk fő évadja a gyüm ölcs-érés.
Szatym azon, Szeged » külvárosában « ny ár idején meg kell nézni a szegjedi asszony m unkáját. Pirosnál is pirosabb cseresznye, sötét vörös megy, aranysárg a
125
kajszi-barack, m ajd később ribizke, büszke s földi
eper garm adák, ezután a szilva, a rem ek szinü é s izü alm a- és körte-különlegjességek, ősz idején a szőllő legváltozatosabb fajai s vele egy időben az őszi ba
rac k és naspolya, meg1 b irsalm a . . . m ind, m ind az ő kezök m un káján ak gyüm ölcse. A férfi elültette a fát, az asszony fölnevelte s gyüm ölesét ő kezeli. E gÿüm ôlcs-érés idejében a befőtt készítés az ő legna
gyobb gondjuk. Olyan pom pás, olyan Ízletes az ő befőttjük, hogy G erbaud leginyencebb vendégei is m egirigyelhetnék. Esti pihenőn, vagy vasár- és ü n nepnap délután, am ikor a szétszórtan n y araló k föl
keresik egymást, nem hallottam m ásról, m int befőtt készítésről beszélni. Téli ozsonnákon ki is tapasz
taltam ebbeli ügyesség őket.
De nem csak Szatym azon van ez igy. Az üjszegedi villák csöndjében, vagy a kam arási kis nyaraló kban hasonlóképpen. Sőt a domaszéki szőllőkben is. A sze
gedi asszony m indenütt ugyanaz.
Azt tartja a példaszó, hogy: jó cseléd, jó gazda.
Igaz is. A szegedi asszonyok, hogy cselédjeik jó e r
kölcsét megőrizzék, M ártira egyletet alapítottak s »cse- léd-otthont« létesítettek. T ehát szeretik a cselédeiket s törődnek velők.
T ársaságokban ritkán h allottam a konvenciós cse
léd-tárgyalást.
A szegedi nő — vállalkozó szellemű. Szeged tá rs a dalm i m unk ájának egy jó részét ők vették vállaikra s olyan körültekintéssel, hogy n g y ne m ondjam szá
m ítással végezik, hogy a férfiaknak is becsületére vál
nék.
A hatv an as években Gam perl polgárm ester szere
tett volna a rég|i v ár déli s nyugoti oldalán sétányt létesíteni. De hogyan? H á t egyszerűen m egkereste Szegled asszonyait s tanácsot kért tőlök. Az asszo
nyok egy h ó n ap alatt m egadták rá a feleletet.
Ősz-126
szegyüjtöttek néhány száz forintot, elküldték Gam- p erlnek s azt m ondták, vegyen ra jta csemetéket, a m aradék pénzen meg ássassa le. Aki el nem hiszi, nézze meg a fakó írásokat. Ma is meg vannak. Én m agam is olvastam.
Ha óvodákat kellett alapítani, ha nőipariskolát kellett létesíteni, ha h á b o rú b an m egsebesültek ré szére .beteg'iiditő-állomást kellett felállítani, ha lelenc
házra, va;gy gyerm ek-poliklinikára volt szükség, - a szegedi asszonyok m indig ott voltak. Sokszor a sem m iből terem tettek. S m indezt nem hiúságból, h a nem egyedül m agyar, érző szivük nemes sugalla
tából.
Jótékonyságuk történetének könyve kötetekre rúgna. Mikor 1848-ban a sebesült honvédek ápolása erős kötelességévé vált a m agyar társadalom nak, Sze
gedről indult ki a mozgalom egy » országos betegápoló nőegylet « alakítására. Az akkori korm ány az orszá
gos szervezkedés élére is szegedi asszonyt nevezett ki: K ordáné-V edres Rózáit.
1863-bgn és 1864-ben, a nagy aszály idejében egész Csongrád-vá r megy ét élelmezték hónapokon ke
resztül, az uralkodó és megyei vezetőség legteljesebb elism erésére. Később — hogy csak az országos fon
tosságul esem ényeket említsem, — a dunai árvízkáro
sultak, a horvátországi Ínségesek, m ajd a Boszniában m egsebesültek ápolása, az ott elesettek özvegyeinek s árváinak megsegítése k örül szereztek hervadhatatlan érdem eket.
A szegedi asszonyok okosságát s szellemességét mi sem bizonyítja jobban, m inthogy annyi fővárosi művésznővel állanak levelezésben, m int talán egy vá
ros asszonyai sem. Prielle K ornéliának, Blaiia
Ltij-127 dedikációs fényképeitől csak úgy roskadozik.
Régebbi időben a levelet s fényképet egyesítették.
Egy ism ert m űvészbarát családnál H ollóssy-Lonovics Kornélia, Felekyné-M unkácsy Flóra, Balázsné-Bog'nár Vilma, Jókainé Laborfalvy Róza, Ilegedüsné-Fáncsy Ilka kőm etszetü képe volt az előszobában szépen sorba függesztve, m inden kép alján dátum os. levél. Egyik
Eelvilágosodottságukra m utat, hogy nem ism erik a felekezeti gyülölséget. A felekezetek kötelékében álló em b erb aráti nőegyesületek legerősebb tám asztékukat m indenkor más felekezetbeliektől kapják.
H azafiságuk m inden kétségen fölül áll. A Bach- korszakban, am ikor csak lehetett, kikötöttek a német uralom emberével. A kis országgyűlés leghazafiasabb szónokait feliratokkal üdvözölték. Jókai jubileum án
128
ott voltak testületileg s nevére nagy alapítványt is tettek.
Ahol ennyi jó, nemes tulajdonság! van az asz- szonyokban, m in t Szegeden, ott ne féltsük a jövőt.
Ne féltsük a jövő nemzedéket, m ert ez az ő kezök alatt nevelkedik fel.
T A R T A L O M .
O ldal
A nagy W e ss e lé n y i és S z e g e d ... 3
R á k ó czi városáb ól ... 17
H orvátországi b e n y o m á so k ... 27
A m agyar nőkről ... 35
Egy világhírű szeg ed i m érnökről ... 45
T ököli városáb ól ... 5 5 A szeg ed i m agyar sz ín é s z e t a 60-as év ek b en 65 Zárai m agyar em lék ek ... 75
Egy darab O laszország (V elence Pádova) __ 83 M ikor J á sza i Mari szek erét toltuk ... 99
E g y etm á s a lő c se i leh ér asszon yról ...107
S zeg ed i a s s z o n y o k ... 117