R EN D . T A N Á C SÚ V Á R O S
ONOGRAPHIÁJA.
IR T A :
D ä. KUKC ADOLF,
p T-ém ontréi k a n o n o k , a s z o m b a th e ly i fó 'g y m n asiu m ig a z g a tó ja
• a F eren c -Jő z se fre n d . lo v a g ja , a m a g y a r o rv o s o k és te r m é s z e t- v iz s g á ló k XXI. n a g y g y ű lé s é n e k t itk á r a .
3 :
e. leelo elem ezi, t a r t o t t Z22ZZSCI. r^a^y -g -^-ü -lés erx rle T ré re
S z o m b a t h e l y üóitos.
$z> o m%> a
i88o.
okot adott azon szerencsés esemény, hogy a M agyar Orvosok és Természetvizsgálók a X X I - ik nagygyűlés helyéül városunkat jelölték ki, engedve a város által m ár régebben hozzájok intézett szives meghívásnak. A város képviselő testületének megtisztelő felhívása folytán igénytelenségemnek ju to tt a szerencse, hogy azon városnak rövid történelmi vázlatát és jelen életét leírjam, melyet mint gyermek m ár megszerettem, s melyet mint fé r fiú polgárainak minden nemes és jóért tettekben nyilvánuló lelke
sedéséért becsülni tanultam.
Hogy Szombathely lakóinak lelkesedése az elhangzó szavakkal nem ér véget, mutatják azon alkotások, melyeket e kis város nem annyira a közvagyon erejével, mint inkább az egyesek folytonos áldozatkészségével létesitett. Érezte a jó utcai világítás szükségét, összeálltak polgárai, és létrehozták
a gázrészvény-társillatot, mely csekély jövedelmezés mellett jő gázt állít el'ó a város számára. A z u j városházzal tanács
kozásai számára a célnak megfeleld és a kor müizlését kielégítő palotát emelt magának. Hogy a színművészet számára állandó helyet biztosítson, kész volt a képviselő testület, készek voltak egyesek jelentékeny áldozatot hozni, s felemelkedett Thália temploma oly diszszel, hogy arra, mint nemzeti nyelvünk csarnokára, büszkén tekinthet a város minden lakója. A megye árvaházat emelt az elhagyott kisdedek számára ; Szombathely lakói itt sem maradtak el, s meghozta mindenki a jótékonyság oltárára áldozatát. Megérté e város korunk jelszavát, hogy egyesülésben rejlik az erő, és az egyletek azok, melyek társa
dalm i utón nagy czélok elérésére hivatottak. Virágzóknak talál
ju k városunkban a jótékonyság és a közművelődés egyleteit, melyekben a lakósok a meghozott anyagi áldozaton kívü l szellemi tevékenységőkkel is élénk részt vesznek.
jegyzőkönyve a M agyar Orvosok és Természetvizsgálók nagy
gyűlése és a Mono graphia elkészítésére vonatkozólag a követ
kezőket tartalmazza : „ Olvastatott D r. Kovács Jó zsef urnák, a M agyar Orvosok és Természetvizsgálók X X - ik nagygyűlése elnökének a Budapesten f . é. szeptember 2-ikán megtartott vándorgyűlés határozata folytán küldött azon értesítése, mely szerint a M agyar Omiosok és Természetvizsgálók a jövő X X I-ik nagygyűlés helyéül egyhangúlag Szombathely várost választák.
A felolvasott értesítés általános éljenzéssel és örömmel fogadtatván, a képviselő testület ezen szives megtiszteltetés fe le tti örömének jegyzőkönyvileg leendő kifejezését elhatározta.
Továbbá elhatározta, hogy a megtartandó nagygyűlésre Szombathely város Monographiája elkészíttessék, melynek meg- irására D r. Kuné A d o lf képviselő és főgym nasium i igazgató
a közgyűlés színén felkéretvén, annak megírására minden díj nélkül vállalkozott. A Monographia kiállítási költségei a kép
viselő testület által egyhangúlag megszavaztattak.
A megérkezendő magyar ormosok és természetvizsgálók fogadtatása, elszállásolása és egyéb intézkedések foganatosítása tekintetéből a képviselő testület tagjai közül végrehajtó bizottság alakittatik, s annak elnökéül D r. Szabó Im re megyés püspök, titkárául: D r. Kuné A d o lf igazgató, a bizottság tagjaiul:
D r. A lexy E m il, Bárdossy István, Balogh Gyula, Bertalanffy József, Bossányi József, Czupy János, Deutsch I. M ., Eredics Ferenc, Feldmann Tivadar, Grimm Károly, D r. Gyöngyösy Vilmos, Gyük Sándor, Haiden Imre, Hetyey József \ Horváth János, Jü n ker Gusztáv, Koller Károly, D r. Kronecker József ’ Lakkenbacher Fülöp, Lakner Ambró, ifj. Lankovics József, M ayer József, D r. Markovics Gyula, Markovics József, Németh Im re, Reitermayer J ó z s e f, Schuster Gyula, D r.
urak választattak meg.“
A képviselő testület által megválasztott végrehajtó bizottság alakulási gyűlésén négy albizottságra oszlott, u. ni. az elszál
lásoló', elfogadó és ünnepély rendező, kirándulásokat szervező és városdiszítő bizottságokra. A z albizottságok elnökeiül: Lakner Ambró, eltávoztával Bertalanjfy József, továbbá Eredics Ferenc, Haiden Imre és Gyük Sándor urak választattak meg.
A Monographia elkészítésére forrásokul szolgáltak:
Schoenvisner és Lazius milvei, Am m ianus Marcellinus, D io Cassius és a Codex Theodosianus, melyeket a m. kir. egye
temi könyvtár igazgatósága volt szives használatra megküldeni, továbbá: Salagius, Eszterházy M iklós Magyarország nádora, Chernél Kálmán Kőszeg jelene és múltja, Thaly Kálmán dunántúli hadjárat rjoj-ben, D r. Schenzl Magnetische Orts
bestimmungen , és a vasmegyei régészeti egylet évi jelentései,
végül a megyei és városi levéltár okmányai és jegyzőkönyvei, és a városi egyletek és intézetek elnökeinek szives közlései.
A leírásban csak magyarul közölt városi szabadalomlevelek és egyéb okmányok eredetileg m ind latinnyelven vannak kiállítva.
Egyes adatok szives közléséért kedves kötelességemnek tartom köszönetemet nyilvánítani Czédler Imre törvényszéki elnök, D r. N agy János székesegyházi kanonok, Horváth István püspöki titkár u ra kn a k, és Inkey Béla urnák, k i D r. Hoffmann K ároly m. kir. f'ógeolognak 1874-ben eszközölt fölvételei alapján a szombathelyi vidék geológiai adatait velem közölni szives volt, továbbá a városi egyletek és intézetek elnökeinek, Balogh Gyula szerkesztő, Rezsőfy György és Lakner Am bró főgym nasium i tanár uraknak, kik az adatok összegyűjtésében segédkezni szívesek voltak.
Szombathely, 1880. ju l. 25.
K U N C A D O L F .
i.
f i o ó fo s h e ly - é s f ö ld i? a jz i is m e ir íe íé s e é s íe n m é s z e ti ü i s z o n y a i.
X. Szom bathely területe és határai.
2. Neve.
3. Földrajzi fekvés, folyók, erdők.
4. A város é g h a jla ta , m eteorologiai és földdelejességi viszonyai.
5. A terület geológiai képződése.
6. A városi terület F aunája és Flórája.
II.
f i ü ó iro s í ö id é n e íe é s h e l y h a t ó s á g i é le te .
1. A város tö rtén ete a M agyarok bejöveteléig.
2. A város tö rtén ete a M agyarok bejövetelétől a jelen korig, szabadalm ai és korm ányzata.
3. A város b irá in a k , polgárm estereinek és jegyzőinek névsora.
4- A leg rég eb b városi jegyzőkönyvekben szereplő csalá
dok nevei.
5. N evezetesebb régészeti leletek.
6. A város kebelében székelő kir. és m egyei hivatalok.
7. A város nemzetiségi, népességi és egyéb statisztikai viszonyai.
I I I .
D a l l a s i é s e g y h á z i á tl a p o l o k . 1. Róm ai kath. püspökség.
2. V asvár-szom bathelyi káptalan.
3. Róm ai kath. plébánia.
4. A szt.-Ferenczrend.
5. A szt.-D om onkosrend.
6. Prém ontréi kanonokrend.
7. Á g o stai hitvallású lelkészség.
8. A congressusi szabályzat szerint való izr. hitközség.
9. Az o rth o d o x izr. hitközség.
10. A népesség szám a vallás szerint.
I Y .
K ö zm ű o elö d ési á lla p o to k .
1. Róm. kath. theologiai intézet.
2. Kir. kath. főgymnasium.
3. V árosi, püspöki és izraelita elemi tanodák.
4. P olgári leányiskola.
5. M agántanintézetek.
6. Iparosképző egylet.
7. K eresztényjellegü ovodaegylet.
8. Izraelita gyerm ekkert.
9. Köz- és m agánkönyvtárak.
11. H írlapirodalom .
12. T ársask ö r és a város társasélete.
13. Vasm egyei régészeti egylet.
14. Vasm egyei g azd aság i egylet.
15. T ornaegylet.
16. O nkénytes tüzoltóegylet.
17. Dal egylet.
18. Jótékony nőegylet.
19. O sztrák-M agyar hivatalnokegylet.
20. V ereskeresztegylet.
2 i . Em berbarátiegylet.
22. Polgári gyám olda.
23. Megyei árvaház.
24. Színház és színészet.
25. R uházati és lakási viszonyok. M unkabérek.
26. A lakosság jellem zése, közerkölcsiségi állapotok.
27. A városban született irodalmi, v a g y közpályán szereplő egyének.
28. N evezetesebb épületek leírása.
¥ .
P c n z P o t f g a l m i i n t é z e t e k , g a z d a s á g , h e i r e s R e d é s , ip á t? .
1. Szom bathelyi takarékpénztár.
2. Szom bathelyi általános tak arék p én ztár, segélyegylet és zálogintézet.
3. Ipar és kereskedelm i bank.
4. G ázvilágitási részvénytársaság.
5. A város g azd aság i viszonyai, a földterületnek m űve
lési ág ak szerint való kihasználása.
6. P ó sta és távirda.
7. A város vasúti vonalai és forgalm a.
8. A városi adóösszegek és azok különféle címei.
9. G y á ra k : vasúti g ép g y ár, g azd aság i g ép g y ár, gyufa gyár, b ú to rg y ár, irhagyár.
10. Gőz- és vizmalmok.
11. V árosi fürdők, fürdőrészvény-társaság.
12. B ejegyzett iparos és kereskedelm i cégek. Iparos egyletek.
13. H eti és országos vásárok.
Zárszavak.
A város hely- és földrajzi ism ertetése és term észeti viszonyai.
i. Szombathely területe Is határai.
város és h atárán ak terü lete 6021 h o ld at és 3 9 1 négyszög ölet foglal el. A h a tá r kiter
jedése kelet és nyugoti irányban m e g n y ú ló , mig éjszakdéli irányban csekély sz é le ssé g ű , úgy hogy déli h a tára m ajdnem a város területével v ég ződik. A nyugoti h atárból déli terjedéssel nyúlik ki a város harasztjának nevezett erdő, m elyet az egybefüggő területtel csakis egy keskeny ut köt össze.
A városi terü let nyolc szom széd községgel határos.
H atárolják éjszakról: Ó lad , K ám on, H erény, S öpte és Z an ath ; keletről: Z a n a th ; d élrő l: Vép, Szőlős, U j-Perint;
nyugotról: N árai és Ólad.
6
2. A város neve.
Szom bathely, Steinam anger, Savaria. A m agyar elne
vezés m ég az Á rpádházi királyok idejében valószínűleg onnét szárm azott, hogy a hét napjai közül a szom bat birt a v áro sra nézve különös jelentőséggel, a mennyiben v ásár
jai, nem mint a leg tö b b helyen v asárn ap , hanem szom baton ta rta tta k , s onnét a város Szom bathelynek m ondatott. A ném et elnevezés, m elyet m ár Miksa császár és II. Ulászló m agyar király közt 1491-ben k ö tö tt egyességben is elő
fordulónak találunk, szintén nagyon régi. Ezen elnevezés a sikon, v ag y mezőn A nger kőből épitett régi várától szárm azhatott, m ert a ném etben a stein szó rendesen a v árak jelölésénél szokott előfordulni. D e szárm azhatott a nyolczadik század végén N ag y K áro ly vezetése alatt itt elvonuló Frankoktól is, kik a sikon elterülő és a Róm aiak idejéből szárm azó épület és oszloptöredékeket Stein am A nger elnevezéssel jelölték meg.
A város leg rég eb b neve a latinos megnevezés Savaria, m elyből a v-nek kim ondandó g ö rö g b hibás kiejtése foly
tán szárm azott Sabaria. H o g y a R óm aiak ezen coloniá- jo k a t nem Sabaria, hanem Savariának nevezték, kétségtelen mindazon föliratos kövekből, melyek itt ta lá lta tta k , s a melyeken, ha a város neve előfordul, az v ag y rövidítve Sav., vag y Savar., v ag y egészen kiírva S avaria névvel jelöltetik.
A R óm aiak ezen m egnevezése p edig v a g y felső Pannóniának őslakóitól a Savaroktól, vagy p ed ig a Savar- nak nevezett azon folyóktól szárm azott, melyek Szom bathely körül folynak e l, és ömlenek a R áb áb a. Ezen utóbbi állítás m ellett látszik bizonyítani azon körülm ény is, hogy a Szom bathelyen keresztül folyó G yöngyössel Lékánál egyesülő és A usztriából jövő p atak m ég jelenleg is Zebernek neveztetik, a mi igen könnyen a Savar', v ag y Sever szavak m eg ro n tásáb ó l szárm azhatott.
j>. Földrajzi fekvés, fo ly ó k, erdők.
Szom bathely M agyarország dunántúli részében, V as
megyében fekszik. V asm egye székhelye, különben ren d ezett tanácsú város és külön katonasorozási kerület. Földrajzi helyzete: 4 7 0 14' éjszaki szélesség, és 340 17' nyugoti hosszúság ; a ten g er szine fölötti em elkedése : 223-3 m eter.
A város h a tá rá t éjszak-déli irányban átszelik, és a várost a keleti és nyugoti oldalon h atáro lják , a G yöngyös és a Perint folyók, melyek utóbbija a szántóföldeket m eg
term ékenyítő tavaszi kiöntései folytán a ré g eb b időben A ranyos vizének neveztetett.
A Perint folyó az oladi és kámoni h a tá r közt jö n a városi h atárb a, itt felveszi a búcsúi, v ag y oladi p atak o t, s a várost nyugoti részén hasítja, elválasztva a város belsejétől Ó -Perint községnek eg y ré s z é t, mely nem csak a város m ellett fekvő helység, hanem , m inthogy minden oldalról városi házak által k ö rn y e z tetik , elm o n d h atju k , hogy a városban épitett falu. S igy az összeépített köz
ségek egyesítését kimondó s m eghozandó kétsoros tö r vénynek nagy kérdőjele. A Perint vize az uj-perinti és szőlősi déli h atáro k közelében a városi h a tá rt ismét elhagyja.
A város nyugoti részén terjednek el a csekély emel
kedésű szom bathelyi h e g y e k , ezek em elkedése a m ég inkább n y u g o tra fekvő városi erdőkkel, s az ezeket követő oladi h atárral fensikká szélesedik ki.
A hegyek három főrészre o szla n a k : a déli h a tá r
nál lassú em elkedéssel kezdődő hegyek egész a nárai útig alsóhegynek neveztetnek; innét az ö rd ö g g á tn a k m ondott vízmosás ütig terjed a középhegy, v ag y a ré g eb b m eg
nevezés szerint sző lő h e g y ; ettől az Ó lad helységig terjedő s itt nyugoti irányt felvevő hegy felsőhegynek m ondatik.
A szom bathelyi h a tá r szőlők m ögötti része néhány évtized előtt mind erdő volt, m ost azonban m ár le g n ag y o b b
8
része kiirtatott, és szántóföldnek használtatik. A nyugoti h atáro n m eg van m ég a városi és hegybeli erdő, to v áb b á a nyugoti h a tá r déli kinyulását képező bagodfai és pusz
tafai erdő, és az úgynevezett haraszt.
A G yöngyös folyó éjszakon a kámoni h atáro n át jő a szom bathelyi h a tárb a, és a Vizköz és Tószernek neve
zett mezők közt éri a várost, melynek keleti részén foly el, s elválasztja a várostól szt.-M árton községét. A G yön
g y ö s a város h atárán á t folyva h ét malmot hajt, melyek közül kettő, mint műmalom, gőzerőre is be van rendezve.
A G yöngyös folyó a v áro st a déli oldalon, a B atthyány - liget m ellett h ag y ja el, s m egy á t a szőlősi határba.
Sz.-M árton községen túl, ismét szom bathelyi határon van a szabadalm azott déli és a m ag y ar nyugoti vasutak eg y esitett indóháza, és a nyugoti vasút g é p g y á ra ; ettől keletre terjed el a szom bathelyi szántóföldek legkiterjed
te b b r é s z e : a N agym ező.
Szom bathely a múlt század közepéig fallal k eritett s ö t kapuval biró város volt. K apui v o lta k : a G yöngyös
u tcai , a F ölutcai (mostani K őszegutca) , a F o r ró u tc a i, a N ag y - és K iskarutcai kapuk. A város zárt területén volt to v á b b á a külön körfallal és sánccal m egerősített v á ra a győri püspököknek. A város falai és kapui a múlt század utolsó tizedeiben, a rom lásnak indult vár pedig a múlt század végén h o rd a tta k szét.
A város jelenleg nyílt, és minden oldalról kellemes, h a b á r legtöbbnyire csak term észetes séta utak által, kör- ny eztetik ; bir a szab ad b an fekvő tö b b szórakozási és nyári m ulatóhelylyel, melyek közül a hegyben fekvő jé g pince m eglepően szép kilátást nyújt. A város cím ere, mely az 1734-ik évből szárm azó polgári könyv kezdőlapján lerajzolva találtatik, a G yöngyöskapu a fal egyrészével és a kapu fölött álló kis to ro n y n y a l, a torony egyik oldalán e g y c silla g , a m ásikon a félhold áll. Ezen címer van
alkalm azva a város által kiállított régi pergam en okm á
nyokon mint függő pecsét, igy a m egyei levéltárban őrzött s a 17-ik században kiállított m egyei ház vételi okm ányon.
Ezen cimer foglaltatik a jelenlegi városi pecséteken is.
A már em lített s a múlt századból való polgári könyv
ben a lerajzolt városi cimer után a következő bekezdésü hosszabb latin hatm éretü versezet fo g la lta tik :
Stella mihi pietas, Coelo R egique p ro b a ta
Prisca fides Luna est, venerans constanter utrum que E t mea s ta t Turris nullis Subversa procellis
Persistens im m ota Deo, R egique fidelis
Rebus in adversis Constans ego S a v a ra Tellus, st.
(A csillag az én kegyeletem , a hold az É g és K irály előtt igazolt ősi hűségem , tisztelve m indkettőt állhatatosan fenáll a tornyom , s nem pusztiták el viharok, m egm aradok a balsorsban rendületlen hűséggel Isten s a K irály iránt.
Szilárd v agyok én Savarföld.)
IO
4. A város éghajlata, meteorologiai és f öldelejességi viszonyai.
A város egészséges, inkább száraz mint nedves, s a szelekben g a z d a g éghajlattal bir. U ralkodó szelei az éjszaki, éjszaknyugoti és a d é ln y u g o ti; hét évi számitás középleti eredm ényéül nyerünk az éjszaki szélre 3 1 száza
lék o t, az éjszaknyugoti és délnyugoti szelek m indegyikére i 7 százalékot.
A tavasz b e á lltá v a l, március és április hónapokban szokott rendesen a styriai havasok h atása alatt a délnyu
g o ti szél uralkodni, mely igen g y ak ran nagyobb höm érsék alászállást is eszközöl. A pril végén és m ájusban a hideg éjszaki szelek uralkodnak itt is, valam int egész M agyar- o rszág o n , melyek az Orosz földről jövő tavaszi áram ok képviselői, s igen g y ak ran a növényzet m egfagyását eredm ényezik.
Az éjszaknyugoti szél az ausztriai havasok b eh atása alatt uralja Szom bathely vidékét, s a hirtelen jövő nyári viharok s lecsapódásoknak a leg tö b b esetben okozója.
Az ausztriai hegyek ezen h a tá sá t m ár a régi idő óta megfigyelve hagyom ányosan azt ta rtjá k a gazdák, hogy Szom bathelyre az eső csak a rohonci ly u k b ó l, éjszak
nyugoti oldal, jöhet.
A város tiszta és egészséges légkörét leginkább uralkodó szeleinek köszönheti, m ert a tem ető, a kórházak és a felállitott g y á ra k egyike sem esik a város és az uralkodó szél iránya közé. S igy az ezekből esetleg a lég b e jutó csirm agvak, v ag y eg y éb kóran y ag o k nem vitetnek azonnal a v áro sra, hanem mezők és erdők fölé jutván a légkör ottani g a z d a g a b b ozon tartalm a által felbontatnak, s k ártékony h atásu k at vesztik.
A mit azonban ed d ig a véletlen eszközölt Szom bat
hely ja v ára, azt a nevezett helyek elosztása, vagy felál
lításáb an a tap asztalati tudom ányok által a d o tt útm utatás
eszközölniök.
A következő táb lák 1865, illetőleg 1876-tól eszközölt észlelések alapján a höm érséki eloszlást , a légnyom ás változásait, a viszonyos nedvességet, a csapadékos n a p o kat és a csapadék m ennyiségét, végül a szelek százalékait havi, évi, és eg y esitett középletekben m utatják. A m eg
határozások celsiusi hőfok és m ilim éterekben eszközöl
tettek.
A hőm érsék havi és évi közép jan. febr. mar. april máj. jun. jul. aug.
1 8 6 5 - o * 1 8 - 2 ’ 1 6 I ' 2 0 1 0 - 5 7 1 5 - 2 6 i4 ’ 8 5 1 9 - 6 3 1 6 . 4 7 1 8 6 6 0 - 7 5 3’ 8 7 5 7 1 1 0 - 5 2 1 1 - 3 1 1 7 7 9 1 7 . 1 2 1 4 - 2 1 1 8 6 7 - 0 - 3 8 4 " 4 3 4 -o i 9 - 6 2 1 2 - 7 6 I5-3 I I5 - 7 9 1 7 - 0 9 1 8 6 8 - i -o 8 2 - 8 7 3 - 6 9 7 - 7 6 1 5 7 7 1 6 - 4 6 I 6 - 2 I 1 6 - 3 7 1 8 7 6 -6' 0 - o - 9 5 ' 6 1 2 - 2 i o - 7 1 8 . 8 1 9 - 8 1 9 - 7 1 8 7 7 2■ i 2 ‘ 5 3' 3 8- 9 1 2 - 6 1 9 - 7 2 0 - 4 2 1- 9 1 8 7 8 - 2 - 9 2- I 4 - 0 I O ' I 1 5 - 0 1 7" 9 i 8 - 9 1 9 - 6 1 8 7 9 -2' I 2 - 3 3’ 9 9’ 5 1 2 ' 6 1 9 - 7 1 7 - 6 1 9 - 7
K özép j - 1 - 2 7 + 1 - 6 3 3 - 9 2 9'8 9 i 3'i 7|i 7'5 4 i 8.i 5|i 8 -i 6
A légnyom ás havi jan. feb. mar. april máj. jun. jul. aug.
1865 j736-98 40-59 37-43 46-68 44-20 44-2043-07 41-72 1866 47-13 41-27 36-30 42-84 41-9443-07 41-27 41-27 1867 38-5647-36 39-69 39-46 41-50 42-3942-39 43-97 1868 43-30 46-00 41-49 41-04 43-75 44-65 40-59 43-07 1876 50- i 40- 73 5’ i 4 0- 541- 8 40- 04 3’ 5,4 2- 3 1877 1 4 4’ 740- 337' 2 37- 0 3 8- 94 4 ’ 6 42- 2 42- 3 1878 ; 4 4’ 54 8 - 9 3 9 ’ 83 9- 440- 7 41- 74 0- 7 3 9' 9 1879 . 4 3' 83 3- 941- 8 33‘ 6 39- 8 41- i 40- 6 42- 0 K özép 43-6342-38 38-60 40-06 41-45 42-46 41-79 42-07
értékei közvetlen észlelés szerint.
szép. okt. nov. dec. K özép max. min.
i4'55 9-69 5-28 0-51 8 -8 1 _____
14-68 7-06 4 -1 1 -o-15 8-89 29-0 <—..
w 0° 10-9 feb. i 7.
14-83 8-13 3-06 -o-86 8-65 27-0 jul. 4. 5 ’9 jan. 3.
I4-55 9-44 2 - 20 2'53 8-85 26-2 jul. 24. 9-8 jan. 23.
14- 0 io- 8 o- 4 2- 5 9-0 28-5 jun. 7. 15-0 jan. 5.
12 ■ i 7 . 7 5’ i -O- 9 9-6 3 3 ‘2 aug. 2 i 1 2 0 dec. 23
i6- 4 i i - 3 5' 3 -3’ i 10-65 28-9 aug. 16. 16-7 jan. i 2.
15' 9 8- 7 3' 5 -8' 6 8*36 29-8 jul. 2. 19-6 dec. 1 1 14-60 9* 10 3-46 -1.26 + 00 CN
és évi középértékei.
szép. okt. nov. dec. K özép max. 1 min.
49'39 40-14 44-87 51-64! 43-52 6i-34dec. 9. 23-90 jan. 17.
42-84 47.81 42-17 45-78 43-75 57-06 dec. 18. 23-44 mar. 2 1 46-45 43'75 46-45 37-881 42-62 59'54 febr. 19 23.90 jan. i 2 42-84 43-52 43-3042-84 43-07 59-09 dec. 10. 2 1.64 jan. 26 40- 84 3’ 9 4 3’ 3 3 7' 6 41- 6 5 9' 3jan. 25. 2 1- O dec. 22 43' 24 4’ 741- 94 4’ i 40. i 5 5’ i d e c .15. 25- 9febr. 26 4 2- 34 1 - 9 3 9" 0 3 7' 3 41. 4 56- 5jan. 13. 23- 2 dec. 18 4 3' 4 4 4’ i 4 3' 5 5 0- 3 4i- 5 61- 3 dec. 23. i6- 8 febr. 23 43-90 43-72 43-06 43-43 42- 2
14
V iszonyos nedvesség-.
d
• *—>cd febr. mar. * c
Oh cd
• 4 ? g
.
G 3
bio 3cd
4-»
G .<D 8
4-J
0
)1 'AOUi dec. -0 3
s
1876 90 85 79 68 70 70 66 65 78 86 87 88 78 1877 88 79 79 71 68 62 68 75 87 73 80 90 77 1878 89 85 75 71 73 71 74 77 78 87 85 9 1 79 1879 94 88 75 75 74 73 76 75 78 83 84 89 80
K
özéd 90 84 77 71 71 69 71 74 80 82 84 89 78C sapadékos napok.
dcd
* *—> febr. mar. aprilj 1
vc?g d
• ’—> 3 Ú)
3cd
<Dd.N 2á O
•AOU í dec. -03
:0
1 8 6 5 9 6 1 0 i 6 7 6 9 2 7 3 i 67
1 8 6 6 4 4 M 6 6 9 i 2 13 5 i 1 0 6 9 0
1 8 6 7
13
2 9 r i 9 6 13 — 4 6 4 1 1 —1 8 6 8 8 8 1 2 1 2 i i 6 1 1 i 2 6 8 1 0 1 2 1 1 6
1 8 7 6 1 0 8 15 9 1 0 14 13 9 13 6 i 2 9 1 2 8
1 8 7 7 6 7 9 9 i i 5 1 0 4 1 0 4 4 1 0 89
1 8 7 8 9 4 1 8 1 2 i i 13 17 15 8 i 2 13 8 1 4 0
ON
00
9 13 1 6 14 15 1 1 i 6 1 0 7 7 2 i i 2 i
K özép
1 8 6 13 9 1 0 9 1 2 1 0 l\ 6 | 7 7C sapadék m. m.
dcd fe br .
cd £ 1cd
g pd
p■ 1
au g. js ze p. 24 O
nov.
de c. ;=n -cu e—a =c=>
1 8 6 5 ~49 2 2 4 6 7 6 2 9 4 2 92 8 2 1 0 ÖD i i 8 5 1 7 1 8 6 6
7 386 7 6 i 6 7 6 7 6 0 1 7 3 5 0
42 5 2 7 6 1 6 1 8 6 7 7 2
9 45 52 498 5 6 5 3 6 5 2 1 2 3 2 5 2 6 3 8 1 8 6 8 4 2
52 5
272 6 8 2 7 5
55 731 6 6 4
575 4 7 1 8 7 6 i 2 4 0 7 1
255 1 8 7 1 1 7 9 1
53 32 3b
556 7 0 1 8 7 7 i 2 1 3
44 99 535 7 4 8 2 8
441 7
53 955 6 3 1 8 7 8 2 6 i
382 9
568 5 1 2 3 1 2 7 7 0 1 3 3 6 2 3 6 7 8 6 1 8 7 9 2 8
742 8
95i 1 7 1 3 0 1 0 5 6 4 5 1
726 0 1 3 8 3 7
Közép 3 1
251 45 58 567 9 8 5 8 2 5 0
56 3 9l
4 3l
N. N E E SE s SW W N W
1 8 6 5 l 9 6 i 3 1 8 2 4 8 2 2
1 8 6 6 17 4 2 2 1 9 2 4 8 2 5
1 8 6 7 3 0 12 3 4 1 5 1 2 2 2 2
1 8 7 6 3 4 1 5 3 i 5 1 3 1 5 1 4
1 8 7 7 3 2 12 i 2 8 1 9 4 2 2
1 8 7 8 40 i i 3 2 8 I X 16 9
1 8 7 9 4 3 8 4 4 5 1 5 1 4 6
3 1 10 2 2 11 1 7 10 1 7
A delejességi m éretek az 1847-ik évben K reil által eszközölt m eghatározások alapján a k ö v e tk ez ő k :
x) D elejességi lehajlás: 65° 50'
2) D elejességi vízszintes h a tály o sság : 2-0221.
Dr. Schenzl Guido által 1869-ben a prém ontrei ren d ház kertjében eszközölt felvételek a la p já n :
1) D elejes elhajlás: 1 1" 23' nyugoti irányban.
2) Delejes lehajlás: 6 2 1' 576'.
3) A delejességi vízszintes h atály o sság m eghatározott m é re tei:
D eflector A.
2 <jP = io3u 8.3' D e c l.c o rr.= + o -i Corr. fp — 51° 34-2' log. sin y = 9-89397 lo g .C o n st.= 10-21416 log. X. = >0.32019 X. = 2*0902
D eflector B.
2 </' = 9 4° 24-7' Deci. Corr. = + o-i
Corr. <p = 4 7° 12-4'
i6
log. sin. (f = 0-86558 log. Const. = 10-18580 log. X. — 0-32022
X. 2.0904
És a két deflectorból m eg határozott középleti érték kel : X = 2 -o 8 9 2 .
Az 1878-ban eszközölt gym nasium i m eghatározás a la p já n :
1) D elejességi elhajlás: i o 03O' nyugoti irányban.
2) D elejességi lehajlás: 6 i° 31'.
5. A terület geológiai képződése.
Szom bathely sik vidékének földtani m egvizsgálása alkalm ával az egész területen leginkább a folyó viz alkotó h a tása tűnik szembe.
A h arm adkor utolsó képződm énye e vidéken egy édesvízi tólerakódás. Ez az úgynevezett pannoniai ré te geknek azon kiképződése, mely innen n y u g o tra és délre M agyarország és S ty ria területén m ég messze elterjedve mutatkozik, és a n y ag a , valam int szerves m aradványai által mint tavi képződm ény ism erhető fel. V idékünkön eme réteg ek an y ag a leginkább a g y a g és hom ok, vagy e k e ttő nek keveréke, itt-o tt jelentéktelen lignit (barnaszén) tele
pekkel, és gyéren előforduló kövületekkel.
Ezen réteg ek lerak ó d ása után, ú g y látszik, változás állott b e az egész vidék hyd ro g rap h iai viszonyaiban. A mennyiben vagy a talaj lassú em elkedése, vagy a tó lecsapolása folytán a vidék szárazfölddé alakult át, és ra jta a folyóvizeknek oly rendszere k é p ző d ö tt, mely a mai viszonyokat m ár nagyjában visszatükrözi. A környező m agaslatokról, a rohonci és füzesi hegyekről, sőt a styriai és ausztriai A lpokból lerohanó p atak o k és folyók nagy mennyiségű kőzettörm eléket ra g a d ta k m agokkal, úgy hogy a harm adkori tólerakodm ányok csakham ar eltűntek a
kavics, hom ok és a g y a g v a sta g b u rk o lata alatt. A folyó
vizek ezen m űködése m ár igen régen, talán m ár a h arm ad kor legutolsó szakában k ezd ő d ö tt m eg, és az egész diluvium korszakon át egész a mai napig ta rt.
A folyóvizek s a já ts á g a , h o g y önalkotta torlaszok folytán m edröket g y ak ran v áltoztatják, s mig egyfelől építenek , másfelől rom bolnak. Szom bathely vidékén a folyóvizek leginkább jo b b p a rtjo k a t tám ad ják m e g , itt vésődnek be m edreik a m eredek p a rto k tö v é b e , mig a bal oldalról fokozatosan visszahúzódván m eneteles lejtőkön hagyják hordalékaikat a leg rég eb b tő l a legujabbig.
Ezen folyam atok m agyarázzák m eg Szom bathely vidékének földtani szerkezetét.
A pannoniai em elet rétegei m ajdnem m indenütt el vannak fedve, csak a búcsúi p a tak jo b b p artján D ozm at és Szom bathely között tárulnak fel a p a tak m eredek p a rt
lejtőjén, például a szom bathelyi szőlőhegyek tövében.
Ezek fölött a nárai oldal síkján a leg rég eb b folyóhordta kavicslerakódásokat találjuk, m elyek leg n ag y o b b részben vékony a g y ag réte g g e l b orítottak. A nárai oldalról dél és délkelet felé alig észrevehető lejtőn a P erint alluvialis síkságához szállunk le. A G y ö n g y ö s, Perint és Sorok vize, melyek m edröket többé kevésbé e lto ltá k , hasonló term észetű lerak ó d áso k at hoztak létre. A folyóvizek te r mészetes feltárásai, épen úgy mint a m esterséges ásások mindenütt azt m utatják, hogy a lerak ó d ás alján durvább szemű kavics telep van, fölötte finom abb m urva és hom ok települt le hullám zatos felülettel, ezen p e d ig , leginkább a hullám völgyeket betöltve a g y a g van. A lösznek szintén találjuk csekély nyom ait Szom bathely v id ék én , igy Vép mellett, Szécseny és Meszleny faluk közelében, hol az a lőszcsigákat is tartalm azza, mig különben a folyólerakó
dások szerves m arad v án y o k at nem szolgáltatnak.
2
18
6. A városi terület Faunája /s Flórája.
Szom bathely állat- és növényvilága nem m utatja fel a fajok oly g a z d a g sá g á t és v á lto z a to ssá g á t, minővel a hegyes, és kiválóan erdős vidékek b irn a k ; sőt a meglevő fajoknak is g y ak ran csak egyes képviselőivel találkozunk, minek oka leginkább ab b an fekszik, hogy az erdők kiir
tá sa mellett m ég a mezei utak, v ag y az árkok mellett elterülő egyes cserjés helyek is lassankint a rosszul szá
mitó em beri szorgalom áldozataivá lesznek.
Rosszul szám itó szorgalom a z , mely minden ta lp a latnyi földet gazd ászati műveléssel ak ar kihasználni; mert ez által elvonatik a m adaraktól minden m enedék és fész- kelési hely, m ár p edig eléggé ism ert dolog az, hogy mily nevezetes szereppel birnak a lég szárnyasai az apróbb és igen g y ak ran k ártékony állatvilág egyensúlyának fen- tartásáb an .
D e m ég a haszon m ellett az em ber szellemi életének rug ék o n y ság a, és az ebből folyó tevékenység és m unkás
ságnak folytonos m egőrzése is m egkivánja, hogy az em ber a szab ad term észetben az állat és növényvilág egyedeinek g a z d a g v álto zato sság áb an gyönyörködhessék.
Őrizzük m eg teh át erdőinket, és ne tartsu k elveszett és haszonnélkülieknek azon csekély földterületeket, melyek itt o tt m ég a m ezőkön találtatn ak , és a vadon tenyésző cserjék és eg y éb növényeknek telepeit képezik, a hasznos m adaraknak p ed ig m enedékül és szaporodási helyül szol
gálnak.
a) Állatvilág, — Fauna. —
Gerincesek. Vertebrata.
(ßeciduata.
Discoplacentalia.
R e p k e d ő k. V o l i t a n t i a .
Éjjelezö denevér. Vespertilio noctula. N agyfülü — .—
A uritus. T ö rp e — .— pipistrellus. K özönséges — .— murinus.
R o v a r e v ő k . I n s e c t i v o r a .
K özönséges tüskésdisznó. Erinaceus europaeus. Vizi cziczkány. Sorex fodiens. K özönséges cziczkány. C rosso
pus aranea. K özönséges vakondok. T a lp a europaea.
R á g c s á l ó k . R o s o r e s .
K özönséges mókus. Sciurus vulgaris. K özönséges ürge. Sperm ophilus citillus. K özönséges pele. M yoxus glis.
Házi egér. Mus musculus. Mezei — .— agrarius. E rdei
— .— sylvaticus. V ándor — .— decum anus. H ázi patkány, rattus. Mezei poczok. A rvicola arvalis. — nyúl. L epus timidus. Tengeri — .— cuniculus (ólakban.)
Zonoplacentalia.
R a g a d o z ó k . C a r n i v o r a .
K özönséges borz. Meles taxus. K özönséges görény.
M ustela putorius. K özönséges m enyét. — vulgaris. H ölgy
— .— herminea. N yuszt — .— foina. K özönséges vidra.
L u tra vulgaris (Gyöngyös.) H ázi kutya. Canis familiaris.
K özönséges róka. — vulpes. H ázi m acska. Felis dom es
tica. V ad — .— cattus.
20 ßndeciduata.
Poly placentalia.
P á r o s u j j u a k . A r c t i o d a c t y l a .
ő z . Cervus capreolus. H ázi kecske. C apra dom estica.
H ázi juh. Ovis aries. K özönséges tulok. Bos taurus. K özön
séges bival. bubalus. Disznó. Sus.
Sparsiplacentalia.
P á r a t l a n u j j u a k . P e r i s s o d a c t y l a . Ló. Equus caballus. Szam ár. Asinus.
cMfldaiak. (Aves.
Qaiinatae.
Pedesgra darii.
É n e k l ő k . O s c i n e s .
E rdei pinty. Fringilla coelebs. Zöldike — .— chloris.
K anári — .•— canaria (tenyésztés). M agtörő — .— coc- cothraustes. K enderike — .— cannabina. Csiz — .— spinus.
Tengelicz — .— carduelis. Házi veréb. — dom estica.
P arlag i — .— m ontana.
K özönséges pirók. P y rrh u la vulgaris.
Czitrom sárm ány. Em beriza citrinella. K erti — .—
hortulana. Szürke — .— miliaria.
Mezei pacsirta. A lau d a arvensis. E rdei — .— arborea.
Bubos — .— cristata. Mezei pipiske. A nthus cam pestris.
R éti — .— pratensis.
K özönséges fakúszó. C erthia familiaris.
T arajo s királyka. R egulus cristatus.
Szénczinke. P aru s major. K ék — .— coeruleus. Bubos
— .— cristatus.
caudatus.
G únyolódó zenéz. Sylvia hypolais. B arátk a — .—
atricapilla. K erti — .— hortensis. Szürke •—-.— cinerea.
Poszáta — .— curruca. V örösfarku — .— tythis. B ájdalu Fülemüle. — luscinia. K özönséges —-.— philomela. Vörös- begyü — .— rubecula.
Ökörszem. T roglodites parvulus.
Lép rigó. T urdus viscivorus. Fenyő — .— pilaris.
Éneklő — .— musicus. F ek ete — .— merula.
K özönséges seregély. Sturnus vulgaris. S á rg a rigó aranybegy. Oriolus galbula.
Vetési varjú. Corvus frugilegus. F ek ete — .— corone H am vas — .— cornix Csóka — .— m onedula.
Csergő szarka. P ica cau d ata. C serszajkó M átyás.
G arrulus glandarius.
Ő rgébics. Lanius excubitor. Kis — .— minor. Tövis szúró — .— collurio.
Fekete légykapó. M uscicapa atricapilla. Selyem farku locska. Bombicilla garrula.
Házi fecske. H irundo urbica. Füstös — .— rustica, parti — riparia.
R i k á c s o l o k . C l a m a t o r e s .
K ecskefejő. C aprim ulgus europaeus. K őfali fecske.
Cypselus apus. Bubos banka. U p u p a epops. K özönséges jégm adár. A lcedo ispida (Perintvize). C sacsogó k a ric s .'
Coracias garrula.
K ú s z ó k. S c a n s o r e s .
K özönséges kakuk. Cuculus canorus. N yaktekercs.
Yunx to rq u ata.
F ek ete harkály. Picus m artius. N ag y o b b — .— major.
K özép — .— medius. Kis — .— minor. Zöld — .— viridis.
Szürke — .— canus.
2 2
R a g a d o z ó k . R a p t a t o r e s .
L án g bagoly. Strix flammea. E rdei — .— aluco. Füles
— .— otus. Rövidfülü — .— brachyotus. K uvik — .—
noctua.
V ándor sólyom. Falco peregrinus. O lyüded — .—
subbuteo. V ércse — .— tinnunculus.
K özönséges kánya. Milvus regalis.
K özönséges héja. A stu r palum barius. K arvaly — .—
nisus.
E gerész ölyv. Buteo vulgaris. G aty ás — .— lagopus.
V örhenyes örvöly. Circus rufus.
G a.l a m b o k. C o l u m b a e .
Ö rvös galam b. Colum ba palum bus. V ad — .— oenas.
G aty ás — .— dasypus. Szélesfarku — .— laticaudata.
F o d ro s — .— tu rb id a. Házi — .— dom estica. V adgerlicze.
— turtur.
T y ú k o k . G a l l i n a e .
Fogoly. P erdix cinerea. Fürj. Coturnix dactylisonans.
H ázi tyuk. Gallus dom esticus.
K özönséges páva. Pavo cristatus. — pulyka. Meleag- ris gallopavo. — gyö g y ty u k . N um ida meleagris.
Pedes vadantes.
G á z l ó k . G r a l l a e .
L om ha túzok. O tis ta rd a , (nagymező). Szürke gém.
A rd e a cinerea. (Perint). F eh ér gólya. Ciconia alba. A rany lile. C haradrius pluvialis. Földi dagaláb. Oedicnemus
crepitans. Bubos bibicz. Vanellus cristatus.
E rdei szalonka. Scolopax rusticola. K özönséges — .—
gallinago. G yepi — .— gallinula. V öröslábu parti. — T otam us calidris.
N a g y poling. Numenius arq u atu s. Zöldlábu hóda.
Gallinula chloropus. K özönséges haris. Crex pratensis.
F ek ete szárcsa. Fulica atra.
Ú s z ó k . N a t a t o r e s .
V ad lud. A nser cinereus. H ázi — .— dom esticus.
V ad récze. A nas boschas. H ázi — .—1 dom estica.
Villás farku — .— acu ta.
(Hüllők. <§eptilia.
T e k n ő s ö k . C h e l o n i a . T eknösbéka. T estu d o g raeca. (kertekben.)
Streptostylica.
K í g y ó k . O p h i d i a .
Vizi sikló. T ropinodotus natrix. Fali — .— murinus szárazföldi. — C oluber flavescens.
G y i k o k . S a u r i a .
Fali gyik. L a c erta muralis. K özönséges — .— stir
pium. F ü rg e — .— agilis. T örékeny kuszma. Anguis fragilis.
(Kétéltűek. (Amphibia.
Pedata.
F a r k a t l a n o k . E c a u d a t a .
K özönséges leveli béka. H y la viridis. K ecske. — R an a esculenta. G yepi — .— tem poraria. V ereshátu. — B om binator igneus.
Vizi hagym ár. P elo b ates fuscus. K özönséges v aran g y Bufo cinereus. Zöld — .— viridis.
F a r k o s a k. C a u d a t a .
T arajo s gő te. T riton cristatus. Sávos — .— taeniatus.
(Halak. <§isces.
Craniati.
C s o n t o s o k . T e l e o s t e i .
K özönséges menyhal. L o ta vulgaris. P o ty k a ponty.
Cyprinus carpio. Folyam i m árna. B arbus fluviatilis. K özön
2 4
séges Czompó. Tinka vulgaris. Folyam i görgöcse. Gobio fluviatilis. K özönséges Csik. Cobitis fossilis.
Puhányok. Mollusca.
<Qephalota.
H a s l á b u a k . G a s t r o p o d a ( C s i g á k ) . Éti biga. Helix pom atia. — L igeti — nemoralis.
K erti — .— h o rte n sis, — a rb u s to ru m , — fruticum, — adspersa, — incarnata.
K erti Arion. A rion hortensis. F ekete — .— ater.
V etési héjincs. Lim ax agrestis, — hortensis, — maxi
mus. Bulimus rad iatu s, Clausilia similis, — bidens, P u p a frumentum.
Köz. tán y ér csiga. Planorbis, corneus. M ocsári — .—
Lim naeus stagnalis.
«Acephala.
L e m e z k o p o l t y u s a k . L a m e l l i b r a n c h i a t a . A n o d o n ta cygnea. Unio pictorum .
Izlábuak. Arthropoda.
Tracheopnoa.
§orarok. (Insecta.
E g y e n e s - s z á r n y u a k . O r t h o p t e r a .
B latta germ anica. P erip lan eta orientalis. Forficuki auricularis.
Grillus dom esticus. — cam pestris. G ryllotalpa vulgaris.
L o cu sta viridissima. — verrucivora. T ro etes vulgaris.
A grion virgo. — pulla. Libellula quadrim aculata. — depressa. A eschnapratensis.
E phem era v ulgata. — lactea. — longicauda. P erla viridis. Lepism a sacharina.
R e c z é s s z á r n y u a k . N e u r o p t e r a .
M yrmeleon form icarius. C hrysopa vulgaris. — perla P an o rp a communis. Sialis lutoria. P h ry g an e a grandis.
Limnophilus rhom bicus.
F e d e l e s-s z á r n y u a k . C o l e o p t e r a ( B o g a r a k ) . Cicindela cam pestris. — hybrida. — littoralis. — sylvicola. — dilacerata. — sinuata.
Elaphrus riparius. M ophron lim batum . P ro cru stes coriaceus.
C arabus morbillosus. — auratus. — gem m atus. — granulatus. — nemoralis. — nodulosus. — arvensis — Ulrichi. — sylvestris. — R othi — glabratus.
Calosom a sycophanta. — inquisitor. — reticulatum . Brachinus crepitans. — explodens. Calistus lunatus.
Chlaenius agrorum . C alathus cisteloides. A nchom enus m ar
ginatus. O m aseus vulgaris.
A bax striola. — paralellus. — ovalis.
Molops elatus. — terricola.
A m ara trivialis. Z abrus gibbus. — incrassatus. Opho- nus obscurus.
H arpalus ruficornis calceatus. — serripes. — aeneus.
Stenolophus elegans. — meridianus. T rechus minutus.
Bembidium 4 m aculatum . — punctulatum . — adustum . Lej a pusillum.
H y d ro p o ru s geminus. — picipes. L acophylus minutus, variegatus.
Colym betes Fuscus. — notatus. H ibius fuliginosus.
A g ab u s m aculatus. — ábbreviatus.
D ytiscus latissimus. — m arginalis. Acilius sulcatus.
Gyrinus n atato r. — m ergus. H ydrophilus piceus.
H om alota nigritula. T achinus rufipes.
Staphilinus caesareus. — lutarius. — maxillosus. — olens. — similis. — pubescens.
2 6
Philontus aeneus. — debilis. — tenuis. — fulvipes.
X antholinus linearis. O xytelus depressus.
Silpha carinata. — 4 p u n ctata. — a tra ta. — thoracica.
— laev ig ata. — obscura.
N ecrophorus hum ator. — m ortuorum . — vespillo. — vestigator. — fossor.
T rich o p tery x sericans. P laty so m a depressum .
H ister corvinus. — 4 m aculatus. — inaequalis. — unicolor. — fimetarius. — stercorarius. — sinuatus.
N itidula aenea. D erm estes lardarius. — lanarius.
B yrrhus g igas. — pilula.
M orychus nitens. Lucanus cervus. D orcus parallopi- pedus. Platycerus caraboides. G ym nopleurus mopsus.
Copris lunaris. Onitis furcifer.
O nthophagus taurus. — coenobita. — Schreberi. — ovatus.
Oniticellus flavipes. — pallipes.
A phodius erraticus. — fossor. — fimetarius. — granarius. — lim batus. — luridus.
O dentaeus mobilicornis. G eotrupes sylvaticus. — vernalis. — stercorarius.
L ethrus cephalotes. H oplia farinosa. — argentea.
H om aloplia ruricola. Polyphilla fullo. A noxia pilosa.
R hizotrogus assimilis. — maculicollis. — aequinoctialis.
— solstitialis.
M elolontha vulgaris. A nisoplia brom icola. Phyllopertha cam pestris.
A nom ala au rata. — oblonga. O ryctes nasicornis.
O x y th y rea stictica.
C etonia squalida. — hirtella. — viridis. — m arm orata.
— speciosissim a. — aenea. — m etallica. — au rata.
Gnorimus nobilis. A cm aoedera. B uprestis tenebricosa.
P ero tis lugubris. D icera Alni.
A ncylochira rustica, punctata. C alcophora m ariana.
A nthaxia nitidula. — 4 pu n ctata. C oraebus elatus.
A grilus viridis. — angustulus. — big u ttatu s. Melasis buprestoides. L acon murinus. C orym bites tesselatus.
D iacanthus latus. — aeneus. A thous niger. — vittatus.
Limonius nigripes. D olopius m arginatus. Cam pylus rubens. A d rastu s pusillus. Synaptus filiformis.
E later sanguineus. — obscurus. — hirtus. — segetum . Cardio phorusrufipes.E ros minutus. Lam pyris noctiluca.
Telephorus lividus. — dispar.
M alachius aeneus. — geniculatus. — pulicarius. — bipustulatus. H enicopus pilosus. B yturus fum atus.
Clerus mutillarius. — form icarius. Ptinus ornatus.
— fur.
T richodes apiarius. A p ate capucina. G naptor spini- manus.
Blaps m ortisaga. — similis. O patrum granigerum . D iaperis boleti. T enebrio molitor.
H elops convexus. — lanipes. Cistella fulvipes.
Omophlus brevicollis. Lissodem a denticolle. N otoxus trifasciatus. A nthicus humilis. P y ro ch ro a coccinea.
M ordella fasciata. — aculeata. Meloe proscarab aeu s.
— brevicollis. — violaceus.
M ylabris variabilis. — crocata. L y tta vesicatoria.
E picanta verticalis. Zonitis m utica. S paredius testaceus.
O edem era flavipes. A noncodes ustulata.
Bruchus pisi. — ater. B rachytarsus varius. P latyr- hinus latirostris. A nthribus albinus. A p o d eru s coryli.
A ttelabus curculionnoides.
R ynchites hungaricus. — aeneovirens. — betulae.
— auratus. — coeruleocephalus.
Apion haem atodes. — onopordi. — pisi. Tanim ecus palliatus. Sitones inops. M esagroicus obscurus.
C hlorophanus viridis. — polinosus. — gram inicola.
Polydrosus flavipes. M etallites m arginatus.
28
Cleonus m arm oratus. — sulcirostris. — obliquus. — cinereus. — alternans.
A lophus 3 g u ttatu s. Lio phaeus nubilus. Molytes g lab ratu s. Phytonom us punctatus. — variabilis.
Phillobius pom onae. — oblongus. — sinuatus. Peri- telus leucogram us.
O tiorchynchus mastix. — perixelis. — bisulcatus. — planatus. — ligustici.
Lixus angustatus. — polinosus. Larinus sturnus.
Erirhinus variegatus. — villosulus. — festucae. — vorax.
Balaninus nucum. — turbatus. — crux. Tichius tomen- tosus. — sparsutus. — 5 punctatus.
Baridius abrotani. C ryptorchinchus lapathi. Coeliodes subrufus. A calles denticollis.
C eutorchinchus quadridens. — sulcicollis. P o ophagus sisymbrii.
Cionus scrophulariae. — thapsus. Sphenophorus piceus.
Cossonus linearis R hyncolus chloropus. Hylesinus fraxini- vittatus. Scolytes pruni. — rugulosus. C rypturgus pusilus.
B ostrychus retusus. — ty p ro g rap h u s. P laty p u s cylindrus Spondylus buprestoides. E rg ate s faber. Prionus coriarius.
H am m aticheros heros. — miles. — cerdo. Rosalia alpina. A rom ia m oschata. Callium clavipes. — violaceum.
— sanguineum . — rufipes. — variabile.
H ylotrupes bajules. T etropium luridium. Asemum striatum . Criocephalus rusticus.
Clytus detritus. — floralis. — verbasci. — arcuatus.
— trifasciatus.
D orcadion morio. — fulvum. — rufipes. — lineatum.
M orimus tristis. Lam ia textor. M onechammus sartor.
— sutor.
A canthoderus varius. A stynom us aedilis. Liopus nebu
losus. P ogonocherus pilosus. A naesthetis testacea.
S a p e rd a populnea. — p u n ctata. — trem ulae. O berea oculata. — ery th ro cephala. A g ap an th ia angusticollis.
Phytecia rufimana. — virescens. N ecydalis minor.
Rhamnusium salicis.
R hagium m ordax. — inquisitor. — in d ag ato r.
T oxotus cursor. — meridianus. — dispar.
P ach y ta 6 m aculata. — collaris.
Strangalia arm ata. — atten u ata. — nigra. 7 punc
tata. A noplodera rufipes. G ram o p tera laevis.
D onacia sag ittariae. — discolor. — thalassina. — impressa-. — nigra.
Lem a m erdigera. — asparagi. L abidostom is trid en tata.
— longimana.
L achnaea longipes. C lythra 4 p u n ctata. — laevius- cula.
G ynandrophthalm a cyanea. C optocephalas 4 m aculata.
Chrysochus pretiosus.
C ryptocephalus coloratus. — lobatus. — m arginatus.
— variabilis. — q u ad rig u ttatu s. — bipunctatus. — lineatus.
T im archa laevigatus. Lina collaris. — cuprea. — populi. — trem ulae. Entom oscelis dorsalis.
G onioctena 6 pu n ctata. — rufipes. G astro p h y sa poly
goni. — raphani. P la g io d e ra arm oraciae.
Chrysom ela staphylea. — senecionis. — haem optera.
— sanguinolenta. — lim bata. — m arginata. — fastuosa.
A dim onia tanaceti. — rustica. P hyllobrotica 4 m a
culata.
L uperus circumfusus. H altica ferruginea. — oleracea.
— rufipes. — nemorum. Psylliodes affinis.
C assida vibex. — m argaritacea. — nebulosa. T riplax rufipes. A donia mutabilis. H arm onia im pustulata.
Coccinella 7 pu n ctata. — bipunctata. — 5 punctata.
Calvia 14 g u tta ta . — 10 g u ttata.
30
H alycia 17 g u tta ta . P ro p y lea 14 p u n ctata. Chilocorus bipustulatus. C occidula scutellata. Lithophilus connatus.
Endom ychus coccineus.
H á r t y á s s z á r n y u a k . H y m e n o p t e r a . A pis mellifica. Bom bus terrestris. — lapidarius. — muscorum. — agrorum . X y lo cap a violacea.
M egachile pyrina. — centuncularis. — arg en tata.
A ndrena parvula. — variabilis. Eum enes pomiformis.
V espa vulgaris. — crabro. Bem bex bidentata. — affinis.
Sphex fera. — bicolor. Am m ophila cam pestris. Phi- lanthus triangulum . T achites obsoletus.
Pom pilius viaticus. trivialis. - 4 punctatus.
Chrysis ingnita. — integrella. Form ica herculeana.
— rufa. M yrmica rubida.
Ichneum on nigritarsis. — fabricator. - luctatorius.
Cynips folii. R hodites rosae.
T en th red o spinarum . — grossularia. — au cuparia.
Sirex gigas. — spectrum . Cephus pygm aeus.
P i k k e l y e s - s z á r n y u a k . L e p i d o p t e r a . ( L e p k é k . ) Papilio m achaon. — podalirius. Parnapius apollo. — mnemosyne.
Pieris crategi. — brassicae. — rapae. — napi.
Colias hyale. —- chrysotem e. — Myrmidone.
T hecla betulae. — spini. — ilicis — quercus. — rubi.
Polyom m atus virgaurea. — thersam on. — phlaeas.
L y caen a aegon. — adonis. — corydon. — dorylas.
— daphnis. — adm etus. — dam on. — árion. — arcas.
N em eobius lucina.
A p a tu ra iris. — ilia. V anessa prorsa. — egea. — urticae. — album. — io — antiopa. — atalanta. — cardui. M elitaea trivia.
A rgynnis aphirape. — euphrosyne. — latonia.
A glaja. — niobe. — H ecate. — adippe. — paphia.
E rebia m edusa. — m edelia. — gea. S aty ru s proser- pina. — hermione. — phaedra.
P a ra rg a m egaera. C oenonym pha iphis. - pamphilus.
H esperia sylvanus. — comma. — m alvarum. A che
rontia atropos.
Sphinx convolvuli. — ligustri. — pinastri. — eu p h o r
biae. — elpenor.
Smerinthus tiliae. — populi. - ocellatus. P tero g o n oenotherae. M acroglossa fuciformis. — Bombiliformis.
Sesia tipuliformis. — tabaniform is. T hyris fenestrella.
Z ygaena achillae. — angelicae. — filipendulae. Lit- hosia depressa. N em eophila plantaginis.
A retia purpurea. — aulica. Spilosom a urticae. — mendica.
H apialus humuli. Cossus ligniperda. Psyche clavellina.
O cneria dispar. Leucom a salicis. C nethocam paprocessionea.
Bombyx mori. — neustria. — trifoli. — quercus. — rubi.
Lasiocam pa pini. — betulifolia. Endrom is versicolor.
S aturnia pyri. — spini.
A glia tau. H a rp y a vinula. — erminea. U ropus ulmi.
N o to d o n ta Ziczac. — dodonea. D rynobia velitaris.
Clostera anastom osis.
A sphalia diluta, — flavicomis. Clidia g eo g rap h ica.
A cro n y cta aceris. — tridens. — psi. — euphorbiae.
— rumicis.
A grotis linogrisea. — triangulum . — festiva. — praecox. — occulta.
M am estra oleracea. — genistae, poliachi. L uperina virens. H ad en a satu ra. D ip tery g ia pinastri. T rac h e a a tri
plicis.
Plusia triplasia. — consona. — gam m a.
32
C ato cala fraxini. — elocata. — sponsa.
T o xocam pa lusoria. H y p aen a rostralis. G eom etra papilionaria. A cidalia rufaria. Zerene grossulariata. — a d u sta ta .
Selenia lunaria. H ibernia aurantiaria. B oarm ia punc- tu lata. L ygris prunata. C idaria ocellata. — h astata. A sopia farinalis. Cram bus pascuellus.
T o rtrix pom onana. — cra tae g a n a. T inea granella.
— pellionella. — sarcitella. — crinella. P terophorus ochrodactylus.
K é t s z á r n y ú a k . D i p t e r a ( L e g y e k ) .
H yp o d erm a bovis. G astrus equi. S a rc o p h a g a carnaria.
M usca dom estica. — vom itoria. — caesar. — ludifica.
S c a to p h ag a sterco raria. O rtalis cerasi. A nthrax morio.
T ab an u s bovinus. T ipula pratensis. Culex pipiens.
H y p o b o sca equina. Pulex irritans. — canis. — felis.
F é l f e d e l ü e k . H e m i p t e r a ( P o l o s k á k ) . P en tato m a rufipes. — baccarum . — nigricornis.
L y g aeu s equestris. — saxatilis — militaris. — fami
liaris.
P yrrhocoris apterus. Cimex lecturalis. — Cápsus trifasciatus. H y d ro m etra paludum . N ep a cinerea.
R a n a tra linearis. N aucoris cimicoides. A phis rosae.
— laniger.
Pediculus capitis. - vestimenti. Philopterus. Liot- heum. T richodectes.
féankányok. (Arachnoidsa.
Chelifer cancroides. Phalangium opilio. E peira dia
dem a. T eg en aria dom estica. Clubiona holoserica. A gelena labyrinthica.
Thericlium ovatum . Thom isus tigrinus. Salticus sceni- cus. Bdella longicornis. Ixodes ricinus. A caru s siro. Sar- coptes scabiei. — canis. — felis.
Százlábúak. <§tiyriopoda.
Lithobius forficatus. G eophilus subterraneus. Julus sabulosus.
(§ á k o k . grusiacea.
A stacus fluviatilis. Oniscus m urarius.
Férgek. Vermes.
(gyűrűsférgek. anulata.
Lum bricus terrestris. H irudo officinalis. A ulacostom um nigrescens.
<fonálférgek. Mematelmia.
A scaris lum bricoides. — m arginata.
Map férgek. $ la ty elmia.
T aenia solium. — plicata.
b) Növényvilág. — Hora. —
Telepnövények. Thallophita.
<§Sflszatok.
K ocsonya m oszat. N ostoc commune. K özönséges vizionál. Conferva rivularis.
gombák, (gungi.
K enyér-penész. M ucor m ucedo. G abna üszög. U sti
lago segetum . — rozsda. Puccinia gram inis.
3
E hető csiperke. A garicus cam pestris. Légyölő galócza.
— muscarius. Ernyő — .— procerus. K eserű — .— la te ritius. Csomós — .— phalloides. P iros — .— ruber. Fűszeres
— .— oreades. V áltozó — .— mutabilis.
N yulgom ba. C antharellus cibarius. T apló likgom ba.
Polyporus fom entarius. — falgom ba. — destructor. — füzgom ba. — suaveolus.
Pikkelyes gerben. H ydnum im bricatum . Ehető tinóru.
B oletus edulis. V örös — .— satanas. — pachypus, bovi- nus, luridus, ovinus, subtom entosus, confluens.
N a g y pöfeteg. L ycoperdon bovista. K özönséges — .
— gem m atum . S á rg a palánka. C lavaria flava. K ucsm a szöm örcsök. M orchella esculenta. K úpos — .— conica.
(Zuzmók. lichenes.
Fali zuzmó. P arm elia paretiana.
Mohfélék. Muscinae.
M á j m o h o k . H e p a t i c a e . Pajzsos csillagalj. M archantia polym orpha.
L o m b m o h o k . M u s c i F r o n d o s i
H árom szögű hippon. Hipnum triquetrum . K özönséges p ap rád . Polytrichum commune.
Edényes virágtalanok. Cryptogamae vasculares.
Olyü redő. Pteris aquilina. K özönséges pajzska.
Aspidium filix mas. Mezei surló. Equisetum arvense. K a p csos korpafü. L ycopodium clavatum .
Virágzó növények. Phanerogamae.
Nyitvatermők. <§ymnospermae.
G yalogfenyő boróka. Juniperus communis. Ternyő Tiszafa. T axus b a cc a ta. E rdei fenyő. Pinus sylvestris. —
henye fenyő. — pumilo, luc. — .— picea. Jegenyö fenyő.
Pinus abies. — strobus. — austriaca. — larix. — N ordm a- nnica. W ellingtonia g ig an tea.
eEgyszikűek. Mpnocotyledon.es.
B ékatutaj. H y d ro h aris m orsus ranae. B éka lencse.
Lemna minor. Calla aethiopica.
Búza. Triticum vulgare. Rozs. Secale cereale. Á rp a.
H ordeum vulgare. Zab. A vena sativa. K ukoricza. Zea mays.
Szédítő vadócz. Lolium tem ulentum . Évelő — .—
perenne.
Borjú pázsit. A nthoxanthum odoratum . Mezei ecset
— . A leopecurus pratensis. Mezei lóperje. Phleum pratense.
Pelyhes czirok. H olcus lanatus. Mezei tippan. A grostis vulgaris. K özépső rezge. Briza media.
E gynyári perje. P o a annua. R éti — .— pratensis.
Sovány — .— trivialis.
R éti csenkesz. F estu ca ovina. M agas — .— elatior.
G abna rozsnok. Brom us secalinus. P u h a — .— mollis.
M eddő — .— sterilis. Fedél — .— tectorum .
Csomós ebir. D actylis glom erata. K ék sesleria. Ses- leria caerulea. V anyuga nápicz. A ira flexuosa. G yepes
— .— caespitosa. E rdei káka. Scirpus sylvaticus. Á rv a tódisz. H eleocharis palustris.
Spárga. A sp arag u s officinalis. Májusi g y ö n g y v irág . Convallaria majalis. F ehérgyökerü sülyfü. — polygonatum . Gessner tulipán. T ulipa gesneriana. C sászárkorona. Fritil- laria imperialis.
Vörös hagym a. Allium cepa. F o g . — .— sativum . Póré. — .— porrum . M etélő — .— schoenosprasum . M ogyoró
— .— ascalonicum .
Fehér liliom. Lilium candidum . Tüzes — .— bulbife- rum. T urbán — .— m artagon.
3*
