Nyitvatermők. <§ymnospermae.
G yalogfenyő boróka. Juniperus communis. Ternyő Tiszafa. T axus b a cc a ta. E rdei fenyő. Pinus sylvestris. —
henye fenyő. — pumilo, luc. — .— picea. Jegenyö fenyő.
Pinus abies. — strobus. — austriaca. — larix. — N ordm a- nnica. W ellingtonia g ig an tea.
eEgyszikűek. Mpnocotyledon.es.
B ékatutaj. H y d ro h aris m orsus ranae. B éka lencse.
Lemna minor. Calla aethiopica.
Búza. Triticum vulgare. Rozs. Secale cereale. Á rp a.
H ordeum vulgare. Zab. A vena sativa. K ukoricza. Zea mays.
Szédítő vadócz. Lolium tem ulentum . Évelő — .—
perenne.
Borjú pázsit. A nthoxanthum odoratum . Mezei ecset
— . A leopecurus pratensis. Mezei lóperje. Phleum pratense.
Pelyhes czirok. H olcus lanatus. Mezei tippan. A grostis vulgaris. K özépső rezge. Briza media.
E gynyári perje. P o a annua. R éti — .— pratensis.
Sovány — .— trivialis.
R éti csenkesz. F estu ca ovina. M agas — .— elatior.
G abna rozsnok. Brom us secalinus. P u h a — .— mollis.
M eddő — .— sterilis. Fedél — .— tectorum .
Csomós ebir. D actylis glom erata. K ék sesleria. Ses- leria caerulea. V anyuga nápicz. A ira flexuosa. G yepes
— .— caespitosa. E rdei káka. Scirpus sylvaticus. Á rv a tódisz. H eleocharis palustris.
Spárga. A sp arag u s officinalis. Májusi g y ö n g y v irág . Convallaria majalis. F ehérgyökerü sülyfü. — polygonatum . Gessner tulipán. T ulipa gesneriana. C sászárkorona. Fritil- laria imperialis.
Vörös hagym a. Allium cepa. F o g . — .— sativum . Póré. — .— porrum . M etélő — .— schoenosprasum . M ogyoró
— .— ascalonicum .
Fehér liliom. Lilium candidum . Tüzes — .— bulbife- rum. T urbán — .— m artagon.
3*
36 —
K ancsó jáczint. H yacinthus orientalis. — racem osus.
Á g as hölye. A nthericum ram osum . Ernyös sárm a. Orni- thogalum um bellatum . K ét levelii csilla. Scilla bifolia.
S á rg a tyuktaréj. G ag ea lutea. Mezei - . — arvensis.
N arcissus poeticus. — Ac. — Psendonarcissus.
Pom pás nőszirom. Iris germ anica. T ö rp e — . - pu- milla. florentina. D ákoska. G ladiolus. — F ehér narcis.
K ikeleti hóvirág. G alanthus nivalis. T avaszi tőzike.
Lencojum vernum. Z ászpa kikirics. Colchicum autum nale.
A g á r kosbor. Orchis morio. Foltos — macul at a. Disz- nád. C anna indica.
<Kétszikűek. <§icotyledones.
L e p l e s e k . A p e t a l a e . M o n o c h l a m i d e a e . F ark as g ég ev irág . A ristolochia clematitis. T avaszi m ocsárhur. Callitriche verna. Elődi fagyöngy. Viscum album.
K étlaki csalán. U rtica dioica. A pró - .— urens.
Felfutó komló. H um ulus lupulus. K özönséges kender.
C annabis sativa.
S zeder eperfa. Morus nigra. F eh ér — .— alba. K özön
séges fügefa. Ficus carica. Sim a szilfa. Ulmus cam pestris.
N y u g ati boglárfa. P latan u s occidentalis.
F ehér fűz. Salix alba. Szom orú — . — babylonica.
R ezgő nyárfa. Populus trem ula. Fekete —. — nigra.
Jegenye — . - pyram idalis. — argentea.
P om pás diófa, ju g lan s regia. Szelíd gesztenyefa.
C astanea vesca.
K ocsános tölgy. Q uercus pedunculata. K ocsántalan
— sessiliflora. F ehér gyertyánfa. Carpinus betulus.
K özönséges m ogyoró. Corylus avellana. F eh ér nyírfa.
B etula alba. M érges égerfa. Alnus glutinosa.
Farkasfütej. E uphorbia cyparassias. N agylevelü — .
— platyphilla. A pró — . — exigua. V etési —. — segetalis.
Télizöld puszpáng. Buxus sem pervirens. F ark as boroszlán.
D aphne mezereum. Rheum undulatum . P o h án k a csikszár.
Polygonum fagopyrum .
L ósóska lórom. Rum ex pratensis. Sóska —. — ace- tosa. M adár —. — acetosella.
Paréj libatopp. Chenopodium bonus H enricus. K erti paréj. Spinacea oleracea. Fejes m angolt. Blitum cap ita
tum. A m aranthus amabilis. K ak as taréj. Celosia cristata.
Gom phrena globosa.
F o r r t s z i r m u a k . G y m- G a m o-M o n o p e t a l a e . Széleslevelü útilapu. P lan tag o m ajor. K özép — .—
media. K eskenylevelü — .— lanceolata.
Mezei tikszem. A nagallis arvensis. K ékvirágu — .—
caerulea. Füzény lizinka. Lysim achia vulgaris. K ocsánta- lan kankalin. Prim ula acaulis. Prim ula auricula. — elatior
— veris.
Ligeti türtszirom . Cyclam en europaeum . A ranka.
Cuscuta. N ag y szulák. Convolvulus sepium. Kis — .—
arvensis.
K özönséges burgonya. Solanum tuberosum . P a ra d i
csom alma. Lycopersicum esculentum . P aprika. Capsicum annuum.
K eserédes csucsor. Solanum dulcam are. M aszlagos redőszirom . D a tu ra stram onium . M aszlagos nad rag u ly a.
A tro p a belladona. Bolonditó csalm atok. H yosciam us niger.
A sclepias syriaca. Téli zöld. Vinca minor. Nerium O leander. Ezerjófü. E ry tra e a centaurium . Vesszös fagyai Ligustrum vulgare. Lilaszin orgonafa. Syringa vulgaris.
Büdös kőrisfa. Fraxinus excelsior.
Piros gyűszűvirág. D igitalis purpurea. — am bigua.
Ö körfarkkóró. V erbascum thapsus. Violaszinü — .— phoe-mceum.
- 38 —
K okascim er. R hinanthus major. Szem viditó szálkacsek.
E uphrasia officinalis Csorm olya fintor. M elampyrum arvense.
K özönséges gyujtovány. Linaria vulgaris. Papucsvirág.
C alceolaria. Oroszlányszáj. Antirrhinum majus. Paulow nia imperialis.
Borsos és fodor m enta. M entha piperita, crispa. Szagos lavendula. L avendula vera. F u tó kakukfü. Thym us serpyl
lum. K erti — .— vulgaris. R ozm aring. Rosm arinus offici
nalis. Basalikum. Ocymum basilicum. K erti m ajoránna.
Origanum m ajoránna. Borsika S atu reja hortensis. Méhfü.
Melissa officinalis.
O rvosi zsálya. Salvia officinalis. Mezei — .— arvensis.
H árom szinü — .— tricolor. Peszércze. L ycopus europaeus.
K özönséges pereszlén. Clinopodium vulgare. K özönséges békavar. Pronella vulgaris. Indás kacskanyak. A juga rep tans. K étiksz repkény. G lechom a h ederacea.
H ódos tátkanaf. Lamium m aculatum . Szárölelö — .—
am plexicuale. F ehér — .— album. Piros — .— purpureum . H unyász. S tach y s verna. V érestorku mamó. G aleobdolon luteum. T a rk a foganőtt. G aleopsis versicolor. F ekete pesztercze. B allota nigra.
K özönséges pernet. M arrubium vulgare. Szapora galam bócz. V erbena officinalis. K erti b o rago. - B orago officinalis. F ek ete nadálytő. Sym phitum officinale. Ebnyelő.
Cynoglossum officinale. Pulm onaria officinalis. K erti nefe
lejts. O m phalodes verna. T érjö kigyószisz. Echium vulgare.
Orvosi atraczél. A nchusa officinalis.
E rdei nefelejts. M yosotis sylvatica. Mezei — .— arven
sis. Kis szeplén Cerinthe minor.
F ek ete bodza. Sam bucus nigra. Földi — .— Ebulum humile. L a p d a rózsa. V iburnum opulus. Jerikói loncz.
L onicera caprifolium. Szagos müge. A sperula odorata.
Tej oltó galaj. Galium verum. K eresztes — .— cruciatum .
T ornyos csengetyüke. C am panula pyram idalis. B araczk levelii — .— persicifolia. R aponcz — .— rapunculus. E rdei raponcz. P hyteum a spicatum . L obelia pumila. T avaszi galam bbegy. V alerianella officinalis. M acska gyökönke.
V aleriana officinalis.
T ak ács m ácsonya. D ipsacus fullonum. Mezei sikkan- tyu. Scabiosa arvensis. G alam b — .— colum baria.
H egyi arnika. A rnica m ontana. Orvosi szikfü. M atri
caria chamomilla. N em es m ontica. Anthem is nobilis. P a r
lagi — .— arvensis.
Lókörm ü szattyu. T ussilago farfara. Á ld o tt csüküllö Cnicus benedictus. F ek ete üröm. A rtem isia vulgaris. Gyer- mekláncz. T araxacum officinale. K eszeg saláta. L actu ca scariola. K erti — — sativa. Mezei katáng. Cichorium intybus. Endivia — .— endivia.
K enyérbélü virág. Calendula officinalis. Büdöske.
T agetes. R ézvirág. Zinnia elegans. G eorgina D ahlia v a ria bilis. Őszi rózsa. A ster chinensis. Cineraria. Százszorszép.
Bellis perennis. E gérfark cziczkóró. Achillea millefolium.
Ökörszem. Crisanthemum leucanthem um .
A gyó üszögőr. Senecio vulgaris. K eserülapu b o jto r
ján. L a p p a m ajor. F o d ro s bogács. C arduus crispus. T au- rusi bordon. O nopordon tauricum . R éti kecskedisz. T rag o - pogon pratense. K ék búzavirág. C entaurea cyanus.
N apraforgó napvirág. H elianthus annuus.
S z a b a d s z i r m u a k . E l e u t h e r o- P o l y p e t a l a e . S á rg a répa. D aucus caro ta. Z am atos turbolya.
A nthriscus cerefolium. Zeller. Apium graveolens. P e tre zselyem. Petroselinum sativum . Pászternák. P astin aca sativa. K onyha kömény. Carum carvi. K e rti, koriandrom . Coriandrum sativum. É des anizs. Foeniculum officinale.
K erti kapor. Anethum graveolens.
40 —
A ngelica archangelica. Mezei iringó. Eryngium cam pestre. B üdös bürök. Conium m aculatum . M érges ádáz.
A ethusa cynapium . R epkény borostyán. H ed era helix.
B orterm ő szőllő. Vitis vinifera. B orostyán. — Ampe- lopsis h ederacea.
H úsos somfa. Cornus mas. V örös gyürüfa. Cornus sanguinea.
Egres. R ibes grossularia. Ribizke. rubrum és aureum.
Borsos szaka. Sedum acre. Szegély — . coeruleum.
R ózsás fülfü. Sem pervivum tectorum .
R ügyhagym ás kötör. Saxifraga bulbifera. A rany veselke. Chrysoplenium alternifolium.
S á rg a dinnye. Cu cumis melo. Savanyító ugorka. - sativus. Uri tök C ucurbita pepo G örög dinnye — citrullus.
V ereske fukszia. Fuchsia corym biflora és hybrida.
N ag y v irág u ligetéke. O enothera grandiflora. Alacsony füzény. L ythrum hyssopifolia.
Alm afa. P y ru s malüs. K örtefa. — communis. Birs
alm afa. C ydonia vulgaris és C ydonia japonica. N aspolya.
Mespillus germ anica. Berkenyefa. Sorbus dom estica.
Csere g alag o n y a. C rataegus oxiacantha. C sipkerózsa.
R o sa canina. Tövises — . - rubiginosa. Teljes — .—
centifolia.
Málna. R ubus idaeus. Seregély — .— fruticosus.
Földi eper. F ra g a ria vesca. K erti —. — elatior. Ananász .— grandiflora. C satto g ó — . collina.
Tim pó pimpó. Potentilla torm entilla. T erjed ő — . — repens. T avaszi — .— verna.
C sem ege m andola. A m ygdalus communis. P ap ír
— papiraceus. Őszi baraczk. P ersica vulgaris. Kajszin A rm eniaca vulgaris. Cseresnye. Prunus avium. M eggy. - cerasus. Szilva. — dom estica. Sajm egy. — Mehaleb.
K ökény. — s pinosa.
G yalogbab. Phaseolus vulgaris. Mezei borsó. Pisum arvense. V etett — .— sativum .
Gyepűi babó. Vicia sepium. L igeti - . — sylvatica.
K orcs — . - hybrida. A b rak —. — sativa.
Lencse. Ervum lens. P arlag i bükköny. L ath y ru s p ra tensis. Szeges — sativus. M ogyorós — . — tuberosus.
Luczerna. M edicago sativa. F eh ér lupin. Lupinus albus. K ék - . — angustifolius. R éti lóhere. Trifolium pratense. G yökeredző — .— repens. H ereh u ra —. — arvense.
Tövises iglicz. Ononis spinosa. H enye rekettye. ' Genista procum bens. Zanótfa. Cytisus laburnum . A kácz csipkefa. R obinia psendoacacia.
Csikós kecskerágó. Evonym us eu ropaeus T a rk a levelű
—. — foliis variegatis. M ogyorós hólyagfa. Staphylea pinnata. K u ty a benge. R ham nus frangula. Eczetfa. Rhus coriaria. K eresztes ruta. R u ta graveolens.
B arát szekfü. D ianthus Carthusianorum . — chinensis, barb atu s, caryophillus, nanus. H ó ly ag o s sziléne. Silene inflata. Bókolyó —. — nutans. K akuk m écsvirág. Lychnis floscuculi Szurkos. — . — viscaria. V etési konkoly. A gros- them a githago
K özép csillaghur. Stellaria m edia. Ernyős olocsány.
H olosteum um bellatum . K úszó m adárhur. Cerastium repens.
— tom entosum . Pillás hom okhur. A renaria ciliata. N agy- virágú porcsin P o rtu la ca grandiflora.
M ályva rózsa. A lth aea rosea. E rdei papsajt. M alva sylvestris. K erek —.— rotundifolia. C orchorus japonica.
N agylevelü hárs. Tilia grandifolia. A prólevelü — .—
parvifolia és argentea.
K özönséges tetem oldófü. H elianthem um vulgare.
Á rvácska. Viola tricolor. Illatos ibolya. — o d o rata.
Mezei —. — arvensis.
4 2
Csengő orbánczfü. H ypericum perforatum . Tam arix gallica.
Iharfa. A cer cam pestre. Jókori juharfa. — platanoides.
V ad gesztenye. A esculus hyppocastaneum .
S arkantyuka. T ropaeolum majus. H ázi len. Linum usitatissimum.
M uskata. Pelargonium hybridum . L igeti gerely. G era
nium sylvaticum . A pró — .— pusillum. B ürökárorr. Ero- dium cicutarium .
P acsirta csészeszárny. P o ly g ala vulgaris. K erti fáj- virág. Balsam ina hortensis. M adár sósdi. Oxalis acetosella,
R epcze. B rassica oleifera. K erek répa. — rapifera.
K aró — .— esculenta.
Fejes káposzta. Brassica o leracea cap itata. K el— .—
sab au d a. K alaráb i — .— gongyloides. K erti rézsuka. L epi
dium sativum .
H ónapos retek. R aphanus radicula. F ekete — .— nigra.
K özönséges torm a. C ochlearia officinalis. Festő csül- leng. Isatis tinctoria. K ak u k foszlár. C ardam ine pratensis.
G um óterm ő fogasir. D en taria bulbifera. N yári- és sárg a viola. Cheiranthus annus et cheiri. T orony ikrapikk. A rabis tu ritta, pannori.
Zsom bor. Sisymbrium pannonicum . E rdei hagym aszár.
A lliaria officinalis. Tavaszi d arav irág . D ra b a verna. Vetési tarsolyfü. T haspi arvense. P ászto r táska. Capsella bursa pastoris. K opasz toronyszál. Turitis glabra.
F o g as reseda. R esed a luteola. S z a g o s — .— odorata.
T öm ör keltike. C orydalis solida. Gumós füstike.
Fum aria bulbosa. Földi — .— officinalis. Szivvirág. Dic- ly tra spectabilis.
Vérehulló fecskefü. Chelidonium maius. Pipacs. P ap av er R hoeas. V etési mák. — s omniferum.
S ó sk a borbolya. B erberis vulgaris. M agnolia purpurea.
K atik a sisakvirág. A conitum napellus. S zarkaláb sarkvirág. Delphinium consolida. K ökörcsin. Pulsatilla vulgaris. K andiba. N igella dam ascena. H a ra n g czámoly.
A quilegia vulgaris. H elleborus viridis. B ogiáros torolya.
Trollius europaeus.
Pünkösdi rózsa. P oeonia officinalis. Sári virág. C altha palustris. K eskeny levelű virnácz. Thalictrum angustifo- lium. N yári, — őszi hérics. A donis vernalis, — aestivalis.
S a lá ta szironták. Ranunculus ficaria. Mezei — .— arvensis.
R éti — .— acris.
44
Ä város története és helyhatósági élete.
i. A város története a magyarok bejöveteléig.
M ag y aro rszág dunántúli ré szé n ek , mely a R óm aiak által Pannóniának neveztetett, s m elyben Szom bathely — S av aria — fekszik, első lakói- és m eghóditóiról Livius és Justinusban találunk említést. Ezek szerint a K r. e. 600 körül Galliából kivándorolt különféle néptörzsek közt a Bojok voltak azok, kik Pannonia őslakóit a S av aro k at és V indokat leigázva a ta rto m án y t elfoglalták, és benépesí
tették , folytonos h arcb an élve a szomszéd néptörzsekkel.
Mig 280 körül K r. e. Brennus vezetése a latt legnagyobb részök a szom széd Illyricumi néptörzsekkel egyesülve a G örögök ellen indult, h o g y az elhiresedett Delphi jó sd a kincseit m egszerezzék. A Bojok ezen h a d já ra ta a régi G örög irók által Delphi h ad járatn ak neveztetik, mely az elindult Bojok leg n ag y o b b részének megsemmisítésével vég ző d ö tt. Pannonia őslakói közül a V indoknak némi m ara
dékai nyelvök m eg tartásáv al V asm egyének nyugoti részében V end elnevezés a la tt m ég m ost is léteznek. H a b á r némelyek ezen V endeket n ag y Constantin császár uralkodásának utolsó éveiben a G othok elől menekülő és Pannóniába b efo g a d o tt V andáloktól szárm aztatják. Ez azonban kevésbé valószínű, m ert inkább feltehető, h o g y a Bojok által elnyo
m ott őslakók némi töredékei fen m arad tak , m inthogy az egész törzszsel to v áb b nyomuló V andálokból m aradtak volna el egyes csoportok.
Pannonia a Delphi h a d já ra t következtében, a h á tra m arad t Bojok csekély szám a m iatt oly néptelenné vált, hogy a régi íróktól a Bojok pusztaságai — d eserta Bojo- rum — elnevezést nyerte. A Bojok / e pusztaságai a latt Pannóniának különösen azon részét kell értenünk, mely Bécstől és a F ertő tav átó l a B alaton és a B akony hegyes vidékéig terjedt, m elyben a S ibaris, mai G yöngyös, v a g y előbb Savariának nevezett folyó m ellett a hasonnevű város, S avaria feküdt. S trab o szerint a Pannóniában m eg
m arad t Bojok 45-ben K r. e. Julius C aesar idejében, a D ákok által teljesen kiirtattak, s igy Pannonia különféle néptörzsek b irto k áb a jutott.
Dio Cassius szerint O ctavianus C aesar 34-ben K r. e.
sereg ét egyszerű gyakorlási szem pontból, v a g y talán inkább a birodalom nak a D una által biztos h a tá rt szerezni óhajtván, a Pannóniái népek ellen vezette és őket a m eg
hódolásra kényszerité, úgy azom ban, ho g y törvényeiket és választott főnökeiket m egtarthassák. Pannonia lakói több ízben m egkisértették a róm ai uralom alól való fel- szabadulást. íg y 15-ben K r. e. a m ikor Publius Silius által v erettek le, és 11-ben K r. e. a m időn Tiberius által nemcsak legyőzettek, hanem igen sokan közülök, különö
sen az ifjabbak, azon célból, h o g y más tarto m án y o k b an telepíttessenek le, el is a d attak .
Pannonia lakóinak utolsó felszabadulási törekvése volt K r. u. 6-ban a R óm aiak ellen intézett felkelés, m elyet O ctavianus A ugustus K r. u. 8-ban Tiberius és Germ anicus vezetése alatt teljesen elnyom ott.
Ezen felkelési kísérlet után A ugustus Pannóniát róm ai tartom ánynyá — Provincia — t e t t e , s a lakók eddig m eg tarto tt főnökválasztási jo g á t m egszüntette. Pannonia, mint tartom ány a róm ai tan ács által küld ö tt P rae to ro k jo g h a tó ság a alá helyeztetett, és a D una által h a tá ro lta to tt.
H o g y a D una túlsó p artján lakó különféle b a rb a r népek
46
betörései ellen biztosittassék, a D una m entében tö b b e rő d íte tt helylyel lá tta to tt el. És h o g y ezen erődített helyek és Italia közt az összeköttetés m egkönnyítessék, különféle katonai u tak készíttettek, mely útvonalok közül négy S a v a riá t szelte keresztül, mely ez okból alkalmas fekvése és az u ta k csom ópontja m iatt m ár A ugustus által állom áshelylyé — statio — té te tett.
A katonai állom áshelyeknek, statio, v ag y mansióknak, a m agánépületeken kívül különféle nyilvános épületekkel is kellett b irn io k ; itt állíttattak fel az élelmi és fegyver rak tárak , itt székeltek egyes tisztviselők. S igy S avaria m ár A ugustus idejében rom jaiból kiem elkedve k ezd ett városi fejlődésnek indulni
H o g y S avaria, m ielőtt róm ai kolóniává té te tett, már a birodalom nevezetesebb helyei közé ta rto z o tt, bizonyítja O vidius N aso hires róm ai költő halálára vonatkozó és a 16-ik század elején S av ariáb an ta lá lt emlék, melyről Lazius és Bruchius a 16-ik század közepén élt ném et történészek körülm ényesen írnak. Bruchius szerint 1508-ban ta lá lta to tt fel Savariában, mely mint írja ném etül Stein am A ngernak neveztetik, Ovidius sírja. A k o p orsóban eg y aran y és egy réz versfeliratu lemez is ta lá ltato tt, ezen lem ezekről m eg
jegyzi, h o g y ezeket a sleinici v á r Clemens nevű praefec- tu sa v ette meg, a koporsó p ed ig a győri püspökhöz v itetett. Bruchius a bécsi sz. István templom szónokát K reuczer L eo n h ard o t mint szem tanút is felemliti, ki a lem ezeket m ag a lá tta és a verseket olvasta.
Ezen emlék , m elynek feltalálását ily körülm ényes leírás u tán egyszerűen k étség b e vonnunk nem lehet, ellen
kezésben áll az első század íróival, kik mint tényt emlí
tik, hogy Ovidius K r. u. 17-ben szám üzetési helyén Tomi v áro sáb an halt m eg, és te m e ttetett el. H a te h á t Ovidius h alálára v o n atk o zó lag az első század íróinak állítását ismerjük is el mint tényt, annyit m egkell engednünk, hogy
Ovidiusnak, mint hírneves költőnek halála S av ariáb an is tem etkezéssel ünnepeltetett, vag y hogy ham vai Tom iból Savariába ho zattak á t és té te tte k le.
Savaria, mely a három első róm ai császár a la tt mint állomáshely szerepelt, T iberius Claudius császár által róm ai kolóniává té te tett, a mint ezt említi Plinius, s a mit szám talan feliratos kő tanúsít, m elyeken S av aria Colonia Claudi S avariának neveztetik.
A róm aiak kolóniákat, g y arm atv áro so k at, a b iro d a lom minden részében nagy számmal állítottak, minek egyik oka volt, ho g y a R óm ában nagyon elszap o ro d o tt népes
ségnek egy részét folyton eltávolitva, a zav arg áso k n ak elejét vegyék. D e m ásrészről a g y arm atv áro so k által a nyelvet, a róm ai szokásokat és m űveltséget szélesebb körben terjesztvén az egyes tarto m án y o k at is szilárdabban kapcsolták a birodalom hoz. V égül oly hely ek et nyertek, hol a kiszolgált k ato n ák at, légionáriusokat jutalm azva letelepíthették.
Az újonnan alap íto tt kolóniákba vonulásra a róm ai tribusokból v ag y önkénytesen jelentkezők, v a g y sorsolás által kijelöltek cso p o rto síttattak , kik azután eg y tek in té
lyesebb hivatalnok által vezettettek uj lakhelyökre. S z a b a dalm aikra nézve a kolóniák, róm ai, latin, v a g y itáliai jogszerintiek voltak. Róm ai jo g u a k voltak a róm ai p o l
gárok által népesített kolóniák, ezek lakói egyesleg róm ai polgári jo g g a l bírtak, de egyúttal a róm ai polg áro k k ö te lességeit is ta rto z ta k teljesitni. A latinjogu kolóniáknál csak a tisztviselők birtak róm ai polgári jo g g a l, mig az itáliai joguaknál ezek sem. A császárok azom ban bárm inő kolóniák egyes lakóinak, különösen kiszolgált légionáriu
soknak szoktak adni róm ai polgári jog o t.
A róm ai kolóniák tisztviselőiket is R óm ának megfe- lelőleg rendezték, a consuloknak megfelelő tisztviselők
— 4 8
v oltak a duum virek; to v á b b á nyilvános és középületeikben is igyekeztek m indazt előállitni a mivel R óm ában birtak.
S avaria a nevezett kolóniák közül az elsőrendüekhez ta rto z o tt, vagyis róm ai jo g ú kolónia volt, m inthogy g y a r
m atosai az A ppius Claudiustól szárm azó claudiusi róm ai tribus polgáraiból v étettek . S igy Colonia Claudia Sava- riának neveztetett, a m ennyiben g y arm ato sai a claudiusi tribus polgárai voltak ; Colonia, Claudii Savariának pedig m ondatott, m inthogy alap itó ja Claudius császár volt. S a varia, mint colonia felső Pannonia fővárosává és a praefektus székhelyévé té tetett. G yarm atosítása idejében felső Pannonia p raefek tu sa Publius A ttilius H ister volt, ki valószínűleg a kolóniát is m ag a vezette Savariába.
H o g y S av aria mint róm ai kolónia és felső Pannonia fő v áro sa kiváló helyet foglalt el a róm ai városok közt, m utatják azon nagyszerű emlékek, m elyek Szom bathely földjéből m ár évszázadokon keresztül kiásattak, és még jelenleg is folyton találtatn ak . Em léktáblák , szobrok és szo b o rtö red ék ek , melyek az idők folytán táv o lab b helyekre el nem vitettek, jelenleg a vasm egyei régészetiegylet tá r latáb an , a püspöki v árb an őriztetnek. T üzetesen leírattak és ism ertettek Schoenvisner A ntiquitatum Sabariensium libri cimü m üvében, és az előbb Dr. L ipp Vilmos, jelenleg R ezsőfy G yörgy mint titk áro k szerkesztése alatt megjelenő vasm egyei régészetiegylet füzeteiben.
Á város földjén, v a g y a hegyek alatti téren bárhol ássunk, alig akadunk oly területre, hol épületfalakra, vag y a n ag y o b b m élységben tá g a s földalatti csatornam enetekre ne találnánk. S av aria egykori fényét m utatja azon körül
mény is, ho g y ép ített vízvezetékkel b i r t , mely m integy két mf. távolból a rohonci h egyek forrásvizét vezette b e a városba. E vízvezeték m aradványai Búcsú helység közelében m ég a leg ú jab b időben is láthatók voltak.
A S av ariát díszítő tényleg feltalált és leírt em lékeken kívül sokról csak a hagyom ány emlékezik meg. íg y a hagyom ány szerint S a v a riá t nevezetesebb em berek nyári lakai, villái v ették k ö rü l; ezek közül villa N eronis a m ostani N árai, villa Septimii a m ostani S ep te és villa Herennii a mostani H erény Szom bathelyt környező községeknek a d tá k neveiket.
Hasonló m ódon emlékezik m eg a hag y o m án y a sava- riai egykori am phitheatrum ról, mely a m ostani kalvaria melletti m edencét foglalta volna el. Mint h ato d ik osztályú tanulók ,i 857-ben O rosz P ál iskolatársam és barátom m al a kalvaria körül sétálván, egy ö reg lelkész b ev ezetett bennünket a kalvaria m elletti szöllőjébe és itt hosszasan beszélt a régi am phitheatrum ról , annak fekvéséről és kiterjedéséről, m elyből a kövek kiszedését gy erm ek k o rá
ban ő m aga látta. Az ö reg lelkész, mint tőle m egtudtuk, Ó ray nevű nyugalm azott plébános volt.
S avaria g y arm atosításának évét h a táro zo ttan m egje
lölve nem találjuk, igy te h át K r. u. 41 és 54 közé kell tennünk, m inthogy ezek Claudius császár uralkodási évei.
Szom bathely egykori n a g y sá g á t H o rv áth Elek József ügyvéd és akadém iai ta g 1825-ben k ia d o tt „Szom bathely évei“ cimü költői m üvében következőleg énekli m eg:
íg y leve lassankint Szom bathely Pannóniának
Városi közt legszebb. — Tudniillik Claudius itt — is G yarm atot alkotván, behozá R óm ának im ádott
Isteneit, s a C laudia nem zetséggel előnté.
S im ! a kis város mi igen felemelte fejét m á r ! Helleni ízléssel készült jeles oszlopok, ékes T ornácok, fényes p alo ták vetekedve tenyésznek.
Itt az A rany p artján buja ferdő házat em eltek Melyben erős ta g o k a t g y ö n y ö rűségekbe merülve A henye életnek g o n d atlan ölébe nyugaszták A csata földéről m eg tért porlepte vitézek,
4
— 5 °
A p a ta k o t szoros árkaiból term észete ellen A hegyek oldaliban készült sokféle csatornák Ö ble közé vonván, hő C aldarium ba vezették, S kényökként m érsékelvén förödének azokban.
O tt a győzedelem k apuit kérkedve m utatták A piacok, melyek bálványszobrokkal elöntve V oltának, és az üg y es m esterség ritk a tanúit A hősök fényes diadalm ival öszve füzetve A későbbi világ bám ulására hirelték.
A Fejedelm eknek ro p p an t palotái aranynyal,
S P árosi m árványnyal piperézve ra g y o g ta k am ottan, És koronás fejeket födtek b ib o rb a takarva.
Ó rjás n ag y ság ú Játszó színeknek em itten K épzeld épületit, melyek sok T aen ari zöld, és M ygdoni vér szinü, s Thasium nak sárg a sudáros M árvány oszlopival sűrűn m egrakva valának, S büszke dicsőséggel tü n tették R óm a kivállott N a g y sá g á t a nézőnek bájolva szemébe.
Circusok oldaliból sebesen kiügetve lovaglók É s szekeres versenyt futam ók sereg ére h a n é z té l:
A m phitheatrum okon v iad alra hevülni vadakkal, V ag y felenyájával h a tekintéd a viadókat, Róm ai n a g y sá g o t láttál Szom bathely ölében.
Oh ! de ki írja le mind a R óm ai n ag y ra em eltség Sok rem ekit, m elyek S zom bathelyt fényre derítvén, Pannon városi közt főbb m éltóságra em elték ? — A szab ad o s kato n ák lob o g ó zászlói alatt itt
Szerte halált szóró kópják villogtak, — az O rszág N ag y jai itt v ettek lakozó h e ly e t; — itten emelték Septim iust G erm ania v a d népének emésztő
Bajnoki messze terü lt fényű fejedelm i Thronusra.
Itt hoza sok császár tö rv én y t birodalm a jav ára, st.
S av aria a Flaviusok u ralk o d ása alatt, kik a b iro d a
lom városainak em elésére igen n ag y g o n d o t forditottak,