• Nem Talált Eredményt

A házasság mint a társadalmi átrétegződés egyik "csatornája"

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A házasság mint a társadalmi átrétegződés egyik "csatornája""

Copied!
16
0
0

Teljes szövegt

(1)

EGYIK ,,CSATORNÁJA"

DR. LKULCSAR RÓZSA

Az emberek életében több olyan fordulópont van, amely befolyásolja a to- vábbi életvitelt. Ezek közül egyik legfontosabb — nemcsak az egyén. de a társada-

lom szempontjából is — a házasság. (

A nők életpályájában a múltban a házasság nagyobb szerepet játszott, mint a férfiakéban, mert míg a férfiak egyéni és társadalmi helyzete lehetővé tette az

életcélok különböző területeken való kibontakoztatását. addig a nők legfőbb fel-

adata. életcélja a házasságban, ezen belül a feleség és az anya szerepében reali—

zálódott. Addig, amíg a nők legnagyobb része eltartott volt. a társadalomban el-

foglalt helyüket házasságkötésig az apa,1 házasságkötés után a férj társadalmi

helyzete határozta meg. A házasság tehát egyik eszköze lehetett (az egyénileg ki—

vívott társadalmi státus helyett) annak. hogy valaki kiváljék bizonyos környezetből.

és esetleg ,,feljebb" kerüljön. Amilyen életmódot tudott biztosítani az apa, illetve később a férj. olyan életvitelt engedhetett meg magának a nő. Az ilyen típusú hú—

zassági kapcsolatokban természetes volt. hogy a férjnek legyen magasabb iskolai végzettsége. jobb beosztása (ha esetleg a nő is dolgozott), és természetesen a férj keresete jelentette a család számára az anyagi, pénzügyi forrást. A nők gazda—

sági aktivitásának növekedésével a házasságnak ez a döntő szerepe a nők élet- pályájában némileg mérséklődött. mert a munkavállalás egyre több nő számára je- lent saját megélhetési alapot. és egyben a saját foglalkozás egyre nagyobb sze- rephez jut a nők társadalmi helyzetének meghatározásában. Mégis a házasságról és a családról alkotott vélemények között ma is sok olyan akad, amely szerint el- sődlegesen a férj feladata ..karriert csinálni". és az ő helyzete határozza meg a család társadalmi helyzetét. míg a feleség a ,,családi munkamegosztásban" első- sorban a feleség és anya szerepét játsza.

A KÉPZETTSÉG DlFFERENClÁLÓ HATÁSA

Hogyan nyilvánul meg az egyenlőtlen családi ..vezető szerep" a házassági mo- bilitásban? Legfőképpen úgy. hogy a nők magasabb iskolai végzettséggel rendel—

kező. jobb beosztásban levő férfival kötnek gyakrabban házasságot. a férfiak pe—

dig — éppen ellenkezőleg — inkább alacsonyabb képzettséget igénylő társadalmi

csoportba tartozó nőt vesznek feleségül. Ennek természetesen nemcsak az egymás- sal szembeni elvárások. igények nemenkénti különbözősége az oka. hanem az is,

1 A nők apához viszonyított társadalmi elhelyezkedését (intergenerációs mobilitását) már kom'bban vizsgáltam (10). (11).

(2)

DR. KULCSÁR: TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZÖDÉS 517

hogy a két nem .,színvonalában" minőségi és mennyiségi különbségek vannak. A nők iskolázottsági színvonalát mutató általános adatok ugyan fejlődést mutatnak, de a férfiak mögött még mindig van elmaradás. A nők átlagos iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a férfiaké. Ezen belül különbségek vannak az egyes iskolatípu- sok tekintetében is.

Hazánkban a második világháború előtt nemhogy diplomája, de még érett- ségi bizonyítványa is jóval kevesebb nőnek volt, .mint férfinek. A mai adatok ugyan azt mutatják. hogy általános és középiskolai végzettséget a két nem megközelítően azonos arányban szerez. de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között még ma is kevesebb a nő. (Például 1973-ban a 20 évesnél idősebb női népességnek csak 2,3 százaléka rendelkezett felsőfokú tanintézeti oklevéllel, míg a férfiaknak 4.9 szá- zaléka.) Ha ellenben azt a korosztályt emeljük ki. amelyik a házasságkötési korban van, már lényegesen kisebb eltérést találunk. (A 20—34 éves nők 5.6 százaléka. a hasonló korú férfiak 6.6 százaléka rendelkezik felsőfokú képzettséget tanúsító ok- levéllel.) Várható. hogy körülbelül harminc—negyven év múlva a felsőfokú végzett- séggel rendelkező nők száma is egyenlő lesz a férfiakéval.

A probléma ma már inkább ott van, hogy a szakmák. a foglalkozások nemen- kénti eloszlása egyenlőtlen, ami a szakiskolánkénti egyenlőtlen beiskolázás követ—

kezménye. Már az általános iskola befejezésével megkezdődik a differenciálódás.

A továbbtanulók nemenként nagy szóródást mutatnak az egyes iskolatípusokban.

A gimnáziumokban, ahol humán irányú képzés folyik. magas a lányok aránya (az 1975/76. tanév elején 65 százaléka az összes gimnáziumi tanulónak), a szakközép- iskolákban, de főleg a szakmunkásképző intézményekben viszont alatta marad a fiúk arányszámainak. Ez utóbbiakban a lányok aránya még az 1975/76. tanévben is csak 29 százalék, és a szakmánkénti megoszlás is egyenlőtlen. A_lányok nagy

többségben a kereskedelmi, a ruházati, austextilipari szakmákban tanulnak, míg a

hagyományos ipari szakmákban alacsony a számuk. Ez egy hamis .,női—férfi" szak—

makép hagyományának következménye. Semmivel sem férfiasabb és nehezebb szak—

ma például az elektroműszerészi, mint például a textilipari, mégis ez utóbbiakba nagyrészt nők jelentkeznek, az előbbiekbe pedig férfiak. A felsőfokú képzésben is találunk hasonló eltéréseket az egyes képzési területeken. A nők nagy arányban mennek tanári, illetve tanítói pályára. a bölcsészettudományi karra és a közgazda- ságtudományi egyetemre, míg a műszaki karokon, a mezőgazdasági felsőfokú in- tézményekben, az állatorvosi és a természettudományi karokon alacsonyabb az ará- nyuk. Az így kialakult képzettségi különbségek később természetesen az eltérő fog- lalkozási struktúrákban is megmutatkoznak. s hozzájárulnak a heterogén házassági kapcsolatok kialakulásához.

TÖRTÉNET! VlSSZATEKlNTÉS

A feleségek és a férjek egymáshoz viszonyított helyzetének egyik mutatója a házassági mobilitás alakulása. vagyis annak vizsgálata, hogy milyen társadalmi—

foglalkozási helyzetű nők és férfiak kötnek egymással házasságot.2

Az első magyar adatokat a házaspárok társadalmi—foglalkozási helyzetére vo—

natkozóan az 1896. évi népszámlálás budapesti kötetében találhatjuk.3 Ezeket a nemzetközileg is igen értékes. ritka adatokat Beniní (1) használta fel cikkében.

2 A külföldi, főleg amerikai (7), (8) szakirodalomban is találunk a házasságon keresztül megvalósuló társadalmi mobilitással foglalkozó cikkeket. A házassági kapcsolatokat a nők oldaláról vizsgálják. s hang—

súlyozzák a nők keresővé válásának nagy szerepét :: házasságkötési szokások átalakulásában.

3 Budapest Székes Főváros Statisztikai Évkönyve. ll. évf. 1895. és 1896. Szerk. Thírring Gusztáv. Buda- pest Székes Főváros Statisztikai Hivatala. Budapest. 1898. X. 425 old.

(3)

A múlt század végi budapesti házaspárok foglalkozási oldalról vizsgált kapcso—

latát az jellemezte, hogy az egyes társadalmi—foglalkozási csoportokba tartozók kö- zött magas volt a csoporton belül házasodók aránya. Magyarország ebben ' az időben mezőgazdasági jellegű ország volt, így nemcsak a népesség. de a házas-*

párok nagy részét is a mezőgazdasági foglalkozásúak alkották. A vizsgálat azonban csak a fővárosi házaspárokra vonatkozott, és így a mezőgazdasági foglalkozású

házaspárok hiánya folytán a homogén házasságok aránya minden valószínűség sze- rint jóval alacsonyabb, mint egy országos minta esetén lett volna. (A mezőgazda- ság még ma is a legzártabb réteg a házasságkötés szempontjából, régebben pe-

dig még inkább az volt.)

1. tábla

Házasságkötések a házasulók társadalmi—foglalkozási csoport/a szerint

(százalék)

A kereső társadalmi—foglalkozási csoportja

A férfi, illetve eltartőjo Nem Mezőgaz—

táirsadalmi—fog'lalkozasi Szellemi Ktsz. tag, mezőgaz- dasági _ Összesen

csoportja fcglP'ÉO' kisiparos dasági fizikai Egyeb

""" munkás dolgozó __

1965—ben

Szellemi foglalkozású . . . 779 2.7 17,7 15 0.2 *100;O

Ktsz. tag. kisiparos . . . 32.8 15,0 44,0 8.1 0.1 100.0_

Nem mezőgazdasági munkás 26.1 3.9 ó0,0 9,9 0.1 1-OU.O

Mezőgazdasági fizikai dal—

9026 . . . 12,3 3.0 23,3 61,3 O,1 100,—O

Egyéb . . . 57,0 5.3 30.ó 3,1 4,0 100.0

Együtt 36,7 4.0 45,1 14,1 0.1 100.0

Szellemi foglalkozású. . . 48,4 %,3 9.0 2,5 sas 22,8

Ktsz. tag, kisiparos . . . 3.8 16,1 4.1 2.4 2.0 4.2

Nem mezőgazdasági munkás 43,0 58,7 80,3 42,6 38,8 60,4

Mezőgazdasági fizikai dol-

gozó . . . 4.0 9.2 62 524 5.1 12,1

Egyéb . . . 0.8 0,7 0.4 0,1 15,3 05

Összesen 100,0 lO0,0 100,0 l 100,0 100,0 100.0

1975-ben

Szellemi foglalkozású . . . 79.5 1.9 17,8 O,6 O,2 100.0

Ktsz. tag. kisiparos . . . 34,4 14.7 42,3 8.3 O,3 100,0

Nem mezőgazdasági munkás 36,2 3.3 56,7 3.4 0.4 100,0

Mezőgazdasági fizikai dal-

9016 . . . 15,6 6.0 46.8 312 0.4 100.0

Egyéb . . . 512 1.4 41.6 2.4 3.4 100,0

Együtt 44,7 3.7 46,9 4.3 0,4 100,G

Szellemi foglalkozású . . . 39,0 11,6 8.3 3.2 112 22,0

Ktsz. tag, kisiparos . . . 4.0 20,5 4,6 99 4.0 5.1

Nem mezőgazdasági munkás 55,1 602 82.14 53,2 78,0 68,1

Mezőgazdasági fizikai dol-

gozó . . . 1.6 7.6 4.6 33,ó 4,6 4.6

Egyéb . . . 0.3 0,1 0.2 0.1 22 02

Összesen

100,0

100,0 100,0 100.0 100,0 100,0

A második világháború utáni. 1948 és 1960 közötti időszak házasságkötési mo—

bilitását elemzi Vukovich György (2). Következtetése az, hogy a felszabadulás, után

(4)

TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZÓDES

519 a társadalmi rétegek közötti bizonyos mértékű házasodási folyamat indult meg. (Az azonos társadalmi helyzetű féllel történt házasságkötés — a homogámia - indexel1 71—ről 68-ra csökkent a vizsgált tizenkét év alatt.) Vajon ez a folyamat hogyan ala—

kult a későbbiekben? A kérdésre választ kapunk a demográfiai évkönyvekből, ame- lyek évenként közlik a társadalmi—foglalkozási csoportok szerinti házasságkötés adatait. Ha a homogámia indexét tovább vezetjük, Vukovich György korábbi követ—

keztetése helyesnek bizonyul a legutóbbi évtizedre vonatkozóan is. Az index 1965- ben 62, 1975—ben már csak 58 százalék. Ezzel párhuzamosan a különböző társa-*

dalmi helyzetű házasságkötések aránya 38 százalékról 42 százalékra nőtt. A ,.ve- gyes házasságok" között emelkedett azoknak az aránya, amelyek a struktúraválto- zás hatásaként kialakult nemenkénti egyenlőtlen társadalmi hovatartozás szülte le- hetőségekkel függtek össze.

HÁZASSÁGI MOBlLlTÁS AZ 1962—1964. ÉS AZ 1973. ÉVI FELVÉTEL ALAPJÁN

A házassági kapcsolatokat lehet arról az oldalról is vizsgálni. hogyan alakult ki adott időpont házas nőinek párkapcsolata. az adott időpontban házas nők mi- lyen tipusú párkapcsolatokban élnek, és ezek a kapcsolatok milyen folyamatokon mentek keresztül, amíg az adott időpontban mutatkozó helyzetet elérték. Az 1962—

1964. és az 1973. évi társadalmi mobilitási felvételhez kapcsolódó házassági mobili—

tási vizsgálat kapcsán arra kívántunk választ kapni. milyen az adott időpontokban a nők házassági kapcsolata a társadalmi—foglalkozási csoport oldaláról nézve, il—

letve hogy az adott időpontban házas nők milyen társadalmi csoportba tartozó fér—

fival kötöttek házasságot.

Mindenekelőtt azt kell megjegyezni; hogy a házassági mobilitásra vonatkozó adatokat kétféleképpen írtuk össze. Egyrészt megkérdeztük a házaspárok társadal-

mi hovatartozását a házasságkötés, másrészt az összeírás időpontjában.

Mobilitás a házasság tartama alatt

Nézzük először: kik. hogyan és milyen irányban mozogtak el a házasságkötés és 1973 között.

A házasságkötés és 1973 között változott a nők és há'zastársaik csoportmeg—

oszlása. Csökkent az eltartott nők száma, sok nő vállalt kereső foglalkozást a há- zasságkötés után. Ez a jelenség szöges ellentétben áll a korábbi (30—40 évvel ez- előtti) ..szokásokkal", amikor is a legtöbb nő, aki férjhez menetele előtt munka—

viszonyban állt, a házasságkötés után otthon maradt a háztartást vezetni, a gyér—

mekeket nevelni. Ennek a változó jelenségnek több oka van. de azokra ebben a cikkben nem kívánok kitérni.

A társadalmi csoportok közötti megoszlás változása a keresővé válók számá- nak növekedése mellett annak is tulajdonítható. hogy a már keresők között is ma—

gas volt azoknak a száma. akik elmozdultak korábbi helyzetükből. Ennek következ- tében a házastársi kapcsolatok az alábbiak szerint változtak: az értelmiségiek, az egyéb szellemi dolgozók. a szakmunkások és a segédmunkások társadalmi csoport—

jában megnőtt azoknak a pároknak az aránya, amelyekben mindkét fél azonos helyzetű, a kisiparosok és a mezőgazdasági foglalkozásúak csoportjában pedig el- lenkezőleg, csökkent az azonos társadalmi helyzetű házaspárok aránya, mégpedig elég jelentős mértékben. Ez utóbbi következményeként -— összességében véve — az

4 Az azonos társadalmi—foglalkozási csoportba tartozók házasságkötési gyakorisága (: házasságot kötő

összes párhoz viszonyitva. ' x '

(5)

azonos helyzetű párok aránya csökkent az összes házaspárhoz viszonyitva. Emelke- dett viszont azoknak a házastársi kapcsolatoknak a száma, amelyekben a férj ,,ma- gasabb", jobb helyzetű társadalmi csaportba került. Ez azt jelenti. hogy a férfiak—

nak több lehetőségük volt a házasságkötés után azzal törődni. hogy továbbtanul-

janak. képezzék magukat, vagyis hogy ..előbbre jussanak".

Egy, a könnyűiparban végzett felvétel (12) azt mutatta. hogy még ebben a jellegzetesen női iparágban is a férfiak vannak előnyösebb helyzetben mind a to—

'vábbtanulás, mind a megszerzett szakmai végzettség tekintetében. Egyrészt az ipar- ágban dolgozó férfiak között több a szakképzettséggel rendelkező, másrészt több férfi tanul tovább munka mellett. mint nő. A továbbtanuló nők között azok vannak többségben, akik a különböző szakmunkásképző iskolákban és középiskolákban

tanulnak. A nem kimondottan szakmai jellegű továbbképzésben (ami sokszor a ki-

emelés, a vezetői beosztás eléréséhez szükséges) a nők kisebb arányban vesznek részt. Ennek az az oka, hogy a nők nehezebb körülmények között, nagyobb áldozat- vállalás árán tanulhatnak tovább a munka és a család mellett, így csak a legszük—

ségesebb képzettség (a szakmunkás-bizonyítvány vagy érettségi) megszerzését vál-

lalhatják. A helyzet jelenleg sajnos az. hogy a nők .,második műszakja" nemcsak a továbbtanulást nehezíti, hanem a tanulás iránti igényt is csökkenti.

Amit a házasságkötés és az összeírás időpontja közötti időszakban változás- ként tapasztalunk az egyes társadalmi csoportokban, az ellentétes azzal a válto—

zással. amelyet egy-egy év házasságkötési adatai mutatnak. Ez azoban nem ellent—

mondás következménye. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy két különböző tl- pusú összehasonlításról van szó. Míg az utóbbiban eltérő időpontok minőségileg

azonos megfigyelési tárgyát (a házasságkötéskor fennálló csoportkapcsolatot) ve-

tettük egybe, s ezzel különböző időpontokban meglevő lehetőségeket, "szokásokat"

mutattunk ki, addig az elsőben az azonos mintán belüli két időpontban érvényes állapotról kaptunk képet, vagyis arról, hogy milyenek a házasság tartama alatti társadalmihelyzet-változtatás lehetőségei. Nevezhetjük azt a ,,házasságon belüli mobilitásnak" is.

A házastársak társadalmi helyzete házasságkötéskor

Nézzük meg ezek után részletesebben az 1973. évi házassági mobilitás adatait.

Milyen különbségeket találunk az egyes társadalmi csoportokon belül, és milyen változások történtek 1962—1964—hez hasonlítva?5 (Lásd a 2. táblát.)

A két időpont között általában nem. de az egyes társadalmi rétegek között már erősen érezhető a különbség a házasságkötési gyakoriságok tekintetében. Az elté- rések egyrészt abból adódnak, hogy a felvételben szereplő személyek 1962—1964- ben és 1973—ban nem ugyanazok a személyek voltak, másrészt abból — mint már említettem —. hogy az újonnan belépők (az 1962—1964. és 1973 között házasságot

kötők) házassági ,.szokásai" eltérnek a korábban házasodtakétól.

Összességében véve a homogám házasságok aránya változatlan (mindkét idő-

pontban megközelíti az ötven százalékot, ami természetesen nem jelent pontos azo- nosságot, a fent említett okok miatt). de később látjuk, hogy az egyes társadalmi csoportok a saját csoporton belül kötött házasságok tekintetében nagy változáso—

kon mentek keresztül, s az országos arányszám az egyes társadalmi rétegek közötti

jelentős ingadozások átlagaként alakult ki.

5 Meg kell jegyezni. hogy ez a fajta összehasonlítás is házasságkötéskori társadalmi csoportkapcso- latokat mutat. de szemben az évenként vezetett házassági adatokkal, nem csupán az adott évben házasságot kötöttekét. hanem az adott időoonban éppen házas nők házasságkötéskori párkapcsolatait általában. így (:

házossáakötéskori lehetőségek egy bizonyos fajta "történeti átlagának" összehasonlíta'sára nyújt lehetőséget.

(6)

Azösszeírtkeresőnőkésházastársuktársadalmicsoportjaházasságkötéskor Aférjtársadalmicsoportja házasságkötéskor (az1973.éviadatfelvételszerint.százalék) Afeleségtársadalmicsoportjaházasságkötéskor Vezető. irányító

FelsőszintűEgyéb szak-szellemi alkalmazottfoglalkozású Betanított SzakmunkásmunkásKisiparosSegéd- munkás Mezőgazda- sági dolgozo Egyéb ésisme retlen

2.tábla Összesen Vezető.irányító... Felsőszintűszakalkalmazott.. Egyébszellemifoglalkozású.. Kisiparos... Szakmunkás... Betam'tottmunkás... Segédmunkás... Mezőgazdaságifizikaidolgozó. Egyébésismeretlen... Együtt Vezető.irányító....*... Felsőszintűszakalkalmazott.. Egyébszellemifoglalkozású.. Kisiparos......... Szakmunkás... Betanítottmunkás... Segédmunkás... Mezőgazdaságifizikaidolgozó. Egyébésismeretlen... Összesen

1.9 1.1 0.6 0.5 0.3 0.1 0.1 0.2 5.6 16.7 27,7 5.6 27.7 'll,1 5.6 100,0

21,255,7—3.91.9 24.760,1—-3.86.1 4,461,40.68.0132 0.53.525,84.512,ó 1,12821.015,227,3 0211.111.15,429,713.9 3.0 5.6

9 , 4 3 2

0.47.80.6*5.124,423.1 0,03.20.41.53.5 0.37,2O,23.17.5 1,819,11.26.4152 7,71.9—O,40.1 45810.5—2.01.3 26,13405.11329.2 0,70552.1.821 14.835,018,456,42.63 1.4ó,910,29.72262 1.42.63.15.110,42 0,75.51027.77.61 l,43.11,03.94.1 1000100.010001000100.0

3,5 3,1

7 , 1 o , 4 4 . 4 2 . 0 1 . 1 1 . 2 0 9 6 , 5 3 , 5

100.0

11.5 3.8 8.4 46.5 16,7 38,1 37.4 87.5 15,5 43.3- 0.2 O,3 2.0 2.7 912 10,1 5.6 669 3.0 1000

0.4 0.4 0,5 0.8 0.9 1.2 0. 63.0 5.7 0.2 0.7 0.2 3,3 1.3 20 905 1000

100.0 100.0 100,0 100,0 100.0 NGC 1000 100.0 100.0 100.0 0.7 3,3 10,6 2.5 23.6 11,5 6.5 33. 8.2 100,0

TÁRSADALMl ÁTRETEGZÓDES

521

(7)

A vezető és értelmiségi társadalmi csoportba tartozóknál gyakorlatilag válto-

zatlan maradt a hasonló társadalmi rétegbe tartozó férfival házasságra lépők ará- nya az összes vezető és értelmiségi nő között, viszont az értelmiségi foglalkozású férfiak között többen vannak azok, akik hasonló helyzetű nőt vettek feleségül. Je—

lenleg az értelmiségi nők 72 százalékának szellemi foglalkozású a férje. Az értel- miségi férfiaknak több mint fele szellemi foglalkozású nőt választ házastársnak. de közöttük már jóval több az. aki nem értelmiségi. hanem felsőfokú képzettséget nem igénylő egyéb szellemi nőt vesz el.

Emelkedett az ,,értelmiségi feleség — szakmunkás férj" és csökkent az ,,értel- miségi feleség — egyéb szellemi foglalkozású férj" megoszlású párok aránya az ösz- szes vezető és értelmiségi nőhöz viszonyítva.

Az egyéb szellemi foglalkozások társadalmi csoportjába tartozó nők között azok

vannak többségben, akiknek férje hasonló, illetve szakmunkás foglalkozású. (Kü—

lönösképpen ez utóbbit kell kiemelni, mint olyan házastársi párkapcsolatot. amely egyre gyakoribbá vált az elmúlt években.) Szellemi munkát végző házastársa ál- talában az egyéb szellemi munkát végző nők közel felének van, s ugyanilyen ará—

nyú az egyéb szellemi foglalkozású férjek szellemi foglalkozású nővel kötött házas—

ságának gyakorisága is. (Mindezeket a korrelációs együtthatók is alátámasztják

—— lásd a 3. és a 4. táblát —. mivel az említett rétegek közötti kapcsolatok szorossá—

gának növekedését jelzik.)

A szakmunkás nők között valamelyest csökkent a szellemi foglalkozású és nőtt a szakmunkás férfival házasságra lépők aránya. A szakmunkás férfiak között azok- nak a hányada nőtt, akik egyéb szellemi foglalkozású vagy szakmunkás nőt vettek feleségül. és csökkent a szakképzetlen (segéd- és betanított munkás) nem mező- gazdasági fizikai foglalkozású nővel házasságot kötők aránya az összes szakmun- kás férfihez viszonyítva. A korrelációs együtthatók ebben az esetben is erősödő kapcsolatokat jeleznek.

Azt lehet tehát az adatok alapján kiemelni, hogy az azonos társadalmi cso- portba tartozók házasságkötési arányszámának növekedése mellett a szakmunkás férfiak és az egyéb szellemi foglalkozású nők házasságkötési gyakorisága nőtt. Ez a két társadalmi csoport ,,presztízsének" változását is jelképezi, de emellett az is- kolai végzettségek, a beiskolázások közötti különbségek gyakorlatban való reali- zálódásáról sem szabad megfeledkezni.

A szakképzetlen (segéd— és betanított) munkásnők házasságkötési arányszá—

mai lényegüket tekintve nem változtak. A szakképzetlen munkásnők változatlanul szakképzetlen munkásokhoz mennek feleségül nagy többségben. s a segéd- és be- tanított munkás férfiak pedig hasonló foglalkozású, illetve mezőgazdaságban dol- gozó nőt választanak házastársnak. Emellett még mindig nem elhanyagolható a szakképzetlen fizikai foglalkozású nők és szakmunkás férfiak házasodási gyakori—

sága.

A mezőgazdasági foglalkozások társadalmi csoportjába tartozók házasságkö—

tési ,.szokásai" változtak az eltelt 10 év alatt. A nők esetében csökkent a saját ré—

tegből házasodók, és nőtt a nem mezőgazdasági szakképzett és szakképzetlen fizikai dolgozóval házasságra lépők aránya. Ennek az is oka többek között. hogy a mező—

gazdaság fokozódó gépesítése inkább a férfiakat menti fel a hagyományos mező-

gazdasági munka alól. ami természetesen nem jelenti minden esetben a vidék el-

hagyását. '

A korrelációs együtthatók ugyan mindkét időszakban a mezőgazdasági foglal—

kozásúaknál mutatják a legszorosabb kapcsolatot a feleség és a férj helyzete kö—

zött, a kapcsolat erőssége azonban a tíz év alatt csökkent.

(8)

TÁRSADALMI ATRETEGZÓDES

523 A korrelációs együtthatókat az alábbi képlet alapján számolja ki az SPSS-renclszer PEARSON CORR jelű programja:

z uraim—7)

1

rain

Xi — az x vótozó í—edik megfigyelési értéke (valamelyik házastárs adott társadalmi cso- portja).

yi — az y változó í-edik megfigyelési értéke (a másik fél adott társadalmi csoportja), N —— a megfigyelések száma (az összes megfigyelt házaspár szóma).

ahol:

A program tetszőlegesen sok megfigyelést tartalmazó input adatmatrix korrelációs együtthatóinak kiszámítására alkalmas. A sorokat és az oszlopokat egy vektorhalmaznak tekintve, az egyes vektorpárok között számítja ki a kapcsolat szorosságót.

A Pearson korrelációs együtthatók értéke 4—1 és -—1 között változhat. A i1 azt je- lenti. hogy pozitív, illetve negativ irányú. de mindenképpen erős a kapcsolat, a 0 pedig azt, hogy nincs korreláció a két változó (tehát a nő és házastársa társadalmi csoportja) között.

3. tábla

A kereső nők és házastársaik társadalmi csoport/'a közötti kapcsolatok erősségét mutató korrelációs együtthatók

(az 1962—1964. évi felvétel adatai alapján, százalék)

A kereső társadalmi csoportja házasságkötéskor A házastárs társadalmi

, csoportja Vezető. Egyéb Kis— Szak- Betam'tott Segéd— Mezőgaz—

hazassagkoteskor értelmiségi szellemi iparos munkás munkas munkás (3253;

Vezető. értelmiségi 0282 0.259 —0,014 0.005 -——0,066 —0,084 —0.l92

Egyéb szellemi . . 0.118 0,356 0.005 0.0l7 ——0,035 —0.075 -—0.255

Kisiparos . . . . —0,022 —0.029 0.133 0.077 —0.002 0.002 —-0.074

Szakmunkás . . . —0.048 0.051 0.081 0,117 0.161 0.097 —0.308

Betanított munkás —0,037 —'0,'032 0.002 0.022 0,113 0.073 —0.108

Segédmunkós . . —0.045 —0,086 —0,025 —0.023 0.067 0,167 —0,062

Mezőgazdasági fi-

Zlkai . . . . —0.llő ) —0.329 —0.119 —O,163 —0,204 —0.l35 -—U,686

4. tábla

A kereső nők és házastársaik társadalmi csoportja közötti kapcsolatok erősségét mutató korrelációs együtthatók

(az 1973. évi felvétel adatai alapján, százalék)

A kereső társadalmi csoportja házasságkötéskor

Ahózastárs társadalmi . M "

, CSOPOÉFJ? Vezető, Egyéb Kis- Szak- Betanitott Segéd— de:???-

hazassagkoteskor értelmiségi szellemi . iparos munkás munkás munkás fizíkgi

Vezető. értelmiségi 0.338 0.209 —0,023 —0.022 ——0,055 —0,051 —0.157 Egyéb szellemi . . 0.073 0.371 ——0,020 —0.023 —0.0l8 —0.055 —0,242 Kisiparos . . . . —-0.012 —0.063 0,355 —0,012 —0.011 —0.010 —-0,0'lO Szakmunkás . . . —0.025 0,129 —0,014 0.200 0,188 0.049 —O.298 Betanított munkás —-0.046 -—0,070 —0,005 —0.015 0,147 0.085 —-0,035 Segédmunkás . . —0.03O —0.075 —0.016 —0.014 —0,068 0,163 -—0.031 Mezőgazdasági fi-

zikai. . . . . —-0.095 —0.285 ——0.055 —0.14l —0.229 —0,098 0,628

(9)

Ezeknek a korrelációs együtthatóknak a legfőbb értéke jelen esetben nem ab—

ban rejlik, hogy adott társadalmi csoportok között abszolút nagyságú és erősségű kapcsolatot mutatnak ki, hanem abban. hogy lehetővé teszik az egyes társadalmi csoportok közötti kapcsolatok egymáshoz viszonyítását, és ezzel egy bizonyos fajta rangsor kialakítását. Segítségükkel tehát egyértelműen látszik, hogy mely társa- dalmi csoportok között van kapcsolat, és főleg az, hogy ezek a kapcsolatok a többi

korrelációhoz viszonyítva milyen helyzetűek: erősebbek—e, vagy gyengébbek?

Amint látjuk, ott találunk szorosabb kapcsolatot a nő és házastársa társadalmi helyzete között. ahol a két fél társadalmi hovatartozása megegyezik. Legerősebb a korreláció a mezőgazdasági foglalkozások társadalmi csoportjában. de ennek a kapcsolatnak (: szorossága tíz év alatt bizonyos mértékben gyengült. Második he- lyen a szellemi foglalkozások csoportja áll. mégpedig erősödő kapcsolattal, ami azt

jelenti, hogy egyre több szellemi munkát végző nő házastársa is hasonló foglal- kozású. A kisiparosok. kiskereskedők rétegében a legszembetűnőbb a változás. Ez

a megcsappant létszámú csoport egyre nagyobb mértékben házasodik egymáskö- zött. A szakmunkásoknál is szorosabb a kapcsolat 1973-ban. mint 1962—1964—ben volt. Ez az általános és összefoglaló kép több tényező együttes hatásaként alakult ki. Elsősorban az egyes társadalmi csoportokba tartozók házasságkötési sajátosságai befolyásolják. Egyrészt az. hogy az egyes társadalmi csoportokban milyen arány- ban találhatók a nők és a férfiak, másrészt az, hogy milyen egy adott csoportnak a többi csoporthoz viszonyuló házasságkötési gyakorisága. Befolyásolja többek kö—

zött ezt az általános képet még az is, hogy az összeírt nők és férfiak különböző kor- csoportokba tartoznak. és hogy eltérő apjuk társadalmi helyzete. '

HÁZASSÁGl MOBlLlTÁS AZ APA TÁRSADALMI HELYZETÉNEK FUGGVÉNYÉBEN

Amikor a házassági mobilitás vizsgálata során bevonjuk az elemzésbe a nő apjának csoporthelyzetét is, arra vagyunk kíváncsiak. vajon ez mennyire befolyá- solja a párválasztást; van—e kapcsolat a nő apjának és a nő házastársának társa—

dalmi helyzete között.

5. tábla

A vezető és értelmiségi társadalmi csoportba tartozó nők házastársának és apjának társadalmi helyzete

(százalék)

, A nő apjának társadalmi csoportja 1938-ban Az összes értelmiségi

kereső nő

A férj társadalmi csoportja , Mező- férjének

házasságkötéskor Vezető. Egyéb '%emn'fP" gazdasági társadalmi értelmiségi szellemi Szakmunkás ** "GÉÖ' foglalko- csoportja

munkas zású házasság—

kötéskor

Vezető. értelmiségi . . . . 69.2 54,9 68.4 33,3 25,0 50.0

" Egyeb szellemi . . . . . 19,2 29.0 26,3 28,6 28,1 26.35

Szakmunkás . . . . . . 11,6 9.7 5,3 'l9,0 37,5 16,3

Betonitott munkás . . . . —- —- — - — 1.2

Segédmunkás . . . -— — —- 9.5 - 1,2

Mezőgazdasági fizikai . . . — — —— 4.8 6.3 1.9

Egyéb* . . . . . . . . -- 6.4 4.8 3.1 3.1

Összesen 100.0 100,0 100,0

100,0 100,0 100,0

' Kisiparos. kiskereskedő, egyéb és Ismeretlen foglalkozású.

(10)

TÁRSADALMI ATRETEGZÓDES

525 A vezető és értelmiségi társadalmi csoportba tartozó nők házassági mobilitási arányszámait a nő apjának társadalmi helyzetétől függetlenül vizsgálva azt tapasz- taltuk, hogy a nők felének házastársa is hasonló foglalkozású. (Lásd az 5. tábla utolsó oszlopát.) Ha összevetjük ezeket az adatokat a tábla megfelelő sorainak többi értékével, láthatjuk, hogy mekkora az ingadozás az átlagok (az apa foglalkozásá—

tól független megoszlások) körül. A szellemi foglalkozású és a szakképzett fizikai foglalkozású apák értelmiségi lányai az átlagot meghaladó arányban házasodtak össze vezető és értelmiségi (illetve általában szellemi) foglalkozású férfival. A szak—

képzetlen fizikai foglalkozású apák társadalmi állása már erősen befolyásolta leány—

gyermekük házasságkötési valószínűségét. Ugyanis azok az értelmiségi nők, akik- nek apja az emlitett társadalmi—foglalkozási csoportba tartozott, nagyobb arány—

ban kötöttek házasságot fizikai foglalkozású (főleg szakmunkás) férfival.

Milyen a kép az egyéb szellemi foglalkozású nőknél? Az értelmiségi apák egyéb szellemi foglalkozású lányainak házastársai között 47 százalék az értelmiségi, ho- lott általában (az apa foglalkozásától függetlenül) az egyéb szellemi munkát vég—

ző nők csupán 12 százalékának értelmiségi a férje. A nem vezető vagy értelmiségi foglalkozású apák lányainak többsége azonban általában szakmunkás vagy egyéb szellemi munkát végző férfival köt házasságot. Tehát a felsőfokú képesítés nélkül szellemi munkát folytató nők esetében csak az értelmiségi foglalkozású apák társa—

dalmi állása gyakorol hatást a házasságkötésre.

6. tábla

Az egyéb szel/emi foglalkozások társadalmi csoportjába tartozó nők házastársának és apjának társadalmi helyzete

(százalék)

A apjának társadalmi csoportja 1938-ban Az összes egyéb szellemi_

A férj társadalmi csoportja , Mezőgoz- !"??? no

házasságkötéskor Vezető. Egyéb , gefon't?" dasági férjenek _ értelmiségi szellemi Szakmunkás es 539Éd' foglalko— tarsadalmi

munkas zású csoportia

házasság—

kötéskor

Vezető, értelmiségí . . . . 469 17,0 89 7.9 10,9 12,4

Egyéb szellemi . . . "399 '46,1 40,0 35,1 24,8 34,0

Szakmunkás . . . . . . 10,9 26.1 349 382 392 35,0

Betanitott munkás . . . . 1.6 1.8 5.7 10,5 7.6 6,9

Segédmunkás . . . — 1,8 2,9 2,6 ; 3,8 2,6

Mezőgazdasági fizikai . — 3.0 3.8 2.6 10,ó 5,5

Egyéb* . . . . . . . . 1.6 4,2 3,8 3,1 31 3.6

Összesen 109,0 100,0 100,0 100,0 ) 1010 100,0

' Kisiparos. kiskereskedő. egyéb és ismeretlen foglalkozású.

Mit tapasztalunk a fizikai foglalkozású nőknél? Nézzük először (: szakmunká- sokat. Azt találjuk. hogy az ő esetükben is csak az értelmiségi (és részben az egyéb szellemi foglalkozási) társadalmi csoportba tartozó apák társadalmi helyzete gya- korol az átlagtól eltéritő hatást. A szakmunkásnők 2 százalékának értelmiségi a házastársa (ha nem vesszük figyelembe az apa társadalmi helyzetét), viszont az értelmiségi apák szakmunkás lányai között 20 százalék az, akinek a férje vezető be—

osztású vagy értelmiségi foglalkozású. A szakmunkásnők 13 százalékának egyéb szellemi foglalkozású a házastársa általában. de ha a szakképzettséggel rendel-

(11)

kező nők közül csak azokat tekintjük. akiknelewupjfmértelmiségi. illetve vezető. akkor közöttük 40 százalékban találunk egyéb szellemi foglalkozást folytató férjeket.

7. tábla

A szakmunkás nők házastársának és apjának társadalmi helyzete

(százalék)

A nő apjának társadalmi csoportja 1938-ban Az összes szakmunkás

kereső nő

A férj társadalmi csoportja , Mező- férjének

házasságkötéskor Vezető. Egyéb Bletamtott gazdasági társadalmi értelmiségi szellemi Szakmunkás es seged- foglalko- csoportja munkás zósú házasság- kötéskor

Vezető, értelmiségi . 20,0 7.2 5.2 2.4 0,6 2,4

Egyéb szellemi 40.0 28.6 17,4 7.3 8,8 13.2

Szakmunkás 40.0 35,7 60,9 53,6 55,0 56,2

Betom'tott munkás - 21,4 7.0 11.0 10,6 9.7

Segédmunkás . . — —— 2,6 4.9 7.5 5,1

Mezőgazdasági fizikai . —— — 0.8 11.0 13,1 7,7

Egyéb* —- 7,1 6.1 9.8 4,4 5,7

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100.Ó

' Kisiporos, kiskereskedő. egyéb és ismeretlen foglalkozású.

Az egyéb szellemi foglalkozású apák társadalmi állása is befolyásolja (ha nem

is olyan erős mértékben, mint az értelmiségiek) a házasságkötési gyakoriságokat.

A többi társadalmi csoportnak már nincs számottevő hatása. vagyis a nem értel-

miségi és egyéb szellemi foglalkozású apák szakmunkás lányai legnagyobb részt sza kmunkásokkal kötnek házasságot.

A szakképzetlen fizikai foglalkozású nőiewőwxszázalékánok a férje szakmunkás.

egyharmadának pedig szakképzetlen fizikai dolgozó.

8. tábla

A betanított és segédmunkás nők házastársának és apjának társadalmi helyzete

(százalék)

,. .. , . . _ A "

A no oplonak tarsadalmi csoportja 1938 ban [343333 és segéd- munkás

A férj társadalmi csoportja , Mező- kereső nő

házasságkötéskor Vezető, Egyéb , 39"!me gazdasági férjének értelmiségi szellemi Szakmunkás es seged- foglalko- társadalmi

munkas zású csoportja

házasság—

kötéskor

Vezető. értelmiségi . -— — 1.6 0.5 1,3 1.1

Egyéb szellemi 60.0 10.8 13,8 7.7 5.7 7,7

Szakmunkás 20,0 46,0 42,3 42,5 34,7 38,9

Betanított munkás -— 24,3 19,5 25,8 209 222

Segédmunkós . . 16,2 11,4 142 152 13,8

Mezőgazdasági fizikai . -— - 2,9 7,2 15,5 10,4

Egyéb* . . . 20,0 2,7 8.5 2.1 6.7 5.9

Összesen 100,0 1'00,0 100,0 100,0 100,0 100.0

' Kisiporos, kiskereskedő, egyéb és ismeretlen foglalkozású.

(12)

TÁRSADALMI ATRETEGZÓDES

527 A szakképzetlen fizikai foglalkozású nők esetében a szellemi foglalkozású férjek aránya alacsony (csupán 9 százalék). Ezeken az arányszámokon egyedül az értel- miségi társadalmi csoportba tartozó apák státusa változtat valamit. Az említett cso—

portba tartozó apák betanított munkás lányai 60 százalékban egyéb szellemi mun-

kát végző férfihez mentek feleségül (az átlagos 8 százalékkal szemben), szakmun—

kás férfihez viszont csak 20 százalékban (szemben az átlagos 39 százalékkal), s szakképzetlen fizikai foglalkozású férjeket pedig nem is találunk.

A mezőgazdasági fizikai foglalkozású nők házasságkötési arányszámai igen jellegzetes képet mutatnak. Ez a társadalmi csoport a legzártabb, nemcsak a tár- sadalmi átrétegződés, de a házassági mobilitás. a házassági ,,szokások" tekinteté—

ben is. A mezőgazdaságban dolgozó nők 67 százalékának férje is mezőgazdasági fizikai foglalkozású. Ez az erős mezőgazdaságon belüli házasodási arány még ab—

ban az esetben is fennáll, ha az apa a vezető, értelmiségi társadalmi csoportba tartozik.

9. tábla

A mezőgazdasági foglalkozású nők házastársának és apjának társadalmi helyzete

(százalék)

A nő apjának társadalmi csoportja 1938-ban Az összes mezőgaz—

dasági

A férj társadalmi csoportja , Mező- kereso nő

házasságkötéskor Vezető. Egyéb , Bmet?" gazdasági férjenek , értelmiségi szellemi Szakmunkás es seged- foglalko- tarsadalmi

munkas zású csoportja

házasság—

kötéskor

Vezető. értelmiségi. . . . — 8.7 12 1.2 O,3 O,5

Egyéb szellemi . . . — 4.4 6.3 1.9 1.6 2.0

Szakmunkás . . . — 13,0 28,7 16,8 75 9.2

Betom'tott munkás . . . . —— 13,0 17,5 202 9.1 10,1

Segédmunkás . . . - 8.7 M,?) 9,2 5.0 5.6

Mezőgazdasági fizikai . . . 100,0 47,8 30,0 45,4 712 669

Egyéb* . . . . . . . . —— 4.4 5.0 5.3 5.3 5.7

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

' Kisiporos, kiskereskedő, egyéb és ismeretlen foglalkozású.

Összefoglalva tehát azt állapíthatjuk meg, hogy az apa társadalmi helyzete abban az esetben gyakorol nagyobb hatást a nő házassági mobilitására, ha a nő alacsonyabb iskolai végzettséget, alacsonyabb szakképzettséget igénylő társadalmi csoportban található. Az oklevéllel vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező, értelmiségi, illetve szakmunkás foglalkozások csoportjába tartozó nők párválasztá- sát az apa társadalmi hovatartozása lényegében kevésbé befolyásolja. A nők ezek—

ben a társadalmi—foglalkozási csoportokban inkább saját magukhoz viszonyitanak.

A házastárs társadalmi helyzete tehát nem teljesen független a nő apjának foglal—

kozásától, ez utóbbi azonban nem játszik egyértelmű és elsődleges szerepet a há- zassági kapcsolatok kialakulásában. Az apa társadalmi státusának hatása követ—

keztében a házasságkötési arányszámok az .,ícleális" (vagyis az apa foglalkozásától teljesen független) és a nagyon befolyásolt (mint például az eltartott nők párkap-

csolatai) között helyezkednek el. '

ltt érdemes néhány szót szólni az eltartott nők sajátos helyzetéről. Az eltartott

nők házastársainak társadalmi csoportok szerinti megoszlása lényegesen különbö—

zik a kereső nők házastársainak megoszlási arányszámaitól. Az eltartott nők között

(13)

kevesebb az. akinek a férje szellemi foglalkozású, szakmunkás vagy mezőgazda—

sági fizikai dolgozó, viszont több az. akinek kisiparos vagy segéd—. illetve betanított

munkás.

Tulajdonképpen mondhatnánk, hogy az eltartott nők szempontjából a házas—

ságkötés mindig mobilitással jár, hiszen bármilyen legyen is a férj társadalmi hely- zete. a nem kereső nők számára egy szellemi vagy egy fizikai foglalkozású férfival történő házaságkötés mindenképpen csoportváltást jelent (ha az ,,eltartottakat" kü—

lön társadalmi—foglalkozási csoportként kezeljük). Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha eltekintenénk a nő apjának státusától. amit azonban nem tehetünk meg.

Az eltartott nők esetében ugyanis az apa foglalkozása. társadalmi hovatartozása sokkal nagyobb szerepet játszik a házasságkötésig. mint a ,,saját" státussal rendel—

kező nőkne'l. Az iskolák befejezése után otthon maradó (háztartásbeli) nők környe—

zete. az a társadalmi réteg. amelyben felnőnek. sokkal meghatározóbb az életvitelt illetően. mint a kereső nők esetében. Ez talán némi magyarázatot ad arra a jelen- ségre. hogy az eltartott nők férjének társadalmi helyzete általában közelebb áll a nő apjának társadalmi csoportjához, mint a kereső nőké,

10. tábla

Az azonos társadalmi csoportba tartozó férjek és apák arányának alakulása a kereső és az eltartott nők esetében

A nő apjával azonos társadalmi csoportba tartozó férjek aránya

A nő apjának és férjének társadalmi csoportja (szazalek)

az eltartott (: kereső nők esetében

Vezető, értelmiségi . . . . . . . . . 55,3 442 Egyéb szellemi . . . "* 35,5 32,0 Kisiparos . . . . . . . . . . . . 11,3 6,8 Szakmunkás . . . . . . . . . . . 44,6 37,7 Betanított munkás . . . . , . . . . 26,0 20,7 Segédmunkás . . . 18,5 12,9 Mezőgazdasági foglalkozású . . . . . 43,1 50,0

Tehát az eltartott nők esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy például a vezető. illetve értelmiségi apa leánya hasonló foglalkozású férfihez megy felesé—

gül (kivéve a mezőgazdasági foglalkozásúak társadalmi csoportját), mint a kereső nők esetében.

HÁZASSÁGI MOBlLlTÁS A KORCSOPORT FÚGGVÉNYÉBEN

Milyen eltérő házassági kapcsolatokat találunk az egyes korcsoportokbanp? Hol szorosabb a kapcsolat a férj és a feleség társadalmi helyzete között a házasságkö—

téskor, az 1973. évi adatok alapján? Az idősebb vagy a fiatalabb korosztályokban

nagyobb a homogenitás a házastársak foglalkozásában?

Az azonos társadalmi—foglalkozási kcsopovtba tartozó párok aránya az összes megfelelő korú keresőn belül csökkenő tendenciát mutat: a fiatalabbak között több a ,,vegyes" típusú házasság. nincs olyan merev korlát az egyes foglalkozásokkö-

zött.

(14)

TÁRSADALMI ATRETEGZÓDES

529 Az azonos társadalmi csoportba tartozó házaspárok aránya

az adott korosztályba tartozó összes kereső nőhöz viszonyítva

A feleség

Arányszám korcsoportja

(százalék)

65— éves . . . 37.53

50—54 éves . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32,5 40—44 éves . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30.8 30—34 éves . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27.8 20—24 éves . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29,2

Jól szemlélteti ezt például az egyéb szellemi és a szakmunkás házaspárok ará—

nyának változása. A 20—24 éves egyéb szellemi foglalkozású nők felének szakmun- kás a férje, míg a 65 éves és idősebb nők hasonló arányszáma csupán 14 száza—

lék. Ugyanilyen változást találunk a mezőgazdaságban dolgozó nőknél. A legfia—

talabbak 61 százalékának nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású a férje, a leg—

idősebb korosztályban pedig csak 11 százalék. Ezeket a változásokat nem kis rész- ben okozta az, hogy az egyes foglalkozások társadalmi értékelése megváltozott, az egyes társadalmi csoportokba tartozók életvitele, életmódja közötti különbségek erősen csökkentek. és nem utolsó sorban, hogy a különböző csoportok egymáshoz viszonyított aránya módosult. A szellemi és a fizikai foglalkozásúak egymás közötti házasságkötési gyakorisága nagy változáson ment keresztül.

11. tábla

A különböző korú szellemi foglalkozású feleségek megoszlása a házastárs társadalmi csoportja szerint

(százalék)

A férj társadalmi csoportja

A szellemi foglalkozású feleség kora (év) házasságkötéskor

hozossagkmesm 20—24 1 30—34 ! 40—44 ] 50—54 65—

Szellemi foglalkozású . . 32,5 ) 4ő.6 56,5 64,4 57,2

Szakmunkás . . . . . 44,3 37,3 21,5 19,5 14.3

Szakképzetlen munkás . 11.13 10,9 9,0 4.6 9.5

Mezőgazdasági foglalko- 9.9 4.3 4,0 1.2 9.5

zasu . . . .

Egyéb* . . . . . . . 2.0 0.9 9.0 10,3 9.5

Összesen J 1oo,o ! roo,o l

100,o, ! 1oo,o , mao

* Kisiparos, kiskereskedő, egyéb és ismeretlen foglalkozású.

Az idősebb korosztály felé haladva emelkedik a szellemi foglalkozások társa- dalmi csoportjába tartozó nők között a szellemi, és csökken a fizikai munkát vég—

ző férfivel házasságra lépők aránya.

Generációs különbségként jelentkezik az eltartott feleségek arányának ala—

kulása is. A legfiatalabbak között (értem itt a 20—29 éveseket) a nem kereső fele- ségek aránya 36 százalék, ezzel szemben az idősebbeknél (65 éves és idősebb) ez az arány 54 százalék.

*

Az elmondottak alapján a következőképpen lehet a házassági mobilitás alaku—

lását összefoglalni.

Az 1960-es évek eleje óta történt változások legfőbb jellemzője, hogy az újon- nan házasságot kötő nők között kicsit emelkedett az eltérő társadalmi csoportba

6 Statisztikai Szemle

(15)

tartozó férfivel házasságot kötők aránya. Ezt jól tükrözik a fiatalabb korcsoportba

tartozók házasságkötési arányszámai. Különösen növekedett az egyéb szellemi és -a szakmunkás párok házasságkötési valószinűsége. A mezőgazdasági fizikai fog- ílalkozásúak is nagyobb arányban házasodtak nem mezőgazdasági fizikai foglalko—

zásúakkal. Csökkent viszont az egymástól távol eső társadalmi csoportokba tarto—

zók közötti házasodás gyakorisága. ,

Az összes házas nőt (tehát nemcsak az adott évben házasságra iépőket) te- kintve azt tapasztalhattuk, hogy még mindig igen nagy az azonos társadalmi hely- zetű féllel házastársi kapcsolatban élők aránya. Véleményem szerint. ha ez a fo- lyamat a jövőben sem fog gyorsabban változni (vagyis az újonnan házasságra lé—

pők ..szokásai" nem gyakorolnak olyan erős hatást, hogy a jelenleg már fennálló házastársi kapcsolatok általános képét megváltoztatnák). nem mondhatjuk egyér- telműen. hogy negatív tendenciák érvényesülnek. A nagyon eltérő társadalmi hely- zetű házaspárok jelentős részénél ugyanis a nő az, aki a férjével szemben ,,alacso- nyabb" helyzetű társadalmi csoportba tartozik. Ezeknél a kiegyenlítődés egyértel- műen előnyös. Azok a fiatalok pedig, akik magasabb képzettségi színvonalat igény—

lő társadalmi csoportba tartoznak (például értelmiségi vagy szakmunkás foglalko- zásúak), természetesen szívesen választanak azonos helyzetű, azonos kvalitású part- nert házastársnak. A heterogén párkapcsolatok arán'yának emelkedése főleg az egyes szellemi és fizikai (például a szakmunkás és az egyéb szellemi), valamint a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak közötti házasodás esetén mondható az egyén. és a társadalom szempontjából is előnyösnek.

A társadalmi származás, ha nem is nagy mértékben, de befolyásolja a házas—

ságkötés alakulását, legfőképpen a magasabb képesítést nem igénylő szellemi. il-

letve szakképzettséget nem kívánó fizikai foglalkozósokba tartozó nők esetében.

x A korosztályok közötti eltérések időbeli különbségeknek is tekinthetők, így ösz- sze lehet hasonlítani a háború előtti. illetve a háború utáni nemzedék házasság- kötési ,,szokásait". A tendencia az, hogy a fiatalabb generáció tagjai heterogénebb házassági kapcsolatokban élnek, mint az idősebbek, de emellett bizonyos társa- dalmi csoportok egymással szemben mutatkozó zártsága erősödött.

A házasságokon belül a párok közötti differenciák a nők fokozódó keresővé vá- lása és magasabb iskolázottsági színvonala következtében csökkentek. Gyakorib—

bak az egymáshoz közel eső társadalmi csoportokba tartozók házasságkötései.

Ahogyan emelkedik az idők folyamán a magasabb iskolai végzettséget vagy szaktudást igénylő társadalmi csoportokban a nők száma, ahogyan emelkedik a nők iskolázottsági színvonala s ezáltal a magasabb képzettséggel rendelkező nők száma, úgy nyílik egyre nagyobb lehetőség a magasabb szaktudású férfiak számára azonos (vagy legalábbis nem sokkal alacsonyabb) társadalmi csoportba tartozó nőt feleségül venni. A nemek közötti ..színvonalbeli" különbségek csökkenése nagymér- tékben elősegíti a megfelelő szinten álló partner kiválasztását.

Ha a már korábban is említett hagyományos nézetek lassan eltűnnek. a há- zasságkötésnél nem jön más számításba, csak a kölcsönös vonzalom, az azonos ér- deklődési kör, csupa olyan tényező, amelyek az együttélés szempontjából fontosab—

bak, mint a származás. az apa vagy az anya foglalkozása. Valószínű, hogy akkor a házasságkötés nem lesz ilyen mértékben mobilitást előidéző tényező.

lRODALOM

(1) Beníni, R.: Principii di demográfia. G. Barbara. Firenze. 1901. 298 old.

(2) Vukovich György: A három alapvető társadalmi réteg házassági mobilitása. Demográfia. 1962. évi 3. sz. 288—314. old.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Köztudomásu, hogy a' jövedelemadó törvény a magánal- kalmazottak létminimumát 8600 pengőben állapítja meg, mig más jövedelmeknél a létminimum lecsökken 1000 pengőre.

Interjús vizsgálataink eredményei azonban rávilágítottak arra, hogy a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó férfiak körében eltérő társadalmi normák

Ennek ellenére az 1950-es években valamelyest nőtt a válások száma, főként a falusi társadalmi viszonyok és normák átalakulása, illetve a nők társadalmi szerepének

Az „elnőiesedés” jeleit mutatja, hogy a Budapesti Tudományegyetem hallgatóinak az 1917–1918-as tanévben már több, mint 40%-át adták, a bölcsészettudományi karon pedig

Senkit nem lephet meg e konfliktusok léte, hiszen a széles értelemben vett szabadságnak biztosított elsődlegesség arra épül, hogy elutasítjuk a hasznosság, gazdagság,

A nők esetében tehát a férfiakétól eltérően az a helyzet alakult ki, hogy a mezőgazdaságból az átrétegző- dés nemcsak az ipari fizikai foglalkozásokba volt erős, hanem

A férfiak A nők. Azokat a társadalmi csoportokat emeltük ki. amelyeknél :: jövedelemkiegészitő szellemi, illetve nem mezőgazdasági fizikai munka gyakrabban előfordult... azo-

A mi nézőpontunkból ítélve azonban ez a jelentős szellemi áramlat, éppen azért,, mert a magyar társadalmi valóság állapotát tükrözte, a társadalmi fejlettség ob-