Az elektronikus számológépek bevezetésének hatása a statisztikai munkára

AZ ELEKTRONlK—US SZÁMOLÓGÉPEK

** BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA * A STATISZTIKAI MUNKÁRA

DR. ORMAI LÁSZLÓ

, Ma már szinte közhely számba, megy az a megjegyzés, hogy a technikai-Undo—

mányos forradalom korát éljük. Bizonyos azonban, hogy ez a fejlődési folyamat a következő években, illetve évtizedekben sem fog lelamúlni, sőt a terinelésautoma—í—

tizálása révén gyorsulni fog, s ez maga után vonja agaZdasági irányításterületén alkalmazott eszközöknek (a gazdasági irányítás technikájának) mind erőteljesebb

fejlődését is. Nagyobb jelentőségű vagy hosszabb időszakna szóló döntsek meg—

hozatalához nagy tömegű, pontos információra van szükség, s nem közömbös az

sem hogy ezek mikor, milyen formában állnak rendelkezésre és hogyan kerülnek értékelésre. Ezek a társadalmi és gazdasági élet bonyolult jelenségeire, összefüg—

géseire vonatkozó információk már nem dolgozhatok fel hagyományos manuális úton, hanem segítségül kell hívni a különböző ügyviteli gépeket és közöttük egyre nagyobb súllyal az elektronikus számolóberendezéseket E gépek nélkül a szüksé—

ges információk jelentékeny része elő sem állítható. Talán ezzel összefüggésben lehet a legjobban értékelni az elektronikus adatfeldolgozás nehezen lemérhető eredményét: az eddig felszínen nem jelentkező adatszükségletek kielégítését, az eddig ki nem használt gazdasági lehetőségek realizálását

A nagyteljesitményű elektronikus számológépek —- bár bevezetésüket és al—

kalmazásukat nagy vita előzte meg — a XX. század 40—es éveitől — alig 3 évtized alátt —— rendkívül gyorsan fejlődtek, tökéletesedtek A fejlődés mértékét talán csak

az atomfizika területén bekövetkezett gyom előrehaladáehoz lehet haeonilítani. A

XV IH. ———XX. században a műszaki fejleszbéeatemelesben a fizikai munka hely—et—

tesítés-ére, a munka meggyorsításána, a termelékenység növeléaene irányult, a XX.

század középső hamadától pedig a szellemi munka tennelékenységenek fokozása vált központi kérdéssé. A XX. század elejétől, de főleg a második világháború ntáni időszakban jelentősen növekedett a szellemi dolgozóknak, az összes foglal—

koztatottakxhoz viszonyított aránya. Magyarországon például az 1900. évi 6, 4 szá——

zalékról 1920-ban 10,,2 1940—ben 11,8 és 1960—ban 21, 2 százalé-km nőtt. Hasonló tendenciát mutatnak a fejlett ipari onszágok arányszámai is. Semmiképpen sem összehasonlítási alapként, csupán a tendenciák ezonössagának megállapítása érde- kében vizsgáljuk meg az Egyesült Államok ugyanazon időpontokra vonatkozó adatait, ezek: 13,1; 20 6; 24,4 és 35,5 százalék. Jól látható, hogy mig a szellemi dol—

gozók arányának növekedési üteme 1940—ig nagyjából megegyezik, IMO-től ——

valószinűleg éppen az igazgatási ügyvitel fokozott gépesítéeének eredményeként

—— az Egyesült Államokban lassabban növekszik, mint nálunk.

LDR. ORMAI: AZ .ELEKTRONIKUS SZÁMOLÓGÉPEK 5339

—A gépesítésí szinvonal vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az adminisztratív munka gépesítését jelentősen befolyásolja az érintett terület dolgozóinak bérszínvonala. Ezért azokban az országokban, ahol az admi—

nisztratív dolgozók bérszínvonala alacsony szinten van, a ge'-pi berendezések Vi—

szonylagosan költséges volta miatt az igazgatás gépesítése nehezebben terjedt el.

Az elektronikus számológépek első változatait elsősorban olyan tudományos feladatok megoldására használták, amelyek tömeges matematikai számításokat kÖVeteltek meg, ahol nagy gazdasági hatékonyságot biztosítottak és elősegítették a tudomány és a technika fejlődését. Az utóbbi évtizedben a fejlett ipari országok;

ban adatfeldolgozási feladatokra is mind nagyobb mértékben veszik igénybe a számítógépeket, —-— s ennek köszönhető a számítógépek nagy "szériában történő

gyártása.

)

A szocialista országok számitógép ipara, amely nem rendelkezett hagyomá- nyokkal és jelentős tapasztalatokkal, az utóbbi évtizedben [jelentős előrehaladás,—

ról tett tanúságot. A fejlesztésikérdésekkel behatóan foglalkozik, és megoldása éré-

dekében nagy áldozatokat hoz Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság

'és Lengyelország, főként a kisebb kategóriába tartozó számítógépek gyártásánál.

A nagyobb kategóriában azonban előreláthatóan csupán a Szovjetunió számitó—

gépgyár—tása lesz képes a 70—es évek első felében a legmagasabb szinvonalú, adat—

feldolgozásra alkalmas elektronikus számoló—berendeze'sek sorozatgyártására.

A Szovjetunióban az elmult évtizedben elsősorban tudományos és műszaki számítások céljára alkalmas számológépeket hoztak létre. Az adat—feldolgozáshoz 'elengedhetetlenül szükséges ún. perifériális egységek fejlesztése azonban — mint ahogy azt az illetékes szovjet szervek határozata feltárta, fejlesztési irányelvei kia,- mondják 4— nem tartott lépést az igényekkel. Ez a' tény befolyással volt a szocia—

lista országok egész ügyvitelének, így 'a statisztika gépesítésének színvonalára is.

Ennek felismerése kapcsán jött létre az 1960—es évek elején a KGST ügyvitelgég pesitési munkacsoportja, mely célul tűzte ki a statisztikai feldolgozások szinvonal;

lának emelését, a korszerű feldolgozási módszerek elterjesztését, a tagországok között e tárgykörben megvalósítandó tapasztalatcserét. Az utóbbi években a sta—

tisztikai munka gépesítése területén a szocialista országok statisztikai hivatalainak nagy részében jelentős fejlődés következett be. Több statisztikai hivatal kapott elektronikus számolóberendezést, a statisztikai szervek közösen tanulmányozzák a számitóközpont—hálózat létrehozásával, az adatok távolságú továbbításával, Viale;- mint az elektronikus számológépek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdé§

seket. Az eddigi tapasztalatok, valamint a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság számológépgyártó iparának fejlesztési tervei arra engednek következ- tetni, hogy ez a fejlődés —— már ami az elektronikus számolőberendezések felhasz——

nálását illeti -——— a közeljövőben (gyorsulni fog. '

A kapitalista országok számológépgyártásában jelenleg az Egyesült Államoké a vezető szerep. A világ számolóberendezéseinek mintegy 75 százalékát termelik, európai leányvállalataik, érdekeltségeik réven azonban a világ számítógép iparáé

nak közel 90 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. ' ' ' '

A XX. században a termelő berendezések fejlesztésével —— mint ismeretes —'—

nem haladt megfelelően együtt a szervezéstudomány, az irányítás módszereinek fejlődése, a vezetési tevékenység egyes fázisainak au—tomatizálása. Ez az elmaradás

erősen megmutatkozott az elektronikus berendezések elterjedésének idején , és

korlátozta azok hatékonyabb alkalmazá-sát. Még ma is vannak, akik —— a vonat-'- kozó információk hiányakövetkeztében — hajlamosak arra,,hogy a korszerű ügy—

viteltechnikát az elektronikus számoló'berendezésekkel azonosítsa—k, s azoktól—vau

640 _ _ . . * DR. ommtrmszm

lamiféle csodát várjanak. Valójában az elektmnikus számológépek a korszerű ügy- vitelterhnikának csupán egyik—igaz, hogy jelenleg legmagasabb szintű-ésaz—

közét jelentik. A gazdasági vezetésnek a szervezetet, az infomnáció- és döntési rendszert a korszerű ügyviteltechnika elemeinek ismerete alapján kell kialakítani _és ebben a szükség szerinti mértékben kell szerepet adni az elektronikus ,,berenden zéseknek. Természetesen nem minden feladat megoldása kívánja meg a legmaga—

isabb szintű technikát. Nem mindig a legmodernebb a legjobb és nem minden eset—-

tena legjobb a legalkalmasabb Az elektronikus berendezések beállításánál nem

szabad Csupán sebességükből, abból kiindulni, hogy más eszközöknél mennyivel

gyorsabban végeznek el bizonyos feladatokat, hanem azt is figyelembe kell ven— —

ni, hogy milyen döntésekre van szükség, ezekhez milyen és mennyi információ

szükséges, 5 utóbbiak feldolgozásához mennyi idő áll rendelkezésre. Ha ez meg-—

történt, akkor lehet eldönteni, hogy a feladat végrehajtásához milyen eszközökre van szükség. Röviden: nem a géphez kell a feladatokat méretezni, hanem a fel- adatoknak megfelelően kell a gépet kiválasztani. Természetesen ennek az optimális

megoldásnak sok esetben anyagi akadályai vannak

, Az elektronikus berendezés alkalmazásánál legtöbbször az adott szervezetből, réndszaből, az ismert szükségletekből, azokkielégítésére korábban isalkalma-

zött módszerekből indulnak ki, s ezeket akarják hozzáidomitani az új technikához, pedig az új technika differenciálódása, a nemzetközi munkamegosztás bővülése

a gazdasági szervezetek bonyolnltságanak növelése irányában hatnak. A gazdasági

fvezetők az egész világon már ma is túl vannak terhelve s minthogy a jövőben fo—

kozottabben törekedniök kell az egzakt eljárásai—: és tndományos módszerek (töb—

' bek között például az operáció-kutatás, kibernetika, matematikai módszerek) al- kalmazásána és felhasználására, feladataikat csak új vezetési módszerekkel és tech—

nikával oldhatják meg. Ezt támasztják alá a már ma is fennálló és jelenleg is álta—

lánosnak tekinthető olyan problémák: mint a termelés irányításának nehémégei,

a felhalmozott készletek gyers áttekintésének problémái, a fogyasztási igények lassú [elismerése, az indokoltnál nagyobb szellemi kapacitás rutinmunkával tör—

ténő lekötése Az elektronikus technika alkalmazásának bevezetése terén még csak, a kezdeti lépéseket tettük meg, az igazi fejlödés csak a jövőben várható, valószínűnek és ésszerűnek látszik azonban már most is, hogy nagyon sok mun—

kát a jövőben is hagyományos módon kell majd végezni, mert a programozási, valamint a gépi ráfordítások a munkák egy részének elektronikus számológépen történő elvégzését nem teszik gazdaságossá. Az elektronikus számológép alkalmas ugyan minden feldolgozási probléma megoldására, de lehetséges, hogy más, egy-—

szerűbb eszközök hatékonyabb, gazdaságosabb megoldást biztosítanak. Ezért az elektronikus számolóberendezés optimális kihasználásához, a korszerű adatfeldol—

gozási módszerek hatékony alkalmazásához olyan szervezési szakemberek kelle—

nek, akik képesek az új technika ismeretében optimális szervezet létrehozására, a megfelelő algoritmusok1 kialakítására. A ,munklaerőkérdés az ügyvitelgépesítés kulosproblémája, mert különösen a magasan kvalifikált szakemberek (szervezők, programozók, mérnökök) tekintetében Világszerte igen nagy hiány !mutatkozik.

Ez a hiány pedig a következő esztendőkben valószinűleg tovább fog növekedni, mert az állami oktatás nehezen tudja követni a szükségletek növekedésének je—

lenlegi ütemét.

, Az elektronikus számológépeket minden területen fel lehet hasmálni, ahol valamilyen algoritmusba foglalható szellemi tevékenységet kell elvégezni Az

' Algoritmusnak nevezzük a formális szabályok azon rendszerét, amelyek pontosan meghatá—

rozzák valamely feladat megoldásának menetét. _

AZ ELEKTRONIKUS SZÁMOLÓGEPEK 641

elektronikus számológépek azt a feladatot képesek elvégezni, amelyre utasítják őket. Ezt fontosnak tartom leszögezni, mert a szinte fantasztikusnak tűnő gyor- saság, a bonyolult mechanizmus sokszor ,,fetlislizáljxa" a számológépeket és elősegíti valamilyen félelemérzetnek kialakítását, amely abból táplálkozik, hogy a gép kí—

szoritja az embert. Ez a tévhit azt hiszem az automatizálás hatásának, terjedele- menek túlbemüléséből táplálkozik. A gépek bármennyire ,,okosak" is, tudásuk csak arra szorítkozhat amire az ember utasítja őket2

A statisztikai munka minőségét két döntő tényező befolyásolja: a statisztikai elmélet színvonala és a rendelkezésre álló technikai eszközök fejlettsége, melyek kölcsönhatásban állnak egymással. Az elektronikus számolóber'endezések jelentős mértékben befolyásolják a statisztikai munk—át. Nemes-alk a feldolgozási módszerek megjavítását, korszerűsítését szolgálják, hanem — mint erre már céloztam —— telje—- sen új koncepciót igenyelnek, go—ndolkodásmódunk átértékelését követelik meg.

Az új bemendezések alapjaiban változtatták meg a hagyományos feldolgozások "lé?

pésekre tördel " munkafolyamatait. A lyukkártyagépek használata idején az egyes lépések elvégzése speciális (rendező—, válogató-, másoló-, számoló-lyukasztó—, táb—

lázó— stb.) gépeken történt. Az elektronikus számológépek a különböző munkasza—

kaszo-kat, lépéseket összesítik, s zámt adatfeldolgozó rendszer lehetőségét terem- tik meg.

Tekintsük át, hogy az új technikai eszköz okozta változások milyen hatással vannak a statisztikai munkára.

Valamely statisztikai feladat létrejöttét tárgyi szükségszerűség határozza meg.

A feladat megvalósitása, elvégzése nagymértékben függ a rendelkezésre álló sze- mélyi és technikai "apparátus színvonalától, helyesebben —— a gyakorlatban — e tényezők szelektív hatása érvényesül a' feladat kijelölésénél. Nyilvánvalóan csak akkor lehet elvégezni, vagy reálisan kitűzni valamely feladat-ot, ha rendelkezésre állanak a végrehajtáshoz szükséges lehetőségek. Mi sem bizonyítja ezt a tényt jobban, mint az, hogy a Statisztikai Hivatalban beállított új berendezések lökés—

szerűen nöVelték a feldolgozási igényeket. Az igények növekedésének, illetve azok teljesitésének nyomon követését, a számokkal tört-énő összehasonlítást megnehezi—

tik az egymástól eltérő jellegű munkák, a különböző kapacitású, szinvonalú gépek.

Közel járunk azonban az igazsághoz, ha a nendelkezésre álló adatok, valamint a különböző tényezők összegezése alapján a jelenleg Végzett múnkavolument 1960—- hoz viszonyítva 10:1 nagyságrendűnek ítéljük meg. Tapasztalataink szerint az új feldolgozási eszközök beállítása minden alkalommal új igényeket hozott felszínre, illetve módosította a már meglevőket. Ez történt legutóbb az ICT 1904—es számoló-' berendezés üzembe állítását követően is, amikor a matematikai módszereknekaz"

adatfeldolgozás területén történő fokozatos térhódítását figyelhetjük meg. Ez ter—

mészetes következménye annak, hogy a számológép lehetőséget nyújt a modern gazdasági-matematikai módszerek gyakorlati kipróbálására, alkalmazására. S hogy a felhasználók élnek az adott lehetőségekkel, mi sem bizonyítja jobban mint az—

1967- ben elvégzett vagy előkészített munkák jellege (ágazati kapcsolatok mérlege, népesség-előrejelzés, többváltozós korreláció és regresszió-számítások). , A matematikai jellegű problémák mellett mind gyakrabban jelentkeznek az ún. ,,határ feladatok", melyeknél az adatfeldolgozási és matematikai megoldások

, ! Az utasítás olyan információ, amely bizonyos időszakokra a számológép működését meg-—

határozza Ilyen utasxtások sorozata alkotja a programot, amely alapján a számológép automati—

kusan dolgozik. A programot a feladat végrehajtása előtt össze kell állítani és be kell táplálni a végrehajtásra kijelölt berendezésbe A program megírása csak ldö és programozási technika kér—

dése, a nehézség a feladat algoritmlzálásában, annak megállapításában rejlik, hogy milyen köz- gazdasági problémák kezelhetők matematikai modellekkel, és milyen modelleket lehet egyes problémák megoldására felhasználni.

642 - DR. emu: utazna

együtt jelentkeznek. Különösen a reprezentatív a—datfelvételek feldolgozása kap—-

mán kerül sor matematikai-statisztikai problémák megoldására (szóráevizegálat,

.variancia—elemzes, különböző kvartilisek számítása stb.). ' § _ Megteremtődnek a modellszámítás feltételei. A közgazdaságtudomámy az

utóbbi években sok olyan modellt alkotott, melyek a különböző gazdasági terüle— —

tek és folyamatok egymás közötti összefüggésének rendszerét, kapcsolatait tárják — fel és továbbá ösztönzést adhat ilyen model-lek kidolgozására. Különös-en fontos—lez— _

most, amikor megnövekedtek azok a feladatok, amelyeknek a megoldása mak sta- tisztikai modellekkel lehetséges. Az ezen a területen fellépő számítástechmikai fel—_

adatok igen nagyok. Növekszik az elvégzett munkák pontossága. Egyrészt azért, mert a gépi folyamat önmaga is kevesebb hibafom'ást rejt magában, másrészt mert megnövekszik a géppel végezhető ellenőrzések lehetősége. Már a lyukkártya—

.technika fejlődése is előtérbe helyezte a gépi úton végzett kódell'enőrzéseket, az

elektronikus számolóberendezések pedig ezeket a lehetőségeket kiszélmit'ik, lehe—

tőséget teremtenek az alapadatok komplex ellenőrzésére.

Az ellenőrzés általában az alábbi intézkedéseket foglalja magában:

11. megelőző intézkedések a hibaelőfordulás valóezínűségének csökkentése céljából;

2. az előforduló hibák felfedése; '

l' '3. a hibák kijavítása; t

, Ezek az ellenőrzési munkafázisok függetlenek a feldolgozási eszköztől, aZokcat ;

mindenképpen el kell végezni. Természetesen másként történik a munka elvégzése

lyukkártya és másként elektronikus számolóberendezések alkalmazása esetén. "Ez

utóbbi esetében a tényleges feldolgozást tárolt program végzi, mely lépésről llé—

pésre haladva hajtja Végre a feldolgozási'utasitásokat. A teljes feldolgozást általá—

ban egy (vagy csupán néhány) gépmenetben végzik, így a' közbenső eredmények értékelésére, helyesbítésére a lehetőségek korlátozottak, elvégzésüket.—— minthogy növelik a feldolgozások ídőszükségletét —- csak nagyon nyomós okok indokolhat—

ják. Ezért az alapadatokban vagy akár a programban fellelhető hibák feltárását _valamilyen módon automatizálni kell. Erre szolgálnak az ún. ellenőrző programok, melyek révén a számológép megállapítja .a vizsgált adat-ok valószínűségét. Ilyen módszerek: a lyukkártyák számolása, különféle ellenőrző összegek kiszámítása, sorrendi ellenőrzés, az előfordulás ellenőrzése (bizonyos kódszámokat csak megha- tározott ,,diszkrét" értékek vehetnek fel, a nem jelzett előfordulást a gép észre—

veszi), logikai nagyságrendi ellenőrzés ('az eljárás feltételezi, hogy bizonyos adatok-4 nál ismert az adat értékének alsó és felső határa; például egy hónapban nem, lehet 31 napnál több, bizonyos tételek nem lehetnek negatívak), speciális végösszeg

ellenőrzése. —

A programozott, automatizált ellenőrzés alkalmazásának lehetőségeit az alap—

anyag szerkezete és a programozó szaktudása, ötletességie határozza meg. A ma—

nuális úton végzett ellenőrzéshez viszonyítva előnyei kézzelfoghatók: gyorsabb, pontosabb, mégsem jelent kielégítő megoldást, mert csupán az adatok javításának egyik fázisa, a hibák megállapítása történt meg, a helyesbítés elvégzése még hátra van. Az automatizált ellenőrzés ma már széles körűen elterjedt és alkalinozott módszer, az automatikus helyesbítés kérdése azonban még távolrólsinos megoldva, a hibák javítása döntő részben kézi úton történik, és rendkívül V'munkaigény-esl Ezért a jövőben feltétlenül ki kell—fejleszteni a statisztikai adatok helyesbítésé—

nek általános elméletét, foglalkozni kell a statiSztilkai adatokba-n előfordulható tél—'

vedések tennéxszetével, eredetével, gyakoriságával, eloszlásával és az azok kezelé—

Az 'ELEKTRONIKUS SZAMOLOGÉPEK " 643

sére alkalmas módszerekkel. Meg kell állapitani a megengedhető hibák határait, el kell különíteni a lényegtelen hibákat, s ezekre ki kell dolgozni az automatikus hibajavítás megfelelő módszereit. Ennek a munkának a megindításához és ered-

ményes elvégzéséhez bizonyos felfogásbeli változásokra is szükség van a statisz—

tikai munkában. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a statisztikusok jelentős része túl—

ságosan nagy figyelmet szentel az fm. "számszerű adategyeztetés" kérdésének,

figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az előforduló hibák nagy részét a nem

lényeges hibák teszik ki, s hogy ezeknek helyesbítése rendkívül sok időt emészt

fel. 'A helyesbítésme fordított idő és energia nem áll arányban az eredmény mi—

nőségében bekövetkezett változással. Nem feltétlenül kell tehát a teljes hiba—

mentességet megközelítő ellenőrző prog—vámok készítéséne törekedni, meg kell elé—

gedni olyan ellenőrzési szempontok megszenkesztéséyel, melyekkel kielégítő biz—

tonságot lehet elérni. A géppel végzett ellenőrzés ugyanis jelentős költséggel jár:

áz ellenőrző program-ok megírása rendkívül munkaigényes, alkalmazásuk növeli a feldolgozás idejét. Ezzel nem akaromaz ellenőrző programok szükségességét vi-

tatni, csupán fel kívánom hívni a figyelmet, hogy a kódellenőrzések szempontjai—

nak összeállításánál csak a feltétlenül szükségeseket vegyük figyelembe, ne kény- szerítsük'a gépet ,,üres járato " ra

"A- berendezések nagy működési sebessége, a rendelkezésre álló memóriaka—

pacitás az eddiginél mélyebb, részletesebb táblabontáso-kat tesz lehetővé. Ez a nagy

lehetőség azonban veszélyeket is hordoz magában. A gyakorlatilag korlátlan lehe- tősé'gieli sokezer azt eredményezik, hogy a statisztikus elveszti mértéktartását, és a VáltUZat—ok olyan nagy számát igényli, ami sem költségveté-siesem felhasználási szempontból nem szükséges Kétségtelen, hogy a sok szempontra kiterjedő mély táblabontások jelentősen hozzájárulhatnak a közgazdasági elemzés szinvonalának emeléséhez, a lényeges tendenciák megközelítéséhez. Azt is figyelembe kell azon—

ban venni, hogy minden feldolgozásnál van egy optimális változatszám, ami még

hasznos, ezen a határon túl azonban a felhalmozódott adattömeg áttekintése már nem lehetséges. Az olyan statisztikai adattömeg gyártásának pedig semmi értelme

nincs, amely felett felhasználójaelveszti uralmát, áttekintését, amelynek kezelését megoldani nem lehet. *

Az új technika beuezetése esetén általában csökken a feldolgozások átfutási ideje A csökkenés merteke azonban nemegyszer walódást okoz, meg sem közelíti a várakozást. Ez azzal magyarázható, hogy a tényleges, tehát az elektronikus gé—

pen lebonyolódó feldolgozási tevékenység a feldolgozási munkának csak egyik és a legtöbb esetben nem is a legmunkaágéonyesebh folyamata.

A statisztikai adatok feldolgozását 4 alapvető munkafolyamatra lehet bontani.

Ezek. az előkészítés, a prognamozás, a lyukasztás és a gépekkel végzett csoportosí—

tási, számítási es nyomtatási tevékenység. Ezek a munkafolyamatok lényegében megegyeznek a lyukkártyagépeknél alkalmazott munkafolyamatokkal, A, lénye—

ges különbség ezek egymás közötti arányának eltolódásában van. Amíg ugyanis az előkészítés és lyukasztási tevékenység időszükséglete lényegében ma is válto—

zaítlan, a programozásra fordított idő megnövekedett és csupán a 4, munkafázis egyike, a gépi feldolgozási tevékenység időtartama csökkent. A lyukkártya—bérem dezések a géppel végzett munkafolyamatot is több fázisra bontották és az esetek többségében! egy adott kártya'anyagnak sokszor kellett átfutnia a különböző gépe—

ken, mig a szükséges táblák elkészültek. Az elektronikus berendezések ezeketa "fá—

zisokat ösSzeVonták s megteremtettéka lehetőségét annak, hogy a tényleges feldolá gozási munkát a gépen egy múnkafolyamatban végezzük el. Fentiekből tehát'könye nyenmegállapítható, hogyaz átfutási idő wökkenését egyrészt a géppel végzett

544— - _ un.-:onumrmnzne

munkák időtartamának csökkenése másrészt agit-ímet vegzett 'vmu—nleáfolyemat ' ' tartamának a többi murkafolyamat időtartamához viszonyított aránya határozza, meg. AZoknál a munkáknál ugyanis *.ilyenekfa matematikai számítások. *; Emma?

lyekn'él kevés adattal végzett bonyolult számítási feladatokról van szó, .az áttutáei idő lenyegesen (sokszor egytizedére) f csökken. Azoknál a munkáknál viszont, amelyeknél nagy adattömegről és viszonylag. egyszerű számítást: tevékenységről *' "A van szó;—a csökkenés korántsem ilyen jelentős. Ezeknéla számítási-. munkeíoiya'e mat -— melynek időtartamát az elektronikus berendezések csökkenteni képmk -——1—

súlya a lyukasztáeí (az adathordozó előállítását szolgáló) munkafolyamatba képest

csekely. A lyukkártya még ma ——- az elektronikus berendezések korszakában -—- is '

az eredeti adatok átvitelének legelterjedtebb formája. (Az utóbbi évtizedben a tw—

domanymuműsmki számítási feladatokra üzembe állitott szaknítógiépeknél elter—

jedt a lyukszalag fokozottabb alkalmazása.) Az ismerte-bb elektronikus rendsz—erek közül csaknem mindegyik rendelkezik negysebemégű kártyaolvasóval.'A*legüjabb

készülékek óránként 120—160000 lyukkártyát, Vagyis több mint 104 millió jelet

képesek leolvasni. Ez a sebesség azonban a legtöbb. szamolóberendezés műVele'tr- ; ' végző sebességéhez képest továbbna is csekély. Még nagyobb az aránytalanság, ha ' a lyukkártya lywkasztásának időtartamát vizsgáljuk. A lywkasztás telj—esen rna—- nuális tevékenység, és sebessége-a lyukasztani-idegi és fizikai készsége-inek függ—

vénye. Az irodagépipar az utóbbi években óriási Herdfeszitéeeket tett e probléma

megoldása érdekében, 6 bár sok igen biztató kísérletnek, sőft eredménynek'is lehe—-

tünk tanúi —— több olyan berendezés üzemel,-_ amely autmnatizálja azelsődleges

adatátviteli tevékenységet —, a sok korlátozó tényező miatt évek fognak eltelni, míg minden igényt kielégítő, tömegesithető eredmenyek születnek.

, 1. tábla

_ Néhány adatfelvétel feldolgozásának munkaszükséglete

Lyukat-mási és ' ' x

- Táblázási Egyéb gépi Ellenórzési Az adatfelvétel megnevezése kontrollálási '

idő (óta)

Városi 'háztartásstatisztika A _ '

.1965 ... 1000 150 -— 300

1966 ... 1000 ' ! 25 —- 100

Ipar—statisztika. '

' 1965. —. ... " 2300 * 800 1200 * ( 450

]966* ... 1600 170 650 — 200

Külkereskedelem . . _

' 1967. III. negyedév ... 220** 70 60 4 ' 30

l967."IV. negyedév ... 40** ' 45 15 ' ' 20

* Az 1965. évihez képest csökkentett igény.

" Rendező gépi óra.

- Az 1965. évi feldolgozásokat, valamint a II.- negyedévi külkereskedelmi je—

lentést hagyományos lyukkártyarend-szerű gépeken, 'a többi feldolgozást pedig azXICT 1904 elektronikus számológépen végezték el.

A kártyalyukasztás nagy időszükéégletére tekintettel 1967—ben a Vándor-—

lási statisztikai felvétel feldolgozásánál'új módszert vezettünk be. Korábban a

bizonylatokat kézi úton kódoltákjníájd a kártyalyukasZisás és kontrollálás után

következett a tényleges feldolgozás. "Az új 'm'ódszer kiindulási'elapjául az

ADDO—X gyártmányú szalaglyukasztó—berendezés szolgál,' melynek segítségével

Az Enemwmvs SZAMOLOGÉPEK 645

a' kódolókő'kÖZVetlenül' lyuksialagrá kódolják áz adatokafi, a lyukszalag pedig adathordozóként szerepel IgyÉjele'r—ltősen lerövidült a kódolási munkafázís és tel;

jesenelmaradt a lyukasztám-akontrollalám munkafolyamat. (Lásd azábrát.)

Belső vándorlási statisztika

(állandó kijelentő, állandó bejelentő, ideiglenes kijelentő)

7.983.th * " ) _"793z5'r

, : [efa/mari; Jaazwmáó ; ' , _ _ ,.

, fá/bpáűs/ahy Mire/ef ; , " , ' Mire/ef fáfamf/ár/J'M); _, ; .;

— ' .)"zámyyár ,1' : ' - , ' Jár/igyál" '

2000 '; , ' ; ; . , ; 2000

- 4 Jip/'úíwás , " " ' ', , szar/hozás , —

. Izé/77 án , * ) ;. 52.777) án

%% gáz/azás W * ' mia . 7000 '

7 500 [%i/És ]P/EII/ÉS főt?" Iwa/á"

—' E,:77300 E,:saoa

§ __ _ * lyűfafjű?£7Á/£VWI)M § : 7.900 ályba/air ;

; [1500 maa/ges;

'Eé'zfő 500 ;

- űfúizyá/Éem * , /. 5. 7. ,

; 892 Ker/denk E ' , ' FWW/ís ' e

' ,, 386 [áá/525; § _ . Fpéúafbfás 70

, 7.9 [g)/áá yekmé " * űnyayfafás ! 76'

,15557352 ' '.L , . , .Ez: 94

, i f_pg f/lenőpzís ', _ _ ' [Vevő/75.5- _ 7—5g

227235? "* "* ,; " ii)-359244

Az "átfutási idő'osökkenféfséöen'xnágy sierepük Van az igényeket összeállító

statisztikusok-nak. Mikor a statisztikai feldolgozások munkafolyamatainak időbeli eltolódását említettem, érintettem a programozás időtartamának novekedeset.

Az elektromkus berendezésre készített program több szervezői kapacitást igényel, mint a lyukkártyagépeknél Ezenfelül van még egy igen fontos különbség; ami még kevéssé ment át a köztudatba. Ez pedig az a tény, hogy lyukkártyagépek

használata esetén alprogramotv készítőnek lehetősége Van —— a szakaszos feldol—

gozás következményeként--- e feldolgozással párhuzamos programírásra Amíg az első Változatok készültek, megírta. a következők programjait stb. Az elektro—

nikus berendezés esetében azmban erre nincs lehetőség. Itt az átfutási időCsák

akkor csökkenthető, ha az adathordozó (kártya vagy szalag) felkészülésének-bill

646 ' _ ' DR. omm— menne,

la'natában' valamennyi program készen van és rendelkezésre áll. Ezért nagyíon— _ *

tossága van annak, hogy a statisztikus az adatfeldolgozás megkezdéSe előtt 2—3 hónappal pontosan összeállított megrendelőt "bacsásson :: gépi adatfeldolgozással foglalkozók rendelkezésére, s ezzel biztosítsa a megfelelő programok elkészítésé—

nek lehetőségét. Ennek hiányában a programok nem készíthetők el előre s így azo—

kat az adathordozó elkészítése után —— tehát-lényegében az átfutási idő alatt _—-——

kell írni, következésképpen az elektronika előnyeit nem lehet realizálni. ' Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a feldolgozás valamely szakaszá—

nak befejezése után, az első elemzések eredményeképpen nincs lehetőség újabb táblabomások készítésére. Ha az állandó és rendszeres témák feldolgozáái prog-—

ramját nem változtatjuk, akkor több erő marad a ,.terven felüli" igények gyors—

kielégítésére. A gépi feldolgozási munkafolyamatokat kevéssé ismerők nem is

gondolják, hogy a programok készítése milyen nagy terheket ró a programozóra és a számolóberendezésre. Programozóink összesen mintegy 1000 programot ké—

szítettek el a múlt év során, s ezeknek a programoknak készítése közben közel 2000 óra ICT gépkapacitást használtak fel, ami a rendelkezésre álló kapacitás kb.

40 százalékát teszi ki. Ahhoz ugyanis, hogy a programok a megrendelők igényei-—

nek megfelelő közlési anyagot állítsák elő, egy—egy programnak sokszor kell át—

iutnía a gépen. Könnyen ellenőrizhetők ezek a tények a 2. táblábÓL ';

' , 2. tábla

A ICT 1904-es számolóberendeze's 1967. évi hasznos gépidejének megoszlása

A munka megnevezése Mértékegyeég 111217év liggglev 33;ng

Elkészült programok szama. ... darab ' 493 532 1025

Programfordítás* összesen . . _. ... óra,, perc ;, 705,12 346, 56 1052,08 ] programfordításra felhasznált összes idő . óra., perc 1,26 () ,39 1,02

l prcgram átlagos programforditásainak '

száma ... darab , 8 6 7

1 programfordításra átlagosan jutó idő . . . . óra, perc ' O,10 0,07 0,09

Programpróba" összesen ... óra, perc - 475524 464,13 939,37 1 program próbáját-a, felhasznált összes idő . óra., perc 0,58 0,52 0,55

1 program. átlagos programpróbáinak száma. darab 4 2 3

! programpróbára, átlagosan jutó idő ... óra, perc , O,13 0,21 O,16

A programok készítésére fordított idő össze— ' . ,,

sen ... óra, perc, 2 % 6 1 180,36 811,09 ' 199l,45 1 program készítésére felhasznált összes idő óra., perc 2,24 1,31 l,57 Anyagfutás összesen ... óra., perc 1504,50 1560,32 3065,22 l programra jutó anyagfutás ... óra., perc 3,03 2,56 ; 2,59

* Programiordl'táson a programok szintaktikai, formal ellenőrzését értjük. Ebben a szakasz—

ban csupán azt ellenőrzik, hogy a programozó formailag betartotta—e a kötelező szabályokat. Sakk—

nyelven: például a lóval az előírásoknak megfelelően lépett—e. Azt, hogy a lépés hasznos volt-e,a jelen szakaszban nem vizsgálják

" Programpróbán a programok szemantikai, érdemi ellenőrzése értendő; A programok próbája vagy ,,élő" anyagból vagy az erre a célra szerkesztett, az eredeti anyag összes lehetséges variációit tartalmazó kártyacsomagból készül. Ebben a szakaszban látja a programozó, hogy az elkészült program megfelel—e a megrendelő által támasztott igényeknek

Az alapadatok ellenőrzésén és tényleges feldolgozásán kívül egy sor olyan hasznos, szükséges időigény van, amelyek igénybe veszik a gép kapacitását: így a programkönyvtár, a fordítóprogramok fejlesztésével,,a mágnesszalagok "átmásolá—

sával, oktatással stb. kapcsolatban állandóan szükséges időigény merül fel. Az

elektronikus számolóberendezéeek bonyolult szerkezetek, ezért karbantartására,;

AZ ELEK'I'RONIKUS SZAMOLÓGEPEK 647

javításukra nagy figyelmet kell fordítani, Biztosítani kell erre a megfelelő időt.

Érdemes áttekinteni a Hivatalban működő ICT számolóberendezés 1967. évi üzemidő statisztikáját, mert abból képet kaphatunk a különböző ídőfelhasználá—

sok mértékét illetően. _ ' %

3. tábla

A ]CT 1904—es számlóberendezés üzemideje 1967-ben L'

' 1967. L félév 1967. II. félév 1967. év összesen _;

a ' '

'S ' _ Az összes "Az összes Az össze:;

a Művelet ,, ! a _ Idő üzemidő Idő ! üzemidő ; Idő üzemidő—

; ' (óra, perc) százalé- (óra, perc) százalé- (óra. perc) százalé-

kában kában kában "'

— !

] Próbafutás ... 680,l9 21,6 299,12 13,0 979,31 , 18,0__

2. Programpróba ... 439,31 14,0 394,05_ ' 17,1 833,36 15,3 :,

3. Anyagfutás ..., 1237,57 ' 39,3 983,23 42,7 222120 , 40,7 '

4. Hasznos idő összesen ; ; " __

(1 4-2'4— 3) ... 235147" 74,9 1676,40 72,8 403437 74,0' 5, Egyéb szükséges idő ... ( 91,20 2,9 44,06 1,9 135,26 ' 2,5§

6 Műszaki teszt ... _. . . . . 3 99,43 12,7 309,45 1_3,4 709,28 1391 7. Územeltetésiidő (44—54—6) 2848,50 90,5 203031 88,_1 487921 * 89,5;

!8. Állásidő ... 30032 9,5 272,57 ll,9—V 573,29 10,5 r

9. Územz'dő összesen (7 4—8) 3149_,22 100,0 —2303,28* 100,0 5452,50 100,0

Ténylegesen a 3. táblában kimutatott időnél több'idő áll rendelkezésre, mert a számolóberendezés multipr'ogramozaisú,3 ami lehetővé teszi, hogy a központi egység idejének különböző programok közötti megosztásávalegyszerre több (jeg lep. berendezésnél maximum 4) programmal dolgozzon. Ilyen esetben az operatív memóriában több végrehajtásra kész —1—— prioritási számmal ellátott —— program

van. Először a legmagasabb prioritású számmal rendelkező program indul, s addig fut, amíg a program szerint valamilyen külső egységre (perifériára) vonatkozó művelet nem következik. Ez felszabadítja a központi egység operatív memóriáját, s az elkezdheti a következő prioritás számú program teljesítését és addig végzi, míg az első program újra igényli a központi egységet, vagy amíg a második prog-i ramnál is külső egységre vonatkozó művelet következik. .

4. tábla

A multiprogmmozás lehetőségeinek kihasználásával növelt hasznos idő alakulása '

1967. I. félév 1967. II. félév 1967. év összesen

* Művelet Idő A hasznos Idő A hasznos Idó A hasznom

idő száza- idő száza- idő szám—.

(ma' ne") lékában (óm' pm) lékában (óra' perc) lékában ;

, , —

:.

Programfordítás ... 705,12 26,3 346,56 14,6 1052,08 20,S

Programpróba ... 475,24 17,7 464,13 19,6 939,37 18,6 Anyagfutás ... 1504,5O 56,0 1560,32 65,8 3065,22 60,6

Hasznos z'dő összesen 268536, . 100,0 2371,4l 100,0 5057,07 100,0

' " l 1

3 A multiprogramozás az időmegosztás, (time—sharing) legmodernebb fajtája. u ma

l

l

!

648 ," . DR;1ORMAI LÁSZLÓ

A multiprogremozási lehetőségek azonban nem .korlátlanok,k1hasznalasuk

két tényező függvénye: ,

1. A programok memóriaigénye, illetve azoperatív memoria kapacitást: (Ma— *

gasabb szintű programozási nyelvek használata esetén 32 000 szavas operatív me—

mória — a Hivatalban levő számítógép kapacitása —— legfeljebb két közepes prog-—

ram tárolására elegendő, tehát a multiprogramozás szempontjait figyelembe véve

szűknek bizonyul) * ,

. 2. A külső egységek (perifériák) száma. (4perifériák általában a program indulásakor hozfzárendelődnek a plogramhoz s csak a futás végén válnak szabad-—

dá. Ha tehát az azonos egységekből nincs §több, akkor az azonos egységeket igénylő programok —— ha az operatív memória kapacitása engedné is — nem futhatnak

egymás mellett. ) .

Az elektronikus számológép üzembe; állítása egy sor olyan problémát vetett

fel, amellyel eddig nem találkoztunk s amelyek egyaránt szokatlanok az üzemel-

tető és a felhasználó számára is. Annak érdekében, hogymunkánk során az új

követelményeknek maradéktalanul eleget tehessünk, hogy az elektronikus szá—

mológép nyújtotta lehetőségeket gazdaságosan és ésszerűen tudjuk kihasználni, még nagyon sokat kell tennünk. Mindenúj technikei eszköz bevezetése —— akár a

termelés, akár az irodai munka valamely; ágában —-——- abban a reményben történik,

hogy hatása revén valamilyen —-— legyenaz közvetett vagy közvetlen —— megtaka—

rítás érhető el. így volt a lyukkártyatechníka bevezetése és a bevezetés utáni ál- landó tökéletesítése, fejlesztése során is., Ha a lyukkártyateehnika felhasználói—

nak feltették a kérdést, alkalmazása beváltotta-ea hozzáfűzött reményeket, a Vá- lasz az esetek többségében igen volt, annak ellenére, hogy az utóbbi két évtized- ben már egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy a lyukkártyateohmka alkalmazásával

nem lehet minden igényt kielégíteni Lényegében ennek a felismerésnek követ-

kezménye volt az elektronikus berendezések térhódítása. A propaganda, a tényle-—

ges szükséglet diktálta nagy várakozás szinte fetisizálta ezeket a berendezése—- ket s talán ezzel magyarázható, hogy a tömeges elterjedés első időszakában több volt a, csalódott, mint az. elégedett hang. Mi volt az oka ermek, s a hiba az elektronikus berendezésekben keresendő—e? Teljes biZOnyossággal

mondhatjuk, hogy nem, mert néhány rosszul—sikerült konstrukciótól eltekintve

az elektronikus berendezések megfelelő hatékonysággal képesek működni,"ha

megteremtették 'az üzemeltetésükhöz szükséges feltételeket, ha'a' szervezés és elő—

készítés, a gépkiválesztás gondOs—an, körültekintően történt; NyilváínValó, hogy

kezdetben mindez hiányzott s a megfelelő előkészitésnélkül, sokszor csak a divat

hatására üzembe állított gépek nem tudtak megfelelni a felfokozott várakozás—

nak, különösen ott nem, ahol téves elképzelések alapján többet is vártak, mint

amit reális körülmények között ezek a berendezések nyújthattak

Hivatalunkban ezek a nézetek nem vetődtek fel ilyen súllyal, mégis ezt gon- dolom érdemes ezekre a kérdésekre a figyelmet felhívni. Ha tisztában vagyunk a korszerű gépi adatfeldolgozás nyújtotta előnyökkel; es figyelembe vesszük a technika reszeiol támasztott követelményeket, munkánkat ennek megfelelően

szervezzük, akkor nem fog bennünket csalódás erni: ga számítógépek munkánk egyik nagyszerű segítőeszközévé válnak. ' i ! '

IRODALOM* 1

D Whitworth: Basic Digital Computer Concebts. ICT 1965. '

Dr K. szameitat— J. Ztn'iler: Zum Einaatz von Giossr'echenanlagen in der amtlichen Statistik. Wirtschaft und SHtatistik, 1958. évi 6. sz. (Klnyt)

Von Rolf Deninryer: Neue Formen der Datenerfassung. Anwendungsmöglichkeiten in der amtlichen Statistik. Allgemeines Stattstlsches Archiv. 1965. éVi 2; sz. 164—189'. old.

AZ ELEKTRONIKUS SZÁMOLÓGÉPEK 649

Dr. Klaus Szameitat: Grenzen und Möglichkeiten der Automatisirung der Statistík. (Vorlesung.) Economic Computa'cion and Economic Cybernetics. Studies and Research. 3. Köt. Bukarest.

1967. 115 old.

Az igazgatási és ügyviteli munkáknak a digitális technika eszközeivel történő automatizá—

lása. OMFB 581/1963.

A magyar népgazdaság 1980. évi gazdasági—ügyviteli szakmunkaerő szükséglete. OMFB tan nulmány. Budapest. 1968.

Timár János: Munkaerőhelyzetünk jelene és távlatai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Budapest 1964.

PEBIOME

Pacnpocrpanenne npnmenenun anemponnux Bbluncnmenbnux MalllHH oömcnne'rca Tpeőoeannem K noeumenmo HpOHSBOIIMTeanOCTl/l)YMCTBGHHOFO 'mi/na. Bnenpenue l/l atixbex—

Tnenoe HCHOJIbSOBaHl/le coapemeunoro BblllMCnHTeJleOFO oőopynoeanml Tpeőver xopomo nonroroenennbxx cneunanncron u Haumann cooreercreyroiuero onura, omeuan Jlldlllb ocnos—

Hble Tpeöoeaumi.

Snempomme Bbmncnmenbnue mamnnbl noaeonmor pacmnpmb crpepy cramcmuecxnx oőcnenoeannü n npnmenenun maremaruKo—crarncmuecxux merouoe B xone oőpaőomn rename ,llanee, onu oőecneuusaror noaumenne TO'IHOCTM oöpaőorxu llaHHle, npenocrasnnmr BOS—

Moxmocrb zmn ocymecrenenun Gonee myöoxoi'i ueranusauuu raőnnu M, TaKHM oöpasom, oxasmsamr coneücrene nonsuuenmo ypoenn axonnmuriecxnx ananusos. Hamennerca coomo—

menne memnv nponeccamn oöpaőorxn, coxpamaercn npononmmenbnocrb oöpaőonm nanuux.

BOSHMKalOT u omnnamr csoero pemeuun cneuyroume BOnpOCbl: crenenb Komponn Beponraocm llaHHle, meronnxa Koppekuvm cramcmuecxux nannux .

ABTOp ocranasnnsaercn Ha norpeőnocrn BO BpeMEHH ornenbnmx (bas ocymecrsnnemoü npu nomomu anemponumx Bbmucnnrenbnux maumn oőpaőorxu llaHHbIX 14 B pamxcax erom

eanarMBaeT Taxme n Bonpoc ucnonbeoeauun Bosmomuocrei'i, sanomennux B Mynbrnnporpam—

mapoeaumd.

SU'MMARY

Spreading of electronic computers is motivated by the increase of the productivity of intellectual work. The installation and efficient use of modern computers regu'ires a thorough preparation, appropriate experts and experiences -—-, to mention but the most important ones.

Electronic computers make possible the extending of statistical data collection, as well as the application of mathematical-statistical methods in the course of the data processing. They increase the accuarcy of the processing, provide possibility for more

exact and detailed crossclassification of tabulations than the so far achieved. and pro-

mote the raising of the level of economic analyses. It is changing the dimension of the processing work, and decreases the period of data processing. Such problems are raised and are waiting for solution as the degree of controlling the probability of data, the methodology of correction of statistical data.

The article is also concerned with the formation of the time-reguirements of diffe—É fent stages of processing carried out by the electronic computers, In connection with this guestion the article also touches upon the possibilites, given by multiprograming.

6 statisztikai Szemle