Elektronikus számológépek alkalmazása a statisztikai munkában

(1)

szemu;

897 Elektronikus számológépek alkalmazása

a statisztikai munkában

PINTÉR LÁSZLÓ

A statisztikai munka három nagy, egy- Az elektronikus számológépeknél —- az

mással szorosan összefüggő területre oszt—

ható:

1. az adatgyűjtés végrehajtása,

2. az adatok ellenőrzése és feldolgozása,

3. az adatok értékelése.

Az elvégzendő munka volumenben leg—

nagyobb részét az adatok ellenőrzése és

feldolgozása jelenti. Első feladat általá-

ban az alapadatok, eredmények megál—

lapítása, ami legegyszerűbben összegezés útján végezhető el. A feldolgozáshoz

tartozik azonban a különböző csoportosí-

tások elkészítése is, nem is beszélve az értékeléshez szükséges egyéb számítások- ról (például szóródás—, korreláció- stb.

számítás), amelyek a jelenségek alaposabb megismerését és jobb megértését segítik

elő.

A feldolgozási munkák meggyorsításá—

ban nagy előrehaladást jelentett a lyuk—

kártyarendszerű gépek alkalmazása. En.—

nél az eljárásnál —— mint ismeretes ——

lyukasztás útján kártyákon rögzítik az adatokat, majd a kártyákat nagysebes—

ségű gépek segítségével rendezik, csopor—

tosítják. Ezután az eredményeket külön- böző, a feldolgozás céljának megfelelő táblázatokon rögzítik. A lyukasztás kivé—

telével minden műveletet gépi úton

végeznek el. '

Ennél az eljárásnál általában a külön-

böző számítási eljárásoknak megfelelően

minden számítási műveletre külön-külön kell az anyagot előkészíteni, és általában a számítási műveletek számának meg—

felelően kell újból és újból a gépeken át- vezetni. Ez ugyanannak az anyagnak te- hát többszörös feldolgozását jelenti.

Lyukkártyarendszerű feldolgozógépeket már régóta használunk a statisztikai munkában. Ezek a gépek a kézi feldol—

gozással szemben igen nagy előrehala—

dást jelentettek. Újabb, lényeges fejlő-

dést jelent statisztikai feldolgozó mun—

kánkban egy kisteljesítményű elektronikus számológén, a Gamma 3 B munkába ál- lítása a Központi Statisztikai Hivatalban.

megszervezése és

előbb ismertetett eljárássalellentétben —

nem kell minden soronkövetkező műve—

letnél az adatokat újból és újból a gépbe

bevinni (,,a bemenő adatokat betáplálni").

Elégséges csupán meghatározni, hogy a

kívánt számítás milyen műveletekből

áll, és hogy ezeket milyen sorrendben kell elvégezni. Ezt a tevékenységet

nevezzük programozásnak. A program-

ban természetesen olyan sorrendet kell megszabni, hogy az előre bekerülő

műveletek megadják az utánuk következő

műveletek bemenő adatait. Ezután a gépbe betápláljuk a programot, és az is—

mert bemenő adatokat. A gép ezután minden további emberi beavatkozás nél—

kül elvégzi az egész műveletsorozatot, és

megadja a kívánt végeredményeket. Ezek

a számológépek tehát már igen nagy mértékben automatizáltak. Alkalmazásuk annál több emberi munkát takarít meg, minél hosszabb műveletsorozat elvégzésére

használják.

Az elektronikus számológépek felada—

taik elvégzéséhez különböző egységekkel rendelkeznek. Ezek az egységek elneve—

zésüket az elvégzendő feladatokról nye—

rik. így van például aritmetikai egység (számolómű), mely a kívánt műveleteket

végzi el. Az adatok tárolására az adattár vagy más néven a memória szolgál. A vezérmű a programnak megfelelő utasí- tásokat érzékeli, és vezérli a gép egész működését. A Gamma 3 B—n a programot dugaszolótáblával visszük be a gépbe.

Ezenkívül szükséges még az adatok

bevitelét és az eredmények közlését biztosító gépegység vagy szerkezet is.

A következőkben általános áttekintő ismertetést nyújtunk a Gamma 3 B-

ről, majd egy rövid programon keresztül

mutatjuk be a gép működésének nem

műszaki, elvi vázlatát.

Az elektronikus számológépek általában két csoportra oszthatók: analóg és digi—

tális gépekre. Az analóg gépeknél a szá—

mok nagyságát az elektromos áram erős—

sége vagy az elektromos feszültség nagy—

sága reprezentálja. így például a ZOO-as

(2)

számot kétszer akkora feszültség jelké- pezi, mint a 100-as számot. A digitális rendszerű gépeknél —— mint a Gamma 3 B—nél is —— a számokat elektromos impul—

zusok reprezentálják. Ha a vezetéken im—

pulzus van jelen, akkor l—es, ha nincs

jelen impulzus, akkor O—ás állapotról be—

szélünk. Ez az 1—es, illetve O—ás állapotnak megfelelő számábrázolási mód szükségessé teszi, hogy röviden megemlékezzünk a különböző számrendszerekről.

Mint ismeretes, a legáltalánosabban használatos arab (tízes) számrendszer alapgondolata az, hogy a számoknak nem- csak jegyértékük, hanem helyértékük is van. Az 5—ös szám a helyértéktől függően 5—öt, ESO-et és SOO-at is jelenthet. Ennek az

igen elterjedt számrendszernek az alap—

száma a tíz. Ez azt jelenti, hogy jobbról kezdve a szám első jegyét tíznek a nulla—- dik hatványával, azaz eggyel, a második jegyét tíznek az első hatványával, azaz

tízzel és minden következő jegyét tíznek

eggyel magasabb hatványával kell szo—

rozni.

Ez a számrendszer azonban bármely más tetszőleges alapszámmal is megvaló—

sítható. így például, ha az alapszám 2,

akkor a szám első (jobb szélső) jegyét kettőnek a nulladik hatványával, azaz eggyel, második jegyét kettőnek az első hatványával, azaz kettővel, harmadik je—

gyét kettőnek a második hatványával, azaz néggyel kell szorozni.

A tízes számrendszerhez tiz külön- böző számjegy kell, hogy minden számot ki tudjunk fejezni. A kettes számrend-

szerhez azonban csak kétféle számjegy

szükséges 0 és 1. Ez a két alapszám aiO és az 1 elektromos impulzusok segitségé—

vel —-—- mint láttuk —— rendkívül könnyen kifejezhető. Ugyanis ha van impulzus, akkor az 1—et jelent, ha nincs impulzus, akkor O-át. A számoknak elektromos im- pulzusokká való átalakításának a lehető—

sége az, ami a kettes számrendszer el—

sőbbségét biztosítja az elektronikus szá—

mológépek alkalmazásánál. Az alapszá—

mok számának megfelelően decimális, il-

letve bináris számrendszerről beszélünk.

A bináris számrendszernél még haszná—

latos a bit fogalma. Ez nem más, mint a kettes számrendszerbeli számjegy, tehát 0 vagy 1.

A két számábrázolási eljárás között

van azonban egy kompromisszumos mód—

szer is, ez pedig a félbináris vagy más- képp a ,,binárisan kódolt decimális" rend—

szer. Ennek lényege az, hogy nem a teljes decimális számot, hanem annak egyen-

ként vett jegyeit alakítjuk át binárisra.

Az elmondottak megvilágítására vegyük a következő példát. Egy szám, amely a decimális számrendszerben 13, a bináris számrendszerben 1101, a binárisan kódolt

decimális alakban 0001 0011 lesz.

A félbináris (binárisan kódolt decimá—

lis) rendszer előnye, hogy az ebben a

rendszerben kifejezett szám decimális ér-

téke rendkívül könnyen megállapítható.

Ez főleg a program ellenőrzésénél lénye—

ges. A bináris rendszerben viszont a szá-

mok rendszerint rövidebben fejezhetők ki, mint a binárisan kódolt decimálisban.

A Gamma 3 B ezért mindkét rendszert használja. A számolóműben és az adattár—

ban (memória) a számok binárisan kó—

dolt decimális alakúak. Itt ugyanis döntő szempont, hogy a decimális rendszerben perforált lyukkártyákról való betáplálás

minél egyszerűbb átalakítást (átkódolást) tegyen szükségessé. A vezérműben viszont az utasítások bináris alakban jelen—

nek meg. Ezeknek a betáplálása a prog—

ramtábláról történik, tehát átkódolásra nincs szükség.

A Gamma 3 B-n 7, egyenként 12 deci-

mális helyértékű szám tárolására alkal—

mas memória van. Ezeket M1, M2 . .. M7—

tel jelöljük. Itt jegyezzük meg, hogy a 7

memória viszonylag kis költséggel, ki—

egészítő memóriák bekapcsolásával 31—re növelhető, A memóriák felhasználási le—

hetőségét segíti elő, hogy egy-egy memória a 12 decimális helyértéken belül további tetszőleges nagyságú részekre bontható (splittage). Ha tehát egy—egy szám maxi—

mális helyértéke 4 pozició, akkor egy me—

móriában 12 :4z3 számcsoport raktá—

rozható el.

Az 1-es memória egyúttal a gép számo- lóműve is (aritmetikai egység). Ezenkivül azonban az adattár részeként is használ—-

ható, hasonlóan a többi memóriához. Az I—es memóriát, mivel a számtani művele—

teket is végzi operator memóriának, mig a többit banális memóriának hívjuk.

A vezérmű a gép működtetését bizto- sítja az alábbi módon. A dugaszolótáblá- ban beállítjuk a kívánt műveleteket. A tábla minden egyes sora egy—egy utasítás

beállítására szolgál. A táblán dugaszolt

(3)

SZEMLE

899 utasítások összességét a gép külső prog—

ramjának nevezzük. Ezután a számítógép soronként leolvassa a tábláról a külső programot, és egyes speciális memóriák—

ban tárolja. Ezeket az utasításbkat repre—

zentáló impulzussorozatokat a gép belső programozásának nevezzük. Ezek a belső programok, impulzussorozatok váltják kia vezérmű megfelelő áramkörei segítségével

a számolómű, az adattár, a bevivő és ki—

vivő szerkezet megfelelő működését. A gép belső programját megváltoztatni csak a külső program megváltoztatásával lehet.

A dugaszolótáblán 64 programvonal áll rendelkezésre. A programvonalak az egy—

egy kártyáról bevitt adatok műveleti rendjét, illetve tárolását biztosítják. A gé—

pen mind a négy alapművelet, ezek tet—

szésszerinti kombinációja, meghatározott

logikai műveletek (z; *; §; (; ;; )),

feltétlen és feltételes ugróutasítások prog—

ramozhatók. Ugróutasításról általában ak—

kor beszélünk, ha valami jeltől, ered—

ménytől vagy előjeltől függően egyes

számolási ciklusokat kihagyunk vagy egyes számolási ciklusokat csak ekkor

végzünk. Egyelőre az előjelekkel való mű—

velet komplikált programozást tesz szük—

ségessé. A komplikáltság főleg abban nyilvánul meg, hogy az állandó össze—

hasonlítások programvonalat foglalnak le

(általában három-négyet). A géphez

azonban előjel—retesz is beépíthető (nem nagy költséggel) és így az előjelek meg—

határozását külön programvonalak fel—

használása nélkül a gép automatikusan

végzi el.

A Gamma 3 B elektronikus

gépbe az adatok betáplálása, illetve az

eredmények kivétele másolólyukasztó (PRD), vagy táblázógép (BS) segítségével történik. Ezek a gépek a használatos 80 oszlopos lyukkártyákkal dolgoznak. A PRD és a BS óránkénti kártyaátfuttatása 7—9000, így ennyi lyukkártya adata dol—

gozható fel a Gammával. Ha sok rész-,

vagy végeredmény kiírása, vagy új kár-

tyára való lyukasztása szükséges, akkor a közölt kártyaszámnál kevesebb az egy óra

alatt feldolgozható mennyiség.

A PRD és a BS — mint említettük ——

csak az adatok leérzékelésére és további—

tására, valamint az eredmények befogadá—

sára és közlésére használatosak. Egy kivé—

teltől eltekintve (ún. IS bevitel) a számok számító—

gyűjtését és a számolást a Gamma 3 B

végzi, rendkívül gyorsan.

A Gamma üzemeltetésének legkompli- káltabb munkafolyamata a program el—

készítése. Ez mindenekelőtt a feldolgo-

zandó anyag tökéletes ismeretét tételezi

fel. Ezt követi a feldolgozási módszer ki—

dolgozása, majd ezek ismeretében készít—

hető el a program.

A géppel kapcsolatos programozási munka legegyszerűbben egy feladat meg—

oldásán keresztül mutatható be. Ezen ke-

resztül nagy általánosságban megismer—

hető a ,,gép szelleme", és egyúttal világo- san megmutatkoznak azok a korlátok is,

melyekkel a munkák során számolni kell.

Az alábbiakban egy súlyozáson alapuló szóródásszámitást mutatunk be. Az előző felodolgozások alapján legyen ismert

E -—- az egy főre jutó havi átlagos élel- miszerfogyasztás forintban,

L ——- az átlagos családtag létszám.

A szóródás meghatározására az alábbi formulát szokták általában alkalmazni

(súlyozott számítás esetén)

EL(E—É)2 EL

g 0":

Ez a formula a gépi feldolgozás céljára nem megfelelő, ugyanis a számítandó anyag átlaga (E) nem ismert. Ha ezzel a

formulával számolnánk, először az átlagot

kellene meghatározni, ami külön mun—

kamenetet igényelne. Ehelyett azt az ismert eljárást követjük, amelynél egy tet—

szőleges, úgynevezett ,,kényelmes" szám-—

tól való eltérés alapján határozzuk meg a (72 értékét. Ez a ,,kényelmes" szám jelen—

esetben a nulla. Ennek alapján az új for-

mula, melynek alapján a számítást elvé—

gezzük a következő:

,, EL(E——0)'-' [ELET

a':

EL EL

Ez a formula már alkalmas a gépi szá-

molásra, így semmi akadálya a program elkészítésének.

Mielőtt azonban hozzákezdenénk a program elkészítéséhez, pontosan ismer-

nünk kell az egyes adatok lehetséges Reg- magasabb helyértékét (a pozíciók maximá-

lis számát), valamint el kell dönteni, hogy

hány tizedes pontossággal szükséges a számolást végrehajtani. Példánkban az

E maximális helyértékszáma 4 pozició

(4)

(ezres nagyságrend), az L pedig 2 pozició, egy tizedessel. A számítást egy tizedes pontossággal végezzük. Az eredményt a tizedesből kerekítve egész számokban

adjuk meg. (Kivételt képez a L'L, ahol az eredményt egy tizedessel kell meg- adni). Ezek tisztázása után kerül sor a

program elkészítésére.

Az alábbiakban röviden ismertetjük az

egyes programozási lépéscsoportokat.

Részletesen nem adhatjuk magyarázatát az egyes lépéseknek, ez meghaladja az

ilyen rövid ismertetés kereteit.

Az adatok bevitele az egyes kártyákról a 2. memóriába történik. (Lásd a program—

lapot a 902—903. oldalon.) A VPM utasí—

tással indítjuk a Gammát és jelezzük,

hogy a műveleteket az 1—es lépésnél foly—

tassa. Az 1—16 sorszámig (NL) terjedő

programvonalakon a kártyák adatai alap—

ján az alábbi értékeket gyűjtjük:

ELE — a 3. memóriában

ELEE— a 4. ,,

XL -——— az 5. ,,

A 17—es vonalon töröljük a 2. memóriát, hogy a következő kártyáról az adatok bevitele zavartalanul megtörténhessen. Mint látható az 1—től 16—ig terjedő programvof nalak felhasználásával a szükséges szor-F zatokat számítjuk ki és ezek értékét az egyes memóriákban összegezzük.

A 19. sor egy feltételes ugróutasítást ad.

Ha ugyanis egy meghatározott helyen egy meghatározott szám nem szerepel (például a lyukkártya 80. oszlopán 9—es lyukasztás), akkor, mint ahogy a nyíl mutatja, a gép a 63—as (utolsó) programvonalra ugrik és a következő kártyánál újra kezdi a már ismertetett számolást. _

Ezt fejezi ki a 70 (V-bar) jel. Ha a meg- határozott helyen (utolsó kártyán) a meg—

határozott jelet érzékeli a gép, akkor nem ugrik a 63—as programvonalra, hanem a 20—as vonalon folytatja a műveleteket, az ott meghatározott sorrendben. A 20—21-es programvonalon a 6—os és 7-es memóriát

töröljük, mert ebből fogjuk a számítás

eredményét kiíratni. A 22—27. program—

vonalakon az egész sokaság egy főre jutó átlagos havi élelmiszerfogyasztás forint-

értékét (5) határozzuk meg, egy tizedes

pontossággal. A tizedes értékéből a 24—es vonalon kerekítünk. Az (Ef-t a 28—30—as

vonalakon állapítjuk meg.

ELEE E L

értékét a ?Sl—BB—as vonalon programoztuk.

Itt a 31—36 vonalakon összetett osztást

végeztük (DC). Ez abban az esetben szük?

séges, ha az operátor memória (M 1) nem elég a művelet elvégzéséhez. Kiegészítés—

ként ilyenkor az M2 memóriát is az ope—

rator memóriához kapcsoljuk, így ennek helyértékszáma a 12—vel szemben 24 pozi—

cióra növekszik.

A 39—40 vonalon a (72 értékét határoz-

tuk meg. Hogy csak két memóriából (M6

és M?) kelljen az eredményt kivezetni, a

42—43-as vonalon a BL értékét az 5—ös

memóriából a 6—osba vittük át. A 45—48—

as vonalakon az egyes memóriákat töröl—

jük, így újabb számítások elvégzésére már

készen áll a Gamma. Mint látható, a szóródásszámításhoz nem használtuk fel

az összes programvonalakat. Megjegyez-

zük, hogy ilyen jellegű számításoknál a Gammát tápláló gép beviteli sebessége

óránként 9000 kártya. Tehát ennyi egy—

ségből álló szóródásszámítást egy óra alatt lehet elvégezni. Ez a feladat az eddig használatos kézi szorzógépekkel egy em—

bernek több napig tartó munkát jelent.

Mint látjuk a programlap igen Világos és áttekinthető formában mutatja a prog—

ramozás logikáját és szerkezetét. Külön

szerkezet, a pas á pas és az oszcilloszlop segítségével lépésről lépésre (vonalról vonalra) leellenőrizhető a program és az oszcilloszlopból minden memóriában szereplő szám kis gyakorlattal könnyen

kiolvasható. Itt jelent különös előnyt,

hogy a Gamma 3 B binárisan kódolt decimális számrendszerrel dolgozik.

Röviden pár szót kell még szólni a prog—

ramlapról. Jobboldalán az egyes memó—

riák találhatók. Minden memóriában 12 számjegy jelölésére alkalmas hely van. A program elkészítése során tehát mindig látható, hogy melyik memória milyen

mértékben van elfoglalva. A baloldali rész a programozási utasításokat tartal—

mazza. Ezek közül leglényegesebbek a kö—

vetkezők:

Szelektáló vonalaknál az ugróutasításo—

kat jelöljük. Ez a programozást segíti elő.

(5)

SZEMLE

901

NL —— a nrogmmvonal sorszámát jelöli. Ez 0—63-ig terjed.

A kódnál negy rovatot találunk. Az itt szereplő számokat kell dugaszolási eljárással a Gamma ka—pcsolótáblsájára átvinni, E számok kombinációja adja az utasltást a Gamma részére.

TO —— a— művelet kódszámát jelenti. Ez az

aritmetikai műveleteknél 2—lö—ig terjed. Itt a művelet betűielzésének meg—

felelő kódszámokalt írjuk. Az egyes—

leglontosabb műveleti jelek a követ-

memóriából (MZ—MD az operator memóriába valló átvitel.

OB 8 —— 337. operator memóriából a banális me—

móriába— valló átvitel,

CN 9 — a7 operator memória tartalmának ösz—

szeh-asonxlítása valamelyik han—ális me' móriávall.

AN 10 —- ÖSS/Jedltás.

SN 11 —- kivonás.

MR 1—2 — egyszerü szorzás.

DR 13 —— egyszerű osztás.

ua nális

MC 14 — összetett szorzás.

DC 15 —— összetett osztás.

AD ——azt a memóriát jelenti, amelyikben levő számmal a műveletet végezzük (aritmetikai műveleteknél, összehason—

litásnál), ilrl. BO—nálll. amelyik memó—

riából, Oli-nél, amelyik memóriába visszük az adatokat.

01) " a szám jobb szélső hclwérte'két mm- OF -— ággá—átm; bal szélső helyértékét mutatja, MD _ a helyéi'tékellnlódaások jelölésére szol—

gál, (Ezt nem kapcsoljuk. mert a program már tartalmazza.)

Miután így nagy vonalakban, vázlato—

san bemutattuk a Központi Statisztikai Hivatalban már működő Gamma elektronikus számológépet, röviden ismertetjük azokat a főleg a statisztikában használatos

számítási módszereket, melyeket eddig

már kipróbáltunk, illetve elméletileg már kidolgoztunk.

A statisztikai munkák esetében különö-

sen növeli a gép használhatóságát az,

hogy az alapkártyáról azonnal a számi—

tások eredményét is tartalmazó új kár—

tya lyukasztható, ami a további feldolgo—

zások alapját is képezheti. így például az

átlagszámitás eredményei —-— ha az alap—

kártyára hely hiányában már nem férnek rá — egy munkamenetben meghatározha- tók. Minden nehézség nélkül egy munka—

menetben elvégezhető ezenkívül a szóró—

dásszámítás, egyszeres korrelációszámitás, a trendszámításhoz a binominális nyoma-—

tékok összegének meghatározása; külön—

böző indexszámitási feladatok, reprezen—

tációs felszorzások, hibaszámítás stb.

Ilyen számításokon kivül sikerrel alkal—-

mazható a Gamma például mérlegszerű

összefüggések esetén az alapbizonylatok

ellenőrzésére is, oly módon, hogy az el- térés összegét és jellegét is azonnal közli.

így lehetőség nyílik igen sok esetben

arra, hogy a kérdőívek revízióját is géppel végezzük el, és ezután már csak a hibás

kérdőíveket kell átnéznünk. Lehetséges ezenkívül a szokásos kétdimenziós kombi-

nativ csoportosítás helyett több, például 4—5 dimenziós csoportosítás végrehajtása is, ami az eddig használatos gépeken csak

igen komplikált módon volt végrehajt—

ható.

A gép sokoldalú felhasználhatóságának alátámasztására megemlítjük még, hogy próbaképpen harmonikus analízis számi—

tására is alkalmaztuk a gépet. Ezenkívül a többismeretlenes lineáris egyenletrend—

szerek megoldásának és a matrix—inver—

tálás elvégzésének az elméleti sémáját is

kidolgoztuk már. E két utóbbi módszert most próbáljuk ki.

Mint e rövid felsorolásból is kitűnik, a statisztikai adatfeldolgozásban, de egyéb területeken is igen széles lehetőség nyílik

az elektronikus számológépek felhasználá—

sára. A kapcsolás, de még inkább a prog—

ram elkészítése és kipróbálása sok időt

igényel, tehát akkor a leggazdaságosabb a gépek kihasználása, ha nagytömegű adat—

tal, komplikáltabb számítást kell — akár több menetben is ——- elvégezni.

A Gamma 3 B üzemszerű munkábaállí-

tása nyilván nagy érdeklődést vált ki a

felhasználók részéről. A Gamma folyama—

tos, legracionálisabb kihasználása azon—

ban megköveteli, hogy a felhasználó fő—

osztályok adatgyűjtéseiket úgy szervezzék meg, hogy az a gépi feldolgozás szempont—

jából a legmegfelelőbb legyen. Ez pedig csak úgy érhető el, ha szoros kapcsolat lé—

tesül az egyes főosztályok és az ügyvitel- gépesítési csoport között. E csoport mun—

katársai ismerik a gépek leggazdaságo—

sabb kihasználásának lehetőségeit. Szük-

séges emellett még az is, hogy tüzetesen

megismerjék az illető főosztály igényét a feldolgozással kapcsolatban és azt a mód—

szert, amivel az illető anyagot fel kíván- ják dolgozni. Ezen túlmenően azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy már a kérdőív szerkesztésénél is jelen legyen a gépesítési szakértő, hogy már itt is ér- vényesüljenek azok a speciális szempon—

tok, amelyek a gyors és pontos feldolgo-

zást biztosítják. Végső soron arra kell tö-

rekedni, hogy a statisztikusnak az adat—

gyűjtés megszervezése, végrehajtása és a revízió után más feladata ne legyen csak

az, hogy a kész táblákat elemezze.

(6)

DÉVEL'OPPEMENT GAMMA

I'NTROWCTION

Sc)ec*.son Ccndntlon

^instrucb ^Séíect

^s

!XTWICTIOI

(7)

SZEMLE

903'

IA. .,.,.U;!..L.U. ! A . .,ÁILWUH, ! . !

IA.. . AHN.) Me,;.... !, .IWJ

t.,x.(...xlUJ.u... !le .uíl.u....u..l.... ....l

* M MI; M M?

011109676514-321 0113098765952'!0112076?6505210H10987653521DH'D957664521

frH—y—H 'M

vr'y—H'Hr :v