A nemzetközi idegenforgalom és a szállodai kapacitás

(1)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM ! ÉS A SZÁLLODAI KAPACITÁS

DR. PROBÁLD ÁKOS —- TAKÁCS JÁNOS

Magyarország nemzetközi idegenforgalma a harmadik és a negyedik ötéves

tervidőszakban egyaránt gyors ütemben növekedett. A fejlődés mértékére jellemző.

hogy a külföldi látogatók száma 3.0 millióról 9.4 millióra. ezen belül a turisták száma 2.4 millióról 5.0 millióra, az idegenforgalmi szálláshelyeken külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 32 millióról 7.4 millióra, az idegenforgalom bevételei 1305 millió forintról 4483 millió forintra növekedtek.

Magyarország idegenforgalmának évi átlagos növekedési üteme a legfontosabb mutatókat illetően — az International Union of Official Travel Organisations

(IUOTO) adatai szerint — az elmúlt évtizedben meghaladta mind a világ-. mind pe-

dig az európai átlagot.

1. tábla Nemzetközi idegenforgalom, 1966—1975

1966. 1975. _ Az évi

Megnevezés _W nóvzléziesi

évben (százalék)

Külföldi turistaforgalom (millió fő)

a Föld országai összesen . . . 130 597 213000 5.6

ebből Európa . . . . . . . . . . . . 97 392 151500 5.1

ebből Magyarország . . . 2380 4995 8.6

A nemzetközi idegenforgalomból származó bevé- telek (millió dollár)**

a Föld országai összesen . . . 12496 31900 11.0 ebből Európa . . . ." . . . 8031 17600 9.1

ebből Magyarország . . . 40 215 20,4

' Folyó áron.

Számattevően fejlődött a magyar lakosság külföldre irányuló utazási intenzi—

tása is. Az 1966—1970. évek közel egymillió fős átlagával szemben 1975—ben már 3.5 millió magyar állampolgár utazott külföldre. Mindezek mellett folyamatosan nőtt a belföldi idegenforgalom is.

Az utasforgalomra vonatkozó adatok — tehát, hogy az országba látogató kül-

földiek számaemegközelíti (: Iakosságét. és hogy átlagosan minden harmadik ma-

gyar óllompolgór külföldre utazik — viszonylag jól érzékelhető képet adnak hazánk

(2)

230 DR. PROBÁLD ÁKOS — TAKÁCS JÁNOS

nemzetközi idegenforgalmának volumenéről s az idegenforgalom politikai és tár—

sadalmi jelentőségéről.

Sokkal bonyolultabb az idegenforgalom gazdasági jelentőségének megitélése.

A külföldi idegenforgalom - mint szolgáltatásokat és a külkereskedelembe egyéb

módon be nem vonható természeti értékeket exportáló tevékenység —- gazdasági

jelentőségét elsősorban a külgazdaság szempontjából célszerű vizsgálni, bemu—

tatni. E kérdés mindeddig nem került az érdeklődés előterébe, feltehetően azért.

mert az erőteljesen váltakozó eredményű külgazdaság egyik évről a másikra je—

lentősen különböző viszonyítási alapot. következésképpen eltérő összehasonlítási

eredményt is ad. _

ismeretes egyrészt. hogy néhány hagyományosan nagy látogatottságú idegenforgalmi országban (például Olaszországban. A—uSztriában vagy az újabban divat—

ba jött Spanyolországban) a nemzetközi ídegenforgalomból származó bevételek az összes valutabevételnek 25—35 százalékát is elérik, másrészt hogy a fejlett tőkés

országok jelentős részében a lakosság fogyasztási kiadásainak 4—8 százaléka tu-

risztikai kiadás.

Magyarország jelentős volumenű forgalma ellenére sem válhatott az említett idegenforgalmi országok versenytársává (ehhez tulajdonképpen —— a feltételek ol—

daláról —— nem rendelkezik kellő vonzerővel). következésképpen az ilyen jellegű ösz—

szehasonlitás nélkülözné a realitásokat. Ami viszont a lakosság turisztikai kiadá—

sait illeti, a legújabb hazai kutatások 4—5 százalékra becsülik a fogyasztási alap ilyen jellegű felhasználását A turisztikai kiadások arányai figyelmet érdemelnek,

hiszen a fogyasztás módjában, összetételében, a szükségletek alakulásában, az

értékrendszerekben. az életmódban bekövetkezett változásokat tükröző tények.

Tekintettel arra. hogy a nemzetközi idegenforgalom jelentős növekedése több mint egy évtizede tartó folyamat Magyarországon is, célszerű áttekinteni, milyen mértékben hat az ország nemzetközi devizahelyzetére. Jellemző, hogy az idegenforgalom aktivuma 1975-ben a külkereskedelmi passzívumnak 8.2 százalékát, a be-

hozatalnak pedig 1.2 százalékát tudta fedezni. ,

Valamelyest változtat a helyzeten az a körülmény, hogy az idegenforgalmi ere—

detű devizabevételek pontos meghatározása még nem kellően tisztázott (hiszen

a népgazdasági fizetési mérleg idegenforgalmi fejezetében nem jelenik meg teljes—

körűen minden idegenforgalmi ered'etű devizabevétel, csak annak néhány több összetevője). Az idegenforgalmi bevételek értékelése, rangsorolása, gazdaságos- sága ennek ellenére minősíthető, és nagy jelentősége van ahatékonyság megité—

lése végett is

Mindez azért is figyelemre méltó mert az utóbbi években a világpiaci árak

és főként az arányok változásai, a cserearányok romlása következtében jelentős veszteségek érték a népgazdaságot. A gazdasági egyensúlyt kedvezőtlenül be- folyásoló világpiaci folyamat. a cserearányok alakulása többé-kevésbé adottság és az ehhez alkalmazkodás, a termelési szerkezetnek a külkereskedelmi igények- hez. a külső piacokhoz való alakítása csak hosszabb távon lehetséges. E folyamat jelentős mértékben nem érinti a túlnyomórészt természeti adottságokat és szalgál—

tatásokat értékesítő idegenforgalmat. Az sem érdektelen. hogy az idegenforgalmi szolgáltatások exportja jelentős munkaráfordítást takarít meg, ezért devizakiter-

melése gazdaságosabb, mint általában az áruexporté. Nem közömbös az sem.

hogy — szakértői becslések szerint1 —- a nemzetközi idegenforgalom bevételeinek nemzetijövedelem—tartaIma 1,5—-'l,6-szerese a népgazdasági átlagnak.

* Dr. Tamás György: A nemzetközi idegenforgalom helye gazdasági életünkben. Az Országos idegenforgalmi Tanócs anyaga. (Kézirat!) ,

(3)

A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM 231

Még érzékelhetőbbé teszi az eligazodást a nemzetközi idegenforgalomból szár-

mazó devizabevételeknek néhány, a külkereskedelemben korántsem alárendelt szerepet játszó árucsoporttal való összehasonlítása.

Néhány kiemelt árucsoport kiviteléből származó bevételek aránya 1975-ben

(Index: az idegenforgalomból származó bevétel : 100)

Árucsoport Százalék

Komplett gyár- és gépberendezés . 4 . . . 97

Műszer... 98

Híradástechnikai gép- és termék . . . 72

Kiszerelt gyógyszer . . . 56

Friss gyümölcs- és zöldségféle . . . 64

Élő állat és állati termék . . . 87

Hús—, baromfi- és tejipari termék . . . 1.69 Autóbusz . . . 163

A problémákat bizonyos fokig egyszerűsítő összehasonlításnál természetesen figyelembe kell venni. hogy az idegenforgalomból származó bevétel nemcsak áru- behozatalt tesz lehetővé, hanem abból fedezzük az ország lakossága egyharmadá- nak turisztikai célú devizakiadásait is. Mindezek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a nemzetközi idegenforgalmat Magyarországon is egyre progresz—

szívebb gazdasági tényezőként lehetne értékelni.

Az idegenforgalomból származó bevételek nagysága elsősorban a forgalom nagyságától függ, mégis legalább ilyen súllyal esik latba a turisták költekezése, ami elsősorban az igények kielégítési színvonalának függvénye. Úgy látszik, hogy részben kényszerű körülmények miatt Magyarországon a mindenkori igények és a kielégítés színvonala közötti összhangot mindeddig nem sikerült megteremteni.

ezért a bevételek — valószínűleg -— lényegesen alatta maradnak a lehetségesnek.

Nemcsak az a gond, hogy meghatározott időben és helyen nem áll rendelkezésre megfelelő számú és minőségű szállásférőhely, hanem az is, hogy más vonatkozás—

ban sem biztosítottak a tartózkodás egyéb. nélkülözhetetlen feltételei.

Az igények alakulásának reális megítéléséhez szolgáljon támpontul az elmúlt két ötéves terv időszakában Magyarország nemzetközi idegenforgalmában hatá—

rozottan érvényesülő néhány olyan tendencia. amellyel feltehetően még hosszú ideig lehet számolni:

— az országba látogató külföldiek jelentős. bőr csökkenő hányada (1966—ban 78.7. 1970- ben 63,9. 1975—ben 53.1 százaléka) 24 óránál hosszabb ideig tartózkodik az országban;

— a külföldi látogatók közel fele (51.0. 40.5, 469 százaléka) évek óta július—augusztus hónapokban érkezik;

—- a külföldi turisták összes tartózkodási idejének aránylag kicsiny hányada (21.7, 22.0, 26,1 százaléka) esett az ún. kereskedelmi szálláshelyekre;

— a külföldi turisták egyre nagyobb hányada (42,6, 45,7. 68,3 százaléka) üdülési. pihe—

nési céllal érkezik (azaz csökken a rokonlátogatók aránya);

— az idegenforgalmi devizabevételekben évről évre nő a dollár— és egyéb devizael- számolások aránya (27.7, 47.4, 47,5 százalék).

Az itt bemutatott tendenciák országcsoportonként eltérő módon érvényesülnek, amit a 2. tábla adatai szemléltetően bizonyítanak.

A külföldi látogatók közül gazdasági szempontból megkülönböztetett figyel—

met érdemelnek a turisták, hiszen ezek magatartása. keresleti jellemzői lényegesen

eltérnek a kirándulókétól és az átutazókétól. A fogyasztási, következésképpen köl—

tekezési szokások szükségszerűen kötődnek a tartózkodási idő hosszához és az uta-

(4)

232 DR. PROBÁLD ÁKOS -- TAKÁCS JÁNOS

zás közvetlen céljához. E két tényező egyaránt befolyásolja a fogúasztás szerkeze—

tét és volumenét. valamint ebből következően a költekezés mértékét.

% tabla

Magyarország nemzetközi idegenforgalmának fő adatai

1971 —ben 1975—ben 197543"

az ma.

Megnevezés megoszlás megoszlás évi Izá—

959' (sz zalék) "" (százalék) zalókóban

Szocialista országokból érkezők 5 230 100.0 8 239 100.0 157.5

Ebből:

turisták 3 440 65.13 4 064 49.25 "8.1

kirándulók _ 535 102 1 070 13,0 200.0

átutazók . . . 1 254 24.0 3 072 37.3 2450

Turisták által eltöltött éjszakák . . . . 18 025 — 22 484 — 1247 Nem szocialista országokból érkezők . 875 100,0 1 165 100,0 133.1 Ebből:

_ _

turisták 730 83.3 931 79,9 127.5

kirándulók 41 4.7 124 10,6 302.4

átutazók . . . 105 12.0 105 9.0 100.0

Turisták által eltöltött éjszakák . 5 059 -- 5 881 -- 1163

Látogatók összesen . . 6 105 100,0 9 404 100,0 232,B

Ebből:

turisták 4 170 662 4 995 53,1 123.6

kirándulók 576 9,4 1 194 12,7 207.3

átutazók . . . . . . . 1 359 22,3 3 177 33.8 233.8

Turisták által eltöltött éjszakák . 23 084 — 28 365 - 122.9

3. tábla

A külföldi turistaforgalom" jellemzői, 1975

Országcsoporz Hivatalos' 23213; lóRtggg2ás Összesen

— A turisták száma (ezer) /

Szocialista . 474 2 742 848 4 064

Nem szocialista . . . 87 671 173 931

Együtt 561 l 3 413 l 1 021 l 4 995

Az összes tartózkodás ideje (ezer éjszaka)

Szocialista . 1 853 16 937 3 694 22 484

Nem szocialista . . 570 3 264 2 047 5 881

Együtt 2 423 l 20 201 l 5 741 l 28 365

Az átlagos tartózkodási idő (éjszaka)

Szocialista . 3.9 6.2 4.4 5.5

"Nem szocialista . . . . 6.5 4.9 11.8 6.3

Együtt 4.1 5.9 5.6 5.7

' Kongresszus, értekezlet. üzleti ügy stb.

1975-ben a külföldi turisták közel 30 millió éjszakát töltöttek el az országban,

s bár kétségtelen, hogy a különböző utazási célok keverednek. és gyakori azok összekapcsolódása (együttes előfordulása). (: határstotisztikai

megfigyelés által

(5)

A NEMZETKÖZI lDEGENFORGALOM 233

biztositott adatok mégis tájékoztathatnak azok megoszlását illetően. Ezek sze- rint a korábbi évekkel ellentétben, amikor a rokonlátogató jellegű utazások meg- határozó szerepet játszottak. a legutóbbi években -— így 1975—ben is —- a ,.klasszikus"

idegenforgalmi célok (az üdülés, a pihenés) kerültek előtérbe, de növekedett a hivatalos utazások szerepe is. A jellemzők természetesen országcsoportonként el—

térő képet mutatnak. (Lásd a 3. táblát.) !

Ami a turisták költekezését illeti, annak szinvonala számos tényező (a ven—

dégkör sajátos összetétele, a költekezési hajlandóság, a vendéglátóipari, szolgál- tatói árszínvonal szintje) együttes hatása miatt évek óta alacsony, és lényegében nem változott 1975—ben sem. Különösen figyelemre méltó a jugoszláv turisták rend- kívül alacsony költekezése.

Mindezek alapján úgy tűnik. Magyarország jól körülhatárolható külföldi ven-

dégkörrel rendelkezik, és e vendégkör igényeinek mind teljesebb kielégítése a de- vizabevételek további növelésének egyik kulcskérdése.

A turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázásának feltételei közül a

mindenkori igényekkel összhangban álló fogadóképesség minden kétséget kizá-

róan meghatározó jelentőségű. A fogadóképesség legfontosabb alkotóelemei lé—

nyegében a turizmus egyes mozzanataihoz kapcsolódnak: az utazáshoz a közle-

kedési viszonyok (azaz a megközelithetőség), a tartózkodáshoz és költekezéshez az

elszállásolási kínálat, valamint az étkezési és szolgáltatási lehetőségek.

Bár aligha lehet a felsorolt alkotóelemek között fontossági sorrendet felállí- tani, hiszen bármelyiknek a hiánya kizárja a tömeges idegenforgalmat, mégis a

tartózkodás és ezzel együtt az áruk és szolgáltatások igénybevételének lehetőségét

közvetlenül az elszállásolási lehetőségek teremtik meg. A szálláshelyeknek az idegenforgalom közvetlen gazdasági hozamában betöltött szerepét mutatja az a tény.

hogy szakértői becslések és különböző piackutató felvételek szerint a turisták napi kiadásaik 20—40 százalékát fordítják szállásdijak fedezésére.

A különböző szálláslehetőségek közül világszerte legkeresettebbek a szállo- dák. Annak ellenére, hogy a beruházási, valamint az üzemeltetési költségek két—

ségtelenül gyors ütemben emelkednek, továbbá, hogy -- amint az international Union of Official Travel Organisations a világturizmusról szóló 1974. évi tanulmá—

nya is megállapítja — .,. . . a legutóbbi években a szálloda szektorban az árak a lét—

fenntartási költségekkel együtt növekedtek", a szállodák iránti kereslet dinamiku—

san fejlődik. Ennek tulajdonítható. hogy kilenc európai országban a szállodai ágyak

száma több mint 50 százalékkal lett magasabb az utóbbi öt évben.

Az idegenforgalmi piac ezen határozottan érvényesülő tendencióiból követ- kezik, hogy célszerű és szükséges elemezni a hazai szállodai kapacitás néhány fon—

tosabb jellemzőjét, különös tekintettel a szállodák kihasználtságára. ldőszerű e téma a hazai lakosság jövedelmének és szabadidejének növekedésével párhuza- mosan egyre inkább térhódító belföldi idegenforgalom miatt is. Az említett lUOTO—

tanulmány segitségével végzett nemzetközi összehasonlitásokból kiderül, hogy Ma- gyarország szállodai ellátottsága 26 európai ország közül (ennyiről rendelkezik a nemzetközi szövetség adatokkal) — a tízezer lakosra jutó férőhely alapján — egyi- ke a legrosszabbaknak. Emellett a szállodai ágyak tényleges száma is csak olyan országokban kevesebb, mint Ciprus, Málta, San Marino. Az 1967 és 1974 között eltelt időszakban az évi átlagos növekedést alapul véve is az a helyzet, hogy

az a felsorolt országokon kívül ott alacsonyabb. mint nálunk, ahol egyébként az el-

látottság lényegesen'jobb. Kétségtelen, az összehasonlítást nehezíti. hogy szállodai

(6)

234 DR. PROBÁLD ÁKOS — TAKÁCS JÁNOS

intézményen az egyes országokban mást és mást értenek (fogalmi eltérés), vala-

mint az osztályba sorolás feltételei különbözők, ennek ellenére különösen arra kell felhívni a figyelmet, hogy az idegenforgalmi piacon első számú versenytársként szóba jöhető országok — Jugoszlávia. Románia, Bulgária — lényegesen előbb tel- ismerték a kereslet jövő alakulására utaló tendenciákat (és nyilván az idegenforgalom kétségtelen gazdasági jelentőségét), ezért ma már Magyarországnál lényege- sen jobb ellátottsági mutatókkal rendelkeznek.

4. tábla

A szállodai kapacitás alakulása néhány európai országban

A szállodai ágyak száma (az)

Évi növe-

Ország 1967. 1974. tizezer kedési ütem

———————*————————————— lakosra (százalék)

évben 1974—ben

Ausztria . . . . . . . . . . . 445 007 595 396 791 4.4

Belgium . . . 98 760 103 840 106 0.71

Bulgária . . . 56 940 88 935 103 _ 6.6

Ciprus . . . . . . . . . . . 6 380 6 417 100 0.08

Csehszlovákia . . . 51 060 92 866 64 9.0

Dánia . . . . . . . . . 50 000 93 145 100 0787

Egyesült Királyság . . . 958 000 170 .

Franciaország . . . 731 050 815 014 158 2.0

Görögország . . . 90 360 175 161 197 9.9

Hollandia . . . 109 204 . . .

Jugoszlávia . . . 122 290 230 311 117 9.5

Lengyelország . . . 43 078 74 161 21 9.5

Luxemburg . . . 11 970 . . .

Magyarország . . . 15 720 28 904 28 9,1

Málta . . . . . . . . . . . 4 710 8 390 262 8.6

Monaco . . . . . . . . . . 3 410 . . -

Olaszország . . . 1 173 800 1 475 694 271 3.3

Portugália .' . . . 67 600 88 341 101 3.9

Románia . . . . . . . . . . 40 210 188 650 91 24.7

San Marino . . . 800 1 128 564 5.0

Spanyolország . . . 384 000 902 367 262 130

Svájc . . . . . . . . . . . 240 600

278 731 434 2,1

Mindezek után a rendelkezésre álló adatok alapján célszerű áttekinteni az ország elszállásolási helyzetének fejlődését. a fejlődés fontosabb szakaszait, és jel—

lemezni, hogy az idegenforgalom intenziv szakaszának további kibontakozását hogyan befolyásolja a jelenlegi helyzet.

Magyarország nemzetközi idegenforgalmának hosszabb időszaki adatai alap—

ján az derül ki. hogy a szálláshelyet igénybevevők száma és az általuk eltöltött idő nem a határforgalom függvényében alakult. Az országba érkező külföldi turisták számának ugrásszerű emelkedése (1967. 1969) nem járt együtt a szállodai vendég—

forgalom gyors növekedésével. Ezzel szemben a szállodai vendégforgalom akkor is emelkedett. ha a külföldi turisták száma történetesen csökkent (1968. 1972). Mind- ez végső soron azt jelenti, hogy a kereslet évről évre megvan a szállodai elhelye- zés iránt, és hogy ez az igény milyen mértékben realizálható. az a kapacitás függ-

vénye.

Jellemző, hogy'1975—ben az összes vendégforgalom 27 százaléka, ezen belül a külföldi vendégforgalom közel fele az összes férőhelyeknek kevesebb mint 20 szó—

zalékát magába foglaló szállodákban jelent meg. Az idegenforgalomban 1964—et

(7)

A NEMZETKÖZI lDEGENFORGALOM 235

tekintik a .,fordulat évének", az azóta eltelt két ötéves tervidőszak turistaforgalmá- nak, vendégforgalmának és szálláskapacitásának —— ezen belül a szállodai kapa- citásának — fejlődését az 5. tábla adatai jellemzik.

5. tábla

Magyarország nemzetközi idegenforgalmának néhány jellemzője

1965. l 1970. 1975. 1965—1970. 1970—1975.

Megnevezés . évi átlagos nőve-

evben kedési ütem (százalék)

Külföldi turisták száma (ezer). . . 1 817 l 4040 4995 17,3 4.4

Külföldi turistaéjszakák száma (ezer). 12712 20 405 28 365 10.0 6.8 Kereskedelmi szálláshelyek

összes vendégéjszakái (ezer) . . . . 7 657 13 594 19 790 122 7.9

külföldi vendégéjszakái (ezer) . . . 2 427 4 480 7 412 13,1 10.5

Szállodák

összes vendégéjszakái (ezer) . . . . 3 551 4 996 5 413 7.1 1.6

külföldi vendégéjszakái (ezer) . . . 1 472 2 447 3235 10.7 5.7 Kereskedelmi szálláshelyek összes férő—

hely ei* . . . . . . . 79 522 121 676 153 925 89 5.1

Szállodai férőhelyek száma* . . . . 19 035 27 572 29 358 7.8 1.3

' Minden évben a június 30—i állapotnak megfelelően.

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek gyarapodási üteme tehát 1965 óta rendszeresen alatta maradt mind a turisták száma. mind az általuk eltöltött összes idő növekedésének. Legnagyobb mértékben a fizetővendég—látás férőhelyeinek száma növekedett. ami — a korlátozott erőforrásokat figyelembe véve — kétségtele- nül előnyös. beruházást megtakarító megoldás. de mindenképpen csak átmenetileg segíthetett a nemzetközi idegenforgalom férőhelyhiányán.

A fizetővendég—szolgálat fontos bázisa lehet a belföldi idegenforgalomnak, bár az erre vonatkozó adatokat némi fenntartással kell kezelni, hiszen számtalan eset—

ben veszik igénybe e szolgáltatást nem idegenforgalmi céllal (példád! idényjellegű munkaerő elhelyezése. állandó lakás).

A külföldi — különösen a tőkés — vendégforgalom magasabb igényeket tá- maszt. mint amit a fizetővendég—látás kielégíthet. A vendégforgalom egy része kény—

szerpályákon mozog, mert a külföldiek által eltöltött vendégéjszakáknak lényegesen

alacsonyabb hányada (20—25 százaléka) jut a fizetővendéglátás szálláshelyeire, mint

amekkorára a kapacitás lehetőséget adna (40—50 százalék).

A campingek és a nyaralóházak -— szerény kapacitásukkal —- viszonylag szűk.

sajátos réteg igényeit elégítik ki. A turistaszállások és egyéb szálláshelyek szerepe a nemzetközi idegenforgalomban jelentéktelen.

A külföldi vendégforgalom legkeresettebb (bár országcsoportonként eltérő mér- tékben) szállástípusa egyre inkább a szálloda. ugyanakkor az elmúlt időszak alatt a szállodai kapacitás növekedési üteme bizonyult a legalacsonyabbnak. A meg—

épült új szállodák mindössze 10 OOO-rel bővítették a kapacitást, mivel időközben elavult szállodákat kellett megszüntetni vagy minőségi okokból turistaszállássá át—

sorolni. Még az elmúlt tíz év során létesített szállodák közülIS 19 egység ma már nem szállodaként üzemel.

A negyedik ötéves terv szállodafejlesztési koncepciója az 1971—1975 évekre

12—17000 új szállodai ágy létesítését látta indokoltnak, ezzel szemben lényegesen

kevesebb férőhely létesült.

(8)

236 DR. PROBALD ÁKOS —- TAKÁCS JÁNOS

6. tábla

Úi szállodai létesítmények (: harm adi k és a negyedik ötéves tervidó'szakban'

Új szállodai Új szá lladal

Év Ev

egységek férőhelyek egységek férőhelyek

1966 . . . . . . . 3 781 1971 . . . . . . . 14 2467

1967 . . . . . . . 5 912 1972 . . . . . . . 8 1329

1 968 . . . . . . . 1 0 2600 1 973 . . . . . . . , 6 405

1969 . . . . . . . 12 2676 1974 . . . . . . . 7 842 _,

1970 . . . . . . . 3 1043 1975 . . . . . . . 3 360

Összesen

33 k 8012

Összesen

38 I 5403

' Csak az 1975—ben is szállodaként üzemelt egységek.

A vendégforgalom oldaláról mindez azt jelentette, hogy amíg az összes for—

galom a szállodai kapacitással nagyjából arányosan növekedett, addig a belföldi

vendégek lassan kiszorultak a szállodákból. A szállodaépitések üteme számottevően elmaradt az idegenforgalom növekedési ütemétől. és ebből számtalan probléma

adódott. A turizmus távlati koncepciói, amelyeket az Országos Idegenforgalmi Ta—

nács hagyott jóvá. 1990—ig újabb 40000 szállodai férőhely létesítését javasolták, en-

nek megvalósulása azonban - az előzők ismeretében -— még fokozatosan emelke- dő építési ütem mellett sem valószinű. *

A megfelelő mennyiségben és választékban rendelkezésre álló elszállásolási

kapacitás teremtheti pedig csak meg a kívánatosnak tartott színvonalú költekezés lehetőségét. E lehetőséget érdemes megteremteni. hiszen Tamás György már idé—

zett tanulmánya azt is bebizonyítja. hogy a külföldi fizetőeszközök ,.kitermelése" az idegenforgalomban rubel relációban 25 százalékkal, dollár viszonylatban mintegy

40 százalékkal kedvezőbb a népgazdasági átlagnál. Ez tulajdonképpen lehetséges

forrás a pénzügyi háttér megteremtéséhez, a szállodai férőhelyek arányos gyara-

pítására. az idegenforgalom további fellendítésére.

— A szállodahelyzet vázolt jellemzői és problémái a figyelmet egyre inkább a

kihasználtságra mint a kereslet és kínálat összhangjának, a jövedelmező üzemel—

tetésnek egyik fontos feltételére irányították. Kétségtelen tény. hogy ezek az arány—

számok nagy jelentőségűek a szállodák tervezése, területi elhelyezése szempontjá—

ból, valamint az osztálybasorolás, a szálloda jellege vagy a kapocitásnagyság kérdéseinek eldöntésénél is.

A szálláshelyi statisztika 1968 óta gyűjt, illetve közöl adatokat a kapacitás fog- laltságáról, és azt általában három mutatóval jellemzi. A szoba-, az ágy— és a férő- hely—kihasználtság mutatói csak együttesen alkalmasak a foglaltság torzitősmentes jellemzésére. A három arányszám lényegében a vendégforgalom és a lehetséges maximális kapacitás összehasonlitásából adódik.

Kétségtelen, hogy a szállodai kapacitás egyenletes és jó kihasználása nép-

gazdasági, ugyanakkor vállalati érdek is. Ennek ellenére nem kellően tisztázott még, hogy mit is jelent a foglaltság optimális határo. Hazai viszonylatban a szál-

lodák jövedelmezősége, a hatékony üzemeltetés éves szinten — a témával foglal-

kozó szakirodalom szerint — 70—75 százalékos szoba- és 60—65 százalékos ágyki—

használtsággal biztosítható. Nemzetközi összehasonlításban ez a mérték túlzottnak

látszik.

A szállodai férőhelyekkel való szűkös ellátottság eredménye. hogy a nemzet—

közi összehasonlításban (: hazai szállodák foglaltsága lényegesen az átlagos fölött

(9)

van. Az idézett tanulmány adatai jól mutatják. milyen lényeges különbségek adód—

nak akár a hagyományos idegenforgalmi országok, akár a közvetlen versenytársak és Magyarország között.

A szállodai ágyak fogla/isága néhány európai országban, 1975

Ország ' Százalék Ország Százalék

Ausztria . . . 30.7 Hollandia . . . 42,6 Belgium . . . 44,0* Svédország . . . 60,0*

Bulgária . . . 42.l Svájc . . . 46.2' Spanyolország . . . . . . . . 52.0 Csehszlovákia . . . . . . . . 68.7' Franciaország . . . 62,5 Jugoszlávia . . . 38.8 Olaszország . . . 362 Magyarország . . . 69,5

' 1972. évi adat.

A szállodák kihasználtságát természetesen számos tényező befolyásolja, jól kö—

rülhatárolhatő mennyiségi, minőségi és időbeli jellemzőkkel. Hat a foglaltságra ugyanakkor az alkalmazott ár, továbbá a vizsgált egység telephelyének idegenfor-

galmi vonzóereje is. Mindezek a tényezők együttesen fejtik ki hatásukat. kölcsö—

nösen erősítve vagy gyengítve egymás befolyását, és egyenkénti tiszta hatásuk számszerűsítése általában meglehetősen nehéz, nem is mindig egyértelműen meg-

oldható feladat. Mint a közgazdasági gyakorlat számos területén. úgy itt sincs le-

hetőség a kísérletezésre. a kutatásokban nem valósítható meg a felismerni vélt összefüggések hatásmechanizmusának más összefüggések hatásának stabilizálása útján való feltárása. Ennek ,,egyetlen" oka, hogy (: foglaltságot befolyásoló ténye-

zők vizsgálata során gyakorlatilag nem teljesíthető a ..ceteris paribus" feltétel.

Mindez eléggé ismert, a közelebbi vizsgálatok mégis figyelemre méltó problémákat

vethetnek fel. /

A szállodák foglaltságát mindenekelőtt az ellátottsági színvonal befolyásolja,

vagyis a férőhelyek száma és azok kihasználtsága között elméletileg — azonos

nagyságrendűnek feltételezett forgalom mellett —- negatív korreláció van. 1970-ig például a turistaforgalom, (: szállodai vendégforgalom növekedési indexei meg-

haladták a kapacitás növekedését, így ez idő alatt értelemszerűen nőtt a kihasz—

náltság. A következő években azután a szállodák belföldi vendégforgalmának csökkenése következtében valamelyest visszaesett a kihasználtság. Ez a csökkenés átmeneti jelenségnek bizonyult, hiszen 1975—ben már ismét olyan kihasználtsági mutatókat regisztráltak, mint 1970-ben.

7. tábla

A szállodai kapacitás és a kihasználtsági mutatók alakulása

A férőhelyek A szoba- Az ágy- A férőhely-

Ev száma június

30-án kihasználtság (százalék)

1968 . . . . . . . . . . . . 22 988 ' 66.0 63.3 53.6

1969 . . . . . . . . . . . . 25 380 69.5 67,1 56.6

1970 . . . . . . . . . . . . 27 572 72,7 69.6 59.1

1971 . . . . . . . . . . . . 28 859 70,1 66,4 56,8

1972 . . . . . . . . . . . . 28 146 69.3 66.2 56.4

1973 . . . . . . . . . . . . 28 534 67,7 64.4 549

1974 . . . 28 904 719 68.9 58.7

1975 . . . . . . . . . . . . 29 358 72,4 69.5 59.2

(10)

238 DR. PROBÁLD ÁKOS - TAKÁCS JÁNOS

Az idegenforgalom egyik legnagyobb problémája az idényszerű hullámzás, (:

nyári idényben lökésszerűen jelentkező kereslet kielégítése. Az idényjellegű inga—

dozás (lásd az 1. ábrát) a szállodaipart a munkaerő gazdálkodás és a gazdaságos üzemeltetés szempontjából egyaránt érzékenyen érinti.

1. ábra. A szállodák férőhely-kihasználtságának idényszerű ingadozása 1975-ben (_ _

% 700

90

80

70

80

50

40 7 !. . ..

... ::

Únsza'y ákszesen

30 — .. '- - .

— —— Budapesl 20

--- Bab/an

70

.kwa'r'láánuánl/Zí'nc/i/slűkn/Is' [Was Um; la'/nfs th/wlrwmplm/áw lI/meáenlűemáep

2. ábra. A balatoni szállodai kapacitás és havonkénti kihasználtsága 1975—ben

főnők/yek

szá/773 Élen) k/basmá/kága Áááá/elé)

7 6 5 4 3 2 7 a 0702030405060706'090700

Janus?"

fiú/W?!

Ma'/wys

fan/WS Ma'/us

Ján/vs Já/fus Élt/gyufa;

ója/amen

űk/a'áEP J/wpwáe/r

095907pr

A nagyarányú szezonális ingadozás miatt a szállodaipar azüdülő'cerületeken a létesítmények egy részét gyakorlatilag csak 4—6 hónapig üzemelteti. A' szálloda—

helyzet különös ellentmondása: a kapacitás ugyan nem megfelelő, de a meglevő

(11)

A NEMZETKÖZI lDEGENFORGALOM _ 239

féí'őhelyek kihasználtsága az idényen kívüli időszakban — sőt esetenként az utó- idényben -— sem éri el az optimálist. A foglaltság idényszerű hullámzásának inten—

zitása az ország különböző területein jelentősen eltérő, a terület jellegének,; a ló- togató forgalom céljának függvénye. Azokon a területeken, városokban, ahol a

belföldi és a hivatalos forgalom döntő súllyal szerepel, lényegesen egyenletesebb

a forgalom — és így a szállodák foglaltsága -- az országos átlagnál. Azokon az üdülőterületeken viszont, ahol az üdülő jellegű — nagyrészt külföldi — utazások jelentik a forgalom jelentősebb részét, erőteljesebb a foglaltság ingadozása is.

Ezzel kapcsolatban érdekes adat. hogy a budapesti szállodák októberi és szeptem-

beri foglaltsága az utóbbi két évben meghaladta a jellegzetesen főidénynek szá-

mító július havi kihasználtságot. A balatoni szállodák kapacitáskihasználtságának' ingadozása (lásd a 2. ábrát) - különösen az idényszerűen működő férőhelyek fo—

kozatos üzembe állításával párhuzamosan vizsgálva -— az átlagos ingadozásnál lé- nyegesen nagyobb. Ez elsősorban 1973—ban mutatkozott meg igen erőteljesen, de lényegében 1974—1975-ben is hasonló volt a helyzet.

A külföldi és a belföldi idegenforgalom egyaránt lényeges jellemzője a területi koncentráltság. A kínálat természetesen igyekszik igazodni a kereslet területi meg—

oszlásához. Az utóbbi tíz év során felépült új szállodai férőhelyek négyötöd része Budapest és a Balaton elhelyezési kapacitását bővítette. Következésképpen ma már e két területen működik a szállodai kapacitásnak közel kétharmada. Jellemző, hogy a szállodai férőhelyek fele 14 városban, illetve üdülőhelyen található. a városok több mint 20 százalékában pedig egyáltalán nincs szálloda. Mindezek ellenére a foglaltság lényeges jellemzője, hogy a legkeresettebb helyeken. tehát Budapesten és a Balaton térségében általában magasabb, az ország többi területén lénye—

gesen alacsonyabb az átlagosnál. Az eltérés különösen élesen rajzolódik ki az idegenforgalmi főidényben.

A kereslet és a kínálat összhangjának minőségi kritériumai is vannak. A he—

terogén kereslet a szállodákkal szemben különböző osztályba sorolt létesítmények iránti igényt jelent. Természetesen a kereslet évről évre változhat, amit a kínálat érthetően nem tud gyorsan és rugalmasan követni. A hazai ellátottságra az jellem- ző, hogy a közepes kategóriák aránya a fizetőképes kereslethez viszonyítva még ma

is alacsony. '

8. tábla

A szállodai kapacitás bővitése osztályonként

—. . . f, .,

Aférőhelyek Ujonnan letesrtett erohelyek :: Aférőhelyek

. 516700 M száma

Osztaly 1968. június harmadik negyedik 1975_ június

30-án' __ , _ , 30-án

oteves tervrdoszakban

Luxus . . . . . . . . . . — 674 — 674

A. . . . . . . . . . . . 1 251 291 704 1 975

All . . . . . . . . . . . . 5 330 3 486 1 499 9 545

B . . . . . . . . . . . . 6 995 2 602 2 367 9 686

C . . . . . . . . . . . . 9 412 959 833 7 478

Összesen

22988 * 8012 K 5403 § 29358

' A jelenlegi besorolási rendszer 1968 óta van érvényben.

A szállodahálózat minőségi összetételét a jövőben a keresleti tendenciáknak megfelelően kell meghatározni. A várható vendégforgalom, továbbá a vendégkör

(12)

240 DR. PROBÁLD ÁKOS - TAKÁCS JÁNOS

összetételének becslése alapján a turizmus távlati fejlesztési koncepciója leszögezi.

hogy a kapacitás struktúráját úgy kell átalakítani, hogy a B és a C kategóriájú szállodák jelenlegi aránya növekedjék. Ez annak a helyes álláspontnak a megnyil- vánulása, amely szerint a fejlesztés fő tendenciájává kell válni, hogy a tömeges turizmust ösztönözze, és az átlagos turista igényeit elégítse ki elsősorban. A fog—

laltság alakulása a különböző kategóriákban jól mutatja a kereslet és a kínálat

összhangját (vagy annak hiányát), bár az igényeknek a szűkös kapacitás miatt kényszerű konvertálása éppenséggel e tendencia ellen hat. Magyarországon éves viszonylatban nincs jelentős eltérés a különböző osztályokba sorolt szállodák ki- használtsága között. mégis határozottan érvényesülő tendencia, hogy a B osztály- ban minden foglaltsági mutató rendszeresen meghaladja az átlagosat.

9. tábla

A szállodák kapacitásának kihasználtsága osztályonként

Ev Luxus A, A" B C Együtt

A szoba kihasználtság mutatója (százalék)

1968 . . . . . . . . . — 66.5 68.1 73,8 55,7 66,0

1969 . . . . . . . . . - 75,3 73,6 73.3 60.0 69,5

1970 . . . . . . . . . 64.1 80,4 78,9 75,2 62,3 72,7

1971 . . . . . . . . . 75.8 72,5 75,0 70.6 62.8 70,1

1972 . . . . . . . . . 79,4 66.2 70,4 70.3 66.13 69, 3

1973 . . . . . . . . . 81 .5 66.5 68,7 69.7 63,0 67, 7

1974 . . . . . . . . . 83,5 70.8 74,6 72.4 67.1 71, 9

1975 . . . . . . . . . 83,6 76.0 74,4 71 ,6 682 72, 4

Az ágykihasználtság mutatója (százalék)

1968 . . . . . . . . . — 58.7 60,8 67,7 53,5 63, 3

1969 . . . . . . . . . — 73,5 66,4 76,6 58.1 67.1

1970 . . . . . . . . . 51 A 68,9 74,3 76,5 61 ,0 69, 6

1971 . . . . . . . . . 61,9 62,1 69,3 71.2 60,4 66,4

1972 . . . . . . . . . 65,3' 57,6 63,9 68,9 68,1 662

1973 . . . . . . . . . 67,2 57,4 62.23 68,3 63,8 64,4

1974 . . . . . . . . . ' 67,4 61 A 68.5 72,4 67.11 68, 4

1975 . . . . . . . . . 68,7 66,9 68,4 71 .9 68,3 69, 5

A férőhely-kihasználtság mutatója (százalék)

1968 . . . . . . . . . — 56.1 55.8 60,7 45.5 53,6

1 969 . . . . . . . . . -— 63,6 60.7 60, 4 49,6 56,6

1970 . . . . . . . . . 44.5 64.7 65.2 62,4 51 ,6 _5_9,1

1971 . . . . . . . . . 53.6 59.55 61 .1 582 51 .9 563

1972 . . . . . . . . . 56.5 55.2 56.7 56.5 56,1 56,4

1973 . . . . . . . . . 58,2 55,0 54,8 56.4 52.8 54,9

1974 . . . 58.3 58,9 60,8 59.1 56.1 58.7

1975 . . . . . . . . . 59,4 64,3 61 ,1 58.6 56.11 59,2

ih §

Figyelemreméltó különbségek tapasztalhatók a külföldi és a belföldi igények összetétele között. A külföldiek (különösen a nem szocialista országokból érkezők) elsősorban a luxus, az A" és az A" osztályú szállodákat keresik, a belföldiek ugyan- akkor főleg a B és a C kategóriákat veszik igénybe. A belföldi idegenforgalomnak

a jövőben szánt egyre nagyobb szerep is indokolja tehát e kategóriák erőteljes fejlesztését. Mindebből két következtetés is adódik:

—- az igényeknek ez a különbözősége mindenképpen a foglaltság egyes kategóriák közötti kiegyenlítődésének irányába hat;

(13)

A"NEMZETKUZI iDEGENFORGALOM 241

— a belföldi vendégforgalom csökkenésében nyilvánvalóan közrejátszik az olcsóbb. a kö- zépkategórraju szállodák kis száma.

A vendégforgalom —- így a kapacitáskihasználtság —- erőteljes idényszerű inga—

dozását minden bizonnyal nem kis mértékben befolyásolják a szállodai árak.-Érde—

mes áttekinteni, hogy a hazai szállodavállalatok. élve a szabad árforma adta lehe—

tőségekkel, hogyan igyekeztek a főidényen kívüli időszak. illetve az elő- és az utó—

idény vendégforgalmát kedvezmények bevezetésével élénkíteni.

10. tábla

A fürdőszobás, kétágyas szoba átlagára 1975-ben

(forint)

Hónap Luxus A! A" B C Együtt

( _ Országosan

Február . . . . . . . . 840 371 285 236 158 311

Május . . . . . . . . 840 520 326 259 158 346

Augusztus . . . 840 546 395 279 165 391

Október . . . . . . . . 840 481 357 286 166 371

, Ebből Balaton

Február . . . — 150 200 — — 165

Május . . . . . . . . — 150 2001 _ _ 165

Augusztus . . . . . . . — 380 332 249 — 326

Október . . . -— 150 183 - —— 179

, A kihasználtsági adatokból megállapítható, hogy önmagában még a jelentős kedvezmény sem érte el a várt hatást, az idény meghosszabbodását. Különösen vonatkozik ez a Balaton—parti szállodákra.

A szállodák kapacitásának kihasználtságára természetesen még számtalan té- nyező hat. Ezek közül megemlítünk néhány fontosabbat (korántsem a teljesség igé—

nyével).

— A szállodák létesítésénél alapos megfontolást igényel a környezet. a telephely megválasztása. Udülőszálló esetén a terület jellege (a vízpart. a gyógyvíz kö- zelsége) általában meghatározza a létesítés szükséges helyét. A városok. de külö- nösen a főváros esetében nehezebb a helyzet, több szempontot és korlátozó ténye—

zőt (beépítettség) kell figyelembe venni. Budapesten például a városközpontban

és a közlekedési szempontból fontos csomópontokban található létesítmények (Palace, Erzsébet, Metropol. Park, Aero, Wien stb. szálloda) kihasználtsága lénye—

gesen jobb és egyenletesebb az átlagosnál. Ugyanakkor például a főváros üdülő- körzeteiben levő szállodák foglaltsága erős idényjellegű ingadozást mutat, és csak a főidényben éri el az átlagos szintet.

—- A környezettel és a várható vendégforgalom összetételével összhangban kell az optimális foglaltság érdekében egy-egy új létesítményt osztályba sorolni. Fel—

tehetően a helytelen osztályba sorolás játszott közre néhány szálló (például a szom- bathelyi Claudius) folyamatosan alacsony kihasználtságában.

—- A szállodai létesítmények nagysága (a kapacitás abszolút mennyisége) és a foglaltság alakulása között szintén szoros az összefüggés. Megállapítható, hogy a kevés férőhellyel rendelkező egységek kihasználtsági mutatói alacsonyak (felte—

hetően magasabb 'az ad hoc vendégek és alacsonyabb a szervezett vendégek aránya), majd a férőhelyek növekedésével a foglaltság is emelkedik, és 200—250 férőhely körül éri el a legnagyobb értéket. Ezután csökken a foglaltság. és az 500

2 Statisztikai Szemle

(14)

242 DR. PROBÁLD ÁKOS —- TAKÁCS JÁNOS

férőhely feletti egységekben a legkedvezőtlenebb. (Ez alól kivétel az egyedi igénye—

ket kielégítő Duna Intercontinental. amely a vizsgált időszakban az egyedüli luxus—

szálloda volt.)

- A nem megfelelő szállodakapacitás ellenére minden új létesítmény — még ha valamennyi feltétel (telephely, osztályba sorolás. nagyság. alkalmazott ár stb.)

optimális is — eleinte szükségszerűen alacsonyabb kihasználtsággal működik. Né'

hány évnek el kell telnie, amíg sikerül e létesítményeket ..bevezetni".

Az elmondottak alapján megállapítható, hogy Magyarországon a szállodai ka- pacitás volumene — figyelembe véve a belföldi és a külföldi idegenforgalom dina—

mikus fejlődését — nem kielégítő. A szállodák kihasználtsága magasabb, mint a hagyományos idegenforgalmi országokban vagy mint a környező államokban. és

sok esetben már meghaladja az optimálisnak tartott szintet. Az idegenforgalom erős területi koncentráltsága következtében különösen Budapesten és a Balaton-

nál okoz gondot az elégtelen kapacitás. ugyanakkor a gazdaságos üzemeltetésre kedvezőtlenül hat a vendégforgalom és ennek függvényében a foglaltság erőteijes szezonális ingadozása. A foglaltság hosszabb idő átlagában az A" és a B kate- góriájú szállodákban a legnagyobb. Egyébként a szállodák kapacitáskihasznáitsá-

gának 1970 és 1973 között tapasztalt csökkenését számos kedvezőtlen tényező egy-

beesése okozta, ezért átmeneti jelenségnek tekinthető.

, Magyarország szállodakapacitása a jelenleginél valamivel nagyobb vendég-

forgalom fogadására elsősorban az idényen kívüli időszakokban képes, természe—

tesen a ható tényezők kedvező egybeesése. de mindenekelőtt a jobb. tartalmasabb.

intenzívebb idegenforgalmi szervezőmunka és a különböző személyi és technikai

feltételek (például a központi ágynyilvántortás) megteremtése esetén. A külföldi és a belföldi üdülőforgalom igényeinek maradéktalan kielégítése viszont már csak

a szállodai kapacitás jelentős. az eddigi tapasztalatokat messzemenően figyelembe

vevő növelésével oldható meg.

Mindebből az következik, hogy általában a komplex fogadóképesség, ezen

belül is a szálláshelyi, de különösen a szállodai kapacitás fejlesztése szükséges

(ha nem is okvetlenül elégséges) feltétele az idegenforgalomban rejlő gazdasági

lehetőségek kiaknázásának.

A nemzetközi idegenforgalom jelentőségének megfelelő elismertetése - mint

gazdasági szempontból figyelemre méltó tényező, mint jelentős devizakitermelő- ágazatközi tevékenység — csak abban az esetben lehetséges. ha sikerül fokozni az idegenforgalmi bevételeket, mégpedig úgy. hogy a forgalom mellett az egy fő egy

napjára jutó költekezés növekedjék. Ennek pedig minimális feltétele a verseny—

képes fogadókészség, az igényekkel összhangban levő szálláskínálat mielőbbi meg-

teremtése. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezeket, mivel a tervtörvény előírja,

hogy 1980-ig a nemzetközi idegenforgalom bevételeit legalább 60 százalékkal kell növelni. továbbá, hogy a belföldi idegenforgalomban az ország lakosságának üdü- lési, valamint kirándulási igényeit az eddigieknél magasabb színvonalon kell kielé-

gíteni.

PE3fOME

B Bem-pun yme őonee Aecnmnernn npononmaetcn npouecc suaunrenworo poc'ra u- Hocrpaunoro rypuama. B nepsom pasnene ceoeü crarbu aatopu nponsaonnt oőaop sam- neüumx unnuxaropos Typncrmecxoro OÖOPOTa u pam—ro MHOCTpaHHOFO TYPHSMG a sem—- repcon 3KOHOMHKe.

Bo BTOpOM paagene nonpoőno ananuanpywt nonemu-ihre aoamomnocru TOCTHHHM,KBK aamneimnü cpaxtop Typncmuecnoro oőopota. HapnAy c HHOCTpaHHhIM Typ—amoM sra Tema

(15)

nanaercz akryanbnoü venne a peaynbrare pocra BHYTpeHHei'O rypua'Mü, BhlablBBEMOFO yae—

nmeuueM noxonos u caoőoAHoro apemenu Hacenennn. _

Cornacuo MHeHmo aaropoa aeHrepcxue rocrnnnuu He moryr HATH B Hory c őbicrpo aoepacraioumm HHOCTpüHHbIM " oreuecraeuubm cnpocom. l—lucno mec-r : rocmuuuax MBHb- me menaemoro H nx Kauecraennbiü cocraa Tanaka He nanae'rcn CBMHM őnaronpunrHuM. Kpo- me aroro Ha ammekmznoe ucnonbaoaame rocrm—mu oxaabiaaer orpuuarenbuoe aoaneüc'raue

peakoe xoneőanne oőopo-ra rocreü (u cooraercraeHHo aaceneunocru).

B saxmouenue aaropbi npuxonn'r K BbIBOAY, HTO Aanbueümero pocra unocrpeimoro u oreuecrseHHoro rypusma mom-ro noőnrscn TOHhKO nyTeM anauurenbuoro paaanrnn amecrn- mocrn rocrmmu.

SUMMARY

International tourism shows a considerable increase in Hungary for more than a decade.

The first part of the article presents the main characteristics of the development of tourism and the role of international tourism in the Hungarian economy.

in the second part of the article the authors investigate in detail the hotel situation which is an important factor determining the country's capacity for taking international tourism. The subject is the more actual because parallel to the development of international tourism. due to the increase of the income and leisuréritime of the population. home tourism

has also increased. _

The authors point out that hotel capacity in Hungary can meet less and less the rapidly increasing foreign and home demands. Hotel capacity is less than reauired and its auality composition is far from being favourable. Moreover rentability for operating the hotels is affected unfavourably by the strong fluctuation of tourism (and conseauently by that of engagement).

Finally, the authors come to the conclusion that the foreign and home tourism can be enlarged in the future only with considerable development in hotel capacity.

29