A nemzetközi idegenforgalom határstatisztikai megfigyelése

(1)

A NEMZETKÖZI IDEGENFORGALOM HATÁRSTATISZTIKAl

MEGFIGYELÉSE '

DR. BESENYEI LAJOS — DR. PROBÁLD ÁKOS

A nemzetközi kapcsolatok szélesedésével és intenzitásának növekedésével együtt jár az emberek érdeklődése egymás országai iránt. aminek egyik sajátos megnyilvánulása a turizmus, a nemzetközi idegenforgalom jelentős megélénkülése.

Az idegenforgalom gazdasági hasznát felismerve minden ország erőfeszítéseket tesz a turistatömegek megnyerésére, az idegenforgalom bővítése érdekében. Ért- hető, hogy az érdekelt országokban az utóbbi években az idegenforgalom problé- máinak. hatás—ainak, kapcsolatainak vizsgálata és tanulmányozása fokozódik.

Az elmúlt 15—20 évben a nemzetközi idegenforgalomban általában bekövet—

kezett rohamos fejlődés Magyarországon is éreztette hatását, hazánkban is fokozatosan kialakultak az idegenforgalom fogadásának bizonyos feltételei. az idegenforgalom szerepe és jelentősége nőtt és növekszik. Az idegenforgalom expanziójá—

val párhuzamosan a tervezés, az irányítás, a szervezés információigénye is megnő- vekedett, elengedhetetlenné vált, hogy viszonylag rövid idő alatt gazdag informá- ciótartalommal rendelkező adatok álljanak rendelkezésre. Egyre nagyobb tehát az idegenforgalmi adatokat szolgáltató statisztika jelentősége is. akár a kínálati.

akár a keresleti oldalról segíti a helyes idegenforgalmi politika kialakítását és a gyakorlati tevékenységet.

Más oldalról ez azt jelenti. hogy fokozott követelmények alakultak ki az ide—

genforgalmi statisztikával szemben, hiszen a kezdeti néhány tízezres forgalom milliós nagyságrendű tömegjelense'ggé vált. aminek megfigyelése módszertani és gyakorlati szempontból új, e területen eddig nem ismert problémákat vetett fel.

Ma. amikor már évente az országhatárt átlépő külföldiek száma megközelíti a lakosság lélekszámát, más módszereket kell alkalmazni az adatgyűjtés szervezésé—

ben. lebonyolításában és az adatok feldolgozásában. A mennyiségileg, minőségi- leg és gyakoriságában megváltozott információigény ugyanakkor a tájékoztató munkával szemben is új követelményeket támasztott.

AZ lDEGENFORGALOM STATlSZTIKAl MEGFIGYELÉSE A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN

A nemzetközi idegenforgalomban résztvevők számára és jellemző magatartá- sainak megállapítására a nemzetközi gyakorlat általában két alapvető statisztikai

módszert alkalmaz:

a) a határstatisztikát, amely teljes körű vagy reprezentatív megfigyeléssel tulajdon- képpen a nemzetek közötti idegenforgalom volumenére és összetételére, valamint az ide—

(2)

DR. BESENYEI _. DR. PROBALD: HATARSTATISZTIKA 859

genforgalom néhány lényeges jellemzőjére, például a tartózkodás időtartamára, az utazás céljára stb. nyújt információkat;

b) a szálláshelyi statisztikát, amely az idegenforgalmi szálláshelyek kapacitás- és ven- dégforgalmi adatainak rendszeres megfigyelésével a külföldi (és belföldi) idegenforgalom

szállásígényes részéről biztosít részletes tájékoztatást.

A határállomásokon végzik az adatgyűjtést többek között: Bulgária. Csehszlo- vákia, Egyesült Királyság, Görögország, lrország. Lengyelország. Norvégia, Olasz—

ország, Portugália, Románia. Svédország, Spanyolország, Szovjetunió, Törökország.

Szálláshelyi statisztikát alkalmaz: Ausztria. Belgium, Dánia. Franciaország. Hollan—

dia, Jugoszlávia, Luxemburg, Német Szövetségi Köztársaság, Svájc stb. (10).

A hazai statisztikai gyakorlatban e kétféle alapadatgyűjtés szervesen kiegé- szíti egymást. A határstatisztika az ország nemzetközi idegenforgalmi keresletét veszi számba, és néhány fontos ismérvvel (állampolgárság, közlekedési eszköz, ha- tárátlépőhelyek. úticél. tartózkodási idő stb.) átfogóan jellemzi azt. a szálláshelyi statisztika azokat öleli fel, akik idegenforgalmi tartózkodásuk során erre a célra létesített szálláshelyeket vesznek igénybe. A szálláshelyi statisztika ezenkívül az idegenforgalmi kínálat egyik legfontosabb eleméről, az elhelyezési kapacitás nagyságáról, minőségi összetételéről és területi elhelyezk'edésér'ől gyűjt nélkülöz- hetetlen információkat.

E két adatgyűjtéshez járul az idegenforgalmi bevételeket és kiadásokat figyelemmel kísérő devizastatisztika. az utazási irodák, idegenforgalmi vállalatok tevé- kenységét nyomon követő szervezett idegenforgalom statisztikája stb.

Tanulmányunkban csak a határstatisztikai megfigyelés kérdésével foglalkozunk, tekintve, hogy a szálláshelyi statisztika nem vet fel olyan nehézségű elméleti és gyakorlati problémákat. mint az országhatáron áthaladó idegenforgalom nyomon követése. Ez utóbbi — jelentőségében egyre növekvő -— társadalmi—gazdasági je—

lenség megfigyelése egészen sajátos feladatot jelent.

A HATÁRSTATISZTIKAI ADATGYÚJTÉSI RENDSZER KlALAKULÁSA

Hazánkban az idegenforgalom határstatisztikai megfigyelése az 1950—es évek- ben alakult ki, abban az időben, amikor az idegenforgalomban résztvevők száma viszonylag csekély volt. A statisztikai számbavétel módszere az egyszerű utasszámlá- lás volt, amelyet az egyes határátkelőhelyeken végeztek a ,,beutazók" és az ..át- utazók" állampolgárságuk szerinti nyilvántartásával. A nyilvántartás nem volt ré- sze a statisztikai adatgyűjtési rendszernek, azt csak mint szekunder statisztikát használták fel. A vízumkényszer ekkor még általános volt. a .,beutazó'k" és az ..át—

utazók" elkülönítésére a kétféle vízumfajta adott lehetőséget, mivel a külföldieket leglényegesebb jellemzőjük, a tartózkodási idő alapján különböztette meg. Az .,át—

utazók" számára lényegében kizárt volt a 24 órán túli tartózkodás lehetősége.

Tekintve, hogy az idegenforgalom gazdasági konzekvenciái a tartózkodáshoz fűződnek, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 1958-ban a határforgalom egyszerű leszámolása mellett a .,beutazókra" és a külföldre utazó magyar állampolgárokra korlátozva bevezette az egyedi statisztikai lapos megfigye- lést. A statisztikai lapok szétosztása és összegyűjtése egyaránt az átkelőhelyeken történt. feldolgozásuk pedig a Hivatalban. Ez az eleinte teljes körű megfigyelés a turisták egyszerű számbavételén túl már a tartózkodási időről és a különböző magatartásokról (a tartózkodás jellege, a felkeresett hely stb.) is biztosított ada—

tokat.

Az adatgyűjtés technikai lebonyolítását nem a statisztikai apparátus végezte, de ez a forgalom akkori volumene mellett (1958-ban 154000 beutazó külföldi és

(3)

860 DR. BESENYEI LAJOS — DR. PROBÁLD ÁKOS

205000 külföldre utazó magyar statisztikai lapos megfigyelését kellett elvégezni;

ami havonta átlagosan 30000 külföldi és magyar turistát jelentett) nem okozott különösebb problémát (9).

Az 1964-től fokozatosan és egyre szélesebb körben érvényesített utazási köny- nyitések lényeges változást hoztak. Hamarosan emelkedni kezdett a Magyar- országra látogató külföldiek száma, ami azt eredményezte, hogy a beutazóktól összegyűjtött statisztikai lapok száma rendszeresen meghaladta a rendelkezésre álló feldolgozási kapacitást. A szükséges információk csak jelentős fáziskéséssel álltak rendelkezésre. ezért be kellett vezetni a statisztikai lapok mintavételi eljá- ráson alapuló feldolgozását. A munka során az elvileg teljes körűen összegyűj—

tött lapokból — állampolgárságtól függően — 2—100 százalékos mintát vettek, szisztematikus eljárással. A minta feldolgozása után nyert eredményeket a teljes beutazószám ismeretében vetítették a teljes forgalomra. Ez a módszer a súlyok változásától függően 9—11 százalékos reprezentációt jelentett. (A módszer részle—

tesebb leírását a demográfiai évkönyvek 1965 és 1970 között rendszeresen tartal- mazták.) Az eredmények megbizhatóságukat illetően megnyugtatóknak bizonyultak;

hiszen, ,, . .. az állampolgárságra vonatkozó havi bontású adatok pontosak ..., a

képviseleti feldolgozás relatív hibája pedig legfeljebb 1093". Például a Magyaror—

szágon tartózkodott külföldiek állampolgárságuk és a tartózkodás időtartama sze—

rinti feldolgozás pontosságának relativ hibái 950/0-05 megbízhatósággal 10% alatt, nagyobb részt pedig 50/9 alatt vannak".1

Az említett utazási könnyítések egyúttal megszüntették a külföldiek lényeges és korábban egyértelmű ismérv, a tartózkodási idő alapján történő megkülön- böztetésének lehetőségét. A szocialista országok állampolgárai számára bevezetett útiokmány ugyanis mind a magyarországi úticéllal érkezők, mind az átutazók (akiknek végső úticéljuk valamely harmadik ország volt) számára biztosította a tar- tózkodás lehetőségét. Ettől kezdve megkérdezés. bevallás alapján történt a határ—

forgalmi jelentésekena..beutazók" és az ,,átutazók" elkülönítése. A beutazó—kra alapozott statisztikai lapos megfigyelés éppen ezért már óhatatlanul meglehe—

tősen nagy hibahatórral dokumentálta a Magyarországon ténylegesen tartózkodók adatait. A beutazónak. illetve átutazónak minősített külföldiek magatartása kö—

zötti, korábban lényeges különbségek egyre inkább elmosódtak, az átutazóknál gyakorivá válhatott az utazás megszakítása, a tartózkodás. a magukat beutazók- nak vallóknál pedig jellemző lett az ugyanaznap vissza- vagy továbbutazós. A korábban egyértelmű fogalmak szerint csoportosított adatok tehát egyre kevésbé fedték a valóságot. Azért. hogy a statisztikai gyakorlat rugalmasan kövesse a gyorsan bekövetkező. lényeges változásokat. a nemzetközi idegenforgalom adat- gyűjtési és feldolgozási rendszerét korszerűsíteni kellett.

A tartózkodási idő vonatkozásában a fő problémát az .,átutazó" kategória jelentette, hiszen erről nem volt semmiféle információ. ennél a csoportnál auto- matikusan 24 órának vették a tartózkodási időt. Éppen ezért 1970-ben külön statisztikai megfigyelést szerveztek. amelynek célja az átutazók tartózkodási idejének és néhány más jellemzőjének megismerése volt. Különböző itt nem részletezett okok miatt a megfigyelés eredményei azonban nem reprezentálták megfelelően a vizsgált sokaságot. Összesen öt alkalommal különböző jellemző időszakokban

(idényekben) szubjektiven kiválasztott 1-1 hét adatai ugyan információt adtak az

átutazók sokaságának jellemző magatartási vonásairól, az eredmények azonban nem támaszthatók alá a véletlen mintavétel esetében alkalmazható megbízható—

sági és pontossági számításokkal. A reprezentativitásra vonatkozó külön matema- 1 (s) 322. old.

(4)

HATARSTATISZTIKA

861

tikai vizsgálatok — mint a x2—próba alapján történő illeszkedésvizsgálat, a konfidencia intervallum alapján történő torzításellenőrzés, az u-próba — egyértelmű és számottevő torzítást jeleztek.2 Mindez természetesen nem jelenti az eredmények

használhatatlanságát. melyek igazolták az átutazók heterogenitására vonatkozó.

gyakorlatilag már felismert megállapítást. Az adatokból kiderült, hogy az átutazók tartózkodási ideje nem kevés esetben 3—6 nap volt, ami e kategória alapgondo- latával ellentétes. s jelzi az adatgyűjtési rendszer revideálásának szükségességét.

Gyakorlati nehézséget jelentett — s ez is elodázhatatlanná tette új adatgyűj—

tési rendszer kidolgozását és bevezetését —, hogy a beutazókról a határátkelő- helyeken teljes körűen begyűjtött kérdőívekből való mintavétel havonként köz—

pontilag történt. Ez hatalmas statisztikailap-tömeget jelentett, s az ezzel kapcsolatos nagy volumenű adminisztrációs munka (postázások. lapok tárolása, minta- vételre való előkészítése stb.) hibátlan és elfogadható elvégzése lehetetlenné vált. Számos olyan torzító tényező merült fel, amelyek az elvileg és formailag el- fogadható adatgyűjtési alapelveket keresztezték. A már milliós nagyságrendű be-

utazó forgalom statisztikai lapos megfigyelése a kérdőívek kiadásánál és begyűj—

tésénél ugyancsak nehézzé vált. Az adatgyűjtést végrehajtók egyébként is ugrás- szerűen megnövekedett munkájuk mellett, egyre nagyobb erőfeszítések árán és objektíve felmerülő hibákkal tudták csak az óriási kérdőívtömeget összegyűjteni, rendszerezni. postázni. Joggal feltételezhető tehát. hogy a beérkezett összesítésre kerülő statisztikai lapok sem voltak torzításmentesek.

A feladatok ezek után három kérdés körül csoportosultak:

— új, a gyakorlati életnek megfelelő. nemzetközileg is elfogadott fogalmak kialakítása;

— az adatgyűjtési rendszer korszerűsítése. egységes standard adatgyűjtési rendszer be- vezetése:

—- az adatgyűjtés módszerének megváltoztatása, a reprezentatív megfigyelés alkal- mazása.

Nyilvánvaló, hogy az említett problémák megoldását párhuzamosan kellett megkezdeni. A munka eredménye az 1972-ben bevezetett és jelenleg is érvényben levő adatgyűjtési rendszer. A fogalmi rendszer kérdésével itt nem kívánunk fog-

lalkozni. azt részletesen tárgyalja dr. Pálos István tanulmánya (4), szükségesnek

tartjuk viszont vázlatosan ismertetni az adatgyűjtés jelenlegi rendszerét.

AZ ÉRVÉNYBEN LEVÖ ADATGYÚJTÉSI RENDSZER ÉS AZ ADATGYÚJTÉS MÓDSZERE A nemzetközi idegenforgalomra vonatkozó határforgalmi adatok jelenleg két forrásból származnak:

a) a határon való számlálás alapján készülő forgalmi jelentésekből,

b) a határt átlépőktől (azok egy részétől) összegyűjtött statisztikai lapokból.

Az előbbiekből az információs igényeknek megfelelően elektronikus feldolgo—

zás után havonta és határállomásonként rendelkezésre áll:

— a külföldiek száma állampolgárság és a közlekedés módja (a határállomás jelle—

gének megfelelően: közút, vasút, hajó, repülőgép) szerint,

— a külföldre látogató magyarok száma országcsoportonként és a közlekedés módja szerint.

2 E vizsgálatokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy az alkalmazott módszerek a teljes körű megfi- gyelésből rendelkezésre álló külső információt. az átutazók országonkénti megoszlását veszik alapul. Külön vizsgálandó kulcskérdés, hogy az országonkénti megoszlásra vonatkozóan kimutatott szignifikáns torzítás mennyiben értelmezhető más jeliemzőkre is. A döntés alapját az országonkénti megoszlás és a vizsgált jellemző közötti sztochasztikus kapcsolat adja.

(5)

862 DR. BESENYEI LAJOS — DR. PROBÁLD ÁKOS

Az adatok amellett, hogy a nemzetközi utasforgalom legösszevontabb mu-

tatóit jelentik, a statisztikai lapos megfigyelés fontos kiegészítő információit szol- gáltatják.

A nemzetközi idegenforgalom részletesebb határforgalmi megfigyelése négy különböző statisztikai lap segítségével történik. Más—más statisztikai lap kerül al- kalmazásra a hazánkba érkező külföldiek és a külföldre látogató magyar állam—

polgárok esetében, mely utóbbiak lapjai ezenlkívül relációnlként (szocialista—

nem szocialista) is eltérnek. A teljes határforgalom mintegy 10—12 százalékát je- lentő tőkés relációban az adatgyűjtés teljes körű, a feldolgozás reprezentatív.

Szocialista relációban az adatgyűjtés is reprezentatív.

Különösebb indoklást nem igényel, hogy tömegjelenségek megfigyelése ese- tén a teljes körű számbavétel sokszor csak igen számottevő megszorításokkal al- kalmazható. Több százezer vagy több millió egyedből álló sokaság teljes körű megfigyelése sok esetben lehetetlen és célszerűtlen a felmerülő magas költségek.

a nagy időigény és egyéb szubjektív és objektív okok miatt.

Kézenfekvő ilyen esetben a teljes körű megfigyelés helyett a reprezentatív mintavételi módszer alkalmazása, amely ma már a társadalmi—gazdasági vonat—

kozásokban végzett statisztikai megfigyeléseknél világszerte egyre elterjedtebbé válik. Természetesen ahhoz, hogy valamely területen bevezetésre kerülhessen a reprezentatív megfigyelés módszere, a konkrét jelenség sajátosságainak alapos.

körültekintő elemzése szükséges, 5 az így nyert ismeretek alapján kísérelhető meg a reprezentatív megfigyelés módszerének gyakorlati alkalmazása. A cél végső fokon

a több milliós egységből álló alapsokaság helyett annak csak néhány százalékát

kitevő mintasokaság megfigyelése, amely alapján megbízható és elfogadható becslés végezhető a kérdéses sokaság jellemzőire vonatkozóan.

A reprezentatív megfigyelés megszervezésének és lebonyolításának szigorúan előírt szabályai vannak. amelyek végeredményben azt a célt szolgálják. hogy a

kiválasztott mintasokaság oly módon feleljen meg az alapsokaság összetételének.

hogy szubjektív, szándékos torzítástól mentes legyen. Arra kell törekedni. hogy kizárólag a véletlen által meghatározott módon kerüljenek a mintába az alapso- kaság egyes egyedei.

További feladat természetesen az, hogy ha valamilyen ok miatt megsértjük ezt a követelményt, tudjunk torzító hatásáról. s számoljunk azzal.

A véletlen mintavétel lehetőséget teremt a becslési hibáknak. vagy a kapott eredmény szignifikanciájának objektiv jellegű, valószínűséggel kifejezett mérésére.

Az idegenforgalmi megfigyeléseknél — a dolog természetéből következően —- több sajátos problémával kell számolni. Ezek közül a legfontosabbak összefog- lalása a számbavételi módszer helyes megválasztása miatt nem felesleges.

A megfigyelés tárgyát képező tömeg nem egy adott időpontra definiálható statikus állapotú sokaságot alkot. hanem egy időben állandóan — s előre isme- retlen intenzitással — változó. dinamikus jellegű sokaságot. Elméleti kategorizá- lással azt is mondhatjuk, hogy nem álló. hanem mozgó sokaságról van szó meg- figyelésünknél. Tehát egy időben lejátszódó, változó intenzitású folyamatot kell vizsgálni, s ennek belső struktúrájáról kell megbízható képet alkotni. (Azért hang-

súlyozzuk. hogy belső struktúrájáról és nem abszolút nagyságáról. mert —- mint

arra már utaltunk — teljes körű megfigyelésből származó adatok állnak rendel- kezésre a külföldiek számának abszolút nagyságára vonatkozóan állampolgársá- gonként.)

Nem kell indokolni, hogy mennyivel egyszerűbb a helyzet olyankor, amikor időben jól körülhatárolható, definiálható sokaságból kell reprezentatív mintát

(6)

HATÁRSTATISZTIKA

863

venni (például egy város szállodáiban levő külföldiekből). Valamennyi külfölditől begyűjtött statisztikai lapokkal, az alapsokaság havi szintű ,,kézben tartásával"

elvileg lehetőség volna az idegenforgalom folyamatának mérésére. A rendelkezés- re álló kérdőívhalmazból a véletlen kiválasztás szempontjait szem előtt tartva le—

hetne a szükséges nagyságú mintát venni. Lényegében úgy, ahogyan az a korábbi években történt. A forgalom mai méretei mellett ez az eljárás gyakorlatilag meg—

oldhatatlan. Speciális nehézséget jelent a térbeli szétszórtság. amely ugyan igen gyakori más jelenségeknél is. de az idegenforgalom vonatkozásában különös súlyt kap. Több mint 50 határállomáson kell megszervezni és lebonyolítani az adatgyűjtést. s a statisztikai lapokat központi feldolgozásra össze kell gyűjteni.

Mindez állandó jellegű és adott esetben számottevő torzitósi veszélyt jelent.

A területi szétszórtsághoz kapcsolódik az egyes időszakok közötti nagyfokú különbözőség a volumenben és összetételben egyaránt. ldényen kívüli időszakok- ban néhány tízezer vagy esetleg néhány százezer főből álló (havi szintű) alapso- kasággal kell számolni. míg az idényben ez a szám a milliós nagyságrendet is eléri. A megfigyelés a határállomásokon történik, ahol a fő cél a határátlépéssel kapcsolatos követelmények és a vámvizsgálatok teljesítése a forgalom minél gyor- sabb biztosításával, s csak emellett kerül sor a statisztikai lapok kitöltésére és begyűjtésére. ilyen körülmények között számításba kell venni, hogy már magában az adatgyűjtésben az átlagosnál nagyobb hibalehetőségek rejlenek. Speciálisan képzett számlálóbiztosok beállítása ugyanakkor az idegenforgalmi adatgyűjtésnél akadályokba ütközik. (Arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag minden évben újra "kellene kezdeni a beoktatást, minthogy igen nagy mértékű a cserélődés a

hatórállomások személyi állományában.)

A mintavétel konkrét módszerének kiválasztásánál két alapvető szempontra kell figyelemmel lenni, nevezetesen az elméleti megalapozottságra és a gyakor—

lati megvalósíthatóságra.

Összefoglalva a mondottakat, az alábbiak rögzíthetők:

a) a megfigyelt sokaság:

—— a nemzetközi idegenforgalom résztvevői;

b) a sokaság leglényegesebb megfigyelésre váró jellemzői;

— a tartózkodási idő (átlagos és összes).

— a tartózkodás jellege (az utazás célja),

—- a tartózkodás helye (külföldieknél a Magyarországon felkeresett üdülőterület. város stb., külföldre látogató magyaroknál a felkeresett ország);

c) az adatigény gyakorisága:

-— havonkénti;

d) a megfigyelés során figyelembe veendő objektív adottságok:

—- mozgó sokaság,

— kvantitatív ingadozás,

— térbeli szétszórtság,

— a feldolgozási kapacitás korlátozottsága.

Mindezeket figyelembe véve a nemzetközi idegenforgalom megfigyelésére az utólagos rétegze'ssel kombinált szisztematikus mintavétel az egyik legmegfelelőbb módszer.

A mintavételi eljárás során minden x-edik külföldi kap kérdőívet. A szocialista országokból Magyarországra látogató külföldieknek tehát csak meghatározott részét az országból való kilépés alkalmával látják el statisztikai lappal, melynek kitöltését részben maga a külföldi, részben az adatgyűjtést lebonyolító személy-

zet végzi el.

A minden x-edik megfigyelési egység kiválasztása szisztematikus mintavétel.

Az x nagysága, mivel egymástól független mintavételekről van szó, hónapról hó-

(7)

864 DR. BESENYEI LAJOS —- DR. PROBÁLD ÁKOS

napra'változhat, a forgalom nagyságától függően. Ezenkivül 10. a forgalom szem- pontjából jelentéktelen határállomást (az összes forgalom kb. 0.6 százalékát) ki

lehet hagyni az adatgyűjtésből. A szisztematikus mintavétel végrehajtása rendkívül egyszerű. nem igényel különösebb szakismeretet, tehát a rendelkezésre álló mun- kaerő végrehajthatja, ráadásul a kiválasztási arányok betartásának ellenőrzése is könnyen megoldható.3 Természetesen mindezt pontos mintavételi tervben kell rög- zíteni.

Az aktív idegenforgalom megfigyelésénél a szisztematikus mintavétel régte- zéssel kombinálható. A rétegzés lényege a vizsgált változók (tartózkodási idő.

úticél stb.) szempontjából eredetileg heterogén alapsokaság homogénebb részekre

bontása. Ezután az egyes rétegekben egymástól függetlenül hajtható végre a min—

tavétel, és a rétegekre vonatkozó becslések egyesítése útján nyerhető becslés az egész sokaságra vonatkozóan. Az állampolgárságot választva rétegképző ismérv- nek, az eljárás alkalmazhatóságána'k két lényeges követelménye teljesül:

-— a rétegképző ismérv szoros sztochasztikus kapcsolatban van a megfigyelni kivánt változókkal.

— birtokunkban van egy kiegészítő információ az alapsokaság rétegenkénti megoszlá—

sára vonatkozóan.

Ez utóbbi feltételnek különösen akkor van jelentősége. ha mint jelen esetben csak a mintavétel után derül ki. hogy egy-egy mintaelem melyik réteghez tartozik.

Az utólagos rétegzés egyaránt hatásos módszere a mintából nyerhető becslések

pontossága növelésének. valamint a mintavételi torzítások kiküszöbölésének. A

mintavétel során megfelelő becsléseket kapunk az egyes rétegekre és a rétegek súlyait felhasználva az alapsokaságra is.

, Tekintettel a már többször részletezett adottságokra a mintavételi eljárást maximálisan le kell egyszerűsíteni. Ezért célszerű az aránylag egyszerűen végre—

hajtható szisztematikus mintavételt választani, továbbá arra törekedni. hogy egy- egy határállomáson ne változzék gyakran a mintavételi arány. és lehetőleg minél kisebb legyen az összegyűjtendő kérdőívek száma.

AZ ADATOK M EGBlZHATÓSÁGA

ismeretes. hogy általában a statisztikai felvételek. valamint az ezek eredmé—

nyeként nyert információkkal végzett műveletek szükség-szerűen csak bizonyos pon- tatlansóggal hajthatók végre. Reprezentatív megfigyelések szervezésénél erre kü- lönösen figyelemmel kell lenni. a torzítás veszélye ugyanis ilyenkor fokozottan fennáll. Torzítást eredményezhet mindenekelőtt a hibás mintavételi technika. de az is. hogy a mintaegyedek személyekből állnak, akik maguk is hozzájárulnak a megfigyelő félrevezetéséhez oly módon. hogy valótlan vagy félrevezető válaszokat adnak a feltett kérdésekre. A kérdőíves felvételek hibáinak elemzésénél Szabó Kálmán (3) megkülönböztet:

a) az adatszolgáltatótól, b) az odatgyűjtőtől, c) a kódolótól, d) az adatrögzítőtől

származó hibákat. Jelen esetben az első két hibaforrósnak van különös jelentő—

sége. Bár az adatszolgáltatótól származó hibák lehetősége a rendkívül egyszerű

3 Ez az eljárás biztosíték arra is, hogy a mintavétel során elkövetett szisztematikus hiba veszélye

kizárható. _

(8)

HATARSTATISZTIKA

865

kérdőív miatt még a nagyrészt önkitöltéses rendszer ellenére is minimális, szá—

molni kell ezekkel is. Hibát okozhatnak fogalmi eltérések, például az utazás cél—

jának megjelölésénél. esetleg a szándékos válaszolási hibák a tartózkodási idő közlésénél. Ez utóbbi automatikus javítására elvileg lehetőség kínálkozik, mivel erre az adatgyűjtő is ad információt.

Az adatgyűjtést végző személyek pontossága, alapossága jelen esetben igen lényeges tényező, hiszen kizárólag rajtuk múlik a mintavételi eljárások szabályai—

nak betartása. Feladatuk továbbá olyan adatok feljegyzése, amelyek a külföldiek egyik leglényegesebb csoportosításának képezik alapját. A turisták, kirándulók és átutazók elkülönítése ugyanis éppen az adatgyűjtők által bejegyzett dátumok és a be-, valamint kilépés helyének figyelemb'evételével történik. A mintaVételi ará—

nyok betartásának ellenőrzésére utólag központilag van lehetőség, az eljárás sza—

bályainak betartatása azonban csak rendszeres helyszíni ellenőrzéssel oldható

meg.

Jelentős veszélyt rejt magában az a tény, hogy nagyszámú határátkelőhelyről az alacsony mintavételi arány ellenére nagy mennyiségű kérdőívet kell a köz—

pontba továbbítani. A nagy mennyiségű kérdőív adatainak rögzítése csak úgy oldható meg, hogy havonta három alkalommal továbbítják az átkelőhelyek az összegyűjtött anyagot. A késés, a nem teljes kollekció feldolgozása torzítja az előírt mintavételi arányokat. s ez meghamisithatja a feldolgozási eredményeket.

Mindennek megelőzése a szervező, előkészítő munkától követel meg fokozott gon- dosságot. A kódolás és adatrögzítés hibái a tapasztalatok szerint nem számot- tevők, általában nem haladják meg a rögzített kérdőívek 1,5—2,0 százalékát.

A hibák egy része az adatgyűjtés jellegéből, a mintavételből adódó becslési hiba. amelynek valószínű nagysága jó közelítéssel mérhető. Ezekről. fontosságukra tekintettel részletesebben érdemes szólni.

A szisztematikus mintavétel kapcsán felmerülő problémák -— jelen ismereteink és feltételezéseink szerint —— nem okoznak torzítást a szórás- és hibaszámításnál.

Feltételezhető, hogy a — kiválasztás alapjául szolgáló — határállomásra érkezés sorrendjében (időrendjében) adott hónapon belül, adott jellemző vonatkozásában sem réteg. sem trendhatással nem kell számolni, a sorrend teljesen véletlensze—

rűnek tekinthető. s így a szisztematikus minta azonosnak fogadható el az egy- szerű véletlen mintával. (Megjegyzendő, hogy e lényeges kritérium feltételeinek meglétét célszerű lenne konkrét felmérésekkel, számításokkal gyakorlatilag is alá- támasztani. mert jelenleg jórészt szakértői hípotéziseken alapulnak, melyek ugyan megalapozottnak, indokoltnak és elfogadhatónak tekinthetők. de a gyakorlat adta bizonyítékokat nem helyettesíthetik.)

A határállomásokon összegyűjtött — véletlen mintát adó —— kérdőívtömeget a Központi Statisztikai Hivatalban összesítik. Itt kerül sor az utólagos rétegezésre. az országonkénti csoportosításra. A megfigyelés jellegéből következik, hogy az egyes országokból érkező turistákról előzetes lista nincs. nem is lehet, s csak utólag derül ki, hogy a megfigyelt külföldi melyik országból érkezik.Aforgalmi jelentések- ből ismert az állampolgárság szerinti megoszlás, s így nincs akadálya annak, hogy az egyes statisztikai lapokat a megfelelő rétegbe soroljuk, illetve az egyes réte—

gek súlyát megállapítsuk. E módszerrel egyrészt növelni tudjuk a mintából nyerhető becslések pontosságát. másrészt a mintavételi torzítást is kiküszöbölhetjük az- által. hogy az adott réteg alapsokaságbeli tényleges megoszlásával súlyozunk.

Az utólagos rétegezéssel végzett becslés közel azonos pontosságú, mint az arányos rétegezéssel kapott minta alapján végzett. Az eltérés abból adódik. hogy az egyes rétegek elemszáma is változik, s így ez is valószínűségi változó, tehát

6 Statisztikai Szemle

(9)

866 DR. BESENYEi LAJOS — DR. PROBÁLD ÁKOS

értéke mintáról mintára változik. Az ilyenkor alkalmazandó standard hiba várható értékének formulájafk

H 2 (1-wh ) s; " /1/

ElDly, : fíízwh sg—l—

n2

ahol:

h — az egyes rétegek sorszáma, f -— a kiválasztási arány.

Wh —— a h-adik réteg súlya az alapsokasógban.

Sí — a h—adik réteg szórásnégyzete.

Az arányos rétegezés esetén alkalmazandó formula azonos a képlet első tag-

jával. A második tag jelenti azt a szórásnövekedést, ami abból adódik. hogy a mintát elsődlegesen nem rétegezve, hanem egyszerű véletlen mintavétellel nyer- tük. s így az egyes rétegekbe kerülő elemek nem azonosak a már eleve rétege—

zéssel vett minta rétegelemeivel. Ez a komponens azonban elhanyagolható. ha az egyes rétegekbe eső átlagos mintaelemsza'm magas; Ilyen esetekben tehát az utó- lagos rétegezéssel nyert minta arányosan rétegezett mintának fogadható el, s ennek megfelelően lehet alkalmazni a hibaszámítási formulákat.

Az idegenforgalom statisztikai megfigyelése során alkalmazott utólagos ré—

tegezés esetén a rétegenkénti átlagos mintaelemszám nagysága indokolttá teszi.

hogy ez esetben az arányos rétegezésnek megfelelő számítási formulákat alkal- miazzuk.

Korábban már említettük, hogy a megfigyelt ismérvek közül a legfontosabbnak a tartózkodási idő tekinthető, a fentiek ismeretében határozzuk meg tehát milyen módon becsülhető havonta a külföldiek átlagos és összes tartózkodási ideje.

Az egyes országokhoz (rétegekhez) tartozó átlagos tartózkodási idő:

llM,?

1ch /2/

nk ahol:

Xik — az i-edik mintaelemhez tartozó tartózkodási idő (éjszaka) a k-adik országból ér- kező külföldieknél.

nk — a k-adik országhoz (réteghez) tartozó mintoelemek száma.

Az Sík hibájának kiszámításához szükség van a szórás értékére, ennek kiszámí-

tása a következő úgyszintén ismert képlettel történik:

n,, W

,31 (XM—W /s/

nk

Tekintettel arra. hogy a konkrét hibaszámítások célszerűen csak számítógép felhaszná- lásával történhetnek -— egy-egy hónapban a mintaelemek száma több tízezer is lehet —- gondoljuk át a következőket. Jelentős gépidő-megtakarítást lehet elérni, ha a szórásképlet átalakításával lehetőséget teremtünk arra, hogy az egyes mintaelemekhez tartozó Xik tar- tózkodási idő értékeket Yk és S (xk) kiszámításához csak egyszer kelljen beolvasni.

4 A részletes levezetéseket lásd Éltető Ödön könyvében (1).

(10)

HATARSTATISZTIKA

867 Nem nehéz belátni, hogy a /3/ képlet ekvivalens az

5093 : 71;— l/nk 2" X,?k— (2 Xik)2 /4/

vagy akár az

ZX; 2

sak): l/Z' xfk—É—nk'i /5/

kifejezéssel, és e kettő közül bármelyiket használva egyetlen beolvasás elegendő az Xk és az S (xk) értékek meghatározásához.

A k-adik országhoz tartozó átlagos tartózkodási idő standard hibája —- ezek után — figyelmen kívül hagyva a korrekciós tényezőt:

2

Ök : I/ 5 (in /ó/

nk

95 százalékos megbízhatósági szintet választva, a véletlen hiba:

H : 1,96 ak '

/7/

a konfidencia intervallum ennek megfelelően:

A : iii H.

/'8/

Az egyes országcsoportokhoz és a teljes sokasághoz tartozó átlagos tartóz- kodási idő számításánál kiegészítő információként felhasználjuk a forgalmi je- lentésekből nyert pontos adatokat (a tényleges megoszlást) az egyes rétegek (or-

szágok) súlyának meghatározásához. igy:

2

__Ja Sík /9/

Xll

E M —

2k

a főátlaghoz tartozó standard hiba pedig /1/—ből a megfelelő szinten (országcso- port, összesen):

: n 1 " N 2

(, : 1______§_35

"0 l/l N)n ,,:1 N (Xk) // 10

ahol:

N —— az alapsokaság elemszáma (: megfelelő aggregációs szinten, n — a mintasokaság elemszáma a megfelelő aggregációs szinten, k -— a rétegek sorszáma (k : 1...L)

A számítás további menete /7/ és /8/ szerint történhet.

Az idegenforgalom statisztikai megfigyelése során az átlagos tartózkodási idő megfigyelése mellett olyan jellemzőket is becsülni kell. amelyek megoszlási viszony—

számmal, aránnyal jellemezhetők. Ilyen például az utazási cél szerinti megoszlás.

Az átlagos tartózkodási idő kapcsán elmondott, a mintavételre vonatkozó általános

elvek értelemszerűen a megoszlási viszonyszámok becslésére is érvényesek. A tény- leges alapsokaságbeli P arány becslésére p mintabeli arány alkalmazható. mely

64:

(11)

868 DR. BESENYEI LAJOS -— DR. PROBÁLD ÁKOS

bizonyíthatóan torzítatlan becslése P—nek; p szórásnégyzetének kiszámítása az ismert formula alapján történik, figyelembe véve, hogy a mintabeli szórás kiszá—

mítása megoszlási viszonyszám (arány) esetén más módszerrel történik. mint át-

lagbecslésnél. Az alkalmazható formulák:

2

:

"k

. : _ 11

Pk nk__1 Pk ak [ak (1 pm / /

ahol:

pk -— a k-adík országhoz (réteghez) tartozó részsokaság aránya a mintában.

nk — a k-adik országhoz (réteghez) tartozó mintaelemek száma.

2

Spk —— a p arány szórásnégyzete a k-adik rétegben.

A különböző aggregációs szintekhez tartozó p—k kiszámítása:

p : § ?? Pk /12/

a hozzá tartozó standard hiba pedig hasonlóan /10/—hez:

__ _,"_ 1 L Nk 2

609) l/(l— N)n ki N Spk /l3/

A véletlen hiba és a konfidencia intervallum számítása a szokásos módon tör- ténhet.

ADATOK A HATÁRSTATISZTIKAl MEGFIGYELÉSBÖL

Az elméleti háttér felvázolása után néhány példát mutatunk be az 1974.

augusztus havában szocialista országokból érkezett külföldiekre vonatkozó adatok megbízhatóságára.

1974 augusztusában 1829 000 külföldi érkezett a szocialista országokból, az

előírt mintavételi arány 1:7O volt (x:70). ennek megfelelően összesen 25 757 kül—

földi kapott, illetve adott le feldolgozásra alkalmas statisztikai lapot.

a) A turisták arányának országonkénti becslése

A turisták számát, illetve arányát a megoszlási viszonyszám becsléséhez hasz- nálatos formula alapján közelítjük. A szocialista országokra — 1974. augusztusi adatok alapján — vonatkozó számításokat az 1. tábla, a turisták arányának és

számának határait a 2. tábla tartalm—azza.

b) Az átlagos és összes tartózkodási idő becslése

Az egyes turisták tartózkodási idejét a statisztikai lapok be- és kilépési bé—

lyegzői alapján állapították meg. Ennek alapján került kiszámításra az átlagos tartózkodási idő valamennyi kiemelt országra (rétegátlagok). Az egyes országokra vonatkozó átlagos tartózkodási időt a teljes körű számlálás alapján ismert tény- leges megoszlással súlyozva, a sokaság egészére vonatkozó tartózkodási idő ha- tározható meg. A szocialista országokra vonatkozóan az átlagot, a szórást és a hi- baszámításo'kat (: 3. tábla tartalmazza.

(12)

HATARSTATISZTIKA 869

1. tábla

A turisták arányának országonkénti becslése

(az előírt megbízhatósági szint 95 százalék)

, l 5 Standard Véletlen

Orsws P a " P hiba hiba

Bulgária . 0.259 308 0.740 692 1 188 0.438 255 ] 0.012 714 0.024 919 Csehszlo-

vókio 0.511 001 0.488 999 11 575 0.499 868 0.004 553 0.008 924 Lengyel-

orszag 0.552 303 0.447 697 3 828 0.497 257 0.008 037 0.015 753 Jugoszlávia . 0.463 299 0.536 701 3 844 0.498 651 0.008 043 0.015 764 Német De-

mokrati- kus Köz-

tórsasóg . 0.806 601 0.191 399 3 135 0.393 397 0.007 029 0.013 777 Románia 0.290 502 0.709 498 1 320 0.453 995 0.012 496 0.024 492

Szovjetunió . 0.697 492 0.302 508 822 0.459 335 0.016 021 0.031 401

Szocio/iga

orszagok 0.537 472 0.462 528 25 722 0.472 506 0.000 59 0.001 156

2. tábla

A turisták arányának és számának alsó és felső határa

A turisták arányának A turisták számának

Orsza'g alsó l felső alsó fe1ső

határo (százalék) határa (ezer fő)

Bulgária 23.4 28.4 18.6 22.6

Csehszlovákia 50.2 52.13 427.3 442.ó

Lengyelország 53.7 56.8 165,9 175.5

Jugoszlávia . . . . . . . . . 44,8 47.9 87.5 93.6

Német Demokratikus Köztársaság . 79.5 82.2 2102 217.4

Románia 26.6 31.5 24,3 28.8

Szovjetunió 66.6 72.9 24.6 26,9

Szocialista országok 53.6 53.9 981.8 984.1

3. tábla

Az átlagos és összes tartózkodási idő becslése

(az előírt megbízhatósági szint 95 százalék)

_ Átlagos, '

Ó... ...mi—".. ...%... Szörós 511836 Via?"

(éjszaka)

Szocialista országok 13 697 1 6,77 4,75 ] 0.041 3 0.080 948

Ebből:

Bulgária 308 6.67 4.13 0.235 328 0.461 243

Csehszlovákia 5 915 5.18 4.13 0.053 699 0.105 250

Lengyelország 2 114 6.45 4.74 0.103 088 0.202 052

Jugoszlávia . 1 781 5.04 4.03 0.595 498 0.187 176

Német Demokrati-

kus Köztársaság . 2 335 10.07 6.45 0.128 103 0.251 082

Romania 384 5.66 4.81 0.245 458 0.481 098

Szovjetunió 574 10.29 3.93 0.164 023 0.321 485

' i

* A fel nem sorolt szocialista országok forgalma az országcsoport forgalmának1 százalékát nem éri el.

(13)

370 DR. BESENYEl LAJOS — DR. PROBALD ÁKOS

A fentiek alapján az egyes országokra vonatkozó átlagos tartózkodási idő

alsó és felső határa a jelzett megbízható—sági szinten a következő.

4. tábla

Az átlagos tartózkodási idő határai

Alsó Felső

Ország ___. ._._. y

határ (éjszaka)

Bulgária . . . ' ó,21 7.13 Csehszlovákia . . . 5.07 5.29 Lengyelország . . . 6.25 6.65

Jugoszlávia . . . 4.85 5.23

Német Demokratikus Köztársaság. . . . 9,82 10.32 Románia . . . 5.18 ! 6.14

Szovjetunió . . . . . . . . . . . . 9.97 10,61 Szocialista országok , 6.69 1 6.85

Az összes tartózkodási idő értélkösszeg, s megállapítása úgy történik, hogy az átlagos tartózkodási időt szorozzuk az összes turisták tényleges számával.

5. tábla

Az összes tartózkodási idő becslése

(az előirt megbízhatósági szint 95 százalék)

(Átlagos Turisták száma Usszes Az átlagos l Az összes

Ország tartózkodási az olapsoka- tartózkodási . , . . ,

ido sagban ido (ezer tartozkodom ldo véletlen

(éjszaka) (ezer fő) éjszaka) ! hibája (éjszaka)

Bulgária . . . . . 6.67 21 138 ! 0.461 243 l 9 681

Csehszlovákia . . . 5.18 434 2249 [ 0.105 250 145 683

Lengyelország . . . 6.45 171 1 100 0.202 052 34 476

Jugoszlávia . . 5.04 90 456 l 0.187176 16 942

Német Demokratikus *

Köztársaság . . . 10.70 214 2 288 0.251 082 §53 685

Románia . . . . . 5.66 27 150 0,481 098 12 783

Szovjetunió . . . . 10.29 26 265 0.321 485 8 269

Szocialista országok 6.77 983 6 656 ] o,oao 948 ! 79 572

Az összes tartózkodási idő határai mindezek alapján az alábbiak.

6. tábla

Az összes tartózkodási idő

, Alsó Felső Relatív

Orszag hiba

határ (ezeréjszaka) ( (SZÓmlék)

Bulgária . . . 128 147 l 69

Csehszlovákia . . . 2203 2294 2,0 Lengyelország . . . 1065 1134 3,1

Jugoszlávia . . 439 473 37

Német Demokratikus Köztársaság 2234 2342 2,3

Románia . . . 138 I 163 8.5

Szovjetunió . . . . , . . . 256 273 3,1

L 1,2

Szocialista országok , 6655 ! 6657

(14)

HATARSTATlSZTIKA 871

A bemutatott példánkból megállapítható, hogy az adatok megbízhatósága országszinten elfogadható, az elkövetett relativ hiba 2—8 százalék között mozog.

Ugyanakkor országcsoportszinten rendkívül pontos adatok nyerhetők. tehát mind-

ezeket figyelembe véve az alkalmazott gyakorlat megfelel a követelményeknek.

Végül szeretnénk hangsúlyozni. hogy véleményünk szerint a hwatárstatisztika egy jelentőségében egyre növekvő társadalmi—gazdasági jelenség megfigyelésével egészen sajátos feladatot old meg. Tér'ben és időben meglehetősen szétszórtan jelentkező. .,mozgó" sokaság reprezentatív módszerekkel való rendszeres megfi- gyelése a statisztikai gyakorlatban ritka. Figyelembe kell továbbá venni. hogy az adatgyűjtés—gyakorlati végrehajtói számára a statisztikai felvétel tulajdonképpen másodlagos tevékenység. valamint azt. hogy a hibák feltárása esetén nincs lehe- tőség azok egzakt. minden esetben a feltételezett keletkezési helyig visszavezetett javítására. Meggyőződésünk, hogy amennyiben továbbra is biztosítani tudjuk

— az adatgyűjtést közvetlenül végzők munkájának gondos szervezését és közvetlen irányítását,

— a mintavételi előírások betartásának rendszeres ellenőrzését,

—- az adathordozók menetrendszerű továbbítását,

—— a folyamatos adatrögzítés zökkenőmentes megoldását,

lehetővé válik, hogy a határstatisztika országszinten is még jobb információkkal, még hatékonyabb módon lássa el az idegenforgalmi .,ágazat" vezetését, s tel- jesítse ezzel alapvető feladatát.

IRO DALOM

(1) Éltető Ödön: Mintavétel véges alapsokaságból. Bólyai János Matematikai Társulat. Budapest. 1970.

(2) Köves Pál — Fórniczky Gábor: Általános statisztika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.

1973.

(3) Szabó Kálmán: A statisztikai felvételek hibaforrásainak elemzése. Statisztikai Szemle. 1974. évi 5. sz. 417—437. old.

(4) Dr. Pálos István: A turizmus statisztikájának főbb kérdései. Statisztikai Szemle. 1971. évi 8—9. sz.

853—866. old.

(5) Fenyő Imréné: Az idegenforgalom statisztikai számbavételi módszereiről. Demográfia. 1966. évi 2. sz. 204—220. old.

(6) Dr. Probáld Akos: Néhány matematikai—statisztikai módszer alkalmazása a nemzetközi idegenforgalom statísztikai megfigyelésénél. Közgazdász Továbbképző Intézet. Szakdolgozat. 1973.

(7) Dr. Besenyei Laios — Dr. Probáld Ákos: Értékelés az 1973. évi idegenforgalmi reprezentativ meg- figyelésekről. Kézirat. 1974.

(8) Demográfiai Évkönyv 1965. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1966.

(9) Idegenforgalmi Adattár. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1966.

(10) International Travel Statistics 1973. International Union of Official Travel Organisations. Geneva.

1974.

PE3IOME

I'lapanneano c pOCTOM HHOCTpaHHOrO Tpr3Ma Bospoc " cnpoc Ha anpopmaumo co CTOpOHbI nnauupos—aum, pyxoaonctaa 14 opraHuaauun MHTypHBMa. Heornomuoi saga—left crano nonyuenne sa omocmenu—ro Koporkoe BpeMSI p.aHHblx c ÖOI'BTblM HHCPOPMÖUMOHHHM conepmaHMeM. Haőmoaeuue aa HHOCTpaHHblM TypHSMOM Kan c Ta'-nm sperma mervonorm, 'rak u npaKrnKn nannercn Hosoü oőnacrbro " noaTomy aAer Bos!-mmm Heusaecmbre .no cux nop npoőneMbi.

Ouepk sannmaercn Tax H63blBaeMblM norpanuuHbiM oőcnerBaHueM MHOCTpaHHOrO TypHSMa, npOBOAHMblM BblőopOI-lelMH meronaMr—i. B BeHrepcxoi npanmxe "Merom; scero NHLle pemme cnyuau oőcnegoaauun ,,Aaumymeücn" a npocrpchrae u apemeun .noaoano paaoőmeHHoí—i cosoxynHocm MGTOAGMH Bbrőopouuoü CTaTHCTHKH. Aaropm usnaraior reope- muecnuü cpoH, npaKm-iecme ycnoam " BO3MO)KHOCTH, a saTeM AeMOHCTPHleOT KOHerT—

Hblü Meron. OHH cuuraror npumeuumoü cucremamuecrcyio BblÖOpKy c nocneAymeM pa-

(15)

872 DR. BESENYEI - DR. PROBÁLD: HATARSTATISZTlKA

üonnposauueMu yl-leTOM papa caoeoőpasnux npoőneM, ablrenaioumx us anpOAbl TeMbl.

Csau cooőpamenun aBTOpbl DOKEShIBaIOT Ha npaxmuecxux npumepax, AOKBSBIBGH 'reM camsw AOCTOBepHOCTb npennomenuoro merona.

SUMMARY

Parallel with the expansion of tourism demand for information in its planning, control.

and organization has also increased. It has become essential that data of wide information content be available in a relatively short time. Observation of tourism has raised new problems, both from methodological and practical side, which were unknown in this field before.

The study deals with the so-called border-statistical observation of tourism. application of methods of representative surveys. There are few precedents in the practice of Hungarian statistics for sample survey of a ,,moving" population which appears rather dispersedly in space and time. First the authors outline the theoretical background. discuss conditions and possibilities offered by practical life then they come to presenting the concrete method.

Taking into account several particular problems arising from the nature of the subject the authors consider that systematic sampling combined with subseauent stratification has an application to this case. Their ideas are demonstrated by examples taken from the practice, that proves the reliability of the method.