Nyilas András: Világpiaci árváltozások – gazdasági feltételek

1 248

SZEMLE

Dr. Ormai László, a KSH Számitástechnikai igaz—

gatóságának igaz atója:

Oros Iván, a KSH osztályvezetője:

Pesti Lajos, a KSH elnökhelyettese, a Statisztikai Informatikai Szekció elnöke;

Szabady Egon, a demográfiai tudományok dokto- ra. a KSH elnökhelyettese.

Vincze István, a matematikai tudományok dokto—

ra, az MTA Matematikai Kutatóintézet osztályveze- tője.

Küldöttek lettek: Barabás Miklós, dr. Gyu- lay Ferenc, Halkovícs László, dr. Horváth Gyula, dr. Horváth Róbert, Juhász János, dr.

Keszthelyi Károly, dr. Kiss Albert, dr. Klinger

András, dr. Marcsányi Zoltán, dr. Mód Ala—

dárné, Nyitrai Ferencné dr., dr. Ollé Lajos, dr. Rácz Albert, Pesti Lajos, dr. Szabady Egon.

Az MKT Statisztikai Szakosztályának Veze- tősége 1976. november 9-én ülést tartott. me- lyen dr. Ollé Lajost a Szakosztály elnökévé.

dr. Gyulay Ferencet a Szakosztály titkárává választották meg.

Dr. Gy. F. — Dr. O. L.

MAGYAR SZAKIRODALOM

NYILAS ANDRÁS:

VlLÁGPlACl ÁRVÁLTOZÁSOK — GAZDASÁGI FELTÉTELEK

Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1976. 87 old.

Az utóbbi egy-két évben szinte lépten- nyomon találkozhatunk ilyen és hasonló meg- állapításokkal, helyzetértékelésekkel: ..meg- változtak gazdálkodásunk külső felételei", ,,a népgazdaságot a cserearányok romlása mi—

att veszteség érte" stb. Ilyenformán viszony—

lag széles körben köztudottá vált. hogy egy- részt a külföldi árváltozásokból származó veszteség valóban számottevő volt az elmúlt két évben, másrészt, hogy nem átmeneti. ha- nem olyan kedvezőtlen változással került szembe népgazdaságunk, amellyel — ha vál—

tozó mértékben is, de — tartósan, hosszabb távon számolni kell. A cserearányromlásból adódó gazdaságpolitikai követelményeket lényegében az ötödik ötéves terv összegezte, a korábbiaknál sokkal nagyobb nyomatékkal állítva a hatékonyság fokozását gazdasági munkánk homlokterébe. Ebből is látszik a vi—

lágpiaci árváltozások kérdésének nagy hord- ereje. Amellett azonban, hogy a gazdasági vezetés levonta mindennek a konzekvenciáit, tudotosította az ország közvéleménye előtt az ebből fakadó gondokat, tennivalókat, jo- gos igényként merült fel az, hogy erről az egész szerteágazó kérdéskomplexumról, an- nak gyökereiről. hatásairól minden oldalról ..körüljárva" tudományos, közvéleményformá-

ló elemzés készüljön.

Végül is tehát rendkívül időszerűvé vált a külföldi árváltozások, a cserearányromlás té—

májának szentelt ismeretterjesztő mű meg- jelenése. A ,.Világpiaci árváltozások -— gaz—

dasági feltételek" című, Somogyi Gyula ál- tal lektorált kiadványnak azt az érdemét kü- lön is ki kell emelni, hogy az eseményekre igen gyorsan reagálva ad útbaigazítást a közgazdaságtudomány e látszólag részleges.

de a valóságban az egész gazdasági életet átszövő problémakörében.

A ,,Közgazdasági Ismeretek" című sorozat- ban megjelent kiadvány hazai szakirodal- munkban — és nemcsak az ismeretter- jesztő, hanem tudományos szakirodaimunk- ban is—jóformán hézagpótló műnek is tekint—

hető. Aza körülmény. hogy az elmúlt néhány évtizedben — legalábbis tudomásunk szerint -—

ilyen átfogó mű e témakörben nem látott nap- világot. bizonyára összefügg azzal, hogy a cserearányok alakulása nem tartozott köz—

gazdasági irodalmunk ..érdekes" témái közé, és így —- részben ellentétben a külföldi szak—

irodalommal — csak elvétve foglalkoztak ve—

le. Ez bizonyos mértékig talán magyarázható azzal, hogy hosszú időn át —- sok más ország- hoz hasonlóan — végeredményben ,.haszonél- vezői" voltunk a viszonylag stabil. számunkra kedvező külföldi árarányoknak, és így nem jelentettek gondot számunkra. Csak a leg- utóbbi idők ..árforradalma" folytán került a hazai érdeklődés előterébe (: külföldi ár- arányváltozások problémaköre, és kényszeri—

tette ki ennek alapos áttekintését, elemzését.

Es éppen. mert "újkeletű" témáról van szó.

annál meglepőbb és elismerést érdemlőbb az a nagy ismerethalmaz, az összefüggések logikai ismerete. a tudományos elmélyültség, amivel a szerző a mű megírásakor rendel—

kezett. Mindemellett magában a szűkebb statisztikai szakirodalomban, módszertani ku- tatásokban is lényegében ,.fehér folt" volt — az említettek folytán érthető módon — a cse- rearányindex értelmezése, számítási módjá- nak elméleti megalapozása. A szerző e kér- dés tisztázásához is nagyban hozzájárul köny- vében, illetve impulzust ad ezekhez a statisz- tikai kutatásokhoz.

Közhelyszerű megállapítás — de nem án:

ismételni —, hogy bonyolult szakkérdéseket' csak akkor képes valaki közérthetően. sallang-

mentesen közkinccsé tenni, ha a témában na- gyon otthon van. A szóban forgó esetben a kiadvány közérthetősége, az olvasmányos, vi- lágos fogalmazás a szerző alapos tuddmá- nyos felkészültségét. hozzáértését igazolja.

SZEMLE

1 249

Továbbá: az eseményekre való gyors reagá—

lás nem csábította a szerzőt csupán a felszíni jelenségek ismertetésére, hanem történelmi szemlélet, a világgazdasági összefüggések alapján boncolja a világpiaci árváltozások

hátterét is.

A szerző—szinte kézen fogva az olvasót—

a kiadvány első részében ismerteti az alapfo—

galmakat, példák bemutatásával tisztázza a cserearány, illetve pontosabban a cserearány változás fogalmát. Bemutatja a világkereske—

delem árucikkeínek lehetséges csoportosítá- sát. a csoportosítás nehézségeit, ismerteti az árak világpiaci alakulását tükröző nemzet- közileg legismertebb árindexeket. Ezen az úton bizonyítja a cserearány-változás legfon- tosabb tényezőjét, a nyersanyagok és a kész- termékek világpiaci árarányainak az utóbbi két évben bekövetkezett gyökeres megválto- zását. A szerző azonban mindjárt tovább is lép, amikor azt is bizonyítja, hogy — eltekint- ve a ,,forradalmi" árváltozásoktól — a csere- arány-változás a külkereskedelmi tevékeny- ség gazdaságosságának, hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója. Meggyőző köz—

gazdasági érveléssel mutatja be a csere—

arány-változás (pontosabban a cserearány—

mutató) és a komparatív előnyök (a kompa- ratív költségek elve) között fennálló szoros összefüggést.

A következő részben számszerűen ismerteti

— a negyedik ötéves terv teljesítésének ada- taiba ágyazva — annak a veszteségnek a mértékét, amely népgazdaságunkat érte a cserearányok 1974—1975. évi kedvezőtlen vál- tozása folytán. Határozottan állást foglal en- nek során abban a korántsem csupán elmé- leti ..számjáték"-vitában, amely az utóbbi időben akörül bontakozott ki a szakembe- rek között, hogyan értelmezhető a csereará- nyok jelentősebb változása esetén a gazda- sági növekedés, illetőleg annak összefogla- ló jelzőszáma. Álláspontja szerint a csere- arányromlás miatt keletkezett veszteséggel nem csökkenthető a hazai termelés, hanem azt úgy kell tekinteni, mint adott időszak fel- használását. Relációnként — nem szocialista és szocialista viszonylatonként -— elemzi to- vábbá a cserearány-veszteség mértékét, rá- mutatva (elsősorban a nem szocialista forga- lommal összefüggésben) a cserearányromlás és a külkereskedelmi forgalom áruösszetéte- lének kölcsönhatásaira. A szocialista orszá- gok egymás közötti forgalmával kapcsolat- ban a szerző megismerteti az olvasóval a szerződéses KGST-árak új alapelveiből (..csú- szó" árelv) levonható következtetéseket, hatá- sokat.

Ismeretes, hogy a külkeresekedelmi csere- arány—veszteség nagy része az elmúlt években közvetlenül az állami költségvetésben jelent- kezett. A szerző bemutatja ennek mechaniz- musát, következményét az állam és a vállala-

7 Statisztikai Szemle

tok tiszta jövedelemből történő ..osztozkodá- sában" bekövetkezett arányeltolódását, az ebből fakadó gondokat.

A robbanásszerű világpiaci árarányválto- zások természetesen nemcsak hazánkat érin- tették. lgy számottevő veszteségek keletkeztek a fejlett tőkés országokban is. Ennek a vesz—

teségnek a nagyságrendjéről számol be a szerző a továbbiakban. de rámutat arra is, hogy a tőkés világgazdaság recesszióját nem lehet — mint alapvető okra -— a cserearány-

romlásra, az energiaválságra visszavezetni.

Az árarányváltozás természetéből nyilván- valóan következik, hogy nemcsak ,.vesztesek".

hanem ,,nyertesek" is vannak. A mostani ár- forradalom nyertesei kimutathatóan a fejlő- dő országok közül (elsősorban az OPEC-or—

szágok) kerültek ki, míg a fejlődő országok nagy részénél ugyancsak jelentős veszte- ségek keletkeztek. Függetlenül azonban a ,.nyereségtől" vagy ,.veszteségtől", nem oldot- ta meg a fejlődő világ alapvető problémáit a cserearányok mostani változása. Ezért foglal- kozik behatóan a szerző az ..új nemzetközi gazdasági rend" irányelveinek, perspektívái- nak kérdésével.

Igen figyelemreméltó a könyv következő fejezete. amely az árváltozások hátterében álló alapvető okokat világítja meg. Áttekinti elsősorban annak történelmi okait, és igazat kell adnunk annak a következtetésének, hogy a mostani ,,árforradalom" tulajdonképpen több évtized alatt kialakult aránytalanságot állított részben helyre. A közgazdasági oko—

kat sokoldalúan elemezve, elsősorban arra mutat rá a szerző, hogy a gyorsan növekvő nyersanyag— és energiaigény egyre inkább újabb és újabb. kedvezőtlenebb adottságú lelőhelyek feltárását teszi szükségessé. ami drágítja a kitermelést. Ennek folytán az anyagok és az energiahordozók árát fokoza- tosan a legrosszabb feltételű lelőhelyek ter—

melési költsége határozza meg. Példák soro- zatával illusztrálja ezt a folyamatot. és végül is a közgazdasági okokat áttekintve arra a nehezen vitatható következtetésre jut, hogy ... a szűkösen rendelkezésre álló ásványi nyersanyagok és energiaforrások gazdaságos, ésszerűen takarékos felhasználásának köz—

gazdasági ösztönzője a viszonylag magas ár" (63. old.).

Vannak olyan nézetek, amelyek szerint ta- lán már célszerűtlen a cserearányromlás folytán gazdaságunkat ért kedvezőtlen hatá- sokon ,,rágódni". Ehelyett sokkal fontosabb

— tudomásul véve a megváltozott körülmé- nyeket -— előre tekinteni, tennivalóinkat szám—

ba venni. Kétségtelenül igazuk van ezeknek a nézeteknek is. de úgy gondoljuk, hogy a tennivalók megfontolt számbavétele nem nélkülözheti az okok, a múlt eseményeinek.

hatásainak tudományos igényű felmérését.

Ebből az alapállásból kiindulva jut el a

1 250

szerző könyvének utolsó fejezetében az új fel—

tételek adta feladatok számbavételéhez.

Ehelyütt részekre bontja azt az általános kö- vetelményt. miszerint fokoznunk kell gazdasá—

gí munkánk hatékonyságát, majd bemutatja számba jöhető tartalékainkat. Elemzi a ter- melési szerkezet átlalakitása terén előttünk álló, sürgető feladatokat. meghatározva an- nak célszerű irányait. Sorra veszi a takaré- kos gazdálkodásnak. a minőség javításának (a versenyképesség fokozásának) ésszerű le- hetőségeit. lgen figyelemre méltó az árará- nyokkal kapcsolatos eszmefuttatás, mely vé—

gül is oda összpontosul, hogy a gazdaságos- ság. a gazdaságos fejlesztés mércéinek meg—

szabásánál mennyire nélkülönözhetetlen a tő—

kés piaci árak, árarányok figyelembevétele.

Áttekinti a szerző a továbbiakban az új ár—

arányok, a cserearányok változásának tükré—

ben természeti erőforrásainkat, és bizonyítja.

hogy a cserearány-változások "felértékelték"

hazánk ásványi nyersanyagvagyonát. vala—

mint mezőgazdasági termékeink jó részét is.

Kitér a szerző a megváltozott körülményeknek a fogyasztásra, (: fogyasztói árszinvonalmg gyakorolt hatására is. Könyve": végül a cse—7 rearány—változások közeljövőbeni perspekti- válval zárja: a tendenciák cserearányaink némi javulására utalnak, ami azonban sem- miképpen sem jelenti az ,,árforradalmat"

megelőző árarányok ,.visszaállását". , ' , Összességében: a ,.Világpiaci árváltozások

— gazdasági feltételek" című könyv érdekes.

a látókört bővítő olvasmány. Ez nem csupán arra vezethető vissza. hogy napiaink egyik .,égető" kérdésével foglalkozik. Legalább ak- kora része van ebben a szerző amo ritka _ készségének -— amire már korábbi publikációi—

ban is fel kellett figyelni —. hagy—tudományos kutatásainak eredményét egyszerűen. min-*

denki számára érthetően önti formába. ily módon a könyv egyaránt ajánlható mind a szakemebereknek, mind pedig az érdeklődő ,.loikusoknak" is.

Meixner László