3. A HIDROGÉNATOM
SZERKEZETE
3.1. A hidrogénatom
Schrödinger-egyenlete
A hidrogénatom klasszikus mechanikai modellje
Pozitív töltésű részecske, amely körül egy negatív töltésű részecske mozog („kering”).
-
+
A kvantummechanika Schrödinger-egyenlete
általános formában
) E (
Hˆ
A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete
E
r 4
e m
2 m
2
o2 2 p p
2 2 e e
2
Megj.: alsó indexben e és p elektronra, ill. protonra utal, e elemi töltés (1,602x10-19 C), elektron töltése -e
r az elektron protontól való távolsága,
o vákuum permittivitás (8,85410-12 Fm-1). T ˆ
p T ˆ
e V ˆ
pe E
A hidrogénatom Schrödinger- egyenlete megoldható!
A megoldás trükkje: polár-koordináta
rendszert alkalmazunk.
r : vezérsugár
: hajlásszög
: azimut
Polár-koordináták transzformációja Descartes-koordinátákba
cos sin
sin sin
cos
r x
r y
r
z
T ˆ
p T ˆ
e V ˆ
pe r , , E r , ,
sin 4 , , , ,
sin 1 sin sin
1 1
1
2 0
2 2
2 2
2 2
2
r E r r
e r r
r r r r
m
me p
A Schrödinger-egyenlet megoldása
Sajátérték
2 p
e
p e
2 o 2
4
n n
1 m
m
m m
ε 8h
E e
A hidrogénatom energiaszintjei
A Schrödinger-egyenlet megoldása
Sajátfüggvények („atompályák”)
n : főkvantumszám
: mellékkvantumszám 0,1,2 (n-1)
m : mágneses kvantumszám 0, 1, 2 …
Három egész számot tartalmaznak
A Schrödinger-egyenlet megoldása
Degenerált állapotok
Ha n megegyezik, de és/vagy m nem, azok a H-atom degenerált állapotai
Azonos az energia (sajátérték), de különféle sajátfüggvények
tartoznak hozzá.
A hidrogénatom energiaszintjei, az szerinti
degeneráció feltüntetésével
A sajátfüggvények alakja
,m
,m n,
,m
n, R (r)P F
Ψ
radiális rész anguláris (szögtől függő) rész
A hidrogénatom hullámfüggvényei
A hidrogénatom komplex hullámfüggvényei
e
i
cos sin
e ρ π a
81 Ψ 1
e cos sin
e ρ π a
81 Ψ 1
a ρ r
e m a h
3 ρ 2 2
3 o 1
- 32
3 i ρ 2 2
3 o 321
o
2 e
2 o
Lineár-kombinációk
(ábrázolhatóság miatt)
n, ,m n, , m
m , n, m
, n,
Ψ 2 Ψ
i
Ψ 2 Ψ
1
A hidrogénatom valós hullámfüggvényei
sin cos
sin e
ρ π a
81 2 2
Ψ - i Ψ
Ψ
cos cos
sin e
ρ π a
81 2 2
Ψ Ψ Ψ
3 ρ 2 2
3 o 1
32 321
3d
3 ρ 2 2
3 o 1
32 321
3d
yz xz
A hidrogénatom R
n,radiális
hullámfüggvényei
1s 2px 2py 2pz
3dX2- y2 3dz2
3dyz 3dxz 3dxy
z
y x
A hidrogénatom hullámfüggvényei
(90%-os tartózkodási valószínűség burkológörbéje)
3.2 A hidrogénatom színképe
Kiválasztási szabályok:
az elektromágneses sugárzás elnyelésének/kibocsátásának
feltételei
(Levezethető kvantummechanika axiómából)
1. szabály
Energia-megmaradás
E h
Átmeneti momentum
( ) ˆ ( ) d
P 2 1
1 és 2 állapotfüggvény
1-es index: kiindulási állapotban 2-es index: végállapotban
ˆ
dipólus-momentum operátorP2 , az átmeneti momentum négyzete arányos az átmenet valószínűségével – azaz a spektrumvonal intenzitásával
Dipólus momentum
-
+d egy pozitív és egy negatív töltés
d q
Több töltés esetén
q : a töltés
i
i i
y
q y
i
i i
x
q x
i
i i
z
q z
Hidrogénatomra vonatkozó kiválasztási szabályok
n
m
bármennyi
1
A hidrogénatom színképe
) h
n 1 n
( 1 m
m
m m
h 8
E e
22 2
1 p
e
p e
2 0 2
4
diszkrét vonalak!
Az atomos hidrogén spektruma
Az atomos hidrogén spektruma
látható tartomány: Balmer-széria
A hidrogénatom energiaszintjei
A hidrogénatom megengedett
átmenetei
A hidrogénatom vonalszériái
Lymann- széria
n
1= 1 n
2= 2, 3, 4… UV
tartomány Balmer-
széria
n
1= 2 n
2= 3, 4… VIS
tartomány
Paschen- n
1= 3 n
2= 4… IR
3.3-3.4
A hidrogénatom elektronjának impulzusmomentuma és
mágneses momentuma
(Előadás alapján)
Mikrorendszerek kvantált fizikai mennyiségei
• E energia
• L impulzusmomentum absz. értéke (vektorhossz)
• L
zimpulzus-momentum z-irányú vetülete
• M mágneses momentum abszolút értéke
• M
zmágneses momentum z-irányú vetülete
m: tömeg
A klasszikus mechanikában körmozgást végző testre
tor irányú vek sugár
:
r
impulzus :
p
sebesség :
v
r v
m p
r
L
r
v
I : a köráram erőssége A : a körbejárt felület
: a felületre merőleges egységvektor
n
n A
I
M
A klasszikus mechanikában
körmozgást végző töltésre
Próbáljuk meg összefüggésbe hozni
az impulzus-momentummal!
T I e
r 2 A
T n M er
2
n
A I
M
Az impulzusmomentum képletének átalakítása hasonló módon
T n r 2rπ m
v r
m
L
e
e
T n M er
2
n
T r 2rπ m
v r
m
L
e
e
2m L
M e
H-atomra kvantum-mechanikai levezetéssel
( 1)
L
mellék-kvantumszám
m
L
z m: mágneses kvantumszámaz operátor sajátérték-egyenletét megoldva
Lˆ
22
2
( 1)
L
, azazaz operátor sajátérték-egyenletét megoldva
Lˆ
zB e
μ 1)
2m ( 1) e
(
M
e
B
2m
μ e
Bohr-magneton1 24
B
9,724 10 JTesla
μ
H-atomra és összefüggése alapján L M
m : mágneses kvantumszám B
e
z
mμ
2m m e
M
H-atomra és összefüggése alapján L M
Mágneses térben levő részecske potenciális energiája
Klasszikus fizika:
Kvantummechanika
B M
B M
V
mág
z
B μ
m
V
Kísérleti bizonyíték az atomok imp. és mágneses momentumára
Zeeman-effektus: a spektrumvonalak
felhasadása statikus mágneses térben
2p m = +1 m = 0 m = -1
Zeeman-effektus
B μ
m
V
mág B
H-atom 2p energiaszintjeinek várt felhasadása
m = -1,0,+1
50
2p
1s
m = 0
m = +1 m = 0 m = -1
Zeeman-effektus
tér kikapcsolva tér bekapcsolva
B μ
m
V
mág B
H-atom 2p energiaszintjeinek várt felhasadása
m = -1,0,+1
m = 0
2p m = +1 m = 0 m = -1
Zeeman-effektus
B μ
m
V
mág B
Vannak atomok, amelyek spektrumában a Zeeman-effektus miatti felhasadás ilyen egyszerű sémát követ.
A H-atom 1s2p átmenete nem 3, hanem 10 vonalra hasad!
m = -1,0,+1
3.5 Az elektronspin
Stern-Gerlach-kísérlet
Kísérlet ezüst-atom sugárral
(hidrogénatommal a kísérlet
nehezebb, de az eredmény hasonló.) Alapáll.: n =1;
0 m
M
z
B
nem térül elEredmény: két irányba eltérül!!
és m csak 0 lehet!Értelmezés
Alapállapotban is van impulzusmomentum, amelyből mágneses momentum adódik.
Ez az impulzusmomentum a spin.
Jele:
S
( 1)
S
s s2
1
s: spinre utaló mellék-kvantumszám
sAz elektron spinje
s
S
zs 1 2
s spin-kvantumszám (spinre utaló mágneses kvantumszám)
Spinből származó mágneses momentum
B s
s e
S
g ( 1) μ
M
B e
S
z
g s μ
M
abszolút érték
z irányú komponens
ge : Lande-faktor
A spinból származó mágneses momentum magyarázza a Stern-Gerlach kísérletet!
Spin értelmezése: Paul Dirac (1902-1984)
Relativisztikus kvantummechanika
Relativitáselmélet
• Olyan mozgások leírása, ahol a sebesség összemérhető a fénysebességgel.
• Az elektron sebessége is összemérhető a fénysebességgel.
• Dirac-egyenlet: Schrödinger egyenlet módosítva a
relativitáselmélettel
.A hidrogénatom Dirac- egyenletének megoldása
s 0
1
: az elektronpálya impulzusmomentumát jell. kvantumszám : a spin impulzusmomentumát jell. kvantumszám
ha s pálya
p pálya
2 j1
2
; 3 2 j1
j
s belső kvantumszám Újabb kvantumszám:Spin-pálya felhasadás
2
1
d pálya
p pálya j21 ; 23
2
; 5 2 j3
Ha 0-től eltér a mellék-kvantumszám, a belső kvantumszám szerint az energiaszintek kétfelé hasadnak.
A Dirac-egyenlet sajátfüggvényei
r, θ, φ σ s
Ψ n, , m
„spin-koordináta”
64
2p
1s m = 0
+1 m = 0 -1
Zeeman-effektus a H-atom színképében
kikapcsolva bekapcsolva
B μ
m
V
mág B
m = -1,0,+1
m = 0
1s1/2 2p1/2 2p3/2
mj = -1/2
+1/2 -1/2 -3/2
kikapcsolva bekapcsolva
Alapkérdések
15. Miből származik a H-atom potenciális energiája? Írja fel a képletét!
16. Rajzolja fel a H-atom energiaszintjeinek sémáját!
17. Mit nevezünk a kvantummechanikában degenerált állapotoknak?
18. Milyen kvantumszámokkal jellemezhető a H-atom állapota? Milyen értékeket vehetnek fel ezek a
kvantumszámok?
Alapkérdések
20. Írja fel az átmeneti momentum képletét!
21. Írja fel a hidrogénatom pályaimpulzusmomentum- vektorának hosszára és z-irányú vetületére vonatkozó sajátértékeket!
22. Írja fel a mágneses momentum képletét!
23. Mit nevezünk Zeeman-effektusnak?
24. Írja fel az elektron spin-impulzusmomentumának hosszára és z-irányú vetületére vonatkozó sajátértékeket!