Az információáramlás sémái az újítások létrejöttének folyamatában megtekintése

(1)

Beszámolók, szemlék, közlemények

észletesen

e ~;

nej

szamo.

ságot

A Bizottság ülését

repelteü.

i t s e e t m j o r t e l n

A . BISOCKY/ réí

i l e t e i

b e - L z o t t

l e t

má

15dés:

l u k e l e v e l i a m e l y

0 0 TÁJÉKOZTATÁSI MUNKA

ÁLTALÁBAN

Az információáramlás sémái az újítások létrejöttének folyamatában

A különféle újítások* létrejöttének folyamatát tanulmányozva e g y r e inkább b e b i z o n y o s o d i k , hogy a z ujitások sikerességében elsöd-

* Az ujitás / v a g y inkább n - i s z a k i újdonság/ fogalmát a tanulmány i g e n széles kö

rűen értelmezi. E s z a r i n t ; az ujitás o l y a n műszaki-termelési és k e r e s k e d e l m i lépések összessége, amely egy u j termék p i a c r a hozatalához v e z e t , v a g y egy u j berendezés v a g y eljárás első rendeltetésszerű alkalmazását t e s z i lehetővé.

796

(2)

l e g e s s z e r e p e v a n a megfelelő információáramlásnak. E z egyaránt v o  n a t k o z i k a z ujitást létrehozó s z e r v vagy intézményen belüli informá

ciókra és a s z e r v e z e t v a g y intézmény, v a l a m i n t annak környezete /társ

intézmények/ közötti információáramlásra.

A tanulmány a hozzáférhető t a p a s z t a l a t i a d a t o k alapján megkísér

l i a z újítók tudományos és műszaki információkereső szokásainak e l e m  zését. Felvázolja a z információkeresés sémáit, tárgyalja a tudósok és a műszakiak eltérő információkereső szokásait, és rámutat annak szük

ségességére, hogy a z információ komplexicitása fokának a befogadó mű

veltségi szintjének k e l l m e g f e l e l n i e . Végül a tanulmány Összegezi a megállapítások jelentőségét mindazok számára, a k i k n e k f e l a d a t a a t a  lálmányok és újítások irányítása.

A műszaki újítások létrejöttének információáramlási sémájaként a szerzó átvette J.íi. UTTERBACK folyamatábráját /!/ / l d . 1.az.ábra/. A kétségtelenül érdekes, s a z információáramlás körforgását i a érzékel

tető ábrán kívül számos, korábban l e z a . i l o t t információáramlási v i z s  gálat végeredményét közli a z irás / 5 - 4 / . E z e k közül a B o l t o n - b i z o t t - ságnak a k i s cégek helyzetére vonatkozó vizsgálatát i s i s m e r t e t i , a ¬ mely a második világháború utáni újításokat tanulmányozta különféle nagyságú / a l k a l m a z o t t i létszámú/ cégeknél. A v i z s g a l a t a gyáripar t e  rületén b e v e z e t e t t 1667 f o n t o s ujitás ötletforrását vizsgálta meg. A megoszlás a tanulmány s z e r i n t a következő v o l t ;

53,7?S házon /gyáron/ belül 4.>2j* kutatóintézatek 2,53?í egyetem 17, magánipar 6,88^ kormányzati s z e r v e k 13t7*jí külföld

1,26Í magánszemély

OIBBOHS és JOHNSTON / 5 / tanulmányára h i v a t k o z v a érdekes megálla

pítást t e s z a szerző a s z a k m a i képzettség és a z információkeresési szokások közötti összefüggésről. E s z e r i n t a z e g y e t e m i végzettségű szakemberek a probléma megoldásában nagyobb mértékben támaszkodnak vállalaton kivüli információs forrásokra: s z a k i r o d a l o m r a v a g y e g y e t e  meken dolgozó kutató tudósokra. E z z e l szemben a z i p a r i képzettségű műszakiak /középkáderek/ a probléma megoldásban nagyobbrészt saját t a p a s z t a l a t a i k r a , g y a k o r l a t u k r a és a z iparágon belüli személyes k a p c s o  l a t a i k r a tá~aszkodnak.

A Bolton-bizottságnak a már idézett tanulmányából még egy érde

kes eredményt v e s z ét a szerző. E s z e r i n t a házon /gyáron/ belüli k e z  deményezések százalékos aránya a következőképpen függött össze a cé

gek nagyságával:

Vállalat nagysága / a l k a l m a z o t t i létszáma/ 1-199 200-999 1000 Házon belüli ötletek százalékos aránya 70,55 65,65 48,87 Ez a z eredmény azért meglepő, m i v e l a nagyobb vállalatoknak álta Iában nagyobb kutatási-fejlesztéBÍ kapacitásuk v a n , tehát j o g o s n a k tű n i k a z az" elvárás, hogy ezeknél a nagyvállalatoknál l e g y e n több a há

zon belüli eredetű Ötlet, kutatási kezdeményezés. A tények azonban en nek e l l e n t m o n d a n a k .

797

(3)

O

•a

u

ü OS - H

3 o

u

1 •= 1 1 H 1 1 V

T i 0 ^{03 TH} a) o

a sí 5 H DI

O J 3 Í n ^{T I «} E N

H -P 03 ""S + » H

D -H a M •PH f f

•H C +3 43 O H H EH

:o a t ű aj u

O H CQ *>

apa ^O^M « a ^{•H M}

s t S H ^{bo o} ^{D 4)}

riri J3 ^1>^H M M •al B H - « O H •a o 9 C t) • H 10 H J4

XJ ~u* • -<-:

Di a +» H T l •

•0) H a a TH •O MJ 4) -H - < T> «! a . < D *> a-t*

Ql O I

a O H h u j oi q u *• "O í > S H T J H n O P ,

Q m cfl H B H T i T5*flJ O -aj í j Ü ai

u o-oi o Jd H o V - r l -O

0] D

* B t ű

•H-d

•a a

CQ o

al O H 0>

al as 6 0 J -

01 43 i - 3

Ujill a> a>

S T I m

i -a T>

• m oi

- H 03 H 4) O bű 0 T Í a - «

•41 • H n

•J ^ X 3 í S S r i M f,

ÍD a m a>

T I a a>

ot 4 J a>

Vi W>*f H

ojn>-o m

Jj

B T " * d =-,-3 01 H

, O 03 03 -H 03

1 Ü J = W »

H al I «

• O H

;o •ói 3

T» al T Í H T J (0 o a 'o

a « MJ « Í J D a a>

o - » > 1 ) 'M W C 41 + i n

T i 10 03 01 03 H T l U H -P

^ o :o o

•a a o (»>

•5 B _a

T3 B n «

•«

H *»

0 a m a

01 3

0] o

a T Í

•03 H H tÜ

•s

p.

•

798

(4)

Más vizsgálati eredmények i s a z t erősitik meg, hogy a aaját öt

l e t e k számaránya és a z a l k a l m a z o t t i létszám fordítottan arányos. E n  nek magyarázatát abban látja a szerző, hogy a nagy cégek az informá

ciószerzést illetően "kifelé n y i t o t t a b b a k " . Például az e g y e t e m e k k e l , kutatóintézetekkel való k a p c s o l a t o n alapuló információszerzés a z 1-199 közötti létszámú cégeknél mindössze 12^-ot t e t t k i , mig az 5 0 0 0 - e s létszámú gyáraknál e z az a d a t 7 2 ^ v o l t . U g y a n c s a k a nagyobb cégek jobb információellátottságát magyarázza a z i s , hogy s o k szakfolyóiratra f i  z e t n e k elö, hogy a b e o s z t o t t a k a t különféle továbbképzésre és k o n f e r e n  ciákra tudják küldeni, hogy általában megfelelő saját könyvtáruk és dokumentációjuk v a n . A k i s cégek általában nem képesek ennek a n y a g i t e r h e i t e l v i s e l n i .

A t a p a s z t a l a t s z e r i n t a tudósok, akár egyetemen, akár az i p a r b a n d o l g o z n a k , általában a z információ elsődleges forrását k e r e s i k / t u d o  mányos közlemények, kutató-laboratóriumok/. E z részben a z z a l magyaráz

ható, hogy a tudósok általában legalább egy i d e g e n n y e l v e t , a t u d o  mány nyelvét beszélik. E z z e l szemben a műszakiak nagyobb mértékben tá

maszkodnak a másodlagos i r o d a l o m r a , a gyártók k e r e s k e d e l m i jellegű közleményeire, s a kézikönyvekre. A két réteg információs szempontból eltérő viselkedése szintén hozzájárul ahhoz, hogy a k i s és a nagy cé

gek t e l j e s e n eltérő információs r e n d s z e r t alakítottak k i , h i s z e n a t u  dósok, kutatók zöme a nagyobb vállalatoknál d o l g o z i k .

Bár a tanulmány nem elsődleges kutatási eredményekre támaszkodik, hanem korábban végzett információáramlási kutatások végeredményét használja f e l , jó áttekintést ad a szakterületet kevésbé ismerő érdek

lődő számára i s . Hangsúlyozottan ráirányítja a f i g y e l m e t az informáci

ók megfelelő áramlásának néhány alapvető problémájára, a m e l y e k közül talán a legérdekesebb a k i s e b b és nagyobb cégek információs szempont

ból lényegesen eltérő magatartása-

Végezetül felhívja a f i g y e l m e t a szerző, hogy i g e n f o n t o s az ú j í  tások folyamatában a z , hogy a z információs szakember m e g k a p j a az ösz- 3 z e s szükséges a d a t o t a vállalat hosszutávu terveiről, fejlesztési célkitűzéseiről, mert c s a k ennek birtokában t u d j a kialakítani az i n  formációs rendszerét és meghatározni annak jövőbeli arculatát.Pontos az i s , hogy a vállalatok legfelső vezetése f e l i s m e r j e /és e l i s m e r j e / a z információs részleg munkájának szükségességét és minden támogatást megadjon ahhoz, mert c s a k i g y érhető e l , hogy a z információs részleg betöltse hivatását, segítse az újítások létrejöttét, és e z z e l hozzá

járuljon a vállalat gazdasági növekedéséhez.

I R O D A L O M

/ l / UTTERBACK, J.M.: The p r o c e s s o f i n n o v a t i o n , a s t u d y o f t h e o r i g i - n a t i o n and development o f i d e a s f r o m new s c i e n t i f i c I n s t r u m e n t s .

= I E E E T r a n s a c t i o n s on Engíneering Management, Eií-18, 1971,p.124.

/ 2 / MYERS, S. - J1ARVUIS, D.&.i S u c c e s s f u l i n d u s t r i a l i n n o v a t i o n . KSP 69-17, 1 9 6 9 .

799

(5)

/ V ROTHWELL, S. e t a l . : Sappho u p d a t e d ; P r o j e c t Sappho P h a s e I I .

= R e s e a r c h P o l i c y , 3, fbt', 1 9 7 4 . p.258-291.

/ 4 / PREEIilAK, C. e t a l . : The r o l e o f s m a l l f i r m a i n i n n o v a t i o n i n t h e UK air.ce 1 9 4 5 . Committee o f E n q u i r y on S m a l l íirms, R e s e a r c h Re- p o r t No.6. HKSO.

/ 5 / GIBBONS, M. - JOKNSTON, R.D.: The i n t e r a c t i o n o f S c i e n c e and T e c h n o l o g y . K a n c h e a t e r U n i v e r s i t y , Department o f L i b e r a l ' S t u d i e s i n S c i e n c e , 1 9 7 2 .

/ A S L I B P r o c e e d i n g s , 2 7 . k . 5 . a z . május, 1 9 7 5 . p.217-226./

Berényi Jánosné

a tai

A faktoranalízis alkalmazása

?ztatás hatékonyságának méréséh

d a l i

l e g y e n r o r m a i i z a i h a i Éppen ezért örvendel irakterisztikék közöl kinál e

által, i k a t a bi a i i

ben játszót szerepüket.

Í S, s o k o l - íllunk a t -

>s érvény¬

mennyisé-

; r L -

i g h a t a r o z o t t s z r k s z o v e g láclós hatéionysagának érteke léséhez n?. -•i b i külső és belső 1

a külsők: a belsők:

1 , a monda izusága 2 . a s z a v a

3 . a níívsa sága

4. az i g e k ík frekventáltáéi az eredetiség

5 . az e-ys i d a t o k száma a g y a k o r l a t h o z való kapcsoló É . az öas indátok száma

7 . az idéz 6. a tömörség

7. a használó igényeinek f i g y e - 7.

lemoe vétele 8. az időszerűség

8 0 0