VISSZA-IGAZÍTÁSRA

A'

VISSZA-IGAZÍTÁSRA

VALÓ

FELELETNEK

VISSZA-IGAZITÁSA

FELELETÜL,

T.T. PROFESSOR BUGÁT PÁL URNAK,

A'

MAGYAR NYELV

ÜGYÉBEN.

P E S T E N ,

WIGAND OTTÓNÁL.

1831.

A'

VISSZA-IGAZÍTÁSRA

VALÓ

FELELETNEK

VISSZA-IGAZITÁSA

FELELETÜL,

T.T. PROFESSOR BUGÁT PÁL URNAK,

A'

MAGYAR NYELV

ÜGYÉBEN.

P E S T E N ,

WIGAND OTTÓNÁL.

1831.

Φίλος μέν ό Πλάτων, φίλη δέ ζαί ή αληζεια

Aristot.

S z e r e l e m Platót, de szeretem az igazságot is.

Goethe

azt írá e g y k o r Wernernek, h o g y hanemha azzal vádolják az e m b e r t , h o g y egy ezüst kanalat dugott a ' z s e ­

bébe

^{, soha}

se

^feleljen

a'

R e c e n s i ó k r a , 's ez bölcs tanács, de kivételt

szenved

a k k o r , midőn

a'

tárgy köz interesséjű 's a' halgatás a'jó ü g y n e k á r t a n a ; noha mind e' mellett

sem

^méltók

azok a'

feleletre, ha

a'

R e e . nem a' j ó z a n k r i ­

tika

szellemétől vezéreltetik, 's

az

illendőség korlatjain tul csapong. Imé e' volt az oka, h o g y én a' Bugát Úr igazita- sát halgatással kivánám e l m e l l ő z n i , mivel abból nem a' haladás szeretete 's óhajtása, hanem illetlen megtámadás, 's dictátorkodás tetszik ki. Az ellenrész örvendeni kezdett, 's mint nálunk szokás a' pártoskodásoknál, többen gúnyos k i f e j e z é s e k k e l is éltek. M i d ő n én i l y helyhezetben, a' mások nógatásának e n g e d t e m , vallyon m o z g o n y n a k engedem e' magam akkor t é t e t n i ? Hát mind m o z g o n y a z , kit mások valamire reá v e s z n e k ? E l meri mondani B u g á t Ú r , h o g y soha sem volt ezen tekintetben m o z g o n y ? Nehezen g o n d o ­ l o m , h o g y ebbeli hajthatatlan vitézségével dicsekedhetne Bugát Ú r . —

A' ki Bugát Úr feleletét olvassa, könnyen azt vélhet­

né, hogy én vissza-igazitasomban, az ő szerény és kéméllő észrevételeit illetlen módon igazitám vissza. Szükséges te­

h á t , hogy az olvasók emlékezetében megújítsam Bugát Ú r n a k némely k i t é t e l e i t , mellyekkel pertkezdő igazításá­

ban élt. „ F e n y é r y Úrral sok tekintetben e g g y e t é r t ő l e g , mellünkben sokféle aggodalmak l a p p o n g á n a k . " (tisztessé­

ges indulat) ,,A' Balogh Ur által föltett agyvelő c z i k k e l y igen igen érdekel, sőt fölszóllamlásra is nógat b e n n ü n k e t . "

(becsületes fölszólalás). „ L e g y ü n k engedékenyebbek mint eddig v a l á n k , és ö n k é n y ü n k b ő l , sőt ha szabad kimondani makaísagunkból sokat föl kell áldoznunk a k k o r , midőn a z ész m e g g y ő z bennünket ( ! ? ) eddigleni hijányos v é l e ­ m é n y ü n k r ő l . " ( j á m b o r s z ó ) „ V a j h a okaink B. Ur fülét m e g h a t n á k " ( k o m o l y s z ó ) „ B o l d o g Isten, milly z a v a r ! "

(szelíd k i t é t e l ) „ S a j n á l j u k , hogy B. U r , mivel mi a' t ö k ö -

k e t takarjuk, azzal ő az agyat vonja b é . " ( k é m é l l ő k i t é ­ t e l ) . „ T e h á t azt véli B . Ú r , h o g y a ' deák s z ó k a z o r t h o - graphia által m e g m a g y a r o s o d n a k , nem biz a z o k , bár mint e r ő l k ö d j é k i s B . Ú r . " ( s z e r é n y k i t é t e l ) „ N e bízzuk e l m a ­ gunkat 's a' t . " ( K o m o l y k i t é t e l ) .

A* feleletből költsönözött, 's zárjel k ö z z é rekesztett naif euphemismusokból látni v a l ó , h o g y B u g á t Ú r n a k , tulajdon eredeti g o n d o l k o z á s m ó d j a van a' szerénységről és j á m b o r írásról, 's hihetőkép illynemű szerénység az is, mellyet feleletének v é g é n , a' legszebb virtusok e g g y i k é n e k mond lenni. M é g ezen tisztességesen e l m o n d o t t é s z r e v é t e ­ leken kivűl, o l l y forma is tetszik ki a ' B u g á t Ur igazításának berekesztéséből, mintha megkívánná, h o g y az orvos író neki labor horalisként nyújtsa be munkáját revisió v é g e t t . A z t i s szükségesnek tartá B u g á t U r , ezen k o ­ m o l y és szelid igazításnak mentől sikeresbb behatására, hogy azt külön lenyomtattatván, az iíjancz sebészek k ö z t elszórja, 's mindennek osztogassa. Ugyan ezt tette f e l e i é ­ i v e l i s , melyben a ' szerérty nyelv még magasbbnemű fi­

nomságra e m e l k e d e t t , m e l l y e t e l m é s k e d é s e k k e l is kívánt volna fűszerezni a' Szerző, iiné e z e k a z o k a' m ó d o k , m e l - lyek által Bugát U r , az általa felfedezett T e r m i n o l ó g i á t , mindenek s z ú é r é kötni, 's az e l l e n k e z ő k e t zászlója alá h ó ­ dítani kívánja. K a r h o g y Bugát Ur , a' felfedezések t ö r t é ­ netéről nem elmélkedett, akkor altlátta volna, h o g y a' ki az emberek k ö z z é valami szokatlan, 's eddigleni g o n d o l k o ­ zások törvényeivel ellenkező felfedezést akart bevinni, erőszakoskodással legkevesebbre ment. N e m lett volna e' épen olly jussa Barczafalvi Szabónak, mint Bugát Urnák, minden írot megtámadni, ki nem az ő szavaival é l t ? m e l - l y e k n e k pedig legalább az a' hasznok v o l t , h o g y holmi z o n g o r a , fuvora, hadrasz, b ő r ö n d é , muiatetszöngösdi, s z u r - dancs, s z ó z a n g , h o m l o l y o s , z u h a j d á s z , tetszicze , bűncsép, b o m b o r a , hemzserde , diadász , hirdész , m e n t e n c z e , h ö m - pÖcz, imá&z, k ö r ö n c z e , labancz, m a g a n d o k , f e l l e n g é r , g o n - d o l y g a s z . i i n t o r n a , r o t o k l y a s z , kapradza, h a l k a l ó c z a , tűr- mész, fargonya, ó k u m l á s z , 's e g y é b eítéle szavain m o s o l y ­ gott az olvasó, s a' Bugát Uréi felett az az elsőségük is volt, hogy legalább nagyobb részének értelmét sejtette az ember. Az idő mcgmutata, mellyek voltak érdemesek a' fenmaradasra, 's megfogja mutatni a' Bugát Úréi felől is, mit i) nehezen 's nyughatatlanul láttatik várni. —

Igaza van abban Bugát Urnák, h o g y valamint minden többektol függő d o l o g s i k e r e s i t é s é r e , úgy arra i s , h o g y Literatúránk haladjon, az eggyetértés elmulhatatlanúl szűk-

séges, de vallyon abban áll é az, h o g y a' velünk nem e g y

. . . „ „ . „ l u a m , megLamaujnn.r n o g y ie lén­

yén a' mágusbb míveltség' törvényeit, éretlen gyermek m ó d ­ j á r a mindjárt kikeljünk, 's e g y egész igyekező tudós e g y - gyesületet Bajza módjára l e p i s z k o l j u n k ? Igaz, h o g y Bugát Úr fordított először egész kiterjedésben bonni nyélvünkre Anatómiát, de illett é azért o l l y hangon támadni meg, ama nagyérdemű antiorgonászt D o c t o r K o v á c s o t , — ki o l l y nagy gondal rostálgatja az orvosi t u d o m á n y t , h o g y a' bú­

za belőle mind k i k o t y o g v á n , k o n k o l y n á l és szemétnél e g y é b benne nem marad, —• csupán azért, mert ő más termino­

lógiával élt. N e k e m legalább a" volt eleitőlfogva 's az is marad életreguláin, h o g y míg nem bántanak, addig senkit se bántsak. Az igazság' kitünését k é t e g y hajóban evező, egymás k ö z t soha sem e s z k ö z ö l h e t i , arra e g y harmadik s z e m é l y k e l l , 's illy fontos dologban mint a' nyelv, az egész Publicum. Nem tudja é Bugát Ú r , h o g y a' szomszéd német N e m z e t n é l , mindennap más meg más rendszerek, 's ennélfogva más elnevezések j e l e n n e k m e g a' természeti tu­

d o m á n y o k b a n ? 'a hol h a l l o t t a , h o g y e' lett volna módja az új T e r m i n o l ó g i a divatbahozásának? Senki sem alkotott n a g y o b b genialitassal új terminológiát a' természethistó­

riában mint O k é n ; szavai azonkívül h o g y mély p h i l o s o - phiai 's e t y m o l o g a i esmereteken épültek, nagyrészint igen k ö n n y ű e k , 's a" fülnek sem kedvetlenek, és még sem n y e r ­ t e k elfogadtatást, a' lévén a' k ö z ö n s é g e s kifogás e l l e n ö k , h o g y az emlékező tehetséget t e r h e l i k ; 's ki hallotta h o g y ő azért a' természethistóriai irókat mind sorba támadta v o l n a ? A* jó új szókat, mellyeknek az ember észokát 's j e ­ lentését minden nagy erőlködés nélkül á l t l á t j a , m e l l y e k senki fülét nem s é r t i k , minden g o n d o l k o z n i szerető 's vi­

lágos elméjű ember elfogadja. A z illy s z ó k : i z o m ( M u s ­ k e l ) látkör (Gfesichtssphaere) k o r h a n y ( h u m u s ) sejtszövet ( Z e l l s t o f f ) vértelj ( n l e t h o r a ) kéztö ( c a r p u s ) iznedv ( s y - n o v i a ) ö n s e g é l y ( S e l b s t h ü l f e ) szerep ( R o l l e ) 's több ina­

s o k , mindentől örömmel fogadtatnak, 's nincs szükség r e á , h o g y megőszüljenek, mint B u g á t Ú r gúnyolva mondja. A z idő j ó v á soha sem szenteli a' roszat, 's az új mindjárt j ó , mihelyt a* j ó s á g ' bélyegével bír. Az o l y szokat, millyeket a' többek k ö z t a' visszaigazitásban felhoztam, minden meg­

támadásai és erőlködései mellett sem f o g soha virágzásba hozni Bugát Ur. Miként hiheti azt, p. o. h o g y ezen szó Epta/i,

— mellyel e g y új munkáját czíiuezte, — valaha lábra fog kapni, m e l l y n e k már hangzása sem magyar, hanem inkább g ö r ö g , (íxr* f h é t ) 's m e l l y b ő l soha sem találná ki senki,

h o g y az épség tanulmányát j e l e n t ? •) M á r legalább azon Könyvirói fogást, hogy az új könyvnek magáhozvonszó czímje l e g y e n , nem kellett volna feledni Bugát Urnák, mivel így még csak azt sem tudja az olvasó megítélni, m i ­ csoda nyelven van a' munka irva. Innen van, h o g y a' B. Ur É p t a n j á t , ' s Kórtanját senki sem tudja mi. N e m c s a k két h á ­ r o m , hanem az én Ítéletem s z e r i n t , s o k új t e r m i n o l ó g i á ­ nak kell m é g s z ü l e t n i , 's e l ő á l l n i , h o g y állandó értékű szavak álljanak elő, 's nagyon rosz tanács Literatúránkra nézve, h o g y addig éljünk a' k i g o n d o l t s z a v a k k a l , ha m é g o l l y roszak is, csak magyar szavak l e g y e n e k a z o k . A ' N e m ­ zet halhatatlan, 's a' deíiuat amnis l e g f e l l j e b b is csak m a ­ gára illik Bugát Ú r r a , ki csalatkozik ha azt h i s z i , h o g y ezen nagy munka ő nála nélkül meg nem e s h e t i k . , —

A z o n b a n nem is épen úgy cselekszik Bugát U r , mint beszél. N e m úgy állott ő Boncztudomanyával e l ő , mint próbatétellel a' magyar anatómiai műszavakban, hanem mint olly munkával, melly ellen többé s e n k i n e k semmi k i - fogasa sem lehet. N e m az hát h o g y engedni tanulna, mint azt j a v a s o l j a , hanem ő maga még ott sem e n g e d , hol az önmegadás szükségessége n y i l v á n o s , honnan csak vakitas a z , midőn azt mondja, h o g y ő a' j ó t örömest elfogadja. E n ­ nek fényes példáját adá feleletében, mivel mind annak e l ­ lenére is, h o g y visszaigazitásomban m e g volt világosan mu­

t a t v a , a' b o r é k szónak igen helytelen és rosz forrásból merített volta, ' s helytelen alkatása, még i s j ó , nem j ó , m e g marad a' mellett B. Ú r . No de a' g ö r ö g nyelvből v a ­ ló deductiókkal — m e l l y e k e t örömest nevetségesekké 's gyanúsakká tett volna Bugát Ur — nincs m e g e l é g e d v e 's

b ő v e b b megmutatásra szólíit f e l . E n g e d e k tehát kívánsá-

• i- »_ i : 4- Lxl ;<,;l,.f/^ Alu! í » o f o i- Í A s v f p i n . H n i r v gUllHK, S n e i t e B e í m c i uuius a c i c i c t " - " - ^ » j - " - • — — • &j

az 'é(xn vagy á ' ^ O Í testiculus-t t e s z e n , és e g y e b e t nem, azt a' mar mondottakon k i v ű l , a' Mineralogiában igazolja az Orchitae ( t ö k g o l y ó k ö v e k , H o d e n s t e i n e ) nevezet, a ' C h i r u r - giában az O r c h i t o m i a , ( t ö k g o l y ó m e t s z é s ) ; h o g y pedig a'

tökzsacskót a' d ö r ö g ö k soha máskép nem nevezték mint

« " X U vagy éV^sov névvel, melly az HWÍ-aI semminemű atyafi­

ságban nincsen, az világos Hippocratesből, ki in L i b r o de M o r b i s II-o Cap. L X I X midőn a ' Leucophlegmatiáról ( B . Ú r szerint fehérturhaságról) s z ó l l , e z t mondja: nitHßi ***>

* ) E z e n mustra szerint minden tudományoknak könnyen lehet m a g y a r nevet adni, p. o. Boncztan ( A n a t ó m i a ) Kórtan ( P a t h o l o g i a ) G y ó g j - tan ( M e d i c i n a ) Rég tan (Arcliaeologia) S z á m t a n (Matliesis) Szótan ( l ' h i l o l o g i a ) Koponytan (Craniologia) ' s a1 t. A * e' formálatú szók közt különös ékességü szó a' kórertan, mint B u g á t Úr a' pathoge- niat fordította, ' s melly szerinte kurtítás nélkül kóreredestaniilmá- nyát teszen.

7

re (ruftx XÍVKM oidripxTt, KXI r] yxtrríg 7rx%éti ^/xvoftéyy). X « Í e( TTÓSÍÍ, Kxt ói fitjgoi oidiHiri. KXI xl x.ni[Axi, KXI >j O S X H " 'g a' t. az az , . M e g ­ dagad az egész test fehér daganattal és a' has a' tapintás­

ra kemény, megdagadnak a' lábak, c z o m b o k , lábszárak, és a' tökzsacskó *s u' t. 's alább midőn a' gyógyításról s z ó l :

„ T V ' O X X H N « ; * - í T U 7 r T É < v , ÍTT nv 7ríf*7rMrxl; > ;é s midőn a' tökzsacs kó megtelt, szúrd m e g . " Ugyan azon munkájában L i b r o I V . midőn a' vizibetegségről szoll, ezt m o n d j a : 8« Y.X\ TO

i r o T o y if T>JV KOiÁiqy, KXI íJTíJv 7rXy\<r^ri, a o-Tchw TI XTT' XVTTIS $(%STXI KXI SISOÍ U rxf $Xtßxi, KXI is ró Í X Í V A O O V , KXI is TO KXTXVTÍS,'ÍÍ TÍ TIJV O Z X H N , KXI £f r x O-KÍÁÍX- KXI tí Toví/roSxs" ,,Az ital is a' g y o m o r b a vitetik, m e l l y e l midőn megtelt, a' lép veszi tőle által, 's kiosztja a' vérerekre és c s e p l e s z h á j r a , 's a' lefeleh.ijlokra bocsátja l e , a' t ö k z s a c s k ó r a , lábszárakra és l á b a k r a . " Ugyan ezt bizonyítja C e l s u s , k i ( d e Medicina L i b . Cap. X V I I I ) e z t m o n d j a : O S X E O N Graeci scrotum i • i , .

Ezen két authenticus forrás e l l e n , u >lem, nem lesz B. Úrnak többé semmi k i f o g á s a , 's látni fogja az olvasó, h o g y B. Úr nem sokat törődött a* híres b o r é k szó helyes származtatásán, 's még az Orchis szónak sem j á r t v é g é ­ r e , azt mondván arról Igazításában, h o g y az n é m e l y e k szerint tököt, mások szerint tökzsacskót t e s z ! — Gaienust nem b í r o m , de az B. Urnák sincs b i r t o k á b a n , külömben kétségkívül megmondotta v o l n a , hoí van a⁵ felhozott

a' mit ugyan akkor sem tehetett volna, mert illy szó nincsen a' g ö r ö g nyelvben , 's csudalkozom , h o g y e g y o l ­ l y an nevetni kész notus mint Bugát U r , ezt eszré nem v e t ­ t e , 's a" betűket j o b b a n m e g nem nézte. A z o n b a n én az illy nemű szem es tollhibákat, nem s . : . .;. innyarún ítélni mint B. Ú r ; azt pedig h o g y ellenein hamis tanúbi­

z o n y s á g o t akart volna felhozni a'Publicum a hiszem.

Egyébiránt D i ó s z e g i , kinek nagy é r d e m e i ...müeg b e ­ csültem, ' s tőle e ' tiszteletet, valóban senki s e m tagadhat­

ja meg, némely elnevezései közt, az Or; áSak sem egészen j ó l választotta a' kosbor n e v e t , mert az O r c h i s - nak eredeti neve Plinius szerint C y n o s o r c h i s , melly e b - monyat t e s z , innen a' M a g y a r o k n á l , az Orchis'' igaz neve agármony, a* minthogy Fariz Pápai az Orchist csupán i g y magyarázza. í g y nevezik azt a' Francziák is, ( c o u i l l o n de c h i e n ) , mivel az Orchis plánta g y ö k e r e , két egymás m e l ­ lett lévő, tojásdad, t ö k g o l y ó forma csomóból all. A' k o s ­ bor szóval Pariz Pápai a ' S a t y r i u m nevű plántát magyaráz­

za, melly az O r c h i d e á k ' F a m í l i á j á h o z tartozik, 's arrajobban is reá illik, noha teljesen ki nem meríti; mert ezen plán­

t a n é v ( z * r J ^ « y D i o s c . ) azt teszi, Vénusragerjesztőfű, m e l -

l y e t a' Németek, részint bakbűzhöz hasonló s z a g á r ó l , r é ­ szint a ' b a k t ö k g o l y ó j i h o z hasonló g y ö k é r c s o m ó j i r ó l B o c k s - geilennek neveztek, m e l y n e k tehát a' kossal semmi atyati- sága sincsen. A' Satyrium plántán kívül, k o s b o r n a k forditja Páriz Pápai a' Crataeogonum nevű plántát is (*f<*T*ioyovov

D i o s e . ) melly termékenységet nemző plántát tesz, 's m e l l y névvel Ilumpkius. egyszer a' Parietaria i n d i c á t , máskor az Oldenlandia verticillátát nevezte. M i n d Diószegi tehát, mind Csapó ( ú j füves és virágos magyar k e r t j é b e n } az O r - chis és Satyrium nevű plántákat özvezavarják. V a n e g y é b ­ ként az Orcliisok 42 faja k ö z t is e g y , az O. mascula, m e l ­ l y e t Satyrionnak neveznek, 's egy másik, az O. c o r i o p h o - ra, melly némellyek szerint palaczka, m á s o k szerint bak- bűzű, 's mellyet Bauhinus, Orchis o d o r é h i r c i n e k , mások Tragorchisnak ( b a k m o n y n a k ) neveztek. Nincs tehát sem a' Satyrium sem annál kevésbbé az Orchis a' kossal s e m ­ mi észoki ö s z v e f ü g g é s b e n , a' honnan látni való h o g y az illyen triviális neveken épiteni nem mindég lehet, 's h o g y ennélfogva a' tudományos pontosság épen nincs a' B. Úr oldaián.

De tegyük f e l , h o g y volna valami öszvekottetés a*

Satyrium és a' k o s b o r név k ö z t , m é g e k k o r sem lehetne bebizonyítani, h o g y e ' v o l t a' Satyriumnak eredeti magyar j e l e n t é s e , inert Pariz P á p a i , máshutt i g y magyarázza a' Satyriuiuot: nöszőfű, k o s z b o l y . Nem hihetőbb volna e' i n ­ nen azt h i n n i , h o g y ez az igazi magyar e l n e v e z é s .³ mivel a ' b o l y , b o l y o s z ó , j o b b a n megfelel a ' plánta g y ö k é r c s o - mojinak. A' boly szóval éltek a' M a g y a r o k más plánta e l ­ nevezésében is, mint baraboly, bubolyicska, ( C h a e r o p h y l - lum bulbosum) m e l y n e k g y ö k e r e m o g y o r ó forma b o l y ó c s ­ ka; de éltek a' bor szóval is, mint p. o. sobrabori fű, f C o - riandrum sativum) melynek gyümölcse, három tojásdad" b o ­ g y ó b ó l áll. H o l találna itt fel Bugát Úr a' tökzsacskó f o r ­ mát. Elhiszi e' mar B. Ú r , h o g y b o r é k szavának semmi fundamentoma n i n c s e n ? Elhiszi e ' , h o g y t u d o m á n y o s , a' d o l o g valójának m e g f e l e l ő , 's kimerítő műszavakat alkotni nem o l y könnyű d o l o g , mint némelyek vélik.

Feleletében azon dicséretes tulajdonnal is él Bugát U r , h o g y némely k i t é t e l e k e t , m e l l y e k vissza-igazitásom- ban előfordulnak , kénye szerint e l c s a v a r , 's a z o k o n min­

den módon nevetni akar. Valamint az a g y r ó l való értel­

memet elcsavarta, úgy — ut sibi sit conse([iiens — a' t ö k ­ ről is azt mondja, hogy én az alatt tökzsacskót értek. Hát nincs kitéve világosan, hogy én a' tök alatt sem nem t ö k ­ zsacskót sem nem t ö k g o l y ó k a t , hanem mind a' kettőt e g y -

gyütt értem ? E g y s z e r s m i n d a" tökfejről e g y eredeti mu­

latságos megfogásra is alkalmat ád ez úttal B, Ú r . Az ő ideája szerint t. i. a' tökfejet azért hívjak igy, mivel g ö m ­ b ö l y ű , mert tök, tek, vagy teke, a' mit ugy szóll minden­

nek tudni k e l l , ugyan egy g y ö k é r , 's g o l y ó t j e l e n t , Sphaera, g l ó b u s , innen minden gömbölyű f e j , tökfej ( ? ! ) ; a' közönséges megfogáson ellenben nevetkezni k í v á n ; mi mások t. i. a' tökön nem a' bennékjét, ( a ' g o l y ó k a t ) értjük a' scrotumnak, hanem az egészet mindenestől, 's hasonlít­

j u k a' növevényi t ö k h e z , mellynek mivel bennékje k e v é s , 's k ö z e p e ü r e s , az üres főt is hasonlitáskép tökfejnek n e ­ v e z z ü k . A z o n b a n nem lehet rajta csudálkozni, h o g y B. Úr i g y harczol kosbora m e l l e t t , mert ezen minden réten ta­

láltató plántát nem is esméri. A z t mondja ugyan is, h o g y az Orchis vagy is k o s b o r , egészen a' kos scrotumához ha­

sonlít inkább mint a' tökeihez. De hát az egész plánta h a s o n l í t , vagy csak l e v e l e , v i r á g a , p i l i s e , m a g v a , v a g y e g y é b része? Perspicuitas prima est l e x scribendi. Itt csak a' plánta g y ö k e r e i r ő l lehet s z ó , melly ezen plánta csak­

nem minden fajainál két egymás mellett lévő, 's a' t ö k g o ­ l y ó k h o z hasonlító csomóból áll, ( r a d i x testiculata). Ha t e ­ hát esmérné B. Ur a' p l á n t a t , bizonyosan nem állítaná o l l y m e r é s z e n , h o g y a' kos scrotumához h a s o n l i t , m e l l y - hez m é g csak távolról sincs hasonlatossága, 's nem k ö v e t ­ keztette v o l n a , o l y decisive, h o g y az Orchis innen nyerte magyar n e v é t , melynek helytelen voltát e g y é b k é n t is f e l ­ j e b b megmutattam.

A z o n b a n azt mondja Bugát U r , h o g y akar jó a' b o r é k

•zó, akar nem, még is csak én lettem azzal nevetségessé, mivel ő már azt egyszer felhasználta! ( s i c ) Hat ollyan a7

B. Ur tollában a' nyelv, mint a' csizmadia kezében a' bőr, v a g y a' szabó kezében a' posztó, mellyből ha már egyszer amaz c s i z m á t , ez ruhát, s z a b o t t , többé más azokat nem h a s z n a i h a t j a ? Ez e g y vadonnat új 's igen naif lex primae occupatiünis a' nyelvtudományban, melynél j o b b a t nem te­

remthetett volna B. Úr a' szófaragok s z á m a r a , 's ez k i ­ menthetné B. Urnák minden koholmányait, h o g y ha n y e l ­ vünkre nézve in statu primitivae naturae élnénk. Kar h o g y Folnesics János L a j o s , az Elysiumok szép mezein éldelli érdemeinek dicső jutalmát, most bizonyosan ezen jeles tör­

vénynél f o g v a , annál nagyobb tűzzel és jussal hajtotta volna végre merész refornuitori szándékát, egy második Alvinában , 's vajmi dicső nyelvet alkotott volna B. Úrral tarsasitva! Nem fél e' egyébiránt Bugát U r , néliai Barcza- falvi Szabó Dávid árnyékától, h o g y szemére lobbantja azon

nagy igazságtalanságot, m e l l y n é l fogva őtet mint primus occupatort, az általa csinált, vagy legelőször felhasznait s magában nem rosz b o r é k szótól — melly alatt ő kopertát

^ t e t t — kegyetlenül megfosztván, azt magáénak hirdeti, 8 csupa hitvány, képzelt o k o k b ó l tökzsacskóvá t e s z i ? T u r p e est D o c t o r i , quum culpa redarguit ipsum. — Ez a l k a l o m ­ mal m é g egy új , eddig egészlen, esmeretlen nyavalyaszülo o k o t fedezett fel nekünk Bugát U r , t. i. h o g y az e l l e n m o n ­ dások — m e l l y e k e t a' b o r é k és agykér szavakból akar k i ­ sajtolni — öszveveszvén ( ? ) agyvelő g y u l a d á s t , ( h á t mert nem a g y l o b o t ? ) okozhatnak. Quantum est guod nesci-

v i m u s ! — ^f

Valamint a' b o r é k , , lígy az agy szo mellett is m e g á ­ talkodva harczol Bugát U r , mert noha az igazításban adott o k o k ' hitványsága m e g volt mutatva, m é g is azon o k o k r a u t a l , mint m é g most is á l l ó k r a , 's miket m é g feleletében a z o k h o z ád csak üres b e s z é d e k , m e l l y e k e t a' G ö r ö g ö k szóhasmenésnek ( A o j ^ * ) n e v e z n e k ; a' pedig helytelen vád, h o g y nekem az agy majd k a p o n y á t , majd az abban lévő v e l ő t j e l e n t i . Én az a g y o n az egész főt értem m i n ­ den b e n n é k j é v e l , m e l l y alatt azonban a' költő « « r értheti az agyvelőt is. A' velő nekem közönséges nemi szó , m e l l y lehet in specie agyvelő , hátgerinczvelő , c s o n t ­ velő , idegvelő; a' tehát ismét új vád, h o g y nekem az agy csak megkülömböztető szó. Én azt m o n d t a m , h o g y ezen szóban agyvelő, az agy szó azt m u t a t j a , h o g y sem nem a hátgerincz- c s a t o r n á b a n , sem nem a' c s o n t o k b a n , hanem az agykaponyában lévő velőről van s z ó . M i é r t hat m i n ­ denütt elcsavarni az ember szavait? V a g y ez, is a' s z e r é n y ­ ség e g g y i k r e g u l á j a ? A z t is mondja B. Ur f e l e l e t e b e n , h o g y u g y osztotta el az agyvelő szót, h o g y az agy egye­

dül'és mindenkor, csak cerebrumot, a' velő pedig meduiiat j e l e n t s e n . M i é r t fordítja tehát a' medulla spinalist gerincz¬

a g y n a k ? Ezt hivja B. Úr p o n t o s s á g n a k ? 's i g y veszi ki h o m á l y o s tagságából a' s z ó t , h o g y m é g tágabba t e s z i , mert kinek jutott eddig e s z é b e , még a' g e r i n c z v e l o t is agynak n e v e z n i ? Micsoda magával ellenkezés e z ? m i c s o ­ da termékeny anyag, az a g y l o b kifejtőzésére a' B" Ur é r ­ telmében ! Egyébiránt h o g y az agy szó alatt in genere az

egész fő értetődik, bizonyítja az agyonütni kitétel is, m e l l y annyit tesz mint főbeütéssel ölni m e g ; vagy meg lehet:

az agyvelőt s é r t e n i , a' nélkül hogy a' k a p o n y a is m e g ne s é r ü l j ö n ? Csalatkozik tehát B. Ur , ha azt tartja, hogy az agy eddig határozatlan és bitang szó v o l t , inellynek k e d ­ veért az eddig divatban v o l t , 's a' d o l o g egész értelmének

megfelelő agyvelő szót el kellene hagyni. De a' sem jó nprincipium, hogy az ember a' köznép nyelvével ne gondol­

j o n . M i é r t veszi tehát fel B. Úr a' k ö z n é p ' tudományos tekintetben sokszor igen határozatlan 's hibába vezető sza­

vait ? A' k o s b o r szó j ó , mert köznépi, az agyvelő szó nem j ó , mert k ö z n é p i ! Micsoda habozás és magával ellenkezés!

A ' k ö z n é p i nyelvben sok j ó szavak vannak , m e l l y e k n e k a' tudományban is hasznokat lehet venni. Mi lesz belőle ha a' már eddig szokás által megerősített 's magokban nem rosz szavak helyett i s , más s z o k a t l a n , vagy új sza­

vakat veszünk f e l , p. o. agyvelő helyett agy, havitisztulás helyett hódcsur, (!!) közhús helyébe gát, lábikra helyett g á z , húgy helyett pös vagy hud, máj helyett j o h , csípő helyett csíp, előbőr helyett makktyú, markolat helyett fogontyú vagy b ó - da, gömbölyded helyett görgeteg, tojás helyébe pete, g e n y e t - ség helyett g e n y , gége h e l y e t t g é g , friss helyébe heveny, s z o ­ ros h e l y é b e s z o r , ' s a ' t. mint azt Bugát Ur elkezdette; v a g y talán az a' tudomány c z é l j a , h o g y a' tudósok magoknak más külön nyelvet alkossanak ? nem pedig az , h o g y az ahoz való jutás k ü n n y e b b i t t e s s é k ? A z agykérből vett új ar­

gumentuma B. Úrnak ugyan csak semmit sem próbál, mert ha ez az egész B. Úrig divatban lévő s z ó : agyvelő, agyban lévő velőt tett, bizonyosan az agykér i s , ( m e l l y amazzal e g é s z e n e g y eredetű) e g y e b e t nem tehet, mint agyban l é ­ vő hártyát. H o g y pedig az agyvelő, 's t ö k g o l y ó , r o k o n j e ­ lentésű szavakból volnának ö s z v e t é v e , az csak a' B. Ur gondolatja. Páriz Pápai, i g y fordítja az agyat, Caput, Cra- n i u m ; hat r o k o n j e l e n t é s ű szó ezzel a' v e l ő , m e d u l l a ? a tököt i g y f o r d í t j a : Cucurbita, s c r o t u m ; hát ezzel r o k o n jelentésű a ' g o l y ó , g l ó b u s , testiculus ? A ' sem v a l ó , h o g y

I«rí h n r i t é k á t t p n n é . A ' fának borítékai í g y következnek: bőr (Epidermis, s. c u t i s ) , kéreg ( c o r t e x ) , hárshéj ( L i b e r ) , szilácshéj ( a l b u r n u m ) , 's i g y k ö v e t k e z i k a' fa. Hiszi e' tehát még B. U r , h o g y a' levegőből k a p d o ­ sott, 's képzelt okai, ráfogásai, 's szavaimnak elcsavarásai az olvasó publicumot m e g f o g j á k győzni ? —

A' lob szó ellen tett ellenvetéseket épen o l l y k e v é s ­ sé hárítja el B. Ú r , mint a' többieket. Minden égés p r o - cessusa gyuladáson , vagy az igen száraz testeknél f c l l o b - banáson kezdődik. A' lángalégést, ha igen kevés ideig tart l o b b a n á s n a k , h a t o v á b b , l o b o g ó s n a k nevezzük. ' S B . U r azt h i s z i , h o g y a' pillanat, vagy egy minuta, sőt e g y s e c u n d a , nem időben t ö r t é n i k ? el lehet é akarminémü j e ­ lenettől a' tér és az idő ideáját választani ? 's abból akarja B. Úr megmutatni, h o g y én ész nélkül beszélek, hogy a'

pillanatot kevés időnek mondtam ? 's azt véli tehát, h o g y a gyuladás szó azért nem jó. mivel az éírés kezdetét i e - lenti ? hát a' <pAoy»<"?, inflammatio, Entzündung, e g y e b e t t e s z n e k ? 's már azért e z e k is rosz s z ó k ? Egyébiránt ha a' lob a' cséppel egy categoriában van, mint mondja B . U r , ú g y valamint e z , úgy amaz sem activus processus. M i c s o ­ da hát az a' B. Úr l o b j a ? b i z o n y o s a n valami eredeti i d e ­ ája lehet B. Úrnak ezen pathologiai j e l e n e t r ő l , mit már az is láttatik bizonyítani, h o g y a' gyuladásról azt m o n d j a , h o g y mihelyt m e g v a n , már nem tarthat tovább. M i t ö r ­ ténik h á t ? e l a l s z i k ? mi derék d o l o g volna az, a' p a t h o ­ logiai gyuladasra n é z v e , h a mihelyt m e g v o l n a , azonnal nem volna. V a g y tám a' gyuladás után k ö v e t k e z i k a' l o b , mint a' cseppenés után a' csepp? Mi jó lett volna, ha e z e ­ k e t B. Úr kimagyarázta v o l n a , h o g y a' lob szó a' d o l o g természetével is j o b b a n meg e g g y e z ; mert mi könnyű v a ­ lamit állitani megmutatás nélkül ? E g y é b i r á n t a' jó házi ész ált fogja l á t n i , h o g y B. Úr , az agylob magyarázatának czáfolatában hirtelenkedett, mivel haragra fortyanást, s e n ­ ki nálán kivűl azon sorokban nem t a l á l , 's h o g y ott csak a z o k r ó l lévén s z ó , k i k mindenben ö n magokat k e r e s i k , ' s a ' m a r létező d o l g o k helyében is, őn e l m é j ö k kedves szüle­

m é n y é t tolni k i v á n j á k , a' következtetés helyes volt. ~—.

Egyébiránt a' világért se g o n d o l j a Bugát Ur a z t , h o g y én megharagszom, vagy felszóllalásra buzdulok azért, ha e g y n e g y e d i k az én szavaimra nem ü g y e l , 's másokkal é l . Senki szabadságát, ezt a ' j ó l t é v ő és megbecsülhetetlen k i n c s e t , m e l l y egyedül fejti ki 's neveli nagyra az ész és szív e r e j é t , 's melly nélkül az ember siket és néma, igazi m o z g o n y , k o r l á t o k k ö z z é szorítani soha sem kivántam. G y a - korolja kiki elméje tehetségeit, 's kövesse szíve hajlandó­

s á g a i t , a' mennyire a z o k az Isteni 's emberi t ö r v é n y e k k e l öszve nem ü t k ö z n e k , s z a b a d o n ! de tőlem se kívánja senki h o g y én akár auctoritásra, akár e g y é b illynemű v i s z o n y o k ­ ra való tekintetből azt mit j ó n a k nem esmérhetek elfogad­

j a m . Éljen B. Úr az általa annyira védett a g y l o b és az 6 értelmében rosznál roszabb borék s z ó v a l , nevezze magát ellenszenvencz üzöncz g y ó g y á s z n a k , a' betegségeket tüd- l o b n a k , ü t é r d a g n a k , hökhurutnak, b e l v é s z l o b n a k , hudfu- vorának, vagy ha tetszik pösdudának 's k o h o l j o n m e g m e g annyi új szavakat, érette meg nem t á m a d o m , de én is vi­

szont ki kérem tőle , hogy rám ebbéli szép találmányait tolni ne i g y e k e z z é k . Dict atori kívánság az is,- hogy az e m ­ ber mindég okát a d j a , , ha az ó általa k i g o n d o l t szókkal nem él. H o l vette t í . Ú r , azon p r i v i l é g i u m o t , h o g y sen-

kinek az előtte d o l g o z ó munkáját, ( v a g y is szavait) elmel­

lőzni nem szabad , h o g y attól eltérni csak n y o m ó s ok ad­

hat s z a b a d s á g o t , 's ezt parányi ésszel is könnyű általlát­

ni ? í m e micsoda hatalmas okfej a' bitorlásra! H á t nincs mindennek teljes szabadságában olly szavakkal é l n i , m e l - l y e k individuális nézetjével, 's meggyőződésével eggye'znek?

ez hát a' nagy titok, h o g y nem szabad ? 's azért vítatgatja B. U r , szavait, h o g y legelőször ő gondolta ki a z o k a t ? 's ez elég o k ? nem ez é az első kérdés h o g y j ó k é, elfogad­

hatók é ? 's ha nem j ó k , már ezeket nem lehet félre ten­

ni , a' nélkül, h o g y az ember neki számot ne a d j o n ? N a g y tévelygésben van B. Ur akkor is, midőn azt hiszi, h o g y e g y ember, sőt e g y társaság is képes ezen tekintetben minden kivar.ságnak eleget t e n n i , 's törvényt hozni. M e g e l é g e d ­ tek é az Olasz és Eranczia írók azzal m i n d é g , a' mit az A c a d e m i a della C r u s c a , vagy az Académie francaise m e g ­ á l l a p í t o t t ? kivételen felül valók voltak e' mind azon sza­

v a k , mellyeket a z o k a l k o t t a k ? K o r á n t sem. A z elme ma­

gát illy k o r l a t o k k ö z z é szorítni nem hagyja, sőt a' nagyobb e l m é k , egészen líj nyelvet szoktak magoknak teremteni, mint ezt különösen a' német Literatúra története mutatja.

E n g e d j ü k , hadd csináljon minden ember s z a v a k a t , b i z o ­ nyosan a" Publicum k i f o g j a a z o k közzűl a' j ó k a t választani, addig pedig tartsa maga határában magát B. Ú r , 's tegyen le azon hibás v é l e k e d é s r ő l , h o g y Boncztudománya, a' m a ­ gyar Anatómia C o d e x e volna.

K ü l ö n ö s az i s , h o g y Bugát Ú r , abban tartja a' vilá­

gosságot , h o g y az ember az líjszógyártas törvényszabasai- nak h ó d o l j o n , s azok mind d e n e v é r e k , kik ezt nem t e ­ szik. Micsoda különös ideája van , B. Úrnak a' setétségről és v i l á g o s s á g r ó l ! A' kik szabadságokkal élni k i v a n n a k , vagy in s p e c i e , kik minden új szót egyszerre el nem f o g a d n a k , azok néki d e n e v é r e k ! M a g o k r ó l ezen állatok­

ról is tulajdon megfogása van B. Ú r n a k , mert ki látott újítás denevéreit m e l l y e k k e l napot akar l á t t a t n i ? hat van­

nak a' n a p v i l á g n a k , vagy is azon világosságnak mellyben az újítók é l n e k , d e n e v é r e i ? vagy talán azt akara monda­

n i , újítástól, ( v a g y a' mi neki m i n d e g y , világos­

s á g t ó l ] reítegő denevérek. De honnan van B. Úrnak azon t a n ú s a g a , h o g y mi az újításnak ellenségei vagyunk ? N a ­ g y o n csalatkozik Bugát Úr. Mi koránt sem tartozunk a' D a y k a Quaekerei k ö z z é , kik minden újítástól rettegnének, sőt ellenségei vagyunk minden r é g i n e k , mihelyt az a' tu­

d o m á n y o k , m í v é s z s é g e k , 's társasagos miveltség mostani magas álláspontjával nem e g g y e z i k . Mi elfogadunk minden

újat mihelyt az túlságokba n e m vág, *« valóban j ó ; de mi azt tartjuk, hogy az alany középszerűség legbatorsagosabb, 's az Ovidius regulája: Inter utrumque t c n e , l e g D U U u j r u -

sabban czélra vezet. Mi nem vagyunk ellenségei »' nyelv¬

rabban

c z e u a > ^ ^ ^{g neC}esse estin- diciis monstrare recentibus abdita r e r n m , " mint azt Bugát é B a j z a U r a k hirdetik, a'

vizes és

izet en Gotsched bűné­

vel vadoluin bennünket, szeretjük a' csinos es m.velt írás­

m ó d o t de nem engedjük magunkat minden lijnak ingere

által elragadtatni, nein vagyunk baráti nelkul változtatott, kurtított mértékfelett k e r e s e t t ,

csupa

v i s z -

a ' j e l e n t e t t d o l o g n a k m e g nem M e l ó új s z ó k n a k , a' feszes és szokatlan s z ó s z e r k e z e t e -

leinek idegen

nyélvfordiilatok szüntelenva l o mime lesének, S y e k a'

Sylust

homállyal b o r i t j a k e l ,

s

érthetetlenné teszik

's

a' nyelv t ö k é l e t e s i t é s é t , nem a'

csupa gyokker-

t e t é s e i c b n tarajuk. Mi azt hisszük h o g y a' prózának fo i k e s s S a ' könnyüség é s világosság » • h o g y a ' szép p r ó ­e K t s s e⁰c i j b ^{r t o k k öy} t l e f o l y o p at a k , S i t I ! n f Ä i k ^P e l a z olvasó lelke előtt.

M i a / t t a r t j u k , h o g y

ezen

könnyüsegben all a mivesz k o n a k e g g y i k egfőbb érdeme. Sibi onivis speret i d e i n ,

udet multmn f r n f t r a q n e l a b o r é t , ausus k W H o l lehet szebb k e l l e m e s b b , tökéletesbb prózát o l v a s n i , ~ h o g y e t g y e említsek a' t ö b b e k k ö z t — mint a, idosbb Segur

hol a' legválogatottabb szavak, a' legcsinosbb Ä k V e g g o n l ^ b b é r k e z t e t é s e k g y ö n y ö r k ö d t e t i k a z o S t , é s még i s ezen mívészi elegantia mellett m i ­ csoda k ö n n y ü s é g ! Mi még a' költés míyeirol is s o k t e k i n - tben ezt tartjujc, 's azt mit T i s s o t a hu-es kolto B e m n - m o n d o t t minap : „ L e s noms qm passent á U p o s t e -

?ite7parl⁵entremise d'nn penple, ne menrent j a m a i s " i g a ­ zaknak t a r t j u k , mint ezt a' H o m e r , O s s i a n , ^ h a k s p e a r e , S e r ' s m a s o k példáji bizonyltjuk. A nagy kolto k ö n ­ nyű és mindennek tetsző szavakban is mély gondolatokat ad hat elő. Hány ember olvassa elragadtatva 's tanulja meg könyvnélkül Schiller Resignatiojat, s vajmi kevesen e r ü k

m i mély philosophiat rejtenek a ' gyönyörű versek? Hányan X a s s a k ' k e d v e l , a' lélekrazkodtato Shakspeare niunkaj t

de mi kevesen tudjak fel fogni annak minden m e l e g e i t . Ars est celare artem. A' Rafael Madonna di S.stoja, a les¬

tök' fejedelmének C o r r e g g i o n a k Sz. é j s z a k á j a , csaknem mindennek tetszenek, d e m i kevesen t n d i a k ^ f e d e z n i a z o £ bau a' mívészség minden s z é p s é g e i t ? Mi tehát azt taitjuk tökéletes mívészmunkanak, mellyben az avatatlan epen u g y

mint az a v a t o t t , kiki a' maga módja szerint, éldelletet ta- l á l . Méír a' szorosbb tudománvokban is a' k ö n n v í í s p ' o - r o «r«.

érthetőségre való igyekezetet tartjuk legnagyobb é r d e m ­ nek. A ' K a n t , S c h e l l i n g , H e g e l ' s követőjik által felállí­

tott p h i l o s o p h i á h o z , mellyben a' s o k egyszerű igazságok, h o m á l y o s , s o k napoki észtörést kívánó ö s z v e b o n y o l t ideák alá vannak t e m e t v e , ezen ok miatt csak kevesen j u t h a t ­ tak. M i t nyert a' természetphilosophia követőji által b e h o ­ zott fellengős nézetek 's érthetetlen nyelv által a' német O r v o s i t u d o m á n y ? Nincs e i g a z a , a' mindenütt világossá­

got 's realitást kereső A n g o l n a k , ha az ilynemű o k o s k o ­ dásokra ezt k é r d i , cui bono ? Abban áll valóban a' tudo­

m á n y o s munkáknak is fő é r d e m ö k , h o g y a' h o z z á j o k való j u t á s , lehető m ó d o n megkönnyebbittessék i n k á b b , mint­

sem h o m á l y o s és szokatlan Írásmód , 's rosz lij szavak á l - talnehezittessék. „ D i e Einfachheit ist das e w i g e Siegel der

W a h r h e i t . —• igy szól Sprengel. —• Nur w e r klar und richtig d e n k t , kann durch klare und reine Schreibart der L e h r e r anderer w e r d e n . D i e Wissenschaft bedarf keines Bombastes unverständlicher W o r t e , keines Aufwandes f r e m ­ der Ausdrücke, 's a' t. A' tanítókönyvnek tehát különösen, nem ollyannak kell lenni, mellyen az ember, csak lassan­

ként tudjon e l b a k t a t n i , mint azt Bugát Ú r , boneztudomá- nyáról mondja f e l e l e t é b e n , hanem o l l y a n n a k , m e l l y b ö l a' lehető könnyűséggel jusson a' tanuló c z é l j á h o z , mert az é l e t , h a m a r elrepül, 's minden időpercz d r á g á b b , mint azt B. Ur gondolni láttatik. Vajha nefeledné B. Ur, isteni H i p - pocratesünk arany s z a v a i t : >,»' ßios ß^z^v^> « ^ peex-z*, ó

Se xcctgoí o'|us, j) Se irCi^a. o-ípx^í^, >j h x.gi<rií %ctte-xr)KÍ „Az élet rövid, a' mívészség h o s s z ú , az alkalom r e p ü l ő , a' próbatétel nem sülő, az Ítélettétel nekéz,ⁱⁱ

Uj szavainak védelmére felhozza B. Ur, h o g y ő a z o k ­ nak csak e g y részét csinálta, 's e g y jó része Prof. Schu­

ster Ur munkája. En Prof. Schuster U r a t , nem csak úgy esmérem mint Hazánk e g g y i k legjelesbb 's érdemesbb tu­

d ó s á t , hanem mint ollyat is, kit a' tudomány a' míveltség- nek, s z e r é n y s é g n e k 's humanitásnak azon fokára e m e l t , m e l l y e n egyedül tiszteletreméltók a' tudósok. A' magyar nyelvre való tekintetben p e d i g , annyival nagyobb eránta való t i s z t e l e t e m , mivel ebben tett s o k újításait, mellyek igen sokkal alaposabbak és j o b b a k a' B. Ú r é i n á l , úgy te­

kinti mint p r ó b á k a t , 's nyugodtan elvárja ha elfogadtat nak é a z o k vagy s e m , elfogadja mindenkitől az utasítást, 's ennélfogva B. Úrral egy értelemben teljességgel nincsen.

A¹ türedelem a' tisztább és gazdagabb l e l k e k ' tulajdona.

1 6

Én azon társasagot, m e l l y n e k magát B. Ú r tagjának lenni valja, tisztelem 's igyekezetét b e c s ü l ö m , de sem ezen tár­

saság, sem semmi Academia kedvéért e l m e b e l i szabadsá­

v a t fel nem áldozom. N e is hidje azonban B. U r , h o g y a' mindég l e g j o b b a' mit e g y társaság hajtott v é g r e . S o k ­ szor egy genialis fő többet t e s z , mint e g y e g e s / n a g y t á r s a s á t Egyébiránt k é t e l k e d e m b e n n e , h o g y azon tisztelt társaság B. Urat választotta volna s z ó n o k j a n a k , k ű l o m b e n reménylem felelete máskép ütött volna k i .

A z t is felhozza s z o k o t t lármájával e l l e n e m Bugát U r h o g y én a' nyelv menetelét nem e s m é r e m , s több regi szavakat neki tulajdonítok. Csalatkozik B . U r j o l tudom h o g y többek nem az ő csinálmányai de s e n k i n e k sem j u t - ván eszébe 1 0 — 2 0 — 3 0 esztendő a l a t t , h o g y illy szavak­

kal éljen, mint a l l ö v e t , ( m e l l y * D r . Haiszler hihetőleg tréfából g o n d o l t k i ) némber, fuvora, c s a l á d , j o h , t o m k e - w e r m é c z , r á s z t , g ó t z , t a n o d a , t e n n i e , ebag s a' t. s azokat érdemlett mély a l m o k b ó l f é l é b r e s s z e , meltan az újak k ö z z é helyheztetém azokat.

Igaz h o g y a' j ó iró H ó r a t i u s k e n t : Obscurata diu populo bonus eruet atque P r o f e r e t in lucem speciosa vocabula r e r u m , Q u a e , priscis memorata Catonibus atque Cethegis , N u n c ' s i t u s informis premit et deserta vetustas:

Adsciscet nova, quae genitor produxerit usus.

D e a' mint alább bölcsen mondja a' j e l e s romai k o l t o . Luxuriantia compescet, nimis aspera sano.

Levubit cultu, virtute carentia tollet.

mit B. Úr altaljában nem k ö v e t , hanem minden szemet

Szót,

a' szerencsés

fcp»

örvendő felkiáltásával fel k a p , 8

4 J ,-vlllOfífTAC 111 (U tusáéra emel. . __

l U U U

7TeaigVsmé-t°ráfogás,

h o g y Pariz Pápai a' H y p o - chondriaí rasztnak nevezte, « V

lépdaganatotJT^AE'

innen a' rásztkórsag ( M i l z s u c h t ) kit a raszt bant. A d í s z ­ éi j ő s z ó , de nem mint B. U r magyarázza g e l e g e n h a ­ nem g e d e i h e n ; díszlik a' g a b o n a , a' g y ü m ö l c s , s z o k t a k a magyarok mondani. A ' széküresedés, a l o m b o l y g a s , étvágy, tökéletlen s z a v a k , mellyek a' j e l e n t e t t d o l g o t ki nem m e ­

r í t i k , de nem haszonv ehetetlenek, r N a g y o n vakmerő állitás az i s , h o g y a Bugát Ur s

n e o l o g u s o k nyelve nélkül semmi szép »• j o gondolatot k i nem lehet t e n n i , mint feleletének utolsó lapján á l l í t j a J S . Ú r , eddig való nyelvünket régi penésznek nevezvén, s e g y zzántatlan miveletlen földhez hasonlítván Micsoda p o k h a l - 1Ó8 és mocskos papaszemet tett orrára B. U r5 m e l l y e n Iite-

ratúránk m e z e j é t c z i r k á l j a ! 'S valóban egész a ' B . Úr B o n c z - tudományáig semmit sem tanulhatánk ön nyelvünkén ? ' s h o g y hívják azokat az ég madarait mellyek a' tudomány magvait felszedik ? Micsoda ritka állatjai vannak B. Ú r ­ nak ! világosság denevérjei, 's tudománymag szerető mada­

rak ! T a r t o k az illy m a g v a k t ó l , nehogy mind elvetéljenek, 's még ezen szárnyas tudósoknak sem k e l l j e n e k ; legalább eddig elhintett sovány magvai B. Úrnak, o l l y ízlésnélkül- való 's csudás öltözetben jelentek m e g , h o g y mi készebbek v a g y u n k , öreg apánk ütött k o p o t t mentéjében — melyhez nyelvünket tudósán hasonlítja B. U r — ö l t ö z k ö d n i , mint­

sem az ő öntalálta, 's szabta köntöseit mímelni. A ' túl- s á g o k mint már máskor is említők, soha szerencsét nem t e t t e k , az elkerülhetetlen ellentmondásoknál f o g v a , 's B u ­ gát Úr ama tólságok maximája á l t a l : N e kiáltozzunk ha­

tárt és k o r l á t o t , hanem a' helyett ne szánjuk a' munkát, az az faragjuk rakásra a' s z ó k a t , elárulja mi kevéssé i s ­ meri a' j ó z a n eszű H o r a t i u s , ezt modus in rebusát. Ezen szógyártás dühének m e g g y ó g y í t á s a , egyedül a ' G ö r ö g ö k Aflyat*Tf£<í«-ja által l e h e t ő , melly abban á l l , h o g y az e l ­ lenkező résznek temperáló okoskodásai illendően kihal- gattassanak. Csak i g y lehet gyümölcse a' neológus Urak f á r a d o z á s a i n a k , igy kerülhetnék e l , a ' s o k idővesztő 's epekeverő csatázásokat. M i szintúgy akarjuk a' j ó t , teljes szívünkből haladni k í v á n u n k , dicső Nemzetünk szerelme szintúgy l e l k e s í t , de mi az újat csak akkor fogadjuk el, minekutánna j ó z a n ésszel'megvizsgáltuk, ha elfogadható é ? ( v e r b a quae nova nostris essent, dummodo idonea. C i c . ) 's oliyan o k o k r a mint a' B. Üréji semmit sem adunk. M i készebbek vagyunk megmaradni a' régi hazai, vagy idegen m ű s z a v a k , v a g y más mívelt nemzetek (Bugát Ú r szerint k o r c s l é n y e k ) nyelvéből által vett új szavak m e l l e t t , mint a' rosz új szót elfogadni, — mint egy két vak követője B.

Urnák — csak azért, h o g y a* műszónak valami kis magyar színe legyen , mert mi azt a k a r j u k , h o g y az olvasók ben­

nünket é r t s e n e k , 's tőlünk tanuljanak, ha mi valamit ná- loknál j o b b a n tudunk.

Ez úttal Bugát Úr boncztudományának apológiáját ir- ja. Senki sem tagadja B. Urnák* azon é r d e m é t , h o g y az Anatómiát ő próbálta legelőször egész kiterjedésben ma­

gyar nyelvbe öltöztetni, 's csinált e g y két j ó új szót is a' s o k k ö z t , de minden esetre nagyobb díszére vált volna az, ha munkáját úgy tekintette v o l n a , mint első p r ó b á t , s z e ­ rényen elvárta volna a' tudós világ' Ítéletét, a' derék D i ó ­ szegi-ként, 's nem megtámadásokkal akarta volna kénszeri-

2

leni a' publicumot koholmányainak elfogadására. E g y é b ­ iránt nekem a z t , mit vissza-igazitásómban m o n d o t t a m , a' tiszteierremeiio M. uuncum ^ » " ^ . ^ . ^ ^ o t ,

nyivalinkább, mivel B. Ú r a b b ó l , nagy agylobjában , reám igen kétes színt igyekezett hárítani. Jól t u d o m , h o g y a' test részeinek leíró e l n e v e z é s e i , különösen az i z m o k n á l , mit Párizsban Professor Chaussier 's m á s o k , már régóta nagy haszonnal t e s z n e k , a' tanulókra nézve megbecsülhe­

t e t l e n , de ezt különösen a' Francziák tehették könnyen 's haszonnal, mivel azonkívül h o g y nékiek önteremtette 's ö n ­ állóságú A n a t o m i á j o k v a n , nyelvük is a' deáknak leánya.

Csak ő r e á j o k , 's az Olaszokra ü l h e t i k tehát az, mit Moral i- us a' római nyelv gazdagítására j a v a l l o t t :

Et nova lictaque nuper habebunt verba i l d e m , si Graeco fonté c a d a n t , parce detorta."

de nem követhetik azt sem a' Németek sem az A n g o l o k , mert nyelvök, általánosan külömbözvén a' d e á k t ó l , épen ú g y mint B. U r , elnehezítették volna nemzeti A n a t o m i a j o - k a t , ha mind azon elnevezéseket ön nyelvöken akartak volna k ö v e t n i ; innen m é g ott i s , h o l j ó honni szavaik v a n n a k , örömest élnek nagyobb világosság és praecisió kedveért, az idegen műszavakkal. N e m tagadhatja ugyan is B. Ú r , h o g y valamint egyéb t e r m é s z e t t u d o m á n y i , ú g y az anatómiai műszavak nélkül is, e g y tudós orvos sem l e ­ het e l , 's nem nehezíttetik é talán el tanulmánya, ha e g y műszó helyett kettőt kell megtanulnia? M e g kell vallani dicső nyelvünk magasztalására . h o g y mi s o k műszavakat szebben ' s alkalmasabban tudunk k i t e n n i , mint a k á r m e l y más Nemzet . 's az illy j ó szavak' szaporításán i g y e k e z ­ nünk k e l l , h o g y az elkerülhetetlen classicus műszavakon k í v ü l , illyekkel is b í r j u n k ; de a' Bugát U r magyar n e v e - 7otií>ÍMok nnfrv r é s z e , azonkívül hoírv rosz i s . semmivel

.,v,.j^ . . . . -j - - 0., — ,

s e m könnyebb a ' d e á k o k n á l , S épen olly szükségök van a z o k ­ nak a' magyarázatra, mint a' d e á k - g ö r ö g szavaknak. H o g y

állításomat vóltaképen b e b i z o n y í t s a m , ímé k ö z l ö k a' li.

Ú r boncztudomanyaból e g y rendsor új s z ó t , rövid C o m - mentáriussal követve. ítélje m e g akármelly el nem f o g ó ­ dott o l v a s ó , ha inkább érti é a' m a g y a r , mini a' deák n e v e z e t e k e t , 's ha nem kerül é nagy fáradtságába a z o k ­ nak megtanulása? —

Állszakizom (Musculus m y l o h y o i d e u s ) A z é r t nevezte­

tik í g y , mivel e g y oldalt a' nyelvcsont alapjához (hasisá­

h o z ) , i n a s oldalt az alsó állkapcza belső oldal a hoz ragad,

"g a' deák nevezet ezen görög szavakból e r e d : /*vXa,t vagy fiíiot, z á p f o g a k , és v i z e s , víz szerető. Szaka a n y e l v ­

csapnak e g y régi magyar neve, honnan látnivaló, h o g y B.

Ú r , a' nyelvcsapot ( n y u l a ) , és nyelvcsontot ( o s h y o i d e u m ) , eirvnek t a r t i a . s tetszése szerint adia a' K i a i ati-nolr .»„

»» ' ~~~ " ~"—J— "~ I U1V1IKXX (l £t

értelmet.

Bokratlan ér ( V e n a azyga) « £ « y o j ; azt t e s z i : j á r o m b a nem f o g o t t , ö z v e g y , páratlan ; miért hát nem páratlan é r ? vagy van bokros ér is? A ' b o k o r , költőknél tehet e g y párt, de nem tudományos nyelvben. >—

Bönye ( a p o n e v r o s i s ) , bl'myefejtyü (galea aponevrotica c r a n i i ) ; hihetőkép B. Ú r találmánya, mellyről a' T u d o m . Gyűjteményben tett számadásában h a l g á t , mivel a' szónak semmi alapja sincs. En annyit t u d o k , h o g y *™ív£H<r,s s zt f szerint s o k idegek eggyesűlését teszen, ( k o r á n t s e m azt hát h o g y idegből való , mint a' tizenegy nyelves szótáríró D r . K o v á c s m o n d j a ) , az Anatómiában p e d i g interűletet.

Btírdücs ( t u b u l u s ) . A ' dudát bordó-sipnak is h i v j á k , de miként lesz ebből b ö r d ö c s ? 's miként tesz ez c s ö ­ vecskét ?

Cst'klóbegyeritö(Ei-ector clitoridis). Csiklómakktyú ( P r a e - putíum clitoridis).

Dobgindáritó ( M u s e , taxator t y m p a n i ) . Diószegi a' flaccidust gindarnak n e v e z i , de e g y é a' fiaccidus a' l a - xussal ? a' tág a' h e r v a d t a i , lankadtál ? •— Altaljában B.

U r , ön princípiuma e l l e n , melly szerint az első elfoglaló szavaitól nem szabad e l t é r n i , Diószeginek s o k j ó szavait Önkénye szerint elcsavarta.

Eletmwezettség ( O r g a n i s a t i o ) .

Ellenczápizom ( M u s c . aittitragicus) Miért nem ellen­

bakizom, ha már egyszer leakarta fordítani B. Ú r . A z ere­

deti g ö r ö g s z ó , T f * y « j bakot teszen. M i n e k hát a' régi m e g ­ avult czáp szavat f e l h o z n i , mellyről azt sem t u d n i , bakot tett é c s a k , vagy k e c s k e b a k o t , 's m e l l y e t senki sem ért ?

Verborum vetus interit aetas.

Emlíitér ( A r t é r i a mammaria).

Érdes hossz ( L i n e a aspera). ívelt hossz (linea arcuata).

i£ro/i«/ó7e'ji'(manifestario virium).

Feszpo/tt (punctum i i x u m ) ; gyakponl (punctum inser - t i o n i s ) .

Fiiggeres tát (hiatus aorticus). Igaz h o g y mondják t á ­ togató m é l y s é g , "s s z á j t a t á s , de h o g y az aortának illyen feltátott, vagy tátogató lyuka v o l n a , nem való. Ez ugyan is e g y hosszúkás n y í l á s , mellyen az aorta és a' ductus thoracicus keresztül mennek, 's a' nyílást betöltik, H o l k e ­ resi hát itt a' tátogató lyukat B . U r ? H o g y lehet a' b e ­ zárt lyukat tátogatónak nevezni ? *s ez a* függér már az

aortát teljesen ki meríti a z é r t , h o g y a ' g ö r ö g »up azt t e ­ s z i , f e l e m e l e m , f e l f ü g g e s z t e m ? N e m inkább azt teszi é

i... . „ J „ „ „ „ „ . . . V l » r » f , - ; ^ A1 !, . f n t f for~\ í>

i t t az aill'lcl ; Uli«, cl o j i i v u e a luggcoíiBtv '

mert függeni akkor mondunk valamelly d o l g o t , mikor e g - gyik végével valamihez r a g a s z k o d i k , másikkal szabadon l ó g ; az aorta pedig ezen értelemben nem függ.

Csó'tÖr ( m o d i o l n s ) . Ezen régi megavult s z ó , deákul modius. Miért nem csötörecs hát a' m o d i o l n s ? Egyébiránt csötör a' vékának régi n e v e ; itt pedig e g y igen f i n o m , noha belől üres csont o s z l o p o c s k á r ó l van szó ,t a ' f ü l csontos részében. V a g y hasonlatosságot talál B. U r a' v é ­ k a és ezen kis oszlopocska k ö z t ? M i é r t nem követte már legalább Páriz P á p a i t , ki a' modiolusnak a' t ö b b e k k ö z t kerek-agyacska értelmet is ád ? H i h e t ő l e g azért, mert neki az agyacs kis agyvelőt t e s z , Páriz Pápai p e d i g , mint min­

den mások B. Ü r o n k í v ü l , az agy és agyacska alatt e g y é b d o l g o t értenek.

Gögfedíí ( E p i g l o t t i s ) . G ő g nálunk k e v é l y s é g e t 's fenn- látást j e l e n t , de nem l a r y n x o t . A z o n b a n azt mondja B. Ur h o g y a' k é n y e s embereknél, az ádám almája, vagy is a L a - r y n x igen kidülled, 's innen nevezte ezt g ő g n e k . En b i z o ­ nyossá teszem B. Urat, h o g y nekem sok sima nyakú g ő g ö s e m b e r e k e t , valamint ellenben sok dülledt ádám almajú, épen nem g ő g ö s , nyájas és szelid embereket van s z e r e n ­ csém esmérni. A ' g ő g ü l ő h e l y e , e g é s z e n máshutt van, mint

Gall megmutatta.

Gurdély ( d i v e r t i c u h u n ) , régi s z ó , deákul nem diverti- culum . hanem l a t e b r a ; vagy e g y ez a' kettő ?

Gyúrókánszálag ( L i g á m , c r i c o a r y t e n o i d e u m ) . K i esmér­

ne ezen szóban rea a' kanálra ( « g w i ? ) ? 's mit keres a' k á n ­ ban a' vonás az a-n ? talám n e h o g y azt g o n d o l j a valaki,

l . r r ^ r n r í u f ó i i v v a ; i l a r r i s rí P m i f v e n r l a H i r s p r e t p s oontossáff !

~ .^v „ ^ö ^ ~~ ^r_

Hallcsoulocsok (ossicula auditus). Hallvizecs (auuula acustica).

Hármikerideg ( N e r v u s t r i g e m i n u s ) ; hármasikerideg helyett.

Hasnyálmirigy nyomfonut ( P l e x u s pancreatico-duodena- l i s ) . A ' duodenum 1 2 ujjnyi belet, j e l e n t , de B. Ur az e g y tagú szavak kergetője l é \ é n , ezen belet nyomnak nevezte, mert •—• igy szóll — e g y nyomban tizenkét ujj van. A z i l - lyen metonymiákkal egyébként széltiben él B. Ur A n a t ó ­ miájában. Szabad ez tudományos n y e l v b e n ?

HátJ<>lorjasizom ( M . semispinalis d o r s i ) . O r j n a k a ' disznó hatgerenczét h í v j á k ; ' s ezt B. Ur bízvást neki h a g y -

hattá volna. A z o n b a n nem csak a' d i s z n ó t , hanem a' mar­

hát is megfosztotta B. Ur egy r é s z é t ő l , a' mellycsontot

o ^ g j x i c a HtJV e n .

Hegedékeny nyirk ( l y m p h a coagulabilis). A z első j ó s z ó , de a nyirk, melly nedvességet tesz, lymphát nem j e l e n t h e t . fieríraaó'fCremaster), azon izom m e l l y a'.tökgolyót^nel- l y e t B . Ur herének is nevez (hihetőkép a ' h e r é l é s t ő l ) felhúz­

za, de nem rázza; »g$f*»ne az, a' mi valamit felfüggesztve tart.

Hol/orrkarizom ( M u s c . coraco-brachialis). K i találná k i , h o g y ez ezen szókból á l l : h o l l ó - o r r , kar és i z o m ? A z o n ­ ban a' xíe»l nem h o l l ó , hanem tyúk-orrat tesz, noha e g y é b ­ ként h o l l ó t is j e l e n t .

Hónatyür (fossa a x i l l a r i s ) . A ' fossa nem űrt, vagy is ü r e s s é g e t , hanem, g ö d r ö t , á r k o t , ' s vermet tesz. A z o n b a n a' cavum abdominale-t is hasürnek nevezi B. Ú r ; a' fossa és cavum tehát neki m i n d e g y . Illy nemű az a' határozott­

s á g , mellyel B. Ú r , feleletében dicsekszik.

Hortyok ( c h o a n a e ) . Bizonyosan a' hortyogni szóból csinálta B. U r , elfelejtkezvén, h o g y é csak a' h o r t y o g ó e m ­ berekre i l l i k , \s h o g y ez s o k s z o r nyavalyás ( a b n o r m i s ) á l ­ lapot, m e l l y e t meg is lehet gyógyítani.

Légcsömirígy (glandula b r o n c h i a l i s ) ; légsejtek (cellulae a e r e a e ) .

/ / « f - / / 7 ^ / « ( U r a c h u s ) . Inda aBotanicában azt teszi a' mit v e n y i k e . M i t keres hát ez a ' testben ? ' s miként lehet a' húgynak sinórja vagy indája? Urachus h ó l y a g — n e m h ú g y - sinór-t tesz. OV^X%IÍ annyi mint meatus urinae in foetu.

Hudyezéd ( U r e t e r ) ; Imavezető bördöcsék (tubuli urini- f e r i ) . B. Ur hol húgy, hol hud, hol pös szóval é l , valamint a' t ö k g o l y ó t hol t ö k n e k , hol herének nevezi. Ezt kívánja a ' praecisió. M i j ó lett volna Diószegitől tanulni, ki plántájit

111 I 1111 /»<r atrtr n/íi ^ oi nni7c>ri f

^ * V «~'JL UfirOAI •

Húsmind ( p a n c r e a s ) ; hiismindnyomütér (Arteria pancrea- ticoduodenalis).Igaz, h o g y "-«V mindent, *fwf pedig húst j e l e n t , de hát már ez elég o k é arra, h o g y ezt a' mirigyet magya­

rul is igy nevezzük ? M i t mondanának a' N é m e t e k , ha va­

laki így fordítaná azt n é m e t r e : A l l e s f l e i s c h , ( v a g y B. Úr módja szerint F l e i s c h a l l e s ) ; vagy a ' F r a n c z i á k , ha azt vala­

k i toutechaire-nek n e v e z n é ? nemde k i n e v e t n é k ? V a g y talán az már más szint ád a' d o l o g n a k , hogy a' magyar nyelv természete ellen, B. Úr a' mind szót hátúi t e t t e ? Rendes ú j reguláji a' neologiának, ' s újalakú nyomoritása n y e l v ü n k n e k ! Nem azon kell é az új szó csinálónak i g y e ­ k e z n i , h o g y szava a' dolgot teljesen k i m e r í t s e ? Ha Bugát Ur j o b b a n végére járt volna a' d o l o g n a k , rá j ö t t volna,

h o g y a ' G ö r ö g ö k a* »A«e««í-nak alatta értették ezen szót 8«. az az mirigyes, mivel a' p a n c r c a s , mit mi mások, igen j ó l , fodorhajmirigynek n e v e z ü n k , csaknem csupa m i r i g y ­

b ő l , ( m i r i g y e s h ú s b ó l , mit dalenus «*j|-nak n e v e ­ z e t t ) all. D e ha már csak ugyan húsnak akarta nevezni B. U r ezen testrészt, miért nem nevezte azt lidérczhús- n a k , igy legalább lett volna valami a l a p j a , mert *•«» az erdők és hegyek Istenén k í v ü l , lidérczel is t e s z e n , s a' M a g y a r o k lidérc/húsúnak nevezik, a ' n a g y o n lágy, petyhüdt húsé e m b e r t , a' m i r i g y pedig a' húsnak épen illy t u l a j ­ donságú fajtája. —

Hússzelemének (trabeculae c a r n e a e ) .

Húzódékonyság, tónus, contractilitas, e g g y e z ? íkre's (fissura s p h e n o i d a l i s ) , már miért nem é k ? csak azért h o g y az ornamentumot is é k n e k nevezték a ' n e o l ó g u s Urak ? 's miért n e m hasadék ? a' rés e g y e b e t j e l e n t .

íkinylik (forainen sphenopalatinum). Ez épen o l l y s z é p ­ hangzású s z ó , mint f ö n t p ö s ö l ő , mint B. Ur az anaspadiae- us-t nevezi.

írnyeképühúscsák (carunculae m y r t i f o r m e s ) . Mi lehet ez az írnye ? H o g y húscsa B. Urnái húsocskát t e s z , nem minden fogja tudni.

íkorrmány (rostrum s p h e n o i d a l e ) . Miként tehet a' r o ­ strum o r r m á n y t ? H á t a ' szajmány és fülmány mik v o l n á ­ nak B. U r n á k ?

ivjáratok (canales semicirculares). M é g csak nem is fordítás hanem s e m m i , mert az illyen metaphorakkal tu­

d o m á n y o s nyelvben játszani nem l e h e t ; azonban a' linea arcuata-t is ívelt hossznak nevezi B. U r . N e k i tehát az ar- cus és semicirculus jnind egy. M i c s o d a pontosság !

Kedesz ( t h y m u s ) . Csak annyit t u d o k , h o g y thymus melly- mirigyet tesz.

Keresztes f'pporczizülés. ( S y m p h y s i s sacroiliaoa).

Közép kitüntöttség (Eminentia m e d i a ) . E g y s z e r kitün-

t ö t t s é g , máskor kitűnöttség. I Külső szegélyixmok (Musculus h e l i c i s ) . A ' s z e g é l y szót

onnan csinálta B. Ú r , h o g y ezen i z o m ar fület m i n t e g y b e s z e g i , nem de ? mennyivel érthetőbb lett v o l n a , fül k ü l k ö r e , v a g y a' mi még j o b b , karimája ?

Menyfonat ( p l e x u s c o e l i a c u s ) . E g y legszerencsétlenebb koholmányai k ö z z ű l Bugát Urnák. A z t mondja B. Ur ( T u ­ dom. Gyűjt. 1 8 2 9 . I V . 1. 1 1 3 ) , h o g y „ e z e n s z ó coeliacus a' *^o;\05-tól vette e r e d e t é t , a' mi üröst vagy üreget j e l e n t , '« innen nevezte a' g ö r ö g és d e á k is a" m e n n y e t coelum- n a k .4 í Mennyi és mi nagy tévelygések ezen három sor-

ban ! K O ' A O; azt teszi, megcsonkított, szarvnélkülvaló; a" de­

ák coelum nem szármáz hat» hát e t t ő l , hanem a' XO7A»S s z ó - hói orpA . l l i o l l v Wr.í tí'«-/i n r a a L-íváit Tírinnmriie^ • o' rr.';

, . j „ „ „ ~«" 1 " ' ' "J " l^>/v,uv,i«r iidj , a gu-

rög pedig az eget «V'^-nak nevezi. A ' mi illeti a' c o e l i a ­ cus szót, ez épen nem a' xoT/oí-tól vette e r e d e t é t , hanem a' xo.A/a. s z ó t ó l , m e l l y azt teszi h a s , g y o m o r , m é h ; innen származik *oiA<**os, ki g y o m o r b e t e g s é g b e n szenved;

a.í&scr.í azon bajt t e s z i , melly a* rosz emésztésből szárma­

zik, A ' r.oiÄix minden öszvetétetelekben h a s t , g y o m r o t , rs méhet tesz. í g y x^XtovrÚXta, gömböczáruló; KO.A.O/VO-/'*, hasme­

nés; Koi^oipt^, terhes v a g y o k , 's a' t. Mind ezek ellent nem állván, a' coeliacus szó Bugát U r szerint a' x « t a . t ő l , ( v a g y szerinte x « W t ó l ) s z á r m a z i k , noha az csak félüregűt,

bol­

t o z o t t a t , de o l l y bezárt üreget soha sem tett mint a' has;

"s a' hasat m e n n y n e k nevezi. •— M i több a' mennyet, m e l l y . — igy s z ó l — e g y véghetetlen nagy üreg, a' has üregével, melly az emberi testben, hasonlókép a' l e g n a g y o b b üreg, hason­

lítja öszve .' ! Imé még illy szerencsés etymologiával e g g y tudós sem vitte bé a' m e n n y e t a ' hasba, a ' mi valamint egy részt a' has i m á d ó j i n a k , kiket a' G ö r ö g ö k KoibfoSdtfauv- o k n a k , ( B . Úr szerint m e n n y i m á d ó k n a k ) n e v e z t e k , ö r ö ­ mökre s z o l g á l , úgy más részt a' természetfilosófok is, k i ­ ket Jean Paul hasonlítóknak ( G l e i c h e r ) n e v e z e t t , ' s kik nevezetesen a' nagy világnak (^«xgoxoi^oi), és az embernek, ezen kis világnak 0 . * É » ' X « Í Í Í » Í) , öszvehasonlitásában foglala­

t o s k o d n a k , ezt a' naif öszvehasonlitást k e d v e z ő l e g f o g j á k méltatni. H i h e t ő l e g az Egyiptomiaknak is hasonló ideá- j o k volt, kik isteneiket, a' f o k és veres hagymát, szerették

a' hasba, a ' Bugát U r mennyébe k ü l d ö z g e t n i , mit. Jíry- den elmésen nevet ki ezen s o r a i v a l :

„ S u c h savory Deities must needs be g o o d , A s serv'd at once f o r worship and for f o o d . "

Itt még meg nem áll B. U r , hanem azt javasolja, h o g y azon n y a v a l y á t , mellyben az eledelek félig emésztve men­

nek e l , (fluxus coeliacus) mennyfolyásnak nevezzük, m e l - lyet B. U r , hihetőleg nem fog el m u l a t n i , valami mennyei prócessussal egybehasonlítani. Egyébiránt a z illynemű deductiókban B. Úr szerencsés. Nevezetesen az ampullá­

r ó l is azt m o n d j a , h o g y ez nem palaczkot t e s z , hanem b u b o r é k o t , mert ezen s z ó , az ampla bullából j ö n . ( T u ­ dom. Gyűjt, 1829. III. 1. 1 1 6 ) .

Mosolygizom (Musculus risorius). Miért nem nevet­

izom ? csak a z é r t , mert amaz szebben h a n g z i k ? Vagy tám más functiót akart annak szánni B. Ur ?

Negédizom ( M . superbus), e ' helyett negédes i z o m ;