Folyóiratból
Süli-Zakar I. :
Az államhatár társadalmi-gazdasági fejlődést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein
Földrajzi Közlemények 1992, XL. kötet, 1-2. szám, pp. 45-56.
„A határ menti fekvés a társadalmi-gazdasági fejlődésre önmagában nem jelent szükségszerű hátrányt, sőt bizonyos esetekben (pl. Ny-Európában) kifejezetten előnyös is lehet. … Magyarországon a határmentiség általában elmaradottságot jelent” p.46
A műben találok hivatkozást, amire én is
szeretnék hivatkozni, de azt a hivatkozott írást én nem olvastam
Tóth J. - Csatári B. 1983.
In: Kovács Z. :
A határ menti területek központhálózatának átalakulása az első világháború után
Földrajzi Közlemények 1990, XXXVIII. kötet 1-2. szám, pp. 3-16.
„…valamely terület határ menti fekvése nem jelent szükségszerűen periféria jelleget, bár a két minősítés közötti egybeesés több, mint véletlen” p. 4
Schopenhauer, A.:
Életbölcsesség
Szukits könyvkiadó, 2001. 230p.
Életboldogság és egyéniség p.15.
„Az életboldogságra nézve tehát az egyéniség a lényeges. De mert ez rendszerint felette szegényes, a legtöbb ember még akkor is, midőn túl van a mindennapi szükségért való küzdelmen, lényegében éppoly szerencsétlen, mint akik a kenyérért viaskodnak.”
Könyvből
Tanulmánykötetből, amely egy szerzős
Donnan, H. :
Shopping and sectarianism at the Irish border
In: Frontiers and Borderlands
Frankfurt am Main, 1999: pp. 101-116.
“Unless they live very near the border people from the Republic of Ireland usually see no reason to cross to Northern Ireland” p. 102
Tanulmánykötetből, amelyet szerkesztettek és több kutatónak az írásait találhatjuk benne
Staudt, K. - Spener , D.:
The U.S. – Mexico Border. Transcending Divisions, Contesting Identities
In: The View from the Frontier: Theoretical Perspectives Undisciplined
Edited by STAUDT, K., SPENER, D. London, 1998. pp 3-33.“Borders appear to be necessary feature of social organisation” p. 29
