NÖVÉNYI RÉSZEK ÁTDERÍTÉSE ÉS BEÁGYAZÁSA MŰGYANTÁK SEGÍTSÉGÉVEL
VÁGÁS ENDRE
Az átderített növényi készítmények napjainkig csupán m éreteikben — vastagságukban — tértek el a mikroszkópi készítményektől. A paralell üveglemezek által határolt keskeny, 2—3 millimétert meg n e m haladó tér, csupán vékony növényrészek — főként levelek — feldolgozását tette lehetővé. Az általában használt elzáróanyagok sajátságai ugyanis az üveglemezek közötti távolságnak meglehetősen szűk határt szabtak. Je- lentősebb tér kitöltésére, vastagabb réteg képzésére sem a víztartalmú, sem pedig a gyantaszerű mikroszkópi elzáróanyagok nem alkalmasak.
Az anatómiai preparálástechnika erős fény törésű folyadékok átde- rítő hatásán alapuló módszerei (Spalteholz eljárása és annak módosításai) a botanikában nem honosodtak meg, noha ezek az eljárások a jelentő- sebb mére tű dudvás növényrészek átderítésének járható ú t j á t képezték.
A botanika azonban a makroszkópos készítmények helyett inkább mik- roszkópos vizsgálatra is alkalmas preparát umo kat igényelt és ezért n em követte a folyadékos preparálási utat.
A növényrészek átderítés előtti színezésére főként a postvitalis fes- tés különféle módszereit alkalmazzák; a vitális festés eljárásaihoz — a szó szorosan vett értelmében — ritkán folyamodnak.
A m űgyant ás átderítés céljára a következő műgyantaféleségeket alkalmaztuk:
Crystic 189. Polyester típusú műgyanta. Scott—Bader Co. Eng- land.
2. Lignocoll. Karbami d-form aldehyd műgyanta. Kőbányai Műanyag- gyár.
3. Resonal Karbam id-formal dehy d műgyanta. Chroma—Gesellschaft.
4. Polystirol. Buna-Werke (DDR).
A növények edénynya láb-rendszerének átderítés, ill. beágyazás előtti színezésére főként Buchholz (1921) tripankék, ill. trypanvörös festőeljá- rását alkalmaztuk. A két festék közül főként a t rypankéket használtuk 1° oo-es oldatában. A híg oldatban alkalmazott trypankék ugyanis a nö- vényi szövetek számára nem toxikus és több napos, sőt több hetes ha- tása sem káros.
Kísérleti n ö v é n y e k ké n t ki fe jl et t I mpat ien s holsti és kukorica növé- ny e k e t al kalm aztunk, mel yek gyökereit víz alatt levágtuk, m a j d a m et- szésfelszíneket a festékol dat ala tt m egú j í t ot tu k.
A t rypa nk ék és t rypa nv örö s oldat — a m i n t azt Buchholz megálla- pí tott a — át ha lad a trach eidák végfalain, v al a m i n t nehézség nélkül át- ha t o l az egyszikűek nodusain is. A festődés kizárólag az ed ény ny al ábokra korlátozódik.
A vitálisán n e m festődő — ne m fu nk cio ná ló edénynyalábok post- vitalis kont rasz tfes téssel (safranin) m u t a t h a t ó k ki. Alkal mazható az e d é ny ny al á b- r e n ds z e r teljes egészének darabfest éssel törté nő postvitális megszínezése is. A festés ebbe n az esetben azonban nem korlátozható kizárólag az ed é ny ny al á bo kr a. H á t r á n y az is, hogy — m i u t á n a festék- ol dat ok behatolása f ők én t a metszésfelszínek felől megy végbe — a szí- nezés, valamint a fe stés differenciálása, külö nös e n hosszabb szárdarabo- ko n rendszerint n e m egyenletes.
A vitálisán f es t e tt növényrészeket 10%-os formalin oldattal rög- zítet tük.
1.
A polyester t íp usú m ű g y a n t á k vast aga bb növényrészek átderíté- s ére és blokk-beágyazására alkalmasak.
A f orm ai innal rögzített növényrészeket alkohollal fokozatosan víz- te lenít et tük, e gy ben a chlorophyll t a r t a l m uk a t kivontuk. A víztelenítést ace tonban f e j e z t ü k be, m a j d a nö vényrés zeket Crystic 189 polyester m ű- g y a n t a m o n o m e r j é n e k acetonos oldataival i t a t t u k át; fokozatosan tömé- n y e b b oldatokat alkalmazva. Végül acet on -m ent es m ű gy a n t á v a l való át it at ás után az a n y a g a gyári előírások és ka tal yzátor-adagolás szerint be ágyazható a m ű g y a n t á b a . A beágyazás szolgáltatta nye r s műgya nt a t öm bö k felszínét polyrozni szükséges.
A polyester m ű g y a n t a erős fé nytörése lehetővé teszi, hogy vasta- ga bb szárrészeket is átderít he ss ünk . A beágyazott részek sztereomikrosz- kópos vizsgálata, f é nyk épez ése — jól át derí t et t növényrés zeken —• aka- dá lytalan. A m ű g y a n t a behat ol ásána k gyorsí tása — az át it at ás tökéle- tessé tétele é r d e ké b e n — az acetonos m ű g y a n t a oldatok alkalmazásától ke z dv e l égszivattyút h a s zná l ha tu nk .
A víztelenítés és a kü lönféle tö mén ysé gű i nt er me di um okka l való kezelés i dőtartama esetleges; a növé nyrész méretétől, víztartalmától, á t - itathatóságától és át derí thetőségét ől (fénytörési viszonyok) függ. A szár- részek epidermi s ének esetleges előzetes eltávolítása az áti tathat óságot j a v í t j a és gyorsít ja . A polyester m űgy an t á s átita tás és beágyazás álta- l un k észlelt zsugorító hatása 15—20%.
2—3.
A Lignocoll és más k a r b a m i d- f o rm a l d e h y d típusú m ű gy a n t á k Re- sonal „Chroma", Celodal „ B a y e r " erős fényt örőképes sé gük (nD p= 1,53) követke ztében szi nt én fel használhatók növényi részek átderít ésére.
460
1. Impaíiens holsti: szárrészek
Tr yp an ké k vitális edénynyalábfestés.
Blockbeágyazás polyester m ű gya nt áb a.
A természetes m ér e t felére kicsinyítve.
2. Jmpatiens holsti: szárrész hengerpalástszerűen kiterített felülete
Tr y pa nké k vitális edénynyalábfestés.
Ezeknek a m ű g y a n t á k n a k előnye az, hogy a p r e p a r át u m o k anyagát n e m kell tel j es en vízteleníteni, csupán — a rögzítés és a chlorophyll ron- csolása után — a gyanta lépcsőzetesen tömé nyedő formalinos oldataival kell az anyagot átitatni. 1—1 lépcső alkalmazási ideje legalább 24—48 óra. A szárrészek epide rmisének eltávolítása (óvatos lenyúzása) a m ű - g y a n t a gyorsabb és tökél etesebb behatolása érdekében ennél az eljárás- nál is előnyös, úgyszintén a légszivattyú alkalmazása is.
A tömény k ar b am i d - f o r m al de h y d m űg ya nt á va l (Lignocoll, Celodal) végzett alapos (több napos) átderítés u t á n a m ű g y a n t a a m m o n i u m - chlorid katalizátor (a gya nta súlyára számított 2—3% katalizátor) se- gítségével szil árdítható meg. A katalizátort f or mai inba n oldva a d j u k
— alapos ke verés mellett — a műgyantához. A m űg y a n t a m egm e reve - dése (gumiszerű állapotig) 6—12 óra alatt m eg y végbe, teljes megszilár- dulása 1—2 h e t e t vesz igénybe. A m ű g y an t a gyorsabb m egmerevít és e a légbuborékok gátolt távozása miatt előnytelen. A Resonal m űgya nt a alkalmazásánál a gyár beágyazási f o r m u l áj át [8] követtük. A beágyazás szolgáltatta ny e r s m ű g y an t a tömbök felszínét polyrozni szükséges.
K ar ba m i d - f or ma l d e hy d m ű gya n t á kb ó l — tapasztalataink szerint 1—2 cm-nél vastagab b b l ok kpr e par át u m ok at ne m célszerű készíteni, a széles- ségi és magassági mér et ek n e m ennyire kötöttek, m er t a m űgy a nt a polykondenzációja vast agabb tömbök esetében lassan és tökéletlenül m eg y végbe. A polykondenzáció gátolt volta repedések kialakulásához, vagy a blokk deformá lódásához vezethet. A kar b am i d-f or ma l de hyd m ű - gyantákból t e h á t célszerűen ún . lemezkészítményeket készíthetünk.
Az átderített készítmények üveglemezek közé zárása esetén elzáró- a nya gul polystyrol m ű g y an t á t alkalmaztunk, a mű gy a nt a erős fénytörő- képessége (nD = 1,5350 — 1,6243) és nagy viszkozitása miatt. A poly- st yrol oldatok gyors megszilárdulása és viszkozitása miatt ugyanis vas- t a ga b b lemezköz kitöltésére is alkalmasak. A mű gy an t á t a növényrészek tökéletes víztelenítése és benzolos derítése u t á n a következő összetételű oldatban a l kal m aztuk:
A megadott keverék kizárólag üveglemezek közé zárt készítmények állandósítására alkalmas, blokkbeágyazás célj ára nem.
Köszönetnyil vánítás:
Köszönetet m o nd un k a Kőbá nyai M ű any a ggy á rn a k (Budapest), a Lignocoll és a Chrom a- Gesel ls cha ft -nak (S tut t ga rt -Unte rt ür khe im ) a Resonal m ű g y a nt á k szíves rendelkezésre bocsátásáért.
4.
Polystyrol (vízfehér):
Benzol:
Di but y lp ht al a t : 10—15 g 20 g 100 g
462
3. Ivipatien* holsti. levél T r y p a nk é k vitális edénynyal ábfestés .
Uveglemezes készítmény;
Elz áróa nyag: polystyrol.
Nagyítás: 4x.
Összefoglalás
A n a pj a i nk b a n r en del ke z és r e álló számos m űg yan ta fé l es é g le hetővé teszi, hogy ará nyl ag vastag, dudv ás növényrészeket is át derít he s sünk és a korábbi üvegl em ezes megol dás t mellőzve m ű g y a n t a tömbökbe ágyaz- zu k azokat. A bl okkbeá gyazás céljára polyeste r m ű g y a n t á k a t (Cristic 189. Scott—Bader), v a l a m i n t k a r b a m i d -f o r m a l d e h y d m ű g y a n t á t (Ligno- coll—Kőbányai M ű a ny a g gy á r , Resonal „C hr oma ", Celodal „Bay er" ) ha sznál tunk.
Az üveglemezes kés zí tm ényei nk hez polystyrol oldatot al ka lm azt unk elzáróanyagul. Az e d é n y n y a l á b rendszer színezését f ő k é n t Buchholz vi- tális t yr p á nk é k fes tőmódszerével végeztük. Postvitalis színezőeljárások- hoz ri tká bban f ol y a m o d t u n k.
Ké sz ít mén ye in ket m akros z kópos és (sztereo-) mikroszkópos vizsgá- l a tra (fényképezésre) e gy a r á n t al kalma snak talált uk.
P r e p a r á t u m a i n k f el h as z n ál ha t óa k arra is, hogy segítségükkel m a k - roszkópos eszközökkel közelí tsük meg a mikroszkópos növényi szerke- zetek demonstrá lását , azaz a makroszkópos és mikroszkópos szerkezetek segítségükkel szoros k apc s ol atb an okt athat ók.
AU F HE LLU N G UND E INB E TT U NG VON P F L A N Z EN TE I L E N MIT HILF E VON KUN S THA RZ E N.
E. VÁGÁS:
ZUSAMMENFASSUNG
Die he ut za ta g e v er f ü g b a r e n zahlreichen K u n s t h a r z e ermöglichen auch die A u f he l l u ng rel atív dicker, kr a ut i g er Pflan zentei le u n d ihre Ei nb et t un g in Ku ns t - harzblöcke a ns t a t t der f r ü h e r e n Gla spl at te nm et hode. Wir h a bé n zur Blockein- be t t un g Pol ye st er -K uns th ar ze (Gristic 189, Seott-Bader) sowie K a r b a m i d - F or m a l d e - hycl--Kunstharz (Lignocoll, K őb án ya e r K uns t st of f- F a br ik , Resonal „Chroma", Cel- cd al „Bayer") benutzt .
Zu unseren G l a s p l a t t e n p r áp ar a t e n ve rwe nd e t e n w i r Pol ystyrollösung als V e r - scMussmittel. Die Ti ng ie rung des Gefás sbü nde ls yst ems geschah vorwiegend mit de r Buchholz' schen vitalen T r y pa nb l a u -F á r b e m e t ho de . Post vit aler F á rb e v er f a h r e n ha - bé n wir uns seltener bedi ent .
Unsere P r á p a r a t e ha b é n sich zu r makroskopis ch en un d (Stereo-) mokrosko- pischen Unt ers uohung (zum Photographieren) gleichermas sen als geeignet erwie- sen. Mit ihrer Hi lfe k a n n die Dem ons tri er ung mikroskopis che r pflanzl iche r St r uk - t ur e n an Ha n d m a kr osk op is ch er Behe lf e in Angri ff ge no mm en w e r d e n das heisst makroskopis che u nd mi kr osk opi sch e S t r uk tu re n k ön nen i m Un t er ri ch t eng bei- ei na nd er be ha nd elt w e rden .
T A F E L E R K L Á R U N G
1. Impatiens holsti: Stengelteile. Vitaié Le i t ün del f ár bu n g d urch T rypan bl au.
Blockeinbotten mit Hil fe von P ol yes te r- Kuns th arz . Vergr. 1:2.
2. Impatiens holsti: Stengelteil, zyli nde rma nte la rt ig aus gebreitet. Vitaié Lei t- bü n de l f a r b un g durch T ry pa nb l a u , in K a r b a m i d — For m a l d eh y d — K u ns t h a r z (Lignocoll) eingebeítetes P l a t t e np ra p a r a t . Vergr. 4:1.
3. Impatiens hols ti: Blatt. Vitaié Le it b ünd e lf ar bu n g d u r c h Trypan bl au. Glasplat- ten — P r a p a r a t Einschlussmittel: Polystyrol. Vergr. 4:1.
4. Jmpatiens holsti: Blatteil, Ein Teil des 3. P rá pa ra te s, mit Hyda tode a m Rand des Bliattes. Vergr. 80:1.
I R O D A L O M
[1] Ar no t H. J.: Leaf clearings. Tu rt ox News, 37. 1959; 19*2—194.
[2] Berni nger. H.: Eine verbesserte M et hod e der Ei nbe tt un g Ana t om i s c he r P r a - pa ra t e m it Celodal. Zeitschr. Wiss. Mikr. 61 (1962.), 44—47.
[3] Bloom, G.; Engstrom, H.: Resin polyesters polymerized in the cold, for rep- roduction of anatom ica l preparations. Nord. Med. 64. (1951.), 1573—1575.
[4] Bollow, H.: Das Einibetten in Kuns ts to ff e, Pf lanzens chutz. 6. (1954.) 55—59.
[F.] Böhm, E., Kisser, J.: Eine neue M et hode zur Darstellung der Xyl e ms t ra ng e in kr aut i ge n Pf ianzent eilen. Mikroskopie, 16 (1961.), 133—14.
[6] Buchhoiz, M.: Ü b e r die Wasse rl eit ungsba hne n in den i nterkal aren Wa c hs t u m - zonen m o n o k o t j i e r Sprosse. Flora, 114 (1920.), 120—186.
[7] Camp, W. H., Liming, F. G.: T he use of basic fuchs in in plant a n a t o m y Stain Technology, 7 (1932.), 91.
[8] Chroma—Gesel'lschaft; Resonal, Ar beit svors chi ft z u m Einschluss Biologischer P r a pa ra t e. St ut tga rt, 1965.
[91 D r ah n Fr„ Ein neues Dr uc ht rá nku ngs m i tt e l f ü r histologische un d an atom is che Obj ekt e. Berl. tierarztl. Wochenschr. 38 (1912.), 97—100.
[10] Eichner, D., Ahlers, B.: Zur V e r w e n d un g von Kun s t ha rz en in d e r Anat. Mu- áeumstechnik. An at. Anz. 103 (1956.), 265—268.
[11] Prey—Wisslyng A.: Die Pfl anzliche Zellwand, Berl in—Göt tingen—Heidelberg 1959.
[12] Greco J. P.: R ef ra ct i ve indices of cur re nt ly used mounti ng media. Stain Tech- nology, 25 (1950.), 11—12.
[13] Galavazi, G.: Cl ea ring and staining p la n t mate ri al in toto with phloroglucinol
— Hcl in m et hyl benzoate for proj ecti on p hot og ra ph y and s ubs e que nt serial sectioning. Stain Techn. 1956. 40, 1—5.
[14] Kovács Gy.: Átl átszó anatómiai készítmények. Állatorvosi Lapok, 56 (1933.), 14—19, 2 7 - 29 .
[15] Lenz W.: B em er kunge n über die Au fh el l un g und ü be r ein neues mikroskopisches Aufhellungsrnittel. Ztschr. wiss. Mikr. 11 (1894), 16—21.
[16] Lilié R. D., Zirkle G., Dempsey E. W. and Greco J. P.: Final Rep or t of t he com mi tt ee on histologic m ount ing media. Stain Technology, 28 (1953.), 57—80.
[17] Lj et ni k S.: Eine Variation der Spalteholzschen Methode. Anat. Anz. 59 (1925.) 201—202.
[18] Ra t h fe ld er O.: Aufhel lu ngs versu ch e an massiven Pflanzengewebe. Mikrokos- mos, 44 (1951.), 33—35.
[19] Scott Bode r Co. Ltd. Polyester Division: Technical Leaflet No. 99. Crystic. 189.
[20J Spalteholz, W.: Ha n db uc h d. Biol. Ar beits met h. 1922.
[21] Stebbings G. L.: A bleaching a n d clearing method for Plant tissues. Science 87 (1938.), 21—22.
[21] Stebbi ngs G. L.: A bleaching a n d clearing me th od for plant tissues. Science tungen der Le itungs bahnen in den Pflanzen, J e n a 1891.
[23] Vágás E., Csanády G.: Eine neue Met hode zur Herstel'lung durchs ic hti ger a na - t omischer P r á pa ra te . Mikroskopie, 13 (1958.), 113—114.
[24] Vágás E.: A ka na dab al z s a m és a fedőlemez pótlása polystyrol segítségével. Kí- sérletes Orvostud. 12. (I960.), 658—659.
[25] Vágás, E., C sanády G., Maácz G. J., Die Bedetung der künstlichen Ha rz e in der biologischen Prá parat ionst echnik. Z. med. Labortechnik. 2 (1961.), 303—314.
[26] .Zymny, E.: Neue Wege zur Kons er vi er ung biolog. Objekte. P h a r m . Ztg. 42 (1955.), 1915.
