A Trichopterák rendszerezésének történeti áttekintése és a magyarországi Trichoptera-kutatás

A T R I C H O P T E R Á K R E N D S Z E R E Z É S É N E K TÖRTÉNETI Á T T E K I N T É S E ÉS A M A G Y A R Q S Z A G I

T R I C H O P T E R A - K U T A T A S DR. KISS OTTÓ

B e v e z e t é s

A Trichopterák t a x o n ó m i á j á n a k és ökológiájának egyre mélyrehatóbb meg- ismerése különösen két vonatkozásban h í v j a fel magára a figyelmet. Egyrészről több olyan taxonómiai jelentőségű filogenetikai mozzanatot tartalmaz, ami a rovarok fejlődéstörténetében is jelentőséggel bír, másrészről kiderült, hogy adaptív radiációjuk — a rendkívül változatos (mozaikos) folyóvízi környezet- ben — nagyon minuciózusán karakterisztikus, ezért k i t ű n ő e n alkalmasak a vízminőség, illetve a vízminőségváltozás indikálására, közöttük a szennyeződés jelzésére is. A Trichopterák r e n d j é n e k (ordo) kb. 3000 f a j t számláló csoportja ezért k i t ü n t e t e t t figyelmet érdemel a limnológiai (rheobiológiai) k u t a t ó m u n - kában.

A dolgozat a szisztematikai históriában néhány figyelemre méltó eredeti m u n k á t m u t a t be, különös tekintettel a Trichopterák rendszerezésének kiala- kulására vonatkozóan és a rövid rendszerezéstörténeti áttektintés mellett össze- foglalja a magyarországi T r i c h o p t e r a - k u t a t á s eredményeit.

ULYSSIS ALDROVANDI a „De Animalibus Insectis" c. könyvében (1638) a Trichopterák egyik első tudományos é r t é k ű leírását a d j a (1—4. ábra). ALD- ROVANDI a rovarokat a lelőhelyek, az életmód és a testfelépítés a l a p j á n r e n d - szerezi. Ezek figyelembevételével a Trichopterákat a vízi, szelvényezett, kevés- lábú állatokhoz sorolja. ALDROVANDI megemlíti, hogy ARISZTOTELÉSZ ezeket ,,Xylophthoros"-nak vagy „Ligniperdi"-nek (.,Fapusztítók"-nak) nevezi, így ír erről: . . . nem k ö n n y e n tudom felfogni, mit a k a r ezekkel a szavakkal a Bölcselő k i f e j e z n i . . . , mivel semmi sem inkább csodálatosabb l á t v á n y . . . mint ennek az állatocskanak természete, k ü l a l a k j a és szervezete, a fejét ugyanis kitolja a h ü v e l y é b ő l . . . a testének többi részét pókhálószerű köpeny fedi, és s a j á t külső borítójához tapadó szálkákat v i s e l . . . az egész teste ehhez tapad".

ALDROVANDI rovarrendszerében a tegzeseket ,,Ligniperdi"-nek vagy „ P h r y - g a n e a " - n a k nevezi. Megfigyeli a l a k j u k a t , színüket, lábaikat, bebábozódásukat és imágóvá való á t a l a k u l á s u k a t is. „Egyesek sötét szárnyú, mások vöröses vagy vörös lepkévé alakultak át, és ezek m á r olyan szárnyas állatok voltak, amely- ről ARISZTOTELÉSZ és a természettudományokat k u t a t ó más szerzők is mind- ez ideig még nem vettek tudomást."

ALDROVANDI szerint PLINIUS a molyok között említi a tegzeseket. . .

„van ezeknek (t. i. a molyoknak) egy olyan nemzetsége, amely a köpenyét kagyló m ó d j á r a viseli. Ha ezektől m e g f o s z t j u k elpusztulnak, ha megnőttek

28* 467

^ l M A U m

Cw U 8 R I S E P T E M _

^ ^ O V t o R V M i e a f « »v J

^rtuumcxfww

/ 0 A . f a ' T O t ^ U i R ^ ^ (hvttrtafto B^nart

nmur<iüum jrekftere ant»***

SBHmSS f l R ^ MAltlAM

i v r s i n i

fik Buceat Stxtu»* j

\ )>.-f fl.1 .V-STRISS: BONON f P t i

S f N A i V CVKANTE

rJtii*f~'$*Xfrt'f>' Ht*»n Artfd Ciemtttem htt

1. ábra. ULYSSIS ALDROVAND1: De Animalibus Insectis (1638) borítólapja

{

-.J-íuíHIMÍ J I u<w»>

iciJ^o ' .1 I.LÍM.

ln(cQ> (wi

«mmiii» pas- aa fe*bcum itKiftirii, ícu

«nnuios» vo- dt ií íootiio- U tfkumtu Alberto. Ho- tura ilt» i *<t íuio

r AUtj,

• »bt hv rVtétxhtbét. 1 birí,ti* J Qjwwí» tat' \ I fui all» <urtí ' >

1 ve'

ívtf- ( f,,rb„n I d.CU J ' L tOjvíK

Quatu *r

f F*uiíicl"< Ja.

(Quotum »l<a ^

tü!'' r»mf«« J ü ' i ^ ™ ] l-e.U f CCum» Sjíutfleit

„ ,

L*! J jpiiiO< Umt>*»W

fv< .(í4««i«i

J T*^"** ftoí»íl»

U.Mt\ Cul»* 1 u.jujfCokoftm.K" JcmwÍW»

t

Ap»m * 6ut «1» L catetwu, \ qaöfwm ) alt. <í.- wcumar

/ Oirot*

fl'jor.ptd.. J | ,»u!c<

} l u l * « . » t } ,fr | UfliCftíH

Ipi fkiptcfU Coccott*

OtmOíU BUu«

tT.lp»

«MSK

DuoJft «o» i üeorowt»

f

Lpedibm r»-

/ctmet tuíícoíe», ftlitt*1

>T mdo Vi Ltomui u»rt3iá Tmc«

Jjalu» ' ["Hornt! nintbm

Ar.i>iul)l>ei tkp PUwa Lípjdtbttl .Hculiu j Oripi

C-Liaux

|~PitK-'.ptdí, vs CAquatita. f Cedata J

a i q u e h a t c \ n e m p é /

pMuíci flaotattlit

\ Cintbatií t^miR i

"S Vl JÍJI «qujüCt lljgcupctdi, Cue Ptij^iwiia»

quoíj, t'unt «.

»«t rSctopbul* ,fiucTuK«

I

í IVdíí ultit CTJiliMM i_Mui(i{*Ja,vt J Oertrut, (iuc Atilal mannas

/ Scoloptndra narm»

C-VcíOKf m tobuüí delut Éccates

[

Vcirotí Matti j men ö*

ieti aquatira .ílwürf C**doU

i 5 ktaiin»

P° ' UumÍMuuiiHaiina»

Í

amittx f : .

2. ábra. ALDROVAND1 rovarrendszere

.489

3 0 6 V l j í s i s A l d r o u a n d i

D E X Y L O P H T H Ö R O .

C a p , X L

i A SCIT VR»fcOc 4 Afíflotcir, Ycmvctiiüs, eel rwmtfa»«mwnptó ligniíjXylophfltOfo.quafi L4groj*r4j,milto »«m« ab(«rd«|f> ' »W»H hu,

«»«»*? ttviíKf fc-'ur,quid fibíhis mt>ü PhiioíopUuvvflíf, uun hattie pcr<ipÍ0,kíibe«duaX|iarb«t0t «W» V ««-V>a» ««$««r, ve min! r,v.gisab, íarduu%a« mirsbik vkkaíur d.cc re,quy tn feuíos auímateiát o^vtam ram» 8c conömutoacm (caput coimíuo putamjRe exrn?,v;< i-kh, ta poftremo (ita Gata vert it *tf' , Wattom» ia {lípreroa parte, mcíuis; jufnt , vt ahj Vermes: refiquum corpus tunka moeofa isitcgítur» íumjut tc«u«i< tm ha i < ifttsfcBe»

casgerk, ita ve low ea$, caitxj, fibi eotttr axtffc. dam ambutam vidcret »r: veui.rnpUruti- nr inhjrreat tttnio; & vt Umaabustefla.fie eotatn «3 VermkÉito Ütt fálsts t-n vnquata, fed euelkur, vt nanuom. Qgod fi fwtx ejus ttmsíam áetrate, cxp«atpan, do,atqjüamtefta detc^ahebeeekk, Peoccílu viKjsump <midq8< v"- Chí tranfir,vt Erwca.aáfp immobile »mít, Scd qoidsamcx<6amnwbsjs««oa?«t-natur.ca©»

pertumadhucmmeíí. Mums Vetmií, ka fcroear,&í PJmius memtmt tub ? wa<um»6»

isim:, tustkas ttabe wmm» cotbfcar um modo. tft, irt^w:.-, mam ( Timmum) genm > uatc»

J. trabestiom quo coebk« mo4o. Sed hamm pedes ecrmístör.Spoluttr e*ptra»t xcuc- uere/ícitíttt Cbryfeiid€aa.XyJoph:hoíoi, c u w s I i k formám dclmcat j m «dubteaasJn cat»- like pmi inventus,á Fr.Gregotio Capuccmo, noba alb-us eft. P«aao aCpe&a mm ab bme dititttftis eík*« iigaorsra, aus foftacaeura caía qtwáam ferruraiaaarum congerkm &•>

primíbau ac tfet^qpmi^mx íkkratíet, né tooao m m<m foecílkas, ae < reba

?Hiom tra&atioiw pfouoc&usfutffiK iá apwcxtresiém! erit «4colore

<jötbaídaaj {ftekptr oblot^vtia ««fcetíem»fpmafam ,daahus aBKcnms , ka c&mícufc 0 atacasB Sa^ aoée«feá hmtim* m 6»gt»hí remt poft e,«pöí»bm<»

ped«, mmwaHna a&olalbm »íbtK p<^eiíoftpatte corpctn »CDad«m adbuc ofe»

íeruare Um berk licuit.refi^uam vt(é cmvv$xe&»m icgommS «x rnairjs

íiimeratíMecarum esiwndcm ^««rsaai c.jm loo^>mdmc medtj dtgtís per ttifilncvimteo*

fore albo, & psas^is ^ M n i mp:ts xtípeth ^ M ^ e l t f » coför c fuíeo,& ,«íugt$ m>

mmm* Hwk <éw pwm (KiftMws áiSec oaiem, fejht^ ekuM>m^e satfe Mkcém more fiombyeata deníijm, m Chry/abdím abí}fie,ac tandírm ii>

p a p d f o a c m { « k a » ad«fsd«o c r a & t k u i a , m b í a ^ t r a s s f i w m a t ö . n oéc»dj,* & hwc i s i i peöí»1

tumatumii.quod Arsttcxteíoíijf r^ara!ttt^ícr«mperíctuutores>v{qtfí tn hunc dscffi &

~ ' " ' r " ^ ' D*cutoétSrvtomíeetmdafj^twaexh.butmw.

íWjwrto adcfatfsro pmímééettmh'

•mtsiáz hjkctabeíla rxbibíodspsösrsgcmssSÍ*"

MP M

dfttcrfoécmabeOíW ' tftíc pjKíjr dekífí^ 4 \ •»

XybpÍJibotfc fó^y ^ 1, wstfi»t;«í>'i íé'ff pilm ,<.am6$vm>">

ín appendtee b^1 J5:

í —— - b i k t o ^ . J , ^

A >

3. ábra. ALDROVANDI könyvében a Trichopterák ismertetése

7o8 Vljísis Aidrouandi

l á f k t p«iH»« kricwradpkar.&ipfo rtadrwia p—tawmgfnuMii. Dorfaa» t>cr« pUottm, good *J « ttg<or. t< áctragioti tolo- tk. VwwerÉapw* wmw*» fakays coBÍp>c*or r*fc»lp«B« i pnniWMt medio Kitti £ra - • SMcÜcoio hrtb* tumid**, ,rr pniygooi írwi»* ;oc«raodi)«,« grntcrrlii qemq», qao« u* _ sak» toram* kör>. In twrtw» inge tori»« iamft«ip ««aiSt^n» paodnja nigra® coaipici.

tat. Cfea «Kfc<je*drap«fe h»c Tipxtl*,»bc* iepcdno Ftftía cfle diedb», pteri, mbm dfttrt. Scd * obfcf iwaí. M tt c or poor ie»it*tr, St ptdam tgüktte *qan quoq»

&w.h*l*)ofckie§i»ícoW«i» & *[* afia», int prtwc maJfó mttm.i awk»*b tik patt&t*

AfcMMMft. Sept» cfi net »bc«t»,nifiBCP !<*c ccHpoít.fior cjudr, fed «iKtnns» «130«,«*

Jeti Skexoft febtiliáwM imí junto*, (juifcei mgrcduat aoeosoq**» . üt, & tintd jMMtt éatet haacA innfeuet ,V«r,w Aprifi fapctsms»>ac repe&Morpont igart osaiari piaié 6»tB,fcd trt>kd »« M,ci>S»(if» riadt apprndict urrtni, ic nuruíii a vtattt, qeatwn fe< o ie *Ja «%r» ttmro» getk. Htbct b»cttbí>Ut%pttgsm ftbtTip*ke> iw», toiam tet»» ciamvéc» wtiomc.aH prim tart cocpmij, deö*

ér <ktt<3s, droxk ArwUhea- Ar«r.o.cnr »qa*kaei, quern iobiftdc tfda&sffl, com&- , , jaéilud ,«yarxl írcaodokxoiScwíbjrii »őr iod>c»uioui.

Anel»t*f« Aratbaoidett aquMtcam nomwc leírdwn quod<Jí« Arinei fp«ia$> grfíM.

fcdkM3*imped»fe«dou«wt .íoioretHiCTto, *cvia*,fai íundt teroé(to qaofeiroaa.

jlf ía^sMtta, fnprt&ir , »!tqoir<Wrpr«oi, non^aoq»»» MUR»)adcofí«il<> H V* lyBtfii «»fe* d*»opera diJtgeattÖisaé Mwoeait earn dcpfcbcfidm,

M» bum! SWta k<t«8 «rti» wriraqj atoíwacxtíoítfcor, <«teroíOfp<M4 tw*

b*a ooo Awxwm trfejtn;, iJtio r«f« «neolw piát ibo» itö 4, p« f(t ptotn co®pfc&, íupau ixKtaihihonMKÍji ,«a w»t<Í4M»qwQd«m fonum> totet Araocoa>& A8tkbe»j

* k*UKU**mtf*trm>bniK*k»tx*i.

L^tttpetá^ mjnítitm Mt&occki r*on ridattr agftouí/fír, ornim frőotis, l^auícol- ÜgtJtrtm fciá>«^a-b*tfcfc >ftdun, utj, ibo» pd9 ípoiutm,cmfv((^ fcm nuknaíxi' ro'-

«nf L>gf» prtdWJi *qu«*»m Bomwjai .fpotUíam feii Moc» ,q«jr wi^rtpw Ii!*>fccitnuum cooCrtH,mtosix:matiüw, faj Ítíbisdrnouai köacm r«o!!<g»r, mqaa- na» Tttthtex)$»*m bgw caiotiíct,fedqood lcaxatc íupentfatreo-

fft*y~i«t*m rtiaihohm topta tcniKcai fo«m,nr m e r g u a r n o u « - . ai« qui a Wfcíln íní-iJnIp»iu.n»<J(no4o]^üilíftt. BcUt.nttji *orafr »idtiar, & bt dr eo fai fe.*. Hjtjgmiij® JUowwk np,t£S)iri.wi) tírwrt»nn«Bm,G»lÍJ CbieccíppílUnf,

«juj

4. ábra. ALDROVANDI könyvében a Phryganium leírása

.471

bábot a l k o t n a k " . A L D R O V A N D I hivatkozik B E L L O N I U S - r a is, aki ezeket

„ P h r y g a n i c u s " - n a k nevezi és így ír r ó l u k : „A f o l y a m i p h r y g a n i c u m o t ( P h r y g a - nicum fluviatile) „ a q u e " , (vízi) vagy „ m a r i n u n i " (tengeri) változattal a f r a n c i á k

„ C h a r r é e " - n e k nevezik, „kicsiny férgecske melyet a halászok csalétekként hasz- n á l n a k . " A p h r y g a n i c u m o k a t vagy , , f r e m i u m " - o k a t vagyis pálcikákat házaik vagy fedeleik oldalához fonállal o d a t a p a s z t j á k . . .". A t o v á b b i a k b a n A L D R O - VANDI A L B E R T U S M A G N U S megfigyeléseit közli, melyet a „ P e r i l o p e n á " - ban ( „ H á t r a h a g y o t t í r á s o k " - b a n ) adott közre a tegzesekről. „Egyik télen, j a n u á r

elseje k ö r ü l h e r n y ó k h o z hasonló r o v a r o k a t p i l l a n t o t t a m meg h a t lábbal, rágós szájjal, k é t h e g y ű f a r o k k a l . Elől, ahol a f e j e és a lábai v a n n a k , f e k e t é s e k h á t - r á b b a zöldtől a b a r n á i g változók. Közülük egyesek nagyobbacskák voltak, mások kicsinyek. Főleg az iszapos h e l y e k e n t a l á l h a t ó k , ahol az algák is szület- nek". A „ P e r i l o p e n á " - b a n k é p e k e t is közöl, m e l y e k e t A L D R O V A N D I á t v e t t ; az egyik a P h r y g a n i u m n u d u m - é , a m á s i k k é p e n levőt ALDROVANDI „Ligni- perda a q u a t i c a " - n a k nevezi, amely t o k b a van b u r k o l v a ; a tokocska hasonlít a selyemgubóhoz, egyik v é g é n nyitott.

A XVIII. sz. végéről és a XIX. sz. elejéről származó ULMER-féle bibliog- r á f i á b a n 10 olyan m ű címleírása szerepel, amelyek egyéb rovarokon kívül a T r i c h o p t e r á k r ó l is t a r t a l m a z n a k f o n t o s ismereteket. Közülük legkiválóbb REAMUR (1737) m u n k á j a .

1749-ben RÖSEL V O N R Ö S E N H O F F kézzel f e s t e t t színes á b r á k a t is közöl a „vízi h e r n y ó k é r ó l (5—6. ábra). FÖLDI J Á N O S (1801) a LINNÉ szisztémáját követve írta az „Állatok országa"-t. A VIII. részben a „ B o g a r a k " közé sorolta a Recésszárnyúakat (Neuroptera), melyek 54. n e m é b e n a „ P o z d o r j á n y , Gizgaz- lakó P h r y g a n e a " - t tette. K é t f a j t a „P. Ph. bicaudata"'-t és a P. Ph. s t r i a t a " - t említi meg.

G. T. WILHELM (1811) „ T e r m é s z e t r a j z " k ö n y v é b e n a „ P h r y g a n e a " - k a t ismerteti (7—10. ábra).

E V E R A R D H O M E S (1814) nevéhez fűződik az „ovaris szisztéma", mely szerint az állatokat t o j á s a i k felépítése a l a p j á n rendszerezte. A rovarok rendsze- rezésénél a „ M e t h a m o r p h o g e n e a " 6. csoportja a P h r y g a n e a - k . „melyeknél az embriók a vízben r a k o t t petékből e r e d n e k " .

A Trichoptera szót először K I R B Y használta 1813-ban (tegzes, szőrös- szárnyú). A LEACH-féle r e n d s z e r b e n (1814) m á r k ü l ö n említik az olyan r o v a r o k között, „melyek á t a l a k u l á s o n , m e t a b o l i a n m e n n e k á t " . S T E P H E N S (1824) a

„ M a n d i b u l a t a " rovarok közé sorolja ezeket.

Az első jelentősebb T r i c h o p t e r a m o n o g r á f i á t a f r a n c i a PICTE írta 1834- ben, m e l y b e n i s m e r t e t t e a T r i c h o p t e r á k r e n d j é t , á t a l a k u l á s u k fázisait. Leírása mellé színes táblázatokon ábrázolta a pete-, l á r v a - és báb állapotot. Eredeti rajzai) közül n é h á n y a m a i napig is érvényes, így pl. a lárvaállapot színei és a tegezt felépítő anyagok.

J A M E S RENNIE (1847) a T r i c h o p t e r a lárvák „építőművészetét'' ismerteti könyvében.

K O L E N A T I (1848) a T r i c h o p t e r a r o v a r r e n d e t k é t a l r e n d r e osztotta asze- rint, h o g y a szájszervek tapogatói p á r a t l a n vagy p á r o s ízből állnak. Ezek a csoportok a későbbi szerzőknél úgy szerepelnek, m i n t Inequipalpia K O L E - NATI és Aequipalpia K O L E N A T I alrendek.

A LINNÉ-féle N e u r o p t e r a r e n d e t az entomológusok hosszú ideig úgy t e k i n t e t t é k , m i n t egy h e t e r o g é n csoportot, mely n e m e g y e n r a n g ú a többi

5. ábra. RÖSEL VON RÖSENHOFF színes ábrái a „vízi hernyók"-ról (1749) Is SECTOk Í M A<H A TILIUM ClAS SIS U

XikXIJI.

1kkJT

.473

Irt l> .1 f ii ,.TÍ,t t

6. ábra. RÖSEL VON RÖSENHOFF színes ábrái a „vízi hernyók"-ról (1749)

^ t ' b r u c f t a u f A c f u n be® - j O e r a « a g e l e r *

7. ábra. G. T. WILHELM: Természetrajzkönyvének borítólapja (1811)

P i n t é r t ] a ( t u n g e n

a u 3 b e r

. 4 7 5

„

$4

&iwú& $thftv aU bcr « f t , mib ttwa$ fteí«

ntv aU btt g e m e i n e , ijl ber g t t á n b 111 e ( E . M a r g i . o a t a , VEph, étrois filets et aileshrunes i 6 ) , bet

l ö i S í i a i u ^ | & i f t g | t i m efts i $ m m £ , nnh « i n n i B r a u n é n Mbtptt u n b b r a u n *

f t f á a b e H * , m ü § € § í % e í § a t § r a u i ber S t p u t ^ e fceresr, hju w i t &e$> ( 1 7 ) ö b g c b t í b r í

$ i € t #tib bit &itfta f i # l $ a r , bmn mit 0 U n fctt, akr bit S^man^foffeii fejtett, mbtm an l | r e B u ű t föon bi< 3 @ < j w a n j b o r f l r n geíreten finb.

f S U d t t Ut ( 1 8 ) ciner ttwn* §tfytm $ a f t m , M e t ö f r , wm mn i | « r b s r f r m S a f l á J i b ? tU tm ftj»f$ft*íi#ai | i i g e k n , | i t i $ a f ^ § e a/

m$ $ M < k $ n < $ , mit b k f t i « 9 » feiner 8 t d f e p alUtnbt € k f $ $ ? f ín feiner í ö n g bútterobt*

t

T a b . v . & v r ,

f t ő ^ i i a a í f l t e g e . P h r y g a n e a . f>tt ® r o f f ( 1 9 — s í ) . 2 > e r S B l r f r K j M ( « 3 - * "

3 0 ) , I ) t t ( S a W f < t » a n | ( 3 1 ) . f > te S f n t f c e u í e ( 3 3 ) , 2>rf S f ^ r r b a r t ( 3 3 3 4 ) . S r f i f c í m $ $ f | t f § f i M

e « t t > f n . - $ 4 j i f f r ( 3 5 — 3 8 ) *

ftnb r * , t i t a u u i ben g v f t | n « | l *

8. á b r a . G. T. WILHELM könyvében a „Phryganea"-k ismertetése

9. ábra. G. T. WILHELM könyvében kézzel festett színes képek a ,,Phryganea"-król (T. V.)

.477

JO ábra G T WILHELM könyvében kézzel festett színes képek a „Phryganea"-król (T. VI.)

renddel, és kétségtelen, hogy ez k é s z t e t t e KIRBY-t is a r r a , hogy a T r i c h o p t e - r á k a t külön r e n d b e sorolja.

A N e u r o p t e r á k rendszerezésével az 1880-as években k é t t e r v is foglalko- zott. E R I C H S O N azt javasolta, hogy azokat a rovarokat, melyek n e m teljes metamorfózissal f e j l ő d n e k és négyosztatú alsóajkúak, nevezzék P s e u d o - N e u - r o p t e r á k n a k és tekintsék az O r t h o p t e r á k h o z t a r t o z ó k n a k , a P l a n i p e n n i á t és a T r i c h o p t e r á t pedig h a g y j á k a N e u r o p t e r a rendben.

Az a m e r i k a i entomológus iskola, az élén P A C K A R D - a l a N e u r o p t e r a rendet ú g y hagyná, a h o g y a n LINNÉ é r t e t t e ; n é h á n y o t t h o n t a l a n („holomes") kis csoporttal kiegészítve.

A X I X . század első negyedének végén jelent meg MAC LACHLAN (1874—1880, 1884) T r i c h o p t e r á k k a l foglalkozó m u n k á j a . A kiváló k u t a t ó , a rendszerezés klasszikusa, sok-sok ú j f a j leírásával gazdagította ismereteinket, k r i t i k u s a n értékelte a m ú l t b e l i h a g y o m á n y o k a t ; ú j szinonimákat, alaposan átdolgozott, szinte ú j j á t e r e m t e t t r e n d s z e r t alkotott. N e m f o g a d t a el P A C K A R D véleményét és m i n d e n n e m teljes metamorfozisos csoportot az O r t h o p t e r á k h o z sorolt, „ m e r t ez jobb. m i n t azon erőlködni, hogy bizonyítékot keressünk a r r a , hogy az összes csoport egy r e n d e t alkot, vagy hogy m i n d e n lehetőséget m e g - r a g a d j u n k egy feltételezett elmélet a l á t á m a s z t á s á r a ' ' . MAC LACHLAN szerint ERICHSON tervezete sem elégíti ki a k ö v e t e l m é n y e k e t , m e r t b á r a T e r m i t i d a e és m á s P s e u d o n e u r o p t e r á k evidens r o k o n s á g b a n v a n n a k az O r t h o p t e r á k k a l , az O d o n á t á k n a k szintén sok sajátos jellegzetességük v a n és teljesen k ü l ö n b ö z - nek az összes többi O r t h o p t e r á k t ó l . A P l a n i p e n n i á k és a T r i c h o p t e r á k n e m m u t a t n a k elegendő kapcsolatot, ahhoz, hogy egy r e n d b e sorolják őket. így MAC L A C H L A N a N e u r o p t e r á k a t h á r o m csoportra o s z t j a : P s e u d o - N e u r o p - tera, P l a n i p e n n i a és Trichoptera. E l f o g a d j a a rend k é t a l r e n d r e való osztását (Inequipalpia KOLENATI, A e q u i p a l p i a KOLENATI). M a j d n e m negyvenéves m u n k á s s á g a során kiváló r e n d s z e r t a n i m u n k á i n kívül sokat foglalkozott a l á r v á k k a l és azok élettanával.

A „MAC L A C H L A N - k o r s z a k " u t á n a XIX. század végén, a XX. század elején megjelenő nagyszabású m u n k á k , amelyek a rend t a n u l m á n y o z á s a során születtek, k é t i r á n y ú a k : foglalkoznak egyrészt a r e n d s z e r ü k további vizsgála- tával, a családok tagolásával, másrészt a lárvák t a n u l m á n y o z á s á v a l . MAC LACHLAN 7 c s a l á d j á n a k helyébe W A L L E N G R E N (1891) 16 családot létesített.

A cseh K L A P Á L E K 1888-ban és 1893-ban két jelentős m u n k á j á b a n fog- lalkozott a T r i c h o p t e r á k k a l . Az első dolgozat b e v e z e t ő j é b e n a T r i c h o p t e r á k lárváit két csoportra osztja: campodei- és e r u c i f o r m l á r v á k r a . Ez az általá- nosítás v e z é r f o n a l k é n t szolgált SILTALA kísérleteihez, a k é s ő b b i e k b e n pedig M A R T Y N O V s z á m á r a a k é t a l r e n d r e való tagolás k i a l a k í t á s á b a n . K L A P Á L E K a c a m p o d e i f o r m r a p é l d a k é n t az előreálló, m e g n y ú l t f e j ü . m é r e t e i b e n és f o r m á - j á b a n e g y m í s h o z h a s o n l í t h a t ó lábú P h i l o p o t a m u s sp.-t, az e r u c i f o r m r a a Halesus sp. l á r v á j á t (eltérő hosszúságú lábai alapján) említi.

1901—1902-ben m a j d n e m egyidejűleg p u b l i k á l t á k m ű v e i k e t a l á r v á k r ó l ULMER, SILTALA, MARTYNOV, 1903-ban T H I E N E M A N N . A bábokról g y ű j - tött tapasztalatait T H I E N E M A N N 1905-ben t e t t e közzé. M A R T Y N O V (1924) a T r i c h o p t e r a r e n d e t k é t a l r e n d r e osztotta: az A n n u l i p a l p i á k r a , a m e l y e k a c a m p o d e i f o r m l á r v á k a t és az I n t e g r i p a l p i á k r a , melyek az e r u c i f o r m l á r v á k a t képviselik. Az A n n u l i p a l p i á k a t t e k i n t i k a p r i m i t í v e b b e k n e k (11. ábra). NIEL- SEN u g y a n a k k o r azt állítja, hogy az e r u c i f o r m l á r v á k a c a m p o d e i f o r m lár-

.479

11. ábra. Az Annulipalpia MART. alrend filogenezise (LEPNYEVA szerint). I. lárvák, mozdulatlan menedékhelyek la-

kói; II. lárvák, amelyek hor- dozható tegezekben vagy azok nélkül élnek. 1. ragadozó álla- tok, nagyobb részük vadászhá- lót készít. 2. mikrofágok, cső- alagút építők. 3. pajzsszerű te- gezt viselő. 4. zsákszerű vagy csőszerű tegezben élnek. 1'. a vadászháló, ha van tölcsérala- kú. 2'. a felső ajak nyelvecske formában meghosszabbodott.

2". a felső ajak membrános vagy kefeszerű. 3'. a pajzsszerű tegez csak bábtegez, a lárvák tegeznélküliek. 3". a lárvák hordozható, pajzsszerű tegezek- ben élnek. 4'. zsákszerű tegez, csupán váladékból vagy apró ásványi vagy növényi részecs- kéből álló vékony burkolattal.

4". nagyobb növényi és ásvá- nyi anyagokból álló gyakran durva, terjedelmes, különböző módon épített burkolati! tegez.

Hydropsychidoe Arctopsychidae PolycentropocWae Ecnomidae Psycho my idae Xiphocentronidae StenopsychKtae PNIopotamidae

Rhyacophu idae Glossosomat idae Hydroptihdoe

Integripalpia

vákból s z á r m a z n a k . Feltételezi, hogy az A n n u l i p a l p i á k b a n több p á r h u z a m o s fejlődési sorozat van. Á l t a l á b a n úgy t e k i n t i k , hogy a Rhyacophilidae család képviselői a legalacsonyabb f e j l e t t s é g i szinten állnak. A Hydroptilidae a p r i - mitív és a m a g a s a b b szinten specializálódott vonások k e v e r é k é t m u t a t j a . Az a l á b b i a k b a n a T r i c h o p t e r á k M A R T Y N O V és L E P N Y E V A (1956) szerinti r e n d - szerét i s m e r t e t j ü k .

S u b o r d o : I. Annulipalpia M A R T Y N O V

a) Paleochaetoidea LEPN. b) Neochaetoidea LEPN.

1. Rhyacophilidae STEPH. 8. Ecnomidae ULM.

2. Glossosomatidae WALL. 9. P o l y c e n t r o p o d i d a e ULM.

3. Hydroptilidae STEPH. 10. Arctopsychidae MART.

4. Philopotamidae STEPH. 11. Hydropsychidae CURT.

5. Xiphocentronidae R O S S 6. Stenopsychidae MART.

7. Psychomiidae KOL.

Subordo: II. Intep-ipalpia M A R T Y N O V

1. P h r y g a n o p s y c h i d a e WIG. 10. Philanisidae MOS. a KIMM.

2. P h r y g a n e i i d a e BURM. 11. Helicophidae MOS. a KIMM.

3. Kitagamiidae TSUDA 12. C a l a m o c e r a t i d a e ULM.

4. Plectrotarsidae MOS a K I M M . 13. Odontoceridae WALL.

5. Limnophilidae KOL. 14. M o l a n n i d a e WALL.

6. Goeridae ULM. 15. Leptoceridae LEACH.

7. Lepidostomatidae ULM. 16. B a r a e i d a e WALL.

8. B r a c h y c e n t r i d a e ULM. 17. Sericostomatidae STEPH.

9. P h i l o r h e i t r i d a e MOS. 18. Helicopsychidae ULM.

19. T h r e m m a t i d a e MART.

Az utóbbi évtizedekben a k u t a t ó k hangsúlyozták, hogy a családi r o k o n - ságok m e g á l l a p í t á s á n á l a l á r v á k jellegzetességei nagyon é r t é k e s e k . 1950-es évektől kezdődően W I G G I N S és F L I N T É s z a k - A m e r i k á b a n , B O T O S A N E A N U

E u r ó p á b a n a l á r v á k és a k i f e j l e t t imágók é r d e k e s összehasonlításához és a filogenetikai kapcsolatok ú j m a g y a r á z a t á h o z j u t o t t a k . B O T O S A N E A N U a

„ L i m n o f a u n a E u r o p e a " - b a n r e n d s z e r e t e az e u r ó p a i T r i c h o p t e r á k a t és m e g a d t a f ö l d r a j z i e l t e r j e d é s ü k e t . Eddig kb. 8000 f a j t í r t a k le, csoportosítottak több száz nembe és 30 családba. Nagyon sok család világszerte e l t e r j e d t , mások p e d i g vagy csak az északi vagy csak a déli f é l t e k é n f o r d u l n a k elő. B O T O S A N E A N U és MALICKY l e g ú j a b b m u n k á j a (1979) E u r ó p á b ó l 895 f a j t 19 családba és 110 n e m b e sorol.

A hazai T r i c h o p t e r a - k u t a t á s

A m a g y a r o r s z á g i k u t a t á s t ö r t é n e t e k a p c s o l a t b a n van a K á r p á t - m e d e n c e f a u n á j á n a k megismerését célzó k u t a t á s o k k a l . A T r i c h o p t e r a rend m a g y a r k u t a t ó i n (FRIVALDSZKY J., MOCSÁRY S., P O N G R Á C Z S„ BOGA L., F E K E T E G., SÁTORI J. stb.) k í v ü l k ü l f ö l d i specialisták — így a cseh F R . K L A P Á L E K , a lengyel DZIEDZIELEWICZ — g y ű j t ö t t e k az a k k o r i M a g y a r o r - szághoz tartozó K á r p á t o k b a n .

K e z d e t b e n kevés adatot és csak a l k a l o m s z e r ű e n p u b l i k á l n a k a K á r p á t - m e - dence területéről (PILLÉR et M I T T E L P A C H E R 1783, R A M B U R 1842, K O L E - NATI 1848, F U S S 1853, BRAUER u n d LÖW 1857, BRAUER 1876, HAGEN (1876).

A X I X . század második f e l é b e n a gazdasági és t á r s a d a l m i tényezők és a t u d o m á n y o s e r e d m é n y e k elindították az ország f a u n á j á t f e l t á r ó vizsgálódáso- kat. A v á r m e g y e i m o n o g r á f i á k a d a t o k a t közölnek a m a g y a r f a u n á r ó l . A sok állatcsoportra k i t e r j e d ő k u t a t á s azonban n e m t u d t a megoldani a szisztemati- kailag kevésbé ismert, „nehéz" csoportok hazai megismerését.

T r i c h o p t e r á k k a l F R I V A L D S Z K Y J. (1871, 1873, 1879) és MOCSÁRY S.

(1872, 1875, 1876, 1878) foglalkoznak m u n k á i k b a n . Az 1899-ben m e g j e l e n t ,,Fauna Regni H u n g a r i a e " - b e n a K á r p á t - m e d e n c e T r i c h o p t e r a f a u n á j á r ó l MOCSÁRY S. készített katalógust a M a g y a r Nemzeti M ú z e u m (FR. K L A P Á - LEK által m e g h a t á r o z o t t és revideált) anyagából. Ebben az i d ő b e n a r e n d s z e r e s faunisztikai k u t a t á s K L A P Á L E K nevét f é m j e l z i , aki MAC LACHLAN a n g o l k u t a t ó t a n í t v á n y a volt. Ő indította el a K á r p á t - m e d e n c e tegzes f a u n á j á n a k feltárását, sok lelőhelyi a d a t és a t u d o m á n y r a ú j f a j o k leírásával, m e l y e k egyben kiindulási alapot j e l e n t e t t e k a későbbi k u t a t á s o k s z á m á r a is ( K L A P Á - LEK, 1898, 1899, 1901, 1903). K L A P Á L E K K A L egyidejűleg a K e l e t i - K á r p á - t o k b a n J. DZIEDZIELEWICZ (1908, 1909, 1911, 1912) végzett hasonló é r t é k ű m u n k á t . A magashegységek késő őszi a s z p e k t u s á t t a n u l m á n y o z t a , számos ú j f a j t i s m e r t e t e t t dolgozataiban. F E K E T E G. (1926, 1929) szintén a K á r p á t o k b a n dolgozott. Sok a d a t o t g y ű j t ö t t össze P O N G R Á C Z S. (1914) a Nemzeti M ú z e u m főigazgatója is, a k i n e k a k a t a l ó g u s á b a n 224 t e g z e s f a j szerepel, amely 1936-ban további 9 f a j j a l g y a r a p o d o t t .

Az eddig felsorolt k u t a t ó k dolgozataiban közölt adatok főleg a K á r p á t o k magashegységi t e r ü l e t é r e v o n a t k o z n a k . A m a i h a t á r a i n k o n belüli t e r ü l e t e k faunisztikai k u t a t á s á b a n (Bükk, M á t r a , Bakony, Mecsek, Nyírség) igen j e l e n t ő s SÁTORI J Ó Z S E F (1935, 1938, a, b, c, 1940, 1944) m u n k á s s á g a , aki a B ü k k hegységből 57 f a j t m u t a t o t t ki, t u d o m á n y o s m u n k á j á t a debreceni e g y e t e m

28* 481

állattani tanszékén végezte. Közleményei a d a t o k a t szolgáltatnak t ö b b e k között, a b ü k k i Trichopterák e l t e r j e d é s é h e z , v a l a m i n t a m a g y a r f a u n a k a t a l ó g u s elké- szítéséhez. Az utolsó d o l g o z a t a i b a n a T r i c h o p t e r á k l á r v á i n a k jellegeztes élő- helyeit ismerteti.

BOGA L. (1935) a b a l a t o n i T r i c h o p t e r a l á r v á k a t vizsgálta. OLÁH J . (1964) a Zempléni-hegységben és az Északi-Középhegység különböző t e r ü l e t e i n g y ű j - tött l á r v á k a t , illetve i m á g ó k a t . Dolgozataiban m e g a d j a a különböző élőhelyek ökológiai értékelését. A „Trichopterológiai j e g y z e t e k " - b e n (1965) f a u n a k a t a l ó - gust állított össze és 155 f a j t nevezett meg, h a z á n k r a nézve sok ú j f a j t írt le, t o v á b b á ökológiai e l e m z é s t adott az A n n u l i p a l p i a M A R T Y N O V a l r e n d öt családjáról. 1967-es d o l g o z a t á b a n a folyóvízi társulások mozaikos elrendezését ismerteti. Vizsgálta az a l j z a t c s e r e és a táplálkozás k ö z ö t t i kapcsolatot a P o t a - m o p h y l a x r o t u n d i p e n n i s B R A U E R l á r v á k n á l (1972). O L Á H N É (SZ. T Ó T H E., 1967) a p a t a k o k h y p o c r e n o n z ó n á j á n a k f a u n á j á v a l foglalkozik n e m publikált szakdolgozatában. V A R G A Z. lepidopterológiai k u t a t á s a i a l k a l m á v a l tegzes imágókat is g y ű j t ö t t , t ö b b é v e n át is dolgozott OLÁH-val. A l k a l m a n k é n t i g y ű j - téseket végzett:' R E S K O V I T S M., T Ó T H S., VARGA A., PERICH K., ZÖLD L., melyet Ú J H E L Y I S. h a t á r o z o t t meg. A Mátra M ú z e u m üzemeltette f é n y - csapda által g y ű j t ö t t tegzes imágókat J A B L O N K A I J. p r e p a r á l t a és Ü J H E L Y I S. h a t á r o z t a meg. A l k a l m a n k é n t i g y ű j t é s e k e t végzett S T E I N M A N N H., aki összeállította a M a g y a r o r s z á g Állatvilága sorozat ,,Tegzesek-Trichopterák" f ü - zetét. Dolgozataiban a T r i c h o p t e r a i m á g ó k szárnyerezeteinek összehasonlítását t a l á l j u k (1970, 1971, 1972, 1973).

Ú J H E L Y I S. évtizedes k u t a t ó m u n k a a l a p j á n részben egyéni g y ű j t é s e k , rész- ben az Országos F é n y c s a p d a Hálózat és az egyes m ú z e u m o k által ü z e m e l t e t e t t f é n y c s a p d a a n y a g á t dolgozta fel (Pécs, Zirc), sok h a z á n k f a u n á j á r a ú j f a j t írt le. 1974-es dolgozatában a m á t r a i és a b ü k k i t e g z e s f a u n á t ismerteti, másik dolgozatában a Leptoceridae család f a j a i n a k magyarországi elterjedéséhez szol- gáltat a d a t o k a t (1971). A l e g u t ó b b i dolgozatai a B a k o n y hegység tegzeseit és a Rhyacophila f a j o k m a g y a r o r s z á g i e l ő f o r d u l á s á n a k r e v í z i ó j á t i s m e r t e t i k (1979, 1980). A MÓCZÁR s z e r k e s z t e t t e ,,Állathatározó"-ban a Trichoptera a n y a g o t ő állította össze. Trichoptera m a g á n g y ű j t e m é n y e védett!

Az u t ó b b i években A N D R I K O V I C S S. a Fertő-tó és a Velencei-tó m a k r o - f a u n á j á n a k vizsgálata s o r á n végzett Trichopterológiai k u t a t ó m u n k á t , mely főleg produkciósbiológiai j e l l e g ű (1973, 1977, 1978).

SZABÓ B. főiskolai s z a k d o l g o z a t á b a n a Bükk hegységi Kós-völgyi cser- mely T r i c h o p t e r a l á r v á i n a k k v a n t i t a t í v e l ő f o r d u l á s á t vizsgálta (1978).

A szerző egyetemi d o k t o r i disszertációjában (1977) a B ü k k hegység jelleg- zetes f o r r á s - és p a t a k v i z e i n e k (Szalajka-, Disznóskút-, Sebesvíz) T r i c h o p t e r a f a u n á j á t i s m e r t e t t e , j e l l e m e z t e az egyes p a t a k s z a k a s z o k mozaikos benépesülé- sét, a l á r v á k longitudinális eloszlását és a mennyiségi e l ő f o r d u l á s u k a t . Hasonló vizsgálatokat végzett a M á t r a hegységi Ilona-völgyben, k i e m e l v e az alzat kőzet- a n y a g á n a k szerepét a T r i c h o p t e r a lárvák e l t e r j e d é s é b e n (1981). Dolgozatában összegezte az irodalmi a d a t o k és egyéni g y ű j t é s e k a l a p j á n a B ü k k hegység Trichopteráit (1980). A l e g u t ó b b i évek (1980, 1981) f é n y c s a p d a által g y ű j t ö t t Trichoptera a n y a g a —, m e l y e t a debreceni Kossuth L. T u d o m á n y e g y e t e m , a M á t r a M ú z e u m , a Bükki N e m z e t i P a r k és a tanszék t á m o g a t á s á v a l f o l y t a t —

ú j a b b a d a t o k a t szolgáltat a T r i c h o p t e r á k magyarországi elterjedéséhez, a közép- hegységi (Bükk, M á t r a hegység) f o r r á s - és p a t a k v i z e k életközösségének jobb megismeréséhez (12. ábra).

12, ábra. A Trichoptera kutatás területei

31* 483

IRODALOM

A L D R O V A N D I , U. 1638: D e A n i m a l i b u s Insectis. — B o l o g n a , p. 306., 708—709.

A N D R I K O V I C S , S. 1973: H i d r o ö k o l ó g i a i és zoológiai v i z s g á l a t o k a F e r t ő h í n á r o s a L b a n . — Á l l a t t a n i Közi. L X . 1—4ó 39—50.

1973: V e r g l e i c h e n d e h y d r o ö k o l o g i s c h e u n d zoologisohe U n t e r s u c h u n g eináger L a i c h k r a u t g e m e i n s c h a f t e n des V e l e n c e r Sees. — O p u s c . Zool. Bp. X I I . 1—2. 21—32.

1977: M e t h o d o l o g i c a l E x p e r i e n c e G a i n e d f r o m a Zoocoenological E x a m i n a t i o n of A q u a t i c M a c r o h y t e S t a n d s . — O p u s c . Zoo-1. Bp. X I I I . 1—2. 25—29.

1978: Series of H y d r o e c o l o g i o a l D a t e t o t h e Zoological E v a l u a t i o n of t h e P o n d - w e e d Fields of L a k e F e r t ő . — O p u s c . Zool. Bp. XV. 1—2. 23—29.

B O G A , L. 1935: B a l a t o n i T r i c h o p t e r o n á l c á k r ó l . — A M a g y . Biol. K u t . I n t . M u n k . V I I I . T i h a n y , 9—14.

B O T O S A N E A N U , L. 1961: M a t e r i a u x p o u r s e r v i r á lá c o n n a i s s a n c e des T r i c h o p t e r e s d ' E u r o p e Oriemtale e t Cenitrale. — Fol. Ent. H u n g . T o m . XIV. 1—70.

B O T O S A N E A N U , L . — M A L I C K Y , H. 1979: T r i c h o p t e r a (in.: I L L I E S , J . : L i m n o f a u n a E u r o p e a . 2. k i a d á s , J é n a . ) p. 333—359.

B R A U E R , F. 1876: D i e N e u r o p t e r e n E u r o p a s u n d i n s b e s o n d e r e O e s t e r e i c h (in.:

M O C S Á R Y , S. 1918: F a u n a R e g n i H u n g á r i á é . — Bp. p. 33—44).

B R A U E R u n d LÖW. 1857: N e u r o p t e r a A u s t r i a c a . — W i e n (in.: M O C S Á R Y , S.

1918: F a u n a R e g n i H u n g á r i á é . B p . p. 33—44.).

D Z I E D Z I E L E W I C Z , I. 1909: N o w y g a t u n e k z r z e d u o w a d o v c h r o s c i k o w a t y c h (in.:

P O N G R Á C Z , S. 1914: M a g y a r o r s z á g n e u r o p t e r o i d á i . — R o v a r t a n i L a p o k . 109—155.) E R I C H S O N , 1860: N a t u r g e s c h i c h t e d e r I n s e c t e n D e u t s c h l a n d s . — B d . 1. B e r l i n . F E K E T E , G. 1929: R e c é s s z á n n y ú r o v a r o k B e s z t e r c e b á n y á r ó l . — Fol. Soc. E n t . H u n g .

Vol. II. Fasc. 1.

F Ö L D I , J . 1801: T e r m é s z e t i h i s t ó r i a ( „ Á l l a t o k országa"). — Pozsony, p. 35—48.

F R I V A L D S Z K Y , J. 1879: B u d a p e s t és k ö r n y é k e á l l a t t a n i t e k i n t e t b e n . — (in.: M O - C S Á R Y , S. 1918: F a u n a R e g n i H u n g á r i á é . Bp. 33—44.).

F U S S , C. 1853: N o t i z k e n u n d B e i t r a g e z u r I n s e k t e t n f a u n a S i e b e n b ü r g e n s . — (in.:

M O C S Á R Y , S. 1918: F a u n a R e g n i H u n g á r i á é . Bp. 207.).

H A G E N , H. 1876: B e i t r a g e z u r Kemntiniss der Phrygaineiden. — (in.: M O C S Á R Y , S.

1918: F a u n a R e g n i H u n g á r i á é . B p . 33—44.).

H O M E S , E. 1814—1829: L e c t u r e s on c o m p a r a t i v e a n a t o m y . — L o n d o n . 6.

K I R B Y , W. 1815: S t r e p s i p t e r a , a n e w O r d e r of Insects p r o p o s e d ; a n d t h e C h a r a c t e r s of t h e O r d e r , w i t h t h o s e of its G e n e r a , laid d o w n . — T r a n s . L i m n . Soc. L o n d o n , X I . 86—122. (in.: L E P N Y E V A , S. G. 1964: F a u n a S S S R . — A k a d . N a u k . SSSR.

M o s z k v a , Tom. I.).

K I S S , O. 1977: T r i c h o p t e r a ökológiai v i z s g á l a t o k j e l l e g z e t e s B ü k k hegységi f o r r á s - és p a t a k v i z e k b e n ( S z a l a j k a - , D i s z n ó s k ú t - , Sebesvíz). — Doktori é r t e k e z é s , D e b - r e c e n . (Kézirat).

1978—79: O c c u r e n c e of M e l a m p o p h y l a x n e p o s M c L A C H L A N (syn. H a l e s u s n e p o s Mc L A C H L A N , T r i c h o p t e r a ) in H u n g a r y . — Fol. Hist. N a t . Mus. M a t r . 5. 79—82.

1978: On t h e T r i c h o p t e r a f a u n a of t h e B ü k k M o u n t a i n s N. H u n g a r y . — Proe.

of t h e 2nd I n t . S y m p . on. T r i c h o p t e r a . J u n k , T h e H a g u e , p. 89—101.

1979: T h e T r i c h o p t e r a of t h e B ü k k M o u n t a i n s . A c t a Biol. D e b r e c i n a , 16. 45—55.

1981: T r i c h o p t e r a in t h e I L O N A s t r e a m of t h e M á t r a M o u n t a i n s , N o r t h H u n g a r y . P r o c . of t h e 3rd I n t . S y m p . on T r i c h o p t e r a , e d . b y G. P. M O R E T T I Series Ent,, Vol. 20., Dr. W. J U N K P u b l i s h e r s , T h e Hague, p, 129—138.

K L A P Á L E K , F. 1888, 1893: M e t a m o r p h o s e d e r T r i c h o p t e r e n . — A r c h . f. n a t u r w . L a n d e s d u r c h f . B ö h m e n . 6. p. 8.

1898: F ü n f n e u T r i c h o p t e r e n . — A r t e n a u s Ungarm. (in.: M O C S Á R Y , S. 1918:

F a u n a Regni H u n g á r i á é . B p . p. 33—44.).

K O L E N A T I , FR. 1848: G e n e r e e t s p e c i e s T r i c h o p t e r o r u m i . — ( L E P N Y E V A , S. G.

1964: F a u n a SSSR. M o s z k v a , 130.

L E A C H , 1814—17: T h e zoological m i s c e l l a n y being d e s c r i p t i o n s of n e w or i n t e r e s t i n g a n i m a l s . — L o n d o n .

L E P N Y E V A , S. G. 1966: F a u n a SSSR. — A k a d . N a u k . S S S R . M o s z k v a , T o m I—II.

M A C L A C H L A N , R. 1874: D e s c r i p t i o n of t h e l a r v a a n d c a s e of B r a c h y c e n t r u s s u b n u - b i l u s CURTIS. — E n t . M o n t h l y M a g . X. p. 257—259.

1968: A M o n o g r a p h i c Revision a n d S y n o p s i s of t h e T r i c h o p t e r a of t h e E u r o p e a n f a u n a . L o n d o n . R e p r i n t e d , p. 3—5.

M A R T Y N O V , A. 1901: Ü b e r e i n i g e e i g e n t h ü m l i c h e D r ü s e n bei den T r i c h o p t e r e n l a r - v e n . — Zool. Anz. X X I V . 649. p. 449—455.

1924: b.: P r e l i m i n a r y Revision of t h e F a m i l y P h r y g a n e i d a e , its C l a s s i f i c a t i o n and E v o l u t i o n . — A n n . Mag. N a t . Hist. S e r . 9. XIV. p. 209—224.

M O C S Á R Y , S. 1872: A d a t o k B i h a r m e g y e f a u n á j á h o z . D a t a ad f a u n a H. o r i e n t á l i s C o m i t a t u s B i h a r . — M. T. A k a d . m a t h e m . és t e r m . Közi. X. p. 163.

O L Á H , J. 1964: A d a t o k a Z e m p l é n i - h e g y s é g T r i c h o p t e r a f a u n á j á n a k i s m e r e t é h e z .

— R o v a r t a n i Közi. (Fol. Ent. Hung.) 17. p. 75—86.

1967: U n t e r s u c h u n g e n ü b e r die T r i c h o p t e r e n e i n e s b a c h s y s t e m s d e r K á r p á t é n . — A c t a Biol. D e b r e c i n a . 5. p. 71—91.

1972: A l j z a t c s e r e és a t á p l á l k o z á s k ö z ö t t i k a p c s o l a t a P o t a m o p h y l a x r o t u n d i p e n n i s B r a u e r l á r v á j á n á l . — Á l l a t t a n i Közi. L I X . 1—4. sz. p. 106—110.

O L Á H N É , SZ. T Ó T H E. 1967: A d a t o k a p a t a k o k h y p o c r e n o n z ó n á j á n a k i s m e r e t é h e z .

— S z a k d o l g o z a t , D e b r e c e n . (Kézirat).

P I C T E T , F. 1834: R e c h e r c h e s p o u r s e r v i r a l ' h i s t o i r e e t a l ' a n a t o m i e des P h r y g a n i d e s .

— (in.: L E P N Y E V A , S. G. 1964: F a u n a SSSR. M o s z k v a , p. 130.).

P I L L É R , M. e t M I T T E L P A C H E R , L. 1783: I t e r p e r P o s e g a n a m S l a v o n i a e p r o v i n c i á m m e n s i b u s J u n i o e t J u l i o a n n o 1782 ; uscepítum. — (iin.: M O C S Á R Y , S. 1918:

F a u n a Regni H u n g á r i á é . Bp. p. 33—44.).

R A M B U R , P. 1842: H i s t o r i e n a t u r e l l e d e s Insectes N e u r o p t é r e s . — P a r i s , p. 463—516.

R Ö S E L von R Ö S E N H O F F . 1746—1749: Der m o n a t l i c h h e r a u s g e g e b e n e n I n s e k t e n B e l ü s t i g u n g II. — N ü r n b e r g , p. 66—76.

S Á T O R I , J. 1935: A d a t o k a m a g y a r t e g z e s s z i t a k ö t ő - f a u n a i s m e r e t é h e z . — D e b r e c e n i Szemle. 18. p. 2—20.

1938: A d a t o k a B ü k k hegység r o v a r f a u n á j á n a k i s m e r e t é h e z . — Á l l a t t a n i Közi.

35. p. 156—168.

1939: A d a t o k a B ü k k és a M á t r a r o v a r f a u n á j á h o z . — Á l l a t t a n i Közi. 36.

p. 156—168.

1944: N e u r o p t e r o i d e á k k e l e t - m a g y a r o r s z á g i és e r d é l y i é l ő h e l y e k r ő l . — A n n . Hist.

N a t . Mus. N a t . H u n g . 1. p. 54—87.

S I L T A L A , A. 1902: Ü b e r die M e t a m o r p h o s e einiger P h r y g a n e i d e n u n d L i m n o p h i l i d e n I. — Acta Soc. F a u n a e t F l o r a F e n n . 21. 4. p. 1—96.

S T E I N M A N N , H. 1970: T e g z e s e k — T r i c h o p t e r á k . — M a g y a r o r s z á g Á l l a t v i l á g a , F a u n a H u n g á r i á é . — XV. p. 1—351.

1972: K e y s to t h e F a m i l i e s a n d G e n e r a of E u r o p e a n A n n u l i p a l p i a ( T r i c h o p t e r a ) . Fol. Ent. H u n g . Tom. X X V . p. 445—468.

1973: I n d e n t i f i c a t i o n K e y s to I n t e g r i p a l p i a ( T r i c h o p t e r a ) of t h e E u r o p e a n F a m i - lies, S u b f a m i l i e s a n d G e n e r a I. Fol. Ent. H u n g . X X V I . 1. p. 113—143.

1974: I n d e n t i f i c a t i o n K e y s to I n t e g r i p a l p i a ( T r i c h o p t e r a ) of t h e E u r o p e a n F a m i l i e s , S u b f a m i l i e s a n d G e n e r a II. — Foil. E n t , H u n g . X X V I I . 1. p. 193—209.

S T E P H E N S , 1811—1824: O r y c t o g n o s i e A n t r o p o l o g i e Vol. 2. — Boroszló.

T H I E N E M A N N , A. 1905: Biologie d e r T r i c h o p t e r e n — P u p p e . — Zool.

T H I E N E M A N N , A. 1905: Biologie d e r T r i c h o p t e r e n — P u p p e . — Zool. J a h r b . A b t . Syst. Okol. Geogr. Tiere, X X I I . p. 489—574.

Ü J H E L Y I , S. 1971: A d a t o k a L e p t o c e r i d a e ( T r i c h a p t e r a ) család f a j a i n a k m a g y a r - országi e l t e r j e d é s é h e z . — Fol. E n t . H u n g . T o m . X X I V . p. 119—137.

1974: A d a t o k a B ü k k és a M á t r a hegység t e g z e s f a u n á j á h o z . Fol. Hist. M u s . M a t r . 2. 1974. p. 99—115.

1979: A d a t o k n é h á n y r o v a r r e n d B a k o n y i e l t e r j e d é s é h e z . — V e s z p r é m m e g y e i m ú z e u m o k közi. 14. p. 85—93.

1981: Ü b e r d a s V o n k o m m e n d e r A r t e n d e r G a t t u n g R h y a c o p h i l a ( T r i c h o p t e r a ) in U n g a r n . — Fol. Ent. H u n g . X L I I . 1. p. 193—196.

U L M E R , G. 1901: B e i t r a g e zur M e t a m o r p h o s e d e r d e u t s c h e n T r i c h o p t e r e . — Alig.

Zeitschr. E n t . 6. p. 8.

W A L L E N G R E N , H. 1891: S c a n d i n a v i e n s N e u r o p t e r a . II. N e u r o p t e r a . T r i c h o p t e r a . — Kongl. S v e n s k a v e t e n s k . A k a d . H a n d l . 24. p. 1—173.

W I L H E L M , G. T. 1811: U n t e r h a l t u n g e n aus d e r N a t u r g e s c h i c t e . — W i e n . p. 34—45.

.485

A H I S T O R I C A L S U R V E Y O F T H E S Y S T E M A T I Z A T I O N O F T R I C H O P T E R A A N D R E S E A R C H E S

F O R T R I C H O P T E R A IN H U N G A R Y BY OTTO KISS

In t h e history of t h e s y s t e m a t i z a t i o n of insects namely T r i c h o p t e r a there are n u m e r o u s very i m p o r t a n t w o r k s to be m e n t i o n e d . In his w o r k De Anima- libus Insectis (1638) U L Y S S I S A L D R O V A N D I r e f e r s to a u t h o r s previous to him, w h o h a d described T r i c h o p t e r a using d i f f e r e n t n a m e s f o r t h e m . The coloured pictures in R Ö S E L von R Ö S E N H O F F ' S book (1749) as well as in G. T. WILHELM'S book (1811) m a d e it already possible to d e t e r m i n e the d i f f e r e n t species. T h e t e r m T r i c h o p t e r a w a s f i r s t used by K I R B Y in 1813.

The t w o suborders I n e q u i p a l p i a a n d Aequipalpia K. w e r e distinguished by KOLENATI (1848). A n o u t s t a n d i n g caddis-fly r e s e a r c h e r in the 19th c. was MAC LACHLAN. T h e Czech K L A P A L E K d e t e r m i n e d t w o types of larvae:

the c a m p o d e i f o r m a n d e r u c i f o r m ones. T h a t principle w a s a guiding t h r e a d for MARTYNOV w h e n f o r m i n g t h e two s u b o r d e r s of A n n u l i p a l p i a a n d Integripal- pia. T h e p r o m i n e n t r e s e a r c h e s of the last f e w decades L. B O T O S A N E A N U and H. MALICZKY listed 895 E u r o p e a n species belonging to 19 families a n d 110 genera.

T h e pioneers of t h e researches f o r Trichoptera in H u n g a r y w e r e FRI- VALDSZKI, MOCSARY, P O N G R Á C Z . Since 1935 J . SÁTORI has c a r r i e d out intensive research w o r k in t h e Bükk, M á t r a , Bakony, Mecsek and the Nyírség.

In his latest papers h e described t h e ecological characteristics of t h e typical habitats of Trichoptera. In t h e 1960-s J . OLÁH m a i n l y carried out faunistic research w o r k in the Z e m p l é n Mt. a n d B ü k k Mt. a n d studied t h e life of larvae in accordance w i t h the mosaic p a t t e r n t h e o r y . As a r e s u l t of his r e s e a r c h work lasting f o r several decades S. Ú J H E L Y I described n u m e r o u s species which w e r e n e w to the f a u n a of H u n g a r y . His p r i v a t e collection is u n d e r protection.

T h e area investigated b y t h e a u t h o r is t h e B ü k k a n d M á t r a Mts. w h e r e the characteristic springs a n d r e a c h e s of s t r e a m s w e r e s t u d i e d f r o m both q u a n t i t a - tive and qualitative view-points.