Dr. HOR TOBÁGYI TIBOR főiskolai tanszékvezető tanár:
N Y Á RI P H Y T O S E S T O N - ÉS T E R A T O L O G I A I V I Z S G Á L A T OK B A L A T O N B O G L Á R ON
(58 eredeti ábrával.)
Balatonbogiári n y á ri tart ózkodás om során elsősorban q u a n t i t a t i v vizsgálatok s zámára 10 e g y m ás u t án k övetkez ő napon, azonos id őp on t ok- ban és módszerrel, m a j d még 3 al kal ommal g y ű j t é s e k et vég ezt em.
A v í zmi nt ák zömét délidőben, a v as út ál l om ás n y u g a t i b e j ár a t á val eg y - magasságban, a p a r t t ól mi nt egy 150—200 m távo lságban vettem. Mi n d e n alkalommal hálós p l a n k t o n t és m e r í t e tt vizet is hoztam. Három ízben mél yen bent, a h a j ó j á r a t ok vo naláb an g y űj t ö t t e m, egyszer pedig a B a l a - tonboglár és Szabad ságt elep között húzódó H a t á r á r ok t or kol atának a nö- vény vil ágát vizsgáltam meg. Az anyag ok felét mi n de n esetben a helyszí- n en azonnal f o r m a i i n n a l rögzítettem. A m i n t a vé t el ek adat ai az al áb b i a k:
Dátum Vízhőfok A levegő hőfoka Időjárási viszonyok
1958. VII. 15. + 29 C + 29 C De rül t, szélcsend, sima víz
16. + 29,5 C + 32 C De rül t, e n y h e szellő, fodrozódó víz 17. + 26 C + 24 C F á k at de ré kb at ö r ő vihar, n a g y
h ul l ámzás
18. + 22.5 C + 24 C De rül t, középerős hullámzás 19. + 23,5 C + 23 C Der ül t, szélcsend, kis fodrozódás 20. + 24 C + 25 C Der ül t, szélcsend, sima víz
21. + 24 C + 24 C Félig borult, középerős h u l l á m z ás 22. + 25 C + 27 C H a j ó ú t. Szórt n ap f é n y, gy en g e
hullámzás
22. + 25 C + 27 C Szórt n a pf é n y, gyeng e h u l l ám z ás 23. + 21 C + 19,5 C Borul t, erős hullámzás. Előző e s t é-
től de. 10 óráig eső, zivatar 24. + 21 C + 20,5 C Félig borult, e n y h e fodrozódás 27. + 26 C + 24 C Ha t á r á r ok. A p H 8,8
1958. VIII. 9. + 22 C + 27 C H a j ó ú t. Derül t, szélcsend, sima víz 9. + 24 C + 27 C Derült, szélcsend, sima v ízt ük ör 13. + 26 C + 29 C H a j ó ú t. Derült, szélcsend, sima víz 18. + 26 C + 29 C Derül t, szélcsend, sima vízfelület A Balato n p H - j a 8,3—8,5 között ingadozott. A qua nt i t a t i v vi zsgála-
507-
t o k során számos f e l j e g yz é s re é r de mes q ua l i t a t i v megf ig yel é st t e h e t t e m , s dolgoz atomba n ezeket a d o m közre. T a n u l m á n y om két n a g y o b b részből: e g y e n u me r a t i o s és egy t e ra to logi ák at t á r g ya l ó fejezetből, áll.
I.
C Y A N O P H Y T A
1. Anabaena planctonica B r u n n t h . — A t r i c ho mák egyenesek , v a g y kissé h a j l o t t a k . A s e j t e k á t m é r ő je á l t a l á b an 10—10,5 ß. A h e t e r o - c y st ák á t m é r ő je 11—11,3 ß. A sp ór ák gömbök, á t m é r ő j ük 10 (i. A t r i c h o- m á b an a h e t e r o c y s t ák m e gh a t á r o z o tt tá vo ls á gra állanak egymástól, s n i n - csenek k öz v et l en szomszédságban a k i t a r tó sejtekkel. A vege ta tív s e j t e k t e l ve gáz vac uolumokkal, sőt a s p ó r á b an is l á t t am gáz üre geke t. Ez a bo g- lá ri nyíltvízi alak G. M. S m i t h wisconsini algájával azonos (cf. G e i t - le r, p. 881). — Fig. 1.
Több o l y a n f on a la t l á t t a m, a m e l y e k b e n a sejtek kisebbek voltak, m i n t a f e n t i adatok. A ve getatív, gázvacuolumos s e j t e k á t m é r ő je 5,6—6 ß, a h e t e r o c y s t á k é cca 6 f7-, a s p ó r á k é ugyan csa k 6 ß. E gy é b k é nt m i n d e n b e n me ge gy e z n e k az A. planctonicával. Űj f o r ma ?
2. Aphanizomenon flos-aquae var . Klebahnii E l é n k. — A t r i c h o - m ák k ö t e g ben lá thatók, a f o n a l a k szélessége 3 ß. A t r ic h om a vé g ek szín- te lene k. A s e j t e k á l t a l á ban gáz vac uolumosak. VIII. 9-én homogen s e j tű f o n a l a ka t l á t t a m. — Ba la tonb oglá r ról m ár közöltem, de jú l iu s ban c s up án most t a l á l t am meg.
3. Lyngbya perelegans L e m m. — A tr ic homák egye ne se k v a g y e n y h én g ö r bü l t e k, h ü v e l y ük színtelen, szélességük 2,5 ß. A se j t ek h o m o - ge n p l a s m á j ú a k, zöldeskékek, hosszuk 6—7,5 ß; a h a r á n t f a l a k n ál e g y - e g y na gy c ya n o ph y c i ns z e mc s e látható. A vé gsejt legömbölyödött. E g y e -
d ül él. — Fig. 2.
G e i 11 e r szerint a Csendes Óceánból, Kelet-Ázsiából, B r i t - K o l u m - biából és A f r i k a egyenlítői t á j a i r ól i s me r t csupán. A bala tonbogiá ri p é l- d á ny ok kissé szélesebbek (nem 1,5—2 í'-osak), s mindig e gye dül élnek, míg az i r o da lm i a datok sz e r int t e l e pe k be n , egymással összeszövődve f o r - d ul n ak elő. A Balaton szinte állandó vízmozgása g á t o l h a t ja meg a t e le - pekbeli e l őf or d ul ás á t.
Na gyon hasonlít hozzá a Lyngbya bipunctata L e m m. Enne k a f o n a - lai azonban ,, . . . regelmessig, aber se hr lose s ch r a ubi g g e w u n d e n "
{H.—P., p. 246). Szoros r o ko n sá g uk a z on ba n n e m lehet kétséges.
Bal at onbog lár és S z a ba d sá g - t e lep között a Ba lat onba ömlő Határ- árok t o r k o l a t á b an ta l ál t a m.
E U G L E N O P H Y T A
4. Euglena intermedia ( K l e b s ) S c h m i t z — Ugya n cs a k a H a - t á r á r ok t o r k o l a t á b an és a nyílt vízb en t a l á l t am a Boglárról eddig n e m i s m e r t ostorost. A m e g n y ú lt orsóalakú s e j t e k mé r e te 85—115X8,5—14 ß;
t o m pa h e g y b e n végződnek. A f la ge l lu m a testhossznál jóval r övidebb.
S t i g m a nagy. É lé nk en metabolisál, ebben az e s e t be n a se jt v é g én ül.
A chloroplastisok n a gy ok . A p a r a my l o n s z e m e k k é t f é le a la kúa k. A n a - g yo b ba k l e k e r e k í te tt s a r kú botok, ezek száma 2—10 között ingadozik . A kisebbe k g ö m b a l a k ú ak vagy me g n y ú l t a k, s a n a gy ob ba k ho z ha son ló a l a k ú a k. A k ét fé le a la kú p a r a my l o n t e s t e k egyes p é l d á n y o k b an vegyese n, m á s o k b an me g i n k á bb a na g yo b b m é r e t ű e k, v a g y a kicsik f o r d u l n a k elő.
— Fig. 3—4.
5. Phacus acuminatus var. javana (P o c h m.) H.—P. — S e j t m é r et 31,5X26,5 ß. A pellicula hosszában csíkolt, a hossza nt i b a r á z da a se jt k öz e pe t á j á ig ér. F la g e ll u m testhosszúságú. Eg y p a r a my l o n k o r o n g j a a k ö z é p t á j on he l ye z ke d i k el. Ebbe n t ér el a leírásoktól, m e r t a z okb an két p a r a my l o n s z e m r ől ol v a s ha tu n k . — H a tá r á r ok. — Fig. 5.
6. Phacus hamatus P o c h m. — A sejttest to j á sa la k ú, a me ly f e r d én álló t ü s k é b en végződik. Az egész m é r e te 48—56X31—34 ß. A t ü ske hossza 8,5—14 ß, kissé hullá mos lehet. A pellicul a hosszában csíkolt.
A se jt telve ko r on g a la kú chloroplastisokkal, m e l l e t t ük na gy s z á m b an n a g y o b b ovális p a r a m y l o n s z e m e k láthatók, k ü l ö n ö s en a sejt szélétől kissé be lj ebb . A se jt köz e péb en két jóval nag yobb p a r a m y l o n v an, a me ly a z onb an c supán old aln éz et ben t ű n ik ki ha t á r o z ot t a n. A két n a g y p a r a - m y l o n közül a n a gy obb i k b e m é l y e dt per em ű, a r á n y l ag keske ny kor ong ; a kisebbi k lencseszerű, p e r e m e n e m mélyed be, ellenkezően összeszűkül.
A s e j t m a g a tüs ke közelében ül. A f la ge llu m te sthosszúsá gú, a stigma a t e s t e le jén v a n és n ag y. A b a r á z da a sejt 2 / 3- á ig ta r t. Olda lné ze tb en a se jt kissé homorú. — Fig. 6—7.
7. Phacus orbicularis H ü b n. — S e j t m é r et 28,5—50,5X20—39 ^ . A f l a g e l l u m testhosszúságú, vagy azt meg is h a l a d j a . A chloroplastisok korongo k és zsúfolva megtöltik a l um e n t . St i gm a a test elején látható, s n a gy . A há ti ba r á zda a végtüské ig látszik. A s e j t közepében 12—25 ß á t m é r ő j ű, ko r ong a la kú p a r a my l o n , m ellet te egy ki se bb: 4—7,5 á t m é- r ő j ű p a r a m y l o n is lá t ha tó. A s e j t hosszában jól l á t h a t óan csíkolt.
H a t á r á r o k. — Fig. 8—10.
P o c h m a n n és H u b e r —P e s t a l o z z i sz erint a Phacus orbi- cularis m é r e te 50—100X30—60 V. A hozzá legközelebbi rokon Phacus circulatus P o c h m. ( = Ph. orbicular is var. Z m u d a e Namyslowski , 1921) m é r e te 2 8 X 2 1 V*. A H a t á r á r ok algái mé r e t b en összekapcsolják a két
„ f a j t ". Tlyen mé r e t be li közti al ak oka t m ár 1943-ban me g f i gy e l t e m a b a - latonboglári nyíltvízben, m e r t a Phacus orbicularisok m é r e t ét 38—68,7 X 27,3—47,4 ^ - o s n a k t a l á l t am (1. c. p. 90). E z e k ut án elesik P o c h m a n n é rv el ése: ,,In n ä c h st er N a c h b a r s c h a f t von Ph. o r bi cu la r i s stehend, jedoch b e d e u t e n d kle ine r u n d v o l l k o m me n e r g e r u n d e t . " (1. c. p. 177). A „Zel- len b e ina h e völlig k r e i s r u n d " (H.—P. p. 209) jellem zés sem lényeges, m e r t például a m ell éke lt l egna gyob b mé r e t ű alak é p p en a l e g i nk á bb k ör- a la k ú. Éppígy a r e la t í ve r övidn ek jellemz et t t ü s ke se m lehet f a j i e l kü- lönítő bélyeg a Ph. circulatusnál, m e r t már a me l l é ke lt 3 á b ra is m á st m u t a t : 3—10 ß között ingadozik a tüskehossz. T e h át teljes átmenet figyelhető meg a Ph. circulatus és a P h. orbicularis között mind a méretekben, mind az alakban. A belső f e lé pítés között sincs
509-
s e m m i l én y eg es ebb eltérés. Ezért a két „faj" összevonandó a régibb, I i ü b ne r-től 1886-ból származ ó Phacus orbicularis n éven.
8. Phacus Soói H o r t o b . — A balat onbogiári j úl i us 21-i nyíltvízi g y ű j t é s b en t a l á l t am meg ezt a h ortob ágyi h al as ta vak ból l eí rt ostorost.
A t est csaknem k ö r a l a k ú el ölnézetben. A f e r d én álló, s t o m p a h e g vű tüske az egyik oldal e g y e n e s foly t atá sa, míg a má s ik oldalhoz vi szon yítva ho- rogszerű. Ol d al n éz et b en a s ejt megleh ető sen vastag, ami a m a g a s p ara- m y l o n k ö v et k ez mé n y e. A pellicula hosszában csíkolt, s a sávok igen erő- t e l j es ek és s z o k a t l a n ul szélesek. A háti ki emel k edés egészen a tüskéig t a r t . Flagellum tes thosszúságú. St igmát n e m l át tam. A s e j t b e n sok k o ro n g al akú chloroplastis v an . Egyetl en p a r a m y l o n j a c s a k n e m kitölti a s ej t ü r e g et és a k öz épen hel y ez k edik el; á t m é r ő je 24 ß, magas s ága 12 n é gy részből áll, az egyes részek fokozatosan kisebbek, a legfelső tető- rész á t m ér ő je 16,5 V*. A p a r a m y l o n süvegszerű, belseje ü r es és itt talál- h a tó az ovális és n a g y s e j tm ag . A sejt m é r e te 36,5X29,2 ß; vastagsága 17,5 V. — Fig. 11—14.
A Phacus Soói H o r t o b . eddi g csupán szikes h a l a s t a v a k ból k erü lt elő: a Ho rt o b ág y ról és a szegedi Fehértóból. É p p en ezért f e l t ű n ő a bala- t o n i fellépése. A b al at oni p é l d á ny mérete t e l j e s e n azonos a fehértóival. A h á r om m e g f i g y e l és al apj án a s e j t m é r et az alábbi h a t á r ok között inga- dozik: 29,5—36,5X22,5—29,5 ß, a vastagság 1 5 - 2 0 /«. A bal a t on i p ara - m y l o n j a a l e g n ag y o b b; a p a r a m y l o n á t m é r ő je eg yébk ént 14—24 ß.
9. Trachelomonas zorensis D e f 1. — A lorica v ö r ös ba rn a -s ö t ét- b a r n a , f i n o man ponto zot t v agy d u r v á b b an szemcsézett. A p ó rus körül a díszek erő t el j es eb b ek, c s a k n e m kis bo tok lehetnek, viszont ezek a kiemelked és ek h i á n y o z h a t n ak is itt. S e j t m é r et 19,5—22X17,5—19 f*>.
A p l as má b an k ét v a g y h á r om n a g y chloroplastis van, m i n d e g y i k közepe- t á j án egy-egy d i p l o p yre noi d a talál hat ó. A sti gma a s ej t e l e j én foglal helyet, m eg l e h et ő s en nagy és jól látható. Ol ykor a tes t alsó felében a l a k u l ki. Ostor a t esthossznál jó v al hosszabb. — Fig. 15—16.
Hat áráro k. Bal at o nbo g l á rr ól a júliusi sestonból m ár előkerül t, más h ó n a p b an eddig n e m láttam. H u b e r —P e s t a l o z z i s zeri nt csupán k ét chloroplastisa v a n . A Határárokban több esetben 3 színtestű példá- nyokat figyelhettem meg.
P Y R R O P H Y T A
10. Ceratium hirundinella (O. F. M.) S c h r a n k — H á r om érde- k e s a b n o rmi t á st t a l á l t am j úl i us fo l y a má n. Az elsőn (17. ábra) az apicalis s za rv rövidebb s a vége m i n t ha elágazódnék. A nö vé ny m é r e te 1 4 3 X 6 4 ^ . A második re nd el l ene sség en (19. ábra) az apicalis és a postaequatorialis s za rv normális k ial ak ul ású, míg az antapicalis szarv emlő szerű. A sejt m é r e te 154X67 ß. A h a r m a di k a b nor mi t á s on az apicalis s zarv nyomott és f e r d én áll. A s e j t m ére te 9 0 X 5 9 ß (18. ábra). Mind a h á r om alga igen é l é n k en mozgott. A negyedik n y ú l v á ny cs u p án ezen a h a r m a d i k alakon j e l e nt meg. J ú l i u s —a u g u s z t us f ol y am án t ö bb h á ro m s za rv ú c yst á j át is l á t t a m.
11. Chroomonas Pochmanni H.—P. — A sejt szélesen ovális, első
r észe kissé f e r d én le metsz et t és bemélyedt, m é r e te 2 5 X 20 ß. K ét chlo- r oplast is a oldalt helye zkedik el, közvetlen me l l e tt e sok k emén yít ősz em f ig ye lhe tő meg. A s e j t ma g a test há t s ó részén l át ha tó. A f la ge llu m csak- n e m testhosszúságú. — Jóval nagyobb H u b e r —P e s t a l o z z i adatai- nál: n e m 13X8—10 0- os, új f o r m a felállítását a zonba n jelenleg n e m t a r - t o m indokoltnak . — Fig. 20.
C H L O R O P H Y T A CHLO ROPHYC EA E
12. Carteria cordiformis ( C a r t e r ) D i l l . — A sejt m é r e te 18 X13 , 5 0 . Felső része kissé be mé lyed. Négy ostora testhosszúsá gú. A stigma a test felső részén található. F e lt űn ően n a g y p v r e n o i d á ja van.
— H a t á r á r o k. — Fig. 21.
13. Coelastrum cambricura va r. intermedium (B o h 1 i n) G. S.
W e s t — Balatonboglár ról az a ugusztus i g y ű j t é s e k b ől m ár ismert, de 1958. augusztus 18-án olyan nagyméretű sejtű telepek kerültek elő, ami- lyenekről sem a Balatonból, sem az irodalomból nem tudunk. Egyik t a n u l m á n y o m b an m ár 1947-ben azt ír t am, hogy az októberi boglári n yí l t- vízi g y ű j t é s b en f e l t ű n ő en n a g y s e j tű pé ldányt ta lá lt a m, a sej te k á t m é- r ő je 17,5 ß volt (p. 18). A most megf igyel t s e j te k köz vet lenül a szaporo- dás előtti st á di u m b an voltak, á t m é r ő j ük 21—23 ß-t is elért. Az irodalom a C. cambricum és a l a kj a i se j t j e i nél le gfe lje b b 12 ß á tmé r őr ől szól ( Br u n n t h a l e r , 1915, p. 196; Korschikov, 1953, p. 350).
14. Dimorphococcus lunatus A. Br. — A s e j t m é r et 8,2—9,5X4—
4,5 ß; vese- va gy ovális ala kúa k. A telep 16 s e jt ű. Balatonboglárról a júliusi kikötői sestonból í r t am le kérdője lezve 1943-ban (p. 116).
U g y a n í gy közöltem 1950-ben az augusztusi nyíltvízből (p. 256). 1958.
j úl ius 15-én a nyíltvízi sestonban hat ár oz ot tan f e l i s me r t e m . A s e j t m é r e- t e k nagyobbak , mi n t azt első közlésemkor e m lí t et t e m. — Fig. 23.
15. Hof mania Laut erborni ( S c h m i d i e ) W i l l e •— 1942. a ug us z- tusi nyíltvízi sestonból m ár közöltem. Most ismét az augusztusi n yíl tvíz- ben a k a d t a m rá. Au gus z tu s 8-án és 20-án is me gt al ál ta m, szaporodó álla- potba n ugyanc sak előfordult. A mostani m é r e t ek némileg ki se bbe k : 6—7X4,2—4,8 ß. Régebbi a d a t a i mm a l együtt (1947, p. 17) így ala kul a s e j t e k nagysága: 6—9X4,2—7,5 ß. A színtelen n y á l k a b u r ok á t m é r ő je 59 ß. — K o r s c h i k o v szerint (1953, p. 356) a Crucigeniák között a helye. — Fig. 24.
16. Hyaloraphidium obtusom II o r t o b. n. sp. — J ú l i us 27-én a H a - t á r á r ok torkolati ré szén g y ű j t ö t t em ezt a színtelen, to mp av é g ű algát. A s e j t e k 59—78X3—3,5 ß nagyok, mindig erősen íveltek. Az íveltség e lé r he ti a félkört. A pl a s m á b an sok a vacuolum. E g y e n k é nt él. — Fig. 22.
Legközelebb a Hyaloraphidium arcuatum K o r s c h i k. algához áll.
Tőle szélesen leke rekít ett, t ompa csúcsaival különbözik.
17. Kirchneriella intermedia K o r s c h i k. — A se jt e k színtelen n y á l k a b u r o k k al k ör ül v e tt t e l e p e kb e n va n na k . A se j te k csaknem t el j es kor sz er űen görbülte k, a kör á t m é r ő je 11—13 ß. A se jt ek szélessége 5—7 ß. Minde gyikben egy- egy jól f e j l e t t pyr enoid a látható. — Fig. 25.
511-
18. Nephrocytium Agardhianum N a e g. —A coenobium n é g y s e j t ű? a s e j t e k m e g n y ú lt ovális a l a k ú ak va gy ba b a a l a kú a k, m é r e t ük 22—24,5 X 13—14 ß. A m e m b r a n a f e l t ű n ő en va sta g és rétegezett, színtelen. A s e j - t e k a szétfolyó l á gy n y á l k á b an egymástól elválasztva t a l á l ha t ó k. M i n d- e g y i k se jt ben a ut o s p ó r ák v a n n a k . Py r e n o i d o k a t n e m l á t t a m. — Fig.
26—27.
Igen r it ka sz e r ve z e tne k látszik, csupán egy alka lommal k e r ü lt a sze- m e m elé. 1958. j ú l i us 17-én a vi h a r t ól igen erősen hu l lá m z ó balatoni nyíltvízi g y ű j t é s b en volt.
19. Oocystis solitaria f. major W i l l e •— A s e j t m é r et 46, 5 X31 ß.
A polusokon t o m p a dudor látszik. A s e j t f a l színtelen. Chloroplasti s sok korong. — Fig. 28.
20. Oocystis solitaria v a r . elongata P r i n t z — A k é t s e j t ű t e l e p m é r e te 4 3X3 6 ß. A sejte k b e n n e 34—36X16—18 ß m é r e t ű e k. Á végeik jól lá th at óan m e g v a s t a g o d t a k . — Fig. 29.
21. Scenedesmus armatus v a r . bogláriensis H o r t o b . — Ba l a t o n - bo gl ár r ól í r t am vo l t le ezt a v a r ie ta s t , s VI I—VII I—IX. hó n a p ok k i v é t e- l é v el m inde n h ó n a p b an m e g t a l á l t am a nyíltví zben (1950, p. 254). Most a júliusi H a t á r á r ok torkolati g y ű j t é s é b ől k e r ü lt elő, de a ny íl t ví zb en most s e m észleltem. A coenobiumok n é g y- vagy nyol cse jtűe k, a s e j t e k m é r e te 10—11X3—4 ß. A szélső t ü s k ék hossza 8—10 ß. Azért szólok mo st ism é- t e l t e n erről a zöldalgáról, m e r t eddig nyolcsejtű telepeiről nem tudtunkr s a sejtek végein levő rövid tüskék szokatlanul fejlettek és a bordák meg- hosszabbításában láthatók. — Fig. 30.
22. Scenedesmus armatus va r . bogláriensis f. bicaudatus H o r t o b . Szintén a H a t á r á r o k b ól k e r ü lt elő. S e j t m é r et 11,2—11,6X3—3,5 ß.
A n é g ys e j t ű c o e n o b i u m két v é g t ü s k é je szoka tla nu l a szélső se j te k oldal- f a l a i felé gör bü l. A bor dák it t is rövid t ü s k é be f u t n a k ki. Átmeneti alak a v a r . Chodati G. M. S m i t h felé, mivel a szélső t ü s k ék erősen a s e j t f e lé ha jo lna k , viszont az e r ő t e l j es bor dá zottság a va r . bogláriensis H o r - t o b. alakhoz csatolja. Ettől viszont é p p en a szélső t ü s k ék n a g y m é r v ű h a j l o t t s á g á v al t ér el. Eddig a Ba latonból m á j u s — j ú n i us hón ap okból vo l t i s m e r t . — Fig. 31.
23. Scenedesmus decorus H o r t o b . — A buzsáki ha l as ta va kb ól k e r ü lt elő ez a díszes m e m b r a n a jú új S c e n e de s mu s először (Hortobágyi, in. litt.). Most a H a t á r á r ok tor k ol a t i ré szé ben is m e g t a l á l t a m. S e j t m é r et 12—14X3,3—3,7 ß. A szélső s e j t e k tü skéi 6—8,5 ß hosszúak. A s e j t v é g e- k e n kis t ü s k ék l e h e t ne k . A s e j t f a l színtelen, n a g yo b b ki e me l ke dé sek sorai f e d i k . Gyakori, ho gy a k ie m e l ke d és ek egyes h e l y e k e n e rőte ljesebbe k, sőt, t öb bé - ke v é s b é össze is f o l y h a t n a k , s á lb or dát a lk ot ha tn a k .
A 33. á b r án levő alak abnormis a l a k ul á s ú: az egyik oldalon a szélső hosszú t ü s k ék n e m a l a k ul t a k ki.
24. Scenedesmus intermedius C h o d. — A H a t á r á r o k b ól egy abnor- mis p é l d á n y át f i g y e l t e m me g . S e j t m é r et 8,2—8,6X3,8—4,2 ß. Az egyik szélső tüske hi á n y z ik. A B a l a t o n b a n e g y é b k é nt mi n d e n h ó n a p b an me g - található. —Fig. 35.
25. Scenedesmus arcuatus L e m m. — A Balaton boglári ny íl t ví z é-
ben aug u s zt us b an m ár me gt al ál t am, s most mégis meg eml ék ezem erről az au gusztu s 18-án, mél yen bent, a h a j ó j á r a t ok helyén g y ű j t ö tt p él d án y- ról, m e r t részben kiegészíti eddig ismert b alat oni mére t ad at ai t, s ra j z o t s em mel l éke lt em a n n a k i d ej én róla (1943, p. 106). Végül a nyo lcs ejtü coenobium s e j t j e i n ek h á r om sorbani elhelyezkedése m i a t t is é rd em es a fel jegyzésre. A s ej t e k m é r e te 8,4—9X4,5—5,3 — Fig. 34.
26. Scenedesmus columnatus H o r t o b. — Ezt a f a j t is, mi n t a S. decorust, a buzsáki h a l a s t a v a k b a n l á t t am először (Hortobágyi, in.
litt.). Balatonbogl áron a júliusi nyíltvízből k e r ü lt elő. A coenobiumok nég y se j tű ek, a sej tek m é r e te 10—11,2X3,4—4 ß. A szélső s e j t e k sarkain egy-egy rövid oszlopból eredő 8—9 & hosszú t ü ske ül. A s e j tvé g ek bolto- zottak, 1—2 rövid tü s két vis el het nek. A m e m b r a n án n a g y ob b k i em el k e- dések hosszanti sorai díszlenek. A chloroplastis a s e j t ü r e g et kitölti, s be n ne egy-egy igen jól f e j l e t t pyrenoi da van . — Fig. 32.
C O N J U G A T O P H Y C E AE
27. Closterium acerosum var. elongatum B r éb. — A s e j t f a l szín- telen és sima. A s ej t kissé ha j l o t t , végei lemetszettek, és kissé me g v as t a - godottak. A py renoi dok száma s e j t f a l a n k é nt 8, kicsik és n i n c s en e k t el j e - sen egy sorban. A v ég v acu o lu mo k b an sok gipszkristály van. S e j t m é r et
780 X50 A sej t vég 8 /' széles. — Fig. 38—39.
Mivel a s e j t f a l a t si mán ak lát tam, így a var. angolense W. et W. -re hasonlít, azonban a sejtvégek levágottak és vastagabb is, ezért mégis inkább a var. elongatum ala kk örébe tartozik. — Hat árárok.
28. Closterium acutum var. variable ( L e m m . ) K r i e g e r — Bala- tonboglárról közöltem, de n e m júliusi anyagból. Mérete is nagy obb : 126 X4 Mér ete a n yíl tv ízben t eh át így al akul : 80,5—126X3—4,3 P>.
29. Closterium balatonicum H o r t o b . n. sp. — A s e j t ceruza- alakú, 770 X3 6 ß-os, a végek f e lé fokozatosan elkeskenyedik, de m i n t e gy 7ß széles levágott csúcsban végződik, ahol a m e m b r a n a k i s sé m e g is vas- tagodik. A s e j t f a l színtelen és sima. A chloroplastis 6 lamellás. A p yr eno i - dok száma s e j t f e l en k é nt 14—16. A vég v acuo lumok ban sok m e gn y últ gipszkristály mozog. A plasma — különösen a vacuolumok közelében — a sejtfal mentén élénk rotáló mozgásban van. A plasmamozgás iránya hirtelen megváltozhat, majd újra visszaállhat. — Fig. 40—41.
A Closterium acerosum v ar. angolense W. et W. algához áll közel.
Ceru zaal ak j áva l, levágott sejtvégeivel, 6 lamellás chloroplastisával és élénken áraml ó p l as m á j á v al eltér tőle. — Balatonboglár, nyíltvíz.
30. Closterium idiosporum W. et W. — A sejt kissé h a j l o t t , sima és színtelen fal ú, m é r e te 273X11,5 ß. A pyren oi do k száma s e j t f e l e n k é nt 6—6. Gipszkristály egy és nagy. A chloroplastis 4 lamellás. •—- Fig. 42.
Kissé eltér K r i e g e r leírásától, m e r t a pyrenoido k száma n em 3—5, h a n e m 6, s a végvacuolum h at ár oz o tt an elkülönül, b e n n e egy n ag y kristály található.
31. Closterium moniliferum (B o r y) E h r. — A szí nt elen és sima m e m b r a n á j ú sejt m é r e te 2 40X45 (*>. A chloroplastis 10 l am e l l áj ú, s e j t -
36* 5 1 3
f e l e n k é nt 4—5 p y re no i dá v al. A gipszkristályok száma 8—10. — H a t á r- árok. — Fig. 43.
32. Closterium strigosum va r. elegáns (G. S. W e s t ) K r i e g e r
— A s e j t kevéssé h a j l i k, színtelen és sima, m é r e te 145X14 ß, a hasi oldal közepén kissé kiöblösödik, végeik legömbölyödöttek. A chloroplas- tis 6 lamellás, s e j t f e l e n k é nt 2—2 n a g y pyren o id a látszik. A vég vacu ol u- m o k b a n egy k r i s t á ly táncol. — H at ár á ro k. — Fig. 44.
A Closterium strigosum B r é b. algától e l t é r: kissé kihasasodik, a p y r en o i d ák száma kevesebb, eg y e t l en gi pszk ri st ál ya van és zömökebb.
A var. elegans-tó\ k e v e s e b b py r enoi dáv al különbözik.
33. Cosmarium Meneghinii B r é b. — S e j t m é r et 19,5—21X14,5 16 ß. Az i st hmus 3—3,6 ß széles. Bal ato nbogl áron eddig csupán m á rc i u s- ban l á t t am üres v ázát. — Hat á rá ro k. — Fig. 36.
34. Cosmarium subcrenatum H a n t z s c h . •— A sejt n ag y k i emel - kedések szabályos soraival díszített, mér ete 29—31X22,5—24 ß. Az i s t h mu s 6—7 ß széles. Balatonbogláron eddig c s u p án március és m á j us h ó n a p o k b an l át t am ü r es vázát. — Ha t ár ár o k. — Fig. 37.
M Y C O F H Y T A
A H a t á r á rok j ú l i us 27-i a ny a g át átvizsgálva, abb an gombaconidi u- mokat is találtam, a me l y eke t T. W i 11 é n i dézett dolgozata a l a p j án s ik erü lt iden tifi cal no m. Két féle g o m b a volt a g yű j t é s b e n.
35. Tetracladium Marchalianum D e W i l d . — A conidiumok szín- telenek t e t r a e d r i k u s a n elágaznak. Az oldalkarok és a t art ókar t o m p a - csúcsúak, hosszuk 28—40 ß, e r ed és ü kn él 2—4 ß szélesek. A karok elága- zásában csupa jól f e j l e t t g ömbszerű képletek találhatók. A k a r o k b an h a r á n t f a l ak is k i v e h et ők. — Fig. 45.
36. Tetracladium setigerum ( G r o v e ) I n g o l d — Az oldalkarok h eg y es ebb szögben á ll an ak, mi n t az előző f a j n ál és fokozatosan elvéko- ny odv a f i n om h e g y b e f u t n a k ki. A t a rt ó k ar is fokozatosan v é ko n y o dva kihegyesedik. A k a r o k eredésénél jól fej l et t t o m p a v é g ű centrális ágak a l a k u l n a k ki. A t a r tó k a r b a n és a centrális á g a kb an ha rá n t f a l ak láts za- nak. A conidiumok színtelenek. — Fig. 46.
Az ismertetett szervezetek előfordulási körülményei
S p e c i e s Július
Nyiltvíz Határárok Augusztus Nyiltvíz
4-
- f+
H-
Cyanophyta
1. Anabaena planctonica Brunnth.
2. Aphanizomenon flos-aquae var. Klebahnii Elénk.
3. Lyngbya perelegans Lemm.
Euglenophyta
4. Euglena intermedia (Klebs) Schmitz 5. Phacus acuminatus var. javana
(Pochm.) H.—P.
6. Phacus hamatus Pochm.
7. Phacus orbicularis Hiibn.
8. Phacus Soói Hortob.
9. Trachelomonas zorensis Defl.
Pyrrophyta
10. Ceratium hirundinella (O. F. M.) Schrank
11. Chroomonas Pochmanni H.—P.
4-
Chlorophyta, Chlorophyceae
12. Carteria cordiformis (Carter) Dill 13. Coalestrum cambricum var.
intermedium (Bohlin) G. S. West
14. Dimorphococcus lunatus A. Br. 4 - 15. Hofmania Lauterborni (Schmidle) Wille
16. Hyaloraphidium obtusum Hortob. n. sp.
17. Kirchneriella intermedia Korschik.
18. Nephrocytium Agardhianum Naeg. -j- 19. Oocystis solitaria var. major Wille -j- 20. Oocystis solitaria var. elongata Printz -j- 21. Scenedesmus armatus var.
bogláriensis Hortob.
22. Scenedesmus armatus var.
bogláriensis f. bicaudatus Hortob.
23. Scenedesmu s decorus Hortob.
24. Scenedesmus intermedius Chod.
25. Scenedesmus arcuatus Lemm.
26. Scenedesmus columnatus Hortob. -f- Chlorophyta. Conjugatophyceae
27. Closterium acerosum var.
elongatum Bréb.
28. Closterium acutum var.
variabile (Lemm.) Krieger -f
29. Closterium balatonicum Hortob. n. sp. -f- 30. Closterium idiosporum W. et W. -j- 31. Closterium moniliferum (Bory) Ehr.
32. Closterium strigosum var. elegáns (G. S. West) Krieger
33. Cosmarium Meneghinii Bréb.
34. Cosmarium suberenatum Hantzsch.
Mycophyta
-f . 35. Tetracladium Marchalianum De Wild.
- f
33" 515
S p e c i e s Nyiltvíz J úli us Határárok AugusztusNyiltviz
4- . 36. Tetracladium setigerum
(Grove) Ingold +
A táblázatban a sorszám előtti pont azt jelenti, hogy Balatonboglárról eddig nem volt ismert. Ahol kereszt is van a pont mellett, az a szervezet a Balatonra is új.
összegezve:
Balatonboglárról most került elő először: 21 A Balatonból most került elő először: 15
A Phacus hamatus P o c h m. ezen a n é ven a Balatonból nem i s m ert , mégs em sorolom a Balaton ból eddig is m ere tl en szervezetekhez, m e r t S z a b a d o s M a r g i t : Ú j a bb ad a t o k a Bal at o n Volvocales és Fl ag el - lata veget at io ja i s mer et éhez. I. 1939-ben m e g j e l e n t dolgozatában (Ma- gyar Biol. Ku t . M ü n k. XI.) a „ P ha c us t r i q u e t e r (Ehrenb.) D u j . " n év en közölt szervezet a Phacus hamatus P o c h m. ostorossal azonos (p. 281, Tab. I. Fig. 38).
A t u d o m á n y ra új k ét speciesnek: a Hyaloraphidium obtusum H o r - t o b. és a Closterium balatonicum H o r t o b , l eírása is most j el ent meg.
Val ó j á b an még két, eddi g az i ro dalo mb an i s m er e t l en f a j n a k az első a d a- tai is e dolgozatban l á t n ak napvilágot, s m é g s em jelölöm n. speciesként a Scenedesmus decorus H o r t o b . és a Scenedesmus columnatus H o r - t o b . f aj o k a t , m e r t azokat először a buzsáki h al as t a v a k b a n észleltem, s k é zi ra t ban levő n a g y o b b t a n u l m á n y o m b an szólok róluk részletesebben, t e k i n t e t t e l r e n d s z e r t ani vo natk ozásaik ra is.
II.
Pediastrum abnormitások
1958. évi n y ári g y ű j t é s e im s or án fokozott érdeklődéssel vizsgáltam a balatoni P e d i a s t r u m o k rendel len es coenobiumait. Már első b al ato ni k ö zl emén y emb en Fonyódról hí rt a d t a m júliusi gy ű j t é s ből 3 Pediastrumi simplex M e y e n és 1 P. Boryanum (T u r p.) M e n e g h . a b n o r m i t á s- ról (1942:70—71, Fig. 3, 5, 7). Balatonboglárról először 1943-ban közöl- tem eltérő alaku lású t el ep eket . Ott a P. simplex nyíltvízi péld án yai közül j ú l i us b an kb. m i n d e n 5., a kikötőiek közül ped ig m i n d en 3—4. v a l a - mil yen a bn o rmi t ást t ü n t e t e tt fel. Ug y a n e k k o r a P. Boryanumnak cs up án 8 (sestonból 7, h y g r o p s a m m o n ból 1), a P. duplex M e y e n f a j n a k meg 4 ab n o rmi s coen ob i umát lát tam (1. c. p. 97—99, Fig. 88—91; 92; 93;
Mikrophot. 20.) — 1945-ben Bal at onboglárról 4 P. simplex, 1 P. duplex és 8 P. Boryanum és 1 P. tetras ( E h r . ) R a l f s ab n or mi t ást közöltem (1. c. p. 10—13, Fig. 1—4). — 1947-ben m e g j e l e n t dolgozatomban több P. Boryanum, 2 P. simplex és 1 P. duplex rendel lenességet említek (1. c. p. 42—44, Fig. 46—53, 55—56). — Legutóbb 1956-ban m e gj e l e nt dol - gozat omban fogl a l t am össze a Bal at onboglárról megfi gyelt P e d i a s t r um rendellenességeket. K i m u t a t om , ho gy addig a P . s impiexnek sok,
a P. duplexnek 6, a P. Boryanumnak 31 s a P. tetrasnak 2 abn o rm i t ás át i s m e r j ük (1. c. p. 205) a Balatonból.
Nem t a l á l u nk a hazai i ro dal o mba n olyan vizsgálati e re d mé ny e k et, mel y e k az abnormi tások napi ingadozásaival foglalkoznának. Ezért és az eddigi e r e d m é n y e k k el való összehasonlítás céljából v e t t em s z e mü g yre 10 e g y m á s u t án következő n ap on a balatonbog iári nyíltvíz n ö v é ny eg yü t- t esei nek Pe d i as t ru m ai t , s azok eltérő alakulásait. 1958 jú l iu s ában P. bira- diatum M e y e n f a j t nem l át t a m; a P. tetras is r end k í vül r i t k a volt.
Au gus ztus f o l y a m án két ízben g y ű j t ö t t em Balatonbogláron. Mi ndkét es e t ben t ek i n t e t t el voltam a P e d i a s t r u m o k r a is. Itt is csupán a P. simp- lex, P. duplex és a P. Boryanum k e r ü lt g y a k r a b b a n elő. A P. tetrast igen elvétve p i l l a nt h a t t a m meg, míg a P. biradiatum nem volt megfi gyelhető. A H a t á r á r o k b an Pe d i as t ru mok n e m éltek.
J úl i u s—a ug u sz tus h ó n a p o k b an a h á r om gy ak ori bb f a j n o r má l is és a b n or m i s telepeik között az a r á ny a következő volt:
Pediastrum simplex P edias tr um duplex Pediastrum Boryanum
Gyűjtési idő Norm. Abnorm. Norm. Abnorm. Norm. Abnorm.
c o e n o b l u m o k % - a r á n ya
15. 66 34 72 28 100
16. 64 36 90 10
17. 70 30 100 75 25
18. 73 27 100 86 14
19. 63 37 92 8 69 31
20. 78 22 67 33
21. 65 35 80 20 80 20
22. Hajóút 66 34 100 50 50
22. 60 40 86 14 100
23. 77 23 80 20
24. 74 26 87 13 100
9. Hajóút 64 36 80 20 60 40
9. 80 20 50 50 71 29
18. Hajóút 76 24 67 33
18. 75 25 64 36
A megvizsgált időszakban a Pediastrum simplex telepei nek 20—40 százaléka, a P. duplex coenobiu mainak 8—50 százaléka, a P. Boryanum egy edeinek 14—50 százaléka volt ren del l ene s kialakulású. Statiszti kai - lag reális k épet azonban csupán a P. simplex tár elénk, mivel a másik két f a j egyedeinek a száma kevés, így egy-két f a j is lényegesen b e fo l y á- solja a százalékos adatokat. A h á r om P e d i a s t r u m species egymáshoz viszonyított százalékos ar án ya ezt világosan tükrözi:
Gyűjtési idő P. simplex P. duple x P. Bor yanum
VII. 15. 60 38 2
„ 16. 60 39 1
„ 17. 65 12 23
„ 18. 74 6 20
„ 19. 70 18 12
„ 20. 88 11 1
„ 21. 76 18 6
„ 22. Hajóút 80 14 6
517-
Gyűjtési idő P. simplex P. duple x P. Bory anum
„ 22. 69 24 7
„ 23. 74 25 1
„ 24. 70 25 5
VIII. 9. Hajóút 70 23 7
„ 9. 67 25 8
„ 18. Hajóút 68 31 1
„ 18. 53 46 1
A fent i t áb l áz at b ól ha t á r ozot t an látható, h ogy 1958-ban a P. simplex a leggyakoribb P e d i a s t r um . Lényegesen k isebb egyeddel vesz részt a nyíltvíz n ö v é n y e g y ü t t e s é b en a P. duplex, legkevesebb a P. Boryanum.
1942—1943. évi g y ű j t é s e im so r án j úl iu s ban m ás volt a helyzet. Ak k or a P. duplex coenobiumaiból t a l á l t am a legtöbbet. Kev esebb e g y ed s zám- b a n volt k épvi sel ve a P. Boryanum, s utolsó hel yen állt a P. simplex.
Van - e az i d ő j á rá svá l t o zá so knak hatása az abnormi tások jel enl ét ére? A megvizsgált id ős zak ban j ú l i us 17-én erős vi h a r dúlt, m á s n ap is még középerős h u l l ám z ás volt tapasztalható. Még egy alkalommal volt erős hu ll ámzás: 23-án. A P. simplex esetében az abnormis tel ep ek száma a rend esen k i al a k u l t akh oz kép e st ekkor kevesebb. Mint ha a re nd el l e- n es telepek k e v é s b é ellenállóak l en n é n ek az erős hullámzás mechan i kai hatásaiv al szemben. Ügy látszik, az erős hul lámzás, a v i har a nyíltv ízben g y a r a p í t ja a P e d i a s t r u m o k egyedszámát, ami a f e n ék t á j á n, vagy a f e n é- k e n élő t e l ep ek n e k a felszíni r é t e g e k be j u t á sa r é v én mag yar ázhat ó.
J ú l i us 17-én f á k at d e r ék bat ö r ő vih ar d ú l t. A 18-án g y ű j t ö tt a n y a g- b a n m a j d n e m m i n d e g y i k P. simplex tel epnek a s e j t j ei desorganisalt plas- m á j ú ak voltak, n e m vol tak zöldek. Ezt részben az erős hullámzás okozta, rés zb en meg a f e n é k re süllyedő pus ztu ló t e le p ek a felszín közelébe j u t o t - tak. M i n d h ár om f a j n ál sok h a j l o t t telepet l á t t am, ami szintén b ent ho si jelleg.
A P. duplex c s ak n e m v a l a m e n n y i a b n o r m i t á s á ra az jellemző, hogy a tel ep sejt ek k özül eg y t ör pen ö vésű. A külső és a belső s ejt ek helycse- r é je nagyon el v ét ve fi gyelhető m eg ; az 58. r a j z o n látható rendel len es sé- get csupán eg yet len alkal ommal l át t am. A P. Boryanumnál szintén g y a - kori a telep egy s e j t j é n ek a ki seb b mé ret e, emellett olyan telepek k e r ü l n ek még elő, a me l yek e n egy-egy szegélysejt ny ú l v án y n é l k ü l i.
Ez utóbbiak a g y ak o r i b bak .
Legváltozatosabb elváltozások a P. simplex coenobiumain m u t a t k o z - tak. A k ö v et k ező k b en ezekből m u t a t o k be n é h á ny jellegzetes f o r m á t.
47. ábra. 16 s e j tű telep. Egy közti s e j t kivételével va l a me n n yi a szélső sejtek a l a k j át utánozza. A t elep á t m é r ő je 126 fr. — VII. 15.
48. ábra. A 16 s e j tű co enobium két k o s z o r ú s e j t j én a hosszú n y ú l v á- n y o k n e m a l a k u l t a k meg. Ezek hel yet t m i n d k ét s ejten k é t -k ét rövid, t o m p án lemetszett v é g ű rövid papil l a látható. A megfigyeléskor e sej tek ü r e s ek voltak (,,ü" jelűek), míg a többiek ben plasma, chloroplastis és jói- f e j l e t t p yreno idok vo l t ak l át hatók. A telep m é r e te 113X110 ß. — V I I I. 9.
H a j ó ú t.
49. ábra. A 16 s e j tű coenobium egyik szélső s e j t j én csupán t om pa
nyú lv ány volt, amelynek a végén két rövid papilla ült. A sejt alak ja a belső sejtekre emlékeztetett. A telep mér et e: 85X8 2 0. —- VIII. 9.
Hajóút.
50. ábra. A coenobium 16 sejtű. A szegélysejtek száma a rendesnél eggyel kevesebb: 11, s ezek két csoportban helyezkednek el. A h á r mas csoportot a nyolcastól egy-egy nyúlvány nélküli sejt választja el. Az egyik ilyen sejt belső sejt, amely a külsők közé nyomult; ezt igazolja alak ja is.
A másik nyúl ványnélküli sejt igen szokatlan alakú; sem a belsőkre, sem a koszorúsejtekre nem emlékeztet hengeres formájával. Mindegyik sejt telve plasmával, s jól fej l et t pyrenoida látszik bennük. A rendellenes hengeres sejt mérete 2 8 X 8 0. — VII. 22.
51. ábra. Szintén 16 sejtű telep, amelybe n egy szegélysejt n yú lv ány nélkül alakult ki. A coenobium a nvúlványos sejtek szokatlanul, s r en d - szertelenül görbült alakj ával élesen elüt a typustól. Hasonló abnormitást eddig n e m figyeltem meg. Mindegyik sejt egészséges és jól fejlett. A sze- gélysejtek mérete 25—30X11—16 0 . Mindenképpen további megfigye - lést érdemelnek a hasonló alkotású telepek (új forma?). — VII. 21.
52. ábra. A 16 sej tű coenobiumon kétféle abnormitás lelhető. Az egyik szegélysejt törpenövésű, emellett teljesen egészséges; m ér e te 2 1 X 1 1 0 . A többi szegélysejt mérete 34—41 X18—25 0. A második typusú abnormitás a gömbalakú sejtek megjelenése. Az egyik koszorú- sejt és az egyik belső sejt teljesen szokatlan megjelenésű. Mindkettőn két-két, lemetszett végű rövid papilla látható. Ezek mérete 16—23 X 18- 20 0. — VII. 22.
53. ábra. 31 sejtű coenobium többféle abnormitást t ü nt et fel: a) n y ú l- ványnélküli szegélysejtek, b) nyúlványos belső sejt, c) belső sejtek k ü l- sők közé ékelődése, d) sima gömbalakú szélső sejt, e) nyúl ványnélküli papillás szegélysejtek, f) atypicus újszer ű szegélysejt található a telepen.
A coenobium mére te 136X126 0. — VII. 20. Valamennyi sejt jól fejlett, csupán egyetlen sejt volt üres (,,ü" jelű).
54. ábra. 16 sejtű coenobium. Az előbbihez hasonló alak. a) n y ú l- ványnélküli, gömbszerű belső sejt, b) papillás szegély sejt, c) atypicus szélső sejt, d) gömbszerű belső sejt látható a telepben. A telep át mé rője 115 0. — VII. 21.
55. ábra. A 16 sejtű coenobium két szegélysejtje zömök, n y ú l v án y- mentes és két-két papillás. Egy belső sejt egyirányban megnyúlt és ugyancsak két papillát hord. E három rendellenes alakú sejt teljese n szokatlan e faj ná l. A telep átmérője 130 0. — VIII. 9. Hajóút.
56. ábra. Igen ritka abnormitás: a cenobium két sejtje, egy külső nyúlványos és egy belső sejt összenőtt. Ezt igazolja az, hogy a telep 15 sejtű, az abnormis sejt a többinél nagyobb: 38X20 0 méretű, befelé tekintő vége emlőszerű, s a belső sejtek száma eggyel kevesebb. E rend - ellenesség az 51. ábrán felt ünt ete tt f o r m á ra is emlékeztet, mivel a sze- gélysejtek nyúlványai egyik-másik sejtnél görbültek. Négy sejt kivéte- lével („ü") valamennyi plasmás és pyrenoidás. — VIII. 9.
57. ábra. Az előbbihez hasonló abnormitás: egy nyúlványos szélső sejt és egy belső sejt összenőtt, amit igazol a telep sejtszáma (15), a r e n d -
519-
ellenes s e j t n a gy o bb m é r e te 6 0X3 4 ß és alakja. A r e n d e s szegélysejtek m é r e te 40—50X22—27 ß. Mindegyik s e j t jól fe jl et t . — VIII. 9. H a j ó ú t. 58. á b r a. A P. duplex rend el l enes s égek közül ez volt a l eg k ül ö n ö- sebb. A 15 s e j tű coen obiumon ké tf éle a b no r m i t ás v a n : a) összenövés és b) t ö rp e s ej t ű s é g. Két külső, ny úl v á ny os sejt nőtt össze, amit a sej t n agy o bb m é r e t e: 2 5 X2 7 ß és h á r om n y ú l v á n ya bizonyít a coenob ium 15-ös s e j t s z á m án kívül. A törpenövés e g y külső és egy belső s e j t e n ész- lelhető. A k ülső m é r e te 1 0 X 9 ß, a belsőé 1 3X6 ^ . A ren des s ej t e k m é r e te 20—25X20—26 ß. A belső t ö r pe s ej t üres volt. — VII. 20.
A Pediastrumok n o m e n c l a t u r á j á n ál B i g e a r d és K o r s c h i k o v felfogását k ö v et e m, amit többek között a P. simplex 8 s e j tű coenobiumai is a lá t áma sz t an ak. Oly an 8 s e j tű p é l d á n y o k at lát tam, amely ek t e l j e s e n a var. r a d i a n s al a kn a k fe l e l ne k meg, azaz csupán 8, n y ú l v á n yos szegély- sejtből ál lot tak, s k öze pü k ön k öral ak ú ny í lás volt. De el őkerül t ek olyan 8 s ejtű t el ep ek, m el y e k e n 7 n y ú l v á n y os szegélysejt és egy belső s ej t alakult ki, s v ég ül n em volt ritka a 6 p e re m s e j t ű, k ét belső n y ú l v á n y- mentes s e j tű f o r m a sem.
Nem s zá mí t o t t am a bn o r m i t á s o k n ak az olyan coenobiumokat, a m e - lyekben a P. simplex eset ében a belső s e j t ek nem ér in t k eznek egymással, vagy a m e l y e k b e n m i n d h á r om f a j n ál a s ej t szám k ev es ebb volt.
A P. simplex telepei között a k a d t a k olyanok, a m el y e k s e j t fa l a igen f i n o ma n p ont ozo tt volt (phasiscontrast berendezéssel vizsgálva).
A f e n t i teratologiák ú j a bb bi zonyí tékokat szolgáltatnak a P e d i a s t r u - m o k nag y p o l y m o p h i s m u s á ra vonatkozóan, s még j o bb an l ehet ő vé teszik a nemzetség ki al ak u l ásána k, d i f fe re nt i ál ó dá s án ak a megközelítését, am el y n ek a részletesebb k i fe j t é se egy más ik dolgozat fel ad ata.
Á b r a m a g y a r á z at Figurenerklärung
Nagyítás:
V ergrösserung:
1: Anabaena planctonica Brunnth. — — — — — 600 X 2: Lyngbya perelegans Lemm. — — — — — — 1300 X 3—4: Euglena intermedia (Klebs) Schmitz — — — — 750 X 5: Phacus acuminatus var. javana (Pochm.) H.—P. — 600 X 6—7: Phacus hamatus Pochm. — — — — — — —
Elöl- és oldalnézet. Vorder- und Seitenansicht 600 X 8—10: Phacus orbicularis Hübn. — — — — — — — 1300 X 11—14: Phacus Soói Hortob. — — — _ — — — _ n o o X
11: Elölnézet. Vorderansicht. 12—13: Féloldalnézet.
Halbseitenansicht. 14: Oldalnézet. Seitensicht.
15—16: Trachelomonas zorensis Lef. — — — — — — 1100 X 17—19: Ceratium hirundinella (O. F. M.) Schrank — — — 600 X 20: Chroomonas Pochmanni H—P. — — — — — 500 X 21: Carteria cordiformis (Carter) Dill. — — — — — 1100 X 22: Hyaloaphidium obtusum Hortob. n, sp. — — — — 1000 X 23: Dimorphococcus lunatus A. Br. — — — — — 1000 X 24: Hofmania Lauterborni (Schmidle) Wille — — — 1000 X 25: Kirchneriella intermedia Korschik. — — — — 500 X 26—27: Nephrocytium Agardhianum Naeg. — — — — 600 X
26: Elölnézet. Vorderansicht. 27: Felülnézet. Von oben.
28: Oocystis solitaria f. major Wille — — — — — 600 X 29: Oocystis solitaria var. elongata Printz — — — — 600 X 30: Scenedesmus armatus var. bogláriensis Hortob. — — 1500 X 31: Scenedesmus armatus var. bogláriensis f. bicaudatus 1500 X
Hortob. — — — — — — — — — _
32: Scenedesmus columnatus Hortob. — — — — — 1500 X 33:Scenedesmus decorus Hortob. — — — — — —
34: Scenedesmus arcuatus Lemm. — — — — — — 1500 X 35: Scenedesmus intermedius Chod. — — — — — 1500 X 36: Cosmarium Meneghinii Bréb. — — — — — — 1000 X 37: Cosmarium subcrenatum Hantzsch. — — — — 1100 X 38—39: Closterium acerosum var. elongatum Bréb. — — — 150 X 40—41: Closterium balatonicum Hortob. n. sp. — — — — 110
42: Closterium idiosporum W. et W. — — — — — 350 X 43: Closterium moniliferum (Bory) Ehrbg. — — — — 250 X 44: Closterium strigosum var. elegáns (G.S.West) Krieger 300 X 45: Tetracladium Marchalianum De Wild. — — — — 600 X 46: Tetracladium setigerum (Grove) Ingold — — — 600 X 47—57: Pediastrum simplex Meyen — — — — — — 600 X 58: Pediastrum duplex Meyen — — — — — — 600 X
521-
5 2 3 -
527-
I R O D A L O M — L I T E R A T U R A
[1] Brunnthaler, J . : —Le m me r m a nn, E.—Pascher, A.: Chlorophyceae II.-in Paschers Süssw. — FI. 5. Jena, 1915.
[2] Chodat, R.: Scenedesmus. — Extráit de la Revue d'Hydrologie III. 3/4. Aarau, 1926.
[3] Geitler, L.: Cyanophyceae (Blaualgen) — in Rabenhorst's Krypt. — Fl. XIV.
Leipzig, 1930—1932.
[4] Hortobágyi T.: Adatok a Balaton fonyódi júliusi mikrovegetációjához. Beiträge zur Juli - Mikrovegetation des Balaton-Sees bei Fonyód. — Bot. Közi. X X X I X . 1—2. Budapest, 1942:57—85.
[5] Hortobágyi T.: Adatok a Balaton boglári sestonjában, psammonjában és lasion- jában élő moszatok ismeretéhez. Beiträge zur Kenntnis der im boglárer Seston, Psammon und Lasion lebenden Algen des Balaton-Sees. — Magyar Biol. Kut.
Münk. XV. Tihany, 1943:75—127.
[6] Hortobágyi T.: Pediastrum-rendellenességek a Balatonból. Abnormitates gene- ris Pediastrum e lacu Balaton (Hungaria). — Bot. Közi. XLII. Budapest, 1945:10—13.
[7] Hortobágyi T.: Néhány balatoni algára vonatkozó újabb megfigyelések. New observations on some algae from the lake Balaton. — Bot. Közi. XLIV. Buda- pest, 1947:39—54.
[8] Hortobágyi T.: Planktongomba a Balaton sestonjában. Asterothrix rhaphidioi- des (Reinsch) Printz in the seston of the lake Balaton. — Különlenyomat az Index Horti Bot. Univ. Budapestinensis VII. kötetéből. Budapest, 1949:1—4.
[9] Hortobágyi T.: A Scenedesmus armatus Chod. var. bogláriensis Hortob. két új formája. Zwei neue Formen des Scenedesmus armatus Chod. var. bogláriensis.
— Hidrológiai Közlöny XXIX. 9—10. Budapest, 1949:304—305, 319.
[10] Hortobágyi T.: Biocoenoticai tanulmányok a Balaton somogyi nyíltvizén, tekin- tettel a halak táplálkozására. — A Budapesti Tudományegy. Biol. Int. Évk.
I. 1. Budapest, 1950:198—299.
[11] Hortobágyi T.: Les nouveaux micro-organismes de l'établissement piscicole de Hortobágy et du lac de Szelid. — Acta Bot. I. 1—2. Budapest, 1954:89—123.
[12] Hortobágyi T.: Algenteratologien im Seston des Balaton und ihre entwicklungs- geschichtlichen Beziehungen. — Acta Biol. VI. 3—4. Budapest, 1956:203—213.
[13] Hortobágyi T.: A hortobágyi halastavak két új növényének újabb hazai elő- fordulása. — Bot. Közi. XLVI. 3—4. Budapest, 1956:302—305.
[14] Huber—Pestalozzi, G.: Das Phytoplankton des Süsswassers. Die Binnengewäs- ser XVI. 1—4. Stuttgart, 1938—1955.
115] Korschikov, O. A.: Protococcineae — in Viznacsik Prisznovodnih Vodorosztej Ukrainszkoi RSZR. V. Kiiv, 1953.
[16] Krieger, W.: Die Desmidiaceen — in Dr. L. Rabenhorst's Krypt. - Fl. XIII.
Leipzig, 1937.
[17] Pascher, A.: Volvocales = Phytomonadinae — in Paschers Süssw. - Fl. 4.
Jena, 1927.
[18] Pochmann, A.: Synopsis der Gattung Phacus. — Arch. f. Protistenkunde 95. 2..
Jena, 1942:81—252.
[19] Printz, H.: Eine systematische Übersicht der Gattung Oocystis Nägeli. — Nyt.
Magazin 51. 1913:165—203.
[20] Szabados M.: Újabb adatok a Balaton Volvocales és Flagellatae vegetatioja ismeretéhez. I. Weitere Angaben zur Kenntnis der Flagellaten- und Volvoca- lenvegetation des Balatonsees. I. — Magyar Biol. Kut. Münk. XI. Tihany, 1939:278—286.
[21] Willén, T.: Conidia of Aquatic Hyphomycetes amongst Plankton Algae. — Bot.
Notiser 111. 2. Lund, 1958:431—435.
