14 NÉPSZABADSÁG
-HÉTVÉGE 1989. augusztus 19., szombat
KRISTO GYULA:
Szent Istvánról, mai szemmel
A
m últ, a je len és a jövő „szent- h á ro m sá g a ” a m in d en k o ri em b eri gondolkodás és cselekvés trig o n o m e triá ja . É vszázadok som m ás, olykor a fo riz m á v á m e re v e
d e tt szentenciái, feleseln ek egym ás
nak.
Az ók o r „a tö rté n e le m az é le t t a n ító m e ste re ” sz állóigét hag y o m á
n yozta rá n k . A la tin o s m ű v eltség ű K ölcsey F eren c sz e rin t „Régi ko r á rn y a felé v isszam eren g n i m it é r? / M essze jövendővel kom olyan vess öszve je le n k o rt”. J o h n B e rn a l a k k é n t n y ilv á n íto tt v élem é n y t: „az a nép, am ely ik n em ism eri s a já t tö rté n e lm é t, m egérdem li, hogy ú jr a é lje a z t”. A nép i bölcsesség sz in tjé n jegyzik azt az íté le te t, hogy „ m in den n ép n e k (országnak stb.) olyan tö rté n elm e (ifjúsága stb.) van, am i
ly e n t m e g érd em e l”.
Az ördög azo n b an re n d re n em a n agy összefüggésekben, h an e m a rész le te k b e n lakozik. M e rt való igaz, hogy a tö rté n e lm e t be kell v a lla n u n k , eg y á lta lá n nem m indegy, h o gyan és m ié rt tesszük. T e h e tjü k ezt elő íté lettő l eltelve, és te h e tjü k
„ h a ra g és ré sz re h a jlá s n é lk ü l”. T e
h e tjü k „bővebb szövegkörnyezeté
ből” k isz ak ítv a, és te h e tjü k a leg
szélesebb összefüggésrendszerbe ágyazva. E gyet azo n b an sem m ik ép p en sem te h e tü n k : n em ta g a d h a t
ju k , hogy a tö rté n e le m m e l való fog
lalkozás, a tö rté n e le m „m eg v a lla tá- sa ” s z a k irá n y ú ism e re te k e t tételez fel, a z a i hogy a h istó ria m űvelése tudo m án y . A lap szab ály te h át,, hogy a m últ, je le n és jövő titk a ir a k ív á n csi e m b e rn e k a m ú lth o z n em a je len felől k iin d u lv a kell fo rd u ln ia . A tö rté n e le m végtelen gazdagsága, m o
zaikszerűsége c salfa lid é rc k é n t k í
n á lja a p é ld a tá r jelleget. A ki a je len felől in d u lv a érk e z ik el a m ú ltb a, szinte a k a ra tla n u l csak p é ld a tá ra t lá t a tö rté n ele m b en , m á rp e d ig a tö r té n ele m egyedi esetei, „ sz to rija i”
sz in te m in d e n re (u g y a n a rra és a n n a k ellenkezőjére) sz o lg á lta tn a k fe
lü le ti an a ló g iá k a t. A je le n m e g ér
téséhez a m ú ltb ó l kell k iin d u ln i, a z az a m ú lt k ódolt ü z e n e te in e k m eg
fejtésé h ez sz ilá rd szaktudom ányos bázis, tö rté n e ttu d o m á n y i felv é rte - zettség kell.
Az ezzel k ap c so la to s u ta k és té v - u ta k M agyarországon alig h a le n n é n e k jo b b a n illu sz trá lh a to k S zen t Is tv á n a la k já n á l. Á lla m alap ító u r a l
kodónk h a lá lá n a k ta v a ly ü n n e p e ltü k 950, év fo rd u ló já t. 1970-ben — sok
k a l szerényebb m é re te k b e n — szü
letése ezeréves ju b ile u m á ró l em lé
k e z tü n k meg, m íg 1938-ban (m inden k o rá b b it és k éső b b it felülm úló p om pával) a 900 eszte n d eje elh u n y t I s tv á n t köszö n tö tte az ország és a nem zet. A k e re k év fo rd u ló k m e lle tt azo n b an a hagyom ányos au g u sztu s 20-1 (Szent Istv á n -n a p i) m egem léke
zések év e n te a lk a lm a t ad tak , a d n a k a n n a k b iz o n y ítá sá ra : a m in d e n k o ri je le n a k tu a litá s a in a k igénye sz e rin t k ív á n tá k -e m e g ra jzo ln i I s t
v án a la k já t, vagy pedig a re á lis I s tv á n -p o rtré fe lv á zo lá sa u tá n te t
te k (ha te tte k ) k ísé rle te t a m á n a k szóló ü ze n et m e g fe jté sére. S zom orú
an á lla p íth a tó meg, hogy re n d re az előbbi k ö v e tk e z e tt be, a m in d e n k o ri je le n k ép é re fo rm á ltá k Istv á n szem élyiségét, a n a p i p o litik a „el
v á r á s a in a k ” m egfelelően m a g y a rá z tá k ország lását, s sz em reb b en és n é l
kül e lh a llg a ttá k Istv á n n a l kapcso
la tb a n m in d azt, am i n em fe le lt m eg ezeknek az „ e lv á rá so k n a k ”. Ez a m a g y a rá z a ta an n a k , hogy Istv á n — n ém in em ű „k o z m e tik á zás” u tá n — e g y a rá n t m eg felelt k a to lik u so k n a k és k o m m u n istá k n a k , n a c io n a lis tá k n a k és k o z m o p o litá k n ak , m is z tik u so k n a k és ra c io n a listá k n a k .
S
h a m a, n e m k e re k évfordulós a lk alo m k o r, a z é rt fo rd u lu n k S zen t Istv á n a la k ja és k o ra felé, hogy a n n a k kódolt ü ze n eteit m egértsük, k é t előzetes m egjegyzést kell még ten n ü n k .Az egyik n em m ás, m in t az elő
zőek k o n k re tiz á lá sa : a S zen t Ist- v á n -i h a g y a té k m á n a k szóló ü ze n e
te csak a k k o r le h e t v a lá m e n n y ire is h iteles, h a hiteles, reális, a tu d o m á n y jelen leg i sz in tjé n álló k u ta tá s á lta l sz e n te síte tt Is tv á n -k é p re épül. A m á sik kissé tek erv én y e seb b . N em m á sró l v a n szó, m in t a rró l: v o lta k ép p e n a S zen t Is tv á n -i kor, ille t
ve m a g a S zen t Istv á n nem üzen se m m it a m ag a k o n k ré tsá g á b a n a 20. századnak. H a e g y á lta lá n tu d a to sa n ü ze n t v a la m it a jövőnek, az le g fe lje b b s a já t fiá n a k , ille tv e sa já t század án ak , a 11. száz ad n ak szólt.
Á m m e rt a 11. század v e tte — h a v e tte — ezt az ü ze n etet, s a m aga ü ze n eteiv e l eg y ü tt to v á b b íto tta azt a 12. századnak, így a tö rté n e le m sz a k a d a tla n u l á ra m ló fo ly am áb an ezek az ü ze n e te k m égiscsak e lju to t
ta k a kései utókorhoz. S m ég m in dig n em fe je z tü k ki m a g u n k a t p o n to sa n : ezek az eddig e m leg e te tt
„ ü z e n e te k ” n em o lyan ü ze n etek v o ltak , a m ily e n e k e t m a — szem é
lyesen v agy postai közvetítéssel —
ü ze n n ek eg y m ásn a k az em berek.
Ezek az ü ze n etek (kevés k iv ételtő l eltek in tv e) n em írásos v ég re n d ele
tekben, szán tsz án d é k k al a jövő
n ek szóló „ u ta sítá so k b a n ” ö ltö tte k te ste t — b á r sa játo s m ódon éppen Is tv á n n a k ism e rjü k egy, fiához in té z e tt ta n ító -o k ta tó könyvecske k é p ében rá n k m a ra d t p o litik a i-e m b e ri te s ta m e n tu m á t —, h a n e m m a g a ta r
tá sm in tá k b a n , bizonyos szitu áció k ban való állásfo g laláso k b an , tá jé kozódási irán y o k b a n , a ko r k ih í
v á s a ira a d o tt fele le te k m odell é r té kű m ik é n tjé b e n é rh e tő k te tte n .
S zen t Istv á n k é t tö rté n e lm i kor h a tárm ez sg y é jén szü letett. A p ja p o gány, ak i u tó b b p o litik a i érd ek b ő l á t té r t a la tin r ítu s ú k ereszténységre, a n y ja k eleti rítu sú keresztény, ö m ag a p o g án y k é n t lá tta m eg a n a p világot, a p ja ta k tik a i okból és belső meggyőződés h íjá n v á la sz to tt k e reszténysége n á la m á r m ély é le t
eszm énnyé nem esült. A p ja még csak a r r a jö tt rá, hogy a kere sz
té n y ek tő l több o ld alró l k ö rü lv e tt m a g y arság v ezetője n em m a ra d h a t k ívül a kereszténységen, Istv á n p e dig a p o litik a i sz ám ítást m á r tu d a tos p o litik ai és em b eri p ro g ra m m á v á lto z ta tta . P ogány m ag y arság g al — jö tt rá Istv á n — az éppen csak a la kuló M agyarország, m in t po litik ai képződm ény, nem c satlak o zh a t E u rópához. Ez az E u ró p a persze, a 10—11. század fo rd u ló ján , n em azo
nos a m a az A tla n ti-ó c e á n tó l az U rálig húzódó, fö ld ra jz i érte le m b e n v e tt E uró p áv al. A középkori E u ró p a változó fö ld ra jz i fogalom , egyik értelm ezés sz e rin t csak a Donig te r je d t k e le t felé ; s am i azon túl, a bizánci é rd e k sz fé ra h a tá r a in k ívül esett, az m á r Á zsia volt. E bben az é rte le m b e n E urópa, a n e o la tin -g e r
m án és bizánci világ E u ró p á ja é p penséggel az é le n já ró fejlő d ést, az évszázados h ag y o m án y o k ra v issza
te k in tő írásb e liség et, a k ere szté n y séget és a szin tén m ély gyökerű á l
lam iság o t je le n te tte . A m ikor a m a g yarok V olga-vidéki h az á ju k b ó l a D ontól n y u g a tra eső L ev é d iáb a v á n d o ro ltak , fö ld ra jz ila g u g y an im m á r Á zsiából E u ró p á b a k erü lte k , de a szó p o litik a i-k u ltu rá lis érte lm é b e n v e tt E u ró p á b a csak S zen t Istv á n a la tt érk e z te k meg.
I
stv á n nagy érdem e, hogy' r á j ö t t : e p o litik a i-k u ltu rá lis é rte le m ben v e tt E urópához kell c s a tlakozni. M ár m aga ez a felism erés sem volt m in d en p o n tjá n evidens. A 9. század utolsó éveiben a K á r p á t
m edencébe bejövő m agyarság m ég év tizedeken á t szoros k ap c so la to k at áp o lt a m in a p még szom szédos k ele
ti n ép ek k el és p o litik ai képződm é
nyeikkel, a volgai b olgárokkal, az a lá nokkal, a k azárokkal.
A h o n fo g lalást követően m ég év tizedekig m eg élh etést k ín á lta k a n y u g ati és d élk ele ti irá n y ú rab ló - zsákm ányszerző h a d já r a to k (a k a landozások), szinte a k a d á ly ta la n u l ü lte to r á t a pogányság. V ita th a ta t
lan, hogy a h o n fo g lalást előidéző sú lyos vereség ek h a tá s a it k ih e v e rte a K árp á t-m e d e n c é b e n berendezkedő m agyarság, s a 10. század első fe lé ben — d iv a to s szóval élve — a k o n szolidáció, egy ázsiai típusú, nom ád- féln o m ád életm ódon alapuló, pogány h itv ilág o n felépülő berendezkedés k o nszolidációja figy elh ető meg. Á m a v á lsá g tü n e te k a 10. század köze
pétől kezdődően egyre n y ilv á n v aló b bá v áltak . S orozatosan k u d arc é rte a f e jle tt n y u g a t-e u ró p a i és bizánci te rü le te k re p ortyázó m a g y ar se re g e
ket, e lm a ra d t a külfö ld rő l b e á ra m ló, a konszolidációt biztosító n em es
fém - és szolgatöm eg. A k a lan d o zások h o z z á já ru lta k a vagyoni k ü lönbségek elm ély ü léséh ez: a g az d a
gok ugyan m ég g az d ag a b b ak lettek , ám a szegények egyelőre e lk e rü lté k a m ég to v á b b i elszegényedést. A ren d sz eres fegyveres h arc o k során a n a g y u ra k k ö rü l k ia la k u lt k ato n ai k ísé re t egyre in k á b b belföldön t a lá lta m eg (m ár csak a k alan d o zó h a d já ra to k e la p a d á sa m ia tt is) fe l
a d a tá t: lesü lly eszten i a z o k at a sz e
gényeket, a k ik tö b b é nem rész e
sü ltek az idegen ja v a k o n m e g te
r e m te tt konszolidáció koncaiból.
955 u tá n a lé trejö v ő n ém et csá
szárság e lin d u lt K elet felé, p á r é v ti
zed m ú ltán m á r a K á rp át-m e d en c e elő szo b á jáb a n állt. 970 u tá n d élk e
let felől a bizánci császárság lá to tt hozzá a m agyarsággal k ö zvetlenül szom szédos b o lg á r álla m felszám o
lásához. A m agyarok egykori és sok
szor legyőzött, m e g alá zo tt ellenfelei, a n ém ete k és a bizán ciak , e rő re k a p va, h ovatovább a K árp át-m e d en c ei m ag y ar sz álláste rü lete k et fen y eg et
ték. S rá a d á su l e m a g y a r sz á llá ste rü le te k e n belü l — a konszolidáció időszak án ak e lm ú ltá v a l — súlyos v álság tü n ete k m u ta tk o z tak . A n agy
u rak , a törzsi és n em zetségi előke
lők (közéjük ta rto tt Istv án a p ja és m aga Istv án is) az eddig k ív ü lrő l sz erze tt ja v a k a t im m á r b elü lrő l, s a já t alattv aló ik tó l, a teg n ap i szab ad m ag y aro k tó l a k a r tá k m egszerezni.
K ato n a i e re jü k volt, ideológiát is k e
reste k hozzá, a K árp á t-m e d e n c e k e
le ti felén levő törzsfők a k e le ti k e reszténység felé tá jék o z ó d ta k , a n y u g a tia k pedig R óm a felé.
A
m a történ észe n ag y jáb ó l v ilágosan lá tja az a lap h e ly ze
te t. A 10—11. század fo rd u ló já n azonban a k iú t m e g találá sáb a n n em volt egység az alak u ló ország vezetői között. Míg Istv á n érz é
k e lte a válságot, és kem ényen elszá n ta m a g á t egy erőszakos — m eg in t div ato s szóval élve: „v álság m enedzselő” — p o litik a kö v etk e
zetes véghezvitelére, nem kevesen v o lta k azok (közülük K o p p á n y t á llítjá k a gyér szám ú fo rráso k re f
lektorfénybe), akik alig észleltek v a la m it a válságból, következésképpen n em ú jíta n i, h a n e m k o n zerválni a k a rta k . A K oppány legyőzésével szabad k e z e t kapó Istv á n s o rra - re n d re legyőzte a n e k i és az á lta la k ép v iselt irá n y v o n a ln a k ellenszegü
lő törzsfőket, széles tö m eg ek et h a j
to tt k ere sztv íz alá, v askézzel é r v é n y e síte tte elképzeléseit. T em érdek v é r h u llo tt a 11. század első év tize
deiben M agyarországon. Az ú j ren d k ia la k ítá sa , a korszakos v á ltá s vég
re h a jtá s a óriási áld o za to k at követelt.
K ettesével ú t szélére fe la k a sz to tt e n g edetlen k irá ly i hiv ataln o k o k , töm e
gesen m egv ak íto tt, k ere sz té n y h itre á tté rn i, őseik v a llá s á t fela d n i nem ak a ró pogányok, le v e rt és fizikailag m e g sem m isített tö rzsfő k és v itézeik m u ta tjá k azt a k ím életlenséget, a m e
ly et Istv á n a p o litik ai életb e n ta n ú síto tt. És e kegy etlen törzsfő egyszer-, re tu d o tt irgalm as, k e re szté n y k i
rály, ala m iz sn á t osztogató, m élyen vallásos keresztén y lenni.
H onnan e k ettő sség ? Istv á n ig a
zi n ag y felism erése az volt, hogy a m ag y arság f e n n m a ra d á s á t egyedül a p o litik a i-k u ltu rá lis érte le m b e n v e tt E urópához való csatlakozás b iz to síth a tja . K izárólag ez m e n th e ti meg n é p é t a ttó l, hogy a többi, Á zsiából a K árp á t-m e d e n c é b e k e
rü lt, p o g án y n ak m a ra d t nép, a hu-
A kalocsai székesegyházból származtatott X II. század végi királyfej m in
den valószínűség szerint Szent Istvánt ábrázolja.
n ő k és az a v a ro k so rsá ra jusson, s a sz étsz ó ratta tá s, az enyészet jusson n ek i osztályrészül.
T
udta, hogy e csatlakozásnak alap v e tő en k ét fe lté te le v an : állam o t k ell a la p íta n ia és á t kell té rn ie népével eg y ü tt a k ere sztény h itre . M indehhez a belső- fe lté te le k a 10. század végi m a g y arsá g n ál a d v a v oltak, ám I s t
v á n felism erte , hogy ez nem csu p án alk alm i, eseti lehetőség, h a n e m sorsfordító, jö v ő t befo
lyásoló szükségszerűség. S e két p ro g ra m k étfé le e m b e rt k ív á n t: az állam szervezés és a k e re szté n y h it elte rje sz té se • e rő sz ak o t követelt, a k eresztén y v a llá s m eggyőződésévé v á lá sa pedig szelídséget, irg alm at ír t elő szám ára. Istv á n egy szem ély
b en úgy t e tt eleg e t en n e k a k étféle em bereszm énynek, hogy am ik o r k el
lett, v é rt ontott, a m ik o r pedig m eg
te h ette, az e m b e ri lé lek re hato tt.
H o n n an Istv á n m agabiztossága, hogy az á lta la v ála sz to tt ú t — m in d en vér, m in d e n á ld o z a t ellen é re is
— az egyedüli helyes ú t? O nnan, hogy n e m bezárkózott, n em elzárk ó zott, h a n e m k in y ito tt. Ö m ag a is egyéni so rsát, h ité t . Róm ához, csa
lád i k a p c so la ta it felesége rév é n Re- gensburghoz kapcsolta. Jó l v álasz
to tt, m e rt R óm a és R egensburg, a (róm ai) k ereszténység és a ( f r a n k - b a jo r—ném et) állam iság a 10—11.
század E u ró p á já n a k a jövő ú tjá t je l
ző képződm ényei voltak. A m ag y ar
ság pogány töm egeire tám aszkodó K o p p án n y al szem ben Is tv á n t n ém et lovagok és p apok se g íte tték , a v á r m egye in té zm én y é t n ém et ih letésre h o zta létre, pénzverése, tö rv é n y k e zése, oklevéladása n y ilv á n v aló n é m et h a tá s o k a t m u ta t. N em véletlen, h an e m nagyon is a k o r viszonyaival
István király legyőzi Keánt, a bolgár szlávok vezérét.
m a g y aráz h ató a fiá n a k szóló erk ö lcs
ta n ító k ö n yvecskében m egfogalm a
zo tt sz e n te n c iá ja : „Az eg y n y elv ű és egy tö rv én y ű ország gyenge és tö ré k e n y ”. S ez a z e rő te lje s k ü lfö ld i h a tá s t ország áb an érvén y esítő István k irá ly m égis m eg tu d ta ő rizni — h a k ellett, éppen a n é m e te k k e l szem ben is, feg y v e rrel — M agyarország függetlenségét, e lk e rü lte a h űbéri fü g g ést; a n ém et m in ta m ásolása n e m szolgaian, h a n e m a m a g y aro r
szági viszonyok m esszem enő figye
lem b ev ételév el tö r té n t meg.
M it üzen h á t István:? F iá n a k — m integy p o litik a i-e m b e ri v ég re n d e le tk é n t — a k a to lik u s h it m egőrzé
sét, a z egyház, a főpapok, a fő em b e re k és vitézek, v a la m in t a z ősök tiszte letét, a z idegenek m egbecsülé
sét, a k irá ly i ta n á c s ko m o ly an v é
telét, az im ádság m e g ta rtá sá t, a t ü relem , a kegyesség, a z irgalm asság és a többi k eresztén y erén y g y ak o r
lá sá t k ö tö tte le lk ére. A m á n a k szóló üzen ete — a fen te b b elm o n d o tta k é r telm é b en — so k k a l áttételeseb b . É le
te m in d e n e k e lő tt a z t példázza, hogy m e n n y ire fontos a n ag y tö rté n e lm i szem élyiség, a k i k ép e s eligazodni a tö rté n ele m la b irin tu sá b a n , s m eg
a d a tik sz á m á ra a helyes ú t m eglelé- se. Ez Istv á n esetéb en a m a g y arsá
got lé téb e n fenyegető veszély e lh á rítá sá t, a belső válság m egoldását, az E urópához, a /N yugathoz való csatlak o zást je len tette. F ontos ta n u l
ságot h ordoz a z is, hogy a tá rs a d a l
m i-p o litik ai m o d e llv á ltá s n em n é l
külözi az áldozatokat, nem küszöbö
li ki a végletes helyzeteket. Ez egy
sz ersm in d a r r a is fe lh ív ja a figyel
m et, hogy a z ig azo ltan helyes úton ingadozás, m egalkuvás n é lk ü l végig k e ll m enni, a h a rc o t a végső győze
lem ig k e ll fo ly ta tn i. N em kev ésb é hangsúlyos Istv á n tö rté n e té n e k a z a v o n u la ta, am ely azt példázza: az egység m ím elése h e ly e tt nem csupán erkölcsösebb, de hasznosabb is a k ü lönbségek m a rk á n s h an g o ztatása, az
az a hozzáigazodás h e ly e tt az e lh a tárolódás. N em fele d k ez h etü n k meg a rró l, hogy Is tv á n egyénisége és p o litik á ja szám os m a ra d a n d ó p o liti
kai, erkölcsi, em b eri é rté k k e l g azda
g íto tta a m agyarságot. M in d en ek elő tt M agyarország m in t po litik ai képződm ény Is tv á n t te k in th e ti szü
lő ap ján ak . E n n y ib en nagyon is in dok o ltan m inő síth ető Is tv á n a m a g y ar id e n titá s tu d a t le g m ark án sab b k ú tfo rrá sá n a k . Az istv á n i örökség m eg h átáro zó v o n u la táh o z ta rto z ik az idegenek tiszte letére v a ló felszólí
tás, e g y á lta lá n a n y ito ttsá g E urópa, a világ felé. Istv á n — m in d e n ide
gen p éld a követése elle n é re is — szuverén, fü g g etlen M agyárországot hozott létre, am ely tö b b n y ire b é k é ben, m e g értésb en é lt szom szédaival, n y u g a tia k k a l és k e le tie k k e l egy
a rá n t. S a já t élete p é ld á já v a l h an g sú lyozta a család szerepét, a h ite t, a lélek békéjét.
