A munkaképtelen szegények helyzete a magyar falvakban

SZOCIÁLIS VISZONYOK

A munkaképtelen szegények helyzete a magyar falvakban.

La situation oles indigents hors d'état de travailler dans les communes de Hongrie.

Résumé. Dtapre's un dénombrement exécuté le Ier févriet 1936 dans les communes, il y avait lá

48.891 indigents hors dtétat de namam. Dans

les deux tableaua: ci-dessous, nons indiguons les résultats principatus de l'opération. (Fest principale- ment par des dons en nature gue les communes airdent les nécessiteux. Pour gue la guestíon y soit réglée dtune fogva a peu prés salisfaisante, il Aconviendmít diélever le secours par nécessiteux au moins a 120 pengős par ian; dans ce but, il jaudraít annuellement environ 8 millions de pengős

:::

A 196.00()/1936. B. M. sz. rendelet, mely a városokban eltiltja a koldulást nagy mér-

mában keletkezett

a városokra szorítkozott, míg a falvak tá- mogatásra szoruló munkaképtel—eneiről eln-- lítés sem történt. Ha sorrendben a városok szegényügyének megoldása tagadhatatlanul elsőbbrendű is -— sok speciális mellékkörül- ménye miatt — a támogatásnak a városokra való korlátozása természetesen nem jelenti azt, hogy a falak szegényügye'nek kérdése kikerülte volna az illetékesek figyelmét.

A megoldásról azonban addig szó sem le- hetett, míg a falvakban élő s támogatásra szoruló munkaképtelen szegények helyzeté- ről a lehetőséghez képest pontos és min- denre kiterjedő adatgyüjtés nem készült.

Az ilyen előzmények és szempont alap—

ján — a belügymini—sztérium szociális osz—

' ! ___—M, .

tályan —— megln ított orszagos szegenyugyz Mrás célja mindazon adatok beszerzése volt, melyek elsősorban az említett társa- dalmi réteg számáról és ellátottságának ki—

elégítő, illetőleg ki nem elégítő fokáról és arányáról adnak hű képet. Vizsgálat tár- gyává tétettek továbbá a munkaképtelenség okai és a községeknek a szegényűgg rende—

zésére fordított anyagi erői. A három lénye—

ges szempontot és sok alkérdését kiegészí- tették az ellátás módjára vonatkozó kérdé—

sek, mint pl. a népkonyhák számának, a szegényházak (szegényrszobák) fenntartási

költségeinek, a férőhelyeknuek stb. tudako- lása. A kiküldött kérdőívek száma 3500 volt;

az ívek 24 fő— és 21 alkérdést tartalmaztak.

A kiküldés és egybegyűjtés közigazgatási úton, a jegyzők útján történt meg, a járási szolgabíráknak, mint felülvizsgálóknak be- kapcsolásával. A felvétel időpontja 1936.

február 1. volt. Nem véletlenül; csak olyan időpont kiválasztása látszott ugyanis oél—

szerűnek, amikor a nyomort és szegénységet a karácsonyi adakozásban kimerült hatósági és társadalmi jótékonyság megszűntével egy- idejüleg a legkeservesebben érintette a tél szigora. Az eredmény minél nagyobb reali- tás-ának biztosítása céljából, az adatgyüjtés tehát a lehető legsivárabb állapotot rögzítette meg. Említést érdemel még, hogy a felvétel tulajdonképeni jelentőségét nem is az eddig hiányzó országos adatok feltárásában kell keresnünk, hanem a járásokra vonatkozó pontos eredmények összeállításában. Ma—

gyarázata ennek az, hogy az e szociális kér- dés megoldásához szükséges kb. 8 millió pengő megszerzése és felhasználása csakis járásonkínt képzelhető és valósítható meg gyakorlatilag a célnak megfelelően.

Minthogy a járási adatok részletezésére nincs tér, a felvétel legfontosabb eredmé- nyeit 1. sz. táblázatunk törvényhatóságon—

kint szemlélteti. Hangsúlyozni kívánjuk azonban. hogy a munkaképtelen, tehát az öregség vagy más testi fogyatkozás (vakság, gyengeelméjűség stb.) miatt támogatásra szoruló munkaképtelen munkanélkülieket élesen meg kell különböztetni a munkaké—

pes segélyre szorulók tömegétől, mert az említett két réteg és támogatásuk módja közt minden szempontból nagy eltérés van.

A tábla egyébként első áttekintésre elárulja, hogy ebben a vonatkozásban is a Dunántúl .van a legelőnyösebb helyzetben az ország—

részek között, legkevesebb számú szegényé- vel és legmagasabb ellátási fokával. Ennek azután a kérdés anyagi megoldásánál is igen lényeges következményei vannak.

Egyébként az országrészek helyzetét az is jól megvilágítja, hogy Magyarország ellátat—

lan szegényeinek 28%-a a Dunántúlra, 58

%—a az Alföldre és 14%—a Északra esett. Az ellátatlan szegények pedig a Dunántúlon az

2. szám ——118———

1. A magyar falvak szegényügyének legfontosabb adatai

Renseignements principaua: sur lAssístance pubh'gue dans les comm nes de Hongrie, dapres

1938

1936 február 1- ! felvé ! szerint.

enguéte du 1 er fe'vrier 1936.

., A közsegélyre A segélyezettek A _községek 1935. _a—gá !

A: szorulók Persomus nem évi költségvetésé- 3—2 § '

5.2 Personnes secourues par részesülők ben szegenyügyi _; 3 a. *;

§ §; ayant besoin l'Assíslance Personnes célra elöirányozta m 3 :

§ § d'étre secom'ues publiguc non secourues tott összeg (P) Som- § e É —

, ___g 3 par l'Assistance x . M , g .: , .,, , a mes prévues, pour : §§ , V a r m e g y e 3 § publt'gue g §§§3§ g gggai— l'Assistance pubi-, ** % § 0

_ az_ ___—___E :sxazw;x akara—_. a dans les budgels 353 *

Comztats 345; ;, E't'or 3 ; 813 Hg __, É § 83 mg communaux de 793; ,

:: §: aga—§ ige ht-gfgg 52 gat-$$$ 1935, mpengós %%

aza-§ ;; $$$—*a §; ?: ! ámen 53 alma—Mm.);-, "§, .

ng 59 3m§É ma bcxvÖÉP. mc :Exügu leges tenyleges ;; § ;

mxgg _: _kaa : wdrxgg: : aga—ggg ho,] kiadás (19-49

%% § : "0 % ; § 5; E??? 5 %% § ; %t 8—3 1.373. De' enm 3.8 %

7494; 343 28.33 33 d§§§3§ 91.33 s$§§%'$ ejfectives (műfüves k.)—R Y I. Dunántúl

Transdanubie ,

Bayanya vm. ... 232628 838 036 579 69'1 259 309 10.783 54.422 9399 Fejér vm ... 230469 2.514 1'09 1.007 400 1.507 600 31.023 89.599 85.— )

Györ, Moson és Pozsony ,

k. e. e. vm. ... 146003 906 053 556 61'4 350 396 10.765 27.825 128.-—..

Komárom és Esztergom

k. e. e. vm. ... 154205 971 063 528 544 443 45'6 16.035 71.135 135.—

Somogy vm. ... 352920 1.913 054 991 51'8 922 48'2 24.640 86.067 87.—

Sopron vm ... 143366 1.079 082 803 74 4 276 25'6 10.254 38.716 48.— ) Tolna vm ... 254915 1.282 0' 50 954 74 4 328 25'6 24.108 92.100 97.—-— ; Vas vm. ... 227326 1.499 0 65 1.096 73 1 403 26'9 27.571 94.448 55.——— : Veszprém vm ... 204552 1.399 0' 66 623 44' 5 776 555 15.022 33.399 55.—

Zala vm. ... 321325 1.140 035 686 60'2 454 39'8 21.839 77.155 112.—- . Összesen —- Totaum . 2,267.709 13.541 060 7.823 57'8 5.718 42'2 192040 664866 8910 -

ll. Alföld Grande Plaéne

Bács—Bodrog vm. . . . . 109.468 688 0'63 442 642 246 358 15.746 28.381 14.—— , Békés Vm ... 256041 3.862 1'51 1.931. 50'0 1.931 50 0 56.962 190.151 93. —- * Bihar vm ... 176002 4.768 271 3.355 704 1.413 296 14.044 45.294 13 50

Csanád'Arad és Torontál

k. e. e. vm. ... 138494 1.812 1'31 669 36'9 1.143 631 14.284 83.443 125.—

Csongrád vm ... 89.622 978 109 616 63'0 362 37 0 10.925 50.404 98.— * Hajdu vm. ... 114597 1.404 122 997 71'0 407 29 0 24.659 89.186 89.—

Jász—Nagykun-Szolnok —

vm. ... 263897 3.165 1'19 1.785 564 1.380 436 24.808 79.095 44.——

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 930541 6.801 073 4.638 68'2 2.163 31'8 76.695 290.155 63.-—— _

Szabolcs és Ung k. e. e. ' ;

vm ... 343616 3.485 1 "01 1.393 40'0' 2.092 60'0' 37'388 99.499 71 .— ,

Szatmár, Ugocsa és Be— ;

reg k. e. e. vm. 149642 1.330 089 751 56'4 579 43'6 3.140 36.700 49.——í Összesen — Totaux . 2,571.920 28.293 1'11 16.577 58'6 11.716 41'4 287651 992308 70.95í

III. Észak

Nord

AbaújToma vm. 91.428 860 094 449 52'2 411 47'8 8.379 12.700 28.—

Borsod, Gömör és Kis- ' "

hont k. e. e. vm. 296721 1.706 056 753 441 953 55 9 15.140 59.122 79.—- ' Heves vm. ... 265224 2.076 078 1.289 62'1 787 37'9 18.676 51.981 42.—

Nógrád és Hont !: e e.

vm. ... 194390 1.608 083 673 41 9 935 58'1 14.301 29.354 18.— * Zemplénvm. ... 127887 807 0 63 268 33"2 539 668 11.106 23.041 86.—— _ Összesen — Totaum . 975650 7.057 072 3.432 486 3.625 51'4 67.602 176198 5625

Magyalországon össze- L

sen -—— Hongrie entzére

2. szám ——119——— 1938

összes támogatásra szorulóle 42, az Al- földön 41, Északon pedig 51%-át teszik, míg az egy ellátott szegényre eső szegény- összeg a Dunántúlon 89'10 pengő, azz Alföl-

dön 70'95 pengő és végül Északon csak

5625 pengő volt.

A munkaképtelenek helyzetének vizsgá- latánál a szegények számát és a szegény—

ügyre fordított anyagiak összegét állandóan összefüggően kell megvizsgálni. Pl. Bihar megyében a legnagyobb a szegények száma:,

ugyanakkor ez a Vármegye ott szerepel a legtöbb segélyre szerulót ellátó megye kö—

zött. Míg azonban Tolna vm., amely ugyan—

úgy a segélyreszorulók 74'4%—át látja el, mint Bihar, egy szegényre 97 pengőt költ,

addig Bihar vm. 70'40/0 mellett 1350 pengős

igen gyenge átlaggal szerepel.

Az 1. sz. tábla tovább—i részletadatait meg- vizsgálva kétszeresen lesújtó eredményt ka—

punk. Egyfelől kiderül, hogy a támogatásra szoruló munkaképtelenek 43%—a, számsze—

rint 21.059 fő semmi segélyben nem része- sül, másfelől a támogatást élvező 27.832 személy oly alacsony segélyhez jut hozzá, hogy legnagyobb részüknek ellátását nyu- godt lélekkel nem lehet kielégítőnek mon- dani. Még a legkedvezőbb képet mutató Du—

nántúlon sem éri el az ellátási fok az átla—

gos 90 pengőt, hogy Eszakot ne is említsük.

A tapasztalat alapján szerény számítás sze- rint (a lakás leszámításárv'al) évi 120 pen- gőb—e kerül egy szegény valóban kielégítő támogatása. Ideálisnak pedig az évi 180 pengőnyi átlagot kell célul kitűzni. Ennek azonban jelenleg egy megye sem tud meg- felelni, sőt még a kielégítő megoldást is csupán három vármegye tudta megvalósí- tani.

Ha a tényleg segélyezetteknél ilyen .a helyzet, önként felvetődik a kérdés, hogy miből élnek .a semmiféle segélyben nem ré- szesült, de arra feltétlenül rászoruló falusi munkaképtelenek. Erre a kérdésre a termé—

szetbeni adományok, illetőleg az egyesületi, felekezeti továbbá társadalmi és magánjóté-

lconylcoda's jelentőségének méltatásával ad—

hatjuk meg a feleletet. Ma lényegileg eze—

ken nyugszik az egész szegényügy és sok szempontból a. munkanélküliek családtag- jainak helyzete is, tekintet nélkül esetleges munkakép—ességükne.

A természetbeni adományok falun igen jelentős segítséget jelentenek; a falusi tehe- tősek sokkal könnyebben tudják természet- beni segítséggel támogatni a rászorulókat, mint pénzbeni adományokkal. A természet—

beni segélyezés falun annyira kialakult már- .a legrégibb idők óta, hogy azt talán még hatóságilag sem lehetne sokkal jobban meg- szervezni. A kérdőívnek arra a kérdésére,.

hogy miként történik a segélyezés, igen sok jegyző a következő választ adta meg: ,,Sem- hivatalos község, sem .a lakosság nem ké- pes jelentős pénzsegélyt nyújtani. Ehelyett a faluban megszervezett és régóta szokásos—

ú. n. sorkoszt adással iparkodunk segíteni

szegényeinken. A község igazolt (odavaló

illetőségű) szegényeinek minden nap más vagy mások adnak meleg ételt s így meg- oldjuk az élelmezés kérdését". Leszámítva anagyközségeket, átlag 4—5 munkaképtelen—

szegénye van a falvaknak. Ezek részére a község ú. n. szegényszobát építtet vagy bé- rel s így oldja meg szegényügyi feladatát.

Mindezek ellenére legfeljebb a támoga—

tásban részesültek kérdése van ily módon—

nagyjából megoldva, de még mindig hátra van a hivatalos támogatás nélkül élők je- lentős száma. Ezeknek az ellátása teljesen a társadalmi és felekezeti jótékonyságra há—

rul. Az egyesületi és felekezeti jótékonyság szociális jelentőségére nem térhetünk ki, csupán annyit említünk meg, hogy a jóté—

kony egyesületek 1935-ben 7,151.000 pen- gővel siettek a rászorultak segítségére. En- nek az összegnek tekintélyes része termé- szetesen a városokban nyert szétosztást és abból munkaképes munkanélküliek is része- sültek, a falusi lakosság, elsősorban a mun—

kaképtelen szegények helyzetének enyhíté- sére mégis 1,277.000 pengő jutott. A fele—

kezeti jótékonyság a falun "talán még hatá- sosabb is, mert a vallásos érzés nyomán fakadó jótékonykodás éppen itt a legerő—

sebb. A földesúri magánjóte'konykodás szin- tén elsősorban falun jöhet szóba és tapasz- talati adatok alapján igen jelentősnek, sok esetben szinte az egész kérdést megoldónak mondható.

A falusi munkaképtelen szegények szá- mát és ellátottságuk arányát és fokát _— az adatgyűjtés egyik elsőrendű szempontját — nem fejtegetjük bővebben, csupán azt ki—

vánjuk hangsúlyozni, hogy a társadalmi és felekezeti jótékonyság nagy jelentősége el—

lenére sem szabad a kérdést teljesen meg—

oldottnak tekinteni. Hibák és hiányok saj—

nos elég nagy számmal akadnak. Adataink, főleg az ellátottság mértékét jelző eredmé- nyek nemcsak az anyagiak, de a szervezett- ség és arányosság hiánya miatt bekövetke—

zett hátrányokra is rámutatnak. Ezeknek a—

megszüntetése azonban már .a szociálpoli—

2. szám — 120 — 1938

2. A munkaképtelenség főokaí. — Causes principales d'incapacite' de travail.

A közsegélyre szoruló munkaképtelenek közül — Répartition des personnes hors d'état de travailler et ayant besoin d,:ítre

secourues par l'Assístance publigue

Országrész —— Régions 6 'th .

öreg tgtylaáytietgg vak giga? süketnéma nyomorék uieillards malades aveugles faibles sourds- esíropiés

incurables d'esprit muets

a) Szám szerint. —— En nombres absolus

Dunántúl —- Transdanubie ... 7.799 997 275 846 153 718

Alföld —- Grande Plaine ... 17.783 1.673 523 793 186 1.226

Eszak — Nord ... 4.731 634 186 360 93 506

Összesen _ Totaum. . . . 30.313 ( 3.304 * 984 ( 1.999 ' 432 2.450

b) A közsegélyre szemlék (Vo-ában -—— Par rapport an nombre total des personnes ayant besoin d'éh'e seconrnes par l'Assistance publiyue, %

Dunántúl — Transdannbie

tika feladata. Az anyagiak előteremtésének módozatai, a tervszerű felosztás és méltá—

nyosság az ügy szempontjából a döntő fon- tosságú kérdések. Egyébként érdekesség és tájékoztatás céljából néhány, az anyagiakra vonatkozó adataink nyomán nyert számítá—

sunk eredményét említhetjük fel. A jelen- legi ellátási fokon a még segélyre szorulók támogatására a Dunántúlon további 508

ezer, az [Alföldön 932 ezer és Északon 204

ezer pengőre lenne szükség. Összesen tehát 1,544.000 pengő hiány mutatkozik. Ennek az Összegnek előteremtése a községi pótadó 3-8 és a vármegyei pótadó 2'5%-os emelését tenné szükségessé. Az ideálisnak tekinthető 180 pengős átlagos ellátás megvalósításá—

hoz a Dunántúlon 2,455.000, az Alföldön

5,093.000 és Északon 1,270.000 pengőre,

összesen tehát 8,818.000 pengőre lenne szükség. Ennek az összegnek pusztán ható- sági támogatásból való előteremtése a köz- ségi pótadónak 29'3%-0s, a vármegyei pót-

adónak pedig 13'5%-os emelését jelentené.

Említettük, hogy az adatgyűjtés harmadik főszempontja a munkaképtelenség okainak kutatása volt. A szegényügy megoldását te- kintve egészen más támogatást és ellátást igényel ugyanis .a magával tehetetlen öreg, vagy gyógyíthatatlan beteg —— ezek az 11. n.

zárt szegénygondozás keretébe nyerhetnek csak megfelelő ellátást —— és ismét más irá—

nyút a vakok, süketnémák, bénák stb. Utób- biak az ú. n. nyílt szegénygondozás kereté—

ben azaz nem helyhez kötve is kielégítő el-

... 57'60 7'36 2-03 625 1-13 5-32

Alföld — Grande Plaine ... 62-84 5-91 185 280 0156 433

Eszak — Nord ... 6700 898 2654 5—10 1-32 7-17

Összesen — Totanm. . . ! 62'00 ! 6'76 ! 2-01 ( 4-09 I aes ! 5-01

látashoz juthatnak. Természetesen nemcsak a támogatás módjában jelent ez különbsé- get, hanem .a költségekben is. A zárt sze- génygondozás általában állandó épületet és személyzetet igényel s így jóval drágább a nyílt szegénygondozásnál. Utóbbinál a mun- kaképtelenség nem olyan nagy fokú, hogy a támogatásra szorulók apróbb munkákkal ne tudnák hasznosítani —— legalább némileg _ magukat. Ezek a kvalitatív és kvantitatív különbségek indokolják meg tehát, hogy az adatgyűjtés nagy súlyt fektetett a munka- képtelenség okainak megállapítására. Az idevonatkozó eredményeket 2. sz. tábláza—

tunk szemlélteti.

A 2. sz. összeállításunk eredményeivel kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy Magyarországon a szellemi és testi fogyaté—

kosok aránya egyáltalán nem múlja felül a más országokban előforduló hasonló ka—

tegóriákét, sőt a nemzetközi átlagnál ked- vezőbb helyzetben is vagyunk. Természete—

sen az öregség fogyatékosságnak nem ne- vezhető. Egyébként tudvalevően az egész szegényügy sem specifikusan magyar prob—

léma, sőt hazánk nemzetközi viszonylatban aránylag elég kedvező helyzetben van. Azon—

han, ha nem is szabad a .szegényügy prob- lémáját — amely a szociálpolitikának vég- eredményében csak egy részlete — túlbe- csülni, mégis minden lehetőt meg kell tenni minél jobb és emberibb megoldása érdeké—

ben.

Kosinslcy Imre dr. '