5521 látám
wgfgzjnglapjában politikat tanulmány érdekli a statisztikust )is, ;hiszen a politikai .smtisz—tfika meg—
,lehetősenófeltöltetlen , területe" a statisztikának. A
;;anulmány, éles, disztingválásának saz újabb fejlö—
gégre ,is tekintettel—143376;meglátásainak sok hasznát É'Mv aki avgpolii—tikai statisztikát továbbépíteni
akarja. — E. D. dr," —
*z;, ; * i'
Vass Klára dr.: A szellemtudományok ma-
gyaru bibliográfiája. A történelmi vonatkozásúadatom 1935.
Dnsse Claire Vass. Bíbliogmphie hongroise des science? mao-ales. Ouvrages concernant le posse' 1935.
Budapest, 1938. 2251 — pages
A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyel
sülete szakrendes *bibliograíiájámk bevezetése e könyv,. melynek "előszavában Fitz József elnök nemzeti könyveszetíinkímultjfa s jövőbeli, munka-_. 12911 %
"és rendszerezte.
* nalam
"_ . s _m-_-_ wz.-sa, z's aüwkrw __ __ turn . (in/N _ — Nem,
terve felől nyujt tájékoztatást. Vass Klára az 1935.
évben megjelent magyarnyelvű vagy tárgyú-, 4000
—törlénelmi _vonatkozású könyv- és folyóiratc'rkk cl- 'mét dolgozta fel tizedes rendszerben
ismertetés-eü is felsorolva. Örömmel tölthet: el min—
a könyvek denkit az, hogy ily gazdag, egyetlen év magyar szellemtörténeti irodalma s elismerést érdemel az a buzgoság, amivel Vass Klára dr. ezt a nagy anya- got a betűi-edes jegyzékbe foglalt több mmt 200 folyóirat, évkönyv, almanaach, iskolai értesítő és gyűjteményes munka feldolgozásával összegyűjtötte A könyvet könhyen kezelhetővé
teszi a nagy gondossággal összeállított többféle
mutató mely a címanyag tárgyát, a szerzők és is—
mertetők nevét, továbbá la címben szereplő helye- ket és egyéneket külön- külön betűrendbe foglalja A nagyközönség kitűnően használhatja e munkát s éndeklődéssel várja annak évenkinti folytatását.
; k*;ü LÖ NFÉL, E
"( ,v
Résumé. Dans Io séance (Pétudes du—93mair ._,,,,
1.939, présíde'e K o n Ic oly
M Georges par M. Jules de
Thege, president de _la Sot-létem
Szombat/olog, ordinar're,
"son díscciws de 'récéption' portaht poor lom Co ) de polttígue scolazre
Iíoccosion,de la Ioí sur les Jutífs.
membre*
síde'ruí'íons
uff, ': " ' "*l * *.
A Magyar Statisztikai Tarsaság kétféle nyom- (*niiyal jelentkezik a könyvpiacon: egyrészt a ar Statisztikai Társaság kiadványai c soro- dsze'rtéien időközökben magyar, vagy vala- ülikkülföldi nyelven megjelenő köteteivel más- eh idegen nyelven szerkesztett folyóira __ M y_dkét közleménysorozat kibővült Legutolsó
olónkl) óta.,. ' ,
Mag—ya: Statisztikai Társaság kiadványai"
(;, semmi a mult én közepéigösszesen 11 számból (kötetből) állott, ú m. 8, magyar-,
1 angolnyeleű kiadványból .?) Az elmult _egyesüf 2 német- és
'1) v. 6 M Stat. szem 1938 érvf. 305" 1.
*) Az egyik magyar kiadvány egy nemetnyelvu
tanulmányt isfelölelt. ' A*
Magyar Statisztikai Táfsgságf,
Société Hongroise de Statistz'gue'. ' Előadóiilésekz'—- Se'ances détudes.
A" Társaság 1939 május 23—án Konkoly Thege Gyula elnöklésével lefolyt előadóülésén Szombat- fálvy György x., tág bartotfá meg ;,IsÉoIapolilikai
* seempontok a zsidótörvén—nyel kapcsolatban" címen pronongo "
szekfoglalo előadását, amelyet alkalmilaggkozlunk
Konkoly Thege Gyula- elnök köszönetet mon- :"xdottHamagyar sorsot annyira érdeklő és sok szo- morú igazságot tartalmazó rendkívül érdekes elő- adásért. Udvözöllte'előadót, aki Székfoglaló előadá- sával a teljes jogú tagok sorába lépett '
ATársaság kiadványai. —— Publications de la Soczéle'
leti évben a következő magyáfnyelvű művel gaz- dagodott ez a kiadványsorozat: ( )
12. sz. A nemzeti jövedelemszámítáxs és az adó-
statisztika problémáifBudapest, 1938.144 1.
A ,,Journal de la Société Hongroise de Statis—
ti'oue" c. folyóirat évi mégy számban jelenik meg.
Célja nemcsak a tudomány művelése hanem Ma gyei—ország viszonyainak rendszeres feltárása és a magyar statisztikai tevékenység állandó ismerte—
téSe. Ezért nem magyarul hanem a nemzetközi statisztikai életben leginkább elterjedt francia nyelven kerül közlesret de tanulmányait egyre gyaknabban tarkítják német—, olasz- és angolnyelvti dolgozatok is A nagyobb cikkeken kívül minden egyes száma rendszeres külön rovatokban számol be a Magyar Statisztikai Társaságról és a Nem
44*
Gelli—ösi, Népességtudományi Uniónak ra Társaság
kebelében tevékenykedő Magyarországi Csoportjá—
,,ról, a magyar statisztikai élet személyi vonatko—
zásútés egyéb eseménYeirőll, a hazai statisztikai. s rokon,; irodalom termékeiről (önálló művekről és folyóirat-cikkekről); a magyar közállapotokat évi helyzetjelentésben és jelzőtábláhanr vetíti a külföldi olvasó elé, a Magyarországot és a magyar problé- taglaló külföldi szakirodalmat (könyveket, cikkeket) pedig ,,La Hongrie vue del l'étranger"
megnevezésű rovatában veszi honekés alá; végül kegyelettel, adózik elhúnyt bel- és külföldi tagjai emlékének. A Journal cikkeit és helyzetjelentési anyagát táblázatokon kivül grafikonok és karto- grammok is díszítik.
Legutolsó közlésünk óta a ,,Journal"-nak négy újabb száma (két egyes és egy összevont szám, tehát három füzet) hagyta el a sajtót:
XVI. (1938.) évi. 1. sz. Hacker Ervin: Les mé- thodes de la statistigue comparée de la crimina- lilté. —— Mombert Paul (Stuttgart): Die Zunalime der Lebensdauer im ihrem Einfluss auf Wirtschaft und Gesellsdhaft. —— Goldziher Káro'ly:Materia1- sammlung zur Untersuchung des Verhaltnisses der münnlichen zur weiblichen Srte'rbillichkeat.
XVI. (1938.) évf. 2—3. sz. Surányi—Unger Tiva—
dar: Béla Földes, nonagénaire. —— Főldes Béla: Un index d'immunité criminelle relative. —— Thírn'ng Gusztáv: Die nBevöl—kerung Ungarns zur Zeit
"aa —- izul7§1593$
Josephs II. Die Han-ptergebnisse der Zűhlüngen von 1784——1787. —— Elekes Dezső: Le 'systemeflde la statistigue intel'I-ectuelle. —— de Vergottini Mario (Róma): Developpement de la' population italienne
de 1931 a 1936. —— Thirring Lajos: Les rapptnts entre les poolfe'ssions et la, féconditéides manage
d'aprés run-e statistigue hongroise. —— SzélfFivacl—ari Corrélations des phénomenes démographigues a plusieurs variables, représentables géométriguement
dans l'espace. __, Theíss Ede: La corrélation slag
'tistioue et la loi de la definande '?' Varga István' Mouvement de la —p0pulati:on et conjonctures. ——
,Emruete sur les problemes du revenu national 'et les problemes connexos, en particulier sur ceux de
la statistigue fiseale.
XVI. 0938.) év!. 4. sm'lulín, Armand (BrnXel.
les): Une tettre ine'dite (le—Ernst Engel a Adolphé ()uetelet. —— Szél TiVadarz, Une nouvelle enguete hongroise sur le cancer et les résultats réoents des statistigues relatives s cette Madie. -—— Pálfy Ilona: La statistigue historigue. ——- Vacchini Alfredo (Róma): Aspects des pho'nomenes démo—
grapthigues en Italia.
Külön is említést érdemel,, hogy awnemzetközí statisztikai élet jelese'i- egyre gyakrabban keresik fel tanulmányaikkal a világszerte igen megbecsült ,,Journal"-t. így a legutóbbi szám cikkírói között
Julin, a Nemzetközi Statisztikai Intézet jelenlegi elnöke is helyet foglalt.
A Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.
Comité honyrois, au sein de la Société Hongroise de Statistigue, de l'Um'ou internationale pour l'étude scientifigue des problémes de la population.
Résumé. Dans la sécmce du 2 ami 1939, présidée par le Dr Charles Balás, le Dr Gabriel Doros a fait une conference intitulée les
Moyens pratigues de la politigue
démographígue díte guantitative et gualitatíve.
*
A Csoport ülései.
A Csoport l938/39. évi harmadik (a serrend- ben a tizenegyedik) ülése a M. kir. Központi Sta—
tisztikai Hivatal üléstermében 1939 május 2—án folyt le a Csoport elnökének Balás Károly dr. el- nöklése alatt szuépszámban megjelent tagjai kés meghivottai jelenlétében.
Az ülésen Doros Gábor dr. ,,A mennyiségi és, minőségi népesedéspolitika gyakorlati eszközei"
cimen tartott átfogó előadást. Fejtegetései során rámutatott arra, hogy amióta a demográfia ada—
taiból kétséget kizáró következtetésexket lehetrvonni
az egyes nemzetek életerejére és emberanyagának jövendő fejlődésére, az államhatalomnak és a tár- sadalomnak fokozott kötelessége, hogy a szükség—
hez mérten megkeresse és felhasználja a népese—
déspolitika gyakorlati eszközeit. A magyarságnak
életbevágó érdeke a népesedéspolitika terén a meg-
előzés alkalmazása, mert bár a magyar születésekszáma és a magyarság természetes szaporodása a nagymérvű születéscsökkenés dacára is kedvezőbb a nyugateurópai népeknél, viszont sokkal kedve—
zőtlenebb keleti és déli szomszédainkénál, ami a népszaporodás ütemének különbözete által bekö- vetkezhető erő—eltolódás mindenáron való megelő—
zését teszi szükségessé. A magyar születéscsökke—
nés oda vezetett, hogy míg 50 évvel ezelőtt ezer
lakosra évente 45 magyar gyermek született, ma
már csak 20 ezrebékes élveszületéssel kell beér- nünk, A születéscsökkenést kisebb mértékben az többségben azon- ban az akaratlagos sziileléskorlátozás idézi elő.
akaratlan meddőség, túlnyomó
