Rákosi Mátyás tanulmányi verseny

549;

V

Ez a számítás 3—4 hónapot vett igénybe.

A munka kiértékelése .számos más jellegű

' elvi és gyakorlati kérdést is felvetett. Ami

a számítási mő'dszei't illeti, azt még nem

eltartjuk kitorrottnak. Nem dőlt el, hogy

milyen pontosságra kell törekedni, és még

nem állapítottuk meg, hogy miként lehet ' _; általánossá tenni ezt a számítást. Bár a

*' Tervhivatal Gépipari Főosztályától minden

hiánya, az adatok megszerzésének nehézségei

A Rákosi Mátyás középiskolai tanulmányi ' verseny minden évben nagy esemény közép- iskoláink életében. A verseny nemcsak a leg—

), jobbak vetélkedése, az egyetemen tovább-

tanulóknak vagy munkábalépőknek erő—

' próbája, hanem egyben tükörképe egész oktatásunknak, a tanárok nevelő munkája eredményeinek és hiányosságainak.

Ez évben másodszor szervezte meg a 'Köz- vponti Statisztikai Hivatal a Rákosi Mátyás

középiskolai tanulmányi verseny keretén belül

a statisztikai versenyt. Az ez évben szerzett

tapasztalatok azt mijtatták, hogy a statisz—

tikai oktatás évről-évre'fejlődik, jelentőség megnőtt; a tanulók egyre nagyobb száma érdeklődéssel és eredményesen foglalkozik

_a" statisztikai feladatokkal; emelkedett a

— statisztikát oktató tanárok munkájának színvonala és ennek gyümölcsekéntza tanulók tudása.

Az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen

nőtt a versenyben résztvevők száma is.

Kiszélesítette a verseny kereteit, hogy az ipari és mezőgazdasági tagozatú közgazdasági

technikumok tanulói mellett a kereskedelmi

. tagozatú technikumok diákjai is résztvehet—

tek a versenyben. A statisztikai versenyre

jelentkezett középiskolai tanulók száma en-

nek következtében az 1953 évi 700—ról—

; l039—re nőtt. '

; , A vidéki közgazdasági technikumok közül a mezőgazdasági tagozatokból az elmúlt évi

, 184 fővel szemben idén 275 tanuló jelent-

kezett versenyre, ami arra mutat — ezt a szakfelügyelői tapasztalatok is megerősítik,

támogatást megkaptunk, a helyi ismeretek -

szinű

járultak hozzá ahhoz, hogy munkánk ei- húzódott.

Véleményünk szerint munkánk'eredményel

kiinduló alapot jelenthetnek további vizs- gálatok folytatására. Még szükséges néhány kisérleti számítást végezni központi tervező

szerveinknek, hogy a számítást széles— . körben kiterjeszthessék. Kellő tapasztalatok x *nélkül ilyen irányú számítások végzése csak a bürokrácia növelését szolgálná és nem

járulna hozzá a kívánt cél eléréséhez.

% Varga Jenő

Rákosi Mátyás tanulmányi verseny

hogy a most befejeződő tanévben a mező—

gazdasági tagozatú közgazdasági techniku—

mok statisztikai oktatása iejlődöttlegtöbbet.

Az ipari tagozatokon idén 20%-kal csökkent a versenyzők száma.

A versenyben résztvevők számának nőve—

kedése már önmagában is jelzi, hogy a

statisztika becsülete a közgazdasági tech—

nikumokban megnőtt: a tanárok és a tanulók l'egtöbbje lelkesen foglalkozik a statisztikával.

különösen a pécsi, az egri, a budapesti.

Ponty—utcai ipari tagozatú, a békéscsabai, a

hődmezővásárhelyi, a bonyhádi mezőgazda—

sági tagozatú, valamint a budapesti Huba- utcai és jurányi-utcai,a nyíregyházi, a bajai

a'xmakói kereskedelmi tagozatl'l— közgazdasági technikumokban jelentkeztek számosan a

versenyre. Egyes iskolák azonban, mint az

ipari tagozaton a veszprémi, a budapesti

Wesselényi—utcai és Április 4-téri techniku- mokban, a mezőgazdasági tagozatok közül

a zalaegerszegiben, valaminta soproni keres—

kedelmi közgazdasági technikumban keve—

smet törődhettek a versennyel és feltehetőleg

Ékstatisztikával is, mert ezekből az iskolákból egyáltalán nem vagy a tanulók arányához

képest elenyészően kevés tanuló jelentkezett statisztikából tanulmányi versenyre.

A tanulmányi verseny példáinak össze-

állítása nehéz feladat elé állította a Központi

Statisztikai Hivatal által létrehozott -— a Közgazdaságtudományi Egyetem, a Szám—

viteli Főiskola és a szakfőosztályok kép—

viselőiből álló versenybizottságot. Olyan példákat kellett kidolgozni az ipari, a mező—

szeme

gazdasági és a kereskedelemstatisztikai sza- kon, amelyek azonos színvonalúak, megoldá- suk egyenlő erőfeszítéseket követel a külön- böző tagozatú! iskolák tanulóitól és lehetővé—

teszi a dolgozatok egységes elbírálását.

A példák összeállításánál különös gondot kellett fordítanunk arra, hogy a hallgatók el ne vesszenek a túlságosan terjedelmes számo- lási munkákbanm példák elsősorbana tanulók elemző készségét, alapos statisztikai tudását tegyék próbára. A versenybizottság által kidolgozott példák e célkitűzéseknek általá- ban megfeleltek.

A statisztikai oktatás színvonaláról, a tanári munka eredményeiről és fogyatékos- ságairól véleményünk szerint mind az elő- döntő, mind a döntő tapasztalatai képet adnak. Különösen az elődöntő -- amelyben a dolog természeténél fogva a részvétel

széleskörű volt —— dolgozataínak tanulmá—

nyozása mutatta azokat az eredményeket, amelyeket a tanulók jelentős része már elért és világított rá egyben az általános hibákra.

A döntőben már számottevő mértékben érvényesült egy-egy tanuló kiemelkedő tehet-

sége, statisztikai érdeklődése, mégis a döntő

is több általánosítható tapasztalatot nyújt.

Tükrözi például egy-egy iskola különösen jó munkáját (pl. a békéscsabai mezőgazdasági tagozatú technikuniét,ahonnan ketten nyertek díjat, vagy a pápai statisztikai tagozatú technikumét, melynek tanulói az első és az ,_ egyik második díjat nyerték); iránymutatóak

a döntő tapasztalatai abban a tekintetben

is, hogy rögzítik: jelenlegi oktatásunk ered- ményeképpen milyen az élenjárók színvonala és azt is, milyen jellegűeka hibák, amelyeket

—— az oktatói munka fogyatékoságai miatt

—- még a legjobbak is elkövetnek.

Miben foglalhatók össze a versenynek a statisztikai oktatásra vonatkozó tapasz-

talatai.

Számos esetben a dolgozatok színvonala azt mutatta, hogy a statisztikai tanulmányi

versenyen a statisztikából kimagasló ered-

ményt elérő tanulók nem is indultak.

Ugyanerről számoltak be az év április 30-án , tartott értekezleten a statisztika-tanárok is.

A statisztikából legkiválóbb tanulók ugyanis többnyire a többi tárgyból is az elsők

% 549

között vannak és ezért sok esetben mata;

matikából, magyarból, esetleg számvitelből versenyeznek. Helye—s az a törekvés, hogy a

közgazdasági technikumokban is ösztönzik

a közismereti tárgyakból kiváló tanulókat és ezért bátorítják a magyar, a matematika stb. versenyen f'való részvételüket, de úgy

véljük: mégis fontosabb, hogy a techniku-

mokban 'a Szaktárgyakból kimagasló ered- _ ,

ményt elérő tanulók elsősorban ezekből induljanak a versenyeken.

A fentiek ellenére megállapítható, hogy a versenypályázatok színvonala a tavalyihoz viszonyítva emelkedett. A versenyben részt- vevő tanulók jól ismerik a tananyagot, a mutatók szerkesztésének, kiszámításának

módját, általában tisztában vannak a fogal-

makkal; kevesebb számolási hibát követnek

CL x

A verseny igazolta azt is, hogy a statisz—

tikai tagozatú közgazdasági technikumok tanulói a szakositás második évében is már lényegesen többet tudnak statisztikából, mint más tagozatok tanulói: sikerrel oldot- ták meg a számukra külön kiadott, nehezebb feladatokat (a döntőben résztvevők több mint 30%-a a statisztikai technikumokból

került ki). ;

A dolgozatok figyelemreméltó hibákat

is felszínre hoztak: részben az ágazati statisz- tikák oktatásával összefüggő, részben az az egész statisztikai oktatásunkra általánosít—

ható fogyatékosságokat.

így az iparstatisztikai dolgozatokban (néhány esetben a döntőben megirtakban is) elemi hibákat is találtunk: a tanulók egy része a szervezeti változásoknak megfelelően visszamenőleg nem korrigálta az adatokat, a döntőben résztvevők többsége például nem figyelt fel a példában szereplő gyárt-

mányeltolódásra; hibákat követtek el a

relatív béralap vizsgálatánál. (A béralapot a teljesitményszázalékkal korrigá ták.) A keres- kedelemsta tisztikai dolgozatokban a pályázók nagyrésze nem számította helyesen a forgási sebesség indexét Elsősorban éppen a mező- gazdaságstatisztikai dolgozatokban mutat—

kozott meg, de a másik két szakágra is jellemző volt, hogy a tanulók mintegy válogatás nélkül számították ki a mutatókat,

' 550!— sza—lax

a fontosakat és a, feleslegeseket egyaránt, a lényegest nem tudták megkülönböztetni a lényegtelentől—. Például a döntő egyik _ mezőgazdaságstatisztikai feladatát legtöb- ben'azért nem tudták kielégítően megoldani, mert'nem találták mega példában szereplő 19 gazdaság munkájának jellemzéséhez meg- felelőrcsoportositó ismérveket; elvesztek az adatok és a mutatók tömegében. A tanulók egy része, ha a kérdésben ez külön nem szerepelt, nem számította ki a tervteljesitési és dinamikai mutatókat, jóllehet az oktatás- ban nagy gondot kell fordítani arra, hogy a tanulókat a tervek teljesítése és a fejlődés mérése vizsgálatának szükségességére ne- velje. ,

Általános hiba volt, hogy a tanulók elemző készsége ésa szöveges értékelések színvonala nem kielégítő. Gyakran nem a feladat kon—

krét számanyagának megfelelően elemeztek, hanem a tankönyv, vagy a már ismert példák megállapításait, az elemzési típus- szövegeket ,,húzták" rá a feladat eredmé—

, ' nyeire. A mezőgazdaságstatisztikai példák

" megoldásánál gyakori volt, hogy a szöveges

r', értékelésben a szocialista szektor fölényét,

függetlenül a számadatoktól, frázisszerűen

; __ bizonygatták. Sokan nem a vizsgált egység munkáját, fejlődését írták le tömören, hanem elmondták — egyébként helyesen ——

hogyan is számították ki az egyes mutatókat.

Ezek a hibák arról tanuskodnak, hogy _a közgazdasági technikumok tanulóinak statisztikai elemző készsége, nem megfelelő színvonalú. Ennek oka véleményünk szerint az, hogy a középiskolai statisztikai oktatás fejlődése a növekvő követelményekkel nem tartott lépést. Tanáraink már ismerik ugyan a tankönyveket és biztosabban oktatják az egyes fejezeteket, a tanulók ennek, meg—

felelően a könyvből tanulható anyagrészeket:

a mutatók kiszámítását, a fogalmak meg- határozását már jobban elsajátítják, de statisztika tanáraink zöme és ezérta tanulók is még alig ismerik a statisztikai munka, gyakorlati problémáit, mia teendöa mutatók az indexek kiszámítása után, hogyan kell a számadatok segítségével a vizsgált egység

fejlődését értékelni, az eredményeket és

hibákat elemezni:

Az oktatást irányitó szervekveddig nagy—

részt azzal törődtek, hogy az órákon elemi

hibák ne forduljanak elő, a tanárok a számuk—

ra legtöbb esetben teljesen új tárgy tan-—

anyagával alaposan megismerkedjenek. B követelmény végrehajtásának ellenőrzését tűztük elsősorban szakfelügye—lőink és ennek begya koroltatását a továbbképzési konferen—

ciák vezetői elé is. Eddig csupán a statisztikai technikumokban törekedtünk módszeresen magasabb, szinvonalasabb oktatás megvaló—

sítására. Ez a dolgozatokbói is kiderült:

a statisztikai technikumok tanulóinak dol-

gozataiban —— különösen a döntőben -—

kevesebb mechanikus felsorolást és több ötletes elemzést találhattunk.

(A 3 statisztikai technikumban egyrészt több időt fordítanak a statisztika oktatására, , másrészt ennek a tanévnek a II. félévétől kezdődően hetenként egy alkalommal üzemi gyakorlaton vettek részt a legkiválóbb válla lati statisztikusok és a szaktanárok irányítása mellett.)

A statisztikai oktatás e fogyatékosságairól eddig is tudtunk, de az R. M versenynek e tapasztalatai különösen figyelmeztetőek számunkra. Igen kevés az, amit eddig a statisztikai gyakorlat megismertetése,a sta- tisztikai gondolkodás, elemző készség ki—

fejlesztése érdekében tettünk. Történtek ugyan már kezdeményezések, de a feladat:

valamennyi közgazdasági technikumban a statisztikai munka alapelveinek megtanít tása —— még előttünk áll. Ez szükségessé teszi az üzemi gyakorlatok széleskörű _be- vezetését, a tankönyvek anyagát és a gyakor—

lati problémákat egységbefoglaló módszer—

tani útmutatók kiadását általános—, ipar-,

mezőgazdasági— és kereskedelemstatisztiká-

ból, példatárak kiadását, illetve a meglévők megjavítását.

A tanulmányi verseny tapasztalatai segit—

séget adnak a _technikumi statisztikai okta—

tással foglalkozó, irányító szerveknek és tanára inknak a következő tanév előkészítésé- hez, megmutatják, hogy a soronkövetkező feladat: a színvonal emelése elsősorban a hallgatók gyakorlati tudásának, és elemző készségének fejlesztése útján.

Albrecht Ilona