II. József császár és Hadik András.

II. József császár és Hadik András.1

A m a g y a r s á g X \ J I J . századvégi b a r o k k - r e n d i életének a felvilágosodott abszolutizmusba h a j l ó mozgalmas eseményei fölé két f é r f i a l a k j a emelkedik. Az egyik II. József, a nép-

boldogító császár, a „ s u m m u s princeps" k o r l á t l a n h a t a l m ú uralkodói elvének képviselője, a másik, hű tábornoka, H a d i k A n d r á s gróf. Az előbbi a feltörő ú j gondolatok hordozója, a f r a n c i a felvilágosodás neveltje, az utóbbi Mária Terézia ba- rokk-rendi világának embere, akit azonban — lia élete al- k o n y a f e l é is — de u g y a n c s a k megérintettek a k o r f o r m á l ó eszmék. A fiatal császár a felvilágosodás t a n í t á s a i n a k — a voltairei vallásellenességet kivéve — gátlásnélküli híve.

H a d i k a történelmi f o r d u l a t o k mesgyejen a 116 f é r f i t í p u s a . Olyan, aki szellemi világának elevenségével megérti az ú j korszak v a j ú d á s a i t , de élete még a távoli m ú l t b a ágyazott, s éppen ezért h ű m a r a d megszokott szemléletének elveihez.

A császár lázas alkotóvágyával, n y u g t a l a n törteíésével szem- ben, a lassúbb ütemű h a l a d á s b a r á t j a ; a n n a k izgalomtól f ű - tött, heves egyéniségével ellentétben a n y u g a l o m s a higgadt megfontolás megszemélyesítője.

II. József személye az utókor t ö r t é n e t í r á s á n a k k e d v e n c t á r g y a lett. A róla alkotott k é p e k azonban e g y m á s n a k ellent- mondók. Egyrészt, mert a császár elete, mint sok áTagon felüli emberé, tele volt az első pillantásra érihetetlen, egymást keresztező megnyilvánulásokkal, másrészt, mert a későbbi korok politikai történetírása, a különböző pártállások szeiint önigazolást keresett cselekedeteiben: m á s k é n t szólva k i s a j á t í - totta az alkotó császár személyét.

Egyéniségének egyik alapvonása, az erős ö n t u d a t s a dacos akaratosság, a bécsi u d v a r szigorú nevelési r e n d j e el- lenére m á r g y e r m e k k o r á b a n kiütközött belőle. Hibáiért nem kért bocsánatot. Az élénk felfogású, tehetséges trónörököst a n y j a k o r á n beavatta az állampolitikába. A t y j a lialála után, 1765-ben, huszonötéves korában, német császárrá választot- ták. U g y a n a k k o r Mária Terézia társuralkodóként maga mellé

fogadta.

1 Felolvasta à szerző a M a g y a r T ö r t é n e l m i T á r s u l a t 1945 o k t ó b e r 28-i ü l é s é n .

A családi boldogság m e g n y u g t a t ó érzését a sors meg- vonta Józseftől. Első felesége, Izabella p á r m a i hercegnő, akit rajongásig szeretett, pár éves házasság u t á n meghalt. Nem- sokára követte második felesége és első házasságából született leánya, a hétéves Mária Terézia. Az emberi tragédiák soro- zata alatt a f i a t a l császár lelke megrendült. Valószínűleg a sorsütések voltak azok, amelyek hatása következtében lelki- sége oly különös, ellentétes vonásokkal telítődött s nehezen megközelíthetővé formálódott. A lelki egyensúlyát veszített ember h a j l a m o s a r r a , hogy az életben k ü l ö n ú t a k a t hasítson m a g á n a k . Alaptermészetének megfelelően vagy életélvezetek- ben keres vigasztalást, vagy befelé f o r d u l v a szemlélődővé lesz, s k ü l ö n felépített sajátos lelki világának megfelelő al- kotó m u n k á s s á g b a n igyekszik megnyugvást találni. József- ben a felvilágosodás lacionalizniusa is akkor bővült a rideg, gépies világnézet elemeivel. A családi élet melegítő érzésétől megfosztott császár, minden h u m a n i z m u s a és belső érzelmi adottsága ellenére, az elmélet ú t j á n olyan távolságra sod- ródik, a h o n n a n az á l l a m r a úgy tekint mint egy hatalmas eiőműre. amelyben az emberek a csavar szerepét töltik be.

Ezzel p á r h u z a m o s a n jut el az államépítés f a n a t i k u s , küldetés- szer íí meggyőződéséig is. A belső hevültségnek olyan foká- hoz. amely b á r az alkotó munkásság, vagy a harcos élei fontos eleme lehet, de az embert — különösen lia a r r a h a j - lama v a n — k ö n n y e n eltéríti a valóságok talajától s látását korlátozza. József minden emberszereteíe ellenére sem tudott népeinek lelkéhez férkőzni. Az egységes monarchia eszméjé- től megigézetten, nem látta meg azok belsejében élő vágya- kozásokat. Többek között a t u d a t r a ébredező nemzeti érzést, és ezért nem volt tekintettel a történelmi m ú l t r a s a nemzeti h a g y o m á n y o k r a . Pedig aligha Volt előtte uralkodó, aki őszin- tébben közeledett volna alattvalóihoz, s aki a u t o k r a t i k u s fel- fogása ellenére a n n y i r a ember szeretett volna m a r a d n i mint ő.

K o r á n a k egyik k r ó n i k á s a szerint a következőket mondotta önmagáról: ..Homo sum, vesterque f r á t e r , non Deus; absit a vobis, — ut illud obsequii genus, cjuod supremo rerum omnium arbitro solum convenit, mihi exhibeatis.'' Valóban

— a f á r a d o z á s o k a t semmibevéve — heteket töltött udvari hint ó j á b a n , v á n d o r k é n t rótta birodalma elhagyatott, sáros útait, s é j s z a k á n k é n t őzbőrrel fedett szalmakötegeken hált.

Került m i n d e n ünnepélyes fogadást, hódolatot. Ha mégis, va- lamely eldugott f a l u b a n hivatalos küldöttség járult elé, a méltó fogadás kedvéért m a g a bontotta ki k e n d ő b e csavart, kopott császári k a l p a g j á t , s illesztette fejére. F a r á d i Vörös Ignác emlékezik meg n a p l ó j á b a n arról a jellemző eseiről, hogy a heves vérmérsékletű Niczkv Kristóf gróf egy alka- lommal. miközben meggyőzni igyekezett a császárt rendele-

leinek helytelen voltáról, a vita hevében megfeledkezve a n a g y ú r n a k j á r ó tiszteletről, kezével a n n a k k a b á t j á n lévő gombokat forgatta. Amikor hirtelen magához tért, s a csá- szártól bocsánatot kért, József ezt felelte: „ . . . machl nichts

Niczky, reden Sie n u r fort." T a l á n még ennél is j o b b a n rá- világít egyéniségére az a válasz, amelyet Bécsben, a P r á t e r n e k a k ö z n é p s z á m á r a történt megnyitása ellen felszólaló előkelő küldöttség t a g j a i n a k adott: „ H j a u r a i m — mondotta epésen

- ha én mindig csak a hozzám hasonló emberek társaságá- ban szeretnék lenni, akkor a k a p u c i n u s o k k r i p t á j á b a n kel- lt ne eltöltenem egésr életemet." Mélyreható f o r r a d a l m i gon- dolat volt az a XVIII. század erősen renditagozatú társadalmi életében. Hasonlatos ahhoz a másik mondásához: „Minél több kézben v a n a pénz, a n n á l többet ér. Egy henyélő ú r é r t ne n y ú z z á k meg kétszer a parasztot!" Mindenütt, ahol jár-kel, a szegény p ó r n é p r e esik a pillantása. A n n a k szociális vi- szonya érdekli elsősorban. A betegek s az elesettek p á r t f o g ó j a . Egy m a g a s a b b állatni hivatalnok özvegyének siránkozására kimérten feleli: „Ha ön a n y u g d í j á b ó l nem tud megélni, a k k o r k ü l d j e a lányát szolgálni." U g y a n a k k o r a bécsi Burg folyosóján naponta f o g a d j a birodalma szegényeit. Mindenkin segít, mindenkihez van egy p á r jó szava. Mintha f ö i d ö n j á r ó Krisztusként népének összes szenvedését a vállára a k a r n á venni. És mégis, minden igyekezete ellenére sem tudott be- f u r a k o d n i alattvalói szívébe. A j o b b á g y k ú n y h ó k b a n mesék szövődtek személye köré, de a m a g y a r paraszt lelkében nem hagyott mélyebb nyomokat. Ki t u d j a miért n e m ? T a l á n mert korán jött. Alattvalóiban még nem formálódott ki az általa hirdetett eszmék befogadására való készség. T a l á n mert csá- s z á r volt és nem népvezér. Túlságosan magasról ereszkedett

le a szegénység fészkei közé. T a l á n — és ez a legvalószínűbb mert nem m a g y a r n a k született. Avagy egyéniségében ke- reshető a hiba. Abban a szertelen, sokszor meggondolatlan lelki a l k a t á b a n , amelyből hiányzott a kiválasztottak bölcs, mindent megértő türelme, következetessége és az az isten- a d t a tehetség, amely b e h á n y t szemmel is mindig a l e g f á j ó b b sebekre tapint. József ott is b a j o k a t látott, ahol nem voltak.

Viszont é p p e n azokat a vágyakozásokat nem vette észre alatt- valóiban, amelyek legjobban kielégülésre v á r t a k . Raciona- lizmusa túlságosan az élet anyagias részére terelte figyelmét, s nem a k a r t tudomást venni az emberek belső lelki szükség- leteiről. Az egyik é l e t r a j z í r ó j a szerint s a j á t német törzsének legmélyebb problémáihoz sem tudott igazán közel férkőzni.

Pedig megvolt b e n n e a képzelőerő gazdagsága ahhoz, hogy a mélységekbe lásson, s hogy reformrendeleteinek sorsát előre végigkísérje a megvalósulás ú t j á n , de nem volt elég valóság- érzéke. Szemléletében az elvont s a reális élet s í k j a i össze-

olvadtak. E n n e k következtében képzelőereje állandé>an elsza- k a d t a gyakorlat kitaposott ösvényeitől, s magáraliagyotían légüres térben s z á r n y a l t ; nem tudott az életben mozgó tár- gyakhoz t a p a d n i . Emellett a felvilágosodásnak m a g á b a f o g a - dott eszméi túlságosan r a b u l ejtették, s lefogva alkotó kezét képtelenné tették arra, hogy azokat birodalma sajátos vi- szonyainak megfelelően alkalmazza. Közülük igen sok — át- ültet ő j ü k jószándéka s igyekezete ellenére — életreképteleniil látott világot, s e l f o n n y a d t az idegen éghajlat perzselő hevé- ben. Végül Józsefet a korlátlan hatalom t u d a t a elfogulttá tette. Azt hitte, hogy az erőszak fegyverével mindent el- érhet. U g y a n a b b a a h i b á b a esett, mint elődei közül a leg- többen, akik nem ismerve a m a g y a r nép lelkét, nem t u d t a k 1 ánni vele. D u r v a hatalmi eszközökhöz n y ú l t a k akkor is, amikor egy p á r meggyőző jó szó százszorta célravezetőbb lett volna.

A császár a küzdelmes, verejtékes élettől távol alakította ki m a g á n a k elképzelt mintaállamát, s minden erejével a n n a k megvalósításán fáradozott. Tíz év alatt hatezer rendeletet adott ki. Átlagosan minden héten kettőt. Több életbelépett közülük, több azonban elsikkadt a b ü r o k r a t i z m u s útvesztő- jében. József érezte a nehézségeket, s ezért g y a k r a n maga nézett a dolgok után. D e egymaga nem bírt ezerfelé szakadni.

Mivel alattvalóit f a n a t i z m u s a ellenére sem t u d t a áthevíteni a jó ü g y b e vetett hit meggyőződésével, f á r a d o z á s a g y a k r a n eredménytelen m a r a d t . Erre céloz Katona, amikor megál la- p í t j a : „ F a t e n d u m tamen est: s u b Maria Teresia plus f a c t u m q u a m s c r i p t u m ; sub Josepho plus scriptum, quam f a c t u m fuisse." H i á b a kiizködött a feltornyosuló nehézségek á r a d a t a ellen. H i á b a jelentette ki szenvedélyes hangon: „Ha eszméim nem tetszenek, vessék el, de ne d a r a b o l j á k szét, mert az az értékük, hogy egészet képeznek. Vagy én győződöm meg mások világosabb eszméiről, vagy mint apostol hitemre térí- tem a világot!" A valóságos élet erői. minden küzködése elle- nére, gáncsot vetettek neki. Mégpedig olyan szívóssággal, hogy a végén teljesen ú r r á lettek felette.

Azok közé az emberek közé tartozott, akiknek az élet- ben állandóan csalódás jut osztályrészül. Azért is. mert nem volt jó emberismerő. Bizalmával, különösen eleinte, olyanokat ajándékozott meg, akik visszaéltek vele. Idővel a z u t á n min- denkivel szemben, akit közelebbről nem ismert, bizalmatlanná vált. F a r á d i Vörös Ignácot, az 1788-ban Zimony k ö r n y é k é n fölvonult császári fősereg hadbiztosát, a n n a k első jelen kc- zésénél a következő szavakkal f o g a d t a : „Hören Sie, das Geld gehöret mein; die W a r e k a u f e n Sie ein, k a u f e n Sie gute,, b r a u c h b a r e , ächte W a r e ein, schonen Sie kein Geld, besonders f ü r meine Spitäle, sonsten nehme ich ihnen bei Copf."

Aki nem ismeri embertársait, az t ö b b n y i r e nem is tud bánni velük. József' is ezek közé tartozott. Vagy túlságosan engedékeny, vagy kíméletlenül szigorú volt. Igen gyorsan feldühödött. O l y a n k o r — egykori feljegyzések szerint — a középtermetű, világoskékszemű császár szeme izzott a belső felindulástól. Felhúzott felső a j k a alatt kilátszottak a fogai, s lábaival hevesen dobbantott. G y a k r a n kíméletlenül goromba volt. Különösen környezetének előkelő tagjaival szemben. A vádaskodásokat rendszerint készpénznek vette s első, hirtelen h a r a g j á b a n ítélkezett. Emellett gúnyos. csipkelődő természetű volt. Az u d v a r á h o z tartozókat sokszor megalázta egy-egy szellemes mondás kedvéért.

Lelkiségének érdekes vonása volt az a sajátságos ellen- tét, amelyet egyrészt emberszeretete, közvetlensége, más- részt ö n k é n y u r a l m i h a j l a m a m u t a t . Emberies, a szenvedések- kel szemben fogékony ' alaptermészete mellett, emberek fö- lött álló. mindenható ú r n a k képzelte magát, aki a r r a hiva- tott. hogy népét iskolás g y e r m e k k é n t nevelje. Hiába tilta- kozott szenvedélyesen a császári méltóságának j á r ó hódolat ellen, s hiába igyekezett csak ember m a r a d n i , belsejéből a k a r a t l a n u l is kivágódott időnként a gőgös h a t a l o m t u d a t megnyilvánulása. Lelkében a jóság és a kíméletlen szigor csodálatosan m e g f é r t e k egymás mellett. Eltörölte a halál- büntetést, de eltűrte, hogy a súlyosabban bűnözőket a m a g y a r Délvidék egészségtelen, mocsárlázas ingoványai közé szám- űzzék. ahol h a j ó v o n t a t á s r a használták őket és éjjel meg- láncolva f e k ü d t e k a börtönpadokon.

Egyébként az ideális lelkületű emberekhez hasonlóan, önzetlen, p u r i t á n jellemű f é r f i volt. Az a t y j a halála u t á n r á m a r a d t örökséget az á l l a m k i n c s t á r n a k a j á n d é k o z t a . Ami- kor egyízben H a d i k engedélyt kért tőle arra, hogy az Udvari Haditanács épületében lévő berendezési t á r g y a k a t állami költségen kijavíttassa, megtagadta hozzájárulását. „A búto- rokat a H a d i t a n á c s elnöke h a s z n á l j a — szólt a döntése — tehát viselje a j a v í t á s költségeit is. A kincstár pénze nem arravaló."

A derűlátás csak a h a r m o n i k u s lelkiszerkezetű emberek s a j á t j a . Józsefnek azt a határozottságát, amellyel a legne-

hezebb államépítő kérdésekhez nyúlt, nem a f e l a d a t o k k a l b á t r a n szembenéző férfi optimizmusa, hanem a hatalom tu- data táplálta. A valóságban kétkedő, ingadozó belsejéből, közvetlen környezete előtt nem egvszer törtek elő a kétség- beesés szavai. Amikor a török h á b o r ú kezdetén a belgrádi vár megrohanása és elfoglalása nem sikerült, önkéntelenül felkiáltott: ..Nem vagyok szerencsés ember!" Az egész h a d - járat ideje alatt sötétenlátó volt. Mindenütt veszélyt sejtett, s parancsnokaiba szinte beleoltotta a kishitűséget és a fé-

leimet. E b b e n valószínűleg elsősorban gyenge idegzete s a sorsvert e m b e r n e k a veszélyekkel szemben különösen fogé- k o n y képzelőereje játszott közre.

Nvílt, egyenes jellemét a csalódások és csaoások ellenére is megtartotta. I n k á b b beszédes volt mint hallgatag. Külö- nösen a b b a n a szűk társadalmi körben, amelyben időnként megfordult. F ő k é n t a bécsi ..öt hercegnő" zárt, meghitt tár- saságában érezte jól magát. Az általában heves vérmérsék- letű. ideges h a j l a m ú emberekhez hasonlóan sokszor túlsá- gosan bőbeszédű, némelvkor f á r a d t a n szótlan volt.

A szerelem, kevés helyet foglalt el életében. Majdnem azt m o n d h a t n ó k , hogy érzéketlen volt a szép nem külső báiaival szemben. A sorsüldözött s általában sötétenlátó emberekhez hasonlóan, a nőben i n k á b b a lelki finomságot, a f á j d a l m a k a t megértő és e n v h í t ő társat kereste. Első fele- sésrét raionsrásig szerette. Emléke ecrész életén át á r n v k é n t kísérte. Később is lesrközelebb férkőzött hozzá unokaöccsé- nek felesége, a jelentéktelen külsejű württembergi Erzsébet.

Nem hadvezérnek született. Bár megvolt benne az ese- mények s a logikai összefüggések világos m e g l á t á s á n a k kész- sége, de — miként az államvezetésnél — itt is hiányzott belőle a reális adottságokkal való számvetés tehetsége. Az a nélkülözhetetlen vezéri képesség, amely a mindenkori ka- tonai helyzetet a rendelkezésre álló erőt s a feladatokat szenvedélynélkül mérlegelve, nagyvonalúan, de egvúttal a számtani képlet e g y m á s b a k a p a s z k o d ó láncszemei mentén h a l a d v a a l k o t j a meg tervét. Sohasem csalódik, mert m i n d i g t u d j a , hogy mit a k a r , s a lehetőségek z á r t ' f a l a i között mo- zog. Az ilyen hadvezetőt nem érheti meglepetés, mert körül- tekintőn m á r eleve minden eshetőséggel számol. Ehhez e s ő - sorban higgadtság s erős önfegyelem szükséges. Az olyan szertelentermészetű, váltakozó hangulatok embere, amilyen II. József volt. tèrmészetesen képtelen reá. É r z é k e n v ideg- rendszere a külvilág legkisebb h a t á s á r a nagv ingadozások- kal válaszol. Képzeletében az események a legtöbbször tor- zított a r á n y o k b a n r a j z o l ó d n a k fel. Könnyen elveszti hideg- vérét és a nemvárt fordulatok meglepetésszerűen h a t n a k reá.

Nem szólva arról, hogv II. Józsefből még azok a tulajdon- ságok is h i á n y o z t a k , amelyek a győzelemre törő katonai parancsnokok legfontosabb lelki vonásai: a határozott, erős a k a r a t és a győzelembe vetett hit.

Vezéri b a b é r nem is övezte homlokát. Miként az állam- k o r m á n y z á s b a n , a h a d a k o z á s o k b a n sem szegődött mellé a szerencse. Itt közbevetőleg és csak futólagosan e m l í t j ü k meg.

hogy az állam vezető, belső felépítésében, sokban hasonlít a hadvezérhez. József i n k á b b a hadsereg szervezése körül

tevékenykedett hasznotlátón. Az igazságnak t a r t o z u n k azzal a megállapítással, hogy reform rendeletei itt helyesebbeknek bizonyultak. Igaz, hogy ezen a téren megfontoltabb is volt.

mint a k o r m á n y z á s b a n . Valószínűleg azért, mert maga is érezte, hogy a hadsereg többévszázados szervezetében a meg- gondolatlan ú j í t á s több k á r r a l mint haszonnal j á r h a t . Befcő életébe avatkozó kéz k ö n n y e n évszázados h a g y o m á n y o k megvetett ágyát d ú l h a t j a fel. A haderő t a g j a i n a k iólétét elő- mozdító intézkedései mindenesetre h á l á s a k n a k bizonyultak.

Ezenkívül a hadsereg szellemét is emelte, illetve m e g j a v í - totta. Annak a k o r n a k feudálisszínezetű hadseregében több olyan jellemvonást látunk, amely szellemére káros volt és csökkentette ütőképességét. A tiszt és a legénység között nem volt meg a benső kapcsolat. A' főnemesek soraiból ki- került p a r a n c s n o k o k a m a g a s a b b kaszt fölényével b á n t a k alárendeltjeikkel. A f i a t a l u r a l k o d ó éles szemei azonnal rá- villantak a h i b á k r a . „A tisztek közül sokan — írta egvik

1765-ben kelt rendeletében — különösen a nemesség tagjai, a katonai szolgálatot nem kötelességnek, h a n e m időtöltésnek tekintik." U g y a n a k k o r a következő ú j s z e r ű gondolatokat a j á n l o t t a hadserege t a g j a i n a k figyelmébe: „A tisztet buzga- lom, kötelességérzet és a csapatához való ragaszkodás hassa át. Szigorú szabályok között nevelkedve, képzett f é r f i legyen.

Olyan, aki képes a r r a is, hogy észrevegye a dolgok össze- függéseit és aki teljesen h i v a t á s á n a k szenteli magát. A köz- katona pedig nemcsak bátor és engedelmes legven. hanem önállóan gondolkozzék is."

Itt is. valamint államvezetésében mindenekelőtt a z egy- szerű közember sorsa érdekli. Ellátásáért, jobb életkörül- mények közé való juttatásáért minden lehetot elkövet. Élel- mezésének minőségéről igen g y a k r a n személyesen is meggyő- ződést szerez. Elősegíti nősülésüket, mert szerinte azzal az állam csak erős és egészséges u t ó d o k a t k a p . Figvelme ki- terjed a közember felszerelésének a legapróbb részletéig. „A p a r ó k a rizs porozására nincs szükség, a mesterséges h a j f o n n t o k tel jesen fölöslegesek," — í r j a egyik emlékiratában. A vessző-

futás büntetését eltörli és szigorúan üldözi az önkényes testi fenyítéseket. Ő m a g a is k a t o n á n a k t a r t j a magát. Az első uralkodó, aki nagyobb, ünnepélyes alkalmakon kívül állan- dóan egyenruhában jár. A legjobban a hadseregnél, közkato- nái közepette érzi magát. Ilyenkor szívélyesen, tréfálkozva elbeszélget altisztjeivel s rendfokozatnélküli harcosaival. ,A császár a t á b o r b a n g y a k r a n a legalávalóbb köz-emberhez is leereszkedik, elfelejtkezve a maga méltóságáról, azokkal be- szél és tréfálódik . . .." — o l v a s h a t j u k a M a g y a r K u r i r egyik számában. A magasabb rendfokozatú k a t o n á k , lisztek elé

nehezebb f e l a d a t o k a t állít és fölfelé h a l a d v a fokozatosan szigorúbb mértékkel mér. A tisztektől reggeltől napestig tartó m u n k á t követel: tábornokairól pedig egyik levelében a kö- vetkezőképen nyilatkozik: „ H a r r a c h tábornok használhatat- lan. mivel lusta, h a n y a g , ismeretei hiányosak s nem is eről- teti meg magát, hogy valamit t a n u l j o n ; Sulkowskv herceg- nek fogalma sincs a szolgálatról és amellett teljesen katonát- lan; Colloredo Károly a l t á b o r n a g y olyan kevéssé tájékozott kötelességeiről, hogy azt sem . t u d j a , díszelgéseknél hol a helye."

Amilyen szigorú követelményeket állított tisztiéi elé, olyan kíméletlen volt önmagával szemben is. A morvaországi N e u s t a d t b a n II. Frigyessel 1770-ben történt találkozása al- kalmával. a h a d g y a k o r l a t o k idején — Hadik feljegyzése szerint — m i n d e n n a p m á r kora h a j n a l b a n kilovagolt tábor- nokaival a terepre. Törzsével vagv a szabad ég alatt v a g y csűrökben, p a r a s z t h á z a k b a n a l u d t ; esténte segített a tűz- rakáshoz szükséges gallvak összehordásában, s éjszakánként maga is élesztgette a tábortüzeket.

Ilyennek látom én. nagy vonásaiban, másfél évszázad t á v l a t á n át II. Józsefet, a kalapos királyt. Menjünk egv lé- péssel tovább és tekintsünk a mellette álló alakra, az ural- kodó egyik leghűségesebb tábornokára, a nagy m a g v a r had- vezérre: Hadik A n d r á s g r ó f r a . A kép. amelyre pillantású nk esik. különbözik az előbbiétől. A kerek arc vonásai simák, a széles, boltozatos homlok alatti szemekből hideg nyugalom á r a d felénk. Az az első érzésünk, hogy beszédközben az aika lassan, megfontoltan ejtette ki a szavakat. A mondatoknak azonban súlya volt. A kéz kimért mozdulatai öntudatot és méltóságérzetet sejtetve, h ú z t á k alá a beszédet. A férfi, aki hosszú tábornoki k a b á t b a n , a Mária Terézia-rend nagyke- resztjének széles selyemszalagával mellén áll előttünk, azok közé tartozhatott, akik sohasem p i h e n n e k meg a feleúton.

Mindig egész m u n k á t végeznek. Nem a n n v i r a a gyors fel- fogás, mint i n k á b b az alaposság, a kérdések velejéig hatolás a jellemzőjük. L e l k ü k egyensúlyozott, fegvelmezett. H a t á - rozottságuk nem pillanatokig tartó felbuzdulás szülötte, ha- nem a kiképzett, erős a k a r a t é . Kötelességtudók s nagy ben- n ü k a felelősségérzet. Másokkal szemben megértők és ember- becsülők. Most lássuk, hogy a külsejéről alkotott megállapí- tásaink mennyiben felelnek meg a r á n k m a r a d t feliegvzések- ből következtethető jellemvonásoknak.

H a d i k A n d r á s 1710-ben született. Húszonkét éves korá- ban lépett a császári hadsereg szolgálatába. Résztvett III.

Károly 1736 és 1739-es évek közötti török h á b o r ú j á b a n . Mária Terézia h a d j á r a t a i alatt, mint v a k m e r ő lovasparancs-

nok sikert-sikerre halmozott. Hadiérdemei jutalmaként 1758- ban lovassági tábornok és a Mária Terézia-rend nagyke- resztese lett. É l e t p á l y á j á n a k fontosabb állomásai voltak:

1765-ban u r a d a l m a t s m a g y a r grófi rangot k a p o t t ; 1764-ben Erdély katonai p a r a n c s n o k á v á és k o r m á n y z ó j á v á nevez ék ki: 1772-ben Galicia és Lodoméria vezénylő tábornoka, ké- sőbb k o r m á n y z ó j a , m a j d 1774-ben t á b o r n a g y és az U d v a r i Haditanács elnöke lett. A császári hadseregben m a g y a r ember, előtte még nem emelkedett ilyen magas katonai mél- tóságra. Ezt valószínűleg nem a sors szeszélvének, hanem saját tehetségének és egyéb értékes t u l a j d o n s á g a i n a k köszön- hette.

Fiatal k o r á b a n eleinte p a p i p á l y á r a készült. Ebből — ha közvetve is — két belső adottságára u t a l h a t u n k : vallásos- ságára és a t u d o m á n y o k iránti vonzalmára. Az előbbi a r a n y - szálakkal átszőtte egész életét. Abból merített m a g á n a k erőt és a b b a n keresett vigasztalást a csapásokkal szemben. Val- lásosságában a kor szokásának megfelelően a külsőségekhez ragaszkodó volt. VI. Pius p á p á n a k 1782-ben Bécsben történt látogatása alkalmával, Krisztus h e l y t a r t ó j á n a k a lábát is meg- csókolta. „Ich empfinge Seine Heyligkeit — írta n a p l ó j á b a n

— bey dem Schlag des Wagens, reichte demselben b e y m aussteigen den arm, welchen er mit der gnädigsten mine und a u s d r u c k a n n a h m ; sodan reichte E r m i h r die rechte Hand zum Küssen; u n d ich küsste nicht allein dasselbe, sondern b a t h e auch u m den Fuss, so Er mihr zum küssen reichte."

Hadik életében a t u d o m á n y o k iránti vonzalom lépten- nyomon megnyilatkozott. Érdeklődése különösen a klasz- szikus ókor felé fordult. Erdélyi kormányzósága idejében sok római település nyomait k u t a t t a fel és n a g y szeretettel g y ű j t ö t t e a régi római és erdélyi pénzeket. Az egyik fel- jegyzés szerint, akivel csak szóbaállt. ha teliette. azonnal Erdélv régi történelmére terelte a szót. A m a g y a r tábornok ilyenirányú érdeklődése a K i r á l y h á g ó n túl c s a k h a m a r köz- tudomású lett. Annyira, hogy özvegy gróf Kornis Antalné, figyelme jeléül. í766-ban Cserey Mihály h i s t ó r i á j á n a k kéz- iratával a j á n d é k o z t a meg.

H a d i k n a k a m ú l t eseményei iránti vonzalma egész ter- mészetesen a h a d t u d o m á n y o k s főleg a hadi történelem felé terelte figyelmét. Az egyes h a d j á r a t o k a t és életének fontosabb mozzanatait megörökítő naplói azt b i z o n y í t j á k , hogv szak- avatott kézzel, alapos m u n k á t végzett. Csataleírásai szem- léltetők anélkül, hogy a tárgyilagosságot sértenék. Éles meg- figyelés, az ok és okozatok szerves összefüggésének feltárása, kiváló harcászati érzék s a szenvedélytől mentes, tartózkodó

hang a jellemzőfük. Ez utóbbi feltűnik különösen ott. ahol a s a j á t személyével foglalkozik. Szerénysége k i á r a d a sorok közül. Sehol egy b á n t ó hang, amely valakit sértene. A jogos bírálat h a t á r á t sehol seíni lépi át. Egyedül II. József ós Nagy Frigyes 1770-ben történt találkozásának leírásánál ra- g a d t a t j a el magát. De a porosz k i r á l y rászolgált a meg- szólásra. H a d i k k a l — akire berlini vállalkozása miatt nehez- telt — sértő ridegséggel bánt. A császár környezetének minden t a g j á t k i t ű n t e t t e figyelmével, hozzá alig volt egv p á r szava.

Sőt az egyik ü n n e p i lakoma után, távoztában észrevéve a m a g y a r lovastábornokot, megkerülte az asztalt és hirtelen iránytváltoztatva h a g y t a el a termet. Nemcsoda, hogy az esetet feljegyző H a d i k tolla éles k i f a k a d á s o k b a rándult.

Egyébként bárkiről szólt, b á r k i t bírált, m i n d i g n a g y önmeg- tartózkodással tette. Még ott is. ahol rosszul esett neki valami.

A katolikus egvház fejének hosszantartó bécsi tárgvalásai — amint ismeretes— az előbbi számára nem j á r t a k e r e d m é n y - nyel. A p á p a üres kézzel h a g y t a el a birodalom fővárosát.

H a d i k o t az eset mélyen lesújtotta és keserű f á j d a l o m m a l töltötte el. ö n m a g á b a n a p á p á n a k adott igazat, de azért egy b á n t ó szóval sem illette császárát. A nags élményről többek között a következőket jegyezte fel: . . . mély szo- morúsággal tölt el az a t u d a t , hogv a keresztény katolikus egyháznak ez a valóban szent f e j e nem t u d t a keresztül-' vinni azt. amit remélt és amire alapos joga lett volna. Ennek bővebb magyarázata és bírálata nem az én feladatom, de annvit mondhatok, hogy az emiatt érzett f á j d a l m a m életem végéig sajogni fog a szívemben." Mennyi belső tusakodás előzhette meg nála a sorok leírását és milyen önfegyelemre volt szüksége ahhoz, hogy egy p á r odavetett szóval meg ne sértse u r a l k o d ó j á t . Kétségtelen, hogv a barokk-korszakn ak benne élő tekintélvtisztelete is lefogta a kezét. De szokáson, beidegzettségen kíviil mégis az életbe magával hozott adott- ság lehetett a döntő. Lelkének egyensúlyozottsága, n y u g a l m a . Az a belső emelkedettség, amelv önmagához méltatlannak vélte, ha még gondolatban is m e g b á n t j a azt. akinek annyi sok jót köszönhet: a császárt.

H á n k m a r a d t kéziratai, személyét illetőleg még több ér- tékes a d a t t a l szolgálnak. A világosfogalmazású mondatok í r ó j u k tiszta ítéletéről, gondolatainak világosságáról tanús- k o d n a k . Sehol nem keveredik hosszú, lélckzetállító elbe- szélésekbe. tárgyától nem tér el. Mindig csak annvit mond.

a m e n n y i r e éppen szükség van. Jó emlékezőtehetségére vall.

hogv nem bocsátkozik fölösleges ismétlésekbe. Mondanivalói- nak helves csoportosítása nagv áttekintőképessége mellett

szól. Végül a k ö n n y e n olvasható, f o r m á s b e t ű k a szerző gon- dosságát. szépérzékéi igazolják.

H a d i k b a n a vallásos és hívő emberhez hasonlóan fejlett családias érzés lakozott. Feleségét mély és tiszta vonzalommal szerette. Amikor neje, m i u t á n végrendeletében megköszönte f é r j é n e k véle szemben 45 éven át tanúsított jóságát. 1787-ben F u t a k o n elhúnyt, f á j d a l o m t ó l megsebzetten vetette p a p í r r a : , , 0 ! Anima mea. O ! Desiderium meum." G y e r m e k e i t féltő gondossággal szerette. A törökországi h á b o r ú s k o d á s idején k a t o n a f i á t magával vitte a hadszíntérre. Apai büszkeséggel örökítette meg Mária Teréziának 1764 szeptemberében hozzá intézett levelét, amelyben 'a k i r á l y n ő t u d a t t a vele. hogy Vácon j á r t á b a n magához rendelte a t á b o r n o k n a k ott nevel- kedő két fiát. s örömmel látta, hogy szépen f e j l ő d n e k

Embertársaival szemben közvetlen volt. Anélkül, hogy Józsefhez hasonlóan túlbizalmas lett volna velük. M a g a t a r - t á s á b a n m i n d i g megnyilatkozott őszinte megbecsülésük. A képzett ember természetes egyszerűségével társalgott velük.

Mozart, akit egy alkalommal hoszabb ideig látott vendégül h á z á b a n , a következőket írta H a d i k r ó l : „Semmi nvoma sincs benne a n n a k a dölvfösségnek, ami az osztrák tábornokok és f ő u r a k nagyrészét jellemzi. Művelt, fínomérzésű ember, aki mindenkinek m e g a d j a a tiszteletet. A származás, rang előtte nem számít. Mindenkit megbecsül, aki a r r a érdemes.'"

Emberi közvetlensége mellett valami tudatos méltóság- érzet á r a d t belőle. Az uralkodó személyét képviselő magas- rangú k a t o n a önérzete. Császárával ellentétben, társaságked- velő volt. Szerette a pompát, ünnepségeket, a p a r á d é s fel- vonulásokat. Erdélyi p a l o t á j á b a n g v a k o r i a k voltak a f é n y e s vendégfogadások.

Megvolt benne a komoly, ö n m a g u k o n uralkodni tudó emberek egyik rokonszenvet s megbecsülést keltő t u l a j d o n - sága: a t a p i n t a t . A társas érintkezésben nem m u t a t t a meg vonzalmát az első benyomás hatása alatt és nem sértett meg- gondolatlanul. Embertársaival szemben megértő és türelmes volt. A rosszakaratú i n t r i k á k azonban nem s u h a n t a k át lel- kén nyomtalanul. Ilyenkor sem heveskedőn, hanem i n k á b b

hasonlatokba burkolt finom élcekkel válaszolt. Az erdélyi kor- mányzóság éléről történt távozása alkalmával egyik bizal- masától — főnemes ellenségeire célozva — ezekkel a szavak- kal búcsúzott: „Erdély olyan, mint azok a szigetek, ahol drága gyümölcsök teremnek; kedves, kies, jó levegőjű hely.

de sok r a j t a a skorpió, k í g y ó és más mérges állat."

Halmágyi, az erdélyi gubernium titkára, akivel jóformán naponta érintkezett, csendes, szelídtermészetű. „Universaliter bonus" embernek m o n d j a őt. U g v a n í g v nvilatkozik róla

Heielendorf Mihály szász ember, aki a m á d é f a l v i székely gyilkosság u t á n összeült vizsgáló bizottság levéltárnoka volt.

Gyulai tábornok szerint „moderatio. kegyesség és n a g y tu- d o m á n y tetszik ki belőle.'" H a d i k n a k ez a jósága, emberséges volta, amely a r r a késztette, hogy 1786-ban a cseh- és morva- országi v á r b ö r t ö n ö k megszemlélése u t á n szigorú rendeletek- kel enyhítse a fegyencek b á n á s m ó d j á t , sohasem alakult át megbán!ást, fegvelmetlenséget t ű r ő puhasággá. H a önérzeté-

ben b á n t o t t á k meg. k e m é n y e n vágott vissza. Erélyét nem a pillanatokig t a r t ó fellángolások tüze hevítette, hanem a hosz- szantartó a k a r a t é . A becsületére és tekintélyére érzékeny emberhez hasonlóan, minden sértésért elégtételt követelt.

Amikor 1781-ben Bács-vármegye f ő i s p á n j a lett. bemutatkozó beszédében éles hangon f a k a d t ki az alispán részéről őt ért sérelem miatt, és hasonlómérvű elégtételt követelt:

q u a n t a sit laesio, t a n t a q u o q u e debeat esse s a t i s f a c t i o . . .'"

— mondotta többek közö⁺t. Erdélyi főparancsnoksága ideién Ernst l o v a s k a p i t á n y t t ú l k a p á s a i miatt vasraveréssel fenyí- tette meg. Szigorú, de igazságos ember volt. H a l m á g y i szerint ..igen tárgyilagos, mindenkit kivétel nélkiil meghallgat, de nem hisz könnyen és mindenről meggyőződik mielőtt dön- tene."

A széles érdeklődési körrel rendelkező, rendszerkedvelő s alapos emberek csooortjába sorolhatjuk. Alighogy átvette Erdély k a t o n a i és polgári igazgatását, rendeztette a cuber- nium irattárát, összegyűjtette az erdélyi a l k o t m á n y t érdeklő régi törvényeket, rendeleteket. Névszerint számbavette az összes e r d é h i nemeseket és statisztikát készíttetett a vallás- felekezetekről. továbbá a kincstári birtokokról, v á r a k r ó l és erősségekről. Amikor 1768-ban a P á l f f v - h u s z á r e z r e d tulajdo- nosi méltóságával r u h á z t á k fel. szokott alaposságával rész- letesen tájékozódott ú j ezredének ügyeiről, azután mindenre k i t e r j e d ő utasítást k ü l d ö t t ezrede p a r a n c s n o k á n a k . Abban többek között szigorú fegyelmet követelt tőle. Lelkére kötötte az ezrede m i n d e n t a g j a iránti a t y a i gondoskodást, külön hangsúlyozva az erkölcsös nevelés, a becsület és a hadi tudo- m á n y o k b a n való oktatás szükségességét.

Szellemi képesség tekintetében nem a n n y i r a a gyors fel- fogású, mint i n k á b b a boncolgató, elmélyülő emberek közé tartozott. Azokhoz, a k i k vizsgálódásuk közben a részeken keresztül j u t n a k a kérdések egészéhez. Kellő áttekintéssel rendelkeznek, de u g y a n a k k o r éles a megfigyelő képességük is. A külvilágban való t á j é k o z ó d á s u k n a k nem a n n y i r a a szemlélet az eszköze, hanem i n k á b b a gondolat. Cselekvésük- nek nem az ösztön vagy az érzelem az irányítója, hanem az értelem: az életmódnak s a j á t m a g u k által megszabott rendje.

#

Az ilyen lelkiségi! emberek a valóságok t a l a j á n mozognak, s tetteik rendszerint befejezett egészet alkotnak. Építeni lehet r á j u k . Egyik k o r t á r s á n a k feljegyzése szerint H a d i k is „meg- fontolt, i n k á b b lassú ember volt, de sohasem mulasztott el semmit s amit kidolgozott, a n n a k keze-lába volt."

A m u n k a életének k ö z é p p o n t j á b a n állott. Nem a lelki egyensúlyérzet h i á n y a vonzotta a tevékeny élet felé, mint császárát, hanem részint veleszületett adottság, részint kato- náskodása alatt beleoltott kötelességérzet. Nem a k a p k o d ó , ' lázas, hanem a megfontolt, n y u g o d t m u n k á l k o d á s híve volt.

Mielőtt valamihez kezdett volna, gondosan körülnézett a dol- gok h á z a t á j á n s csak a z u t á n látott a végrehajtáshoz. Mindig t u d t a mit a k a r . Világos célok felé h a l a d t s ezért sohasem állott meg a feleúton. E r e j e és k i t a r t á s a rendszerint gyümöl- csöt hozott. A tudatos m u n k a volt egész életén át az eleme.

Ez j ó f o r m á n hozzánőtt, életszükségletévé vált. 11. József 1789-ben, 77 éves korában, őt állította a törökök ellen h a d a - kozó hadsereg élére. Az agg t á b o r n a g y szervezete természe- tesen nem b í r t a a hadiélet f á r a d a l m a i t . Rövidesen súlyos betegségbe esett. D e két h ó n a p o n keresztül t a r t ó n a g y lázzal, ágyához kötve is serényen intézkedett, dolgozott s alig v á r t a , hogy kilábolva a betegségből Belgrád falai alá vezesse sere- gét. Tevékeny, erős lelkére vall, amit a b b a n az időben írt u g y a n c s a k betegeskedő c s á s z á r á n a k : .,. . . A d j a Isten, hogy Felséged ú j r a erőre k a p j o n . . . Az én felépülésem nem megy olyan gyorsan, mint ahogy reméltem; azt hiszem azonban, hogy mivel a nehezebb részén m á r t ú l v a g y o k és mivel nem érzem, hogy erőmből jelentőset veszítettem volna', m a g a m is m i h a m a r kilábalok a betegségből . .

A legtöbb munkaszerető emberhez hasonlóan fejlett fe- lelősségtudat élt benne. Bács-vármegye egyik t i s z t ú j í t ó gyű- lésén beszédében különösen a r r a h í v t a fel a nemesek figyel- mét, hogv választásuk v a l ó b a n érdemes f é r f i a k r a essék:

.,. . . tales eligerimus viros, in q u o r u m cognitione, qualitate, p r u d e n t i a , activitate et probitate confidere possemus . . . "

H a d i k nemzeti ö n t u d a t a , az akkori viszonyokhoz mérten, erősen fejlett volt. Érzését nem is r e j t e t t e v é k a alá. Erdélyi tartózkodása idején több alkalommal hangsúlyozta m a g y a r voltát, amit a szászok rossznéven vettek tőle. H a l m á g y i is megjegyezte, hogy „a m a g y a r t mindenekfelett kedvelő, de más nemzetiségekkel szemben is tárgyilagos ember volt." Egy alkalommal az u d v a r n á l szóbakerii It, hogy a m a g y a r tábor- nok a Bécsben felállított lengyel kancellária élére kerüljön.

József azzal vetette el a javaslatot, ..hogy⁷ ő az ilyen nagyobb- , szabású politikai f e l a d a t r a m á r koros, egyébként is bizo- nyosfokú m a g y a r előítéletekkel terhelt, tehát kissé elfogult-"

Hadik m a g y a r érzésének különösen a Moldvába menekült székelyek visszatelepítésével szolgáltatta bizonyságát- Erdélyi működése alatt is mindent elkövetett, hogy a székelyek kiván- dorlását m e g a k a d á l y o z z a és hogy tőle telhetőleg elhalványítsa l e i k ü k ö n Buccow és Siskovics erőszakoskodásainak nyomait.

Erős lelke nem r o p p a n t össze a sors csapásai alatt. Leg- j o b b a n az igazságtalanság, méltatlanság bántotta. De akkor sem lázadozott. A tartalmas, a zajló életet felülről néző em- ber szelíd bölcseségével nyugodott bele a változhatatlanba.

F a r á d i Vörös I g n á c 1789 őszén éppen cikkor vetődött f u t a k i ottlumába, amikor az agg t á b o r n a g y a hadsereg vezérletétől megfosztva, lesújtottan járt-kelt k a s t é l y á n a k á r n y a s fái kö- zött. Az ebédnél senki sem merte megvigasztalni a búslakodó m a g y a r hadvezért. O l y a n n a g y volt a tekintélye. Végül „a n a g y é r d e m ű öreg kezdett megszólamlani — írta F a r á d i Vö- rös n a p l ó j á b a n — s m a g a magát kezdi vigasztalni, mondván:

Nem derék: ember kit a sors nem üldöz és Senecanak sok sentçntiâit a maga vigasztalására előhozta."

H a d i k katonaegyénisége, lelki szerkezetének megfele- lően, u g y a n c s a k különbözött Józsefétől. Haditerveit a leg- a p r ó b b részletekig hatolva, k ö r ü l t e k i n t ő n s minden eshető- séggel számolva alkotta meg. Pontos, előre meghatározott menetrend szerint dolgozott. Ha v á r a t l a n eseményekkel kel- lett szembenéznie, alkalmazkodott h o z z á j u k , de mindig úgy, hogy az ő a k a r a t a érvényesült. Nyugalma, önbizalma erőt sugározott. Azok közé a vezetők közé tartozott, akik éles szemmel mindent észrevesznek, s utána huszáros elszánt- sággal cselekednek. Képletesen szólva üstökön r a g a d j á k a sorsot. A fenyegető veszedelmeket higgadtan mérle- gelte, s m i n d i g csak a n n y i jelentőséget tulajdonított nekik, a m e n n y i t valóban képviseltek. (Erre a legszebb példa ber- lini vállalkozása.) Általában k e m é n y veretű k a t o n a volt, aki p á l y a f u t á s á t alulról kezdve, sokat tapasztalt. Ismerte a ka- tonaélet legelrejtettebb titkait s tudott alárendeltjeivel bánni.

Nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat embere is volt.

Hiányos volna róla alkotott k é p ü n k , ha ki nem egészí- tenők mindezeket azzal a p á r kiforrott, bölcs életszemlélet- ről tanúskodó sorral, amelyet H a d i k 17b4-bea elkezdett nap- lóinak bevezetéseképen írt: ,.Amikor katonai szolgálatomat megkezdtem — olvassuk a sárgult lapokon — szilárdan el- határoztam, hogy Istennek tetsző keresztényi életmódot foly- tatok. Sohasem hagyom a b b a a szívem mélyéből szeretett tu- d o m á n y o k művelését és igyekszem m a g a m a t a katonai mes- terség gyakorlásában, a m e n n y i r e csak lehet kitűntetni. Ele- tem alapelveiként több törvényt tűztem ki m a g a m elé. Elha- tároztam m a g a m b a n , hogy a jóerköLosöt és a becsületet az

élet hiú és ingadozó örömeinél mindig többre értékelem. Eb- ből a felfogásból származó belső lelki n y u g a l m a m és jóérzé- sem nékem mindennél többet ér m a j d . A megelégedés érzését csak ö n m a g a m b a n fogom keresni. F o g a d a l m a m h o z h ű ma- radtam. Már az iskolában, de később egész életemben leg- kedvesebb szórakozásom a kiváló, híres emberek életének megismerése volt. Különös szeretettel mélyedtem el a törté- neti. bölcsészeti és a vallásos könyvek t a n u l m á n y o z á s á b a n . Már syn taxis ta k o r o m b a n legjobban szerettem Plutarchos és Cicero válogatott műveit. Latin és m a g y a r nyelven olyan verseket írtam, hogy velük dicséretet a r a t t a m . Ezzel az élet- munkásságommal és erkölcsi meggyőződésemmel nemcsak tudást, megbecsülést és tiszteletet szereztem m a g a m n a k , hanem p á l y á m o n is szép előhaladást érteni el. Végül — min- dent összegezve — nekik köszönhetem, hogy mindig boldo- gan és megelégedetten éltem."

A z u t á n a kísérlet után, amellyel a két f é r f i — II József és H a d i k — egyéniségét igyekeztünk kihámozni a múlt fel- jegyzéseiből. valószínűleg érdeklődésre t a r t h a t számot az is.

hogy milyen lehetett a viszony közöttük. Azt a n a g y voná- sokkal megrajzolt k é p e k b ő l is l á t h a t j u k , hogy a c s á s z á r n a k és t á b o r n a g y á n a k egymással teljesen ellentétes belső adott- sága volt. Alig t a l á l u n k b e n n ü k közös t u l a j d o n s á g o k a t . Annyit előre is e l á r u l h a t u n k , hogy a f e n n m a r a d t egykorú források t a n ú s á g a szerint, n a g y o n jól megértették egymást. Sőt — a m i n t azt később látni f o g j a k — a kölcsönös becsülés az idők f o l y a m á n mély vonzalommá fejlődött k ö z ö t t ü k . H a d i k hű- ségesen szolgálta nrát, József pedig különösen a k k o r vette körül gyöngéd szeretettel t á b o r n a g y á t , amikor a n n a k őszbe- borult a feje és erős szervezete megrokkant. Való, hogy a csá- szár bizonyosfokú elfogultsággal közeledett a m a g y a r h a d - vezérhez. Amikor 1765-ben, huszonötéves k o r á b a n , társ- uralkodó s egyszersmind a k a t o n a i ü g y e k legfőbb i r á n y í t ó j a lett, az ötvenötéves H a d i k m á r fényes katonai m ú l t r a tekintett vissza. A korkülönbség is a k k o r a volt közöttük, hogy a fiatal, m u n k a v á g y t ó l égő uralkodó — legalább is az első időben — aligha mert volna szembeszállni vele. Nem szólva arról, hogy Mária Terézia m i n d e n r e k i t e r j e d ő figyelme hűségesen őrkö- dött annyi csaták győztes hadvezérének személye fölött. A varázs azonban, amely a m a g y a r tábornokot körülvette, a n a g y k i r á l y n ő halála u t á n k ö n n y e n megsemmisülhetett volna

a b b a n a lázas, lélekzetfojtó m u n k a ü t e m b e n , amelyet a csá- szár maga körül diktált. Az a tény, hogy H a d i k egészen h a l á l a n a p j á i g m e g m a r a d t szolgálatában, mindennél jobban beszél. II. József nem tartozott azok közé az uralkodók közé.

akik régmúlt érdemek a l a p j á n , kegyeletből tehetetlen embe-

/

reket t ű r t e k meg k ö r n y e z e t ü k b e n . Mindenkit kivétel nélkül csak személyes értéke s m u n k a t e l j e s í t m é n y e a l a p j á n ítélt meg. À í a n a t i k u s l e l k ű császár a jövőbe tekintett s csak a jelen érdekelte. A róla szóló feljegyzések mind arról beszél- nek, hogy amikor államügyekről volt szó, nem ismert kímé- letet. A hozzá legközelebb állókkal szemben sem. Általánosan ismert az a feszült viszony, amely társuralkodó k o r á b a n kö- zötte és Mária Terézia között u r a l k o d o t t ; a n n a k ellenére, hogy a császár r a j o n g á s i g szerette a n y j á t . Megemlékeztünk arról a t u l a j d o n s á g á r ó l is, hogy környezete tagjaival olykor kíméletlenül goromba volt. Érdekes, hogy H a d i k naplójai- b a n sehol sein t a l á l j u k n y o m á t a n n a k , hogy vele szemben is megfeledkezett volna magáról. Pedig a becsületére érzé- k e n y t á b o r n a g y valószínűleg kiöntötte volna lelkét a hall- g a t a g foliánsoknak.

A kettő közötti barátságos viszony annál feltűnőbb, mert H a d i k k o r á n t sem volt a József-féle r e f o r m o k n a k v a k híve.

Nem hajolt meg szolgalelkűséggel u r á n a k tekintélye előtt- Bár jóérzése és katonai fegyelme visszatartotta attól, hogy a n n a k h á t a mögött sértésekre ragadtassa magát, a császári intézkedéseiket a világos, józanítéletű ember mérlegelő, bí- ráló szellemi adottságával fogadta. Többet helyesnek vélt.

sokkal azonban nem értett egyet. Valószínűleg f ő k é n t Jó- zsefnek a m a g y a r a l k o t m á n y t sértő intézkedései b á n t h a t t á k . E r r e k ö v e t k e z t e t ü n k abból, hogy amikor 1764-ben. tehát még József h a t a l o m r a j u t á s a előtt, az Udvari H a d i t a n á c s Er- dély k a t o n a i p a r a n c s n o k á v á és e g y ú t t a l k o r m á n y z ó j á v á ne- vezte ki. egyik b i z a l m a s á n a k őszintén megmondta, hogy „bo- lond volt az is, aki k o n j u g á l n i k í v á n t a a Generalkommando!

a g u b e r n i u m praesessével. mert az nem egy embernek való."

Az á l l a m f ő k — a k á r c s a k n a p j a i n k b a n — hivatalos meg- beszéléseikre nevesebb t á b o r n o k a i k a t is m a g u k k a l vitték.

Ilyen volt többek között 1770 őszén József összejövetele Nagy Frigyessel a morvaországi Neustadt városkában. A négy n a p i g tartó, külpolitikailag jelentős találkozást, amely a szo- kott szertartásos külsőségek keretében, ünnepségekkel és egy - osztrák hadtest gvakorlatozásával egybekötve zajlott le. H a -

dik érdekes és eddig nem ismert részletek leírásával örökí- tette meg n a p l ó j á b a n . A porosz k i r á l y — amint m á r említet- t ü k — valószínűleg n a g y port felvert berlini r a j t a ü t é s e miatt, a sértés h a t á r á t súroló ridegséggel b á n t a m a g y a r lovasvezér- rel. Hadikot Frigyes m a g a t a r t á s a a n n y i r a b á n t o t t a , hogy egykedvű és feltűnően szótlan lett. 11. József maga is észre- vette az esetet, de finom t a p i n t a t t a l nem szólott róla. Csak az egyik operai ballet u t á n mondotta neki félig incselkedő hansron, hogy úgylátszik a táncosnők végre „kissé felélénkí- tették."

A császár 1773-ban, az előző évben Ausztriához csatolt Galiciában és Lodomériában tett n a g y o b b k ö r ú t a t . Utazását e két t a r t o m á n y k a t o n a i f ő p a r a n c s n o k a . H a d i k készítette elő- Körültekintő intézkedései és a látottak a n n y i r a tetszettek Józsefnek, hogy Mária Terézia nemsokára — valószínűleg fia k ö z b e n j á r á s á r a — elismerése jeléül egy brilliánsokkal ki- rakott a r a n y szelencével a j á n d é k o z t a meg Hadikot.

Az Udvari H a d i t a n á c s 1774 elején a m a g y a r t á b o r n o k r a r u h á z t a Galícia és Lodoméria polgári k o r m á n y z á s á t is. Alig- hogy az erről szóló rendeletet m e g k a p t a , p á r n a p múlva m á r József levele is megérkezett, amelyben a császár j ó a k a r a t ú gondoskodással kérdezősködött tőle, hogy meg t u d e birkózni a reászakadt ú j h i v a t á s teendőivel, s nincs e szüksége k a t o n a i helyettesre?

Amikor Lacy gróf tábornagy, az Udvari H a d i t a n á c s el- nöke betegeskedni kezdett, József tüstént H a d i k r a gondolt.

Mária Terézia eleinte ellenezte a tervet. H a d i k helyett i n k á b b L a u d o n t szerette volna látni ebben a magas és felelősséggel teljes katonai méltóságban. József azonban H a d i k o t vélte a r r a érdemesebbnek. A választásban a császár a k a r a t a győ- zött. Alighogy Lacy leköszönése u t á n a döntés megtör- tént, azon melegében magánlevelében értesítette kedvenc tá- bornokát az eseményről. „Igen örülök — hangzik az érde- kes császári levél — hogy a l k a l m a m lesz Önnel együtt- m ű k ö d n i és [változatlan b i z a l m a m a t nagyrabecsülésemmel együtt több alkalommal kifejezésre j u t t a t n i . " Befejezésül

József bizalmasan közölte vele, hogy a császárnő e g y ú t t a l tá- bornaggyá fogja kinevezni.

A fiatal uralkodó r e m é n y e valóra vált. A kettő együtt- működését nem z a v a r t á k meg súrlódó nézeteltérések. Jófor- mán n a p o n t a érintkeztek egymással és összetűzésre mégsem került sor. H a d i k ú j állásában szorgalmas és értékes m u n k a - teljesítményével császára teljes megelégedését v í v t a ki. Ja- vaslatait József és Lacy, aki továbbra is bizalmasa m a r a d t , mindig meghallgatták. H a viszont ők szerkesztettek valami tervezetet a hadsereg fejlesztésére, azt m i n d i g m e g k ü l d t é k neki hozzászólás végett. A császár egy alkalommal azt ter- vezte, hogy évszázadának h a d i e s e m é n y e k b e n g a z d a g kor- szakát egy n a g y o b b a r á n y ú m u n k á b a n örökítteti meg. A m ű megírását F a b r i s és Brouwe tábornokokra bízta. A szerzők munkássága természetesen értéktelen m a r a d t volna a gazdag haditapasztalattal b í r ó H a d i k adatszolgáltatása nélkül. Jó- zsef ezért k ü l ö n f e l k é r t e őt, hogy a múlt eseményeiről t á j é - koztassa az írókat.

1778 tavaszán kitört a b a j o r örökösödési h á b o r ú . H a d i k , aki ugyancsak h a d b a vonult, m i n d j á r t kezdetben hozzáfogott

az események feljegyzéséhez. Eszerint a hadműveleteket ve- zető császár állandóan t á j é k o z t a t t a őt szándékairól. Többször magához rendelte főhadiszállására, személyes eszmecserére.

Augusztus 16-án, mivel gyengélkedése miatt nem tudott a császárhoz menni, József maga kereste fel s bizalmasan el-

mondta neki, hogy a n y j a az ő t u d t a nélkül igyekszik békét kötni Frigyessel. Az év őszén az osztrák h a d a k téli szállá- s u k b a vonultak. József, aki Bécsbe utazott, H a d i k r a bízta a Csehországban felvonult fősereg fölötti parancsnokságot.

A m a g y a r h a d v e z é r a következő. 1779. év tavaszán megbete- gedett s a tescheni béketárgyalások n a p j a i b a n szabadságot kért. József m á j u s 5-én, s a j á t k e z ü l e g írt levelében a d t a meg az engedélyt; egyszersmind h á l á s köszönetet mondott neki a h á b o r ú b a n k i f e j t e t t körültekintő és f á r a d h a t a t l a n m u n k á s - ságáért. A császár, hogy a dicséreten kívül tettel is lerója h á l á j á t , még e hó 23-án kelt levelében arról értesítette tábor- nagyát, hogy a n n a k Károly nevű huszonhároméves fiát a Ha- dik nevét viselő huszárezredbe őrnaggyá nevezte ki. „Örömöt a k a r o k szerezni Önnek azzal — írta benne" — hogy fiát, aki- ről tudom, hogy a lovasszolgálatot fölötte kedveli, az Ön ez- redéhez osztom be; erős a hitem, hogy a fiatal tiszt a t y j a n y o m d o k á t követve, jó keresztény, az állam h ű szolgája és a t y j á h o z méltó vitéz katona lesz."

H a d i k , mint az U d v a r i H a d i t a n á c s elnöke, \ 780-tól kezdve ismét állandóan Bécsben tartózkodott. Hajlott kora ellenére teljes szellemi frisseséggel látta el a n a g y felelőség- gel j á r ó áliás teendőit. Életének utolsó évtizedében k i f e j t e t t működéséről szóló o k m á n y o k közül itt csak egy p á r a t hasz- n á l u n k fel. Az é d e s a n y j a halála u t á n teljes h a t a l m ú uralko- dóvá lett II. József 1781 március 21-én a r r a szólította fel Hadikot, hogy tegyen javaslatot az elharapódzott rideg hiva- tali szellem k i i r t á s á r a s az ügyvitel egyszerűsítésére. H a d i k p á r hét múlva egy 30 oldalas előterjesztésben f e j t e t t e ki né- zeteit. A császár nemsokára a rossz tisztekkel való eljárásra vonatkozólag intézett hozzá kérdést. „A rossz tisztekért első- sorban a p a r a n c s n o k o k a , felelősek!" — hangzott az öreg, tapasztalt k a t o n a válasza. 1783-ban, a Törökországgal kelet- kezett feszültség n a p j a i b a n , József véleményadás végett m e g k ü l d t e neki a törökök ellen számbavett csapatok had- r e n d j é t . A t á b o r n a g y erre fiatalkorában, a Porta elleni há- borúskodás közepette szerzett haditapasztalatairól hosszú emlékiratban számolt be u r á n a k . A következő évben, a Hora- Kloska lázadás idején, erélyes h a n g ú előterjesztésben sür- gette az oláh felkelőkkel való leszámolást. Végül ő volt az, aki 1784 decemberében a keménykezű K r a y Pál alezredesre bízta Erdélyben a végleges rendteremtést. II. Józsefben, aki

olyan g y a k r a n , minden különösebb ok nélkül változtatta meg az emberekről alkotott véleményét, a szűkszavú, de mindig alapos m u n k á t végző t á b o r n a g y á v a l szemben tanúsított meg- becsülés észrevétlenül valami szerető atyai gondoskodás ér- zésévé fejlődött. Amikor H a d i k felesége 1787-ben F u t a k o n elhányt, Caramelli lovassági tábornok ú t j á n sietett részvétét kifejezni, s egyben gyöngéden a r r a figyelmeztette, hogy vi- gyázzon az egészségére.

Az ősz m a g y a r hadvezértől a sors megtagadta azt a ke- gyet. liogv béke és nyugalom közepette lépjen át a túlvilági örökélet birodalmába. A Törökország ellen 1788-ban megin- dult h á b o r ú b a n , amelyet a bécsi u d v a r a cári birodalommal , szövetségben viselt, ismét szükség volt tehetségére. Különö- sen akkor, amikor az első h a d j á r a t i év a vereségek sorozatát zúdította a m a g y a r Délvidéken felvonult császári seregtes- tekre. A pusztító török h a d a k m i n d e n ü t t visszaszorítva őket, elözönlötték a Temesi-bánságot s az A l d u n a m e n t é n e k ter-

mékeny m a g y a r síkságát.

A császár, aki Lacy t á b o r n a g g y a l együtt irányította a hadműveleteket, 1788 őszén lelkileg megrendülve, súiyos be- tegen tért vissza birodalma fővárosába. A keleti veszedelem t u d a t a a hátország lakosságának képzeletében, a nemvárt csa- pások nyomán, egyszeriben a rémület n a g y s á g á i g nőtt. E b b e n a komoly helyzetben II. józsef választása H a d i k r a esett. Tőle, az ő hétpróbás hadvezéri rátermettségétől v á r t a a válság felé sodródó események feltartóztatását. 1789 f e b r u á r 20-án kelt levelében kérve-kérte őt, hogy álljon a h a d e r ő éiére. ..Hosszú szolgálata alatt — olvassuk a császári levélben — annyiszor a d t a bizonyságát katonai t u d á s á n a k és annyiszor kiérdemelte b i z a l m a m a t , hogy a főparancsnokságot, amelyre Lacy gróf tá-

bornagy betegsége miatt alkalmatlan, Önre a k a r o m r u h á z n i . Remélem, hogy egészségi állapota még megengedi Önnek a súlyos f e l a d a t r a való vállalkozást, amelyet a velem szemben való barátsága, az állam és a h a z a iránti ragaszkodása ú j a b b jeléül fogok elkönyvelni. I ürelmetlenül várom erre vonat- kozó válaszát!"

Hadikot a felkérés s ú j t ó meglepetésként érte. Amint n a p - lójában írta, 77 éves és 4 hónapos volt. amikor m e g k a p t a legfelsőbb h a d u r a felszólítását. Kétségtelenül: a személyére eső császári választás az elismerés s a bizalom legbeszédesebb jele volt. Kitűntetve is érezte volna magát. Csakhogy nem olyan k ö r ü l m é n y e k között. A hadsereget az elszenvedett ve- reségek s a j á r v á n y o k alaposan megviselték; szelleme meg- r e n d ü l t ; tábornokai csődöt m o n d t a k . Mindezt tetézte még az a körülmény, hogy az orosz nem bizonyult megbízható szö- vetségestársnak. Az uralkodó k í v á n s á g a a koros és testi ere-

jének végefelé járó tábornagyot nehéz elhatározás elé állí- totta. „Be kell vallanom — rótta n a p l ó j á b a n a sarokat

b á r m e n n y i r e is hízelgő volt r á m Őfelsége kitűntető kegye, a k ö r ü l m é n y e k mérlegelése u t á n a katonai kötelességérzet sú- lyos harcot vívott bennem annyi fáradozással megalapozott hírnevem féltésével. Végül az előbbi kerekedett felül és én nehéz szívvel elhatároztam, hogy u r a m és uralkodóm a k a - r a t á n a k engedelmeskedve, sorsomnak megadom magam s a parancsnokságot átveszem." József maga is érezhette, hogy túlsókat k í v á n t koros tábornagyától, mert levelében hálál- kodva köszönte meg áldozatkészségét. ..Nagyon lekötelezve érzem m a g a m Önnel szemben — válaszolta neki — hogy a megbízást elfogadta."

Az ú j fővezér 1789 április 27-én indult el Bécsből a had- szintérre. Főhadiszállására érve azonnal serény m u n k á h o z látott. Szándékairól, intézkedéseiről j ó f o r m á n n a p o n t a t á j é - k o z t a t t a urát. A Belgrád ostromához szükséges előkészületek- ről alaposságára jellemző, részletes tervet készített. Május 18-ától e hó végéig t e r j e d ő időszakban megszemlélte a Zimony és Orsova között felállított csapatokat, őrségeket. A.z ilyen n a g y testi megerőltetéssel j á r ó hosszú utazás természetesen le- vette lábáról. J ú n i u s 6-án á g y n a k esett. Egyszerre több beteg- ség lepte meg: reuma, t ü d ő g y u l l a d á s és epeláz. A sok köziil egy is elég lett volna megkopott szervezetének. Két hónapig volt fekvőbeteg. De ezidő alatt is állandóan dolgozott csak- hogy eleget tegyen a fontos megbízatásnak. Közben azonban a bécsi u d v a r b a n valami történt. Hogy milyen természetű volt, a rendelkezésünkre álló adatokból nem t u d j u k megállapítani- Való az, hogy a t á b o r n a g y július d e r e k a t á j t valami kis szem- r e h á n y á s f é l é t k a p o t t császárától azért, mert ragaszkodott a belgrádi v á r p a s á j á v a l az előző év végefelé megkötött fegyver- szünethez. Július 27-én ugyanis méltatlankodó h a n g ú levélben válaszolt u r a l k o d ó j á n a k , s kikelt az ellen a g y a n ú s í t á s ellen, m i n t h a e l j á r á s á t gyengeség vagy félelem sugallta voina. Ön- érzetesen célzott a r r a is, hogy 78 éves k o r á b a n 54 évi fedd- hetetlen szolgálat u t á n , az ilyen bizalmatlanság egészségérc nincs valami jó hatással. A következő lépés azonban most m á r nem v á r a t o t t m a g á r a . Beköszöntött az amitől ö n m a g á - b a n a legjobban tartott. P á r n a p múlva, augusztus 1-én meg- k a p t a a parancsnokságtól felmentő legfelsőbb kéziratot.

József úgylátszik érezte, hogy ő maga követte el a hibát.

Az emberi teljesítmény h a t á r á n túlmenőt követelt hűséges tábornagyától. Levelében azért nem t a r t o t t a meg a szokásos formaságokat. A t ú l á r a d ó szeretet melegével igyekezett eny- híteni a felváltással önérzetében megsértett H a d i k f á j d a l m á t .

„Súlyos betegsége fölötte aggaszt engem — írta benne többek

között — a lábán lévő 3 nyílt seb, hajlott kora és testi törő- döttsége miatt attól félek, hogy a h a d m ű v e l e t e k alatt h a t á r - talan o d a a d á s á n a k és b u z g a l m á n a k áldozata lehetne. Ezenkí- vül attól is tartok, hogy a küszöbön álló belgrádi vállalkozás heteiben aligha b í r n á ki az éjjel-nappali megerőltetést és a tá- borozás viszontagságait. Ha az ostromot meg is kezdené, be- fejezni semmi esetre sem lenne képes, ami pedig az Ön lelkét mélyen megszomorítaná . . . Ezért, hogy egy ilyen érdemek- ben gazdag f é r f i t mint Ön, t o v á b b r a is megtarthassak gyer- mekei és az állam számára, és mert Önre itt az U d v a r i Hadi- tanácsnál a még v á r h a t ó k ü z d e l m e k előkészítése végett, való- ban n a g y szükség van, ezennel felszólítom, hogy az ú j fő- vezérül kiszemelt Laudon t á b o r n a g y odaérkezéséig a d j a át a sereg vezetését Colloredo t á b o r s z e r n a g y n a k .

Kedves Tábornagyom epedve várom, hogy gondos és fá- r a d h a t a t l a n tevékenységeért. amint most írásban, mielőbb szó- ban is kifejezhessem megelégedésemet és legfelsőbb elismeré- s e m e t . . . Isten Önnel és most már c s u p á n egészségének hely- reállításával törődjék!'"

A huszonnégy h a d j á r a t b a n résztvett t á b o r n a g y , önérze- tében megbántva, de megnyugvással vette tudomásul u r a p a - rancsát. Szívében nein táplált haragot ellene. Megértette őt.

Hiszen az életben mindig az emelte a hullámzó események fölé, hogy m i n d e n k i t és mindent megértett. N a p l ó j á t a követ- kező szavakkal fejezte be: ,,Életem végéig d r á g a kincsként viszem m a g a m m a l azt a bizalmat és odaadást, amelyet h a d - seregem tagjai részéről t a p a s z t a l t a m . Távozásomkor a n n a k számtalan megható és felemelő megnyilatkozását láttam.

Isten, a seregek u r a vezesse őket győzelemre minden harc- b a n . az uralkodó, az állani j a v á r a és önmaguk jól megérde-

melt dicsőségére."

1789 őszén, m i u t á n a hadseregtől megvált. Bécsbe tért és újból átvette az Udvari H a d i t a n á c s teendőit. A követ- kező év t a v a s z b a f o r d u l á s a t á j á n , amikor a harcterek mö- götti téli szállásokban ismét megmozdult a z élet, a bécsi Burg falai közé a földi elmúlás sötét á r n y a i lopóztak. II. József 1790 f e b r u á r 20-án reggel öt órakor, hosszas szenvedés után, visszaadta lelkét Teremtőjének. Egy n a p p a l előtte fogadta bizalmas embereit. Közöttük Hadikot is, akitől közel félórás beszélgetés során vett érzékeny búcsút. A t á b o r n a g y p á r hét múlva követte u r á t a túlvilági élet felé vezető úton. Március

12-én ő is örök álomra h u n y t a le szemét.

II. József többek szerint hideg észember volt, a k i a fel- világosodás észszerű elveihez ragaszkodott, s üldözte a z ér- zelmi megnyilatkozásokat. Valójában az érzelmi világ gazdag

adottságával indult az életnek. A felvilágosodás racionaliz- musa talán sohasem hatalmasodott volna el bei ne annyira, ha olyan sok sorscsapás nem éri. A családi élet apró s mégis legnagyobb örömeitől megfosztott férfi, gőgös elfordulásában önmaga a l a k í t o t t a egyéniségét k o r á n a k ú j s z e r ű gondolatai szerint. Aszkéta é l e t m ó d j á v a l lelkének egyrészét tudatosan tette érdessé. Beburkolta egy önmaga kovácsolt páncélzatba, hogy a n n a k oltalma alatt annál egyenesebben haladhasson államépítő terveinek megvalósítása ú t j á n . T r a g i k u m a lelké- nek ebben a kettős, egymással ellentétes voltában kereshető.

A racionalizmusnak h a g y o m á n y t , történelmi m u l t a t nem is- merő, gépies szemlélete nem volt összhangban belsejének leg- tisztább mélységeiből n a p f é n y felé kívánkozó szeretettel, emberi érzékenységgel A m a z törhetetlen akaratot, kemény- séget és nem h a n g u l a t o k r a fogékony, érzelmi szálakkal átszőtt lelkiséget k í v á n t . József erejéhez mérten túlságosan nagy f e l a d a t r a vállalkozott. Küld et ésszerű hite csak a hatalom t u d a t á b ó l és nem a belsejéből előretörő energiákból táplál- kozott. F a n a t i k u s , lángoló tekintete mögött, a valóságban — a s a n y a r g a t ó ö n f o r m á l á s ellenére — nem a m i n d e n r e elszánt- ság könyörtelensége, h a n e m a mélyenérző ember olvadékony

lelke élt. amely a n a g y erőfeszítések u t á n a sikertelenség lát- tára, máról-holnapra r o p p a n t össze. Az úgynevezett önma- gát szétaprózó, liányatottsorsú, boldogtalan emberek cso- p o r t j á b a tartozott, aki s a j á t szavai szerint „mindig csak a k a r t , de nem cselekedett"', és aki igazában csak akkor m u t a t t a meg lelkének eltakart arcát, amikor a szegények sebeit gyó- gyítgatta.

H a d i k egyénisége liányatottsorsú uralkodójával szemben egységesebb, tömörebb, életvonala ennek megfelelően törés- nélküli. József türelmetlen t e t t v á g y á v a l szemben a hideg, józan megfontolás jellemzi. Rajongás helyett a m é r t é k t a r t á s n y u g a l m a á r a d t belőle. Mozdulatai kimértek, fellépése te- kíntélytparancsoló volt. A r e n d i - b a r o k k kor embere. Derűs életszemlélettel s a sorsba való megnyugvás beiclogzettsé- gével. A m u n k a embere volt ő is. de a m a n n a k lázas törtetésé- vel szemben a rendszeres m u n k a híve. Nem a n n y i r a az al- kotó, hanem i n k á b b a szellemi és erkölcsi j a v a k a t g y ű j t ő fér- f i a k közé tartozott. Éles, a legapróbb részletekig elérő meg- figyelései n y o m á b a n mindig ú j t a p a s z t a l a t o k r a tett szert.

Egyéniség© éppen ezért állandóan gazdagabb, emelkedettebb lett. A szorgalmas és tehetséges embereknek a b b a a csoport- j á b a sorolhatjuk, amelynek tagjai az élettől mindent önmaguk

verekednek ki, s akik valóban meg is becsülik mindazt, ami osztályrészükül j u t . A jól végzett m u n k a t u d a t a s az annak a r á n y á b a n álló elismerés állandóan egyensúlyban t a r t j a lel-

k ü k e t . M i n d e n n a p ú j é s a z e l ő b b i n é l t ó b b e t i g é r ő és a d ó s z á - m u k r a . É l e t ü k n e k é r t e l m e v a n . Neun a s o r s s z e s z é l y e , a v a k - s z e r e n c s e a v e z e t ő j ü k , b a n e m s a j á t t u d a t o s é n j ü k . A z s z a b i r á n y t n e k i k , a z j e l ö l i k i c é l j u k a t . A r a j t u k k í v ü l á l l ó v i l á g m i n t e g y h o z z á j u k a l a k u l , a l k a l m a z k o d i k , s a m e g e l é g e d e t t - s é g . b o l d o g s á g k ö v e i v e l r a k j a ki é l e t ü k ú t j á t .

Dr. Rédoaif István.

FORRÁSJEGYZÉK.

II. József császárra vonatkozólag a személyével és korával foglal- kozó meglehetősen gazdag iroHalmpt használtam fel. Dolgozatomnak a Hadikkal és a két férfi kapcsolataival foglalkozó adatait a m. kir. Hadi- leoéltár Hadik-gyűjteményének hadműveleti iratokból és gróf Hadik- András tábornagv naplóiból álló gazdag és ezideig javarészt fel nem tárt forrásanyagából merítettem. Ezeken kívül Marko Árpád ezredes rendelkezésemre bocsátotta gróf Hadik Andrásról írt nagy életrajzának jelenleg még kéziratos művét, amelyből a szerző engedélyével dolgoza- tomat igen érdekes és értékes részekkel egészítettem ki.

Egyébként, többek között a következő fontosabb forrá^művek^e t á m a s z k o d ó : Hóman Szekfű: Magyar történet. "VI. K.- Srb'k: Ge- stalten und Ereignisse aus Österreichs deutscher Vergangenheit. Leipzig,

1942.; Benedikt: Kaiser Joseph II. Wien, 1938; Marczali: Magyaior-szag története II. József korában. Bp. 1885.; Farádi Vörös Ignác visszaemlé- kezései az 1778—1822. évekről. Bp., 1927.; Katona: História crit^ca regum Hungáriáé. Buda, 1810.; Mitrofanow: Joseph II. Wien. 1910.; Concha: A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik.; Pétzeli: II. József életé- nek rövid leírása. Komárom, 1790.: Norinich—Wiener: Kaiser József II.

als Staatsmann und Feldherr. Wien. 1885.; Keresztesi József egykorú eredeti nanlója. Bp., 1882.; Magyar Kurir.; Criste: Kriege unter Kaiser

Josef II. Wien, 1904.; Keresztury: Constituta regia, quae regnante august, imperatore et rege apostol. Josepho II. pro regno H u n g a n a e eid^m^ue adnexis regnis et provineiis Viennae, 1788.; Gross—Ho f f in- ger: Lebens und Regierungsgeschichte Josephs des II.; Krones: Ge- schichte der Neuzeit Österreichs., Berlin, 1879.; Rédoai): II. József tö- rök háborúja. (1788—1790.) Hadt. Közi 1942. évf.