MISKOLCI EGYETEM
DOKTORANDUSZOK FÓRUMA
Miskolc, 2016. november 17.
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
SZEKCIÓKIADVÁNYA
Kiadja: Miskolci Egyetem Tudományos és Nemzetközi Rektorhelyettesi Titkárság Kiadásért felelős: Prof. Dr. Kékesi Tamás rektorhelyettes
Szerkesztette: Prof. Dr. Szabó Miklós a Tudományági Doktori Tanács elnöke Technikai szerkesztő: Lakos Zsuzsa
Nyomda: ME Sokszorosító Üzeme Sokszorosításért felelős: Pásztor Erzsébet Nyomdaszám: TNRT.2017-59.ME.
ISBN 978-963-358-124-7
T artalomj egyzék
dr. A mán Ildikó 9
„A HARMADIK EGYETEM SZEGEDEN ÁLLÍTTASSÉIC FÖL” - VÁZLATOK SZEGED VÁROS EGYETEMALAPÍTÁSI
KÍSÉRLETEIRŐL
dr. Maria Bagossy 15
THE EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS’ JUDGMENTS AGAINST HUNGARY RELATING TO THE REASONABLE TIME OF PRE-TRIAL DETENTION
dr. Balázs Gábor 21
A BANKGARANCIA
!
dr. Áron Péter Balogh 27
THE POSSIBLE ROLE OF THE TRADE UNIONS AND THEIR COLLECTIVE BARGAINING AGREEMENTS IN THE USA IN THE 21ST CENTURY
dr. Bartha András 33
A CÉLSZERŰSÉGI ILLETÉKESSÉGGEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN
dr. Bereczki István - dr. Bereczki Péter 37
MEDIÁCIÓ A KÖRNYEZETJOG TERÜLETÉN - NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK
dr. Béres Nóra 43
A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ÁLLAMOKKAL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK PROBLÉMÁJA, KÜLÖNÖS
TEKINTETTEL AZ ÁLLAMFŐI IMMUNITÁS KÉRDÉSÉRE
dr. Bergendi-Rácz Diána 49
A LEÉRTÉKELT ÁRUK ESETÉN ÉRVÉNYESÍTENDŐ
SZAVATOSSÁGI IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS SZABÁLYRENDSZERE - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KELLÉKSZAVATOSSÁGRA
Osman Bozdag 55
THE IMPACT OF THE HAGUE RULES
ON THE TURKISH COMMERCIAL CODE ABOUT THE
CARRIER’S ABSOLUTE NON-LIABILITY CASES IN CARRIAGE OF GOODS BY SEA
1
„A HARMADIK EGYETEM SZEGEDEN ÁLLÍTTASSÉK FÖL” - VÁZLATOK SZEGED VÁROS EGYETEMALAPÍTÁSI KÍSÉRLETEIRŐL
dr. Ámán Ildikó*
II. évfolyamos nappali tagozatos doktorandusz SZTE ÁJTK, Európai Jogtörténeti Tanszék
ELÖLJÁRÓBAN
A Kolozsvári Tudományegyetem felállítása után nem sokkal felmerült a következő, harmadik tudományegyetem kérdése. Minderre a legintenzívebb mozgalom Pozsonyban alakult ki, mellette foglalt állást Berzeviczy Albert* 1 jogászprofesszor és országgyűlési képviselő, a másik városnak Szegedet tartották mint potenciális egyetem várost, amely már 1790-től komoly küzdelmet vívott egy saját felsőoktatási intézményért.2 Legalább egy jogakadémiát szeretett volna létrehozni, de 1921-ig kellett várnia erre.
A jogakadémia felállítása ügyében összesen hétszer: az 1802., 1827., 1868., 1899., 1900., 1906., 1910. években intézet felíratott Szeged szabad királyi város az Uralkodóhoz; az egyetem tárgyában pedig nyolcszor: az 1876., 1879., 1882., 1893.,
1901., 1905., 1906., 1911 folyamán. Legutóbbi volt a legfájóbb a városnak, hiszen az összes kandidáló város közül (Pozsony, Debrecen, Kassa) a legtöbb anyagi áldozatott ő hozta, ezzel szemben végül elutasításra került. A jogakadémiákért és egyeteméit való küzdelem, mint látható, felváltva zajlott, ennek oka abban keresendő, hogy a Kolozsvári Tudományegyetem felállításától indult meg az egyétemért való küzdelem (1876). A jogakadémia kérdése viszont már 1792-ben naprendre került a Nagyszombati Akadémia Pozsonyra helyezése kapcsán. A Ratio Educationis négy akadémia felállítását írta elő, amelyek mind a Felvidéken helyezkedtek el, ezért Szeged a javaslat tárgyalása kapcsán kérte, hogy hozzá kerüljön az ötödik ilyen jellegű intézmény.3 A harmadik egyetem megszerzéséért a harcok a kezdeti időben hangsúlyozottabban voltak, majd amikor megtorpanást vagy elhajlást észleltek a
Témavezető: Dr. Antal Tamás PhD egyetemi docens.
1 Berzeviczy Albert (Budapest, II. kerület) A jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte. Az epeijesi jogakadémián jogtörténetet és enciklopédiát, nemzetgazdaságtant és politikát oktatott. A hágai nemzetközi választott bíróságban Apponyi Albert gróffal együtt Magyarország képviselője volt. 1903-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter; a Magyar Tudományos Akadémia 1905 novemberében elnökévé választotta. Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915, Szerkesztette:
Végváry Ferenc - Zimmer Ferenc, Budapest, 1910. 239-240. o.
2 Tóth Ede: Harc az egyetemért. In: Szeged története 3. 2. rész, 1849-1919. Szerkesztette: Gaál Endre, Szeged, 1991.971.0.
3 Devich Andor: Törekvések Szegeden egyletem létesítésére 1981 előtt, Szeged, 1984. 9. o.
felsőbb állami vezetőktől, akkor a jogakadémiára helyezték a hangsúlyt. így közel 30 évig folyamatosan napirenden volt a felsőoktatás ezen kérdése.4
„A HELYREÁLLÍTÁSSAL EGYÜTT EGYETEMET IS”
A nagy szegedi árvíz 1879. március 5-én történt, amelynek következtében a város jelentős részét elmosta a Tisza.5 így az árvíz utáni helyreállítási munkálatok során napirendre került az egyetem kérdése is, ezáltal az építési munkálatok során a kor színvonalának megfelelő oktatási intézményt tudnának felhúzni.6 Továbbá nehezményezték, hogy kizárólag az ország északi részében található majdnem az összes felsőoktatási intézmény. Még ugyanezen év decemberében a Hon kormánypárti napilap megállapította, hogy Szeged felé hajlik a mérleg Pozsonnyal szemben. A Pesti Napló7 ugyanekkor közölte, hogy Szegeden a jogi és bölcsészeti fakultás felállítása nemzeti ügy.8
Mindezek után Szeged 1880-ban az országgyűléshez benyújtotta igényét az egyetem iránt. Sajnálatos módon jelen küzdelemben az vált a mértékadóvá, hogy melyik város, milyen mértékben hajlandó komoly összegeket áldozni a felsőoktatási intézmény megalapítására. Ezen kívül a lokális és felekezeti szempontok váltak dominánssá, holott a kezdeti indokok Budapest centralizációjának csökkentése, új vidéki tudományos központok megteremtése9 és a vallási-lokális érdekek előtérbe helyezése voltak. Trefort Ágost kultuszminisztert az egyetem székhelyének a kiválasztásban nem anyagi szempontok motiválták, azonban tekintettel az ország anyagi helyzetére fontos volt, hogy egy stabil infrastruktúrával és fejlettséggel bíró település kapja meg az új egyetemet.10
Az 1880-as eseményeket három síkon kell szemlélnünk: az első, a város felirata és memoranduma az Uralkodóhoz, a második az országgyűlési viták és végül Trefort Ágost Felségfolyamodványa Pozsony város érdekében.
4 Emlékkönyv a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1872-1944) létesítésének 125.
évfordulója alkalmából, Budapest, 1997. 82-83. o.
Antal Tamás: A szegedi királyi Biztosság közjogi háttere. Adalék Szeged dualizmuskori közigazgatás - történetéhez (1879-1883). In: URBS Magyar várostörténeti évkönyv IX. Budapest, 2014. 255. o 6 Devich, 1984. 13. o.
A Religio kiemeli, hogy a Pesti Napló nem engedi az egyetemek kérdés körének ez elhalványulását, hanem időről időre állást foglal mellette. Javaslatai: Debrecen és Szeged, utóbbi helyékre egy katolikus irányítású intézményt tervezett. Religio, XXXII. évfolyam, 1880. június 30, 52. szám, 413- 424. o.; ua. Religio, LVIII. évf., 1899. december 16. 48. sz. 384. o.
8 Gál Ferenc: Főiskolai törekvések Szegeden 1790-1922, Szeged, 1929. 38. o.
9 Mihálkovics Géza: Mikor és hol állíttasssékfel a harmadik egyetem? Budapest, 1895. 4-5. o.
Ladányi Andor: A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második félében, Budapest, 1965 33-35. o.
10
A FELSÉGFOLYAMODVÁNY
Trefort Ágost kultuszminiszter 1880 tavaszán Felségfolyamodványt intézett az Uralkodóhoz (Pozsony érdekében),11 amelyben három kérdést tett fel: az első a harmadik egyetem szükségességéről szólt, a második a legalkalmasabb helyet tárgyalta, legvégül az ország pénzügyi állapotára tért ki. Mindezekre választ is adott a miniszter, az első esetében adatokkal demonstrálta, hogy vannak kollégiumok, ahol akár 400 hallgató is megfordult évente. A második kérdés válaszát terjengősebben fejtette ki, azonban végső konklúzióként Pozsony mellett: foglalt állást. Nem elhanyagolhatóan Szeged mozgalmára is kitért, méltatta j küzdelmét, ellenben megítélése szerint kizárólag akkor lehetne Szegedre egyetemet hozni, ha a középiskolai képzés is a legmagasabb szinten állna, azonban ez nem volt így. A harmadik kérdés esetében a megoldást először a jogi majd azután a bölcsészeti és az orvosi képzés létrehozása j elentette volna.12
HERMANN OTTÓ FELSZÓLALÁSA
Az országgyűlés kiemelten nem foglalkozott a harmadik egyetem kérdésével, kizárólag a megyei pártolónyilatkozatok, felolvasására került sor, amelyben kérik a harmadik egyetemnek Szegeden történő felállítását. Azonban 1880. március 12-én a képviselőház, ha nem is tárgyalta Szeged kérvényét, de Hermán Ottó13 felszólalt az érintett témában. A pesszimisztikus előadásában kifejtette, hogy teljesen méltatlanul bánnak az Alfölddel és annak igényeivel, miközben Erdély és a szláv népesség kérései rövid idő alatt teljesítődnek. Továbbá merőben méltatlanul bánnak Szegeddel, miközben az egyik legmagyarabb város, és teljesen figyelmen kívül hagyják a kérését évek óta.14
11 Devich, 1984. 17. o.
12 Gál, 1929. 39.0.
13 Herman Ottó: 1836. június 27-én született, Borsodban. Középiskolai tanulmányai befejeztével Bécsben a műegyetemen szerzett diplomát. A bécsi udvari múzeum természettudományi osztályában hivatalnok lett. 1879 és 1883 között Szeged (II. kerület, Alsóváros), 1893 és 1896 között Miskolc, majd Törökszentmiklós országgyűlési képviselője volt. Devich, 1984. 16. o.; Országgyűlési Almanach 1886. Szerkesztette: Halász Sándor, Athenaeum részvénytársaság kiadványa, Budapest,
1886. 70. o.
14 Képviselőházi Napló XI. kiadás, 223. ülés, 1880. március 12, 66-68. o.; Devich, 1984. 16-17. o.
A MEMORANDUM
Ez idő tájt Pozsony és Szeged között komoly csatározás és levélváltás is zajlott a fenti okokból,15 majd Szeged városa kérvényt16 intézett a Kultuszminiszterhez. Mindezt több vármegye támogatónyilatkozattal látta el Szeged felkérésére,17 1880. március ló én Pécs szabad királyi városa, március 16-án Zemplén-megye alispánja,18 majd május 19-en Torontói megye főjegyzője,19 * végül június 2-án Jász-Nagylcun-Szolnok megye alispánja"0 egyaránt pártolónyilatkozat küldött Szegednek a harmadik egyetem tárgyában.21
Végül 1880. november 18-án Szeged város küldöttséggel járult az uralkodó elé, amely során egy memorandumot is átadott, amelynek címe: Emlékirat a Szegeden felállítandó egyetem tárgyában; mindez hatással volt a címzettre. így a Király engedélyével megkezdték Szegeden az egyetem előmunkálatait; a város előjáróságai november 21-én látogatták meg Szegeden Tisza Lajos kormánybiztost,22 akik szintén ígéretet tettek arra, hogy Szeged kérelméért minden tőle telhetőt megtesznek.23 24 25
1881. október 23-án Trefort Ágost kultuszminiszter személyesen megtekintette a várost, többek között amiak kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt csúszott a végső megállapodás, valamint a miniszter is több esetben tájékoztatta a várost a feltételeiről.23 A látogatás után a szakértők alapos jelentést terjesztenek a miniszter elé,
15 Gál, 1929. 42-43. o.
6 3212. számú kémény: Szeged Szabad királyi város kérvénye, amelyben a felállítandó harmadik egyetemnek Szegeden való elhelyezését kérik. MNL CSML Szeged város közgyűlési jegyzőkönyvei 1880. 70/1880.
17 Győr vármegye közönségének feliratát adta át a Képviselőháznak, amely szerint Szeged sz. k. város felteijesztését ezúttal nem pártolja, így a harmadik egyetemnek Szegeden leendő felállítását csak akkor támogatja, ha majd az ország pénzügyi viszonyai annak felállítását megengedik. Az 1878. évi országgyűlés Képviselőházának Naplója, Budapest, 1880. (Továbbiakban: Képviselőházi Napló) X.
kötet, 207. ülés, 1880. február 23, 56. o.; Képviselőházi Napló XI. kötet, 223. ülés, 1880. március 12 70. ö.
18 Képviselőházi Napló XI. kötet, 232. ülés, 1880. április 08, 239. o.
19 MNL CSML Szeged város közgyűlési jegyzőkönyvei 1880. 256/1880.
MNL CSML Szeged város közgyűlési jegyzőkönyvei 1880. 384/1880.
21 MNL CSML Szeged város közgyűlési jegyzőkönyvei 1880. 136-138/1880.
22 Antal, 2014. 268. o.
23 Gál, 1929.45.o.
24 Trefort Ágost október 23-án járt Szegeden, délelőtt a Hungária szállodában a tisztelgő küldöttségeket fogadta, 10 órakor a városházán Tisza Lajos kir. biztos és a szaktudósok jelenlétében értekezletet tarttatott a városi tanács tagjaival. Trefort kifejtette, hogy a szegedi küldöttségnek ígéretet tett és azt jött beváltani, továbbá, hogy személyesen is informálódjon, mennyiben állnak fenn Szegeden az egyetem létesítésének a feltételei. Mindehhez elkísérték Szász Károly miniszteri tanácsos, Markusovszky Lajos osztálytanácsos, Korányi Frigyes, Than Károly, Eötvös Lóránt egyetemi tanárok és Hauszmann Alajos műegyetemi tanár. Hangsúlyozta, hogy a tudományok felvirágozása érdekében szükség van a harmadik egyetemre, mindez egy vagy két év múlva lesz-e felállítható. Korábban Pozsonyt utazta körbe hasonló célból, hogy tájékozódást szerezzen az előfeltételekről, és objektivitással tárgyalta a kérdést. Eger Politikai és vegyes tartalmú hetilap, (Továbbiakban: Eger hetilap) XX. évfolyam, 1881. október 27. 43. sz. 467. o.
25 A szegedi egyetem ügye kapcsán Trefort Ágost közoktatási miniszter leiratot intézett Szeged város közönségéhez, melyben a miniszterrel a múlt év októberben Szegeden járt szakértő egyetemi tanárok véleményét tudatja. A vélemény kifejti, hogy a harmadik egyetem felállításánál a hazai tudományos életünk fejlesztésén kívül a legközvetlenebb indok a budapesti egyetem túlterheltetésének
12
amelyet 1882. február 5-én küldtek el a városba 35519. számmal, azzal, hogy nyilatkozzanak a témában. Than Károly és Eötvös Lóránd a jogi, bölcsészeti és természettudományi karokra vonatkozóan mondták el a véleményüket, ahol a felajánlott reáliskola épületét nem tartják elégségesnek. A klinikákra vonatkozóan Korányi Frigyes és Fodor József alkottak véleményt: a jelenlegi állapotokat szintén nem tartották megfelelőek, ezért újakat kellene építeni. Azonban beismerik, hogy Szeged alkalmas a harmadik egyetem elhelyezésére, csupán jelentős anyagi áldozatokat kell hoznia a városnak. Erre a leiratra Szeged válaszolt, azonban sokkal térjedelmesebben, mint amit elvártak a minisztériumban. Kifejtették, hogy a Ratio Edncationis a felsőoktatási intézmények számát négyben határozta meg, amelyeket feltehetőleg egyetemmé szándékoztak fejleszteni, ezen terv mindez idáig feledésbe ment; illetve az erre vonatkozó tervek mindeddig Szeged megkerülésével valósultak meg. Továbbá 100 év alatt a Délvidék jelentősen felfejlődött Szeged hathatós közreműködésével, ezért neki kötelezettségei vannak az irányába. Az egyetemalapítás célja elsődlegesen az államé, miközben Szeged jelentős előtániogatásokkal látná el azt A választ 1882. szeptember 10-én fogadta el Szeged város közgyűlése, amelyet 1882.
szeptember 30-án mutatott be a polgármester. Személyes felszólalásában kiemelte, hogy elsődlegesen a Dél-Magyar ország érdekei vezetik őt a küzdelemben. A miniszter a válaszában külön kitért arra, hogy a székhelyet az országgyűlés fogja eldönteni, de tény, hogy az új egyetem kérdése sürgős, hiszen jelenleg 836 magyar hallgató van Bécsben.26 27 28 29
Ha nem is volt sikeres ezen törekvése Szegednek, hiszen a tárgyalások megszakadtak azzal, hogy a város legutolsó nyilatkozatára nem érkezett érdemi válasz, azonban a köztudatba sikerült átvinni a város egyetemre való jogosultságát. Illetve ezzel Szeged a harmadik egyetem kérdését eldöntöttnek látta a saját javára.2 Mindezek által, ha nem is Szegeden kívánták létrehozni a harmadik egyetemet, a közszereplők, az Emlékirat, az uralkodónál történt tisztelgés következtében Szeged kérelmét a sajtó, a közfelfogás, a tudományos körök elkezdték támogatni.2
Ezen nyilatkozatot több Békés-, Csongrád megyei periodika is megerősítette, hiszen 1885. a Békésmegyei Közlöny megírta egy bécsi forrásra hivatkozva, hogy már a miniszternél van a harmadik egyetemről szóló törvénytervezet és abban Szegedet
megszüntetése. A tanszakok elhelyezésére a város a reáliskolai épületét és a kórházat jelölték ki, további szükségesség esetén új épületek előállítását ajánlotta föl. A reáliskolában elhelyezhető volna a jogi kar egésze és a bölcsészeti karnak nem demonstratív tanszakai, a karok üléstermei, a dékáni irodák és a quaestura. Eger hetilap, XXL évfolyam, 1881. március 30. 13. szám, 125. o.; ua. XXI.
évfolyam, 1882. július 13. 28. szám, 268. o.
26 Gál, 1929. 47-53. o.
27 Gál, 1929. 54. o.
28 Emlékirat, 1879. 37-42. o.; Szeged az Egyetemért, Engel Lajos'Nyomdája, Szeged, 1907. 3-25. o.;
Az Eger című hetilap már arról számol be, hogy elsősorban Pozsonyt támogatja Trefort Ágost kultuszminiszter és Szeged esetében nem lát realitást sem az állami és sem a katolikus intézmény létrehozására. Eger hetilap, XXI. évfolyam, 1882. október 26. 43. szám, 1. o.; 1883 májusában az egyetem ügye ismét napirendre került, amely során kérdésként merült fel, hogy Szeged legyen-e az új egyetem székhelye, mint a közvélemény óhajtja, és mint azt Szeged fontos földrajzi helyzete megkívánja; vagy Pozsony, mint a miniszter akarná, azonban e felett nem tanácskoztak. Nemere, XIII. évf. 39. sz. 1883. május 13. 1. o.
29Devich, 1881.20. o.
jelölik meg székhelynek.30 1888-ban elhunyt Trefort Ágost és utóda Csáky Albin lett, akit feliratban üdvözölt Szeged, ebben felhívta a miniszter figyelmét az eldöntetlen egyetem kérésére. Azonban az új miniszter mindaddig nem látta elérkezettnek a harmadik egyetem kérdését, amíg a kolozsvárit fel nem szerelik teljesen.31
ÖSSZEGEZVE
Az egyetemekért való küzdelem Szeged számára az egyik legfontosabb célkitűzés volt, különösen az árvíz után. Éppen ezért minden tőle telhetőt megtett, hogy e törekvésének igényt, azonban az ország gazdasági és politikai helyzete nem tette ezt lehetővé. A kultuszminiszterek sem álltak teljes mellszélességgel a város mögött, amely érthető, hiszen egy nagy vis maior következményeiből próbálták újra felépíteni a város. Szeged, ha nem történik meg az árvíz, akkor teljes joggal, minden anyagi erejével fordulhatott volna a felsőoktatási intézmény alapjainak a letételére, amelyet ha nem is rögtön, de 1912-ben megszerezhetett volna. Ily módon a küzdelem 1921-ig elhúzódott, amikor is az ország jelentős részének elesatolása révén megkapta a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet.
Az 1880-as kezdeményezés azért kiemelendő, mert az Emlékirat és a miniszteri támogatottság látszólagos megléte, de valóságos hiánya már ekkor eldöntötte a harmadik egyetem székhelyét és Szeged egyetemi városi sorsát.
30 Békésmegyei Közlöny, XII. évfolyam, 1885. november 15. 92. sz, 3. o.
31 Devich, 1984.23.0.
14
THE EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS’ JUDGMENTS AGAINST HUNGARY RELATING TO THE REASONABLE TIME OF PRE-TRIAL
DETENTION
dr. Mária Bagossy*
First-year PhD student University of Debrecen Faculty of Law Department of European and International Law
1. THE PROVISIONS OF THE EUROPEAN CONVENTION ON HUMAN RIGHTS
Article 5 of the European Convention of Human Rights contains the right to liberty and security. According to this article, no one shall be deprived of his liberty, except the following cases. One of is this exceptions is „the lawful arrest or detention o f a person effected fo r the purpose o f bringing him before the competent legal authority on reasonable suspicion o f having committed an offence or when it is reasonably considered necessary to prevent him committing an offence or fleeing after having done s o ”* 1 This provision is amended by Article 5 (3), which says that Everyone arrested or detained in accordance with the provisions o f paragraph 1 (c) o f this Article shall be brought promptly before a judge or other officer authorised by law to exercise judicial power and shall be entitled to trial within a reasonable time or to release pending trial” Defining the criterion of reasonable time is not unanimous. The European Court of Human Rights (hereinafter referred to as ECtHR or the Court) has three conditions to judge the reasonableness of detention on remand:
- condition sine qua non is the existence and persistence of a reasonable suspicion that the person arrested has committed an offence,
- after a certain period of time the afore-mentioned condition needs to be corroborated by the judicial authorities5 relevant and sufficient grounds, which justify the continued detention,
- the competent authorities have to display special diligence in the conduct of the proceedings.
The criterion of relevant and sufficient grounds appeared in the case of Wemhoff v.
Germany in 1968,2 then the reasonable suspicion of committing an offence in the case of Stogmuller v. Austria in 1969.3
The first judgment against Hungary for the violation of Article 5 (3) was made by the ECHR in 2003, when these three conditions had already been evolved. Because of this,
* Supervisor: Dr. Sándor Szemesi PhD Associate Professor.
1 European Convention on Human Rights, Article 5 (1) c).
2 ECHR, Wemhoff v. Germany, Application No. 2122/64, Judgment of 27 June 1968.
3 ECHR, Stögmüller v. Austria, Application No. 1602/62, Judgment o f 10 November 1969.
