TERHES'SÉGMEGSZAKITÁSOK HAJDU-BIHAR MEGYÉBEN*
TATÁR SÁNDORNÉ
Az utóbbi évtizedekben az egész világon, de különösen Európában és Észak—Amerikában jelentősen megváltozott az emberek szexuális magatartása, ugyanis a fiatalok szexuális életü- ket egyre korábban kezdik, és gyakoribbá vált a házasság előtti és házasságon kívüli nemi kapcsolat. A gazdasági fejlődéssel, a nők munkába állásával, továbbá a városiasodással a nők és különösen a serdülők egyre önállóbbak lettek. A csökkenő családi befolyás, a szaba- dabbá-szabadosabbá vált szexuális magatartás, a fogamzásgátlási ismeretek hiányossága és a fogamzásgátló eszközök esetleges vagy rendszertelen használata —— elsősorban a serdülő lányok esetében — növelte a terhességek bekövetkezésének valószínűségét. A születésszabá- lyozás módszerei közül sokan — a fiatalok egyre növekvő számban — még most is a művi vetélést választják.
A művi vetélések számát és gyakoriságát — többek között — a szülőképes korú nők száma és korösszetétele, a szülési kedv, a fogamzásgátló eszközök megléte és ismerete, valamint az érvényben levő abortusztörvény alakítja.
A terhességmegszakitások engedélyezését az elmúlt 40 év folyamán többször módosí- tották. Legnagyobb változást az 1953. és az 1956. évi — két egymással ellentétes - rendelet idézett elő. Az előbbivel ugyanis — néhány rendkivüli eset kivételével —— megtiltották, míg az utóbbival legalizálták a terhességmegszakítás elvégzését. A terhességmegszakitások engedé—
lyezését 1989. január l-jétől a Minisztertanács 76/1988. (XI. 3.) MT rendelete szabályozza.
TERHESSÉGMEGSZAKíTÁSOK ORSZÁGOSAN
Magyarországon az elmúlt negyven évben a terhességmegszakitások számának tenden- ciája többször módosult. Az 1950-es évek első felében a művi vetélések száma - először a má- sodik világháború után kialakult rendkívül nagy szülési készség, majd 1953—tól az alkalma—
zott adminisztrativ korlátozás eredményeképpen — még hagyományos módon alacsony volt.
(1950—ben például az egész országban alig több mint 1700, míg 1989—ben csupán Hajdú—Bihar megyében több mint 4500 terhességmegszakítást regisztráltak.) Az 1950—es évek második felében — az engedélyezés következtében igen nagy mértékben emelkedett a művi vetélések száma, ugyanis 1960—ban a kijelölt egészségügyi intézményekben már közel 162 200, 1970—ben pedig mintegy 192 300 abortuszt hajtottak végre. Ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz,
* A tanulmányban felhasznált adatok nagy részét a Központi Statisztikai Hivatal éves beszámolási rendszere bíz- tosltotta. A terhességmegszakltásra vonatkozó adatforrások az 1980—1988. években az Egésmégügyi Minisztérium 87.198/73.
számú ,,Tethességmegszakitás elbirálási lap", az 1989. évben a szociális és egészségügyi miniszter 87.198/88. szám alatt elrendelt ,,Adatlap a terhességmegszakitásról" c. kérdőívek voltak. Az egyedi lapok többségét a KSH Számitóközpontja dolgozta fel,de az 1989. évi adatok egy részét a KSH Hajdú-Bihar megyei Igazgatóságának Számitástechnikai osztálya csoportosította.
TATÁRNÉ: TERHESSÉG MEGSZAKlTÁ sox 545
hogy az l960—as évek elején a nyers születési arányszám Magyarországon 13 ezrelékre esett vissza, és ez akkoriban a világ egyik legalacsonyabb születési arányszáma volt. Az 1960—as években az engedélyezett terhességmegszakítások számának emelkedésével párhuzamosan csökkent a szülések száma, és egyre inkább a kis gyermekszámú család vált általánossá, ugyanis egyre ritkább lett a magas szülési sorszámú újszülött, és az élveszületési sorrend átlaga
is lényegesen csökkent.
Az 1970-es években a születésszabályozás módszere — a modern fogamzásgátló szerek és eszközök alkalmazásának lehetőségével — a korábbiakhoz képest lényegesen megváltozott.
Egyre inkább a védekezés és nem a terhességmegszakítás lett a születésszabályozás eszköze, s így a művi vetélések száma az országban 1970 és 1975 között felére, 1983-ban a tizenhárom évvel korábbinak alig több mint kétötödére mérséklődött. A javulás korszaka ezzel az évvel azonban le is zárult, s a— terhességmegszakitások számában és gyakoriságában ismét kedve- zőtlen tendenciák jelentkeztek. A művi vetélések száma és gyakorisága —- az 1985. év kivéte- lével —- ismét folyamatosan emelkedett. 1989-ben az országban már több mint 90 500 művi vetélést hajtottak végre, 15 százalékkal (ll 900—zal) többet a hat évvel korábbinál. A kedve- zőtlen tendencia kialakulásában és folytatódásában — megítélésünk szerint — a bizonytalanná vált társadalmi, gazdasági helyzet (ezen belül a lakáshoz jutás kilátástalansága és az utóbbi években a munkanélküliség), a házasság intézményének gyengülése, a fiatalok körében ter—
jedő deviáns magatartás, a szexuális és egészségügyi kultúra alacsony szintje, a forgalmazott fogamzásgátló szerek és eszközök okozta szövődményektől való félelem játszanak jelentős szerepet.
TERHESSÉGMEGSZAKíTÁSOK HAJDÚ—BIHAR MEGYÉBEN
Hajdú-Bihar megyében az országoshoz hasonló demográfiai folyamatok figyelhetők meg. A terhességmegszakítások gyakorisága a vizsgált években azonban — többek között a tájegységre jellemző kedvezőbb szülési szokások s részben a Debreceni Orvostudományi Egyetem tevékenységének eredményeképpen — alacsonyabb volt az országosnál.
!. tábla
A ter hességmegszakítások számának alakulása
A terhességmegszakitások
, ezer 15—49 éves nőre száz élveszületésre
, szama
Ev jutó száma
Hajdú-
Hajdú-Bihar megyében országosan Bihar országosan megyében
1980 ... 38 3 6 28 3 l 45 54
1981 ... 3548 26 31 43 55
1982 ... 3 575 27 31 46 59
1983 ... 3557 26 31 48 62
1984 ... 3748 28 32 51 66
198 5 ... 388 8 29 32 50 63
1986 ... 403 1 30 3 3 52 6 5
1987 ... 4241 31 33 55 67
1988 ... 4229 3 3 34 58 70
1989 ... 4 545 34 3 5 59 73
A megye előnye azonban folyamatosan — 1985 óta pedig gyors ütemben — csökkent, s az l980—as évek végére már eltűnőben volt. A művi vetélések száma 1980 és 1989 kö-
546 TATÁR SÁNDORNÉ
zött a megyében több mint 18, míg országosan 12 százalékkal növekedett. Ezer szülőképes korú (15—49 éves) nőre a megyében 1980-ban 28 (az országosnál hárommal kevesebb) terhes—
ségmegszakítás jutott, 1989-ben viszont már elérte a 34-et, s ez az érték már csak eggyel ala- csonyabb az országos szintnél.
A megyében a terhességmegszakítások számának gyors növekedése csaknem egészében a védekezés elmulasztására vagy a fogamzásgátló szerek és eszközök szakszerűtlen alkalma- zására vezethető vissza, ugyanis a szülőképes korú nők száma 1980 és 1989 között csupán 0,7 százalékkal emelkedett, s korösszetételük változása sem indokolta a terhességmegszakitá—
sok jelentős növekedését. Az 1. tábla adatai szerint az l980-as években a terhességmegszaki- tások és az élveszületések aránya a megyében romlott, igaz az országosnál — főként a maga- sabb élveszületési arány miatt — még jóval kedvezőbben alakult. Száz élveszületésre 1980-ban még 45, 1989-ben már 59 (országosan a megfelelő években ennél jóval több, 54, illetve 73) terhességmegszakítás jutott.
A nők egyes demográfiai csoportjainak helyzete a művi vetélések szempontjából a Vizs- gált években igen különbözött egymástól, s a Változások is eltérően érintették őket.
A nők életkora
A terhességmegszakítások száma 1981 és 1989 között a megyében a szülőképes korú nők valamennyi korcsoportjában — igen eltérő mértékben (4—50%) — emelkedett.
2. tábla
A 15—49 éves nők és a terhességmegszakításak számának
alakulása korcsoportok szerint a
A terhes- Az ezer megfelelő korú
A nők ségmegsza— nőre jutó
kitások terhességmegszakitás az
Koggsggm 1989. évi száma 1980. I 1989—
1980. évi százalékában '*'—'W—M Hajdú-Bihar megyében ! (;;sszaál;
15—19 ... lO7,7 150,2 24 34 32
20—24 ... 90,2 l 1 1,5 35 45 50
25-29 ... 77,9 lO3,5 39 50 52
30—34 ... 108,7 121,5 42 44 47
35—39 ... 124,3 118,9 34 33 42
40—49 ... 102,4 103,7 10* 12* 13*
Összesen ... 100,7 I 18,5 28 34 35
" Az ismeretlen életkorúakkal együtt.
A 19 évesek és fiatalabbak abortuszainak száma nőtt a legnagyobb mértékben, és ők adták a művi vetélések megyei növekményének csaknem egyharmadát. E folyamat — többek között - azzal magyarázható, hogy a szexuális életüket egyre korábban kezdő tizenévesek a fogamzásgátló módszerek szűkebb köréből választhatnak.
Az 1980-as években a terhességmeg'szakításoknak a megfelelő korú női népességhez vi- szonyított aránya valamennyi 30 éven aluli korcsoportban nagymértékben emelkedett, a ná- luk idősebbeknél ugyanakkor számottevő romlás nem következett be. Leginkább a 20 éves- nél fiatalabbak körében kialakult helyzet aggasztó. A 2. tábla arányszámai szerint ugyanis az ezer 15—19 éves nőre jutó terhességmegszakítások száma az 1980. évi 24—ről 1989—re 34-re emelkedett, s a megyében ez az egyedüli korcsoport, amelynél a művi vetélések arányszáma meghaladta az országos értéket. A legfiatalabb szülőképes korúak mellett — az országosnál
TERHESSÉGMEGSZAKíTÁSOK 547 kedvezőbb helyzet ellenére — a megyében nőtt a 20—24 éves és különösen a 25—29 éves nők terhességmegszakitásainak gyakorisága. Az ezer megfelelő korú nőre jutó terhességmegszaki- tások száma 1980 és 1989 között az előbbi korcsoportban 35-ről 45-re, az utóbbiban pedig 39-ről 50—re emelkedett.
A terhességmegszakitásokra vonatkozó adatokból —— különösen a 30 évesnél fiatalabbak esetében — az egészségügyi ismeretek alacsony szintjére következtethetünk, amely visszave- zethető a szexuális élettel kapcsolatos oktatás és tájékoztatás hiányosságaira is. A fogamzás- gátlás megtanítása az egészségnevelés része, amelynek már a családban kellene elkezdődni, az iskolákban pedig folytatódni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban sem a szü—
lők, sem az iskola szexuális felvilágosítása nem kellően hatékony.
A nők családi állapota
A terhességmegszakitások számának növekedése a vizsgált években a nők családi álla- pota szerint is különböző mértékű volt: a házas nők esetében mintegy 7, a hajadonoknál 38, az elváltaknál viszont már 59 százalék. (Lásd a 3. táblát.)
3. tábla
A terhességmegszakításak alakulása a nők családi állapota szerint
A terhességmegszakitáson átesett nők
Év családi állapota
összesen hajadon ] házas ; özvegy ! elválü
Szám szerint
1980 ... 954 2582 ! 39 ] 261 3836
1985 ... 921 2619 47 301 3888
1988 ... 1155 2845 47 382 4429
1989 ... 1313 2772 45 415 1 4545
Az 1980. évi százalékában
1989 ... 137,6 ! 107,4 ; 115,4 ! 159,o ] 118,5
Százalék
1980 ... 24,9 67,3 , 1,0 6,8 ! 100,0
1985 ... 23,7 67,4 1,2 7,7 100,0
1988 ... 26,8 64,2 1,1 8,6 100,0
1989 ... 28,9 61,0 1,0 9,1 lO0,0
Országosan (százalék)
1988 ... 22,4 * 66,6 ! 1,2 ) 9,8 ! 100,0
* Az ismeretlen családi állapotúakkal együtt.
A házas, illetve nem házas nők nemi kapcsolataiban, érzelmi és környezeti tényezőiben, a gyermekvállalás szándékában, a nem kívánt terhességgel szemben alkalmazott védekezési szokásokban lényeges különbségek vannak, amelyek szintén befolyásolják a terhességmeg- szakítások számának alakulását.1
1989—ben még a férjezett nők terhességeinek több mint 70 százalékából született gyermek, a nem házas nők esetében ez az arány alig több 30 százaléknál. A házasságon kívüli szülés
' Napjainkban a házaspárok egyre szélesebb rétege megtervezi a család nagyságát. A férjezett nők többsége két gyer- mek megszülésére és felnevelésére vállalkozik. Ha korábban nem is, de a kívánt számú gyermek megszülése után — ha annak egészségi akadálya nincs — a nők nagy része elkezdi a fogamzásgátló készítmények szedését vagy használatát. A sze—
xuális életet élő nem házas nők körében az utóbbi években valamelyest javult a gyermekvállalási kedv.
548 TATÁR SÁNDORNÉ
vállalása is számos veszély hordozója lehet. A nem teljes családban nagyobb feladat a gyer- mekek egészséges, kiegyensúlyozott felnevelése. A csonka Családban az átlagosnál több a ne—
velési kudarc, ilyen környezetből arányaiban többen kerülnek állami gondozásba, s köreik- ben magasabb a veszélyeztetett gyermekek hányada is.
Az életben levő gyermekek és az előző terhességmegszakításak száma
A vizsgált években a terhességmegszakításon átesett nők száma és aránya az életben levő gyermekek száma szerint is változóan alakult. A gyermekes nők művi vetéléseinek száma közel azonos mértékben — gyermekszámtól függően — 14—16, a gyermektelen nőké viszont 28 százalékkal emelkedett. Az utóbbi kedvezőtlen változásban a nehezedő anyagi helyzet, az otthonteremtés kilátástalansága is szerepet játszhat, viszont — megítélésünk szerint —— az e csoportba tartozók többségét a férjezetlen, fiatal lányok alkotják (akik a nemi élettel, a fo- gamzásgátlással kapcsolatos alacsony szintű ismereteik következtében vagy felelőtlenségből veszélyeztetik saját maguk s későbbi magzataik egészségi állapotát).
A megyében a vizsgált években a terhességmegszakitásoknak a nők gyermekszám sze- rinti megoszlása is módosult: a gyermektelen nők aránya 25-ről 27 számlákra emelkedett, míg a gyermekes nők részesedése valamennyi gyermekszám-kategóriában csökkent.
4. tábla
A terhességmegszakítások az életben levo" gyermekek száma szerint
A terhességmegszakitáson átesett nők
Év életben levő gyermekeinek száma
0 [ 1 l 2 ; 3—x—
összesen
Szám szerint
1980 ... 952 716 I 1483 685 3836
1985 ... 916 760 1598 614 3888
1988 ... 1088 826 1714 801 4429
1989 ... 1219 815 1723 788 I 4545
Az 1980. évi százalékában
1989 ... 128,0 ! ll3,8 ! 116,2 [ 115,o ; 118,5 Százalék
1930 ... 24,8 18,7 38,7 17,8 1oo,o
1985 ... 23,6 19,5 41,1 15,8 1oo,o
1988 ... 24,6 18,6 38,7 18,1 100,0
1989 ... 26,8 18,0 ] 37,9 17,3 ! 100,0
Országosan (százalék)
1988 ... 20,0 , 20,2 . 41,0 l 18,8 ! 100,0_
' Az ismeretlen gyermekszámúakkal együtt.
A terhességüket megszakittató nők többsége kétgyermekes, arányuk 1989—ben kö- zel 38 százalék volt. (Meg kell jegyeznünk, hogy a terhességmegszakitás engedélyezésének egyik feltétele két élő gyermek.) A kétgyermekes nők körében annak ellenére igen magas a művi abortuszok gyakorisága, hogy a tervezett szülések befejezése után többségük megpró—
bál védekezni a nem kívánt terhességek ellen. Az egygyermekes nők művi vetéléseinek száma a vizsgált években számottevően nőtt, de részesedésük az összes terhességmegszakitásból vi—
szonylag alacsony maradt, ugyanis jelentős részük második gyermeket is akar szülni. A ter- hességmegszakításon átesett nőknek közel 18 százaléka volt 1989-ben egygyermekes, vagyis
TERHESSÉGMEGSZAKíTÁSOK 549
arányuk 9 százalékponttal kisebb a gyermektelen nőkénél, és csaknem olyan alacsony, mint a három— és többgyermekeseké.
A nők jelentős része — a tapasztalatok szerint — nem veszi figyelembe, hogy egészségügyi és termékenységi szempontból különösen káros lehet az első terhesség megszakítása, a túl fiatalkorban vagy a több alkalommal végeztetett művi vetélés, továbbá a fogamzásgátlásban elért eredményeket sem használ ja ki kellő mértékben.
Az első terhességüket megszakíttató nők száma a megyében az 1980-as években nagy- mértékben — közel negyedével — nőtt, s arányuk 1989-ben már meghaladta a 20 százalékot.
A terhességmegszakítást születésszabályozásként is alkalmazó nők száma a korábbi vetélése- ket figyelembe véve sem javult kellő mértékben. Az 1980-as években némi előrelépést tulaj- donképpen csak az jelentett, hogy csökkent azoknak a száma, akik a jelenlegit megelőzően már három vagy annál több alkalommal végeztettek terhességmegszakítást.
Az eredményes fogamzásgátlás alkalmazása nem csak a legfiatalabbak számára gond.
A terhességüket 1989-ben megszakíttató nők 27 százalékának a jelenlegit megelőzően már volt egy, csaknem 15 százalékának pedig kettő vagy annál több terhességmegszakftása.
5. tábla
A terhességmegszakítások a nők előző terhességmegszakításainak száma szerint
Nem volt művi vetélése
Négy
és nem Egy Kettő Három .és .
Év volt és volt több Ösnsen
együtt
$$$; művi vetélés volt
Szám szerint
1980 ... 741 1438 2179 988 379 161 129 3836 1985 ... 736 1572 2308 966 367 140 107 3888 1988 ... 869 1713 2582 1186 393 143 125 4429
1989 ... 916 1749 2665 ! 1207 418 I 137 118 4545
Az 1980. évi százalékában
1989 ... 123,6 1121,6 I122,3 11zz,2 1110,3 [ ss,1 ! 91,5 ]ll8,5
Százalék
1980 ... 19,3 37,5 56,8 25,8 9,9 4,2 3,3 lO0,0 1985 ... 18,9 40,5 59,4 24,8 9,4 3,6 2,8 100,0 1988 ... 19,6 38,7 58,3 26,8 8,9 3,2 2,8 100,0
1989 ... zo,1 sas! 58,6l 26,6 9,2 3,0 zs] 1oo,o
Országosan (százalék)
1988 ... 15,l , 35,5 ] 50,6 ! 28,2 ! 11,9 ] 4,8 ] 4,5 . 100,0
' Az ismeretlen számú művi vetélésekkel együtt.
Megjegyzés. A korábbi terhességmegszakitások bevallása igen megbízhatatlan, így a táblában közölt adatok is bizonytalanok.
Terület
A terhességmegszakltások területi különbségei az eltérő iskolai végzettségű és társadalmi összetételű rétegek demográfiai jellemzőivel, továbbá a városiasodással függnek össze. (A fa- lusi és a Városi környezet demográfiai hatása ugyanis egyéb más befolyásoló tényezőktől füg- getlenül is jelentkezik.) Hajdú-Bihar megyében a terhességmegszakítások átlagostól eltérő alakulása elsősorban Debrecenben szembetűnő, de figyelemre méltó az idegenforgalmából adódóan urbánus jegyeket viselő Hajdúszoboszló fürdővárosban kialakult helyzet is. 1989-
tt
550 TATÁR SÁNDORNÉ
ben a megyében a művi vetélésen átesett nők több mint fele — csaknem 2300 fő — debreceni lakos volt, holott itt a szülőképes korú nőknek csupán mintegy kétötöde él. Ezer 15—49 éves nőre 1989—ben a megyeszékhelyen 41, Hajdúszoboszlón 38, a községekben ugyanakkor együt- tesen és átlagosan 28, a többi városban pedig 20—33 művi vetélés jutott.
A szexuális élet elkezdése idejében, a legfiatalabbak által alkalmazott születésszabályo—
zás módszerében és annak színvonalában területileg szintén nagy különbségek vannak, és
— többek között —- e tényezők hatása is kifejeződik a terhességüket megszakittató nők terület szerinti korösszetételében. Hajdúhadháztégláson és Hajdúböszörményben a terhességmegsza- kításon l989—ben átesett nők közül minden negyedik, illetve minden ötödik 20 évesnél fiata—
labb volt, és ez feltehetően a cigány lakosság jelentős arányával is összefügg. E kisebbség ugyanis általában alacsonyabb szintű életkörülmények között él, mint a lakosság többi ré- sze, s körükben a szexuális élet kezdete is lényegesen előbbre tehető, mint a megyében élő többi etnikumnál.
A szülések és a vetélések aránya tekintetében Debrecen a megye legkedvezőtlenebb helyzetű települései közé sorolható, ugyanis 1989—ben száz élveszületésre 79, míg a többi településen együttesen 47 terhességmegszakítás jutott. A megyeszékhely minden korcsoportja, de különösen a 25 évesnél fiatalabbak és a 40 éven felüliek esetében kedvezőtlen helyzetben van.
6. tábla
A terhességmegszakíta'sok alakulása a nők korcsoportja és terület szerint, 1989
Terület "lá—19 ! 20—24 1 25—29 t 30—34 1 35—39 5 40—49 Isme- Össze- éves nők terhességmegszakitásai retlen sen
Szám szerint
Községek összesen ... 175 215 250 250 162 ! 75 8 1135 Debrecen Város ... 315 485 460 459 339 167 51 2276 Többi város együtt ... 189 183 201 251 205 94 11 1134 Városok összesen ... 504 668 [ 661 710 [ 544 261 62 3410
Összesen 679 5 883 I 911 I 960 I 706 ! 336 70 4545
Száz megfelelő korú szülő nőre számítva
Debrecen város ... 134 44 52 98 219 1044 - 79
Többi település együtt ... l 51 20 36 84 169 469 - 47
Összesen 72 l 29 l 43 , 90 ! 190 ! 646 — 59
A 40 éven felülieknél Debrecenben tapasztaltak elsősorban a nagyvárosokban hama—
rabb befejeződő reprodukcióval függnek össze. A nagyobb népességszámú helységekben élő Hatalok körében kialakult szélsőséges demográfiai magatartás viszont már mindenképpen változtatásra szorul. Az 1989. évihez hasonló állapot konzerválása helytelen lenne, ugyanis Debrecenben száz élveszületésre a 20 évesnél fiatalabb nők esetében 134, a 20—24 éveseknél 44 művi vetélés jutott, mig a megye többi településén élőknél együttesen 51, illetve 20. Deb- recen kedvezőtlen helyzete feltehetőleg az urbanizációval járó szabadabb életformával függ
OSSZe!
Sajátos ugyanakkor, hogy a város mint oktatási-művelődési és egészségügyi centrum e vouatkozásban már kevésbé befolyásolja kedvezően szűkebb környezetét. A terhesség- megszakítások terén szerzett előnyéből a morális tényezők kedvezőtlen alakulása, a meg—
előző és a megfelelő felvilágosító tevékenység csökkenése és hiányosságai miatt az utóbbi években vesztett a megye.
TERHESSÉGMEGSZAKíTÁSOK 551
A terhességmegszakítás okai
Magyarországon a művi vetélések túlnyomó részét családi és szociális indokok miatt kérik és engedélyezik. Hajdú—Bihar megyében 1989—ben például ezen okok miatt járultak hozzá több mint 4000 terhességmegszakításhoz, az Összes esemény 88 százalékához, s csupán a fennmaradó részben engedélyezték a műtét elvégzését egészségi okok miatt.
A leggyakoribb családi és szociális indok a vizsgált évek mindegyikében a kérelmező nem házas családi állapota volt. 1989-ben csaknem minden harmadik terhességet megszakít- tató nő közülük került ki. A második legnépesebb csoportot a két— és többgyermekes nők alkotják. 1989-ben a megyében a terhességmegszakítási műtétek közel egyharmadát ilyen in—
dok alapján végezték el.
A vizsgált nők viszonylag számottevő aránya — 1989—ben csaknem 14 százaléka — ,,magas korukra" (35. életévük betöltésére) hivatkozva kérték terhességük megszakítását. (Ez utób- biak viszonylag magas számában egyes szülész—nőgyógyász szakemberek azon véleménye is tükröződik, hogy 35—40 éves kor után célszerűnek látják a szervezetre esetlegesen károsan ható, orális, illetve méhen belüli fogamzásgátló eszközök alkalmazásának beszüntetését.)
SZÚLETÉSSZABÁLYOZÁS
Az utóbbi 30—35 évben a magyar népesség születésszabályozási magatartása alapvetően megváltozott. Az összes 15—49 éves nőre vonatkozó adataink ugyan nincsenek, de az átala—
kulást a nők egyes rétegeinél, csoportjainál végzett felmérés eredményei is jól érzékeltetik.
A Központi Statisztikai Hivatal több alkalommal — legutóbb 1986—ban az Egységes La—
kossági Adatfelvételi Rendszer keretében — végzett a 15—39 éves házas nők születésszabályo—
zására vonatkozó felmérést.2 E vizsgálat eredményeiből megállapíthatjuk, hogy Magyaror- szágon 1958—1986 között
— közel egyharmadára —— mintegy 8 százalékra — csökkent a szüléseik számát nem szabályozó nők aránya;
— 1958—ban még a nők 17 százaléka csak terhességmegszakitással szabályozta szüléseinek szá—
mát, 1986—ra arányuk már minimálisra csökkent;
— a szülések számát csak fogamzásgátlással szabályozó nők aránya ugyanakkor közel három- szorosára — 21—ről 62 százalékra —- emelkedett;
—jelentősen (25 százalékra) mérséklődött azoknak a 15—39 éves házas nőknek a száma is.
akik mind terhességmegszakitással, mind fogamzásgátlás alkalmazásával éltek szüléseik számának szabályozásában.
Hajdú-Bihar megyében 1989—ben a terhességmegszakításon átesett nőknek mintegy fele védekezett a nem kívánt terhesség ellen, 44 százalékuk (főként fiatal lány) meg sem próbált védekezni, 7 százalékuk pedig csupán rendszertelenül élt az adott lehetőségekkel. A megyé- ben lakó, művi vetélésen átesett nők születésszabályozási magatartása lényegesen eltér az or—
szágos felmérés adataitól. E vonatkozásban — megítélésünk szerint — azonban nem a területi különbségek elsődlegesek, hanem a két megfigyelési körbe tartozó nők eltérő kor- és családi állapot szerinti összetétele. A házasok és a nem házasok, a fiatalabb és az idősebb korúak sze- xuális magatartásában, a védekezés lehetőségeiben és szokásaiban — mint említettük — nagy kü—
lönbségek vannak. Az adatok értékelésénél továbbá mindenképpen számításba kellett venni, hogy a terhességmegszakításon átesett nők közé tulajdonképpen a rendszertelenül és egyál- talán nem védekezőkön túl csupán azok a rendszeresen védekező nők kerültek, akiknél az alkalmazott születésszabályozási mód nem volt megfelelő és terhességhez vezetetett. A ter- hességmegszakításon átesett rendszeresen védekező nők aránya az 1986-ot követő két évben
2 Lásd a ,,Termékenységi különbségek, családtervezési szokások, születésszabályozási magatartások, 1966—1986"
(Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1989. 107 old.) c. kiadványt.
552 TATÁR SÁNDORNÉ
jelentősen emelkedett — 47—ről 59 százalékra —, majd 1989-ben 48 százalékra csökkent. E ked—
vezőtlen tendenciát számos tényező alakította ki, de elsődlegesnek a vizsgált nők életkor és családi állapot szerinti megoszlásának változását tekinthetjük. (A 19 évesek és fiatalabbak ará- nya 2,0, a 20—24 éveseké 0,9, a nem házas nőké pedig3,2 százalékponttal emelkedett 1989—ben.) Az 1986—1989. években a védekezés módjában is lényeges változás történt. A terhessé- güket megszakíttató nők számának növekedésével a természetes módszereket alkalmazók aránya lZ—ről 22—re, a condomot használóké 8-ról 25 százalékra emelkedett. A többségében korhatárhoz vagy szülészeti eseményhez kötött orális fogamzásgátló szerek szedését alkal- mazók részesedése ugyanakkor 51-ről 31-re, a méhen belüli eszközöket használóké pedig
22-ről 16 százalékra mérséklődött.
A városokban, illetve a községekben élő terhességmegszakításon átesett nők születés- szabályozása, védekezési módja eltérő. A házas nők magasabb hányadával összefüggésben a rendszeresen védekezők aránya 1989-ben a községekben 50, a városokban csak megköze- lítően 47 százalék volt. A községekben lakó terhességüket megszakíttató nők közel 20 szá—
zaléka alkalmazott orális fogamzásgátló szereket s 8 százaléka méhen belüli eszközöket.
(A városokban lakó művi vetélésen átesett nők esetében ezek az arányok közel 7, illetve 1 szá- zalékponttal voltak alacsonyabbak.) A városokban ugyanakkor a természetes módszerek alkalmazása és a condom használata volt az elterjedtebb. A természetes módszerek alkalma- zása a teherbe esés szempontjából igen kockázatos, ezért a szexuális életet rendszertelenül vagy alkalomszerűen élők részére — a szervezetet kímélő módszerek közül — a különféle me- chanikai eszközök lennének alkalmasabbak. Ez utóbbi eszközök használata egyébként vi—
lágszerte terjed, s közülük a condom fokozódó használata az AIDS megelőzésével is össze—
függ.
Egy l980-as évek első felében végrehajtott reprezentatív felmérés alapján Magyarorszá—
got nemzetközi összehasonlításban vizsgálva megállapítható, hogy az átlagosnál magasabb az orális fogamzásgátlást és a méhen belüli eszközöket alkalmazók aránya, ugyanakkor a fo- gamzásgátlási célú önkéntes sterilizáció és a condom elterjedése az általános európai hely- zettől elmarad.
A terhesség megelőzésének lehetőségei gyors ütemben bővülnek, eredmény azonban csak az esetben várható, ha az orvosok egyénenként és igen körültekintően segítenek a nők — fő—
leg a fiatal lányok — ez irányú problémái megoldásában.
*
A terhességmegszakítások számának alakulását időben és térben egyaránt számos, ál- talunk jelenleg nem vizsgált tényező is befolyásolja. A népesség iskolai végzettség és foglal- kozás szerinti összetétele —— véleményünk szerint —- a vizsgált demográfiai folyamatok alaku- lásában is meghatározó szerepet játszik. Az említett témakörök vizsgálatát azonban pontos és megfelelően részletezett adatok hiányában e tanulmányban nem tudtuk elvégezni.
A Magzatvédő Társaság is fontos feladatnak tekinti a World Health Organization (WHO) Természetes Családtervezés programjának magyarországi ismertetését, tanácsadók felállítását és mindenekelőtt az abortuszokat kiváltó okok megszüntetését. A jelenlegi hely- zetet enyhíthetné például a szülési kedv erősödése, illetve az ezt biztosító társadalmi, gazda-
sági környezet megteremtése.
Végül megjegyezzük, hogy az abortusztörvény esetleges módosítása során nem téveszt- hető szem elől, hogy a terhességmegszakításokat egyre növekvő arányban a 20 évesnél fiata- labb hajadonok kérik, s a jelenlegi rendelkezések szigorítása őket is kedvezőtlen helyzetbe hozhatná.
TÁRGYSZÓ: Abortusz.
TERHESSÉGMEG SZAKlTÁ SOK 5 53
PFBIOME
Aarop rra npnmepe ozmoro Komnrara n Boc'ro'moü Benrprm (Xaimy-anap) npocnexmaaer mauxcerme uacrorm npouasenenun ncxyecrnermmx aőopron.
B 1981—1989 ronax tmcno HCKYCCTBCHHLIX aőoproa no Bcex BOSpaCTHbIX rpyrmax mouonnroro
)KGHCKOTO Hacenermx xowmrara BO3pOCJ'IO, HO CO cpannn'renbuo ÖOJIBIIIYIMH pazmwmnmu. LIKCIIO
ucxyccraenabrx aőop'roa a Hanöonbmeü mepe Bo3pocno cpeim )Kemnurr 19-nerrrero !! Miranmero aoapacra. Hpmnmoü momao Hanan, paHee nauano nonoaoü MISHH, no pemaromuM cbaxropom
HMSIETCH HGOCBCIIOMHGHHOCTB MOJ'IOACXH.
COPJIaCHO BBIBOlIaM aaropa B pocre mcna HCKyCCTBel-IHLIX aőopron B HOCHCIIHHC I'OlIbI 358- ÉHTBIEHaH pOJ'II: HpI'IHaLUIEKHT necraöunnaaum! OÖIIIBCTBCHHO—SKOHOMKÉÚCKOI'O HOHOXGHHH, 001185-
nenmo Öpa'íHle ya, unaxomy ypoamo ceKcyaanoü n aupaaooxpann'renbrroü KyanprI, ocnorlce-
REHM, BO3HHKBIOIIIHM B 0883! C ncnonwoaamrem aanmmrx CDCIICTB.
SUMMARY
The authoress follows up the development of the freguency of abortions in a county of East- Hungary (Hajdu-Bihar).
The number of abortions in the county increased in every age group of females of propagative age between 1981 ami 1989, showing however, relatively large differences among age groups. The number of surgical abortions increased mostly among those of 19 years of age and younger ones.
The reasons behind are the early sexual life, but first of all the lack of information among youth.
The authoress points out that in the recent increase of the number of abortions significant importance can be attached to uncertain socio-economic conditions, to weakening marital relations, to the low level of sexual and health culture, and to the possible complications due to the use of contraceptive means.
