STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ
KÜLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
Megjegyzés. A Statisztikai Irodalmi Figyelő rovatot a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat állítja össze. A rovat minden hónapban Külföldi Statisztikai Irodalom fejezetet (külföldi statisztikai és demográfiai könyvek és cikkek ismertetését), páratlan hónapban Bibliográfiát (a könyveket az MSZ 3423/2–84, az időszaki kiadványokat az MSZ 3424/2–82 szabvány szerinti feldolgozásban), páros hónapokban Külföldi folyóiratszemlét tartalmaz.
CAARSON, C.:
A HIVATALOS STATISZTIKÁK ALAPELVEINEK TÁMOGATÁSA
(Fostering the fundamental principles of official statistics.) – Statistical Journal of the United Nations ECE.
1998. 3–4. sz. 213–220. p.
A hivatalos statisztikai alapelveket az Európai Statisztikusok Értekezletén (Conference of European Statistics – CES) rögzítették 1992-ben. Ezeket ké- sőbb az ENSZ Statisztikai Bizottsága is elfogadta.
Az azóta eltelt esztendők tapasztalata segít az alap- elvek jövőjének kutatásában.
A cikk három főbb mozzanatot tárgyal:
– az alapelvek európai eredetűek, mégis szinte változ- tatás nélkül vették át mindenhol a világon, tehát alkalmaz- hatóságuk univerzális; ezért célszerű az Alapelveket a lehe- tő legszélesebb körben támogatni;
– az alapelvek lefektetésekor felismerték, hogy a hiva- talos statisztikákat immár nemcsak a nemzeti statisztikai in- tézetek készítik, hanem részt vesznek benne minisztériumok és főbb bankok is;
– a statisztikák nemzetközi összehasonlításának jelen- tősége folyamatosan növekszik.
Az EUROSTAT 1997. évi plenáris ülése óta messzemenően támogatja az alapelveket, szorgal- mazza alkalmazásukat a vele kapcsolatban álló fej- lődő országokban, és tanácsokkal segíti a megfelelő statisztikai törvények megalkotását.
A tíz alapelv bevezetése egymástól többé- kevésbé független két feladatot határoz meg: az egyik az alapelvek nyilvánosságra hozatala, a másik a helyes döntéshozást támogató infrastruktúra létre- hozása. Az első feladat az, hogy nemcsak használni, hanem keresni is kell az alapelvek alkalmazásának
lehetőségeit, mint ahogyan azt az első alapelv meg- fogalmazza: „a hivatalos statisztika a demokratikus társadalom információs rendszerének nélkülözhetet- len eleme”.
A második feladat abból adódik, hogy több alapelv szól az erős és megbízható statisztikai rend- szer irányításával kapcsolatos döntésekről. Ezek az irányítási kérdések magukban foglalják:
– a statisztikai adatok gyűjtésének, feldolgozásának, tá- rolásának és publikációjának módszereit és eljárásait (má- sodik alapelv);
– a felhasznált források és módszerek tulajdonságainak ismertetését (harmadik alapelv);
– az adatforrások megválasztását (ötödik alapelv);
– a titoktartást és az adatok kizárólag statisztikai fel- használásának ellenőrzését (hatodik alapelv);
– az adatokhoz való részrehajlás nélküli hozzáférhető- ség biztosítását.
A nemzeti hivatalok vezetői a leginkább érintet- tek a feladatok teljesítésében, jó döntéseik előmozdít- hatják az alapelvek alkalmazásának ügyét. A nemzet- közi szervezetek legfőbb feladata és célja, hogy közös fórumot biztosítsanak az egyes nemzeti intézmények kutatóinak, ahol megvitathatják problémáikat és meg- oldásaikat. A nemzetközi statisztikus közösség szere- pe az ismertetéstől a tanácsadásig is terjedhet, azonban – ideális esetben – a nemzeti intézmények sokkal na- gyobb csoportot jelentenek, ahol nemcsak statisztiku- sok, hanem politikusok és egyéb hivatalok alkalma- zottai is részt vesznek a statisztikai törvények kidol- gozásában. Európában ez a gyakorlat számos új és fej- lett törvénycsomagot eredményezett. Miközben azon- ban a statisztikai hivatalok működésének törvényeit messzemenőkig kidolgozták, addig az igazgatási sta- tisztika készítésére kevesebb figyelmet fordítottak.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 1008
A tanulmány további része a statisztikai hivata- lok tevékenységére vonatkozó két alapelvvel foglal- kozik. A kilencedik alapelv a nemzetközi besorolá- sok és eljárások használatáról kimondja, hogy ezek használata biztosítja az összes hivatalos szint közötti következetességet és hatékonyságot. A következe- tesség egyik értelmezése a nemzetközi irányelvek összehangoltságából származik. Ha ugyanis adott két koncepcionálisan összehangolt kiadvány, akkor a mindkettőt alkalmazó ország statisztikai rendszere sokkal összefogottabb lenne. Az alapelv másik ér- telmezése (amely inkább kiegészítő szereppel bír) abból a tényből fakad, hogy a nemzetközi irányelvek használata nemzetközi összehasonlíthatóságot te- remt. Ez fontos szempont nemzetközi szinten, azon- ban az egyes nemzeti intézményeknél más szem- pontok kerülhetnek előtérbe.
Egyre növekszik az olyan felhasználók köre (például multinacionális cégek, nemzetközi adat- szolgáltatók), akik a globális összehasonlíthatóság fejlesztését szorgalmazzák. Egy nemzeti rendszerben ennek fejlesztése háttérbe szorulhat, mert a hazai felhasználók nem érintettek benne, és statisztikai hátterük hiányossága miatt nehéz lenne a magasabb szint fontos tulajdonságainak kifejtése. A nemzeti hivatalok ezen felül nem biztos, hogy hajlandók olyan adatokat közölni, amelyek korlátozottságot sugallnak, vagy kritikát válthatnak ki.
A nyolcadik alapelv a nemzeti hivatalok közötti összehangoltságról szól, amely elengedhetetlen a statisztikai rendszer konzisztenciájának és hatékony- ságának kialakításához.
A tanulmány szerzője néhány javaslatot fogal- maz meg az eddigiekkel kapcsolatban:
– az alapelvek alakulásáról konkrét és gyakorlatias példákat kell készíteni, és ezeket hozzáférhetővé kell tenni az Interneten (a jelenlegi gyakorlat szerint a konferenciák adnak helyet az ezzel kapcsolatos eszmecseréknek, de ezek kiadásai rendkívül megnőnek, ha a világ minden tájáról kell meghívni a szakembereket);
– ki kell dolgozni egy közös és szabványos formát, amiben az egyes országok leírják a nemzetközi irányelvek szerint szerzett adataikat (szintén előtérbe kerül az Internet használata);
– újabb utakat kell keresni a hivatalközi kommunikáció támogatására (több és többféle nemzetközi fórum megtartá- sa stb.).
Az alapelvek már több éve léteznek, ezért mind- inkább előtérbe kerül a gyakorlati alkalmazhatóság kérdése. Egy 1998-as prágai értekezlet rámutatott, hogy a nemzeti intézmények sokféle politikai, társa- dalmi és gazdasági környezetben működnek, s így az egyes alkalmazások nem minden országban válhat- nak be egyformán jól. Megfontolandó, hogy éppen ennek a kérdésnek megoldására sokkal több nem sta- tisztikust kell bevonni az érdemi munkába a koráb- ban említett politikai és bankélet területéről. Hang- súlyozni kell ezen felül a nemzeti gyakorlatok rend- szeres vizsgálatának és nemzetközi értékelésének fontosságát, amivel ugrásszerűen növekedhetne a kedvező gyakorlatokról rendelkezésre álló informá- ció, s ez nagyban hozzájárulna az alapelvek ügyének további fejlesztéséhez.
(Ism.: Németh Attila)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
GHALI, K. H.:
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A KORMÁNYZATI KIADÁSOK
(Government size and economic growth: evidence from a multivariate cointegration analysis.) – Applied Economics. 1998. 8. sz. 975–987. p.
A nagy kormányzati kiadások elméletileg ked- vezőtlen hatással vannak a gazdasági növekedésre.
Emögött különböző meggondolások állnak: a támo- gatott állami vállalatok beruházásai csökkentik a magánberuházások forrásait, az állami kiadások köl- csönből való finanszírozása kiszorítja a magánszek- tort a pénzpiacokról, a kormány költségvetési és monetáris politikája torzíthatja a piac értékítéletét.
Az ilyen hatások felismerését jelzi a dereguláció és a privatizáció széles körű alkalmazása. A kormányok-
nak ugyanakkor fontos szerep jut a társadalmilag op- timális gazdasági növekedés meghatározásában, a magán- és a társadalmi érdekek egyeztetésében, a monopóliumok piacra gyakorolt hatásának ellenőr- zésében.
A szerző olyan tíz OECD-ország 1970 és 1994 közötti adatait vizsgálta, ahol a GDP növekedése, a beruházás, a külkereskedelem és a kormányzati ki- adások közötti összefüggés többváltozós elemzésére és varianciaanalízisre került sor. (A kormányzati ki- adások különböző célok szerinti megoszlása nem képezte a vizsgálat tárgyát.) Autoregresszív hibakor- rekciós modellt alkalmazva a kimutatott kapcsolatok a szerző szerint oksági összefüggést jeleznek.
A gazdasági növekedés és a kormányzati kiadá- sok GDP százalékban kifejezet nagysága között öt országnál (Franciaország, Svájc, Norvégia, Kanada,
