• Nem Talált Eredményt

(1)Bevezet´es a sz´am´ıt´aselm´eletbe II

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "(1)Bevezet´es a sz´am´ıt´aselm´eletbe II"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Bevezet´es a sz´am´ıt´aselm´eletbe II.

2011. m´arcius 21.

7. gyakorlat: Gr´afok m´atrixai, Sz´amelm´elet

1. Legyen A egy egyszer˝u, ir´any´ıtatlan gr´af szomsz´edoss´agi m´atrixa. Mutassuk meg, hogy ha az A2 m´atrix f˝o´atl´obeli elemeit ¨osszeadjuk, akkor p´aros sz´amot kapunk!

2. Legyen a= 50700 ´es b = 111384. V´egezz¨uk el a k´et sz´am pr´ımt´enyez˝os felbont´as´at, majd ezen kanonikus alakok seg´ıts´eg´evel sz´am´ıtsuk ki a legnagyobb k¨oz¨os oszt´ot, a legkisebb k¨oz¨os t¨obbsz¨or¨ost, ´es mondjuk meg azt is, hogy h´any olyan sz´am van, amely oszt´ojaa´esb k¨oz¨ul legal´abb az egyiknek!

3. Bizony´ıtsuk be, hogy a p´aratlan n´egyzetsz´amok (a) n´eggyel osztva 1 marad´ekot adnak!

(b) nyolccal osztva 1 marad´ekot adnak!

4. (a) Egy perzsa sahnak 100 feles´ege van, a b¨ort¨on´eben is ´epp 100 rab s´ınyl˝odik, 1-t˝ol 100-ig sz´amozott cell´akban. A b¨ort¨oncell´ak z´arjai “k´et´all´as´uak”: ha egyet ford´ıtanak rajtuk, a bez´art ajt´o kiny´ılik, a nyitott ajt´o bez´ar´odik. A sah sz¨ulet´esnapj´an a 100 feles´eg v´egigvonul a b¨ort¨on¨on ´es a z´arakkal j´atszanak.

Az els˝o feles´eg minden z´aron egyet ford´ıt, a m´asodik feles´eg minden m´asodik ajt´o z´arj´an egyet ford´ıt, stb., a k-adik feles´eg minden k-adik ajt´o z´arj´an egyet ford´ıt, eg´eszen a 100. feles´egig. V´eg¨ul azok a rabok, akiknek az ajtaja nyitva van, kiszabadulnak. Milyen sorsz´am´u cell´akban laknak a szerencs´esek?

(b) A sah k¨ovetkez˝o sz¨ulet´esnapj´an a feles´egek megint rosszalkodnak. Most az els˝o feles´eg minden z´aron egyet ford´ıt, a m´asodik feles´eg minden m´asodik ajt´o z´arj´an kett˝ot ford´ıt, stb., ak-adik feles´eg minden k-adik ajt´o z´arj´ank-t ford´ıt, eg´eszen a 100. feles´egig. Most milyen sorsz´am´u cell´ak lak´oi szabadulnak?

5. Melyek azok a pozit´ıvppr´ımsz´amok, melyre (a) p+ 10 ´esp+ 14 is pr´ım,

(b) p2+ 2 is pr´ım,

(c) p2+ 4 ´esp2+ 6 is pr´ım?

6. Bizony´ıtsd be, hogy a szomsz´edos Fibonacci-sz´amok relat´ıv pr´ımek! De vajon mennyi a m´asodszomsz´edos Fibonacci-sz´amok legnagyobb k¨oz¨os oszt´oja?

7. Hat´arozzuk meg az ¨osszes olyan pozit´ıv eg´eszt, amelyekre teljes¨ul, hogy a (pozit´ıv) oszt´oik sz´ama 8, ´es a (pozit´ıv) oszt´oik ¨osszege p´aratlan sz´am!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(A hasonlat annyiban s´ ant´ıt, hogy egy szokv´ anyos cs¨ ov¨ on b´ armerre lehet a folyad´ ekot sz´ all´ıtani, m´ıg a modellbeli ir´ any´ıtott ´ elek ezt csak egy ir´

Tegy¨ uk fel, hogy b´ arhogyan hagyunk el G-b˝ol k-n´al kevesebb pontot, a marad´ek gr´ afban van olyan ´ ut, amely A ´es B-beli pontokat k¨ot ¨ossze.. Mutassuk meg, hogy a

(V´ egesen gener´ alt vektort´ erre ez vil´ agos, nem v´ egesen gener´ altakra ez kor´ antsincs ´ıgy.) A sz´ amoss´ agok ¨ osszehasonl´ıhat´ os´ aga kapcs´ an pedig azt

Amennyiben nem tudjuk ki´ert´ekelni minden tan´ıt´opontra az oszt´alyoz´onkat, csak azt tudjuk, hogy mennyi pontot oszt´alyozott j´ol az egyik ´es mennyit a m´asik

L´assuk be, hogy ¨ot egym´as ut´an k¨ovetkez˝o term´eszetes sz´am szorzata mindig oszthat´o

t´ em´ ak c´ımszavakban: bevezet´ es, adatt´ıpusok, el˝ ofeldolgoz´ as, megjelen´ıt´ es, oszt´ alyoz´ ok, klaszterez´ es, asszoci´ aci´ os szab´ alyok az el˝ oad´ as egy

t´ em´ ak c´ımszavakban: bevezet´ es, adatt´ıpusok, el˝ ofeldolgoz´ as, megjelen´ıt´ es, oszt´ alyoz´ ok, klaszterez´ es, asszoci´ aci´ os szab´ alyok nagyr´ eszt t´ abl´

(?) Tegy¨ uk fel, hogy van egy olyan algoritmusunk, ami csup´ an ¨ osszehasonl´ıt´ asokat haszn´ alva k´ epes megtal´ alni n sz´ am k¨ oz¨ ul