K E L L E R M Á R K U S
A megértés lehetősége -
az összehasonlító történetírás hasznáról
A m a g y a r t ö r t é n é s z e k m u n k á i kevéssé v a n n a k jelen a nemzetközi „ t ö r t é n é s z piacon".1 Még a leginkább K e l e t - E u r ó p a iránt é r d e k l ő d ő és E u r ó p a Alpoktól északra eső felének egyetlen h u n g a r o l ó g i a i t a n s z é k é t f e n n t a r t ó N é m e t o r s z á g b a n is ez tapasztalható. N é m e t o r s z á g egyik l e g f o n t o s a b b és leglátogatottabb t ö r t é n é s z s z a k p o r t á l j á n ( h t t p : / / h s o z k u l t . g e s c h i c h t e . h u - b e r l i n . d e ) 1996 óta h a t d a r a b recenzió adott hírt (az évi 8 0 0 - b ó l ) olyan m u n k á k r ó l , melyek s ú l y p o n t j a M a g y a r o r s z á g volt.2 H a olyan elkötelezett n é m e t (de m a g y a r o r s z á g i kötődéssel rendelkező) t ö r t é n é s z e k publikációi, m i n t Juliane B r a n d t , Norbert S p a n n e n b e r g e r , Holger F i s c h e r vagy Á r p á d von Klimó n é m i k é p p javítja is a képet, elégedettek m é g s e m l e h e t ü n k . K ü l ö n ö s e n a k k o r n e m , h a a l a p o s a b b a n vesszük s z e m ü g y r e a recenziókat. Ugyanis kiderül, l é n y e g é b e n Zeidler Miklós az egyetlen magyarországi történész, akinek a könyve b e m u t a - t á s r a került. A F r e i e Universität Dél-kelet-Európa Tanszékének recenziós oldala ( h t t p : / / g e k u . o e i . f u - b e r l i n . d e / i n d e x - s u e d o s t . h t m l ) ugyan m é g tárgyalja T o m k a Béla egyik angol nyelven is m e g j e l e n t könyvét, de így is csak két m a g y a r szerző könyvét i s m e r t e t i k két f o n t o s h o n l a p o n az E u r ó p a ezen régióinak t ö r t é n e l m e iránt érdeklődő s z a k k ö z ö n s é g s z á m á r a .3
A k k o r sem k a p u n k sokkal j o b b e r e d m é n y t , ha a f o n t o s a b b n é m e t n y e l v ű napi- és heti- l a p o k r a ( F r a n k f u r t e r Allgemeine Zeitung, Neue Z ü r c h e r Zeitung, S ü d d e u t s c h e Zeitung, Die Zeit) t e r j e s z t j ü k ki a keresésünket, hiszen 1999 és 2 0 0 4 között 16, a m a g y a r t ö r t é n e l e m t é - m a k ö r é b e s o r o l h a t ó m u n k á t m u t a t t a k b e a fenti l a p o k b a n . Ez persze m é g mindig t ö b b , m i n t a m á r e m l í t e t t 6+1, de köztük v a n n a k olyanok is, m i n t Hegedűs Géza k u l t ú r t ö r t é n e t i összefoglalója M a g y a r o r s z á g r ó l , vagy Soros T i v a d a r m e m o á r j a , m e l y e k a legnagyobb el- i s m e r é s mellett s e m t e k i n t h e t ő k t ö r t é n é s z i s z a k m u n k á k n a k .4 Ez a n e m t ú l meglepő, sőt in- k á b b közhelyszerű (csak ezúttal a d a t o k k a l is a l á t á m a s z t o t t ) e r e d m é n y t ö b b tényező követ- k e z m é n y e . O s t o r o z h a t n á n k a m i n d e n k o r i kultúrpolitikát és -diplomáciát, d e t ö r t é n é s z k é n t ezt n e m t e k i n t j ü k f e l a d a t u n k n a k ( b á r v a l ó b a n r é m i s z t ő e n kevés p é n z j u t t u d o m á n y o s
1 Vannak természetesen kivételek, például Berend T. Iván munkái. Róla: Wingfield, Nancy M.: The Problem with 'Backwardness': Ivan T, Berend's Central and Eastern Europe in the Nineteenth and Twentieth Century. European History Quarterly, vol. 34 (4) 535-551. Ezen kivételek magya- rázata, bármennyire is izgalmas kihívás, nem lehet most célunk, főleg azért nem, mivel a felvázolt trendet a kivételek nem módosítják.
2 Csak az összehasonlítás kedvéért: Közép-Kelet-Európáról 108 recenzió született ugyanezen időtar- tam alatt, ezen belül Csehországról és Szlovákiáról 12, Lengyelországról 23, Romániáról (amit Dél- Európához soroltak) 2.
3 Zeidler Miklós: Trianon. Budapest, 2003. és Tomka Béla: Szociálpolitika a 20. századi Magyar- országon európai perspektívában. Budapest, 2003., angolul Tomka, Béla: Welfare in East And West: Hungarian Social Security in an International Comparison, 1918-1990. Berlin, 2003.
4 Ne feledjük, ezek nem a németül megjelent történeti tárgyú művek, hanem azok, amelyekről a né- met olvasóközönség - az ismertetett módok valamelyikén - hírt kapott.
m u n k á k f o r d í t á s á r a és k ü l f ö l d i menedzselésére). Inkább egy másik, első l á t á s r a t a l á n esz- tétikainak t ű n ő p r o b l é m á r a hívnánk fel a figyelmet: az é r d e k e s s é g kérdésére. N e h e z e n vi- t a t h a t ó , hogy b á r m i l y e n szöveg csak akkor fejt ki hatást egy kulturális közegben, h a vala- milyen f o r m á b a n kapcsolódik az ott folyó diskurzusokhoz. A k ü l f ö l d ö n megjelenő, sokszor rendkívül színvonalas m a g y a r történeti m u n k á k egy részével az a baj, hogy n e m értelmez- hetők az a d o t t ország s z a k m a i diskurzusainak keretében, és ezért n e m is kerül sor a recep- ciójukra. N e m véletlen, h o g y a recenzált könyvek nagy része a k o m m u n i s t a d i k t a t ú r á r ó l , az 1956-os f o r r a d a l o m r ó l vagy a magyarországi antiszemitizmusról, illetve M a g y a r o r s z á g n a k a h o l o k a u s z t b a n betöltött szerepéről szólnak, t e h á t azokról a t é m á k r ó l , melyek a szélesebb n é m e t közvéleményt m á i g foglalkoztatják, és amelyekre - szinte klisészerűen - asszociál- nak Kelet-Európa és Magyarország k a p c s á n . Ezen kívül azok a m u n k á k k e r ü l n e k m é g a fi- gyelem k ö z é p p o n t j á b a , m e l y e k szorosan k a p c s o l ó d n a k valamilyen szűkebb s z a k m a i t e r ü - lethez, m ű h e l y h e z , azaz egy aktuális szakmai diskurzushoz. Ilyen például Susan Z i m m e r - m a n n Die bessere Hälfte?. Frauenbewegungen und Frauenbestrebungen im Ungarn der Habsburgermonarehie 1848 bis 1918 című írása,5 vag}' Tonika Béla 2 0 0 3 - b e n m e g j e l e n t könyve The Welfare State in Hungai^y in comparative perspective 1918-1990, m e l y n e k egy része a Freie U n i v e r s i t ä t e n m ű k ö d ő Z e n t r u m f ü r Vergleichende Geschichte E u r o p a s - b a n készült el. M i n d k é t m ű j ó példa arra, h o g y a n lehet Magyarországról, a m a g y a r t ö r t é n e - lemről úgy írni, hogy az é r d e k e s és érthető legyen külföldi s z a k m a i olvasó s z á m á r a is.
Az a l á b b i a k b a n i s m e r t e t e n d ő történeti irányzatok, m ó d s z e r e k , s z e m l é l e t m ó d o k a kül- földi d i s k u r z u s h o z való k a p c s o l ó d á s f e l a d a t á h o z n y ú j t a n a k s e g í t s é g e t , mivel á l t a l á b a n m i n d a n n y i a n két olyan e n t i t á s közötti k ü l ö n b s é g r e , h a s o n l ó s á g r a vagy kapcsolatra helyezik a hangsúlyt, melyek k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m a k b a n fordulnak elő, és így különböző szakiro- dalmi k o n t e x t u s o k b a n is j e l e n n e k meg. Ezzel az „adottságukkal" szinte kényszerítik a ku- tatót a m á s i k ország s z a k m a i irodalmának m e g i s m e r é s é r e és m e g é r t é s é r e , v a l a m i n t arra, hogy m o n d a n i v a l ó j á t úgy fogalmazza meg, hogy az m i n d k é t k u l t ú r a történészi közössége s z á m á r a é r t h e t ő és releváns legyen.6 T e r m é s z e t e s e n az itt i s m e r t e t e t t m ó d s z e r t a n i elvek n e m receptek, d e segítséget n y ú j t a n a k n é h á n y klasszikus t ö r t é n e t í r ó i p r o b l é m a kezelésé- hez. Az összehasonlító t ö r t é n e t í r á s kialakulását és fejlődését, illetve a szakmai d i s k u r z u s pillanatnyi állását N é m e t o r s z á g és Franciaország p é l d á j á n f o g j u k b e m u t a t n i . A két országra való - t a l á n e l s ő r e n é m i k é p p ö n k é n y e s n e k h a t ó - k o n c e n t r á c i ó m e l l e t t t ö b b é r v is fel- v o n u l t a t h a t ó . Egyrészt j e l e n l e g ezekben az országokban f o l y n a k a témával k a p c s o l a t o s m ó d s z e r t a n i viták, illetve b o n t a n a k zászlót k ü l ö n b ö z ő iskolák, m á s r é s z t a nácizmussal való szembenézés k í v á n a l m a m á r viszonylag k o r á n a r r a kényszerítette a n é m e t t ö r t é n e t t u d o - m á n y t , h o g y ö s s z e h a s o n l í t s o n . E n n e k egyik kiváló p é l d á j a a Sonderweg-vita, a h o l még olyan t ö r t é n é s z e k is s z e m b e s ü l t e k összehasonlító érvekkel, illetve h a s z n á l t á k azokat, akik egyébként n e m igen t é v e d t e k az összehasonlító t ö r t é n e t í r á s t e r e p é r e . N e m véletlen t e h á t a n é m e t t ö r t é n e t í r á s ez i r á n y ú fokozott m ó d s z e r t a n i érzékenysége. H a r m a d r é s z t , N é m e t - ország és - k i s e b b m é r t é k b e n - Franciaország az a két nagy e u r ó p a i nemzet, m e l y n e k tör- t é n e t t u d o m á n y o s h o r i z o n t j á b a n Kelet-Európa, és így Magyarország is még jelen v a n . Ezért k ü l ö n ö s e n f o n t o s a k l e h e t n e k s z á m u n k r a az itt folyó s z a k m a i p á r b e s z é d e k és a z o k e r e d - ményei.
5 Zimmermann, Susan: Die bessere Hälfte? Frauenbewegungen und Frauenbestrebungen im Un- garn der Habsburgermonarchie 1848 bis 1918. Wien, 1999.
6 Azt, hogy ez a probléma valós, jól mutatja Holger Fischer tanulmánya. Vö.: Fischer, Holger: My- then und Legenden versus Fakten und Strukturen. In Fata, Márta (Hrsg.): Das Ungarnbild der deutschen Historiographie. Stuttgart, 2004. 267-288.
Az ö s s z e h a s o n l í t ó t ö r t é n e t í r ó i m ó d s z e r7 h a s z n á l a t a n e m ú j k e l e t ű a t ö r t é n e t í r á s b a n . A népszerűsítő t u d o m á n y t ö r t é n e t i könyvek m i n t á j á r a mi is hivatkozhatnánk m á r a régi görö- gökre, de ezen t ú l m e n v e és komolyra fordítva a szót, a l a p o s a b b elemzés u t á n egyértelmű, hogy az ö s s z e h a s o n l í t á s m á r az elbeszélés s t r u k t ú r á j á n a k m e g t e r e m t é s é h e z is elengedhe- t e t l e n . T ö r t é n e t e i n k m i n d i g a korábbi és későbbi e s e m é n y e k , k ö r ü l m é n y e k összehasonlítá- s á r a épülnek, és a kidolgozott k ü l ö n b s é g e k h a t á r o z z á k m e g t ö r t é n e t e i n k szerkezetét.8 A 19.
század m á s o d i k f e l é b e n a t ö r t é n e t í r á s t u d o m á n n y á válásával megnőtt az igény a k u t a t á s - b a n alkalmazott e l j á r á s o k elméleti kidolgozása i r á n t is. Ezek az igények h o z t a k m a g u k k a l egy olyan d i s k u r z u s t - különösen a n é m e t és francia t ö r t é n e t t u d o m á n y b a n - , mely az (ösz- szehasonlító) t ö r t é n e t t u d o m á n y alapvető elméleti p r o b l é m á i r a kérdezett rá: Kidolgozha- t ó k - e s z i s z t e m a t i k u s összehasonlítással a t ö r t é n e l e m általános törvényszerűségei? Hogyan h a t á r o l h a t ó el az egyediből a b e n n e m i n d i g j e l e n l é v ő á l t a l á n o s ? H o g y a n a l k a l m a z h a t ó a jog- és a l k o t m á n y t ö r t é n e t b e n m á r megszokott összehasonlító módszer az egyéni és kollek- tív észlelési f o l y a m a t o k vizsgálatánál? A francia és n é m e t történészek a válaszokat a t ö r t é - n e t t u d o m á n y nemzetközivé tételével remélték megtalálni, egyre s z o r o s a b b kapcsolatokat p r ó b á l t a k k i a l a k í t a n i egymással, d e az Egyesült Államok-beli kollégáikkal is. Az első világ- h á b o r ú l é n y e g é b e n szétszakította ezeket a k a p c s o l a t o k a t , és az u t á n a k i a l a k u l t politikai helyzet m e g a k a d á l y o z t a ú j a k kialakítását.9 Az európai szintű összehasonlítások iránti igény p e r s z e n e m c s ö k k e n t , legyen elég csak M a r c Bloch vagy Otto Hintze írásait említeni, de az ö s s z e h a s o n l í t á s e l ő t é r b e állításával egyikőjük s e m t u d o t t komoly h a t á s t gyakorolni a kor- t á r s t ö r t é n e t í r á s r a .1 0 A nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s nehézségeit, mely n é l k ü l végső s o r o n n e h e z e n k é p z e l h e t ő el az ö s s z e h a s o n l í t ó t ö r t é n e t í r á s , jelzi az Annales f o l y ó i r a t sorsa is, mely először egy szélesebb európai a l a p r a épült volna.1 1 Ha készültek is összehasonlító t ö r - t é n e t i m u n k á k , azok célja nagyrészt a nemzeti t o p o s z o k megerősítése és a nemzeti identitás k o n s t r u á l á s a v o l t . N é m e t o r s z á g b a n v á l t o z á s t l é n y e g é b e n csak a W e r n e r Conze, H a n s - Ulrich W e h l e r és J ü r g e n Kocka nevével f é m j e l e z h e t ő bielefeldi iskola színrelépése hozott,
7 A szakirodalomban tapasztalható némi terminológiai bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az összehasonlítás módszer-e, vagy csupán egyfajta szemléletmód. Nehezen eldönthető kérdés. Ab- ban viszont bizonyosak lehetünk, hogy mivel nincs kitüntetelt tárgya, nem történetírói irányzat, mint például a társadalomtörténet. Ezzel kapcsolatban vö.: Haupt-Kocka: Vergleichende Ge- schichte: Methoden, Aufgaben, Probleme (Kézirat). Eredetileg megjelent mint bevezető, in: Haupt, Heinz-Gerhard-Kocka, Jürgen (Hg.): Geschichte und Vergleich. Ansätze und Ergebnisse interna- tional vergleichende Geschichtsschreibung, Franfurt-New York, 1996. 9 - 4 5 . A szöveget azonban átdolgozták, kiegészítették és aktualizálták, 5. o.; lásd erről magyarul Tonika Béla: Az összehason- lító módszer a történetírásban - eredmények és kihasználatlan lehetőségek. Aetas, 20. évf.
(2005) 1-2. sz. 245.
8 White, Hayden: Előszó. In: uő.: A történelem terhe. Budapest, 1997. 7 - 2 5 . és Middel, Matthias:
Kultnrtransfer und Historische Komparatistik -Thesen zu ihrem Verhältnis. Comparativ, 10.
(2000) Heft 1. 9.
9 Middel: Kulturtransfer, 10-13.
10 Hintze, Otto: Soziologische und geschichtliche Staatsauffassung (1929). In: uő: Soziologie und Geschichte (^Gesammelte Abhandlungen, vol 2.), Göttingen, 1964. 239-305. o.; Marc Bloch ösz- szehasonlító tárgyú tanulmányai: Vergleich (1930); Für eine vergleichende Geschichte der euro- päischen Gesellschaften (1928); Projekt für einen Lehrstuhl für vergleichende Geschichte der eu- ropäischen Gesellschaften (1934); Eine Reise durch die vergleichende Geschichte (1933); Prob- leme Europas (1935). In: uő.: Aus der Werkstatt des Historikers, Frankfurt-New York, 2000. 113- 184.
11 Paulmann, Johannes: Internationaler Vergleich und interkultureller Transfer. Zwei Forschung- sansätzte zur europäischen Geschichte des 18. bis 20. Jahrhunderts. In: Historische Zeitschrift, Bd 267. (1998) 658-659. Fevbre és Bloch terveinek megvalósítását - egy nemzetközi szerkesztő- bizottság létrehozását - Henri Pirenne elutasító magatartása akadályozta meg. Pirenne az első vi- lágháború után nem volt hajlandó együttműködni német történészekkel.
mely szociológiai m ó d s z e r t a n á v a l és a nemzeti mítoszokkal s z e m b e n i kritikai a t t i t ű d j é v e l teret nyitott az ú j típusú m ó d s z e r e s összehasonlítások számára. A részben ehhez a k ö r h ö z tartozó t ö r t é n é s z e k által k i r o b b a n t o t t Sonderweg-vita (ahol m á r a k é r d é s b e n is b e n n e rej- lett az összehasonlítás), a t á r s a d a l m i figyelmet és így az anyagi f o r r á s o k a t is az ö s s z e h a s o n - lító m ó d s z e r r e l dolgozó t a n u l m á n y o k r a összpontosította.1 2
A fenti o k o k m i a t t először H e i n z - G e r h a r d t H a u p t és J ü r g e n Kocka egyik a l a p v e t ő t a - n u l m á n y á r a t á m a s z k o d v a i s m e r t e t j ü k az összehasonlító t ö r t é n e t í r á s sajátosságait, m a j d az őket (is) ért kritika k a p c s á n b e m u t a t j u k a diskurzus jelenlegi állását.
H a u p t és Kocka szerint összehasonlító t ö r t é n e t í r á s r ó l akkor beszélhetünk, h a két vagy több t ö r t é n e l m i esemény, k é p z ő d m é n y szisztematikus ö s s z e h a s o n l í t á s á r a kerül sor. A tör- ténész a h a s o n l ó s á g o k a t és különbségeket vizsgálja, hogy ezen h á t t é r előtt j o b b a n le t u d j a írni és m e g t u d j a m a g y a r á z n i a vizsgált t ö r t é n e l m i eseményeket.1 3 H a g y o m á n y o s a n két fő célja v a n az ö s s z e h a s o n l í t á s n a k . Az egyik a két összehasonlított egység közötti k ü l ö n b s é g e k kidolgozása, a m á s i k az általánosítás, bizonyos szélesebb k ö r b e n érvényes összefüggések m e g r a g a d á s a . T e r m é s z e t e s e n a gyakorlatban ez a két cél legtöbbször egyszerre j e l e n i k meg, ezért az e f f a j t a k ü l ö n b s é g t é t e l n e k i n k á b b csak elméleti jelentősége van. E n n e k megfelelően sokkal i n k á b b é r d e m e s a r r a koncentrálni, hogy az összehasonlítás milyen f u n k c i ó k a t l á t h a t el egy k u t a t á s során. Az egyik ilyen nagyon f o n t o s funkció az, h o g y az összehasonlító m ó d - szer m e g k ö n n y í t h e t i bizonyos p r o b l é m á k és k é r d é s e k j o b b m e g r a g a d á s á t . Azzal, h o g y vizs- gálatunkat m á s t á r s a d a l m a k r a , régiókra is kiterjesztjük, k ü l ö n b s é g e t t e h e t ü n k a t a n u l m á - nyozott p r o b l é m a helyi és általános vonatkozásai között, a m i lehetővé teszi a n n a k p o n t o - sabb definiálását.
Analitikus s z e m p o n t b ó l is sokat n y ú j t h a t az összehasonlítás, hiszen egyrészt k ö n n y e b b megcáfolni a helyi (látszólagos) ok-okozati összefüggéseken a l a p u l ó m a g y a r á z a t o k a t , m á s - részt az, h o g y az adott jelenséget két különböző t á r s a d a l m i k e r e t b e n vizsgáljuk, segít álta- l á n o s a b b , é r v é n y e s e b b m a g y a r á z a t o k , érvelések k i d o l g o z á s á b a n . H a s o n l ó i r á n y b a m u t a t Kockaék érvelése, a m i k o r a r r a h í v j á k fel a figyelmet, hogy az ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r al- kalmazása segít a b b a n is, hogy kilépjünk a saját, nemzeti t ö r t é n e t í r á s u n k h o r i z o n t j á b ó l , és nyitottá v á l j u n k ú j p a r a d i g m á k s z á m á r a is. Nyilvánvaló, hogy a p o s z t m o d e r n óta a néző- pontok m e g s o k s z o r o z ó d á s a és a s a j á t horizont nyilvánvalóságának m e g k é r d ő j e l e z é s e még fontosabb lett. Jól m u t a t j a a bielefeldi-iskola t á r s a d a l o m t u d o m á n y i m e g h a t á r o z o t t s á g á t , hogy az összehasonlítás egyik f o n t o s erényének a szerzők azt t a r t j á k , hogy a t u d o m á n y o s kísérletekhez h a s o n l ó a n lehetőséget ad arra, hogy hipotéziseinket teszteljük.1 4
M ó d s z e r t a n i s z e m p o n t b ó l az ö s s z e h a s o n l í t á s n a k négy fő f a j t á j á t k ü l ö n b ö z t e t i k m e g a szerzők. Az első az a s z i m m e t r i k u s összehasonlítás, ami azt jelenti, hogy az összehasonlí- tásba b e v o n t egyik esetet kiegészítésként, k o n t r a s z t k é n t alkalmazzuk, míg é r d e k l ő d é s ü n k fókusza nagyrészt csak a m á s i k esetre irányul. A m á s o d i k a főleg a szakasz-elméleteknél al- kalmazott d i a k r o n összehasonlítás. Az ilyen t í p u s ú összehasonlítások alkotják a szakasz- elméleteket t á m o g a t ó érvelések m a g j á t , de ( m i n t H a u p t és Kocka megemlíti) az ilyen tí- pusú összehasonlításokkal is cáfolták meg azokat. A h a r m a d i k változat a tipologizáló ösz- s z e h a s o n l í t á s : e b b e n az e s e t b e n az ö s s z e h a s o n l í t á s célja k ü l ö n b ö z ő t í p u s o k f e l á l l í t á s a . A szerzők szerint ehhez legalább h á r o m esetet kell a vizsgálatba b e v o n n i , de még így is nagy a veszélye (ismerik b e kritikák h a t á s á r a ) , hogy a m u n k a során elvész a történeti szituáció
12 Ehhez például: Kocka, Jürgen: Deutsche Geschichte vor Hitler. Zur Diskussion über den deut- schen Sonderweg. In: uő.: Geschichte und Aufklärung. Göttingen, 1989. 101-114.
13 Haupt-Kocka: Vergleichende Geschichte, 2.
14 Haupt-Kocka: Vergleichende Geschichte, 5 - 8 .
n y i t o t t s á g a , a m i n e k k ö v e t k e z t é b e n a t ö r t é n é s z által t r e n d k é n t kezelt f o l y a m a t b a n e m il- leszkedő e l e m e k m a r g i n a l i z á l ó d h a t n a k . A negyedik változatban az ö s s z e h a s o n l í t á s egy át- f o g ó é r v e l é s r e n d s z e r magját alkotja, e r r e példákat Polányi Károly vagy G e r s c h e n k r o n m u n - k á i b a n t a l á l h a t u n k .1 5
A szerzők az ö s s z e h a s o n l í t á s t m i n t m ó d s z e r t a l a p v e t ő e n t á r s a d a l o m t u d o m á n y o s k é n t kezelik ( m i n t a t ö r t é n e t i b e v e z e t ő b e n l á t h a t t u k , n e m teljesen j o g o s a n ) , ezért f o n t o s szá- m u k r a a n n a k vizsgálata, milyen v i s z o n y b a n v a n ez a m ó d s z e r a t ö r t é n e t t u d o m á n y h i s t o - r i z m u s óta m e g l é v ő alapelveivel. E n n e k e r e d m é n y e k é n t a szerzők úgy látják, hogy az ösz- s z e h a s o n l í t á s m i n t m ó d s z e r a t ö r t é n e t t u d o m á n y h á r o m alapelvével ü t k ö z i k . E g y r é s z t a forrásközeliség elvével, hiszen s z e m b e n a t ö r t é n e t t u d o m á n y b a n kívánatossal, az össze- hasonlítással foglalkozó történész ó h a t a t l a n u l , m á r csak nyelvi vagy t e r j e d e l m i akadályok m i a t t is, s o k s z o r (legalábbis az egyik ö s s z e h a s o n l í t o t t e n t i t á s n á l ) k é n y t e l e n a s z e k u n d e r f o r r á s o k r a t á m a s z k o d n i . Ugyanígy p r o b l é m á s az összehasonlítás viszonya a t ö r t é n e t í r á s a z o n jellemzőjével, mely szerint az eseményeket m i n d i g f o l y a m a t u k b a n láttatja és elemzi.
Az ö s s z e h a s o n l í t á s megtöri ezt a folyamatosságot, h i s z e n két olyan e s e m é n n y e l , helyzettel dolgozik, melyek, h a bizonyos s z e m p o n t o k szerint h a s o n l ó k is, n e m u g y a n a z o n k o n k r é t t ö r t é n e l m i f o l y a m a t részei. Végezetül az összehasonlító vizsgálat m i n d e n esetben m a g á b a n h o r d o z z a az a b s z t r a k c i ó k é n y s z e r é t is. Az ö s s z e h a s o n l í t a n d ó e s e m é n y e k e t , c s o p o r t o k a t szelektálja, és k i r a g a d j a a k o n t e x t u s u k b ó l . A vizsgálat alanyai n é m i k é p p elvesztik indivi- d u a l i t á s u k a t , és a vizsgálat s o r á n az általánosságot képviselik. E z e k n e k a k ü l ö n b s é g e k n e k a számlájára í r h a t ó Kocka és H a u p t szerint, hogy a historizmus óta a történészek idegenked- n e k ennek a m ó d s z e r n e k az alkalmazásától. Pedig - szerintük - a f e n t felsorolt e l l e n t m o n - d á s o k v a l ó j á b a n a t ö r t é n e t t u d o m á n y o s m ó d s z e r t a n i m m a n e n s részét alkotják, az össze- h a s o n l í t á s s o r á n csak élesebb f é n y b e kerülnek. De t a l á n éppen ez az élesebb fény ad lehető- séget arra, h o g y t u d a t o s a b b a n kezeljük őket. Ezért a k o m p a r a t í v e l j á r á s m ó d l e g f o n t o s a b b lépései: az ö s s z e h a s o n l í t á s egységeinek a m e g h a t á r o z á s a , a n n a k e l d ö n t é s e , hogy p o n t o s a n m i t mivel, illetve azt, hogy s z i n k r o n vagy esetleg d i a k r o n módon h a s o n l í t j u k - e össze.16 Mi- előtt a H a u p t - K o c k a írást, illetve az a b b a n ábrázolt koncepciót kritikailag értékelnénk, H a r t m u t Kaelble n y o m á n b e s z e r e t n é n k m u t a t n i azokat a - részben p r a k t i k u s , a k u t a t á s - m ó d s z e r t a n és a kutatásszervezés h a t á r á n mozgó - s z e m p o n t o k a t , a m e l y e k e t m i n d e n ösz- szehasonlítással foglalkozó k u t a t ó n a k é r d e m e s végiggondolnia. Két okból tesszük ezt. Egy- részt azért, m e r t Kaelble is alapító t a g j a a n n a k az összehasonlítással foglalkozó t ö r t é n é s z i k ö r n e k , m e l y h e z J ü r g e n Kocka és H e i n z - G e r h a r d H a u p t is t a r t o z i k ,1 7 e z é r t u g y a n a b b ó l a m ó d s z e r t a n i g o n d o l a t k ö r b ő l vezeti le n é m i k é p p gyakorlatibb t a n á c s a i t , amiből H a u p t és Kocka is m e r í t ; m á s r é s z t az i s m e r t e t e n d ő s z e m p o n t o k átgondolásával az összehasonlító t ö r t é n e t í r á s t é r ő kritikák is é r t h e t ő b b é válnak az olvasó előtt, hiszen azok egy része a gya- korlati m e g v a l ó s í t á s r a is irányul.
H a r t m u t Kaelble Der historische Vergleich című könyvében öt f o n t o s s z e m p o n t o t említ m e g , melyet m i n d e n k é p p e n végig kell gondolnia a k u t a t ó n a k akkor, h a az összehasonlítást választja. (A t a n á c s o k legtöbbje - n é m i módosítással - bármely t ö r t é n é s z s z á m á r a h a s z n o s lehet.) Az első a k u t a t á s állásának m e g i s m e r é s e a feldolgozni k í v á n t k é r d é s b e n . Mivel az ö s s z e h a s o n l í t á s b a n legalább két k u t a t á s i egység szerepel, ezért ez á l t a l á b a n két országbeli s z a k i r o d a l o m a l a p o s t a n u l m á n y o z á s á t jelenti. De e n n e k segítségével sok f o n t o s k é r d é s m á r
15 Haupt-Kocka: Vergleichende Geschichte, 9-16.
16 Haupt-Kocka: Vergleichende Geschichte, 19-24.
17 A német és a nemzetközi összehasonlító történetírás intézményesüléséről bővebben lásd Tomka Béla: Az összehasonlító módszer a történetírásban, 243-244.
a k u t a t á s elkezdése előtt eldönthető. Az egyik legfontosabb, hogy v a n - e egyáltalán é r t e l m e a vizsgálni kívánt k é r d é s n e k , lehet-e összehasonlító m ó d s z e r r e l azt a k u t a t n i kívánt k u l t ú - r á k b a n t a n u l m á n y o z n i , milyenek a forrásadottságok, a j ó feldolgozottság miatt el lehet-e esetleg tekinteni n é m e l y p r i m e r forráscsoporttól. Kaelble nagyon f o n t o s n a k t a r t j a a k o n - zultációt m á s történészekkel. Szerinte az összehasonlítással dolgozó k u t a t ó n a k utaznia, fi- gyelmesen hallgatnia és kérdeznie kell, h a sikeres a k a r lenni.1 8 A m á s o d i k lényeges t e r ü l e t m a g á n a k a p r o b l é m á n a k a megfogalmazása, azaz a k u t a t n i kívánt k é r d é s konceptualizá- ciója. Kaelble itt k ü l ö n felhívja a figyelmet arra, hogy léteznek olyan f o n t o s és legitim kér- dései a t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k , melyek az összehasonlítással nem válaszolhatók meg. Ezért m e g k e r ü l h e t e t l e n a kérdésfeltevés és a módszer, illetve a kérdésfeltevés és a kutatási szán- dék k a p c s o l a t á n a k tisztázása. Ugyanígy szükség van a n n a k f e l i s m e r é s é r e is, hogy bizonyos p r o b l é m a f e l v e t é s e k a k u t a t ó „hazai" t á r s a d a l m i és k u t a t á s i k ö r n y e z e t é b ő l f a k a d n a k , és k ö n n y e n lehet, hogy azok egy másik t á r s a d a l o m b a n , intellektuális k ö z e g b e n n e m vagy n e m úgy relevánsak, illetve a k á r ellenérzéseket is h í v h a t n a k elő.19 A következő feladat az össze- hasonlítást végző t ö r t é n é s z s z á m á r a az összehasonlítandó egységek j e l l e m z ő i n e k s z á m b a - vétele. A kiválasztott vizsgálati egységek n e m lehetnek t ú l hasonlóak, - hiszen akkor értel- m é t veszti az összehasonlítás - , de t ú l különbözők sem, m e r t akkor m e g n e m lehetséges az összehasonlítás. Ezért legalább f u n k c i ó j u k b a n , f o r m á j u k b a n , belső l o g i k á j u k b a n n é m i ro- k o n s á g o t kell m u t a t n i u k , hogy f e l h a s z n á l h a t ó k legyenek. Az ö s s z e h a s o n l í t a n d ó esetek szá- m á t a k u t a t ó célja h a t á r o z z a meg. H a tipológiát a k a r m e g a l k o t n i , a k k o r a j á n l o t t h á r o m vagy a n n á l t ö b b eset figyelembevétele, m á s cél esetén a k á r kettő is elég lehet. Meg kell m é g h a t á r o z n i az összehasonlítás időkorlátait, illetve azt is, hogy az ö s s z e h a s o n l í t á s m a k r o (azaz ö s s z t á r s a d a l m i ) vagy m i k r o (azaz n é h á n y kiválasztott eseten a l a p u l ó ) legyen. E n n e k el- d ö n t é s e szintén a k u t a t ó céljától f ü g g . A m i k r o megközelítés h á t r á n y a , hogy n e m r e p r e - zentatív, a m a k r ó é , h o g y túl a b s z t r a k t . A történészi p r o b l é m a - m e g k ö z e l í t é s egyik f o n t o s a t t r i b ú t u m a , hogy az e s e m é n y e k e t m i n d i g k o n t e x t u s u k b a n vizsgálja. A h o g y azt m á r H a u p t és Kocka is említették, ez n é m i k é p p ellentétben van az összehasonlítással m i n t módszerrel, ezért hangsúlyozza Kaelble is, hogy a f e l t á r a n d ó k o n t e x t u s tágassága a megválaszolni kí- v á n t kérdés t e r m é s z e t é n e k és a korabeli diskurzus függvénye kell legyen. Az összehasonlí- t á s n e m várt p r o b l é m á k a t okoz a f o r r á s o k kezelésében is, hiszen a l e g r i t k á b b esetben egy- f o r m á k a források és f o r r á s a d o t t s á g o k az összehasonlítani kívánt o r s z á g o k b a n , t á r s a d a l - m a k b a n , régiókban. Az itt megválaszolandó kérdés az, hogy a f o r r á s t í p u s o k b a n rejlő k ü - lönbségek m e n n y i r e h a t á r o z z á k m e g az eredményeinket, és ez m e n n y i r e k ü l ö n í t h e t ő el az összehasonlítandók között lévő valós különbségektől.2 0
Könnyen észrevehető, hogy a H a u p t és Kocka által kidolgozott és bevezetett f o g a l m a k n e m f e l e l n e k m e g a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k szigorú k a t e g ó r i a k é p z é s i k í v á n a l m a i n a k . G y a k r a n á t f e d ő k , n e m k e l l ő e n p r e c í z e k , és e n n e k k ö s z ö n h e t ő e n o p e r a c i o n a l i z á l á s u k is meglehetősen nehézkes.2 1 E n n e k megfelelően t o v á b b r a is amellett s z e r e t n é n k érvelni, hogy az összehasonlító t ö r t é n e t í r á s n e m egyfajta történetírói irányzat, még t a l á n szigorúan vett iskolának s e m t e k i n t h e t j ü k , h a n e m i n k á b b egyfajta s z e m l é l e t m ó d , a m e l y segít b i z o n y o s t ö r t é n e t t u d o m á n y i p r o b l é m á k t u d a t o s í t á s á b a n . Ez a s z e m l é l e t m ó d m a g á v a l hoz b i z o n y o s
18 Kaelble, Hartmut: Der historische Vergleich. Eine Einführung zum ig. und 20. Jahrhundert.
Frankfurt-New York, 1999.117.
19 Kaelble: Der historische Vergleich, 134.
20 Kaelble: Der historische Vergleich, 135-150.
21 Ugyanez elmondható Kaelbléről is, az ő tipizálását - mivel az lényegében azonos a Haupt-Kocka szerzőpáros által kidolgozottakkal - nem ismertetjük.
m ó d s z e r t a n i elveket, m e l y e k a l k a l m a z á s a h o z z á j á r u l ahhoz, h o g y a v i z s g á l a t u n k a (szel- l e m t u d o m á n y o s elveknek megfeleljen. A fent i s m e r t e t e t t s z e m l é l e t m ó d és a m ó d s z e r t a n i javaslatok a z o k az elemek, a m e l y e k a sokszor nagyon különböző f e l f o g á s b a n és világképpel í r ó d o t t ö s s z e h a s o n l í t ó m u n k á k a t összekötik. Ez igaz még a k k o r is, ha a bielefeldi iskola ideológiai h a t á s a a v o n z á s k ö r é b e tartozó t ö r t é n é s z e k m u n k á i n - h a n é h a csak n y o m o k b a n is - máig m e g t a l á l h a t ó .
A n n a k ellenére, hogy a összehasonlító m ó d s z e r t a t ö r t é n é s z e k n e k még csak kis része al- k a l m a z z a , az 1 9 8 0 - a s é v e k t ő l az ö s s z e h a s o n l í t ó m u n k á k s z á m a d i n a m i k u s a n n ő t t . Az utóbbi h u s z o n ö t évben - írta H a r t m u t Kaelble 1999-ben - t ö b b m i n t 3 0 0 e u r ó p a i és 2 0 0 Egyesült Államok-beli bibliográfiai tétel sorolható a szigorúan é r t e l m e z e t t t á r s a d a l o m t ö r - téneti összehasonlítások közé.2 2 Ezzel p á r h u z a m o s megnőtt a m ó d s z e r t a n i ö n t u d a t is, amelynek egyik legszebb - és legtöbbet idézett - példája H a n s - U l r i c h Wehler megállapí- t á s a , m e l y s z e r i n t az ö s s z e h a s o n l í t á s a t ö r t é n e t i t u d á s m e g s z e r z é s é n e k „királyi ú t j a " .2 3
T e r m é s z e t e s e n n e m kellett sokáig várni az összehasonlító t ö r t é n e t í r á s s a l s z e m b e n felszó- l a m l ó k r i t i k a i h a n g o k r a s e m . Michel E s p a g n e az 1990-es évek k ö z e p é n , n e m f ü g g e t l e n ü l a t ö r t é n e t í r á s p o s z t m o d e r n fordulatától, a következő kritikus p o n t o k a t f o g a l m a z t a meg az összehasonlító t ö r t é n e t í r á s s a l s z e m b e n . Egyrészt az összehasonlítás zárt k u l t u r á l i s egysé- geket t é t e l e z fel, azért, h o g y így k ö n n y e b b legyen a vizsgálat s i k e r e s s é g é h e z s z ü k s é g e s absztrakciós m u n k á t elvégezni. Ezzel a z o n b a n azon túl, hogy s a j á t m a g a k o n s t r u á l j a ö n n ö n vizsgálati egységeit (amit az összehasonlító történészek m i n d i g is elismertek), elfedi az vizsgálati egységeken belüli sokszínűséget. Második kritikai megjegyzése i n k á b b szemlélet- beli jellegű. E s p a g n e úgy l á t j a , hogy a k o m p a r a t í v módszer szociális csoportokat állít egy- mással s z e m b e , ahelyett, h o g y a hangsúlyt az aklculturáció j e l e n s é g é r e helyezné. H a r m a d - részt az összehasonlító t ö r t é n é s z e k (bármilyen é r t e l e m b e n vett) t e r e k e t vizsgálnak a kap- csolatok helyett, és ezzel elterelik a figyelmet az adott nemzeti, regionális k u l t ú r á k kül- f ö l d i / k ü l s ő összetevőiről. Az előző h á r o m b ó l némileg következik a negyedik kritikai meg- jegyzés is, m i s z e r i n t az ö s s z e h a s o n l í t á s - jellegénél fogva - t ú l z ó m ó d o n a k ü l ö n b s é g e k
m e g r a g a d á s r a törekszik.2 4
A fenti espagne-i k r i t i k á k r a is építve egy ú j irányzat b o n t o t t szárnyat, először az iroda- l o m t u d o m á n y b a n , m a j d a t ö r t é n é s z e k k ö r é b e n is: a kulturális t r a n s z f e r k u t a t á s a . E m ó d - szer hívei a vizsgálati egységek s a j á t o s s á g a i n a k összehasonlítása helyett a k ö z t ü k lévő kap- csolatra, k ö l c s ö n h a t á s r a , azaz a t r a n s z f e r r e helyezik a hangsúlyt. Úgy vélik, ezzel a szemlé- l e t m ó d d a l m e g h a l a d h a t j á k az összehasonlító t ö r t é n e t í r á s n a k azt a rejtett h i b á j á t is, mellyel az l é n y e g é b e n a n e m z e t i , n e m z e t e k b e n g o n d o l k o d ó t ö r t é n e t í r á s t e r ő s í t e t t e m e g . Azzal u g y a n i s , h o g y az ö s s z e h a s o n l í t ó t ö r t é n é s z e k l e g t ö b b s z ö r a n e m z e t e t / n e m z e t á l l a m o t vá- lasztották összehasonlítási egységnek, b á r lerombolták a régi n e m z e t i mítoszokat, h a mái- i r á n y u l t s á g g a l is, de ú j a k a t t e r e m t e t t e k h e l y e t t ü k . A k a p c s o l a t o k r a ö s s z p o n t o s í t ó szemlé- letmód ezzel szemben segít felszínre hozni a n e m z e t i k u l t ú r á b a n a külföldit, és t u d a t o s í t j a , hogy egy á l l a m t á r s a d a l m i , k u l t u r á l i s és politikai változásai m i n d i g egy a n e m z e t i t meg- h a l a d ó k o n t e x t u s b a n t ö r t é n n e k .2 5
A k r i t i k á k a t a l a p o s a b b a n szemügyre véve kitűnik, hogy a k u l t ú r t r a n s z f e r k u t a t á s a és az ö s s z e h a s o n l í t ó t ö r t é n e t í r á s n e m állítható s z e m b e egymással. Viszonyuk i n k á b b k o m p l e -
22 Kaelble: Der historische Vergleich, 152-154.
23 Idézi Haupt-Kocka, Vergleichende Geschichte, 1.
24 Middel: Kulturtransfer, 32.; vo. Espagne, Michel: A francia-német kulturális transzferek. Aetas, 19. évf. (2004) 3-4. sz. 254-282.
25 Middel: Kulturtransfer, 32.
m e n t e r . Ezért is érvel úgy egyre t ö b b történész, hogy a j ó ö s s z e h a s o n l í t á s n a k figyelnie kell a vizsgálati egységek közötti kapcsolatokra, de egy a t r a n s z f e r r e ö s s z p o n t o s í t ó k u t a t á s sem k e r ü l h e t i meg az összehasonlítást, hiszen ahhoz, hogy a kapcsolatot e l e m e z n i és értelmezni t u d j a , t i s z t á b a n kell l e n n i e a t r a n s z f e r két alanya közötti különbségekkel és azokkal a kon- textusokkal, a h o n n a n a t r a n s z f e r indul, és ahová é r k e z i k .2 6
Az „histoire croisée" az egyik l e g ú j a b b metodikai felütés a különböző t á r s a d a l m a k k a p - csolatait, hasonlóságát vagy éppen különbségét vizsgáló t ö r t é n e t t u d o m á n y területén. A prog- r a m a d ó cikket jegyző Michael W e r n e r és Benedicte Z i m m e r m a n n szerint az histoire croisée célja a n e m z e t á l l a m i k e r e t e k k e l d o l g o z ó t á r s a d a l o m t ö r t é n e t m e g h a l a d á s a és egy olyan m ó d s z e r t a n i e s z k ö z t á r k i d o l g o z á s a , mellyel a „ t r a n s z n a c i o n a l i t á s " m i n t k a t e g ó r i a m e g - r a g a d h a t ó . Felfogásuk szerint a transznacionalitás t ö b b m i n t a nemzeti k e r e t e k k o m b i n á - ciója és ú j r a k o n f i g u r á l á s a . Egy e r e d e n d ő e n ú j szintje az e s e m é n y e k n e k , m e l y n e m is b o n t - h a t ó fel nemzeti k o m p o n e n s e k r e . Főleg azért nem, m e r t az histoire croisée egyik alaptézise, hogy az ú g y m o n d n e m z e t i utak is a szomszédos nemzeti k u l t ú r á k r a a d o t t reakciók m e n t é n alakultak ki, és persze ezek a reakciók visszahatottak a szomszédos k u l t ú r á k r a , melyek vál- tozása t e r m é s z e t e s e n ú j a b b recepciók t á r g y a lett.2 7
N e m meglepő, h o g y a szerzők s z e r i n t az eddigi megközelítések, az ö s s z e h a s o n l í t á s és a k u l t u r á l i s t r a n s z f e r n e m k é p e s e k ellátni ezt a f e l a d a t o t . T a l á n n e m is v é l e t l e n ü l , hiszen a vállalt feladat elvégzése, a nemzeti keretek meghaladása rengeteg nehézséget hoz magával, hiszen a nemzeti k e r e t e k használata n e m c s a k a (főleg a 1 8 - 2 0 . századi) f o r r á s o k ilyen tí- p u s ú r e n d s z e r e z e t t s é g é b ő l fakad, h a n e m a történészképzés nemzeti jellegéből és a történé- szek m i n t m a g á n e m b e r e k n e m z e t i t í p u s ú szocializációjából is.2 8 így m e g o l d á s k é n t az histoire croisée t ö b b s z ö r ö s reflexiót a j á n l . N e m c s a k a m e g i s m e r é s t á r g y a , h a n e m m a g a a m e g i s m e r é s folyamata, kettejük kapcsolata és azok időbelisége is a reflexió tárgyává válik, sőt m a g á n a k a szerzőnek is f o l y a m a t o s a n át kell dolgoznia a s a j á t kategóriáit a k u t a t á s elő- r e h a l a d á s a s o r á n . E z e n t ú l m e n ő e n n e m a b s z t r a k t m o d e l l e k b ő l , h a n e m i n d u k t í v m ó d o n a k o n k r é t történelmi helyzetekből k í v á n n a k kiindulni úgy, hogy közben m i n d i g figyelembe veszik a vizsgált k o r b a n élt személyek észlelési, tapasztalati h o r i z o n t j á t is.2 9
Kevés kifogást l e h e t emelni ilyen ambiciózus célok ellen, hiszen a k i e m e l t m ó d s z e r t a n i t u d a t o s s á g m i n d e n t ö r t é n é s z s z á m á r a csak szimpatikus lehet. De m i n t m i n d e n elméleti tételnek, az histoire croisée-nak is az igazi súlyát a gyakorlati a l k a l m a z h a t ó s á g a adja. Eddig egyetlen t a n u l m á n y k ö t e t jelent meg Michael Werner és Benedicte Z i m m e r m a n n szerkesz- t é s é b e n , mely erre vállalkozott.3 0 A t a n u l m á n y k ö t e t m e g e r ő s í t e t t e azt a b e n y o m á s t , ami az i s m e r t e t e t t cikk l á t t á n is eltöltötte az olvasót, hogy tudniillik az histoire croisée nem egy t ö r t é n e t í r ó i irányzat, m é g csak n e m is egy p r o g r a m (ami pedig lenni s z e r e t n e ) , h a n e m jo- gos m ó d s z e r t a n i aggályok és hasznos felvetések rendszerezett halmaza. E n n e k köszönhe- t ő e n a k ö t e t b e n szereplő egyes t a n u l m á n y o k n e m alkalmazzák (nem is a l k a l m a z h a t j á k ) az
26 Haupt-Kocka: Vergleichende Geschichte, 32-33.; Middel: Kultur transfer, 36.; Kaelble, Harmut:
Die Debatte über Vergleich und Transfer urid was jetzt? http://hsozkult.geschichte.hu-berlin.de/
forum/2005-02-002
27 Werner, Michael-Zimmermann, Benedicte: Vergleich, Transfer, Verflechtung. Geschichte und Gesellschaft, 28. (2002). 608., 623., 630.
28 A nemzeti természetesen nem nacionalistát jelent, pusztán arra utal, hogy iskolai és családi kör- nyezetünk még máig túlnyomórészt egy homogén nemzeti kultúrához kötődik, és ez - érthető mó- don - hatással van a történetszemléletre is.
29 Werner-Zimmermann: Vergleich, Transfer, Verflechtung, 617-623.
30 Werner, Michael-Zimmermann, Benedicte (dir): De la comparaison á l'histoire croisée. Paris, 2004.
histoire croisée teljes s p e k t r u m á t , h a n e m csak a n n a k egyes részeit, és emellett arra a na- gyon f o n t o s t é n y r e hívják fel a figyelmet, hogy a tágan értelmezett nemzeti k u l t ú r á k közötti kapcsolatok, befolyások, ö s s z e f o n ó d á s o k k u t a t á s a még v a l ó b a n elhanyagolt t e r ü l e t e a tör- t é n e t í r á s n a k .3 1
A m á r említett n é m e t weboldal ( h t t p : / / h s o z k u l t . g e s c h i c h t e . h u - b e r l i n . d e ) f ó r u m rovatá- b a n lefolytatott h a s o n l ó t e m a t i k á j ú - b á r változó színvonalú - vita egyik z á r ó cikkében H a r t m u t Kaelble h á r o m f o n t o s kritikai m o m e n t u m r a hívja fel a figyelmet és igyekszik ki- jelölni az e b b e n a m ó d s z e r t a n i k ö r b e n tevékenykedő t ö r t é n é s z e k s z á m á r a a legfontosabb f e l a d a t o k a t is.3 2 Kaelble s z e r i n t az összehasonlító t ö r t é n e t í r á s , a kulturális t r a n s z f e r kuta- t á s a és a h i s t o i r e croisée k a p c s á n folytatott eszmecsere n e m kizárólag m ó d s z e r t a n i , h a n e m r é s z e a t ö r t é n e t í r á s t r a n s z n a c i o n á l i s i r á n y v á l t á s á n a k . Ez a s z e m l é l e t b e l i v á l t á s , mely a n e m z e t i h e l y e t t a „ n e m z e t e k e n t ú l i t , " s o k e s e t b e n az e u r ó p a i t helyezi a k ö z é p p o n t b a , egyébként n e m c s a k a t ö r t é n e t t u d o m á n y r a jellemző, h a n e m a teljes európai értelmiségre, és szerinte összefüggésben v a n az Európai U n i ó n a k mint gazdasági, politikai és (egyre gyak- r a b b a n k a t o n a i ) h a t a l m i p ó l u s n a k a recepciójával. Erre e r ő s í t e n e k rá az á l t a l á n o s indivi- dualizációs folyamatok, m e l y e k nemzeti kötődések helyett a globális értékorientációkat tolják előtérbe, és amelyek alól a történészek sem v o n h a t j á k ki m a g u k a t . Ezzel nyilván so- k a n v i t a t k o z n á n a k , főleg azért, mert m a g a a globalizáció f o l y a m a t a és a n n a k megítélése n e m e g y é r t e l m ű e n pozitív az e u r ó p a i - é s z a k - a m e r i k a i (és valószínűleg m á s k u l t ú r k ö r ö k ) k ö z b e s z é d é b e n . Abban viszont igazat kell a d n u n k Kaelblének és a m á s k i i n d u l ó p o n t b ó l , de h a s o n l ó e r e d m é n y r e j u t ó W e r n e r - Z i m m e r m a n n szerzőpárosnak, hogy a „transznacionali- tás" n e m csak egyszerűen egy m e s t e r s é g e s e n kreált „ m ó d s z e r t a n i f o r m u l a " , egy ú j a b b
„szint", a m i lehetőséget ad elméleti léptékváltásokra, h a n e m valóban létező t ö r t é n e l e m i entitás, m e l y legkésőbb a 19. századtól változó f o r m á b a n és m é r t é k b e n egyik m e g h a t á r o - zója volt a t ö r t é n e l m i e s e m é n y e k n e k , függetlenül attól, hogy az elemzők n e m m i n d i g vettek róla t u d o m á s t . T e r m é s z e t e s e n Kaelble t i s z t á b a n van azzal, hogy egy lényegében ú j tárgyra i r á n y u l ó e l e m z é s m ó d s z e r t a n i h á t t e r é n e k a m e g t e r e m t é s e n e m k ö n n y ű . E z é r t is hívja fel a figyelmet a vita szűk k ö r ű voltára. Először is csak az elmúlt 2 0 0 évet k u t a t ó történészek vettek b e n n e részt, m á s o d s o r b a n a t ö r t é n é s z e k és i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k mellől feltűnően h i á n y o z n a k a szociológusok, politológusok, filozófusok és a j o g t ö r t é n é s z e k hozzászólásai.
Ugyanígy hiányzik az összehasonlító t ö r t é n e t t u d o m á n y és a t r a n s z f e r k u t a t á s t u d o m á n y - t ö r t é n e t i h á t t e r é n e k a szisztematikus feldolgozása is, a m i n e k m e g l é t e pedig s z i n t é n szüksé- ges t a r t o z é k a egy szolid m ó d s z e r t a n n a k .
Kaelble h á r o m e l é r e n d ő célt jelöl ki a fenti módszertani megközelítéssel dolgozó törté- nészek s z á m á r a . Az első és t a l á n legfontosabb ezek közül az, h o g y az e l m é l e t i - m ó d s z e r t a n i fejtegetések u t á n végre ú j r a előtérbe kell kerülnie az „alkalmazott" történészi m u n k á n a k . Enélkül ugyanis k ö n n y e n k i ü r e s e d h e t a vita, és a kétségkívül f o n t o s e r e d m é n y e i sem fejt- hetik ki h a t á s u k a t . Annál is f o n t o s a b b ez, mivel az összehasonlító k u t a t á s o k r e n d k í v ü l idő- és m u n k a i g é n y e s e k , így a kidolgozott elméleti javaslatok m e g v a l ó s í t h a t ó s á g á n a k kontrollja gyakran évekbe telik. A m á s o d i k cél a h a s z n á l t fogalmak definícióinak p o n t o s í t á s a . A kü- lönböző k u t a t ó k nagyon h a s o n l ó m ó d s z e r t a n i megközelítésekre k ü l ö n b ö z ő fogalmakat h a s z n á l n a k , és a m i még j o b b a n nehezíti a megértést és a b e f o g a d á s t , n e m tiszta a fogalmak e g y m á s h o z való viszonya. A h a r m a d i k j a v a s l a t pedig a l e f o l y t a t o t t viták e x k l u z i v i t á s á n a k
31 Ehhez lásd még Middell, Matthias: Rezension zu: Werner-Zimmermann: De la comparaison. In:
H-Soz-u-Kult, 29.04.2005, http://hs0zkult.gesc.hichte.hu-berlin.de/rezensi0nen/2005-2-075
32 Kaelble: Die Debatte über Vergleich und Transfer, i. m.
oldására szólít fel: Kaelble m á s t u d o m á n y t e r ü l e t e k , de m á s országok tudósait is b e v o n n á az eddig j ó r é s z t csak n é m e t és f r a n c i a t ö r t é n é s z e k , i r o d a l o m t u d ó s o k között f o l y t a t o t t vitába.
A n é m e t és f r a n c i a t ö r t é n e t í r ó k egy r é s z é n e k ilyesfajta f o r d u l a t a nagyon f o n t o s lehet a k e l e t - e u r ó p a i t ö r t é n é s z e k s z á m á r a , hiszen az eddigi m o d e r n i z á c i ó s p a r a d i g m á k k a l szem- b e n , ahol K e l e t - E u r ó p á n a k s o k s z o r csak i l l u s z t r a t í v s z e r e p j u t o t t , az ö s s z e f o n ó d á s r a és a k ö l c s ö n h a t á s r a h a n g s ú l y t helyező szemléletmódok (és a k r i t i k á k h a t á s á r a ebbe az irányba fejlődött a k e z d e t b e n ezt a dimenziót elhanyagoló összehasonlítás is) lehetőséget a d n a k arra, hogy e r e d m é n y e i k e t a n é m e t és francia d i s k u r z u s b a n elhelyezzék. Az igény és a foga- dókészség e r r e m i n d e n k é p p e n megvan,3 3 a h h o z azonban, h o g y ezek az e r e d m é n y e k való- b a n é r t ő f o g a d t a t á s r a t a l á l j a n a k , n e m csak a k o r t á r s m ó d s z e r t a n i diskurzusok i s m e r e t é r e , h a n e m azok aktív a l k a l m a z á s á r a is szükség van. Ezek h i á n y á b a n a kelet-európai publiká- ciók t o v á b b r a is e g z o t i k u m o k lesznek, és a kelet-európai t ö r t é n é s z e k m u n k á i n a k recepciója t o v á b b r a is esetleges: egyéni kapcsolatok és érdeklődések függvénye m a r a d . Az össze- hasonlító t ö r t é n e t í r á s , a kulturális t r a n s z f e r k u t a t á s a és az histoire croisée m ó d s z e r t a n i el- veinek alkalmazása, illetve a transznacionális elemzési keret h a s z n á l a t a segít a b b a n , hogy az ilyen m u n k á k létrejöjjenek. Természetesen n e m azért, m e r t valamilyen különleges re- cept b i r t o k á b a k e r ü l n e k azok, akik ezen elvek m e n t é n végzik kutatásaikat, h a n e m azért, mert h a s z n á l a t u k k a l szükségszerűen együtt j á r az a fordítási tevékenység, mely a h h o z szük- séges, hogy a hazai t ö r t é n e t t u d o m á n y i p r o b l é m á k relevanciája világossá váljon a külföld s z á m á r a is. F o n t o s h a n g s ú l y o z n i , hogy a transznacionális elemzési keret h a s z n á l a t a n e m jelenti a n e m z e t i k e r e t e k leértékelését, h á t t é r b e szorítását. Lehetőséget nyújt a z o n b a n arra, hogy az a b b a n m e g f o g a l m a z o t t p r o b l é m á k a t egyrészt a m á r e m l í t e t t m ó d o n egy szélesebb nemzetközi p o r o n d s z á m á r a érthetőve tegyük, de a r r a is (és ez legalább a n n y i r a fontos), hogy az ú j elemzési k e r e t e k segítségével n é h á n y hazai t ö r t é n e t í r ó i toposzt f e l ü l í r j u n k , és így a saját t ö r t é n e l m ü n k e t is j o b b a n megértsük.
33 Ther, Philipp: Deutsche Geschichte als transnationale Geschichte: Überlegungen zu einer His- toire Croisée Deutschlands und Ostmitteleuropas. Comparativ, 13. (2003) Heft 4. 155-180.
