Internationale Zeitschrift für Erziehung 1939. 1-2. szám : [folyóirat-ismertetés]

0

154 IRODALOM.

^ o

Az utolsó fejezetben — amint a mostani írásokban rendszerint tapasz- taljuk — a kérdésnek a nemzeti szocializmussal való kapcsolata, kihatása kerül szóba. Ebben vezető g o n d o l a t : a népközösség sorsának az egyén fölé való helyezése és a művelődésnek olyan szétágaztatása, amely az egyén lelki alkatának legjobban megfelelve, egyúttal legjobban s z o l g á l j a a német népi közösséget, hogy a német lélek szükségleteinek megfelelően alakítsa.

Ennek legfontosabb biztosítéka egyrészt a vezetésre hivatott egyén (Fiihrer- natur), másrészt a teljesítményekre támaszkodó kiválogatás (Leislungs-

prinzipj. —m—

Internationale Zeitschrift fűr Erziehung. 1939. 1—2. szám.

Az első szám élén egy német nyelven írt nagyszabású t a n u l m á n y első™

részét olvassuk két filozófus, az amerikai Emerson és a német Nietzsche viszonyáról. Ezt a kérdést, amelyről a német tudósok e d d i g megfeledkeztek,, szerzőnk a francia Andlernek Nietzschéről írt hatkötetes m u n k á j a alapján:

vizsgálja behatóan. M e g á l l a p í t j a , hogy Nietzschének reinkarnációs eszméje Emerson befolyására vezethető vissza. — E g y angolnyelvű cikk a b e n n s z ü l ö t - tek kezdetleges nevelésével foglalkozik 30 idevágó munka a l a p j á n . F ő l e g a következő két kérdésre igyekszik felelni: Milyen értelemben lehet szó-

»nevelésről« fejletlen népeknél és milyen tagozatok, csoportok lehetnek ennelk- a nevelésnek közvetítői? — » A tanítók illetményei a k ü l ö n b ö z ő államokban::, címmel .Franké összefoglalóan ismerteti a genfi Bureau kiadásában megjelent":

La rétribution du personnel enseignant primaire (1938. 332 1.) kiadványát,, amelyről mi is külön emlékezünk meg. — A folyóirat bejelenti, h o g y ezen- túl ötévenként rendszeresen szándékozik ismertetni a neveléstudományi iroi- dalom állását a k ü l ö n b ö z ő országokban. Ezek a jelentések azután k ü l ö n kötet- ben is m e g fognak jelenni, amely nemzetközi áttekintést f o g adni az 1933—

39. évi neveléstudományi irodalom állapotáról. Elsőnek ezúttal Sganzinfi berni egyetemi tanár ismerteti 9 lapon részletesen a svájci viszonyokat (a bibliográfiai rész egymagában 114 munkát sorol fel). Az érdemes kezdemé- nyezés értéke ellen irányuló legcsekélyebb szándék nélkül rá -kell mutatnunk- arra, hogy egy ország pedagógiai életéről az irodalom egymagában nemi adhat teljes képet. ( U g y a n í g y a tanár értéke nem ítélhető m e g pusztán iro- dalmi tevékenységéből). Erre elengedhetetlen még az élő szervezetek: inté- zetek, intézmények működésének, úgyszintén, a folyamatban levő reformok- nak ismerete is. Mindezekről időről-időre hitelesen tájékoztatnak a genfi- Bureau Annuaire-jei és Bulletin-jei. — A kisebb közlemények közül az egyik:

angol cikk vitatkozó jellegű és az amerikai tanítóképzéssel kapcsolatos, a másik az 1938. évi német tanulócserét ismerteti, amely a politikai feszült- ségek ellenére helytállt. Ebben a m o z g a l o m b a n összesen 5094 fiú- és leány- tanuló vett részt, akik 25 országban helyezkedtek el. E l s ő helyen A n g o l - ország áll, ahova 888 tanuló ment, Magyarországba 117-en jöttek. — A.

füzetet, mint rendesen, irodalmi rovat és rövidlebb hírek fejezik be, e z utóbbiak között hazánk is szerepel h á r o m m a l .

IRODALOM. 155.

A 2. szám részünkről k ü l ö n ö s méltatást érdemel egy hazánkra vonatkozó- közlemény kapcsán, amelyért a szerzőnek és a szerkesztőségnek e g y a r á n t : hálásak lehetünk. A z 1. számban megjelent svájci cikk folytatásaként ezúttal, a lefolyt öt év m a g y a r neveléstudományi i r o d a l m á r ó l kapunk szakavatott összefoglaló áttekintést. A 18 l a p r a terjedő m u n k á l a t szerzője Loczka Alajos,.

aki a kiszemelt 104 k i a d v á n y r ó l a következő hat fejezetben számol be:

1. Neveléselmélet. 2. A nevelés és iskola története. 3. Általános és k ü l ö n - leges tanítástan. 4. Jellemtan- és i f j ú s á g t a n u l m á n y . 5 . ' C s a l á d i nevelés..

6. K ü l f ö l d i nevelésügy. E z t követi két lapon a m u n k á k m a g y a r címeinek..

felsorolása (a hibátlan m a g y a r szedésért a n y o m d á t k ü l ö n elismerés illeti).

Az egyes m u n k á k n a k t a r t a l m á r ó l a szerző a bibliographie raisonnée szelle- mében egy-két sűrített m o n d a t b a n , esetleg idézettel számol be. Szerintünk az érdemes m u n k a értékét és érdekességét csak fokozta volna, h a a 6. fejezet ( k ü l f ö l d i nevelésügy) keretében a szerző egyrészt megemlékezett v o l n a : a németből m a g y a r r a és viszont m a g y a r b ó l németre fordított p e d a g ó g i a i : m u n k á k r ó l , másrészt l e g a l á b b jelezte volna, h o g y honi törekvéseink m e n n y i - ben és miben kápcsolódnak k ü l f ö l d i m o z g a l m a k h o z . — A füzetnek első- helyén közlik azt az előadást, amelyet Scholars or Soldiers? ( T a n u l ó k vagy k a t o n á k ? ) címmel Th. W i l h e l m tartott az angol n o t t i n g h a m i egyetemen.

Ebben, a k ü l f ö l d s z á m á r a a nemzetiszocialista nevelés céljait és eredményeit világítja m e g és mindenekelőtt szembeszáll azzal a téves és torz m a g y a r á z a t - tal, amelyet o t t a Nazi, Gleichschaliutig, Kampf, Blut und Boden, Faschis— • mus f o g a l m a k k a l szemben használnak. A német nevelésről t á p l á l t eme félre-"

értésnek mélyebb o k á t abban l á t j a , h o g y a k ü l f ö l d i neveléstudomány és- filozófia m é g m i n d i g a felvilágosodás korabeli szókinccsel d o l g o z i k , m í g a.

nemzeti szocializmus az avult racionalisztikus kategóriák helyére ú j nyelvel, és embereszményt állított. E z u t á n részletesen ismerteti az ú j német iskola,, f ő l q g a középiskola és tanítóképzés szervezetét. V é g ü l azt a k ü l f ö l d ö n e l - terjedt hírt, mintha a m a i német nevelésnek »militarisztikus« jellege lenne,, a következő érvekkel igyekszik m e g c á f o l n i : 1. A német soldatisch (katonás) jelzőt összetévesztik az angolszász mililary-vel (katonai), 2. a világháború- f o l y a m á n lábrakapott németellenes p r o p a g a n d a , 3. ugyancsak összetévesztik a nevelésnek és a politikának feladatát. (A h á b o r ú n a k elhárítása sohasem lehet a nevelés feladata, hanem csak a politikáé!) — A z élő nyelvek taní- tása a v i l á g iskoláiban 1908-tól 1938-ig: számos táblázattal kísért, részle- tekbe menő,' alapos t a n u l m á n y , amely a genfi Bureau-nak rokon k i a d v á n y á t : m i n d e n irányban kiegészíti. í m e n é h á n y f ő b b m e g á l l a p í t á s : 50 o r s z á g b a n . 1908-ban kötelezően tanították a franciát az iskoláknak 27.3 százalékában^, az angolt 43.3, a németet 15.2, az olaszt 0.6 százalékban, a v i l á g h á b o r ú , v é g é n : francia 29.4, a n g o l 44, német 11.1, olasz 0.5o/a; a h a r m a d i k birodalom.;

megalapítása után ( 1 9 3 2 ) : francia 25.1, a n g o l 46.4, néniét 13, olasz 0.7o/o;..

1938-ban:'francia 23.3, a n g o l 48, német 12, olasz 1.3°/o. Befejezőleg a szerző- m e g á l l a p í t j a , h o g y a francia nyelv u r a l m a letűnt, az a n g o l sem, tekinthető"

a világnyelvnek, mert l e g a l á b b E u r ó p á b a n a német vele egyenrangú. Az.

ókori v i l á g kétnyelvű, a középkori egynyelvű volt, a mai európai v i l á g

p e d i g h á r o m n y e l v ű . ' kf_