"340 IRODALOM.
'tehát a m a Pray G y ö r g y nevét viselő történetírói munkaközösség, is. M i n d általában az egyesülésnek, ,mind a jelen kiadvány szerzőjének t o v á b b ? sikereket kívánunk a Jézustársaság magyarországi m ú l t j á n a k és jelentő- ségének tüzetes, f ő l e g tárgyilagosan, előítéletmentes, vagyis sem rokon-, sem.
ellenszenvtől nem befolyásolt földerítésében. M . /.
Juhász Jenő dr.: Magyar nyelvtani óratervele- a polgári iskolák számára- I. rész: I. osztály. II. rész: II. osztály. Bp. 1939. A szerző k i a d á s a i Hornyászky Viktor Rt. könyvnyomdája. (N. 8-r., 64 és 72 1.)
E z a két módszertani füzet nagyon j ó l használható vezérkönyve a ma- gyar nyelvtani oktatásnak. Meg. akarja könnyíteni a kis tanulóknak a nyelvtan?
tudnivalók megértését és érdekessé akarja tenni a nyelvtani órákat. C é l j á t el is éri, mert változatosan, elevenen tanít, le tud szállni a 10—11 évefe gyermek szellemi színvonalára, nem veti meg. a játékosságot s a tréfa derű- jével enyhíti a nyelvtani ismeretek elvontságát. Kis egységekre aprózza fel az anyagot, egy-egy ' órára keveset vesz f ö l , úgyhogy ' nem fárasztja ki • a- tanulót s egyúttal alkalmat a d a tanult ismeretek k e l l ő megszilárdítására^
A m i k o r csak lehet, m i n d i g rámutat a német nyelv hasonló vagy eltérő jelen- ségeire s ezzel eleget tesz a tantárgykapcsolás követelményének is.
N é h á n y részletkérdésben eltérhet felfogásunk a szerzőétől, pl. h o g y szükséges és_ tanácsos-e a nyelvtörténeti ismereteket az alsó f o k o n olyan mód- tőkben belevonni a tanításba, amilyenben ezek az óratervek mutatják. A szerző- m a g a sem ragaszkodik óraterveinek változatlanságához, i n k á b b csak eszme- cserét szeretne velük megindítani. De ezek az óratervek mostani alakjukban is igen alkalmasak arra, hogy a k ö z é p f o k ú iskolák tanárainak — főké,p a kez- dőknek — értékes segédesziközei legyenek a magyar nyelvtan tanításának:
nem k ö n n y ű m u n k á j á b a n .
Nagy J. Béla.
Internationale Zeitschrift fűr Erziehung. 1939. 3.—4. szám.
Az első, német nyelven megírt cikk különös érdeklődésünkre t a r t h a t számot,. A
finn iskola
fejlődését tárja elénk két főrészben. Az első a. i n u l t r ó f ad történeti áttekintést: az egyházi iskola a középkorban, reformáció és utó- reformáció (Agricola, Comenius meghívása, svéd tannyelv), a szabadság- korszaka (orosz és német befolyás), a X I X . század népi iskolája ( C y g n a e u s , finn tannyelv). "A második rész az iskolaügy mai állapotát ismerteti és az:orosz uralom alól 1918-ban bekövetkezett felszabadulással i n d u l meg. 1924- életbelép az általános iskolakötelezettség: 2 év alsó, 4 év felső népiskola, 2' év továbbképző iskola. A nyolcosztályú középiskolák ( g i m n á iiunok és reál- iskolák) nagyobbára kétnembeliek, számuk 233 (köztük 144 magánintézet), a tannyelv 79.4o/0-ban finn, 20.6°/o-ban svéd. N a g y szerep j u t a d á n min- tára szervezett 51 népfőiskolának, amelyeknek hivatását a városokban az ú. n. »Munkásintézetek« töltik be (számuk 35), községi jellegűek, de á l l a m f támogatásban részesülnek. Van 535 népkönyvtár, 1168 ifjúsági egyesület 61.659 taggal. A neveléstudományt a helsinkii egyetemen 1862-ben rend- szeresített pedagógiai és didaktikai tanszék képviseli iherbartiánus szellemben- Ezt 20 év előtt f ő l e g Eucken, Paulsen Fr. és Kerschensteiner hatására a>
341 IRODALOM.
ikísérleti és m u n k a i s k o l a i r á n y a váltotta fel. V a n egy vallásos és. nemzeti /szellemben m ű k ö d ő ú j iskolájuk is. A l e g ú j a b b f i g y e l e m r e m é l t ó kezdeménye- .zések a (következők. H o g y a tanulók túlterhelésének elejét vegyék, valamennyi
á l l a m i iskolában elrendelték »a feladatmentes h é t f ő k . K ö t e l e z ő v é tették és a helyi orvos, t ű z o l t ó s á g ' és rendőrség, közreműködésével k ü l ö n t a n á r r a ' b í z t á k a nép- és nemzetvédelem tanítását. K ü l ö n bizottság foglalkozik -az iskola, f ő l e g az egységes iskola és a gyakorlati műsizaki kiképzés ügyével.
Az egyetemi h a l l g a t ó k t ú l t e n g ő száma itt is k o m o l y gondokat- okoz.
Az amerikai Egyesült-Államok iskolaügyét egy a n g o l nyelvű tanul- :mány hasonlítja össze Angol-, Francia- és O l a s z o r s z á g iskolarendszerével.
A z amerikait az angollal, az a közös m e g g y ő z ő d é s .kapcsolja együvé, amely -szerint az élet m i n d e n szakára akkor készülünk el l e g j o b b a n , ha a m e g e l ő z ő időszakokba a g y a k o r l a t b a n is teljesen, beleéltük m a g u n k a t . A z amerikai .humanisztikus művelődéssel ellentétben Franciaország n a g y o b b súlyt vet ..az iskolának á l l a m p o l g á r i célkitűzésére, m í g O l a s z o r s z á g ,a testi és jellem- b e l i képességeknek minél teljesebb kifejlesztését tekinti az á l l a m feladatának.
_Az amerikai iskola nevelési célkitűzése: egészség, -erkölcsi jellomerő, állam- p o l g á r i g o n d o l k o d á s , és t á r s a d a l m i viselkedés, szakmabeli j á r t a s s á g , á szabad 'időnek észszerű, felhasználása. Az amerikai iskolák á l l a m p o l g á r i nevelése, -állapítja m e g a szerző, mindenek előtt a többi nemzeteket is b e v o n j a a tanu-
l ó k látókörébe, h o g y ezzel kezdettől f o g v a idegen nemzetek teljesítményeinek megbecsülésére is nevelje.
E g y -glasg-owi egyetemen m ű k ö d ő német t a n á r n a k terjedelmes tanul- : m á n y a : A német és a frm.cia nyelv a brit művelődésügyben, különös tekin- tettel skóciai fejlődésére j ó v a l többet n y ú j t , minit amennyit címe sejtet. A
•szerző erős kézzel visszalapoz a m ú l t b a és a történeti tények a l a p j á n m u t a t j a be egyrészt a h á r o m n a g y n y u g a t e u r ó p a i nemzet egymáshoz v a l ó viszonyának f e j l ő d é s é t , másrészt ennek a nyelvek kölcsönös megbecsülésére i r á n y u l ó ha- jtását. A német szerző kénytelen m e g á l l a p í t a n i , h o g y amilyen szoros és be- v á l t az angol-francia b a r á t s á g , a n n y i r a -elfogult és b i z a l m a t l a n az an- g o l k ö r ö k viselkedése a németekkel szemben. Nyelvek d o l g á b a n brit felfogás szerint az első h e l y illeti m e g a franciát, sokkal t á v o l a b b következik -a latin és a n é m e t ; ez u t ó b b i n a k 3. ihelyét m é g a g p r ö g és ,a' spanyol, is
veszélyezteti. A német nyelvet rendszerint azok a kevésbbé tehetséges tanú- t o k yálasztják, akik a latinnak alapos t a n u l á s á t ó l "visszariadnak. A francia
•és a n é m e t nyelv tanulásának aránya 14:1. Ú j a b b a n e tekintetben hatá- r o z o t t j a v u l á s észlelhető, amiben n a g y része van a német t u d o m á n y o s s á g g a l --szemben tapasztalható megbecsülésnek. Így p l . 1918-ban N a g y b r i t a n n i a 15
egyetemén a f r a n c i á r a 61, a németre 42, mindkettőre közösen 2, olaszra és
•oroszra egyenként 11, s p a n y o l r a 7 rendes és kisegítő t a n e r ő m ű k ö d ö t t . A nemzeti szociálizmus fellépése óta ez a fellendülés ismét a b b a m a r a d t . ( A britek népi f e l f o g á s á r a j e l l e m z ő az az érdekes adat, h o g y a fiatalabb nem- z e d é k , a m i k o r a n é m e t b ő l t e e n d ő nehéz z á r ó v i z s g á l a t elé kerül, á Führer.
íkisded. képét helyezi fétisként asztalára, h o g y ezzel is biztosítsa a s i k e r t . . . ) ,
•összefoglalóan szerzőnk m e g á l l a p í t j a , h o g y a britek a f r a n c i á t m i n t kultúr- myelvet m é g s a j á t , nyelvük f ö l é helyezik, a németet p e d i g csak a hasznosság
"342 IRODALOM.
szempontjából értékelik. A t a n u l m á n y következő része behatóan f o g l a l k o z i k : a skót iskolaüggyel, amely különb az a n g o l n á l és a németet is j o b b a n é r t é - keli: »Meglepő,' hogy a skótok milyen elfogulatlanul viselkednek német d o l - gokkal szemben.«
A füzet tartalmából kiemeljük m é g a következőket. Az ú j francia közép- iskolai tantervek és utasítások. Az új német népiskolai tanítóképzés,. A nem- zetközi pedagógiai irodalom összefoglaló ismertetésében ezúttal a brit b i r o - dalom kerül sorra. A könyvismertetések rovatában Th. W i l h e l m élesen b í r á l j a . C o n r a d C i g n é most megjelent m u n k á j á t : L'Enseignement en Allemagne Na- tionale-Socialisteü, viszont egy másik ismertető dicsérettel emlékezik m e g a belgrádi német iskola vezetőjének »Zweisprachigkeít deutscher Kinder i m . Auslandü c. könyvéről.
4. szám. Bennszülött szakember egy-egy német és angol cikkben i s m e r - teti
India oktatásügyének folyamatban levő újjászervezését.
A l a p j a a Mahatrna Oandhi által 1937-ben kidolgozott »Wardha-terv«, amely a következő h á r o m , követelményen épül f e l : 1. Az egész indiai nép számára ingyenes, kötelező,, hét évre terjedő iskoláztatás. ( E d d i g iskolák és tankötelezettség hiánya f o l y - tán a lakosságnak átlag csak 20°/o-a részesült 4—5 éves iskoláztatásban.) • 2. A tanítás hangsúlyozottan anyanyelven történjék. 3. Az egész nevelés középpontjában a termelő kézimunkának valamely f o r m á j a á l l j o n (szövés-,.fonás, mezőgazdaság): ez igyekezzék a gyermek származására és életkörül- ményeire való tekintettel a kívánatos képességeket kifejleszteni. ( E z a köve- telmény heves vitákat támasztott, mert az eddigi nevelés jórészt elméleti jellegű volt és könyvek ú t j á n történt.) Az újítások érdekében nagy goindot fordítanak a tanítóképzésre, úgyszintén a felnőttek oktatásának gyökeres megoldására. Ezzel remélik az általános népoktatást megjavíthatni, amit a szerző szerint az angolok 150 éven keresztül elmulasztottak. —
A faj mint"
a neveléstudomány alapfogalma
c. angol cikkben Alfréd Baeumler szerkesztő cáfolja az e tény körül felmerült félreértéseket és kimutatni igyekszik teljes jogosultságát. —A fajtudomány eredete az újkor európai gondolkodásában-
(német): ezt a múltban két k ü l ö n b ö z ő m o z g a l o m indította meg, a filozófusok és természettudósok s a francia f o r r a d a l o m . Amazok a fajok testi k ü l ö n b - ségeire vetették a fősúlyt, velük szemben Gobinieau a lelki eltérésekre i r á - nyította a közfigyelmet. — Theodor W i l h e l m francia cikkben részletesenés-
tanulságosan fejti kia nemzeti-szociálista nevelés jellegzetes vonásait. —
K ü l f ö l d i keretbe tartozik a chilei egyetem korszerű újjászervezéséről s z ó l ó . közlemény, az angol tanítóképzés újjászervezése, Franciaország k ü l f ö l d i i s k o - lái, a szófiai egyetem ötvenéves fennállása é,s a direkt módszernek ismer- tetése a brazíliai nyelvtanításban. — A könyvszemléből kiemeljük a n e m z e t - közi értelmi .együttműködés által kiadott két munkát: L ' O r g a n i s a t i o n de 1' Enseignemeret, supérieu-r (2 kötet 1936 és 1938, 339 és 296 1.) és P r o b l é m e s .d'Université (1938, 429. 1.).
kf.
W.Wagner: Die Stahdes-und Berufserziehung inderPadagogikderPhilanthropisten-- Borna, 1937. R. Noske (94 1.).
E dolgozat, mely a lipcsei kereskedelmi fpiskolán -keletkezett, a keresr- kedelmi és hivatásképző iskolák ügyének, fejlődésére vonatkozó fontos előz—
