ORTUTAY GYULA FŐSZERKESZTŐ:

F Ő S Z E R K E S Z T Ő :

O R T U T A Y G Y U L A

ro^-331

S Z A B A D V Á R Y F E R E N C

W I N K L E R LAJOS

0

A K A D É M IA I K IA D Ó B U D A P E S T 1975

486420

- * m m - ÍOWMIIYIS m K » l

iMYVlAftl

ISBN 963 05 0563 0 az összkiadás száma ISBN 963 05 0565 7 a kötet száma

(C) Akadémiai Kiadó, Budapest 1975 Szabadváry Ferenc Printed in H ungary

Bevezetés 7

A környezet 24

Életútja 38

A kutató és az ember 62

Munkássága 76

Tudom ányos eredményei 97

Bibliográfia 155

W in k le r Lajos analitikai kém ikus v o lt.

A z analitikai kém ia az e g y e te ­ m es kém iának legrégib b ága. E lőb b v o lt, m int a tu do m án yo s kém ia.

U tó b b i csak m in te g y 300 éve ala­

k u lt k i, éppen az analitikai kém ia segítségével.

M ár az ók o rb an ismeretesek v o lta k m ódszerek a nem esfém ek m inőségének ellenőrzésére. E zeket tű zi ú ton vég ezték . S avak híján fém sóo ld ato k at m ég nem tudtak készíteni. A savakat csak a közép ­ k orb an fed ezték fel. A k ü lö n b ö ző

a n y a g o k oldatait egym ással össze- ön tö g e tő kísérletezőkn ek termék szetesen feltűn tek b iz o n y o s jelen ­ ségek, am elyek sok esetben az ösz- szeöntést kísérték, m int például színváltozás, csapadékkiválás. R á ­ jö tte k , h o g y ezek a jelenségek egyes an yagok ra je llem ző e k , s ezek a „re a k c ió k ” jelen létü k kim utatá­

sára hasznosíthatók. R ó b e rt B o y le (1627 — 1691) használta elsőnek a

„k é m ia i analízis” szót olyan érte­

lem ben , a h o g y azt m a is használ­

ju k . A X V III. század folyam án n ag yjá b ó l k id o lg o ztá k az egyes elem ek és g y ö k cso p o rto k k im u ­ tatásának m enetét k ü lö n b ö ző rea­

gensekkel. T o rb e rn B ergm an (1735 — 1784) és Andreas Sigis-

m u n d M a rg g raf (1709 — 1782) az a k é t kém ikus, aki am a korban n év szerint is em lítést érdem el, m in t akik leg tö b b et tettek e sokak által fejlesztett területen. A m in ő­

ségi analízis végleg es kialakulása a X I X . század első felében történt, és C arl R em ig iu s Fresenius (1818 — 1897) 1841-ben m egjelent Anlei­

tung zur qualitativen chemischen Analyse c. összefoglaló k ö n y v év el lén yegéb en le is zárult.

M ár a X V III. század kutatói rájöttek arra, h o g y ha e g y anya­

g o t csapadék form ájában levá­

lasztottak, a csapadékot aztán le­

szűrték, izzították , v é g ü l lem érték, ak k o r a csapadék súlyából a kere­

sett elem m ennyisége kiszám ít­

ható, m ert az a csapadéknak m in ­ d ig azonos súlyszázaléka.

T o rb e rn B erg m a n és m ások k orab eli m unkáiban szám os, az egyes csapad ékok százalékos ösz- szetételét m egad ó táblázatot talál­

hatunk. E z ek az adatok azonban m ég általában n a g yo n pon tatlan ok, sok esetben k ifejezetten rosszak v o lta k Segítségü kkel a kém ik u sok m égis nekiláttak a term észetes sók összetételének m egállapításához, és sok tévedéssel teli és kanyargós utat bejárva eljuto ttak a X V II I — X I X . század ford u ló ján a sú ly v i­

sz o n y o k és sztöchiom etria tö rv é ­ n yein ek felism eréséhez, m ajd a kém iai atom elm élet kifejtésé­

hez.

U tó b b i D alton n evéhez fű z ő ­ dik. T u d ju k azonban, h o g y John D alto n (1766 — 1844) atom súlyai m ég n a g yo n rosszak v o lta k . A lé­

n y eg ü k b en helyes a tom sú lyok m egállapítása Jöns Jakob B erze­

lius (1779 — 1848) érdem e. E z a tette, am it 1810 és 1820 k ö z ö tt v é g z ett el, valóságos és a kém iá­

ban m áig sem felü lm ú lt tudom á­

n yos bravúr. M un kája sikerét nem kis m értékben annak köszönhette, h o g y k itű n ő analitikus v o lt. A va­

laha élt le g n a g y o b b mestere en­

n ek a tu d o m án yn ak, aki a m en y- n yiségi elem zésnek csapadékos, ún.

súlyszerinti m ódszereit messze­

m enően tökéletesítette. Segítsé­

gére szolgált az, h o g y m ind a p or­

celán tégelyek , m ind a platina té­

g e ly e k ebben a korban jelen tek m eg a laboratórium i g y a k o rlat­

ban. H am um entes szűrőpapír azonban m ég n em v o lt, a papír ham uját k orrek ció b a kellett venni.

A csapadékokat általában izzí­

tani kellett, a szárítás túlságosan k örülm én yes v o lt. B erzelius m ér­

leg én ek érzékenység e 5 m g volt.

B erzelius után a súlyszerinti ana­

lízis m ódszereit egyrészt a ha­

m um entes szűrőpapírokn ak a m ú lt század hetvenes éveiben, ill—

letve az ü v e g és porcelán szűrő­

té g e ly n ek a század v ég é n történt bevezetése egyszerűsítette. Száza­

du n k elején p ed ig a m érlegek ér­

zéken ységén ek növekedése, és az

elektrom os áram elterjedése fo ly ­ tán tökéletesedtek. A z elektrom os szárító- és izzítószekrén yek lénye­

gesen leegyszerűsítették az anali­

tikus m unkáját. A pontosabb eljá­

rások azonban a m ú lt századból szárm azó régi előírások bizon yta­

lanságait is m egm utatták.

A z analitikai kém iának másik n a g y hatású és napjainkban a súlyszerintinél messze elterjedtebb m ódszere, a titrim etria ugyancsak a X V III. században vette eredetét.

N e m tu d om ányos lab oratórium ok­

ban született, hanem az ak k or ki­

alakuló v e g y ip a r m űhelyeiben.

E lső form áib an a textilfehérítésre szolgáló a n y a g o k (ham uzsír, kén­

sav, hipoklorit) „erősségének”

m egállapítására szolgált. Példá­

ul a ham uzsíroldat ak k o r v o lt fe­

hérítés céljaira jó , ha 12 teáska- n áln yi m egszabott hígítású salét­

rom sav hozzáadása után szűnt m eg a pezsgése. H a ez előb b k ö ­ vetk ezett be, a k k o r túl h íg v o lt, ha tö bb salétrom savat fogyasztott, ak k o r viszo n t túl kon cen trált a fe­

hérítés céljaira. A salétrom sav itt m ár m érőold atnak, a pezsgés indi­

kátorának tekinthető. 176 7-b en W illia m L ew is tovább lép ett.

A pezsgés h elyett lakm uszpapírt használt a „ v é g p o n t” észlelésére, s tiszta szóda bem érésével m egál­

lapította a salétrom sav „h atóérté­

k é t” . H enri D escroizilles (1751 — 1825) h ip o k lorito ld a t „erő sségét”

1789-ben in d ig ó va l állapította m e g ; u tób bin ak elszíntelenedéséig

„titrá lta ” . D escroizilles egyéb k én t a titrim etriás felszerelés (pipetta, büretta, m érőlom bik) első fo r­

m áinak m egalkotója is. A z anali­

tikának ez a fontos m ódszere Jo­

seph Louis G ay-Lussac (1778 — 1850) m unkálkodása n yom á n vált

„szalon képessé” a tu dósok labo­

ratórium aiban is. Ő n övelte pon ­ tosságát, és tökéletesítette felszere­

lését az ak k o r e célnak m egk íván t fok ra. B ürettája azonban m ég n em az v o lt, am it m i ism erünk annak. A csap készítése m ég n em m ent. A m eg szo k o tt csapos bü retták csak a m ú lt század máso­

dik felének kezdetén jelen tek m eg.

A m ú lt század derekán szüle­

tett m eg szám os fon tos titrim et- riás m ódszer, m in t pl. a jo d o m etria (1840), perm an gan om etria (1845), kro m atom etria (1850), m erku ri- m etria (1853), cerim etria (18Ő1) stb. E z is m utatja az új m ódszer gy o rs elterjedését. E zen n em is csodálkozhatun k, hiszen egysze­

rű bb, gyo rsabb és kényelm esebb a sú ly szerinti m eghatározásnál.

Ig y ek e ztek u tó b b it m indenütt, ah o l csak lehetett, titrim etriával helyettesíteni. A titrim etria m ér- oldatai kezdetben önkényes k o n ­ cén trációjúak v o lta k . E g y adott célfeladathoz készültek, ú g y h o g y a fo g y á s rö g tö n a keresett anyag erősségét, „ fo k á t” mutassa. Erre

a korra em lékeztet m áig is a v íz k em én ység i f o k a .* E z a helyzet azonban túl sokfajta m érőoldat tartását igén yelte. A n d re w U re (1778 — 1857) javasolta 1844-ben, h o g y használjanak olyan m érőol­

datokat, m elyek n ek e g y térfog at- eg ység e éppen a tom sú lyn yi m en y- n yiségű titrálószert tartalm az old­

va. Á m U re a n g ol v o lt, s A n g liá ­ ban, m int tu d ju k, a m értékrend­

szer n em decim ális v o lt. Javasla­

tában térfog atkén t grain-m easure, sú lyként grain szerepelt. A z

* N em tévesztendő össze azzal az eljá­

rással, am ikor un. számot határozunk m eg (savszám stb.), vagyis több hasonló össze­

tételű, együttesen titrálódó anyagot.

egész atom súlyrendszer terén pe­

dig a kém iában éppen n a g y v o lt a krízis a m olekulasúly, atom súly és egyen érték sú ly fo g a lm a k össze- kavarása m iatt. í g y a m ai n o rm ál­

oldat definíción ak m egfelelő m é­

rő o ld ato k csak késő bb terjedtek el, azután, h o g y Friedrich M o h r (1806

— 1879) a titrim etria elterjedését n ag ym érték b en elősegítő Lehrbuch dér chemisch analytischen Titrirmetho- de c., sok kiadást m egért k ö n y v é ­ ben (1855) térfog ateg ység k én t a li­

tert, old ott m en nyiségkén t az anali­

tikai gram m egyen érték sú lyt, illet­

v e ennek decim ális hányadát alkal­

m azta.

E z v o lt az analitika helyzete a v ilá g o n a kkor, am ik or W in k le r 18

Lajos tu do m án yo s m űködését m egkezdte.

A z ún. műszeres eljárások m ég n em játszottak szerepet. A spekt­

roszkóp ia (1859), az elek tro gravi- m etria (1864) éppen csak m egszü­

letett, az e g y é b elektroanalitikai el­

járásokn ak m ég a csírái is csak a század fordu lókor jelen tkeztek. A z analitika teljesen em pirikus szak­

m a v o lt. A gyak orlatban k ip ró ­ bált és bevált m eghatározási eljá­

rások receptjeinek g yű jtem én ye k épezte az egy e te m i ta n k ön yvek , előadások anyagát, am it a m űvele­

tek n ek (szűrés, mosás stb.) és esz­

k ö z ö k n ek általános leíró ism erte­

tése egészített k i. A fizik ai ké­

m ia m ég csak b o n tak o zo tt m int

2* 19

ön álló tu d o m án yág. T ételein ek segítségével W ilh e lm O s tw a ld ( 1 8 5 3 - 1 9 3 2 ) ig y e k e zett elsőnek az analitika, elsősorban a súlyszerinti analízis jelenségeit értelm ezni D ie ívissenschaft- lichen Grundlagen dér analytischen Chemie c. k ö n y v éb en (1894). E b ­ ben vezette be az oldhatósági szor­

zat és a disszociációs állandók fo ­ galm át. A titrim etria általános el­

m életének kialakulásához szüksé­

ges olyan alapvető fo g a lm a k , m int p H v a g y elektró d -, illetve re d o x - potenciál, m ég messze voltak . E z ek csak a X X . század első évti­

zedében n yertek m egfogalm azást.

S a v — bázis titrálások elm életét ezek alapján elsőnek N ils B jer- 20

ru m (1879 — 1958) do lgo zta ki 19 15-ben , általánosítását más tit- rálásokra Isaac M au ritz K o lth o ff (szül.: 1894) vég e zte el a húszas években .

M in denn ek ellenére s m inde­

zek hiányában is jó l tudtak anali­

zálni a m ú lt század analitikusai. A m ú lt század tudósai m egelcm ez- ték szinte az egész ásván yvilágot, s m egadták a k őzetek, ércek és v i­

z e k m akroösszetételét. Felfedez­

te k ennek során m inden kém iai elem et, a m e ly ik kém iai m ódsze­

rek k el egyáltalán felfedezhető v o lt. M eg v e te tték az analitika sok irán yú alkalm azásának alapjait.

E z a tu d o m á n y b e v o n u lt a kórhá­

zakba m int klin ikai analízis a g y ó ­ 21

gyítás szolgálatában, b e v o n u lt a tö rvén yszék ek re m int bírósági ké­

m ia az igazságszolgáltatás szolgá­

latában, b ekap csolódott a rendőr­

ség, a vám hatóság, a tö rv én y h a tó ­ ságo k m unkájába a bűnüld özés szolgálatában, s b ev o n u lt a gyárak laboratórium ába a m inőségellen­

őrzés szolgálatában.

W in k le r Lajos tu dom án yos pá­

lyafutásának kezdetén a term é­

szetnek előbb m o n d o tt tu dom á­

n yos m egelem zése n ag yjá b ó l m ár befejeződ ött, az analitika n ag ya­

rán yú gya k o rlati alakalm azása v i­

szont javáb an fo ly t. W in k le r La­

jos egész élete fo ly a m án a „tiszta tu d o m á n y ” eszm éjét, helyesebben m o n d va fik ció já t hirdette, m int 22

an n yi más tudós a p olgári v ilág ­ ban, m e ly szerint a tudom ányos kutatást a tu d o m án y ked véért k e ll folytatn i, az valam i felsőbb­

ren dű m ű élvezet, m int m o n d juk a zene, s tá vo l k ell tőle tartani m in­

denféle köznap i célt és gya k o rla ­ tot. E z t hirdette. Saját példája m u­

tatja azonban, h o g y ez nincs. H iszen az általa m e g o ld o tt p ro blém ák­

ban a g y a k o rlati, sőt kifejezetten ipari hasznosság rendre m e g n y il­

ván u lt, s m ódszerei n apjainkig él­

n ek eredeti v a g y m ódo síto tt for­

m ában az ipar laboratórium aiban.

K o rá n a k kényszere alól senki sem v on hatja k i m agát. H a nem tuda­

tosan, ak k o r akaratlan k öveti.

23

A K Ö R N Y E Z E T

W in k le r Lajos jó m ó d ú p olgári ke­

resked ő családból szárm azott. A b ­ ban a korban em elked ett fel, am e­

ly ik M ag yaro rszág történetében arán ylag m ég le g k ö z ele b b állt a p olgári társadalm i elképzeléshez, am ik o r hosszú évtized ek en ke­

resztül a szabadelvű párt k o r­

m á n yzo tt, s ez, legalábbis B ud a­

pest belvárosában, ahol ellen tm on ­ dásai n em látszottak, p olgárin ak és d em okratiku sn ak tűnhetett. E n ­ nek a szám ára kon fliktu sm en tes k orn ak liberális go n d olko dásával érte m eg W in k le r a p o lg ári stabi­

24

litás korszakának végét, a Tanács- köztársaság új eszm éket zú g ó v i­

harát, s annak hosszú reakcióját, am ik o r először a liberális g o n d o l­

kodás szám ított e g y re inkább rossz pontnak, később ped ig bi­

zo n y o s származás lassan véteknek.

A sors m egk ím élte W in k le rt at­

tól, h o g y a fasizm us teljes bruta­

litását kelljen m egérnie.

A társadalm i hatások elől nem lehetett elzárkózn i sem a „tiszta”

tu d o m á n y elcfántcsonttornyába, sem az e g y e te m e k form ális auto­

n óm iával ren delkező falai m ögé, ahol W in k le r Lajos m ajdnem egész életét tö ltötte. T ud atos g ő ­ gös elzárkózottsággal nem akart törőd n i a v ilág g al, de az utána

25

jö tt. T u d ato s és m esterkélt b o - h ém séggel akart kitérni előle, de e g y annyira érzék en y lélek íg y sem tudta elkerülni a keserűséget.

A z e g y e te m M ag yaro rszág on n ém et m intára v o lt szervezve: a professzor szinte korlátlan ú r v o lt, teljes szabadsággal ren delkezett az előadni k íván t anyag, a kutatni k íván t tém ák s a m in d ig csak ideiglen esen szerződ tetett asszisz­

tensek szolgálatának m eghosszab­

bítása v a g y elküldésük felől. A m ú lt század v é g e a tu d o m á n yá g a k legélesebb differenciálódásának k ora v o lt. A z egyetem en belül a k ü lö n b ö ző tanszékek m in t m eg a n n yi vár élték életüket e g y ­ m ástól fü g g etlen ü l, s életük m in ­

den pillanatát a professzor szabta m e g . E g y etlen a g y a k k o r m ég arán ylag át tudta tekinteni e g y tu d o m á n yá g egészét. M iv e l a p rofesszor m egbízatása szinte élet­

f o g y t ig szólt, biztosított jö v e d e l­

m e a társadalm i átlag sokszorosát tette k i, s a kutatás viszo n y la g ol­

csó eszk ö zök et ig é n y elt csupán;

abban az egy e te m i rendszerben, az a k k o r adott tu d o m á n y o k k ö ­ zö tt e g y tevék en y, szorgalm as, am biciózus szem ély valóban na­

g y o n sokat tu d o tt tudom ányosan kis e szk ö zök k el is produkálni.

A le g n ag y o b b ak n a k is csak e g y ­ két m unkatársuk, asszisztensük v o lt, legfeljebb m ellette m ég magánasszisztenst is tartottak, akit

saját zseb ükb ől fizettek , m in t W in k le r Lajos is tette időnként.

A kém iai intézet, ahová W in k ­ ler ifjú doktorand uskén t b evon u lt, s ahol aztán tö bb m in t ötven évet tö ltö tt, a Selm eci B án yászati A k a ­ dém ia 1763-ban alakult kém iai tanszékétől eltekintve az ország le g ré g ib b kém iai tanszéke v o lt. A tu d om ánytörtén ész itt azt írná, h o g y olya n in tézet v o lt, am elyn ek n a g y h a g y o m á n y a i v o lta k . V a ló ­ színű azonban, h o g y ezt a valóban m e g le v ő n a g y m últat, a h a g y o ­ m á n yo k at m i m a jo b b a n látjuk, m in t ő k a kkor. N a g y történelm i esem ények, n a g y v álto záso k után gyak ran ú g y látszik, m intha m in ­ den onnan kezdőd n e, s am i előtte

v o lt, az m in d n em szám ít. C sak e g y id ő m ú lva ven n i észre, h o g y a történ elem sosem v ág h ató egé­

szen ketté. M in d ig átvezetn ek szá­

lak a m últba.

A pesti e g yetem n ek a kém iai in tézete 1769-ben m ég N a g y ­ szom batban alakult. N e v es p ro­

fesszorai v o lta k , m int W in te rl Ja­

k ab, Schuster János, K ita ib el Pál.

D e a 48-as forrad alo m előtt jelen ­ téktelen szem ély töltö tte be a tan­

széket, az abszolutizm us alatt m eg n ém et lett a tanítás n yelve. 1860- ban T h a n K á ro ly kinevezése v a ló ­ ban ford u lato t jelentett. E lőször is a m agyar tanítási n y e lv m iatt. A z u - után azért, m ert a régi, korszerűt­

len h elyiség ek helyett e g y m o­

dern, új épületbe k ö ltö zö tt a tan­

szék. E z a k k o r (1872) E u róp án ak valószín űleg legkorszerűbb e g y e ­ tem i kém iai p avilon ja v o lt, hiszen sok h elyü tt szolgált m intának más e g y e te m e k építkezéseihez. A m onarchiában m ég soká n em v o lt h o zzá hasonló. N e k ik , az ak k ori fiatal k ém ik u sok n ak í g y n ém i jo g ­ gal tűnhetett ú g y , h o g y az egész m a g ya r k ém ia T h a n K á ro lly a l kez­

dő d ö tt, akinek való ban páratlan te­

kin té ly és szerep ju to tt a m agyar kém ia m últjában.

T h a n K á ro ly sokoldalú k é m i­

kus v o lt. A z analitikai kém iában is szám os érdem e v o lt. Ő ajánlotta elsőnek az elem zés eredényeinek

„ io n ” form áb an történ ő m ega­

dását. (Ezt m é g jó v a l az ion fo g a l­

m ának m egalkotása előtt tette, ezért az idézőjel.) Ő vezette be a sav — bázis titrálásoknál a kálium - h idrogén -karbon átot és a jo d o m et- riában a kálium -hid ro gén -jo d áto t titerbeállító alapanyagokként.

T h a n K á ro ly e g y ik le g fig y e ­ lem rem éltó bb tudósi és tanári tu­

lajdonsága a ren d k ívü li érdeklő­

dés v o lt m inden iránt, am i tudo­

m ányában új. E z az érdeklődés öreg k o ráig kísérte. T h a n haláláig

„k o rsze rű ” maradt. K ü lön ös fi­

g y e le m m e l kísérte a fizikai kém ia tud o m án yágán ak kibontakozását, s kitű n ően m egértette és átértette annak tételeit. Felism erte azt, h o g y a kém ia e g y re job b a n elkülönü lő

ágain ak az újraintegrálás felé m u­

tató k ö z ö s n yelvtan a született m e g . A századfordulón m egjelent a Kísérleti chemia elemei cím ű n a g y ig é n y ű k ö n y v e ezt teljes m érték­

ben tü k rö zi. A n n y ira fizik ai-k é­

m iai alap okon ism ertette az addig k izá ró lag leírásra sz orítk ozó álta­

lános és szervetlen k ém iai tana­

n y a g o t, h o g y az abban az időben n em ze tk ö zi szinten is élenjárónak tekinthető. U g y a n e z a korszerű el- szem lélet jelen tk ezett k o ráb b i, A qualitativ chemiai analysis elemei cí­

m ű k ö n y v éb en (1895).

T o v á b b i tulajdonsága v o lt T hann ak, h o g y az egyszer m e g ­ ragad o tt tém át szívósan, hosszú id eig és m inden old alról m eg vizs­

gáltatta intézetében. A tém ákat ő adta m unkatársainak, de azután ren d k ív ü l n a g y ön állóságot enge­

d élyezett kutatásaikban. A publiká­

lás jo g á t teljesen n ek ik engedte át.

T h a n a lehető le g jo b b mes­

ter v o lt. N e m csoda, h o g y k iváló tan ítvá n y o k serege n őtt k i m ellő­

le. T h a n szakm ai és k özéleti befo­

lyásával m esszem enően tám ogatta tan ítván yai útját. W in k le r Lajos T h a n le g k ö z e le b b i tan ítván yai k ö ­ zé tartozott. Ő v o lt a leghosszabb ideig m unkatársa, 22 éven ke­

resztül, egészen m estere haláláig.

M ég is, csak a szívósság és kitartás az alapos vizsgálat a tém ákban az, am it átvett tőle. W in k le r sokkal egysík ú b b egyén iség v o lt meste­

rénél. B ár p rofesszorként kém iát is előadott, eredm ényes kutatásai szinte teljesen az analitikai k é m i­

ára szorítk oztak . Itt-ott m intha m aga is szeretett v o ln a eb b ő l k i­

törni, és valam i általános kém iai tö rv é n y t kim on d an i, de ezek a k í­

sérletek rendre eredm én ytelen ek v o lta k . A specializálódás felé tar­

to tt a v ilág , ez elől m ár n em lehe­

tett kitérni. S ikert m ár csak íg y lehetett elérni. Speciális területén, az analitikában W in k le r azonban sokkal n a g y o b b m esterré vált, m in t T h an . W in k le r az első a m a­

g y a r n y e lv ű k ém ik u so k sorában, aki n em ze tk ö zi szinten áttört, akit világ v iszo n y latb a n is „ je g y e z ­ te k ” szakterületén. T h a n talán ép­

34

p en sokoldalúsága, a m agyar tu d o­

m á n y általános kérdései felé fo r­

dulása, fő le g b elföld i publikálásai, to váb b á publikálási n ag yv o n a lú ­ sága m iatt sosem ért el igazi nem ­ z e tk ö zi hírnevet. W in k le r tuda­

tosan m ásképpen járt el, lehet, h o g y m estere m egfigyelésébő l o k u lv a. E g y terület m űvelésénél m aradt. A m agyar tu d o m án y ál­

talános kérdései sosem érdekelték, tu dom án yos közszereplést elutasí­

to tt. T ö b b n y ire ném etül publi­

kált, m égh ozzá n em a m agyar akadém ia n ém et n y e lv ű Berichtjei- ben v a g y a m onarchia bécsi tradi­

cionális, de lassan kissé p ro vin ciá­

lissá v áló e g y é b tu d om ányos lapjai­

ban, hanem a N ém etországban sor­

3* 35

ra m egin d u ló, a jö v ő fejlődést m u ­ tató specializált p ro filú szaklapok­

ban. T h a n m unkatársai c ik k eik v é ­ gén köszö n etü ket fejezték k i p ro ­ fesszoruknak tanácsaiért, W in k le r c ik k ei v ég é n p ed ig m egköszön te m unkatársainak közrem ű k ö d ésü ­ ket. T h a n K á ro ly szerepe a m a g y a r- országi kém ia történetében páratla­

n ul n ag y, ő vetette m e g alapjait a m od ern korszerű tu d o m án yo s k u ­ tatás lehetőségeinek, ő szervezte m eg a k ém iai életet. W in k le r La­

jo s ered m én yeivel túllépett a hatá­

ro k on . E g y - e g y k iv á ló eredm én y, p l. E ö tv ö s felületfeszültségi vizs­

gálata, persze, h o g y koráb ban is n em ze tk ö zi érdeklődést keltett.

W in k le r Lajos viszo n t elju to tt odá­

36

ig , h o g y n em a tartalom m iatt fi­

g y e lte k fel a szerzőre, hanem e g y id ő m ú lva m ár a szerző n eve m i­

att is regisztrálták a cik k ét az ana­

litikai kém iában. N e v e fém jelzést jelentett.

37

É L E T Ü T J A

W in k le r Lajos cletrajza n ag yo n egyszerű. N in cs benne sem m i iz­

galm as. Szinte n éh án y m on datban össze lehet fo g la ln i az esem énye­

ket. A tudós alkotásának ism erte­

tése m ár tö bb helyet, hosszú feje­

zetet ig én y el. írásban fek szik a m ű.

K ö n n y e n m érlegelh ető. E z az e g y ­ szerűbb. A z em b erről is k ell azon­

ban írni. E z a legn eh ezebb. O b je k ­ tív adat szem élye m egrajzolásához kevés áll rendelkezésre, szubjek­

tív követk eztetések és u gyan csak szu b jek tív visszaem lékezések n y ú j­

tanak csak n ém i forrást.

38

W in k le r Lajos 1863. május 2 1- én született A rad o n . Családja több gen eráción keresztül borkereske- déssel fo g la lk o z o tt. A fiatal W in k ­ ler a gyó gyszerészi pályát válasz­

totta. A gyógyszerészkép zés ak­

k o ri szokásainak m egfelelően g y ó g y szerész g y a k o rn o k n a k állt be szülővárosa e g y ik patikájába, R o z sn y a i M átyás m ellé. M iután sikerrel letette az ún. tirocinális vizsgát, m egkezd h ette egyetem i g y ó g y szerészi tanulm ányait a budapesti tu d o m án yegyetem en . 1886-ban g y a k o rn o k n a k lépett be T h a n K á ro ly intézetébe. T hant akkorib an a fo ly a d ék o k b a n old ott g á z o k kérdései foglalk oztatták . A fiatal g y a k o rn o k feladata lett,

39

h o g y a v ízb e n o ld o tt gázokat m eghatározza. E n n ek során dol­

g o zta k i a v ízb e n o ld o tt o x ig é n m eghatározására szolgáló m ó d ­ szerét. E z a m ódszer m á ig is hasz­

nálatos, s fő le g e rő m ű v ek b en al­

kalm azzák k azán táp vizek vizsgá­

latánál. N a g y n yom ású k azán ok­

nál az o ld o tt oxigén tartalom nem haladhat m eg e g y adott értéket. A m ód szer b io ló g ia i vizsgálatokn ál is jelentős. W in k lc r eljarasa rend­

k ív ü l egyszerű s pontos. A vele n y ert adatok ellen tm on d tak a n a g y n ém et analitikus, R ó b e rt B unsen gazom etriás ú ton m egh a­

táro zott o xigén old h ato sagi érte­

keinek. W in k le r szellem es készü­

lék k é! m egism ételte B unsen m éré­

seit. R á m u ta to tt, h o g y az ellent­

m on d ások nem csak Bunsen m eto­

dikai hibáiból, hanem e g y elvileg helytelen definiálásából adódtak, am ire később m ég rátérek. Igazol­

ta saját eljárása pontosságát. A m ódszert T h an K á ro ly m éltónak találta, h o g y a M a g y a r T u d o m á ­ n yos A k ad ém ián 1888 áprilisában ismertesse. U g y a n a b b an az évben m egjelent a Bcrichte dér Detit- schen Chemischen Gesellschalft c.

folyóiratb an . A m unka, am ely íróján ak d o k to ri disszertációul szolgált, a szak k ö rök elismerését v ív ta ki. E gyszerűségén él és p on ­ tosságánál fo g v a gyorsan elter­

jedt. E g y új, praktikus, fontos m ódszer, a m elyik e g y id ejű leg e g y

v ilá g te k in té ly korábban vég z ett m éréseit m egcáfolta, n a g yo n sze­

rencsés tu do m án yo s rajt v o lt.

W in k le r Lajosról tudom ást v e tt az analitikai v ilág . G y ó g y szerész­

doktorátusa m egszerzése után W in k le r Lajos tanársegédi kin eve­

zést n y ert 1889-ben. E z akkoriban n a g yo n bizon ytalan foglalk ozás v o lt, hiszen e g y -e g y évre szólt a m egbízatás csupán. A k k o r v a g y m egh osszabbították e g y újabb é v ­ re, v a g y nem . T h a n becsülte W in k le rt, s akit T h a n akart, annak é vrő l évre történ ő m egh oszab bí- tása term észetesen n em jelen th e­

tett akadályt. 1894-ben m agánta­

nári képesítést szerzett W in k le r analitikai és g y ó g y szerészi kém iá­

bó l. 1902-ben eg yetem i n yilván o s re n d k ív ü li tanárrá n evezték ki.

E zen időszak alatt csak d o lg o zo tt.

E lő a d o tt s kutatott. U tó b b it fő le g éjszaka. N ő tle n v o lt, éjszakáit a laboratórium b an tö ltötte. S ebből sorra születtek a tu dom ányos k ö z ­ lem é n y e k . A z alvást azután déle­

lő tt p ótolta. M ár 1896-ban leve­

lező tagjává választotta a M a g y a r T u d o m á n yo s A kad ém ia.

W in k le r csak egészen kevés em b ert tegezett, k o llég áit is m ind m agázta. „ K e g y e d ” — íg y szólt a m egszólítás részéről. B u ch b ö ck G u sztá vval k ö z el 20 éven át e g y ü t t asszisztenskedett T h a n m ellett, aztán v a g y e g y n eg yed évszázadon keresztül e g y épület­

ben v o lta k professzorok, de m a- gá ztá k és k o llég a urazták e g y ­ mást. T alán csak az ún. „ K is A k a ­ d ém ia” néhai alapító tagja, Far­

kas G éza, az élettan későbbi p ro ­ fesszora, P ékár M ih á ly és m é g n é- hányan álltak k özeleb b h ozzá. A K is A k ad ém ia n em v o lt hivatalos eg yesü let v a g y in tézm én y, de v a g y fé l évszázadon keresztül si­

keresen m ű k ö d ö tt a m a g y a r ter­

m észettud om án yos életben. V e z e ­ tősége is v o lt, s tu dom án yos elő­

adóüléseket rendezett. M é g k ö n y ­ v ek e t is adott k i. V a la h o g y ú g y fejlő d ö tt, m in t az a n g ol R o y a l S o ciety aoo é v v e l koráb ban . Fia­

tal tu d o m á n y e g y e te m i assziszten­

sek m ú lt század v é g i k ezd em én ye­

zéséből n őtt ki, a k ik h étfőn kén t a D a n k o v szk y -féle V ám h áz k ö r­

úti (T o lb u ch in körúti) ven d ég lő ­ ben g y ű lte k össze vacsorázni. A vacsorák során n a g y tu dom ányos v itá k alakultak k i. A z asztaltársa­

ságban m egalakulásakor W in k le r Lajos v o lt a legidősebb , az e g y e t­

len m agántanár a ré sztv ev ő k k ö ­ zül. K ésőbb tanterem ben tartottak e g y előadást, am elyet a ta g o k vala­

m e ly ik e tartott tudom ányterületé­

rő l a tö bb iekn ek, és csak azután fo ly ta tó d o tt az este vacsorával, s g y a k ra n ivászattal fejeződ ött be.

A K is A k ad ém ia v o lt az e g y e t­

len olyan tu dom án yos szervezet, m ellyel W in k le r sohasem k ü lön ­ b ö z ö tt össze. A hivatalos szerveze­

tek k el m ind rossz viszo n yb an v o lt. M a m ár tö b b n yire k ib o g o z ­ hatatlan sértőd öttségek m iatt „ k i ­ kapcsolta” m agát te v ék en ység ü k ­ bő l. í g y v o lt a T u d o m á n yo s A k a ­ dém iával, m e ly 1922-ben rendes tagjává is választotta, de W in k le r székfog laló ját sosem tartotta m eg.

í g y v o lt a T erm észettu d om án yi Társulattal is. Ü léseik re sosem járt el, nem v ett ró lu k tudom ást, s id ő v e l e n a g y szervezetek sem v ette k róla tudom ást, v a g y érez­

tették v ele nem tetszésüket.

N e h éz ezek n ek a d o lg o k n a k o k á t k in y o m o zn i, csak tünetei vannak. Itt van p éldául a Magyar Chemiai Folyóirat esete. C sa k any- n y i látszik, h o g y W in k le r e g y

id eig , 19 0 1-ig tagja a Magyar Che­

miai Folyóirat szerkesztő bizottsá­

gának, azután látjuk, h o g y m in­

den más tag változatlanul m eg ­ m aradt, de W in k le r n eve e g y - szercsak eltűnt a cím lapról. M i állt em ög ött? M eg fejten i m ái n em tu dju k. P ed ig ő v o lt az első szerkesztője is a folyóiratn ak . Igaz, h o g y csak e g y esztendőn keresztül- 1895-től 1896-ig. A z t sem tudjuk, m iért szakadt m eg, s m aradt befe­

jezetlen ü l a Magyar Chemiai Fo­

lyóirat m elleklétekén t 1899 — 1903 k ö z ö tt k iadott korszerű Gyógyszerészi kémia c. m ű ve v á ­ ratlanul.

W in k le r fullánkos m e g je g y zé ­ seivel sosem takarékoskod ott,

de re n d k ív ü l gyo rsan m egsértő­

d ött, ha ő t érte kis, g y a k ra n csak v é lt sérelem.

D e térjü n k vissza életpályája ism ertetéséhez. 1908 júniusában T h a n K á ro ly 48 é v i professzorság után n y u g a lo m b a v o n u lt. N e m tu d ván választani k é t ked ves ta­

n ítván ya, a g y a k o rla ti analitikai érdeklődésű W in k le r és az elm é­

leti fizik ai kém iai érdeklődésű B u c h b ö c k k ö z ö tt, u ralk o d ó k én t m egosztan i rendelte b irod alm át k ö z ö ttü k . A bölcsészeti kar e g y e ­ lő re a helyettesítésekben í g y is rendelkezett. W in k le r vezesse az I. sz. kém iai in tézetet, és azon belül in tézze a k e zd ő k , B u c h b ö c k u g y a n ­ o tt a halad ottak oktatását a k ö v e t­

k e z ő éven keresztül. T h a n azon­

ban m é g u gyan azon évb en el­

hu n yt. Sírjánál 1908. o k tó b er 8- án m unkatársai n evében W in k le r m o n d o tt búcsúztatót. A halott u ralk o d ó akarata m ár n em kötelez.

Ú g y tűnik, a k aron B u c h b ö c k v o lt a ked velteb b . T h a n ellenlá­

basa, L e n g y e l B éla m ár decem ber 18-án javasolta B u c h b ö c k m eg b í­

zatását helyettes tanárnak. A z in­

tézet v ezető posztjának betöltésére bizottság alakult. A bizottság 1909.

feb r. 12-én terjesztette a kar elé ja­

vaslatát. M e g tu d ju k belőle, h o g y a b izottság a tanszéket elsősorban a pesti egyetem en k ív ü lá lló szak­

erő m egh ívásával vélte betölten­

dőn ek. M iután azonban ez a k í­

sérlet m eghiúsult, m égis javasolta a T h a n -féle elképzelést, a tanszék kettéválasztását. „ A z e g y ik , az ál­

talános, kísérleti és elm életi tan­

székre dr. B u c h b ö c k m . tanár je ­ löltessék azzal a kötelezettséggel, h o g y az orvostan h allgató k n ak heti 5 órában tartandó kísérleti előadá­

so k on k ív ü l az elm életi, illető leg p h yisikai-ch em iai m eg felelő óra­

szám ú előadásokról és ezek k el kapcsolatos g y a k o rla to k ró l is tar­

to z ik go n d o sk o d n i a bölcsészhall­

g a tó k részére. A m ásik tanszékre p ed ig javasolja W in k le r Lajos n y.

rk . tanárnak rendes tanári kin eve­

zésre v a ló jelölését, azzal a k ö te ­ lezettséggel, h o g y az orvostan hall­

g a tó k g ya k orlatain ak ellátásáról 50

go n d o sk o d jék és elem ző chem iai előadásokat tartson.” A javaslat tehát b iz o n y o s profilfelosztást ajánlott a tanszékek k ö z ö tt, am e­

ly e k v é g ü l is azonban m égis a p ro­

filt n em tü k rö ző szám ozást viselték to v á b b elnevezéseikben. W in k le r része m aradt az I., B u ch b ö ck é lett a III. kém iai intézet 1909-ben.

M in d k é t intézet egyarán t évi 3500 koron a dotációban részesült.

W in k le r m é g abban az évben, m ár m in t n yilvá n o s rendes tanár m egn ősü lt. K ö zeleb b v o lt m ár az ötven h ez, m in t a n eg yven h ez. A Vegyészeti Lapokban olvastu k a rö v id hírt, h o g y „ W in k le r Lajos n y . r. tanár házasságot k ö tö tt L é g - rá d y Ella ú rn ővel, aki m aga is a

4* 51

chem iai pályára készült és e téren m ár sikerrel m ű k ö d ö tt” . A feleség veg y é szh a llg a tó n ő v o lt, s tö bb m in t húsz é v v e l fiatalabb nála.

„ K é r e m — szólt W in k le r a házas­

ság m ásnapján az asszisztensnek — , szíveskedjék L é g rád y kisasszonyt a k a taló g u sb ól törölni. U g y a n is feleségü l v ettem . N e m fo g tö bb é órára járn i.” — E n n y i v o lt az ese­

m é n y bejelentése. A házasság k ü ­ lö n b en „ j ó p arti” v o lt. Felesége ab b ó l a gazd ag L é g rá d y családból szárm azott, am ely a Pesti Hírlap cím ű n apilapot és n y o m d av álla ­ la tot m ondhatta m agáénak. Jó há­

zasságnak is b iz o n y u lt, bár W in k - ler fo rd íto tt beosztású életm ódján ezután sem válto ztato tt.

52

W in k le r Lajos feleségével be­

k ö ltö z ö tt a k ém iai épületben le vő hétszobás professzori szolgálati la­

kásba, ahol 1910-ben m egszületett eg y e tle n gy e rm ek e , Lajos, aki szintén a bölcsészettud om án yi ka­

ron tanult fizik át és kém iát. A m á­

sodik v ilág h áb orú első napjaiban ösztöndíjjal A n g liá b a került, s on­

nan aztán K ö zép -A m e rik á b a ment.

W in k le r Lajos m in t profesz- szor m ég inkább n ek ifek ü d t a k u ­ tatásnak. E zen tú l is éjjel csinálta.

C sa k m ost m ár az asszisztens tár­

saságában, aki ú gyszin tén k é n y ­ telen v o lt éjjeleit a tu do m án yn ak szentelni.

W in k le r sosem tartott k ét óra előadást egym ás után. A z első

53

órát általában 12 -tő l l- ig tartotta, a m ásodikat ugyan aznap 5 — 6-ig.

Lendületesen, de n em csiszoltan adott elő. Láthatóan n em készült az órákra, de m iután ren d k ív ü l benne v o lt az anyagban , ez nem jelen tett p ro blém át, leg feljebb sok elkanyarodást a tá rg ytó l. Kissé teátrális v o lt, kü lön ösen a vizsgá­

kon . H u m o rizált is, de a viccek e t akár be lehetett v o ln a írni a je g y ­ zetbe, éven te rendszeresen ism ét­

lő d tek . E lő a d o tt an yaga n em v ál­

to z o tt sokat az é v e k folyam án . A z t hiszem , a tanítást kényszerű rossznak tekintette, tu lajd on kép ­ pen csak a kutatás érdekelte.

í g y telt el, szám ára nappalai zö m é t kávéházban , éjszakáit la b o ­ 54

ratórium ában tö ltv e a Ferenc Jó- zsef-i ún. „ b o ld o g bék ek orszak ” , s í g y m ú ltak el az első világh áb orú évei is. E ljö tt a T anácsköztársa­

ság kora. S utána olvash atjuk a bölcsészeti kar 1919. szeptem ber 25-i ren d k ív ü li ülésének je g y z ő ­ k ö n y v é b e n : „ 5 . p o n t: W in k le r Lajos n y . r. tanár ü gyéb en a je g y z ő k ö n y v és az előadói javaslat felolvasása után eln ö k elrendeli a titkos szavazást, m ely n ek fo ly a ­ m án beadatott 26 szavazat, vala­

m en nyi igen . A kar tehát egyh an ­ gú lag elfo gadta és kim o n datott, h o g y m iután W in k le r Lajos n y. r.

tanár a szükség parancsolta m érté­

ken túl nem ig y e k e zett a Tanács- köztársaság érdekeit szolgálni, reá

55

n éz ve to v á b b i eljárás fo lya m atb a tételének szükségét n em látja fen n ­ fo r o g n i.” A k i a k o r stílusárnyala­

taiban olvasni tud, látja, h o g y W in k le r Lajosra vala m i ráragadt a T anácsköztársaság idejéből. D e m i? T alán p olitizáln i kezd ett v o ln a ez a jó m ó d ú , p o lg ári, a v ilá g és p o ­ litika iránt soha érdeklődést nem m u tató idős férfi, éppen a Tanács- köztársaság alatt? A lig h a hihetjük.

N e m is találjuk n y o m á t. C sa k azt találjuk, h o g y a T anácsköztársaság idején elhatároztatott e g y G y ó g y ­ szerészeti Főiskola szervezése. A n ­ n ak elnökségére p ed ig W in k le r Lajos k a p o tt m egb ízást. N y ilv á n n em másért, hanem azért, m ert v ilág h írű tudós v o lt, akinek tudá­

sát, képességeit az új rendszer ter- m észetszerűeg fel akarta használni.

Igazgatón ak D arvas Ferencet ne­

vezték k i m elléje.

A főiskola tervezetében és program jában szám os, a g y ó g y ­ szerészképzés terén ré g ó ta sürge­

tett reform , szükséges változtatás tü k rö ző d ö tt, am ik k el W in k le r, a gyó g yszerészet p roblém áin ak k i­

tű n ő ism erője n y ilvá n e g y e t is ér­

tett. T eh át W in k le r n em utasí­

totta el a m egbízást. E n n y i elég v o lt, h o g y ferd e szem m el nézze­

n ek valakire az ellenforrad alm i ke­

resztény korszakban. Pláne, ha az ille tő rő l tudták, h o g y ősei nem m in d ig v o lta k keresztények.

W in k le r Lajos to vább ra is

professzor, s az I. szám ú kém iai tanszék v eze tő je m aradt. D e e g yre in káb b visszavon ult. Szokásai las­

san k ü lön cségek ben yom ását k el­

tették. T u d ato s kü lön cség v o lt, védekezés a k ö rn ye ze t elől. B iz a l­

m atlansága is n őtt, s az egyszerű d o lg o k b a n is m eg n y ilv án u lt. M in ­ dent m in d ig gond osan bezárt, el­

zárt, lezárt. A z id ő és a k o r is k i­

k ezd te a tudóst; p u b lik áció i rit­

ku ltak . E lérvén 70. évét, 1933.

jún iu s 30-ával n y u g á llo m án y b a h elyezték . H avi 612 p e n g ő v o lt a n y u g d íja. N y u g d íja zá sa alk alm ával a k o rm á n y zó koronás b ro n z érdem ­ ére m m e l tüntette ki. E z az ily e n k o r szokásos kitüntetések le g ­ alacsonyabb fo k o z a ta v o lt. E g y

to vá b b i évre m ég m egbízást n y ert az előadások tartására. A kar biztosította arról is, h o g y to­

v á b b i kutatásai végzéséh ez v o lt intézetében m egfelelő helyiséget bocsátanak rendelkezésére. E zzel a lehetőséggel m ár nem sokat élt.

E g y re tö b b et betegeskedett. U tó ­ da Széki T ib o r lett, aki m ég a k o ­ lozsvári egyetem en kezdte m eg m űköd ését, s annak átköltözése után Szegeden lett a kém ia p ro ­ fesszora. K itű n ő és jó n evű tudós v o lt, de a kém iának egészen más ágát m ű velte, m int W in k le r.

Széki specialitása a szerves kém ia v o lt. A harm incas é v e k végén , 1939-ben aztán határozott p ro filt n yertek a tu d o m á n y e g y e te m ad­

d ig csak szám okkal m e g k ü lö n ­ b ö ztetett kém iai tanszékei. Széki a k k o r a szerves és g y ó g y sz eré ­ szeti kém iai tanszék vezetését v et­

te át, a szervetlen és analitikai ké­

m iai tanszéket p ed ig W in k le r La­

jos k é t évtized en keresztüli asz- szisztense és m agántanára, Sze- b e llé d y László, aki m éltóan és m o d ern ü l járu lt h o zzá n a g y mes­

tere tu do m án yágán ak , az analiti­

k ai kém iának v ilágszín vo n alo n történ ő továbbfejlesztéséhez.

U g y a n a b b an az évb en halt m eg, 1939. április 14-én W in k ­ ler Lajos. A főv áro s díszsírhelyet en g ed élyezett n eki a K erep esi te­

m ető jo b b 569-es parcellájában. A gyászjelentés k ézh ez v e v ő i v a ló -

színfileg m eglepetéssel olvasták, h o g y a tem etés a katolikus e g y ­ ház szertartása szerint történik.

U g y a n is protestáns v o lt, halálos ág y án k atolizált felesége k ív án ­ ságára. Felesége 30 é v v e l később, 1969-ben k ö v e tte a sírba.

W in k le r Lajos e g y v o lt asszisz­

tense írta: „ D o k to r i disszertáci­

ó m m a l lassan haladva előre, pa­

naszkodtam W in k lern ek , k i ezt válaszolta: »Sohasem fo g elké­

szülni vele, m ert nappal intézeti em bern ek n em lehet d o lg o zn i, fo ly to n zaklatják. D e én segíthe­

tek a do lg o n , ha akarja. M e g k é ­ rem T h a n professzort, ossza be m ellém .« E z m eg is történt, és ettől k e zd v e az én időbeosztásom is évek en át a k ö v e tk e z ő v o lt:

déli 1 — 2 ebéd, 2 — 3 -ig előadás, m elyen asszisztáltam neki, 3 — 6-ig 62

intézeti m un kák, a hallgató k reví­

ziója, este 6 órától regg el 6 óráig kísérletezés a laboratórium ban, m elyet este 8-kor fél óra vacsora, éjjel 12 órak o r a M ú zeu m k ávé­

házban e g y kapuciner, re g g el 3 órak o r u g y an o tt ism ét e g y kapu­

ciner és 1 ü v e g sör k ettőn knek szakított m eg. Lefekvés re g g el 7 k ö r ü l.” í g y d o lg o zo tt W in k le r é v ­ tizedeken át, s ezt a tem p ó t és id ő ­ beosztást kényszerítette m unka­

társaira. É rthető, h o g y assziszten­

sei m egnősülését nem nézte szí­

vesen, s az általában harag kezdete lett. A k ire haragudott, az nappali életet élhetett. A M ú ze u m k ávé­

ház h elyett néha a Fium e, néha a B alaton szolgált a k á vé elfo gyasz-

63

tására. A z éjszakai kísérletezések során, ha v o lt asszisztens, az v é g e z ­ te a titrálásokat v a g y a sú ly sze­

rinti m ű veleteket, W in k le r mért, ő vezette apróbetűs pedáns írásá­

v al a mérési je g y z ő k ö n y v e t, és m o ­ sogatta, tö rö lg ette az edényt. E zt az analitika e g y ik leggon dosabban végrehajtan d ó m ű veletén ek te­

kintette, és sosem bízta laboránsra.

A z analitikát nem is annyira tu d o­

m án yn ak, in káb b valam iféle m ű ­ vészetn ek tekintette, m in t a régiek, a k ik „ars p ro ban d i” -n ak n evezték.

A d o ttság , elhivatottság k ell hozzá s v égtelen türelem . N e m tartotta sokra az a k k o r k ib o n tak o zó m ű­

szeres eljárásokat. „ A z eredm é­

n y e k eléréséhez b izon yos fajta fel­

szerelés kell, m ert a szabó sem le­

het m eg varróg ép n élkül, de a leg­

k iv áló b b felszerelés sem pótolja a m ö g ö tte álló em ber ügyességét és szorg alm át” — m on dogatta.

M in t a szép m ondásokban általá­

ban, ebben is van féligazság, az em ber ügyességére m in d ig szük­

ség lesz. D e van benne öncáfolat is. H iszen a szabóknak nem v o lt m in d ig v a rró g ép ü k ; s anélkül is tu dtak varrni. A varróg ép m ár gép v o lt, ha ú g y tetszik, műszeres eljárás.

Fantasztikus v o lt W in k le r k ézügyessége. N e m e g y m ódszere átlagon felü li ügyességet kíván , s ez az ig é n y eg y ú tta l határát szab­

ta elterjedésüknek. M ódszereinek

nem e g y ik e csodálatosan pontos.

N a g y gond osságot is igén yel. A hétközn ap i analitika tö b b n y ire nem is ig én yelte ezt a pontosságot, s lem o n d o tt róla a kevesebb p on ­ tosságot ig é n y lő m ódszerek ked­

véért. A z t h in n ő k ezek után, h o g y abban a laboratórium ban , ahol akkora go n d osságot ig é n y lő , n ag y pontosságú m ódszerek születtek, a le g n a g y o b b rend uralkodott.

P ed ig ellen k ezőleg : laboratóriu­

m ában a le g n a g y o b b rendetlenség vo lt. T e n y é rn y i szabad h e ly is alig akadt az asztalon a lo m b ik o k , p oharak, eszk ö zök , pap írok, k ö n y ­ v e k k ö z ö tt. E b ben a rendetlen­

ségben alkotta aprólékosan precíz m ódszereit. R en detlen ségét erény-

n ek is tudta beállítani. M ert, m int a n n yi m indenre, erre is alkotott e g y jó l h an gzó, kiélezett m ondást:

„K é tfé le la boratórium van : az e g y ik olyan, ahol rend van, a má­

sik olyan , ahol d o lg o zn a k .”

M iv e l le g tö b b m unkatársától h aragg al v ált m eg, igaztalannak vád o lták . S azzal, h o g y külön ös­

k ép p en n em tö rő d ö tt m unkatár­

saival, érdekükben n em tett sem­

m it. D e m iért kellett voln a tennie?

N y ilv á n az v o lt a vélem én ye, m in d en ki b o ld o g u ljo n m unkája, szorgalm a, tehetsége szerint. A z « első k e ttő t m ellette m egtanulhat­

ták, s m aga m ellé csak o lya t vett, aki a harm ad ik tulajdonsággal ele­

v e rendelkezett. A z utólagos átte-

kintés m eg ú g yis azt m utatja, h o g y v o lt m unkatársai m in d na­

g y o n is jó l b o ld o g u lta k , rendre be­

fu to ttak . H iszen tudták k ém ia i k ö ­ rö k b en , h o g y aki évek et v o lt W in k le r m ellett, az nem csak jó analitikus, hanem jó id egzetű , sok m in d en t k ib író m un kaerő. W in k - ler k ü lön ben is g y ű lö lte a p ro tek ­ ciót. Sosem protezsált senkit, de nála sem lehetett senkit sem p ro te- zsálni. „ K i ne m on dja a n evét, m ert az illető m áris m e g b u k o tt!”

— í g y rip ak od ott a lusta hallga­

tó k n ak m inden id ő ben m in d ig m eg jelen ő protektoraira, m ielő tt a zo k csak m egszólalh attak volna.

W in k le rre l n em lehet beszélni, W in k le r b o lo n d — ezt m on d ták

68

azután róla. S ezt is akarta. T e r­

jedjen el róla, h o g y bolon d . A z sokkal több et m egen ged h et m agá­

nak, m in t az, akit norm álisnak tekintenek.

E g y sze r e g y ism erős jö tt labo­

ratórium ába. W in k le r tettette ma­

gát, m intha sem m iképpen nem tudná, k i is az illető. „ K ih e z van szerencsém ?” — kérdezte egyre, s hiába m on dta a látog ató, csak n em akart ráism erni. A látogató e g y re n a g y o b b zavarba jö tt, aztán gyo rsan elm ent. „L átja, ha m ost n em tettetem m agam hü lyének, itt ül k ét órát is. P ed ig m en n yit tu­

d u n k en n yi id ő alatt d o lg o zn i” — szólt W in k le r vidám an az ott cso­

d á lk o z ó asszisztensének. E g y m á- 69

sík asszisztensének p e d ig n yíltan ezt m on dta: „ N e m is v a g y o k ám olyan b o lon d , m in t am ilyenn ek látszom , sőt egyáltalán n em va ­ g y o k b o lon d , csak játszo m a b o ­ lo n d ot, kü lön ben az em berek nem h agyn án ak éln i.”

Időnyerés célját szolgálta az is, h o g y W in k le r sosem m ent tele­

fo n h o z. Lakásában n em v o lt tele­

fon , intézetében is csak eg yetlen ­ e g y , lent a portán. O d a ped ig ig a ­ zán n em lehetett lekéretni a p ro ­ fesszort. W in k le rt í g y felh ívn i sem lehetett.

A z előadásokon k ív ü l nappal keveset ta rtó zk o d o tt intézetében.

S okat ült kávéházban , le g tö b b ­ ször e g yed ü l, az utcára bám ész­

70

k o d v a . W in k le r az persze ráér

— m o n d o ttá k a k o llég ák irig y ­ léssel, v a g y inkább m egrovóan . P ed ig valószín űleg ezen nappali ü ld ögélések idején fo g la lk o z o tt az a g y a azzal, m it teg yen az éjszaka, m ily en irányba v ig y e fo lya m at­

ban le v ő m unkáját, h o g y a n fo g a l­

m azza m eg ered m én yeib ől a k ö z ­ len d ő cikket.

S ha leszállt az éj, frissen, lelke­

sen v o n u lt a laboratórium ba. H a n em v o lt m unkatársa, eg y e d ü l is v é g ig d o lg o z ta az éjszakát. E g y ­ szer, m ár idős korában, csúnyán ráfizetett erre. V a la m elyik m ó d ­ szeréhez e g y 3 literes ü veg et rázo- gatott. A z összetört, s az e g y ik cserép átvágta bal karján az eret.

71

M é g idejében sikerült elkötni.

M ásnap m egtartotta előadását, es­

tére azonban belázasodott. K lin i­

kára kellett szállítani, ahol igen kritikus n ap okat tö ltö tt, hajszá­

lo n fü g g ö tt az élete. U tá n a is m ég hosszasan kellett fekü dn ie. N e m enged te, h o g y m eglátogassák.

É lete Pesten zajlott le, fő le g a laboratórium b an és a k ávéházak­

ban. N e m ig e n u tazott el. Sza­

badságra sem . E g y sze r állítólag el­

m en t M ün chen be, de k é t nap m ú lva itth o n v o lt. „ M e r t ott esett az eső. Itt jo b b az id ő ” — m ondta.

W in k le rt n em szerették. Elis­

m erték. R esp ek tálták . K o llég ái, asszisztensei és hallgatói egyaránt.

D e nem szerették. Ő , ú g y tűnik,

szintén n em szerette őket. N e m v o lt ritka nála az ironikus m e g ­ je g y zé s k o llég ái rovására. T ud atá­

ban v o lt, n a g yo n is tudatában v o lt annak, h o g y saját korában, de k ü ­ lönösen az első háború utáni k o r­

szakban ő v o lt a m agyarországi k ém iának n em ze tk ö zileg legis­

m ertebb, a húszas években talán e g y e d ü l elism ert reprezentánsa.

W in k le r Lajos n em v o lt e g y é b érdeklődés n élk ü li szakem ber. R i t ­ kán járt társaságba, kü lön ösen id ő­

sebb korában . D e ha járt, so kol­

dalú kulturáltságával tűnt ki. Sze­

rette a zenét is. Ifjabb korában e g y saját m aga szervezte von ósn égyes­

ben csellózott. B arkácsolt is. V e r­

seket is írt szórakozásból. N é m etü l.

Á lljo n itt, e fejezet v é g é n e g y versike, m elyet a 72 éves, n y u g ­ díjba v o n u lt kém iaprofesszor k ö l­

tö tt 1935. ok tó b er 20-án a M ú ze ­ u m kávéházban. Jellem ző versike:

Ist schon so . . . A lt zu w erd en ist ein Jam m er M an sitzt v erg rä m t in seiner K a m m e r D ie Ju gen d flirtet im Sonnen­

schein D ie A lte n denken am T o te n ­ schrein

D as traurigste aber ist Dass T a g u m T a g m an m ehr

vergisst 74

M an w ird so w ie ein K atzen ­ popel Ein gottverlassener alter T r o t­

tel.

W ie g lü ck lich ist so m ancher Junge M it g u tgeb au ter B rust und

L u n ge E r hat schon ohne M ü h und

P lage D as T rottelsein als Schicksal­

gabe.

75

M U N K Á S S Á G A

A kém iai analitika k iváltk ép p en olya n tu d o m á n y, ahol a n a g y do­

lo g sok kis részm u nkából áll össze.

Fel lehet találni u g y a n e g y új elven alapuló m ódszert, m in t m o n d ju k a perm an gan om etriás titrálást v a g y a p olarográfiát, de ezt hasznosí­

tani csak ú g y lehet, ha esetenként kip ró b álják e g y - e g y anyag, ion v a g y v e g y ü le t m eghatározására, ha esetenként m egállapítják azo­

k at a le g k e d v ező b b k ö rü lm én y e ­ ket, m e ly e k betartása m ellett a re­

a k ció m en nyiségi v a g y legalábbis optim ális, ha m egvizsg álják a le­

76

hetséges id egen kísérők hatását, h o g y zavarják-e jelen létü k k el a m eghatározást, s ha igen , m en y­

n yiben , és m ilyen m ó d o n lehet e hatást kik ü szö bö ln i. S zó v al m in ­ dent aprólékos pepecsm unkával k ell m in den ütt tisztázni. A tan­

k ö n y v e k elegáns, általános elvei a táblán és a vizsgán m utatósak u gyan , de a g y a k o rlat ezer para­

m étere a n n yiféle m ég kiism er­

hetetlen hatást fejt k i rájuk, h o g y v ég tére ma sem m arad más hátra, m in t experim entális úton, fárad­

ságosan tisztázni, h o g y adott k ö ­ rü lm é n y ek k ö z ö tt e g y m etodika h o g y a n s m ik én t alkalm azható. A k ém iai analitika n em tartozik a m utatós tu d o m á n y o k k ö z é ; szor­

77

galm as ap róm u n k ával lehet benne elegáns testvéreihez képest csak kevesebbre m éltá n yolt babért el­

érni. A testvérek, a k ém ia más ágai szívesen degradálják segéd- tu d o m án yu k k á. A n n y ib an ig a zu k van, h o g y az analitika n élk ü lö z­

hetetlen segédjük v a g y in káb b se­

g ítőjü k . A n alitik a n élk ü l a kém ia eg yetlen ága sem tud létezni, de analitika létezett m ár, am ik o r a ké­

m ia eg yetlen más ága sem v o lt m ég. A n alitik a n élk ü l más term é­

szettu d om án yok is nehezen tudnak fejlőd n i, s az ipar szám ára szintén n élkülözhetetlen . N e m csa k a v eg y ip a r, hanem m in den iparág szám ára. N e m lehet el m anapság a k ém iai analitika segítsége nélkü l 78

az o rvo si diagnosztika sem, a m e­

zőgazdaság sem, m ég az igaz­

ságszolgáltatás és bűnüldözés sem .

A z analitikát tehát sem m ikép­

pen n em lehet a tiszta tu do m án y, a m egism erés k ed véért m ű veln i és fejleszteni. M in d en sikeres új m ó d ­ szer a le g k ü lö n b ö ző b b területeken n yerhet gyorsan gya k o rlati alkal­

m azást. M a m ár elég ritka a vilá­

g o n a m indennapi élet ezer g y a k o r- k o rlati p ro blém ájától teljesen el- zártan d o lg o z ó eg yetem i analitikai intézet, de a m ú lt században m ég v o lt olyan , a m e ly ik ezt az elzár- k ó z o ttsá g o t m egjátszhatta. D e a k id o lg o z o tt m ódszerek ak k o r is v ala m ilyen célt szolgáltak, s a cél

79

a g y a k o r la ttó l ritkán v o lt elvo n a t­

k oztatható.

W in k le r m ódszerei is ezer g y a ­ korlati alkalm azást találtak; bár k i­

d o lg o z ó ju k a t lehet, h o g y csak az ö n m aga által felvetett p roblém a elegáns m egoldása sarkallta.

E zen belü l a pontosság izgatta.

M ód szerei k ö z ü l n éh án y utolérh e- hetetlen pon tosságával tű n ik ki.

A z utolérh etetlen je lz ő átvitt, de néha b iz o n y szó szerinti értelem ­ ben értendő.

W in k le r például Száhlender Lajos m unkatársával e g y új v íz k e - m én ység-in egh atározási m ódszert d o lg o z o tt k i. Száhlendert idé­

zem a to vá b b iak b an : „ M in t a h o g y az m in d ég m egism étlő d ik , abban

az esetben is az előkísérletek g y ö ­ n y ö rű e n sikerültek, a tulajd onkép­

peni kísérleteknél azonban nehéz­

ségek, a k ad ályok m erültek fel.

W in k le r azonban annyira m eg v o lt g y ő z ő d v e elm életi e lg o n d o ­ lásának helyességéről, h o g y nem n y u g o d o tt bele a balsikerekbe, ha­

n em újabb és újabb változtatáso­

k at eszk ö zölve az eljáráson, v ég ü l is m eg o ld o ttn a k látta a problém át.

E b ben az id őben m ellé v o lta m be­

osztva, s í g y az eljárást vo lta k ép ­ pen v ele m do lgo ztatta ki. Ö v o lt az ész, én csak a kéz. A kéznek azonban sokat kellett d o lgo zn ia:

ren geteg kísérletet vég eztü n k , m in te g y 2000-szer ism ételtem m eg u gyan azt a kísérletet, m eg­

vizsg á lva m in den lehető és lehe­

tetlen vizet, i/io fo k n y i p on tos­

ságon belü l állapítva m eg k e m é n y - ségi fo k u k at. A v ízv e ze té k i v izet v izsg á lva, a la b o rató riu m b ó l k i sem m o zd u lva , m e g m o n d tu k m i­

ly e n m agas a D u n a vízállása, e g y csom ó ásván yvízre m eg m o n d tu k , hibás a cím k én feltün tetett kalci­

u m - és m agn ézium tartalm u k, s k id e rü lt, h o g y n ek ü n k v an iga­

zunk. P árhuzam os kísérleteket v é ­ geztetve, más in tézetekben, más m ódszerekkel m in d ig a m i eljárá­

sunk fölényessége derült ki.

I ly e lő zm én y e k után W in k le r p u b lik álta eljárását, e g y id e jű le g m a g ya ru l és n ém etül. A k ö z le ­ m én yn ek k ü lön ös visszhangja tá­

m adt. M in t m ik o r darázsfészekbe n y ú l az em ber, olyan nyüzsgés tám adt. K ö zle m é n y e k jelentek m eg n ém et fo ly ó irato k b an ma­

g y a r szerzőktől, éles k ritikát g y a ­ k o r o lv a a m ódszerről.

E kísérleti adatokkal alátá­

m asztott k ö z lem én y e k szerint az e red m én yek in g a d o z ó k , pontat­

lan o k , az eljárás használhatatlan.

U g y a n ily e n véle m é n y h a n g zo tt el tö b b old alról az eljárásról a T e r­

m észettu d om án yi T ársulat kém iai szakosztálya e g y ik ülésén is.

W in k le r igazának tudatában k i­

tartott álláspontja, v a g y is eljárásá­

n ak helyessége m ellett, felajánlva bárm in em ű ellen őrző bizonyítást.

A z ü g y k ezdett érdekessé válni.

E g y , a kérdés eldöntésére baráti k ö r b ő l alakult b izottság egyrészt v elü n k is v ég eztetett, m ásrészt m a­

ga is v é g z e tt kísérleteket. A z ítélet ilyen félek ép p en szólott: T ek in tv e , h o g y a W in k le r-fé le eljárással 5 percen belü l és pon tosabban lehet a v ízk em én y ség et m egh atározn i, m in t a súly analízissel, m i n ap o k ig tart, W in k le r eljárása ez id ő szerint a legtökéleteseb b a v ilág o n . E g y e t­

len hátrán ya: a m ódszerben való k e llő jártasságra csak 2000 előze­

tes kísérlettel lehet szert tenni.”

E z e g y extrém példa v o lt. D e kétségtelen, h o g y W in k le r ún.

speciális eljárásai a m indennapi ipar és m in őségellen őrző praxis számára túlságosan m u n ka- és id ő - 84

igén yesek. Kissé m in dig is azok v o lta k , a m ai rohanó k orban pe­

dig m ég in káb b azok. G yo rs m ű ­ szeres, leh ető leg autom atikus m ódszereké m ár a jelen is, m ég in káb b a jö v ő ! D e az abszolút m űszeres analitikai m ódszert m ég n em találták fel! V a lam i összeha­

sonlító alap, valam ih ez v aló v i­

szonyítás, kalibrálás m inden m o ­ dern m ódszernél szükséges. M é g ha csak egyszer k ell is elvégezn i, de el k e ll végezn i. M é g h o zzá a le­

h ető le g n a g y o b b pontossággal k e ll a v iszo n y ító standard össze­

tételét, kon cen trációját v a g y ható­

értékét m eghatározni. Ily en k o r b i­

z o n y a legm o d ern eb b autom ati­

zált analitikai laboratórium ban is 85

m eg k e ll keresni azt a zu got, a m ely a X I X . század laboratóriu ­ m ainak m ódjára v an felszerelve.

S elő k ell ven n i a régi recepteket.

A leg jo b b a k at, a legp on tosabb a­

kat. Ig en -ig en sok esetben a W in k le r Lajoséit. M in t a le g m e g - bízhatóbbakat. B iztos, h o g y ez o k b ó l m é g n a g y o n sokáig fo g já k m ódszereit használni. E z p ed ig n a g y szó. H iszen az analitikában nem csak kicsi a babér, han em rö ­ v id életű is. A z analitika m ár m esz- sze van attól a k o r tó l, am ik or m é g „a rs” , v a g y is m ű vészet v o lt, eg y re in káb b technika. A techni­

kában p e d ig az iram szédítő. í g y a holn ap i fejlődés e g y re g y o r ­ sabban lép tú l a m ai le g k o r -

86

szerűbb m ódszeren, eljáráson, el­

v e n is.

M in t em lítettem , W in k le r „n e ­ h é z” fő n ö k v o lt. S okat k íván t m unkában, s m égh ozzá ú g y , h o g y az teljesen az ő szokatlan éj­

szakázó életrendjéhez igazod jék . H angulata szerint néha n ag yo n hosszan el tu d o tt beszélgeti asz- szisztensével e lv o n t bölcseleti kér­

désekről, jo b b a n m o n d va ő fej­

tette k i a kérdésről nézeteit, más­

k o r viszo n t le g o ro m b íto tta, s akár a hallgatóság előtt is a le g k í­

nosabb h elyzetb e hozta. N e m is ig e n bírta ki e g y ik sem sokáig vele, s a válás tő le ritkán történ t b éké­

ben, n y u g a lo m b a n . W in k le r nem ta rto zo tt a tudatos „iskolaalap í-

87