4 Szerda, 1982. május 12.
Közösségi élet a lakótelepeken
Hat-hét éve is tán, hogy egy tizenéves lakótelepi is- merősöm arra gondolt; a ház alagsorában ki lehetne a l a - kítani egy klubot a fiatalok számára. Az ifjak mellett jó néhány idősebb pártfogója is akadt, mondván, legalább az öregeknek is lesz hol össze- jönniük, beszélgetniük, az egyik zugban akár egy bar- kácsműhely is létrehozható.
Az ötletből nem lett s e m - mi. Nem mintha kevesen akarták volna igazán, h a - nem, mert „hivatalos" t á - mogatóra sehogy sem leltek.
Így a dolog eleve megbu- kott a szigorú közegészség- ügyi és építészeti előírá- sokon, az ingatlankezelő vál- lalat npellátát nem tűrő el- utasításán.
Akkoriban már nem ez volt az egyetlen hasonló pró-
bálkozás. Némelyik ugyan- csak kudarcba fulladt, egy- kettő azonban hivatalos hoz- zájárulás, engedély nélkül is megvalósíttatott. Rácáfolván
azokra a nem egészen alap- talan megállapításokra, ame- lyek szerint a lakótelepi élet- forma sivár, nincs közös- ségi élet, lazák az emberi kapcsolatok. De, hogy n e volna igény a z ismerkedés- re, a z együttlétre?!... Az új lakás nagy öröm, be kell rendezni, be kell lakni. Elein-
te nem is kívánkozik el az ember otthonról. Később már menne, d e nincs ho- va. Hiányzik a betonrenge- tegből egy mozi, egy eszp- resszó. Es milyen messze van a színház! Kezdetben n e m érdekli, hogy a z építkezés maradványain átbukdácsolva
tér haza, majd mindinkább zavarja. Járda kéne. egy kis zöld a hatalmas épület kö- ré, akár a házbeliek is össze- foghatnának! De kinek szól- jon? Hiszen még a szomszé- dot sem i s m e r i. . .
Szóval, előbb-utóbb m e g - unjuk a bezártságot, a suta köszönéseket a lépcsőházban, a kínos közös hallgatásokat a liftben. Szükségünk van egymásra, a közös munká- ra, hogy az építkezés nyo- mait eltüntessük, hogy kör- nyezetünket megszépítsük;
szükségünk van egy közös helyiségre, az együttlétekre, a beszélgetésekre, hogy a nagy házban n e csak l a k - junk, a sokszáz ember kö- zött n e tétlenül, n e egye- dül éljünk.
Az utóbbi években mind- inkább megélénkül a „moz- gás" a lakótelepeken. A 6/á- rítóhelyiségből emitt klub lett, amott gyermekmegőrző, vagy társadalmi óvoda. Né- hány kezdeményezés a saj- tóban talált támogatásra, kö- zülük nem egyre a művelő- dési otthonok figyeltek fel, és segítséget is nyújtottak a lakóközösségeknek. A közös szándék és a z összefogás sok helyen meghozta gyümölcsét.
Így jöhetett létre az Avas tövében, Miskolcon hobbi- és klubszoba, kondicionáló- terem. Kecskeméten, a Szé- chenyi-lakótelep egyik OTP- házában a szárítóhelyiséget hozták rendbe a házbeliek.
Maguk adták össze a tapé- tázáshoz, a padlóburkolás- hoz, a berendezéshez valót.
A közös helyiség megannyi hasznos szórakozásra ad mó- dot. A gyerekek ide térnek be tanítás után, s nem az utcán csatangolnak. A sport- kedvelő férfinép együtt nézi a tévé mecc^közvetítéseit. S
rendeznek itt névnapi ün- nepségeket, közös szilvesz- tereket. A jászberényi Jobb mint otthon klub gazdája a Barátság Lakásépítő é s Fenntartó Szövetkezet. A la- kók által átalakított alag- sorban lehet zenélni, spor- tolni, filmet nézni. A klub felszereléséhez a népfront is hozzájárult, és nagymérték- ben segíti programjait. Deb- recenben a népfront, a z in- gatlankezelő vállalat és a KISZÖV hathatós támoga- tásával ugyancsak több, ed- dig kihasználatlan helyiség került a lakók birtokába, szórakozásuk, művelődésük szolgálatára.
Számos hasonló jószándé- kú kezdeményezés azonban
pártfogók híján nem bonta- kozhat ki. A lakók kezét megkötik az anyagiak, a jog- szabályok. Holott a z önkén- tes próbálkozások a nyitott- ság iránti igény megnyilvá- nulásai, az emberi kapcsola- tok erősítését, formálását, a közös szórakozási lehetőségek megteremtését célozzák. Egy- egy piciny lakóklub itt is, ott is, olykor többet jelent- het egy sokmilliós költség- gel felépült művelődési ott- honnál. Feltéve persze, h a e spontán létrejött közös műhelyek munkáját mások is segítik, lehetővé téve, hogy a lakók művelődésének
mindennapi színterévé vál- janak.
A Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium és az Országos Közművelődési Tanács felkarolván ezeket az öntevékeny közösségeket, tavaly decemberben pályá- zatot hirdetett mindazok számára, akik a lakókörnye- zetükben meglevő közösségi, művelődési gondokon kíván- nak enyhíteni. Felhívta a tenniakarókat a lakótelepi épületek kihasználatlan he- lyiségeinek hasznosítására, különböző klubok alakításá- ra. A legéletrevalóbb pá- lyázatok díja: az indulás- hoz szükséges anyagi támo- gatás, amely tízezertől két- százezer forintig terjed. A pályázatok beküldési határ- ideje e napokban járt le, sok hasznos ötlet vár elbí- rálásra. Voltaképpen siker- re számíthat minden olyan kezdeményezés, amely egy aktív, megfontolt, együttgon- dolkodó közösséget sejtet. Az indulásra szánt összeg a fel- pezsdítést szolgálja. A nép- front helyi bizottságai és a tanácsok figyelemmel kísé- rik a kapott pénz felhaszná- lását, mintegy felügyeletet gyakorolván a megalakuló klubok felett. Figyelemre méltó tény, hogy az ÉVM, a KÖJÁL és az ingatlanke- zelő vállalatok enyhülni lát- szanak e próbálkozások iránt. A jól működő kö- zösségek számíthatnak a to-
vábbi anyagi támogatásra is.
S azoknak nem kell elke- seredniük, akik későn érte- sültek e pályázatról, mivel megismétlik majd.
Igaz, a pályázatok önma- gukban nem gyarapíthatják a jóravaló kezdeményezések számát, még inkább n e m formálhatják a lakóközössé- geket, nem fűzhetik szoro- sabbra a lakótelepeken élők kapcsolatait. Legfeljebb csak ösztönöznek, lehetőséget nyújtanak a nyitottabb, tar- talmasabb életmódra. A la- kókon, közös szándékukon,
leleményességükön, az egy- más iránti bizalmon, s az együttes munkán múlik, hogy lesz-e műhely, igazi klub a betontömbök alagsorában, annak bizonyítására, hogy a lakótelepi életforma a mai- nál sokkal bensőségesebb és
gazdagabb is lehet.
V-nde Katalin
Egyesült erővel
Számítógépgyártás a KGST-tagirszáiikban
1969 decemberében h a t szocialista ország: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor- szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió, majd két évvel később Románia és Kuba is úgy döntött, hogy közös erővel fejlesztenek ki harmadik generációs szá- mitógépeket, és fektetik le *a szocialista tábor komputer- iparának az alapjait. Né- hány év múlva az Egysé- ges Számítógép Rendszer,
•vagy az ismert rövidítéssel ESZR-program égisze alatt már ezen a területen nagy- nak számító sorozatban ké- szült hétféle, egymással ösz- szekapcsolható, egymáshoz illeszkedő különböző telje- sítménykategóriába tartozó számítógép. Első lépésként a tagországok elérték az alapvető célt: az R-számltó- gépcsaláddal megoldhatóvá váltak a legfontosabb adat- feldolgozási adatok.
Közben azonban a techni- ka rohamlépésben haladt, igy a partnerek az elmúlt években már megtelelő t a - pasztalatokkal felvértezve, korszerűbb alkatrészekkel létrehozták az ESZR máso- dik számitógépcsaládját, és kidolgozták az automatizált
ipari folyamatok kompute- rizált vezérlésére szolgáló MSZR, Mini Számítógég Rendszert is. A tízéves együttműködés sorén a tag- országok között körvonala- zódtak a munkamegosztás formái, szakterületei: Ma- gyarország például az ESZR- ben a legkisebb, az MSZR- ben a legnagyobb számító- gépek gyártására szakoso- d o t t
Ehhez hasonlóan a peri- fériák területén is kialakul- tak a főbb együttműködési irányok: a magyarok pél- dául a képernyős megjele- nítők, sornyomtatók, a bol- gárok a cserélhető mágnes- tárcsás tárolók, a lengyelek nagy kapacitású sornyomta- tók. az NDK szakemberei pedig az optikai jelolvasók gyártásában értek el jó eredményeket. Az ESZR- programban a nyolc ország 70 gyára, 250—300 ezer mun- kása és 40 ezer fejlesztőmér- nöke vesz részt.
Amikor az ESZR-program beindult, Magyarországon mintegy 80 számítógép mű- ködött. napjainkban mint- egy 950. A jelenleg működő gépek időbeli kihasználtsá- ga már eléri a világátlagot
nem ilyen jó a helyzet a minőségi kihasználtság te- rén. A vállalati gazdálkodás és az állami irányítás in- formációs szükségleteinek az ellátásában a számítógép ma m á r nélkülözhetetlen segítőtárssá vált.
siia utcai útépítésről
A KEVIEP válasza
Április 29-i számunkban interjút közöltünk Sípos Mihállyal, a DÉLÉP vezér- igazgatójával. Ebben szere- pelt egy kitétel a KEVIÉP- nek az Ilona utcai útépíté- sével összefüggésben. Dr.
Fogarasi István, a Kelet- magyarországi Vízügyi Épí- tő Vállalat igazgatója ezzel kapcsolatban a következő tájékoztató szöveg közlését kérte lapunktól:
„Az Ilona utcai csatorna építésére 1978-ban, az ú t építésére 1979. októberében kaptunk megbízást 1980. ok- tóber 31-i befejezési határ- idővel. A város dinamikus
fejlődése azonban szükséges- sé tette az eredeti koncep- ció megváltoztatását, ponto- sabban az Ilona utca—Kos- suth Lajos sugárút csatlako- zásának áttervezését. A be- ruházó abból a helyes elv- ből kiindulva, hogy inkább egy-két évvel később. d e hosszú távú tömegközleke- dési koncepciónak legjob- ban megfelelően épüljön ki a csomópont, az ú j tervek elkészültéig a munkát leál- lította. A munka teljes be- fejezése attól függ. hogy a VILATI, a városi lámpázott csomópontok tervezője é s kivitelezője az Ilona utca—
Kossuth Lajos sugárút csat-
lakozásának terveit, illetve annak alapján a kivitelezést mikorra fejezi be. Ez vár- hatóan ez év közepe. Vál- lalatunk számára sajnálatos, hogy a több éve húzódó munkát a tervmódosítások következményeként teljes egészében még nem tudtuk befejezni, azonban belát- juk. hogy egy nagyváros forgalmi igényeinek legop- timálisabb kielégítése, néha óhatatlanul ilyen megoldás- hoz vezet, és még mindig jobb, mint esetleg egy fris- sen elkészült csomópont egy-két éven belüli felbon- tása és átépítése."
n gyermek-
m m segély
Bedolgozóként foglalkoz- tatják B. F.-né szegcdi ol- vasónkat. Másfél éves gyer- meke van, aki után eddig gyermekgondozási segélyt nem kapott, mert a ren- delkezések szerint a bedol- gozónak gyes nem járt. Is- merőseitől hallotta, hogy új rendelkezés jelent meg és ez a bedolgozókra is ki- terjeszti a gyermekgondo- zási segély folyósítását.
Kérdezi: mit mond erről a jogszabály, továbbá azt is szeretné tudni, hogy kap- liat-e gyest gyermeke után?
Az új rendelkezés szerint a gyermekgondozási segély megállapításához a korábbi- nál rövidebb időtartamú előzetes munkaviszony (szö- vetkezeti tagsági viszony) szükséges: a gyermek szüle- tését közvetlenül megelőző két éven belül 270 nap. A korábbi napi hatórai munka- idővel szemben napi négy- órai munkaidő is elegendő a jogosultság megállapításához.
Á bedolgozók is kaphatnak gyest, ha társadalombiztosí- tási kötelezettség alá tartoz- nak. Továbbá a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti ta-
gok, azok családtagjai is, akik munkamegállapodás alapján részt vesznek a kö- zös munkában és a szülést megelőző két éven belül 900_
órát igazolnak. Gyes-re jogo- sult az is, aki, bármely isko- la, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán végzett ta- nulmányok befejezését köve- tően 90 napon belül munka- viszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt létesített, legalább 4 órai elfoglaltsággal, vagy be- dolgozói jogviszonyt. Ilyen esetben előzetes munkavi- szony stb. a jogosultsághoz nem szükséges. Az egyedül- álló apa az anyával azonos feltételekkel veheti igénybe a gyest. Üj. hogy a gyest a gyermek egyéves korának betöltése után az anya he- lyett a vele közös háztartás- ban élő apa is igénybe ve- heti — közös kérelem alap- ján. Természetesen feltétel, hogy mindketten megtelelje- nek a jogszabályban előírt feltételeknek. Az apánál e feltételeknek az igénybeje.
lentésnél kell meglenniük. A gyes továbbra is a gyermek hároméves koráig jár. Az ú j
rendelkezés szerint az élet- koron felül legfeljebb a gyer.
mek hatéves koráig is jár, ha a gyermek tartósan be- teg, vagy súlyosan fogyaté- kos.
Régóta felmerült igényt elégít ki az ú j rendelkezés, hogy a gyermek másfél éves kora után a gyes-en levő — a segély teljes összegének fo- lyósítása mellett — dolgoz- hat, de havi átlagban n e m haladhatja meg a napi 4 órát.
Az ú j rendelkezés szerint gyest kaphatnak azok is, akik arra a korábbi rendel- kezések alapján nem voltak jogosultak, de a jelenlegi jogszabályokban meghatáro- zott enyhébb feltételeknek megfelelnek.
Az ú j rendelkezés szerint olvasónk jogosult a bedolgo- zói jogviszony alapján a gyermekgondozási segélyre gyermeke hároméves koráig.
Természetesen, mivel gyer- meke a másfél évet betöltöt- te, a gyes mellett még napi 4 órai elfoglaltságot, vagy bedolgozói jogviszonyt is lé- tesíthet.
Dr. V. M.
Szegedi történészek lenúiabb kutatásaiból
Az egyetemi Acta Histori- ca nemrég napvilágot látott 71. kötete hat történész dol- gozatát tartalmazza. Közös vonásuk, hogy mindegyik a középkor egy-egy szeletét helyezi nagyító alá.
A kronológiai sorrendben közzétett dolgozatok közül Olajos Terézé nyúl vissza időben legtávolabbra, a VI
—VII. század fordulóján élt bizánci történetíró, Theo- phylaktos Simokattés alak- jához. Olajos Teréz az Acta Historica korábbi számaiban már foglalkozott a bizánci
Mikroelem műtrágya
A nitrogénműtrágya érté- kesebb lesz. ha mikroele- mekkel dúsítják. Az Üzbég Tudományos Akadémia Ve- gyi Intézetének munkatársai nemrég szabadalmat nyúj- tottak b e porított mikroele- mek kivonására és készíté- sére.
Amikor az oxigénes kon- verterben átfúvatják a réz- sűrítményt. az elektroszta- tikus szűrőkön finom por rakódik le. s ez 18 százalék rezet, 15 százalék vasat, to- vábbá cinket, 'kénsavat és molibdént. vagyis csupa olyan elemet tartalmaz, amelyre a növényeknek
szükségük van a fejlődésük- höz. Az üzbég kutatók eljá- rást dolgoztak ki ebből a porból műtrágyába bekever- hető granulátum — szem- csészett termék — készíté- sére. Laboratóriumban 300 kg 140—145 Celsius-fokos karbamidba 3 g olyan port öntenek, amely elektroszta- tikus szűrőkön rakódott le, majd az olvadékot kétper- ces keverés " után egy szi- tafenekű előmelegített edénybe öntik. A lyukakon át lecsöppenő megszilárduló karbamidgömböcskék így az említett elemeket maguk- ba foglalják.
szerző történetírói munkás- ságával. Ezúttal életútját és pályáját próbálja meg r e - konstruálni — a meglehető- sen gyér adatok miatt — Theophylaktos fennmaradt munkáinak é s a bizánci történelem fordulópontjai-
nak egymásra vetítésével.
Historiográfiai jelentőségű munkát végzett Tóth Sán- dor, amikor összevetette a neves angol történésznek. A.
Toynbee-nak a magyar ős- történettel kapcsolatos n é - zeteit a magyar történettu- dományban elfogadott ál- láspontokkal. Toynbee nem a magyar történelem tanul- mányozása közben fogal- mazta meg állásfoglalásait, hanem Biborbanszületett Konstantin császárról írott monográfiája „mellékter- mékeként". Tehát Toynbee nem a magyar őstörténet egészéről, mint rendszerről nyilatkozik, hanem annak csak egy-egy részletéről. A magyar szakirodalom isme- rete nélkül nyilvánít véle- ményt több olyan kérdés- ben. amely tudósaink köré- ben sem lezárt — ez teszi Tóth Sándor összehasonlító m u n k á j á t különösen érde- kessé. XI—XII. századi ok- leveleinket újszerűen fogja vallatóra Kristó Gyula. A birtokösszeírás céljából ké- szült oklevelek gyakran tesznek említést magányos sírokról, nemegyszer meg- említve a magányosan te-
metkező személyt is. ami a temetkezés és az oklevél kelte között eltelt idő rö- vidségére utal. Ez a keresz- tény szokásoknak ellentmon- dó tény arra a következte- tésre juttatja a szerzőt, hogy „a pogányság gyöke- rei talán valamivel mélyeb- bek lehettek a magyar tár- sadalom különböző rétegei körében annál, amint a feu- dalizmus propagálását forrá- saink (mindenekelőtt törvé- nyeink, valamint a króni- kák és legendák) alapján
következtetni lehet". Pet- rovics István és Rokay Pé- ter munkái szűkebb pátri- ánk — Szeged, Illetve Csongrád megye — történe- téhez kapcsolódnák. Petro- vics István a dolgozat címé- ben feltett kérdésre (Volt-e Szegeden bencés apátság?) nemmel felel, bizonyítva a z egyetlen oklevélen alapuló feltevés ingatag voltát. Ro- kay Péter egy 1424-ben le- zajlott, Szeged környéki bir- tokcseréről ír. felvillantva mind a birtokról lemondó Marótiak. mind a birtokot megszerző Csáklak lépésé- nek okait, kapcsolódásukat az országos politikához.
Az Acta Historica leg- újabb száma színvonalas műhelymunkát tükröz, amelynek eredményei egy-
formán gazdagítják a hely- történet és az országos his- tória kutatását.
F. Font Márta
