Deshaies, J.C. – Seidman, D.R.: Egészségügyi információs rendszerek

NSB STATISZTlKAi mon/atm; nevére ;

DEMOGRÁFIA -— EGÉSZSÉGUGYl STATlSZTlKA

DESHAIES, ]. C. — SEIDMAN, D. R.: _ EGESZSÉGUGYI

INFORMÁCIÓS RENDSZEREK

(Health information systems.) —— Soda-Economic Planning Science. 1971. 6. sz. 515—533. p.

A szerzők arra vállalkoznak, hogy meghatá- rozzák. mit értünk egészségügyi információs rendszeren, és melyek annak a lehetőségei.

Valamely információs rendszer kialakításához mindenekelőtt az szükséges, hogy megálla—

pítsuk. milyen típusú adatok nélkülözhetetle- nek a rendszer felépítéséhez és hol találha- tók ezeknek az adatoknak a forrásai. Az oda- tokból azután hasznos mutatók állíthatók ösz- sze. amelyekkel — megfelelő technika alkal- mazása mellett — mérni lehet a vizsgálandó jelenség. esemény. folyamat kialakuláSát. fej- lödését, jelentőségét. Az egészségügyi infor—

mációs rendszerek felhasználhatók 1. vala- mely közösség egészségi állapotának, 2. az egészségügyi szolgálat kihasználtságának 3.

az általános népesedési és lakásviszonyok- nak. 4. a rendelkezésre álló egészségügyi in- tézményeknek és munkaerőnek és 5. vala- mely közösség környezetének vizsgálatában.

A szerzők szerint egészségügyi információs rendszernek nevezzük azon adatok összessé- gét. melyek felhasználhatók egy meghatáro- zott földrajzi'körzet személyi szükségleteit és környezeti igényeit kielégítő egészségügyi szolgáltató rendszernek a tervezéséhez és működtetéséhez. Hozzáteszik még. hogy a földrajzi régió lehet egy egész ország, de va- lamely város kerülete is. Tekintettel arra, hogy az egészség definíciójában szerephez jutnak társadalmi és környezeti tényezők is, az in- formációs rendszernek az ezekkel kapcsolatos adatokat is tartalmaznia kell. ilyenek a de—

mográfiai—szociális és gazdasági adatok, melyeket a népszámlálásokbói lehet nyerni.

a viselkedéssel kapcsolatos adatok, melyek speciális vizsgálatokból erednek, a népmoz- galmi, morbiditási adatok. melyek különböző egészségügyi intézményektől szerezhetők be.

Figyelemreméltó követelmény. hogy az in- formációs rendszer csoportok és ne egyének egészségi állapotát vizsgálja és hogy ne sért- se meg a magánélet titkait. Az egészségügyi információs rendszernek alkalmasnak kell lennie programok tervezésére, végrehajtására, és értékelésére. Megalkotásukat lehetővé.

szükségessé és kívánatossá teszi az a körül—

mény, hogy igen nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre, de ezek nincsenek megfelelő módon csoportosítva ahhoz, hogy felhasznál- hatók legyenek a megnövekedett igények ki—

elégítésére, továbbá nem állnak rendelke- zésre olyan hatásos módszerek. amelyek az adatok elemzését biztosítanák.

Az adatok egy része olyan. hogy különböi ző programokban felhasználható, ezek az ,,általános adatok", más adatok viszont in-

kább specifikusak. s egy-egy program igé—

nyeit elégítik ki. Természetesen a kétféle' adattípus kombinálható. A szerzők által is- mertetett rendszer városok, illetve ennél kisebb földrajzi körzetek esetében alkalmaz—

ható. A tanulmány megírását az tette idősza?

rűvé. hogy az utóbbi időben több erőfeszí- tés történt egészségügyi programok készíté—

sére. és hogy jelentős fejlődés következett be a számítástechnikában. A dolgozat rövi—

den ismertet néhány programot. melyeknek egészségügyi információs rendszer kiala—kitá—

sa a célja. majd részletesen elemzi az egész- ségügyi mutatók különböző kategóriáit. Eze—, ket a kategóriákat egy. a Kansas Állam Egészségügyi Hatósága által közzétett ie,—

lentés adatainak a felhasználásával nyerték.

A jelentés 125

eredményeit összegezi. Figyelmet érdemel, hogy a hasznosnak tartott adatoknak valo!) mivel több mint egyötöde. 20,8 százaléka ie—

lenleg sem áll rendelkezésre. Az adatok kö—

zött legnagyobb arányban (az epidemiológiai jellegűek vannak képviselve (14,10/g). majd az egészségügyi intézményekre (WHO/o). az anya— és csecsemővédelemre (9.0%) és a népmozgalmi statisztikára (BBÖ/0) vonatkozó adatok következnek. Legkevésbé a munka-, és ipari egészségüggyel, az egészségügy költségkihatásaival és a rehabilitációval kap—

csolatos adatok érdeklik a megkérdezett in- tézményeket.

Valamely közösség egészségi állapotának vizsgálatában a, szerzők olyan mutatókat ajánlanak, amelyek leírják a mortalitás.. mar—

biditás és rokkantság előfordulását. valamint ezek hatását a normális tevékenységek foly- tatására. Az egészségi állapot meghatározá—

sára négy alcsoportot alkalmaznak: a) ha—

landósági statisztika, b) az anyák és csecse—

mők egészségi állapota. c) bizonyos beteg- ségek prevalencia aránya. d) rokkantsági arányok. A halandósági statisztikával kap- csolatban a következő mutatókat javasolják:

1. csecsemőhalandóság. 2. perinatális ha- landóság. 3. magzati halandóság, 4. nyers halandóság, 5. korspeciiikus halandóság. 6.

halandóság kor és halálokok szerint kombi—

nólva. 7. a halandóság egyéb jellemzői (faj, nemzetiség, nem) szerint. Az anyák és cse—

csemők egészségi állapotát vizsgálandó 1. a koraszülöttségnek, 2. a veszélyeztetett korban levő anyák által világrahozott élve- és halva- szülöttek arányának és 3. egyéb, a kórtörté—

netekből nyerhető mutatóknak —- mint ami—

lyenek az RH-faktor. a szülés levezetésének módszere. a gyermek állapota születéskor.

post-partum komplikációk - a megszerzését tartják szükségesnek. Bizonyos betegségek előfordulási és prevalencia arányával kap—

csolatban a szerzők figyelmeztetnek a mar—

biditási statisztika problematikus voltára, szervezet megkérdezésének _'

STATl'SZTlKAi IRODALMI FlGYELÖ

majd 7. általános morbiditási indexek, 2. be- tegségelöfordulások és 3. betegség preva-

lencia arányok vizsgálatát ítélik fontosnak.

A rokkantsági arányok vizsgálatánál min- denekelőtt szükséges a rokkantság fogalmá—

nak tisztázása. A legmegfelelőbb módszer ilyen adatok megszerzésére a speciális egészségügyi felvétel.

Az egészségügyi szolgálat kihasználtságá—

nak vizsgálatára szintén igen nagy számú mutató szolgál.

Az általános népesedési és lakásviszo- nyokat megfelelően jelző mutatószámok leg—

inkább a népszámlálások adataiból nyerhe- tők. Tekintettel azonban arra, hogy népszám—

lálésokat csak meghatározott időpontokban tartanak, speciális felvételek adataira is szükség van a megfelelő mutatók megalkotá- sánál. Mindamellett meg kell jegyezni, hogy általános népesedési adatok nem mérik köz—

vetlenül sem az egészségügyi státuszt, sem a szolgálat kihasználtságát. Az általános né—

pesedési jellemzők mutatói között megítélheA tők a következők (ezek további alkategóriók- ra is bonthatók): a) demográfiai és életcik- lusok, b) lakásadatok. c) vándorlás, cl) et- nikai különbségek, e) oktatás, f) jövedelem és foglalkozás, 9) foglalkoztatottság, h) egyéb gazdasági jellemzők, i) családszervezet, [) termékenység, k) városi utazás.

A rendelkezésre álló egészségügyi intéz—

mények és munkaerő számbavételét számos szerv és intézmény végzi. A nyilvántartott in—

tézményeket a következő csoportokba lehet soraini: 1. kórházak, 2. rendelőintézetek, 3.

magánrendelők, 4, egyéb egészségügyi in- tézmények, 5. kutatóintézetek. A munkaerő- csoportok: 1. orvosok, 2. ápoló nővérek, 3.

gyógymasszőrök, 4. fogászok, 5. közegészség—

ügyi alkalmazottak, 6. egyéb egészségüggyel kapcsolatos munkaerő. Továbbá figyelembe vehetők még azok a szervezetek, amelyek egészségügyi intézményeket tartanak fenn és egészségügyi munkaerőt alkalmaznak,

A közösség környezetének vizsgálata sajá—

tos módszereket követel, melyek tőleg bizo- nyos folyamatok megfigyelésével kapcsolato-—

sak. Vizsgálandó: a) a levegő minősége, b) a vr'z minősége, c) a vízszolgáltatás, cl) a sze—

mételtakaritás, e) a patkányok jelenléte, f) a zaj, (y) az élelmiszer, h) a sugárzás, i) az ipari higiénia és ipari balesetek

A szerzők az információs rendszer kialaki- tásában a komputereknek tulajdonitanak el- sősorban jelentőséget. Különböző módszere—

ket javasolnak az adatok csopartositására és azok eiemzésére, Alapelvük az. hogy az ada—- tok lehetőleg olyan nagyságú területről szárú mazzanak, amely még biztosítja a viszonyla—

g—os homogeneitást. A dolgozat végül össze—

foglalja az egészségügyi információs rendv—

szer alkalmazásának lehetséges területeit.

(ism.: Józan Péter)

1189

LEONOV, SZ. A. —— KULTÚGIN. E. V.:

KIS ELEKTRONIKUS SZAMITÓGÉPEK FELHASZNÁLÁSA A HALANDÓSAGITÁBLA-

SZÁMlTÁSOKHOZ ÉS A NEPESSEG VARHATÓ ATLAGOS ÉLETTARTAMÁNAK

MEGHATÁROZÁSAHOZ

(Primenenie molüh élektronno—vücsiszlitel'nüh ma- sin dlja iszcsiszlenija tablic szmertnoszti i szrednei prodolzsitel'noszti zsizni naszelenija.) — Szovelszkoe Zdravoohranenie. 1971. 11. sz. 33—37. p.

A lakosság egészségügyi helyzetének meg- állapításában a megbetegedések és a fizikai fejlődés adatai mellett nagy jelentőségük van a halandósági mutatóknak. A halálozá—

sok részletesebb, pontosabb és tudományos igényű kutatása elvezet bennünket az ún. ha- landósági és az átlagos élettartam megha—

tározásához szükséges táblák összeállításá- hoz. E táblák adatai a legpontosabban tük—

rözik a halandósági viszonyokat a különböző korcsoportokban, mutatják a halálozások sor—

rendjét, egybevetve az ugyanakkor születet—

tekkel, (: túlélők számát minden életkorra, az átlagos várható élettartamot, és egy sor egyéb paramétert.

Az ezek alapján nyert átlagos várható élet—

tartamot mutató táblák hiven mutatják a la- kosság egészségi állapotában bekövetkezett változások jellemzőit, bár ilyen irányú alkal- mazásuk még 'nem eléggé elterjedt.

Az egészségügyi szervek gyakorlatában vii szant már elég széles körben alkalmazzák ezeket az ún. rövid halandósági és az átla- gos élettartam meghatározásához használt táblákat,

A ,,rövid" vagy ,,rövidített" táblákat nem éves, hanem ötéves intervallumot magukban foglaló korcsoportok alapján állítják össze.

Legpontosabb táblákat azokra az évekre, vagy azokhoz közel eső évekre lehet kiszá—

mítani, amelyekre van adatunk a lakosság egyes korcsoportjainak számáról, vagyis a népszámlálások éveire. A Szovjetunió lakos—

sígának 1970—ben történt összeírása lehetőt- vé teszi az 1969—i970. évekre vonatkozó liOu landósági táblák összeállítását, és a lakos- ság egészségügyi helyzetében bekövetkezett változások nyomon követését az előző, 1959, évi népszámlálás óta.

A Szovjet-unió Központi Statisztikai Hivatala által publikált országos és néhány szövet—

ségi köztársaságra vonatkozó táblák nem mindig elégítik ki a helyi egészségügyi szer—

vek azon igényeit, hogy az egyes vidékekre, területekre és nagyvárosokra analóg adata kat kapjanak Ilyen regionális halandósági táblák összeállításának különösen nagy jew lentősége van ma, amikor a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma a népszámlálás.

sal időben összehangolva végzi a lakosság egészségügyi helyzetének komplex tanulmá- nyozását, reprezentativ módszerrel.

Ennek a kutatásnak programja a megbe—

tegedések tanulmányozásával együtt a szü—