Aranyparitás és élelmiszerdrágulás

(1)

1923

A pénzforgalom értéke volt millió svájci frankban 1922. szeptember 30—án 199,

1922. november 30-án 260,

1923. január 31-én 308,

1923. február 28-án 316, 1923. március 31-én 343, 1923. április 30-án 354.

Az osztrák példából is bizonyítva látjuk tehát, hogy a pénzpiac jobb pénzellátásának

—187—"

5—6. szám.

kérdése mindig a valutaárfolyam stabilizáló—

dásával, vagy javulásával nyomul igazán elő- térbe és államjegyforgalmunk értékének mai alakulása olyan kóros tünet, mely csak át- menetileg, pénzügyeinknek és egész gazda- sági életünknek a nemzetközi viszonyokba való és már sokáig nem halasztható bekapcsolódá- sáig maradhat fenn. Szigeti Gyula dr.

Aranyparitás és élelmiszerdrágulás.

Parité dlor et hausse de prix des vivres.

A grafikon az aranyárfolyamnak és az élelmiszeráraknak a viszonyát szemlélteti, vagyis azt fejezi ki, hogy a korona fokozatos elértéktelenedésére miként reagáltak a bel—

földön az élelmiszerárak. Az aranyparitás a zürichi havi átlagjegyzés alapján számittatott ki, az élelmiszerár pedig tizenkét legelső—

rendű élelmicikk (marhahús, disznóhús, füstölt—

kolbász, füstöltszalonna, disznózsír,_ kenyér, burgonya, savanyúkáposzta, bab," cukor, tojás, tej) áralakulásának figyelembevételével hó- napról hónapra minden hó közepére kiszá—

mított indexszámokban van kifejezve, még pedig mérlegelt, vagyis az egyes cikkek tény- leges fontossága alapján megállapított átlagos indexszámokban. Az arányszámítás alapja az aranyparitásnál a békeparitás, az élelmiszer-

áraknál pedig az 1914. év június 30-ának

árviszonyai s ez a kiinduló pont mindkét esetben IDO-zal egyenlőnek vétetett.

A grafikon szerkesztésére nézve meg kell jegyezni, hogy az aranyparitás és az élelmi- szerindex görbéit ú. n. logaritmikus ábrázo- lásban mutatja be, mert az általában szokásos egyenlőközű hálózatba rajzolt görbék nem szemléltetik az arányszámok változásának tényleges jelentőségét. Gazdasági szempontból ugyanis teljesen ugyanolyan jelentőségű, ha pl. az élelmiszerindex lOO-ről 200—ra, vagy 20.000—ről 40.000-re emelkedik, vagyis bizo- nyos időpontban megduplázódik, az egyszerű ábrázolásnál azonban az említett esetben ezt az azonos jelentőségű változást két rendkivül különböző hosszúságú vonallal kell kifejezni, melyek közül az egyik ZOO-szorosan mulja felül a másikat, úgyhogy az egyik vonal va- lósággal ponttá zsugorodna össze. Ezt az aránytalanságot küszöböli ki a most alapul vett logaritmikus ábrázolási mód, melynek alapelve az, hogy azonos arányú változások- nak a rajzban mindig azonos távolságok fe- lelnek meg. Ha az ábrázolandó szám bármily

időpontban 500/0-05 emelkedést mutat, ezt az

, 500/o-os emelkedést mindig ugyanolyan hosz—

— szúságú vonal fogja bemutatni, akár IDO—ról

lőO-re, akár 40.000—ről 60.000-re történik az ábrázolandó számok emelkedése.

Mint az ábrából kitűnik, az élelmiszerárak az 1919. év őszéig állandóan az aranyparitás felett mozogtak s így volt ez nemcsak 1918-tól, hanem a háború első napjától kezdve, mert a háborús drágasággal nem tartott lépést a korona elértéktelenedése. A korona zuhanása azonban már az összeomláskor, az 1918. év Végén megkezdődött s hogy 1919—re az élelmi- szerárak emelkedése még rohamosabb iramot mutat, 'az a forradalmak által előidézett ínség"

következménye volt, de még ugyanazon év végén a korona gyors esése lényegesen a belföldi árak fölé emelte az aranyparitást.

,.100000

:ZZZZZ ii

_moa IF

_mva II

.W Pif—

._.40000

_M [J'

_,m, [ll/l

3350" ;

1553 l 1 1

__6000 , l !

_ma ! I

_.m I V

Ja,, - V

J'" ' 'ARAHYPARITÁS És

, ELELMISZERDRÁGULÁS.

PARITÉ o'oa ET tavasz a:

, _,m PRIX ors ornans

Jaa ' ' ALIMENTAIRES;

__eao ! [

_7W ! ,

_600 ; l . '

_soa 'lfh/A/ ARAHYPARITAS - PARITE o'on:

_wu

. —T__

,! mmtszmonsuús

—m HAUS_SE n: PRIX

[*] ors ornans Aumznumzs:

"" ..,

mo ! 1919 ; 1920 ! 1921 I 1922 [ tags—

_w

(2)

5—6. szám.

Rövid időre hozott csak változást az 1920.

évnek emlékezetes ,,olcsósági hulláma", mikor a magyar korona is lényegesen megjavította külföldi árfolyamát, attól kezdve azonban az árak ismét állandóan paritás alatt mozognak, ami leginkább az 1921. év őszén éleződött ki. Az 1922. év januárjától kezdve azonban

——188——

1923

megindult az élelmiszerárak rohamos emel—

kedése, a vonalak állandó hullámzás mellett mindinkább megközelítik egymást s ez év májusában, mikor az aranyparitás arányszáma

101.107—re, az élelmiszerindex pedig 95.436-1'a

emelkedett, a különbség elég jelentéktelenné

vált már. Szőnyi Gyula dr.

Ara/gy [ro/'az?7 [amo/le or

I I I

xx nem enn ngamnnonnann

"§ (DETERlDHZS'HHKINT.

nnreunou Fnomsnreulcounonnes on

35— ; X § pun 9UINTHUX mermpues.

: x *.

_1'7 x ,! *. 'xx __,"

, 4 X ;, xx xx .. . .'.O .

ölik/' —,__,—"'/ XXX %. _o'

' ' T XX . -'

" : 4/ . jé __ x/ / X/

. ?N ". * "" 'x [_ _ ,,

. a N xx ' u' 4

. XXXIX 'X,

: §? % o % l

,. '*íx—H Da Root? 0900 000006 0000 9.

. i'! ) * "o o" ( _x—x—

: / *.*! xx [Ál *

: LH kárra—VW

; x x /

: X ! , _

; XX ff

' : v

o o o

' .

o o n o o o

, _ V XI XII ! !! ill IV

1913 1922 1323

Masa/szag! árama/"szg? leha/army Magyary/szaj

"***—T'I/a/íe ' ' ' ' ' ' ' 'fl'a/we űl/emeyne img/ie

l/a őri/wmi A auf/713 lámaa'a