• Nem Talált Eredményt

A csecsemőhalandóság alakulása a nagyvárosokban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A csecsemőhalandóság alakulása a nagyvárosokban"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

Ill-Ill Ill-IIIIIIIIIIII III-IIIIIIIIIIII ll" vlllI'll-Ill untatni-IIIl-Ill Illlllll Ill—IIIIIIIIIIIUIIIII " I "ll III-Ill . ...-.... nun-iu-

e TERÚLET És NÉPESSɧG e

_a i— ['v %d%%,

15 — ezt

A,

%:

Ill-Il'llllllll llllllll llllllll Ill-IIIIIIIIIIII "III-IIIIIIIIIIIIIIIIII Illlllll llIIIII.-lllllllllllg-IIIIIIolllllllnlllllllllllll':

A csecsemőhalandóság alakulása a nagyvárdSokban.

Mortalt'te' tnfanttle dans les principales ottles.

Résume'. Dlaprés llz'ntéressant tableau pabtié dans le numero 10 des ,,Rensez'gne- ments épidémiotogtgaes", (édttt'on de la So- ciété des Nations), neus pouvons comparer la mortaltté tnfantile des grandes villes. ( Voyee utes tableaua: 1 et 2 et le graphig'ae.) Selon les données, la proportton de la mortalite' infan- ttle de Budapest est éleoée par rapport aux autres grandes otlles. Pendant tes 45 dernieres années, elte slaméliora plus lentement gae Za mortaltté tnfantile de la plapa'rt oles grandes villes, et pendant et depuis la guewe, elle s'ag- grava méme guelgue pen.

A nagyobb városok 1924. és 1925. évi

csecsemőhalandóságának összehasonlítása (L.

a Népszövetség kiadásában megjelenő Ren- seignements épidémiologigues 10. számából összeállított 1. sz. táblázatot) azt mutatja, hogy a nagyvárosok csecsemőhalálozási arányaEEszak-, Közép- és Nyagatewópában, valamint az Egye—

sült—Államokban alacsony, Déleurópában,Kelet- európában és Egyiptomban ellenben magas.

A csecsemőhalandóság főleg azokban az ál—

lamokban és városokban alakul kedvezően, amelyekben a születési arány nem magas, az időjárás sem szélsőséges és fejlettek a kul- turális és közegészségügyi viszonyok. Tudva- levő, hogy az élveszületési arány és a csecsemő- halandóság közt törvényszerű összefüggés ész- lelhető: a születések számának és arányának csökkenésével a csecsemóhalandóság javulása együtt szokott járni, magas születési arány azon—

ban nem vezet minden esetben magas csecsemő- halandóságra. Példa erre Hollandia, amelynek városaiban az élveszületések aránya szembetű- nően magasabb, mint Eszak- és Középeurópa legtöbb nagyvárosában, a csecsemóhalandóság mégis minimálisan alacsony: Hágában 1000

élveszülöttre 1925-ben csak 35 egy éven aluli

halott esett, a szülöttek 96'50/0-a elérte tehát az egyéves korhatárt, míg az ellenkező vég-

letet mutató Kairóban minden negyedik új-

szülöttet egy évnél fiatalabb korban ragad el a halál. Hollandia kedvező helyzete az ország enyhe klímájának, a gyermekgondozás fejlett—

1. A városok csecsemőhalandósága 1924-ben és 1925-ben.

]. Mortalité infantite de guelgaes villes en 1924 et en 1925.

Ezer lakosra Ezer éIVeszüle— Ezer lakosra Ezer élveszüle—

esett tésre esett egy esett tésre esett egy

élveszületés éven aluli elhalt élveszületés éven aluli elhalt

, Propertionpour Propertionponr Proportíonpour Propartíonpour

A varos neve 1000 habttants 1000 naissgínces A Város neve 1000 habítanls IM naíssances

Nam de la ville des Missames déÉÉÉaftffÉesfíus Nom de la vitte 1155 "aissances dészadZ-eáegsegus

m'uantes de ] an oíuantes de ] an

1924 1925 1924 1925 1924 1925 1924 1925

London 18'6 18'9 69 66 Párizs . 15'9 162 88 89

Birmingham . 194 192 82 75 Lille . . 213 215 94 98

Liverpool . 241 229 103 97 26 svájci város . 64 128 50 49

Glasgow . 241 248 119 101 Bécs . . 14'7 138 98

Edinburg . 19'7 19-2 89 91 Budapest 16"? 178 155 126

Belfast . 240 236 85 108 Prága 178 136 110 111

Dublin . . 25'6 173 118 112 Milánó . 14'7 14'2 87 101

105 angol város 194 198 79 79 Génua . 164 134 71 112

16 skót város 227 226 112 99 Velence 23'5 229 147 128

Stockholm 12'8 12'2 51 48 Madrid , 24'5 24'8 137 146

Oslo . . 15'1 136 47 42 Barcelona . 24'0 25'5 101 98

Kopenhága 186 183 76 67 Valencia 245 242 105 112

Berlin . 10'1 11'6 96 92 Szevilla 26'3 27' 200 149

Hamburg . 137 145 86 81 Krakkó 25'7 285 131 108

Köln . 180 187 99 100 Varsó 20'8 21'7 238 160

Drezda . 126 147 85 80 Moszkva 3041 177 ,—

München 1336 14'9 129 105 Alexandria 470 478 , 232 243

46 német város 149 15'9 101 96 Kairó . . 50' 50'5 251 247

Hága . . . . 207 186 32 35 New-York . . 21'7 208 68 64

14 holland város 212 206 38 37 Rio de Janerio . 39'3 —— 94 ——

Brüsszel 140 183 80 82 Buenos—Ayres 244 248 85 86

38

(2)

!

—548—— 1926

2. Néhány nagyváros csecsemőhalandósága.

2. Mortalité infantile de guelg'ues grandes villes.

1881—1925.

Ezer élveszülöttre esett egy éven aluli elhalt az —— Propertion pour 1000 naissances vivantes des enfants déce'de's au—dessous de 1 (m

A Város neve 1881— 1886— 1891— 1896— 1 1— 1906— l 11— 1916— ;

Nem de la ville 1885 1890 1895 1900 3305 1910 19915 1920 '1921 1922 1923 1924 1925

évek átlagában években

__ dans la moyenne des anne'es ci-dessus dans les années ci—dessus

London . 150 ! 153 156 ! 162 139 1 114 109 ! 92 81 75 61 69 66

Edinbnrg 127 136 140 144 131 119 115 105 96 91 82 89 91

Glasgow . 151 143 146 151 140 130 134 115 106 120 90 119 101

Dublin 176 175 169 175 158 146 151 148 134 116 118 118 112

Parizs . 162 152 135 119 110 106 111 104 95 87 90 88 89

Berlin. . 279 264 242 218 202 164 148 144 123 140 123 96 92

Hamburg. . 222 260 _226 182 174 150 128 110 97 109 101 86 81

Stockholm 208 182 ' 170 169 136 103 80 64 61 52 53 51 48

Oslo 156 168 158 152 119 96 98 68 54 68 47 47 42

Bécs . 196 196 219 195 178 172 148 139 130 125 105 98

Prága. . 218 200 194 170 163 156 153 132 117 111 93 110 111

Budapest 244 237 199 174 149 151 156 172 160 168 166 155 126

Milánó 156 161 158 147 146 129 122 129 101 96 102 87 101

Moszkva . 340 320 316 286 262 313 269 249 —— —— 177

Buenos—Ayres . 185 209 151 120 1 93 100 , ——

l —— 85 86

ségének, a kedvező közegészségügyi és lakás—

viszonyoknak tudható be. A hollandiai váro- sok adatainak és egyszersmind a csecsemő- halandőság nemzetközi alakulásának bemuta- tásánál azonban nyomatékosan utalnunk kell a nemzetközi halvaszületési és csecsemőhalan- dósági statisztika lényeges módszerbeli különb- ségeire. Némely állam és város statisztikája az élveszülöttek egyrészét, a bejelentés előtt elhaltakat halvaszülötteknek mutatja. ki és ilyen módon esecsemőhalandóságát a való-

Ságosnál kedvezőbb színben tünteti fell). A

városok csecsemőhalandósági viszonyai közt mutatkozó nagy eltéréseket e módszerbeli kü- lönbségek kiküszöbölése természetesen csak csökkentené és egyszersmind pontosabb képet nyujtana a tényleg fennálló különbségekről.

A hollandiai városokon kívül kedvezően alakult az elmult években Skandinávia és Svájc nagyobb városainak, valamint Londonnak, New-

Yorknak és San-Franciseonak csecsemőhalan-

dósága. Eszak-, Nyugat- és Középeurópa városai közül kedvezőtlen csecsemőhalandó—

sági arányt produkált Glasgow, Dublin, Mün- chen és Prága, nemkülönben magas a csecsemő- halálozási arány Dél— és Keleteurópa városai- ban, elsősorban Varsóban, Velencében, Madrid- ban és Szevillában. Anélkül, hogy az évi in—

x) L. e kérdés bővebb tárgyalását Kovács Alajos dr.: A halvaszületések, koraszületések és csecsemő- halandóság statisztikájának egységesítése. Magyar Statisztikai Szemle,III. évfolyam 1925., 283—285. oldal.

gadozásokból a csecsemőhalandósági tendencia irányváltozására következtetnénk, alább fel- soroljuk azokat a nagyvárosokat, amelyek 1925.

évi arányszáma lényegesebben eltér az 1924.

évitől :

Növekvés ($), ill.

Csecsemőhalálozási arány

csökkenés (—) ( 1000 élveszülöttre)

1924-ben 1925-ben O/o-ban

Génua . 71 112 4— 58

Belfast . 85 108 4— 27

Milánó . 87 101 4— 16

Velence 147 128 13

Glasgow 119 101 15

Krakkó . . 131 108 —- 18

Budapest . 155 126 —— 19

München 129 105 19

Szevilla. 200, 149 —— 25

Varsó 288 160 —- 33

Az európai nemzetek között Magyarország magas és alig csökkenő csecsemőhalandóságá—

val közismert kedvezőtlen helyet foglal el;

hasonlóképen kedvezőtlen Budapest helyzete is a nagyvárosok sorában. Az 1. sz. táblázat—

ban kimutatott európai városok közül 1924-ben csak Moszkva, Varsó és Szevilla, 1925-ben pedig Varsó, Velence, Madrid és Szevilla csecsemőhalandósága volt nagyobb a fővárosé- nál. Kedvezőbb tünet, hogy 1924 és 1925 között 155—ről 126-ra szállott le, tehát 190/0—

kal kisebbedett Budapest csecsemőhalandósági aránya. A főváros természetes szaporodása szempontjából örvendetes és kívánatos volna, hogy e javulás az 1925. éven túl is folytatódjék.

A 2. sz. táblázat néhány nagyváros 1881——

1925. évi csecsemőhalandóságát mutatja be.

(3)

1926

Az egyes városok között 1881-ben fennálló

nagy differenciák 45 év alatt csak részben enyhültek, a további javulás lehetőségei még

ma is csaknem mindenütt nagyok. 1880—tól 1890—ig alig néhány nagyvárosban észlelhető

a csecsemőhalandósági arány lényegesebb csökkenése. Berlin, Hamburg, Oslo, Milánó és Buenos—Ayres viszonyszámának fokozatos csök- kenése a 90-es évek vége felé indult meg, Dublin, Edinburg, Bécs és London arány—

száma pedig csak a XX. század első évei óta javult észrevehetőbben. Budapest csecsemő- halandősága a XIX. század utolsó két évtize- dében igen kedvezően alakultl); arányszáma a 80-as évektől kezdve egészen 1905-ig év—

ötödről-évötödre javult, 1905 után azonban rosszabbodott és a világháború alatt, valamint a háború befejezése után is magasabb maradt az 1901—1905. évi átlagos arányszámnál, annak ellenére, hogy a születések száma a háborús és háború utáni esztendőkben egy- aránt erősen megcsappant. A többi nagyváros közül Stockholm javulása a legkiemelendőbb, melynek arányszáma magasabbról indult, de mélyebbre szállt, mint Párizs, Milánó és London csecsemőhalandősági aránya. Kedvező ten- dencia jellemzi Hamburg, Prága, Bécs és főleg Berlin adatsorát; London megtartotta az egy Stocholm kivételével a többi nagyvároshoz viszonyított jó helyzetét. Párizs és Milánó csecsemőhalandósági vonala gyengébb javu- lásról számol be.

Középeurópa három legnépesebb fővárosá- nak, Budapestnek, Bécsnek és Berlinnek cse—

csemőhalandóságát grafikonunk is bemutatja.

A grafikonon e három nagyvárossal párhu- zamba állítottuk a csecsemőhalandóság elleni

1)Az állami gyermekmenhely felállítása óta vidékre kihelyezett budapesti gyermekek csecsemőhalandósága , hiányzik a főváros adataiból; valószínűleg ez is hoz- zájárul a csecsemőhalandóság 1900 körüli és utáni erős apadásához.

NAGWAno ou

CSECSÉM -

HALAND SAGA.

Morvallre' nnfcmnle dans guelgues grandes vllles

Ezer elveszulorrr'e esen leven oluh elhal! —Droporv.on pour 1000 nes VIVONS des enfcnrs decedes au-oessous

300 ' de ! on

!

§

,BEÉÉ - ..

x l

l90ll906ll91l-i19l6 !

l905l910'19l5l1920 '922'923l'924l'923

küzdelemben példás eredményeket elért Stock—

holm csecsemőhalandósági vonalát, amely ——

mint láttuk — 1880 körül még aránylag magas volt, de egyenletesen csökkenve rendkivül alacsonyra szállott le és méltán állítható példa- _ képen a többi nagyváros elé. Budapest cse- csemőhalandósági görbéje 1905—ig Berlinnel párhuzamosan kedvező tendenciát mutatott és javulásával Bécs vonalát is megelőzte, sőt nem maradt messze a stockholmi viszonyok-

tól sem. E javulást 1905 után aggasztó rosz—

szabbodás váltotta fel és előbb Bécs, majd Berlin csecsemőhalandósága is megelőzte a főváros vonalát, amely a világháború után is magasan Berlin fölött maradt. Berlin és Bécs csecsemőhalandősága közül Berliné javult ked-

vezőbben. Th. L. dr,

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

A nemzeti-nemzetiségi autonómiák létrehozásának, az ország belső „kantoni- zálásának” gondolata, mint a belső megoldás lehetősége, az aradi román tárgya- lások

mint említve volt, a magyar búza ára már teljesen normá- lisan kialakultnak tekinthető és ennek az évnek az árait, illetőleg index-számait a világ- piaci árak

kal szemben, másrészről pedig úgy az Egyesült Államok, mint Japán külkeres- kedelme a háború után nem fejlődött olyan rohamosan, mint a háború alatt. Ezért a háború