Néhány magyar áru térfoglalása a külföldi piacokon

9. szám.

—798—

Néhány magyar áru térfoglalása a külföldi piacokon.

Progrés de guelgues articles hongrois sur les marche's étrangers.

Résume'. Dlapres nos tableaux, ces derniéres années certains articles hongrois oni eu un succés considérable sur les mar- chés étrangers; Peacportation en a augmenie' presgue toutes les années et en guelgucs pays dans une tres grande mesure.

(Pays figurant aux tableaux dont le nom hon-

;groís différe trap de leur nom francais: Afrikai belga birtok : Possessions belges en Afrigue; Afri—

Jx'ai brit birtoIc : Possessions britannigues en Ai- ,rigue; Afrikai portugál birtok : Possessíons por—

;tugaises en Afrigue; Amerikai Egyesült Államok

: États-Unis d'Amérigue; Arábiai brit birtok :-

Possessions britannigues en Arabie, Ázsiai olasz (birtok :: Possessions italiennes en Asie, Auszt—

ria : Autriche; Belgium : Belgiguc; Brit birtok a Földközi tengeren : Possessions britanníaucs dans la Méditerrane'e; Brit-Észak—Ameríka : Amé- rigue du Nord britanniaue; Brit—India : Indes bri- tanniauvs: Brit-India és Str. Seitl. : Indes britan—

nigues et Straits Seitlements; Cseh-Szlovákia :

Teliéco-Slonaguie; Chile : Chili; Dánia : Dane-- emark; Egyéb afrikai francia bir/olc : Antres pos—

YSCSSI'OHS frangaises en Afrioue; Egyéb afrikai olasz birtok : Autres possessions italiennes en Afrirlue;

Egyéb országok : Autres pays; Franciaország : France; Filippini szigetek : Iles Philippines; Gö—

rögország : Gréce; Holland—India : Indes néer—

,Janrlaises; Lengyelország : Pologne; Nagy—Britan- nia : Grande—Bretagne; Németalföld : Pays-Bus;

Németország : Allemagne; Olaszország : Italie:

—rOroszors.zág : Russie; Portugál Kelet—India : Index forientales poriugaises; Spanyolország : Espagnc;

Svájc : Suisse; Svédország : Suede; Törökország : Turguie.)

*

A statisztikai adatok tanusága szerint 'a magyar áruk versenyképessége a kül—

földi árukkal szemben úgyszólván évről—

-évre növekszik. A külföld egyre nagyobb mértékben karolja fel árninkat s szomorú tünet, ha oly áruk helyett, amelyek sem árban, sem minőségben nem maradnak a külföldi termékek mögött, a hazai közön—

ség még mindig külföldi árut szerez be.

Áruink sorában a magyar ipar több ter-

mékének a külföldi piacokon való térfog- lalása annyira szembeötlő, hogy Világ- viszonylatban való elsőrangúságuk hang—

súlyozását frázisnak ma már senki sem tekintheti. S nem változtat az adatok e ta—

nulságain az sem, ha koncedálnunk is kell, hogy némely áru kivitelének emelkedése más okokra is visszavezethető (pl. 1929- ben a kedvezőtlen áralakulás, pénztelen—

ség, előző évi készletek visszatartása).

Több ipari termékünket a legfejlettebb iparú államok is vásárolják, de megbírják a szállítási költséget a legmesszebbfekvő országokba is. Tengerentúli Országok mind nagyobb mértékben ismerik meg áruinkat, s ha megismerték, rendszerint állandó vá-

sárlóink is maradnak. így újabb és újabb

piacokkal bővül áruink fogyasztóterülete, ami egyik jelentős tényezője exportada- taink legutóbbi évi emelkedésének is.

Állításunk igazolására bemutatjuk nó- hány tengerentúli és egzotikus államba az utolsó három évben történt kivitelünk ér—

tékadatait. Kivitelünk millió pengőben a következően alakult:

1927 1928 1929 Brit—India és Str. S. ,. 2'8 28 13"?

Törökország . , . . 43 7"? 11'()

Amerikai Egy. An. .. 4-1 5-5 10-4

Egyiptom .. .. .. .. 23 38 68

Argentína .. .. .. ., 09 0-8 1-6 Japán .. .. .. .. .A 04 05 O'?)

Algir ... .. .. — 02 09

Uruguay . . . . , . . . 08 04 08

Kína,. .. .. .. .. .. 01 03 08

Brazilia .. .. .. .. . . 11 14 D*?

Sziria .. .. .. .. .. D'? 06 06

Marokkó . . . . .. .. 1) (H 06

Chile .. .. .. .. . A 022 02 0—5 Mexikó .. .. .. .. .. 0'2 02 ()'5 Palesztína .. .. ., .. 0'1 08 04 Afrikai brit birtok .. 01 03 04 Venezuela .. .. ,. .. 1) 1) 0'8 Arábiai brit birtok .. O'l 02 03

1) Érték 50.000 pengőn alul.

1 2 3 4 5

O

Indus brilmmiguw ví Str. S.

Törökország — Tumuíc ..

Egyesült Allamok — Etats—Unis

Egyiptom —— Egypíe..

Argentina —— Argentína.

0 500

Japán — Jupon

Algir —— Algéria ..

Uruguay

Kína ——- China

Brazilia—Ba'ésil .. .. .. ..

Sziria—Syria .. .. .. .. ..

Marokkó — Mm'oc ..

Csile — Chili..

Mexikó —— Mcm'gw A. .. .. ..

Palesztina -— Pczlcstinel.

Brit-Afrika

Afriguu britmmigucu

Venezuela ..

Brit-Arábia - Arabic brímmu'gue

L_—

TENGERENTÚL! KIVITELÚNK EMELKEDÉSE.

Augmen/af/m des expar/af/bns hányra/395 á a'es/Ma/xbn des pays d 'az/Me —men

B 7 8 9 10 'l'! 12 13 44

rni/M pengő m/Y/lb/z: árpa/757173

1.000 !

ezer pengő m/Y/e anya"

9. szám.

Ez a kimutatás következetesen emel- kedő számaival imponálóan hat. Az utolsó év adata csupán Braziliánál és Sziriánál nem mutat növekedést. Megjegyezzük, hogy a tengerentúli államokba irányuló kivite- lünk valójában még nagyobb, mint a fel—

sorakoztatott adatok mutatják, mert nem szerepelnek a közölt értékekben egyes sza- bad kikötőkből szintén a felsorolt orszá- gokba továbbirányított áruk értékadatai.

E messze országok némelyikével szemben külkereskedelmi mérlegünk igen jelentős aktivumot mutat fel, így 1929-ben Török- országgal 7'4, Egyiptommal 44 millió pen.—

gőt, bár velünk szemben jelentős behoza—

tali többletet felmutató államokkal is talál—

kozunk köztük. így Brit—Indiával szemben

8'6 millió pengő a passzivumunk, nem is beszélve a hatalmas exportjával az egész világot domináló Egyesült Államokkal szembeni 37 millió pengős passzivumról.

A következőkben néhány magyar áru—

nak prosperitását és a külföldi piacokon való térhódítását mutatjuk be. Elsősorban olyan árukat válogattunk ki, amelyeknél leginkább megfigyelhető iparunk, illetve termelésünk fejlődése, kivitelünk újabb emelkedése, áruínknak a legmesszebb fekvő piacokra való eljutása. Emez áruknál kivi- telünk az utolsó öt év folyamán felfelé ívelő vonalat mutat, amely gyengébb kon—

junktúrájú években is ritkán szenved törést.

Az adatok méltatásánál mindenesetre figye- lembe kell venni, hogy az árszínvonal az öt év folyamán nem mindig volt egyforma, ez azonban a fejlődés áttekinthetőségét je- lentősebben nem zavarja. A tárgyalt áruk némelyikét 40—50 külföldi állam is vásá—

rolja. A gazdaságilag nálunk sokkal fejlet- tebb államok erős konkurrenciája sem árt áruinknak, sőt maguk a nagyiparú álla- mok is jelentős értékben veszik meg, egyes ipari termékeinket. Az áruk egyenkinti tárgyalásánál több helyütt idézzük a beho—

zatali értéwkadatokat is, mert sajnos még olyan áruknál is jelentős behozatallal találkozunk, amelyeknél a magyar áru 100%-ban versenyképes a külföldi áruval.

Ahol lehetett, megadjuk az áruk egész ha- zai termelésének adatát is. Ezen adatoknak a külforgalmi adatokkal való egybevetésé—

nél azonban bizonyos óvatosságra van szük—

ség, minthogy termelési adataink csupán a gyáripari termelést ölelik fel, már pedig a tárgyalt áruknál találkozunk olyanokkal is, amelyeknél a közép—, illetve a kisipar termelése sem egészen elhanyagolható.

—— 800 ——

%% 1930 Mezőgazdasági gépek.

Mezőgazdasági gépiparunk Világszerte elismert. Sajnos, mezőgazdaságunk újab—a ban válságos helyze-te, a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság vásárlóerejének csök- kenése a belföldi piacokon való elhelyezést nagyon nehezítette. Exportunk azonban, különösen a két utolsó évben, 1928-ban és 1929-ben, igen számottevő volt. 1929-ben 12'4 millió pengő értékű mezőgazdasági gépet adtunk el a külföldinek, amely érték több, mint kétszeresét teszi a 4—5 év előtti kivitelnek. Csupán a jugoszláviai kivitel a mult évben nagyobb értéket képvise-lt, mint az 1926. évi egész mezőgazdasági gépkivi—

tel. Több erős iparú állam is állandó vá—

sárlónk, így Franciaország újabban éven—

kint 1 millió pengő körüli értékben rendel"

Magyarországon mezőgazdasági gépeket. A távolabbi piacok közül Afrika északi álla- mai említhetők, melyek közül Marokkó- közel félmillió pengővel szerepel kivite- lünkben. Minthogy a magyar gyáripar me- zőgazdasági géptermelése mintegy 32 millió—

pengőt képvisel (1928), mondhatjuk, hogy az előállított mezőgazdasági gépek közel egyharmadát a külföld veszi meg. Első—

rangú mezőgazdasági gépiparunk dacára 1929-ben még mindig 20 millió pengő ér—

tékű mezőgazdasági gépet importáltunk;

nagy kérdés, hogy mind olyan gépeket-e, amelyeket a hazai ipar nem tudott elő- állítani.

1. Mezőgazdasági gépkívitelünk ezer pengőbenm Eacportations de machines agricoles de la Hongrie,

en milhcrs de pennős.

Rendelkezem Pfszftg 1925 1926 1927 1928 1929

Pays de destmatzon j

Jugoszlávia .. .. §2.5451.6891.739 4.328, 5.633

Románia .. .. .. ii 8941.0931.543 3.134 2.876

Bulgária .. .. .. 945 9371.526 1.649 835

Franciaország .. .. 178 291 831 1.246; 755:

Marokkó .. .. .. —— — —— 5 478

Cseh-Szlovákia .. 52 10 283 397 ' 471 Törökország .. .. 766 446 355 477 449

Olaszország .. .. 205 248 272 218 295 Tunisz .. .. .. .. -— —— —— 36 160—

Lengyelország. .. 62 12 183 186 154' Görögország .. .. 38 49 99 69 138 Algir ,. .. .. .. — 13 —— 15 91 Ausztn'a .. .. .. 50 51 62 47 46 Oroszország .. .. 18 193 — —— ——

Argentina .. .. .. — 54 —— — —— "

Egyéb országokbn , 25 39 168 62 54

Összesen — Total 5.778 5.125 7.061 11.86912.433

1) 50.000 pengőn aluli értékkel. — Moíns d: 50.000 pen—

ős : Afrikai brit birtok, Afrikai olasz birtok, Albánia, Belllglum, Érazilia, Brit—India, Dánia, Egyiptom, Nagy-Britannia, émet—

ország, Palesztina, Portugália, Spanyolország, Svájc, Sziria, Trieszt, Tripolisz.

9. szám. ——-801— 1930 Elektromótor, dinamó, transzformátor.

Fejlett villamosgépiparunk közel 5 mi]—

lió pengő értékben exportál elektromóto- tokat, dinamókat, transzformátorokat, míg gyártásunk 13 millió pengőt képvisel. Ami azt jelenti, hogy az össztermelés mintegy kétötöde exportra kerül. Az 1929-ben be—

hozott elektromosgépek értéke 35 millió pengőt képviselt. E behozatalnak bizonyára nem csekély részét lehetett volna megfelelő hazai gyártmánnyal pótolni, hiszen úgy—

szólván valamennyi kultúrállam vevőink között szerepel. Említésreméltók az Egyip—

tom nagy vízierőművei számára szállított villamosberendezések.

2. Elektromótor-, dinamó-, transformátorkívite- tünk ezer pengőben.

Exportations de'moteurs électm'gues, de dinamos et de transfwmateu'rs de la Hongrie, en milliers de

pengős.

§§§§egftgigggígga 1925 1926 1927 1928 1929

Ausztria . . 766 417 589 641 1.214 Olaszorszag . . . 1.837 1.461 1.314 1.245 693 Románia . . . . 481 459 316 466 492 Jugoszlávia . . . . . . 335 393 323 607 372 Belgium . . . . . . . . 609 234 4 166 371 Egyiptom . . . . . . . . 10 23 43 39 356 Lengyelország . . . . 482 174 228 195 295 Spanyolország . . . . —— 77 101 243 285 Németalföld . . . . . . 269 192 116 371 212 Brit-India . . . . . . . . 101 68 126 128 118 Cseh-Szlovákia . . . . 62 67 109 62 104 Brazilia . . . . . . . . ——- 130 286 194 101 Görögország . . . . . . 26 279 114 55 47 Törökország . . . . . . 63 4 47 101 37 Németország . . . . . . 22 11 40 91 5 Franciaország . . . . 5 592 16 1 4 Argentina .. .. .. .. 151 —— 22 6 9 Bulgária . . . . . . . . 103 11 8 8 37 Egyéb országok ' .. 63 65 51 80 112 Osszesen — Total

Izzólámpa.

Termelésünk igen nagy súlyt helyez a minőségre. Ennek tudható be, hogy a kül—

földi igen erős és talán több állami támo- gatásban részesülő verseny dacára ez a cikkünk egyre nagyobb tért nyer a külföldi piacokon. 1928-ban, amidőn az ország gyári termelése 116 millió pengő értéket kép- viselt, ennek legnagyobb része, 9'7 millió pengő érték került kivitelre. 1929-ben ki- vitelünk már 11'9 millió pengőt tett. A ki-

viteli érték emelkedése az utolsó két év-

ben mintegy 29—2 millió pengő volt. Érde-

kes, hogy kivitelünkben a legnagyobb tétel—

lel, 2—3 millió pengő értékkel az utolsó há;

rom év minde—nikében a fejlett technikájú Németország szerepel. E fontos iparcikkün—

ket jóformán a világ minden részében használják.

3. lzzólámpakivitelünk ezer pengőben.

Eacportations de lampes électrigues á incandeseence de la Hongrie, en millám-s de pengős. *

233363353333'3533 1925 1926 1927 1928 1929

!

Németország . . 11.211 1.370 2.386 2.360! 2.854 Olaszország . . . . . . 685 541 650 532 922 Lengyelország .. .. 315 367 486 585 874 Románia . . . . . . . . 417 646 624 858 852 Cseh-Szlovákia .. .. 580 677 517 750 735 * Jugoszlávia .. . . . . 363 646 627 662 643

Ausztria . . . . . . . . 1080 589 253 222 550 Argentina . . 310 693 289 308 468 Belgium . . . . . . . . 464 153 248 329 401 Franciaország . . . . 5 39 144 290 368 Brazilia . . . . . . . . 412 820 507 985 362 Nagy-Britannia .. .. 404 53 39 22 355 Brit—India . . . , . . 8 180 139 325 335 Dánia . . . . . . . . 71 114 113 177 218 Görögország .. .. 45 112 123 149 216 Svájc. . . . . . . . . 125 112 202 261 211 Spanyolország .. .. 40 2 24 95 205 Finnország .. .. . . 194 58 66 142 184

Egyiptom .. .. .. 77 41 57 190 76

Svédország . . .. . . 59 38 35 106 174

Kína,. .. .. .. .. 39 52 — 49 134

Afrikai brit birtok . . 4 59 26 -—— 119 Holland—lndia . . . . — — — -——— 97 Bulgária . . . . . . . . 6 41 68 56 70

Kolumbia . . . . . . — 2 —— —— 56

Lettország .. .. .. 6 15 23 65 51

Filippini szigetek .. — — 39 —— 51

Törökország .. .. 27 76 48 46 39

Oroszország .. . . 50 53 —— -— —

Amerikai Egy. An. 16 146 s 15 ——

Egyéb országok 1) .. 75 13 67 153 149 Összesen — Total N7.088i7.70817.808 9.732 11.869 1) 50.000 pengőn aluli értékkel: ——- Moins de

50.000 pengős : Afrikai belga birtok, Albánia, Arábiai brit birtok, Ausztrália, Bolivia, Brit birtok a Földközi tengeren, Chile, Danzig, Észtország, Guatemala, Kuba, Litvánia,, Luxemburg, Marokkó, Mexikó, Németalföld, Norvégia, Palesztina, Peru, Portugália, Sziria, Trieszt, Tripolisz, Tunisz, Uruguay, Venezuela.

Vas- és acélrúd.

Vasiparunk az utóbbi években elég ked- vezően fejlődött, a mult év második felétől kezdve azonban a rossz gazdasági Viszo- nyok lanyhulást okoztak. Vas— és acélrúd- ' kivitelünk, Román—ia nagy vásárlásai követ—

keztében, 1928-ban és 1929-ben hatalma—

san emelkedett. Míg 1927—ben csak 7'8 mil-

9. szám. ———802— 1930 lió pengő értéket exportáltunk, 1928-ban

az export 17 millió pengőre ugrott s tovább javult 1929-ben is, amidőn közel 19 millió pengő volt. A balkáni államok után Japán, Nagy-Britannia, Németország, Venezuela és Argentina szerepel a legnagyobb értékkel exportunkban. Itt is azt látjuk, hogy míg egyrészt a legnagyobb ipari államokat is ott találjuk vásárlóink sorában, másrészt a legtávolabbi piacokra is exportálunk.

Behozatalunk 1929—ben 26 millió pengő értékű volt. '

4. Vas- és acélrúdkivitelünk ezer pengőben.

Exportatz'ons de barres en fer et en acíer de la Hongrie, en milliers de pengős.

l

Rendeltetésiország ;1925 1926 1927 1928 1929

Pays de destination

Románia 2.274 3.941 3.683 11.26610.825 Jugoszlávia 2.766 2.063 1.684 3.878 3.483 Bulgária .. 6521315 1.182 403 1.518

Japán .. . .. — —— 74 254 441

Nagy—Britannia .. —— — 243 456 419

Németország .. .. 23 1 — 21 335

Venezuela,. .. .. —- —— 7 —— 321

Argentina... .. .. —— —— 207 5 216

Dánia... .. .. .. — —— 2 47 168

Görögország .. .. 1 2) 15 — 149

Olaszország .. .. —— —— 8 4 132

Törökország .. .. —— — 15 2) 118

Kína .. .. .. .. —— — 12 13 94

Lettország .. .. — — 17 351 86

Palesztina.. .. .. — — 14 — 70

Cseh—Szlovákia .. 19 11 4 89 55

Egyiptom .. .. .. — — 35 — 54

Észtország .. .. —— — 58 —— 52

Finnország .. .. — —— 22 58 46

Svédország .. .. —— — 3 56 89

Norvégia .. . .. _ — 119 3 32

Holland India.. . —— —— 35 22 27

Ausztria .. .. .. 46 95 190 41 22

Litvánia .. .. .. —— —— —— 12 18

Albánia .. .. .. — — — —— 16

Brazilia .. —— —— 11 2 14

Afrikai brit birtok —— —— 4 3 13

Lengyelorszag .. 12 131 29 2 12 Brit birtok a Földk.

tengeren .. .. — —— — —— 11

Arábiai brit birtok — — — — 7

Brit- India .. .. .. —— —— 56 108 4

Sziria. .. . —— — 14l — ——

Egyéb országok 1) —— 1 ől — 2

Összesen —— Total § 5.793 7.558 7.8481704418799

!

1) 5.000 pengőn aluli éitékkel: — Moins de 5.000 pengóWs Afrikai portugal birtok Spanyolország, Svájc, Trieszt. —— 2) Érték 500 pengőn alul. —— Moíns de 500 pengés.

Vas- és acéllemez.

Exportunk erősen növekszik s 1929-ben 5 millió pengőt tett a négy év előtti másfél—

milliós adattal szemben. Legnagyobb fo-

gyasztónk Jugoszlávia és Románia. A tá- voli országok közül Japán, Argentína és Kína együtt félmillió pengőn felüli érték—

kel szerepel kivitelünkben. Vas- és acélle- mezbehozatalunk az elmult évben 20 mil—

lió pengőre rúgott.

5. Vas- és acéllemezkivitelünk ezer pengőben.

Exportations de plagues de fer et dyacier de la Hongrie, en milliers de pengős.

Rem—"em (még 1925 1926 1927 1928 1929

Pays de destination

Jugoszlávia 1.184 679 404 1.118 2.096 Románia .. .. ,. 438 641 275 425 1.169 Olaszország .. .. .. — 5 1 322 389 Japán .. .. .. .. .. — —— 324 194 821

Bulgária . .. 219 10 2 94 270

Dánia .. .. .. .. .. —— —— 28 207 145 Argentina . . . . . . . . m " 23 132 140

Kina .. .. .. .. .. —— — 8 12 138

Svédország .. .. .. — ———- 58 259 97 Brit-India .. .. .. .. — — 84 239 86 Finnország . . . . . . — — 9 150 34

Norvégia .. . .. — — 287 9 34

Afrikai brit birtok .. — — 25 24 28

Törökország .. .. .. —— — — — 23

Cseh-Szlovákia .. .. 2 28 2) 19 14 Chile .. .. .. .. .. —— —— 5 —— 5 Albánia .. .. .. .. —— —— — —— 5

Holland—India.. .. .. — — —— 24 2

Kuba .. .. .. .. .. —— —— —— 5 2

Ausztria . . . , . . . . 23 2) 50 2 2 Uruguay .. . . .. .. —— — —— 44 ——

Brazilia .. .. ., .. —— — 42 17 _ Peru .. .. .. .. .. ——— —— 13; 8 — Lettország .. .. .. —— —- — ' 6 — Nagy—Britannia .. .. —— _ 255 —— ——

Lengyelország .. .. 8 56 65 3) —

Egyiptom... .. .. 2) —— 7 —— ——

Sziám .. .. -— —— G — *

Afrikai portugálbirtok M —— 5 —— —

Fiume. . .. H 5 _ —— —

Egyéb országokl) .. — —— 10 1 8

Összesen —— Total

1) 5 000 pengön aluli értékkel: -— Moins cleő .000 pengos: Észtország, Filippini szigetek Litvánia, Né—

metalföld, Németország, Oroszország, Spanyolország, Trieszt.

2) Erték 500 pengön alul. —— Moins de 500 pengri's.

Lámpa és lámparószek.

Táblázatunkbnn e cím alatt csak a vas- és fémipar körébe tartozó lámpákról és lám—

parészekről van szó. 1929-ben, illetve már

1928 végén ennek a szakmának a foglal—

koztatottsága elgyengült ugyan. de még 1929-ben is több mint másfélmillió pengő értékű árut vittünk ki. A balkáni államo—

kon kíviil, melyek közül Jugoszlávia és Románia e cikkeknél is első helyen szere—

pelnek a kivitelben, mintegy 50 külföldi

9. szám. ——803—— 1930 . országba exportáltunk. Mégis 1929—ben igen

jelentős, 672 ezer pengő értékű lámpa és lámparész jött be az országba.

76. Lámpa— és lámparészkivitelünk ezer pengőben.

Ewportations de lampes et de pieces détache'es de lampes de la Hongrie, en milliers de pengős.

Rendeltetem ?fszég 1925 1926 1927 1928 1929

Pays de des/mano"

Jugoszlavia . . 251 209 343 478 418 Románia .. .. .. .. 286 199 381 282 250 Egyiptom.. .. .. .. 385 64 54 210 165 Lengyelország . . 93 76 146 195 158 Bulgária .. .. .. .. 74 44 57 39 81 ' Görögország .. .. .. 90 48 117 96 65 , Törökország .. .. .. 27 105 107 88 57 Cseh—Szlovákia ., .. 7 32 48 48 55

— Olaszország .. .. .. 45 59 54 55 49 Sziria .. .. .. .. .. — 6 48 61 43 , Brit-India .. .. .. .. —— 34 33 44 40 Irak .. .. .. .. —— —— —- 43 35

; Finnország .. .. .. —— — — 4 30

Palesztina. .. —— 8 26 48 22

i Brit birtok a Földközi

tengeren .. .. —— 24 26 26 17

Tripolisz .. .. .. .. —— 12 19 10 11 Tunisz.. .. .. .. .. — 30 22 27 10

Belgium .. .. .. .. — — 1 1 8

". Albánia .. .. .. .. — 3 3 6 7

' Németalföld .. .. .. — 5 — —— 7

Svédország .. .. .. —- —— —- 2 6

' Marokkó .. .. .. .. —— —— 2 1 5

) Nagy-Britannia .. .. 23 —— 6 2

Arábiai brit birtok .. 5 6 10 2)

Kina .. .. .. —— — — 10 —-

Németország.. .. .. 1 1 —— 5 s)

? Amerikai Egy. Au 13 — 4 5 _

;] Franciaorszag — 2) 11 -— 2) , Oroszorszag .. . .. 41 —— —— w —

— Egyéb orszagok !) .. 8 8 5 22 25

'. Összesen — Total

1) 5.000 pengőn aluli értékkel: — Moins de 5.000

_pengó's: Afrikai brit birtok, Algir, Argentina, Auszt—

rria, Ázsiai olasz birtok, Brazília, Brit- Észak Amerika, Chile, Dánia, Danzig, Egyéb afrikai olasz birtok, Eszt- ország, Holland-India, Lettország, Litvania, Mexikó, Norvégia, Perzsia, Spanyolország, Svájc, Sziám, Uru- guay. — ?) Érték 500 pengőn alul. —— Moins de 500 pengős

Pamutszövet.

Textiliparunk fejlődése a háború után annyira rohamléptű volt, hogy a magyar munka termékének a külföldi árukkal szem- ben a belső fogyasztásban való diadalát e téren kell a legindokoltabban várnunk; ami annál kívánatosabb, mert mindennemű tox—

tiliákért évente háromszáz millió pengő körüli összeget fizetünk a külföldnek. Tex- tiliparunk a legutolsó egy-két év alatt is nagy haladást telt. A belfogyasztas csökke- nése miatt, ami a legrosszabb időben jött, iparunk az igen éles külföldi konkurren-

cia mellett is a kivitel fokozására törekszik.

A kiviteli adatok különösen 1928-ig mutat—

nak szép előretörést csaknem az összes

textiliáknál. A kivitel lendülete azonban 1929—ben gyengülni látszik, bár ez némi részben (igen erős mértékben a selyemszö- vetnél) annak is tudható be, hogy 1929 óta a kikészítés céljából kiküldött árukat kül—

kereskedelmi statisztikánk már nem mu—

tatja ki. Az értékadatok csökkenésének meg—

ítélésénél az árlemorzsolódással is számolni kell. Ami a pamutszöveteket illeti, kivite—

lünk 1928-beli kulmináeiós pontján meg—

közelítette a 14 millió pengőt. Jugoszlávián és Románián kívül legújabban Egyiptom a legnagyobb fogyasztója a magyar pamut- szöveteknek. Mindjárt utánuk Németor szággal az élén Nyugat—Európa iparban ve- zető államai is vásárlóink között vannak.

lmportunk, bár az 1928. évi 80 millió pen—

gőről 1929-ben 57 millió pengőre esett le,;

7. Pamutszövetkivitelünk ezer pengőben.

Emportations de tissus de coton de la Hongrie, m milliers de pengó's.

Rendeltetési ország ,,

Pays de destination 31920 1926 1927 1928 1929

Egyiptom .. .. .. 1 54 71 2.112 3.019 Jugoszlávia 1.521 1.475 2.789 2.719 1.988 Románia 1.776 2.296 3.330 2.857 1.484 Németország .. . 966 5681461 1.765 788 Belgium .. .. .. 1 30 313 420 770 Nagy-Britannia . . — 26 144 663 514 Olaszország .. .. —— —— 5 311 439 Bulgária .. .. .. 10 76 77 143 334 Ausztria . . , . . . 3.271 715 586 529 306 Argentina .. .. .. —— —— 19 182 248

Sziria .. . — 2 171 311 224

Görögország 1 61 122 203 182

Törökország —— 73 490 329 175

Afrikai brit birtok —— — 21 167 118

Chile .. . ,. — — 2 50 88

Németalföld .. . —— 9 12 27 77

Egyéb afr. franciabirt. — — —— ——- 61

Dánia . . . 3 4 60 151 45

Kina .. .. .. .. —— —— 2 —— 31

Svédország. . . . . . — — 21 34 25

Uruguay . . —— -— —— 27 25

Litvánia. .. .. .. —— 1 44 109 22 Lengyelország . . . . 2 —— 10 102 17 Lettország .. .. .. -— —— 31 53 16 Cseh Szlovákia . . 48 63 136 619 13

Palesztina .. . .. —— — 3 20 1

Afrikai portugál

birtok .. — — —— 31 -—

Egyéb orszagok!) 2 15 51 57 75 Összesen —— Total 7.602 5.468 9.971 13.991 11.085

) 20.000 pengőn aluli értékkel: — Mains de 20.000 pengős. Albania, Amerikai Egyesült Államok, Bolívia Brazília, Brit birtok aFöldk. teng, Észtország, Finn- orszag, Franciaország, Kolumbia, Mexikó, Norvégia, Peru, Svájc.