l_1———-12. szam !
*1159 —— 1938
Könyvísmertetések.
Chronigue de livres.
(Cest le Journal de la, Société Hongroise de Statistígue gut rend compte en. frangais, dans sa ,,revue des publications hongroises , des ouorages statistigues publie's en Hongrie. )
' A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938,
Les Hongrois du territoire septentrional pendant ces derm'éres 20 années, 1918—1938.
Szerkesztette a Magyar Statisztikai Társaság Államtu- dományi Intézete, — Rédigé par l'lnstitut des Sciences Politigues de [a Société Hongroise de Statistigue.
140 lap. — pages.
Abból az alkalomból, hogy az ezeréves Ma—
gyarország területének egy darabja visszatért a megcsonkított országterülethez, gazdagon virágzott ki az ezt az eseményt méltató, vagy a Felvidéket s a visszacsatolt területet ismertető irodalmunk.
Ez a könyvecske egyike a legszakszerűhb ily—
nemű munkáknak. ,,Olyanok irták, illetve mondták
gépbe, akik a húsz év hosszabb-rövidebb idejét
maguk is a szóbanforgó területen kisebbségi sors—
ban élték le és ott megtanulták az illető nyelveket
is, majd e kérdések szak-értőívé képezték ki ma- gukatt és segítettek a munkában olyanok, akik hosszú évek óta a megszállt területek tanulmá- nyozása hivatásának élnek itt Budapesten." Ez a magyarázata, hogy a könyv, bár gyorsan készült, alapos tárgyismerettel tesz eleget a hirtelen fel- merült szükségletnek,
A statisztikust a könyv erős statisztikai meg—
alapozása köti le, A felvidéki élet minden meg- nyilvánulása, népességi, társadalmi, kulturális, egy- házi, gazdasági stb. viszonyai gazdag adattár s grafikonok kapcsán kerülnek megvilágításra.
Az Államtudományi Intézet, amelyben hosszú évek rendszeres munkája, főleg az i'ntegelr Ma—
gyarországgal' való vonatkozásban, bőséges anya—
got halmozott fel, ezideig kevés feldolgozását tette közkinccsé. Reméljük, hogy e szépen siken'ilt munka csak első darabja a további publikációk—
nak, hiszen az elcsatolt területek és az utódállamok problémái, melyeken a magyar sors dől el, a leg—
fontosabb ismeretágat jelentik minden magyar számára.
Szvatkó Pál: A visszatért magyarok. A fel- vidékí magyarság húsz éve.
Paul Szvatkó: Les Hongrois de la région récem- ment recouvrée Vingt arme'es de la vie des Hongrois du territoire septentrional.
Budapest, 1988. 205 l.——pages.
Sz'v'atlkóv könyv—e nem statisztikai munka. A fel—
vidlékil magyarság 20 éves életét és munkáját pub- licisztikai alapon mutatja be. De a képet, amit a visszatért magyarokról rajzol, szám-okkal, statisz—
tikai adatokkal teszi beszédesebbé. Különösen a
felvidéki magyarság lelki és szellemi életében, va!
lamint társadalmi és gazdasági helyzetében be?
állott változással foglalkozik.
[A csell uralom kezdetén a magyarságot számí szerűleg a csonkaorszáyg'ba valló nagymérvű vissza—
vándorlás gyöngítette, továbbá a vegye-sny-elvű xte—
rületeken felébredt szlovák és német öntudat, a zsidóság állásfoglalása és ; papiron — a Cseh?
népszámlálási módszerek. A Felvidékről a' Csonkaé' Magyarországba vándoroltak számát 100.0'OO—re teszi
a szerző, a visszaszllovakosodottak és németesedet-
tek számát 30—40 ezerre. Külön foglalkozik a zsii (Jó—ság számának alakulásával. Az ü91'0. évi népxsrzámí látás magyar nemzetiségű'zsidónak csak 15—201%-a maradt meg magyarnak, akik aztán becsületesen részt' is vettek minden magyar megmozdulásban, kü- lönösen a nagyobb magyar városokban. Abszolút szám-ban 8'——10.000-ire becsüli ezeknek a számát az 1910. évi 15v0.000-rel szemben. Szerző a zsidók le-i válását csak részben tulajdoni/tja [gazdasági okok- naak, nagyrészt világnézeti alapon magya-rázza e büntette—t. 30 ezerre becsüli azoknak számát, akik azért nem szerepeltek a magyarság népszámlálási adataiban, mert cseh—szlovák állampolgárságuk nem volt rendben. A magyarul beszélő cigányoknak külön kategóriába való felvétele is csökkentette a magyarság számát.
Hogy hogyan [értelmezte a cseh demokrácia a törvényellőttl egyenlőséget, a titkos választójogot,
a törvények szentségét, arra jellemző adatként fel—
hozza a szerző, .hogy a történeti országokban 118—
20.000! ember választott— egy képviselőt, magyar vagy rutén területen 28—3200'0.
A Cseh-Szlovákiában lezajlott képviselőházi és községi választások adataival a két felvidéki ma- gyar párt munkájának ismertetése kereteben fog—
lalkozik. 1920-ban, amikor először szavazhatott a magyarság titkosan és a választójognak min—den—
kire kiterjedő hatályával, a két ellenzéki magyar
párt 166000 szavazatot kapott, a szociáldemokra—
tákra és a krormányt'ájmogatólera '120 ezer magyar adta le szavazatát. "Az ellenzéki magyar pártokra leadott szavazatok száma 1925- és 1929-ben állan-
dLóan emelkedett, míg a legutolsó 19l35u—ös válasz-
táson a magyarságnak 70%—4a (270000 szavazó 600000 magyar nev-ében) tömörült a ker. szocialista és magyar nemzeti pártba. Az 1938 júniusi községi választások—on* pedig a magyar párt sok helyütt több szavazatot kapott, mint amennyi az 1930—as
