• Nem Talált Eredményt

A világ búzakészletei és búzafogyasztása

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A világ búzakészletei és búzafogyasztása"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

1926 ——209-—— 4. szám.

A búza és rozs forgalmának ismertetett jelen—

ségei, de különösen az azokban mutatkozó szabályszerűség felhívja a figyelmet még arra is, hogy a kenyértermények értékesítésének szabályozása vagy megjavítása érdekében teendő minden lépésnél nagyon kell vigyázni arra, hogy a mezőgazdaság javára tenni vélt intézkedések, a kereskedelmi forgalom sza- bályszerűsége'nek megbolygatasa által éppen ellenkező eredményekre ne vezessenek. S különö- sen figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az új búza és rozs ára az aratás

előtt a tavaszi hónapokban, a termésről ér- kező hírek alapján szokott kialakulni s így akkor, amikor a gazdák termésüknek zömét az ősszel már kialakult és rendszerint alig módosuló árakon értékesítik, a terményekkel együtt a további kockázatot is átruházzák a kereskedelemre Ezzel a kockázattal pedig a mozgékony és a mezőgazdasági termelőnél olcsóbb róvidleja'ratú hitelekkel dolgozó keres- kedelem mindig jobban meg tud küzdeni mint a forgótőkében szegény gazdaközó'nseg.

Konkoly Thege Gyula.

A világ búzakészletei és búzafogyasztásaJ)

Stocks el consommation mondiale de froment?)

A római Nemzetközi Mezőgazdasági Inté- zet a mult év októberében 215 millió méter- mazsára becsülte azt a búzamennyiséget. ame- lyet akívitelre termelő államok az 1925 aug.

hó l-étől, 1926 július hó 31—éig terjedő gaz- dasági év alatt a behozatalra szoruló államok rendelkezésére bocsájthatnak.

Az Intézet most publikált újabb becslése szerint —— különösen Ausztráliának a várako—

záson alul maradt termése következtében ——

a kivitel céljára rendelkezésre álló búzameny—

nyiség kevesebb: 200 millió métermázsát tesz ki. A főbb exportképes országok részletes adatait I. sz. táblázatunk tünteti fel.

Ha vizsgáljuk, hogy a behozatalra szoruló államok szükségletére a fenti mennyiség meny- nyiben elegendő. arra a végső következtetésre jutunk, hogy a kérdéses időszakban az import- államoknak saját termésükön felül még Össze- sen 170 millió métermázsa búzára lesz szük- ségük, vagyis az új aratásig rendelkezésre álló búzakészletek a világszükségletet fedezik.

E becslés a H. sz. táblázatban foglalt ada- tok alapján a következöképen történt.

Előrebocsátandó, hogy a becslés az egyes importállamok látszólagos fogyasztására van felépítve, ami alatt a termés és az aratásra következő 12 hónap alatti behozatal (levonva;

az esetleges kivitelt) mennyiségének összege értendő. A tényleges fogyasztás — amely a régebbi készletekből felhasznált mennyisége- ket is figyelembe veszi s a jövőre történt tar- talékolást viszont leszámítja — megfelelő ada- tok hiányában nem állapítható meg.

1) L. Bull. de Stat. Agr. et Comm. Búza alatt e cikkben mindenütt a búza és a búzaliszt búzára át- számi ott mennyisége együtt értendő. -—— Vooir Bulletin de Slal Agi" el Comm. Dans cet aiticle il faut en , tendre par fmmenl celni— ti et les farines de froment

calcalees en froment.

A fő importállamok termése 1923-ban 242'1, 1924—ben 210 8, 1925—ben pedig 2659 (] volt.

A fogyasztás (termésbevitel) 1923/94—ben409'1, 1924/25-ben 386'1 g—t tett ki. Az 1925/26. évi behozatali szükséglet tehát, ha az 1925/26. évi fogyasztás az 1924/25. évi fogyasztással egyen- lő mértékű volna, 1202 g-ra, ha 1923/24. évi fogyasztást vesszük irányadónak, 143'2 ara rúgna.

I. A búzaexportálö országok búzatermése, fogyasztása és feleslege 1925—26—ban.

I. Re'colte, consommation et eareéclent de fromenl des pays exportaleurs de froment en 1925—26.

§) .—

as 35 s %% és

5.3 § w ; "is; ;, '— U:

x a w ;; s : sw __3%

is s s: :: RS § A* Érem.

N* a e " s e ASE

:" N 9 'a 'la—S SUN - ;

""S ki :.33 az?—§ 20333

8310 % 2733": " § U a R.:

oram o § a s _a lo % §

2395 ! 2§§m§§mww

o - "a: : sss-58323

I' S z a' g 3235: a: F'É—N ggg; hog"?

R 0 ..a E __ §, _— 4) E §

SÉBÖ l§W%O§.É:§

Pays g§g ? 33387! 20";

a: §N n'; a :;3 "" :N :: [33 E : § cx] ?,", § § ÉEN ") N

sem Egg a§§sgm5m—

" I M m %% Ess eze sms el a ! asgsam

"Ea-s ——s 55: § es a s; s

4"* Bail—( áumaHa§._N

millió mm.-ban — en millions az;

Kanada —, Canada 4'5 112'0 116'5 320 845 Egyesült-Allamok —— 86 1822 1908 1750 15 8

Etats- Unis d'Am. .

Brit India —— Incle bri- 32 884 916 900 16 tannigue

Argentinia Argen— 110 584 69'4 19'2 502

line . .

Ausztrália Australie 38 291 330 120 21'0

, - (

Összesen —— Totamc 31'2l410'1001'3 328'2gl731 Többi exportáló álla, ]

mok Autrespays

exportaienrs . . i —— 26'9 Mindössze Tot. ge'n ; —— —— ' 2000

'!

(2)

4. szám. ——,210'—- '1926

ll. A búzabehozatalra szoruló államok búzaszükséglete. ,

II. Besoins de froment des Etats étant obligés d'importer du froment.

Termés Bevitel .Lgáásschü— Termés Bevitel LÉgSSZg—É-HTerm—ás Bevitel ngízgáail Termés

1922— 1922—23- gvasztás 1923- 1923424— gyasztás 1924— 1924—25— ! gyaszt᧠1925—

0 r S z á, g ben ban 19255123 ban ben máá-24" ben ben 192123? ben

Produc— Importa- Consom- Produc- Importa- Consem- Produc- Imporía— CWSM- Produc—

P a y 8 tion en [ion en 132223, tion en tion en 12255? tion m titm en 732221; !ion ez 1922 1922—23 rente en 1923 —1923—24 rente en 1924 1924—25 rente en 1925

1922—23 1923—24 1924—25

millió métermázsában—zn millions de guíntaux

Németország _ Alle-

magne . . 19'6 10'2 29'8 290 80 37'0 24'3 21'6 45'9 322

Ausztria —— Autm'che 2-0 84 54: 2'4 62 86 23 4'2 65 533

Belgium —— Belgigue 29 108 13 7 36 10'9 14'5 3'5 10'6 141 38

Dánia —— Danemark . 2 5 1 6 4' 1 2'4 2'5 4'9 1 6 1'8 34 ! 24

Esztország Esthonic 0'2 08 0 5 02 03 05 01 ()"2 08 02

Finnország —— Finlande 02 13 15 02 14 1 6 0'2 1'2 1'4 0'2

Franciaország —— France 662 124 786 75 0 14 6 89'6 76'5 12'6 89'1 89'6 Nagybritanníaéslrország

—— Grande-Bretagne et

Irlande . 18 1 57'8 754 164 650 814 14'6 61'7 76 3 146

Görögország Gréce , 2— 6 44 7 0 3 6 5'4 9 O 2'6 56 8.1 [ 30

Olaszország Italic 44'0 31'5 75'5 ' 61'2 19'1 80'8 46'3 24'2 70 5 655

Lettország Lettom'e . O 3 0 3 O'G 0'4 () 5 0'9 0.4 0'5 0 $) 06

Norvégia —— Non—ége . 0'2 1'8 2'0 0'2 1'6 1'8 0'1 1'5 1 (i 02

( Hollandia _ Pays—Bús . 17 6 4 8 1 1"? 7'2 8'9 11; 72 8 5 ( 1'4

* Lengyelország — Pologne 116 06 122 136 0 7 1412 88 44 132157

Svédország Suede 2 6 2 4 5 () 3'0 2—3'3 G'é—í 19 29 48 53'8

Sváic —— Smsse . . 10 4'5 5'5 1'5 4'7 6'2 1'3 ál'8 5'1 ! 1'4

Cseh- Szlovákia — Tclzéco-

! Slovaguie . . . 92 27 119 99 5'5 15'4 8'8 5*5 14'3 10'0

Japán Japan . . 75 37 11(2 6'8 7'9 14'7 6'9 3'4' ]0'3 8'0

Egyiptom Egypte. , 10'2 , 20 12'0 ! 11'1 2'2 13'3 93 25 118 100

Osszesen Totauac 202'6 157'6 * 3600 152421 l 167'0 409'1 2108 1753 33861 265'9

* 1

Többi államok —— Autres 1 ;

pays . l 3813 l —— H 039 ; —— § i 33'9

a l

Minthogy az importállamok termése az utolsó évben az előző évinél jobb volt, bizo—

nyára érvényesülni fog a jó terméskor általá—

ban —— de különösen akkor, ha az szűkösebb évre következik — jelentkező ama tendencia, hogy a fogyasztás növekszik. Ez arra enged következtetni, hogy a szóbanforgó államok importja a folyó gazdasági évben nagyobb lesz, mint 1924/25ben. Viszont az a körülmény, hogy a gabonaárak az 1923/24. évi áraknál magasabb, arra utal, hogy az 1923/24. évi beho- zatalt nem fogja elérni. Ezt igazolni látszik az is, hogy a folyó gazdasági évben, az eddig ismert adatok szerint, az importállamok igyekeztek behozatalokat némileg lesroritani 5 pl. az 1925 augusztus l-től december 31-ig behozott búza mennyisége az 1923. év ugyanazon időszaka behozatalának csak 850/0-át tette ki. Végered- ményben tehát feltételezhetiük, hogy a fő' importállamok idei importszükséglete a két előző évi importszükséglet átlaga, vagyis

130—135 millió (1 közt fog mozogni. E meny—

nyiséghez hozzá kell még számítanunk 35—40 (] behozatalt a kisebb —— II. sz. táblázatunk—

ban nem szereplő — államok szükségletének fedezésére, úgyhogy az egész várható import—

nak 170 millió métermázsára becslése in- dokolt.

Az cxportállamok a rendelkezésükre álló 200 millió (1 exportálható feleslegükből 1925

augusztus l-től december hó 31-ig 83'2 millió

(; búzát Vittek ki, tehát a folyó évi január hó

1—én 1168 millió cl állott még kiviteli célra

rendelkezésükre.

Végül, ami Magyarországot illeti, megálla- pítható, hogy az ország a folyó gazdasági évben igen exportképes. Az 1925 augusztus—1926 február honapokban máris nagyobb búzameny- nyiség (beleértve a búzára átszámított lisztet is) került kivitelre, mint az egész előző gaz- dasági évben. A magyarországi kivitel ada—

tai évenkint a következők: 1921/22z2'22, 1922/23 : 187, 1923/24 : 437, 1924/25 : 385, 1925/26 (febr. végéig) 386 millió (1.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

A meg ké sett for ra dal már ...83 John T.. A kö tet ben több mint egy tu cat olyan írást ta lá lunk, amely nek szer zõ je az õ ta nít vá nya volt egy kor.. A kö tet

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a