II.-Il-u-ull-llna.-Ill-l-IIIIllIll-l'uulllllnlll'll-lI'll-llllllllluuIll-IIIIIIIIIII-IIIIIIII"I-Illillllllllllllllllllllllllllllll ________-__——_______—_______..____—________———_______—_______________.____
IRODALMI SZEMLE
_________________—____________________._________________________—____—_——————_—_—————_________-______—__—_—__————_—
Ill-l..[Ill.-ll...-Il.-null-..-...-Ill-all-nnn-III-Ill-.n-n-n-nlnnuplunInnin-nllnnnlnnul-llll-Iu.n.—nn-Ill-llIll-lllllllll-nnll'llu
Könyvismertetések.
Chronigue de livre.
Johannes Müller : Deutsche Wirtschaftsstatistik.
Ein Grundriss fiir Studium und Praxis. Jena, 1925.
XII. és 333. l.
A gazdasági vonatkozású számadat-szükséglet kielégítésének megkönnyítése képezi ennek a könyv- nek a célját. A gazdasági élet legkülönbözőbb területei tekintetében közli, hogy Németországról mely forra- sokból merithetö tájékozódás, miután pedigastatisz- tika legnagyobb veszélyét az képezi, hogy a közönség az általa nyújtott adatokat kritika nélkül fogadja és alkalmazza, ismerteti az adatok nyerésének módját és figyelmeztet arra, hogy mely hibaforrások érvé—
nyesülésével kell számolni és hogy a statisztikai fogalommeghatározások hol és mely mértékben tér- nek el a közgazdasági hasonló hangzású fogalmak tartalmától. Az egyes fejezeteket ezenfelül az egyes tárgykörökre vonatkozó legfontosabb összefoglaló adatok élénkítik és irodalmi tájékoztatók egészítik ki.
A könyv hasznos, miután arendszeres gazdasági statisztikai munkák száma még igen csekély. Kiterjed a népesség foglalkozási és társadalmi tagozódására, az érdekképviseletekre, a termelés egész területére stb. stb. Az egyes részletkérdésekre vonatkozó mód- szertani megjegyzések a szerző alapos gyakorlati tudását igazolják. Sajnálatos azonban, hogy nem kísérelte meg a mathematikai statisztikai módszer érdekesnek ígérkező alkalmazásátagazdaságistatisz- tika területén.Az összefüggések okozati vizsgálatától is tartózkodik, magyarázatai és felvilágositásaíaleíró statisztika ismérveit nem haladják meg. Alighanem ez annak is az oka, hogy messzebbmenöen kidolgozott kérdések, mint pl. a munkabér-statisztika módszerei vagy a jövedelem—statisztika Pareto által előre vitt területe mostoha rövidséggel vannak elintézve.
A gazdasági statisztikai feldolgozás terén rend- kivül fontos interpoláció ügye még csak emlitve sincs sehol. Az indexszámok készítésének elvi alapjai is az elnagyolás tüneteit viselik.
A részleteiben mégis becses munkának leggyen—
gébb fejezete a gazdasági statisztikának a tudomá- nyok körén belül elfoglalt helyzetével foglalkozik.
Eszerint a gazdasági statisztika önálló tudomány volna, mely a gazdasági élet tömegjelenségeivel fog- lalkozik, a statisztikai módszer alapján, Nézetem sze—
rint —— s ez távolról sem jelenti a statisztikai munka lebecsülését —— a statisztikai módszer alkalmazása ugyan kétségtelenül értékes eredményekkel jár a gazdasági kérdések vizsgálatánál is, a módszer egy- magában, önálló tárgykör vagy sajátos szemszög nélkül, nem alkalmas azonban arra, hogy tudományt
képezzen. A demológia e tekintetben természetszerüleg más megítélés alá esik, annak önálló tudomány- jellege elismerhető. A gazdasági statisztika elégedjék meg viszont azzal, hogy a gazdasági viszonyok fel- derítésének mind nélkülözhetetlenebb eszközévé fej- lődik.
Ervin Scheu: Deutschlands Wirtschaftsgeo- graphisehe Harmonie, Breslau, 1924. VIII. és 175. ].
Scheu lipcsei egyetemi tanár könyve sikerült kisérletet jelent egy eddig elhanyagolt gazdaság—
statisztikaí feladat megoldására. Németország külön—
böző vidékeinek gazdasági összefüggését és egymásra utaltságát próbálja igazolni, az ilyen jellegü munkánál szükségképen és egyedül helyesen figyelembe veendő földrajzi tájegységek alapján. Azt kivánja tehát be- mutatni, hogy a különböző országok és tartományok gazdaságilag miként, mely árúcikkek tekintetében érintkeztek egymással s hogy ezen jószágcserét mely mértékben befolyásolták természeti tényezök. A kül- kereskedelmi statisztika egyik céljához hasonló fel—
adatot old tehát meg Németország különböző táj- egységei tekintetében (a külkereskedelmi statisztika másik célja: az árúforgalomnak a fizetési mérleg alakulására gyakorolt hatása természetesen ebben a vonatkozásban nem jön számba, bár azis érdekes lehetne). Az alkalmozott módszer részben a termelés és fogyasztás adatainak, részben a vasutak és belvízi hajózási vállalatok árúfuvarozására vonatkozó adatok felhasználásából áll. Ezeket az adatokat olyként állítja össze, hogy egyrészt kimutatja, hogy a külön- bözö cikkek egyes termelővidékeinek termelése hova értékesittetett, másrészt leírja, hogy a fogyasztási gócpontoknak bizonyos árúkra irányuló kereslete mely tájakról nyert kielégítést.
A módszer helyes és az eredményeknek térkép—
vázlatokon való közlése szemléltető. Sajnálatos azon- ban, hogy Scheu oly kevés számadatot közöl s in- kább csak a tendenciák vázolására helyez súlyt. Az is kár, hogy a gazdasági település kérdésének elmé- lete elhanyagolt marad, noha kétségtelen, hogy a jószágcsere alakulásának szükségszerűségébe annak segitségével mélyebb betekintést nyerhetett volna.
Viszont el kell ismerni, hogy sok nehézség tor—
nyosult Scheu munkájával szemben. így a közlekedési statisztika felépítésére való tekintettel nehéz a föld- rajzi tájegységek adatait szétválasztani, továbbá isme- rétes az, hogy úgy a termelési, mint a fogyasztási
statisztika sok tekintetben hiányos. Újabb statisztikai
adatok részbeni hiánya következtében nagyrészt há—
ború előtti adatok vannak felhasználva, ami minden—
