A gümőkórhalandóság Európában és Amerikában

4. szám.

a kisaközségekkel teleszórt vármegyék nem.

hely-beli születésű beltelki lakosságának adataiban kereshetjük, mint Abaúj-Torna, Zala, Vas, Baranya, sőt Sopron és Somogy megyékben.

Tekintettel arra, hogy a nem helybelie—

ket nem tudjuk ugyanazon és más megye—

beliek szerint külön kimutatni, adataink

——263—— 1934

csak tompított fényben mutatják e sajátos- ságokat. De a táblázatban felsorakozó többi számmal együtt Világot deríth'etnek arra, hogy a születési hely bel— és külterület sze—

rint tagolt statisztikája kisebb fogyatékos—

ságai és hiányai ellenére is igen alkalmas.

a népességlcutatás látókörének tágítására.

Thirring Lajos dr..

A gümőkórhalandóság Európában és Amerikában.

La mortalité par tubereulose en Europe et en Amérigae.

Résume'. Dans la plupart des pays de liEurope, la mortalite' par tuberculose dépasse celle de IlAmé—

rigue. Elle est particuliérement [orte en Hongrie, ou les villes, ainsi gue liAlföld (la Grande Plaine) poussiéreuse, ont une mortalité tuberculeuse trés éleuée, En Europe, seules la Bulgarie, la Pologne, l'Autriche et la Finlande ont en, a cet égard, guel- gueioís, une proportion pareille ou supérieure (:

celle de la Hongrie. Selon les statistigues des der- niéres années, guoigue la mortalité par tuberculose ait fort diminue' dans ce pays-lá, elle nyest guére dépassée par diautres pays dlEurope. Depuis la fin du XIXe siecle, ou elle représentait en Hongrie 4 pour 1.000, elle y baissa de plus de la moitié, tombant au—dessous de 2 pour 1.000 (moyenne de 1931—32: 1953 pour 1.000; chiffre de 1933:

1'63 pour 1.000). Jlai montre' naguére, dans un de mes ouvrages, la iorte eorre'lation exis- tant, en Hongrie, entre cette rapide régression et Ilaugmentation, depuis la guerre, du nombre des médecins. Jiai indigue', en outre, dans un autre travail, gue, pour des causes méthode- logigues, la mortalité tuberculeuse accusera également une certaíne diminution en Hongrie.

Ce sont le climat et le niveau de civilisation gui inilnent le plus sur la mortalite' par tuber- eulose. En Hongrie, située par 46" et 480 de lati—

tude Nord, la température, conforme a cette position géographigue, et le fait gulon y a peu de pluies, favorisent particuliérement la tuberculose, et la chose est aggrave'e par le sol sablonneux de la Grande Plaine. En France, rllaprés les statistigues relatives

;: 1927, indiguant la mortalité tuberculeuse par dé- partement, celle—ci représente en moyenne, annuel- lement, seulement 1'74 pour 1.000, mais elle dé- passe 3'0 pour 1.000 en Bretagne, situe'e par 48"

de latitude Nord.

Pour liinfluence du climat. llllalie olfre tm

trés bon exemple. Dans le Nord—sur les territoires ayant e'te' sous la domination de [*Autriche avant la derniére guerre, ainsi gu'en Liguríe, en Lom- bardie, en Ve'nézie — la mortalite' par tuberculose nlo/fre point le tableau particuliérement favorable

gifon voit, sous ce rapport, dans le Centre et dans le Sud (Calabre, Sicile, etc.) comptant tres peu de tubereuleux, oü les rares victimes de cette maladie sont en général non des Italiens, mais des étrangers

ayant eu la tuberculose avant d'y étre venus.

Ajoatons gulautrefois, le climat favorable jouait un bien plus grand róle dans la mortalité par tuber—

culose; clest pourguoi c7est en Italic guyelle avaif alors son minimum. Anjourdlliui, celui—ci est au Danemark (0'74 pour 1.000) et dans les Pays—Bas.

(0'86 pour 1.000).

Dlaprös M. Biraud, plus un pays est in—

dustrialisé, plus la mortalilé tuberculeuse y elimi- nue. Jlestime autentre celle-ci et Pindustrialisation, il niy a gifune íaible corre'lation non immediate, dépendant du degré de civilisation. Il va sans dire gulen dehors de celui—ci, le climat joue un grand róle pour cette mortalité. Ainsi, la tres faible mor—

talité tubercaleuse de FEspagne, peu industrialise'e, peu auance'e au point de vue de l'urbanisme, doit étre impute'e surtout au climat.

Dans l'Aniérigue du Nord, la rnortalité tuber-

culeuse celle des

pays (l'Europe. En 1930, elle a été aux Etats-Unis de 072 pour 1.000; ce chiffre-lá est au—dessous

est essentiellement inferieure a

méme de celui du Danemark gui, pourtant, parmi les pays earopéens, a sous ce rapport la propor- tion la plus faible. Parmi les !!!; Etats membres des Etats-Unis, il y a 37 on la mortalite' par tuber—

culose est au—dessous de 1 pour 1.000. Le mini- mum (0'26 pour 1.000) slen constate dans la Ne—

braska, sitae'e, comme le Centre de l7ltalie, par 400' et 430 de latitude Nord; le maximum, dans llAri—

zona, pays aa climat tres sec, de tres peu de cours d'eau, traverse' par l'aride et poussie'reuac plateau du Colorado, oil la population, tres pauvre, se com—

pose d'agrículteurs et sartout de rnineurs arriére's.

Dans la plupart du Canada, la mortalité tuber- euleuse est assez faible (0'80 pour 1.000), bien in- iérieure a celle de la plus grande partie de l'Europe.

Dans les pays de l'Ame'rigue eentrale, et surtoat au Merigue, vette mortalíte' est tres petite; ils le

4. szám.

doivent a leur climat iavorable, a la proximite' de I'Eauateur. Mais dans I'Amériaue du Sud, on trouve des gens gravement atteints de tuberculose dans les pays, situe's par les degrés de latitude Sud, mi le' climat est pareil a celui de l'Europe. D'aprés les chi/fres á notre disposition, de tous les pays de I'Ame'rioue du Sud, le Chili, pays s'étendant entre les 20 et 60 degrés de latitude Sud, est celui ou la mortalité tuberculeuse est la plus éleve'e (en

1929, 258 pour 1.000). —

Il est ineontestable (1116 I'Ame'rirlue est moins iniectée de tuberculose aue ltEurope. Les regions nord-amérícaines situe'es par les mémes latitudes (]ue les pays d'Europe, ont également une morta—

lité par tuberculose bien inférieure ;: celle de ces pays—lá. C'est au'eltes ont une population clairse—

mée, de sorte gue cette maladie ne peut pas se propager rapidement, et un bon climat. Beaucoup de pays des Etats-Unis et du Canada, sítue's prés de la mer, jouissent diun climat humide iavorable.

La terre, peu poussiéreuse, et les prairies, y sont également favorables. Dans les plaines sablonneu—

ses de Hongrie, c'est la poussiere irritant les pou—

mons (lui contribue fort á la propagation de la tuberculose. D'aílleurs, la plus grande partie des pays des Etats-Unis sont plus au Sud (Iue la Hon- grie; il y en a parmi eux guí s,étendent jusrju'au 25e degré de latitude.

Mais, dans l'Amériaue du Nord aussi, d'une population augmentée d'un grand nombre diim—

migrés sains, c'est la culture gui est le facteur di—

mínuant le plus la mortalité par tuberculose. Aur Etats—Unis, dans la population blanehe, la plus avancée en culture, elle n'est, en 1928, gue de 0'62 pour 1.000, contre 1'67 pour 1.000 auant á la po—

pulation d'autres races (rappelons en outre aue les negres sont suiets a la tuberculose).

Avec le progrés de la civilisation, on voit s'améliorer la santé publiaue et se multiplier les Iiópitaux et les sanatoriums. Aux Etats-Unis, les hópitauyc et autres établissements de santé, rivali- sant avec ceux d'Allemagne, perfectionnent de plus en plus leur matériel. D'apres un releve' de M. Tauffer, ciest en Allemagne au la propor- tion, pour 100000 habitants, des lits d'Iiópitaulr est la plus élevée (828); víennent ensuite la Suede

(714) et les Etats-Unis (707).

En ce (lui concerne les formes de la tubereu—

lose, on voit, par les statistiaues des plus divers pays, gu'avec l'extension de la culture, augmente le nombre des cas ou l'on diagnostiaue (les tuber- culoses autres (]ue la tuberculose pulmonaire,

*

Az európai államok legnagyobb részé—

ben a giimőkórhalandóság magasabb.

mint Amerikában. Különösen magas pe—

dig a gümőkórhalandóság hazankban.

——264— 1934

A mi városainkban s a mi poros Alföldün—

kön a gümőkór Európa—szerte ritka ma- gas halálozási arányokat ér el. Csak Bul- gária, Lengyelország és Ausztria mutat- nak fel Európában olykor a magyarorszá—

gihoz hasonló, vagy azt felül is múló tbc.- mortalitást. Igaz, hogy a gümőkóros ha—

landóság arányszámai Európa-szerte ro—

hamosan csökkennek, de javulnak az északamerikai adatok is, úgy az Egyesült Allamokéi, mint a még annál is gyéreb—

ben lakott Kanadáéi is. Az U. S. A.-ban ma átlag 14 lakos esik egy—egy kmz-re, Kanadában meg nem is egészen 3. Ame—

rika vidéki részein a gümős fertőzés terje- dését ez is megnehezíti. Az Egyesült Álla-

mok kedvező, hazánknál délibb fekvése, túlnyomórészben déleurópai szélessegnek

—— 30*'———439—nak —— megfelelő melegebb éghajlata sem kedvez a tuberkulózis ter- jedésének. Emellett az Amerikai Egyesült Államok kórházintézme'nyének fejlettsége Németországéval vetekedik s modern fel—

szerelésekben rohamosan gyarapodik. A két kontinens gümőhalandóságának ala—

kulására vonatkozólag számítható leg—

újabb országos arányszámokkal és az Európa és Amerika között lévő különbség . okaival kivánunk jelenleg foglalkozni. Az európai államokban a százezer lélekre eső gümőkóros halottak arányszámait az 1.

táblázat tárja elénk. (L. az 1. táblázatot és az I. grafikont.)

A legújabb évek tuberkulózis-statiszti—

kája is azt mutatja, hogy hazánk' magas gümőkórhalandósági arányszámát ma is alig múlja más európai államé felü]. Egykor a régi Ausztria, ma Bulgária, Finnország és Lengyelország mutatnak Magyarországé- nál némelykor kedvezőtlenebb tuberkuló—

zismorlalitást. A multhoz képest ugyan nagyot javult Magyarország lakosságának gümőkóros mortalitása is. A XIX. század végén az országos tbe-mortalitás a mai—

nak több mint kétszerese volt. Rendszeres haláloki statisztikánk ugyan csak 1897 óta van, de van némely belügyminiszté—

riumbeli közlés a régebbi évekre is. Ezek szerint 1881—ben, hazánk történeti terüle- tén százezer lélekre 432 gümőkóros halott esett. Ez több mint kétszerese az 1932. évi 1877 százezreléknek, vagy az 1931. évi 198'6 százezreléknek és majdnem három—

szorosa az 1933. évi minimumnak, mely 162'9 százezrelék.

Érdemes egy pillantást vetni az orszá—

gos tuberkulózismortalitás több mint fél-

4, szám. —— 265 —— 1934

1. Az európai államok gümőkórhalandóságának összehasonlitása.

Tableau comparatif de la mortalite' par tnberculose dans les pays d'Europe.

Esett százezer lélekre tuberkulózis miatt elhalt Décés par tuberculose pour 100000 habíiunís

0 T S z a g —— P a 31 s 1921—25l1926—3o 1928 ) 1929 I 1930 I 1931

években évente átlag , ,

moyennes ammelles evben "— annees

Dánia —— Danemark . . . . 94'2 75'9 744 738 707 73"?

Anglia —— Angleterrc . . . . . ... 102'7 7) 910 884 91'9 10) 90'7 10) 90'2

Belgium — Belgigae ... . . . . . 107'0 7) 95'6 926 967 . .

Németalföld —— Pays-Ras ... 109'8 86'9 83'8 85'5 746 1 ) 72'7

Skótország —— Ecosse ... 1159 7) 97'6 97'3 94'4 . .

Németország ') — Allemagne ... 131'3 8) 92'8 97'5 . . Olaszország __ Italie ... 147'5 128'7 125'4 1214 1094 Görögország —— Grece . ... 147'8 1707 1684 1723 .

Svédország _— Saéde . . 1483 8)184'() 1263 . . .

Portugália —— Portugal . . . ... 148'4 194'0 9)197'2 200'2 196'3 181'9 Ir szabad állam —— Etat libre d'Irlande . *)153'3 7) 1404 1372 131'6 . . Litvánia — Litnanie ... 5)154'2 1400 1331 1432 127'7 132'5 Spanyolország -— Espagne . . . . . . 154'6 7) 1427 1384 1359 . —

Svájc —— Suisse ... . . 1556 1362 1362 132'7 1248 1218

Franciaország 2) —— France ... 5)160'1 7)167'5 165'0 166'5 . . Eszak—Irország — Irlande du Nord . . . 168'2 7)139'2 139'6 129'8 123'0

Cseh—Szlovákia -— Tehe'co-Sloeaguie 198'1 7) 1817 1801 179 1 1614

Románia —— Roamanie . ... 5) 200'0 . . . 170'4

Ausztria —— Autrichc ... 200'3 7) 162'5 1590 1500 . Norvégia — Norvége ... 203'0 7)160'1 157'5 157'0

Észtország —- Estonia ... 4)240'5 02294 2258 2270

Lengyelország —— Pologne ... 6) 249'1 9) 249'0 . . .

Finnország —— Finlande 255'8 241'9 255'1 2702 2384 .

Magyarország — Hongrie . . . 2940 22457 2235 2183 1978 ")199'0

Bulgária 3) —- Bulgaria ... . . 2060 . 2271 2100

!) Saarvidék nélkül. —— Sans la Sai—re. —— 2) Elszász—Lotharingia nélkül. — Sans lyAlsace et la Lorraine réincorpore'es. — 3) Csak a városok. —— Senlement les villes. —— 4) Csak 1928—25-ig. —— Seultment de 1923 a 1925. — f') Csak 1925. —— Seulement 1925. — a) Csak 1921 és 1922. —— Seulement 1921 et 1922. ——

7) Csak 1927—29-ig. — Senlement de 1927 a 1929. — 8) Csak l926—28—ig. —— Sealement de 1926 a 19.28. -——

9) Csak 1927. —— Senlement 1927. — ") Az egész angol királyság (Anglia és Wales, Skőtország, Eszak- Irország) együttes ideiglenes adata. Az országonkint való részletezés még nincs közzétéve. — Chi/free pro—

visoire relatif an Royaame— Uni (Angleterre, Pays de Galles, Ecosse, Irlande du Nord). Les données concernant chacun de ces pays ne sont pas encore pnblie'es. — n) 1932—ben —— Pour 1932, 640. — 12) 1932Aben 1936, 1933-ban 1629. —— Pour 1932, 1936; pour 1933, 1629.

századja egyre tartó regressziójára. Csak a nagyobb, több éves átlagokat véve ugyanis a következő idősor mutatja a visszafejlődést. Esett Magyarországon ——

1918-ig a történeti, azóta a trianoni terü—

leten — százezer lélekre gümőkór miatt elhalt:

1881—85-ben 409

1901—05 ,, 389

1906—10 ,, 367

1911—15 ,, . . . . . 328 1916—18 ,, . . . . . 325

1919—20 ,, 327

1921—25 ,, 297

1926—30 ,, 225

1931—32 ,, 193

1933-ban 163

Hazánk tuberkulózismortalitása 1925 óta vett végre határozottan szelídebb for—

dulatot, a háború nagy kataklizmája révén az alatt s az után a gazdasági és szociális

viszonyok leromlása miatt a tuberkulózis—

mortalitásban mutatkozott emelkedő irány- zatnak megszűntével. Az 1924. évi országos tbc.—mortalitás még 320 százezrelék volt, az 1925. évi már csak 260 százezrelék.

Azóta sem emelkedett az országos gümőkór- halandóság 300 százezrelék fölé, sőt innen rohamosan sülyedt a 200 százezrelék felé. Azt 1930-ban már el is érte s azóta ezen szinvonal körül mozog. Azt, hogy ez a rohamos csökkenés minő magasfokú kor- relációban all az orvosellátottságnak ná—

lunk Trianon után mutatkozott gyors ja—

vulásával, a tbc.—mortalitásról szóló egyik régebbi munkámban 1) már kimutattam.

A tuberkulózisban elhaltak ezer lélekre

1) L.: Szél T.: ,,A tuberkulózishalandóság orszá—

gos statisztikájának legújabb eredményei". Magyar Statisztikai Szemle 1931. évi kötet 755. s. k. l.

4, szám,

——266—— 1934

ÖSSZEHASDNHTÁSA.

Cam ara/san de la mar/wir)?0 ar altera/553 dans /es aJ'5 05

1926 "1930.

700 DM Makra 8597 gum Décés par magam/059 pc

san Ewa/7

WC banta/275

LAZ EURÓPAI ÁLLAMOK GÚMÖKÓRHALANDÓSÁGÁNAK

V: Mm

: .a egy _,! .H-

l'l'l'

—'_i——**—"1Vhr—7::;

M.Sl.Sz 1933.

R H de Sr1933

rmsvy 8

eső országos arányára vonatkozó számsor 1921-161 lSiSO—ig terjedő része az orvosok százezer lélekre eső országos átlagárá vonatkozó ugyanazon évekből származó adataival —— O'SGÖO—vs korrelációs koeíí'i- cienst mutat, ahol csak áh 00221 volt a valószínű hiba. Azzal is foglalkoztam már egy másik munkámban, 1) hogy 1930-tól kezdve módszertani, technikai okokból is kedvezőbb lesz majd a nmgyarországi tu—

1) L.: Szél T.: ,,Tuberkulózismortalitásunk nem—

zetközi vísz-onyítása". Népegészségügy 1931. évi kötet 86. s. k. l.

benkuhSzismortalitás a'ányszánm. T. í.

azért, mert ezen évtől kezdve haláloki sta—

tisztikánk már nem a régi magyar, hanem a [V. revízión átesett új nemzetközi no menklatúm szerint fog majd készülni. Már pedig a régi magyar haláloki feldolgozás módszere a többes lmláloki megnevezések—

nél követett eljárás különbsége révén egy árnyalattal erősebbnek vette a gümőkóros halálozást, mint más államok s mint 51 nemzetközi rendszer. A hazai rendszer csatlakozó betegségnél, pl. influenzánál és más bevenyfertőző betegségnél is a tuber—

" . A G Ú M Ö K Ó R H A L A N D Ó S Á G A L A K U L Á S A

FRANCIAORSZÁGBANOLASZORSZÁGBAN depaff/nenfe/rszer/mfész/erezve.mmpam'mennlfszer/nifész/Hava Marfa/Me'parfUÚEfCU/ÚSEenÚance,SU/Vaűf/€sdéparfemenfs.Marfa/iráparfubercu/OSEenlfa/x'e,suívanf/escampam'menfa 1927.1930. CORSICA. 705000ÉVE/(PEese/fgűmákárbane/ha/f: De'césparfubemu/asepax/rMű.000hab/fent?: 0Csakavámsalf Say/emen//esw/les 25-5050-7575—100100'125125450150475175200ZOO-225225-250250'2'75275—300BOD-350350—. M.Sr811933.R.H.deSr.'1933. nHereszfy5,

4. szám.

kulózist vette halálokul, ha az elhalt egyén történetesen tüdőcsúeshurutos is volt, míg az új nemzetközi rendszer ily esetekben éppen megfordítva jár el. Az alapbeteg- ségre való visszatérés elvét csak abból fej—

lődő következmény esetében alkalmazza.

A gümőkór terjedésénél az egyes; álla—

mok tuberkulózismortalitása országos színvonalának alakulására két körülmény fontos: 1. az éghajlat, 2. a műveltség. Az éghajlat éppen hazánkban felette ked- vező a gümőkór terjedésére, akár a föld—

rajzi szélességet nézzük, hogy hazánk az északi szélesség 460—480—ig terjed, akár az ezzel járó évi átlagos temperatúrát, vagy az évi átlagos csapadék kevés voltát, amit az alföldi homokos, poros talajviszonyok is súlyosbbítanak. Franciaországban az évi átlagos tuberkulózismortalitás, az e tekin—

tetben départementok szerint való feldol- gozásban is rendelkezésünkre álló 1927.

évi statisztika szerint százezer lélekre csak 1743. Ezzel szemben az a 480 északi széles—

ség mentén fekvő Bretagne félszigeten 300 százezreléket is meghalad. Az itt lévő Fi—

nist'ere départementben pl. ugyanekkor 2997-es arányt mutat, sőt a tbe-hez szá- mítható ismeretlen és nem elég pontos meghatározású halálesetekkel együtt Bi—

raud és Bernardl) szerint retktifikálva 326'3-as arányú. A francia országos gümő—

kóros halandóság ugyanígy rektifikálva a nyers 174'3 százezrelékről azonban csak 1951) százezrelékre emelkedik. Az ugyan- itt lévő Morbihan départementben 25131 százezrelékes a nyers tbe—mortalitás, de a rektifikált 356'1 százezrelékig megy.

Ugyanezen északi szélességben Franciaor—

szág egyéb kerületei —— pl. Cótes du Nord (293), Loire Inférieure (294), Seine et Oise (286) stb. départementok —— is igen magas, a magyarországi országos arányt meghaladó gümőkóros mortalitást mutat—

nak. Ezt szemlélteti a Il. grafikon is. Ez mutatja, hogy Franciaországban a ha—

zánkéval egyező földrajzi szélességén több département egymással szomszédos és együttvéve hazánknál is nagyobb területen a gümőkorhalandóság aránya magasabb mint hazánkban. Látható tehát, hogy a gümőkór terjedésére felette kedvező azon északi szélesség alatt, amelyen hazánk fekszik, más európai államok megfelelő országrészeinek tbc.-mortalitása is igen

') i.: Bernhard L. és Biraud J.: ,,Abnahme der Tuberkulosesterblichkeit in Frankreich". Zeitschrift für Tuberkulose 1930. évi 57. kötet 1—2. sz., 29. 1.

—268— 1934

kedvezőtlenül alakul, szomszédos Ausztriáé.

Arra, hogy valamely állam országos gümőkórhalandósága minő színyonalon áll, az illető ország nagysága is hatással van. A nagy európai államok, mint pl.

Franciaország is, igen különböző éghaj—

latú vidékeket egyesítenek magukban.

Nagy államokban a kedvezőtlen szélesség alatt fekvő magas tbe-mortalitást mutató országrészek eredményeit déli fekvésű, vagy magas hegyvidéki országrészek ked—

vező adatai az országos átlagban olyképen ellensúlyozhatják, hogy a nemzetközi öszv—

szehasonlításnál az ily nagy állam ked—

vezőbb helyzetbe jut olyan kisebb terü- letű államokkal szemben, amelyeknek ——

mint pl. Magyarországnak — egész terü—

lete csak a tbc.-re legkedvezőtlenebb, min- denütt legmagasabb mortalitást mutató 460—480 északi szélesség mentén terül el.

Az éghajlat hatásának tanulmányozá- sára igen jó példa olyan nagyobb országok egyes részeiben mutatkozó gümőkórhalan—

dóság megfigyelése, amelyek területe északról délfelé hosszasan elhúzódik és amelyek egyes részei emellett elérnek a tbe—re kedvezőbb éghajlatot jelentő délibbn vidékekre is. Egy és ugyanazon állam te—

rületén a műveltség ugyanis ma már rend- szerint nem mutat olyan nagymérvű különbségeket, mint különböző államok- ban, mert az erre vonatkozólag alapvető jelentőségű törvények, mint a népokta-

tásra, az elemi iskoláztatás módjára vo—

natkozók, egy-egy állam területén fekvő vidékeken ugyanazok. Különösen érdekes ily szempontból Olaszország egyes részei- nek (compartimenti) vizsgálata. Az egyes olasz tartományokban 1930—ban százezer lélekre a következő számú gümőkóros ha——

lott esett:

nemcsak a velünk

Venezia Guilia és Zara . 179'2

Sardegna . . . 169'0

Venezia Tridentin 156'7

Veneto 135'5

Liguria 131'4

Lombardia 128'7

Toscana 128'1

Piemonte 112'9

Puglie . 110'3

Emilia 108'1

Umbria 104'2'

Lazio . 101'4

Marche . . l . 93'0

Ambruzzia és Molise . 83'9

Campania 79'7

Sicilía 79'4

Calabria . 71'4

Basilicata . . 60'5

Országszerte átlag . 109'4

4. szám. ——269—— 1934

so fasza//amoú es ar'Szágmszek szem/7! resz/Prague

m. A aüűöinniú'dúnnús'sé mmm Esznnnmemmnn

Marfa/Me' par fuberm/ose dans / 'Amémgue du Nam/, swvanf bes fra/s membres er les reg/dns

1928351329.

C]

Az 0.5 4 sfah'szf/Yfa/Iay sgámbave/t, fegxs/ra/mn area "ya'ba nem far/ozv á/lamak. fzekre vena/- hozá/ag nincs adat —ffafs nép/Jartam!17.95 a' la, reg/"warm area "des [ram -l/I?I.S Paul" few — 152 on ne (lfs/7035 pas de dan/rám.

M S! 311933.

Látható, hogy északon, az egykori Ausztriától a világháború után elcsatolt területeken, de meg Velencében, Liguriá—

ban és Lombardiában nincsen meg a the.—

mortalitás azon különleges kedvező ala—

kulása, mint amilyen Közép— és Délolasz—

országban található, ahol a gümőkóros egyén ritka, ahol a the—nek igen szórvá—

nyosan előforduló áldozatai is rendszerint

nem Olaszok, hanem már betegen odaköl-

7012 [700 le:/elme ese/f gumá'ko'rban elhe/f Décéa par magma-se pour WWW hab/laws

0'25 ?5"SO 50—75 75—1OD 100—125125-150

350—

31 H 69311933.

tözött idegenek. Sőt, látható, hogy Olasz- országban az egyes országrészeknek a tbe—mortalitás arányszámának magassága szerint rendezett számsora majdnem tel—

jesen megfelel e tartományok földrajzi szélesség szerint való sorrendjének. Észak—

ról délre menve szinte fokról-fokra egyre jobban enyhül az egyes olasz országrészek tbc.-mortalitásn. L. a II. grafikon második részét.

19

4. szám. -——2 Régebben az éghajlat kedvező vagy kedvezőtlen volta sokkal nagyobb hatású is volt a tbe-mortalitás alakulására, mint ma. A legkülönbözőbb statisztikák mutat—

ják ezt, hogy művelt ember azért, mert éle'- módja a természettől egyre jobban eltávo—

lodik, egyre inkább függetlenedik tőle.

A XX. századbeli népmozgalom legkülön- bözőbb ágaiban, nemcsak a halandóság——

nál, hanem a születések, vagy a házasság—

kötéseknél is pl. a havi eredmények ala——

kulásában május fiziológiai kedvező hatá—

sának egyhülését és azt látjuk, hogy ma már távolról sem olyanok a termé—

szeti, íiziológiai, éghajlatbeli, stb. hatá—

sok, mint ötven évvel ezelőtt, vagy éppen a mult század közepén. Éppen ez a körül—

mény mutatkozik érdekesen a gümőkór miatt való halandóság országos eredmé—

nyeinek nemzetközi Összehasonlításnál is.

Régebben ugyanis az európai államok kö- zül a gümőkóros halandóság alakulása tekintetében legkedvezőbb helyzetben kli—

májuk révén Olaszország s a déleurópai államok voltak. Olaszország 189(i———l.900.

évi tbc.—mortalitása pl. 180 százezrelék volt, akkor kedvezőbb, mint bármely más európai államé, Németország adata még 1235, Dániáé (a világháború előtt csak a városoké) 216. Az 1901—4905. évi olasz tuberkulózismortalitás még 166 százezre—

lék volt és hasonlóképen alacsonyabb, mint az akkori Európa bármely más álla- mának gümőkórhalandósága; akkor Dá- nia 193-as, Németalföld pedig 1337—es arányt mutattak. Ezzel szemben a leg—

újabb évtizedben az európai államok kő- zül az északnyugateurópai, magas művelt—

ségű kis államok tuberkulózismortalitása a legkedvezőbb, még a tbc. tekintetében oly előnyös éghajlattal bíró Olaszország és a többi déleurópai államok gümőkórha landóságánál is alacsonyabb. Dánia 1929—

ben pl. 738, Németalföld 85'6, Anglia 91'9, Skótország 9—1'4, Belgium 96'7 száz—

ezrelékes arányt mutat, amelyek mind megelőzik az ekkor százezer lélekre 12121 gümőkóros halottat számláló új Olaszor—

szágot, melynek helyzetét a gümőkórha—

landóság aránya tekintetében a fegyverle- tétel után a régi Ausztriától hozzácsatolt északi rész is rontja. Éppen e területek azok -— és még Velence, Lombardia és

más régi északolasz tartományok is w, amelyek, mint fentebb említettem, a the.—

mortalitás tekintetében nincsenek abban a különleges kedvező helyzetben, amelyl ben Közép— és Délolaszország található.

,—

(0 1934

Bár az új Olaszország tbc.—mortalitása is évről—évre egyre javul. de ezen új északi ré—

szek miatt. nem tud az olasz országos arány javulása a nyugateurópai államokéi—

val lépést tartani. Mégis már az 1921—25.

évi olasz tbe—mortalitás (148) alacsonyabb volt, mint az Hmtv-05. évi (166), nem is szólva az lt)26————30. évi már (129) még in—

kább csökkent olasz országos adatról. Dá—

nia, Németalföld, Belgium és az angol szi- getországok újabban jelentkező, az olasz—

nál is alacsonyabb ezen kedvező tbe—mor—

talitási aránya pedig elsősorban fejlett kőzegészségükkel, vagyis műveltségükkel magyarázhatók. A műveltség tehát ma még a klímánál is nagyobb fontosságú a gümőkóros halandóság országos arányá—

nak alakulása tekintetében. Legalább is irá—

nyító jelentőségűnek mutatkozik a mai mini—

mumok kialakulásában, nem úgy, mint ré—

gebben, mikor egyedül a klíma s ennek tré—

nyezői közül is főleg a földrajzi szélesség, a tengerszínfeletti magasság s a levegő por- és nedvességtartalma volt determi—

náló fontosságú. Ma a műveltségi fok ha- tása nagyobb. A mortalitás alacsonysága tekintetében a vezető helyre, Olaszország :;

a déleurópai államok helyébe. a itt—agas műveltségű, északnyugatonrópai államok ezért jutottak.

Bímudlt érdekes újabb tannlnu'myá- ban az európai államok között a tuberku- lózismortalitz'ts tekinteteben levő különb—

ségeket az iparosodás fokában lévő különb—

ségekkel magyarázza. Szerinte minél előrehaladottabb valamely államban az indusztrializálódás, annál alacsonyabb az

illető ország gümőh'n'os mortalitása. Az in- dusztrializálódással kapesolatban mutat- kozó urbanizálőulás pedig szerinte oda ve—

zet, hogy a tbe—vel való fertt'izr'időttsr'ág te—

kintetében régente legrosszabb helyzetben lévő városokból a legnagyobbfokú. fertő—

zöttség gócpontjai az egyes országok né- mely vidéki részeire tevődtek át. Azzal, hogy a gümőkóros halandóság és az ipa—

rosodás foka között összefüggés van, már tibi/f,?) (Zollisxt és mások is foglalkoztak.

Bíruuu' lilol/ftól veszi át az európai álla—

1) L.: Bir/tud .l.: ,,La timi-table tubereuleuse et son évolution; apereu géographimw et epidemio—

logigue". Revue de Physiotogie Witt). évi XI, kötet

1. sz., 37. s. k l.

2) L.: Wolff (i.: ,,Tuberkulosesterblichkeit und die Industrialisierung Europas". Klinische W'ochen—

schríft 1925, évi IV. kötet 30, sz., 1459, s. k. l.

3) L.: Collis E.: ,,Phtisis and Industrialtism.

,.Journal of State Medicine 1925. évi XXXIII. kötet 3———4. szám.

4. szám.

mok tbc.-mortalitásának arányszámait az ipari lakosságnak a népszámlálások sze- rint megálapítható arányaival való egybe- vetésére vonatkozó táblázatot. Rámutat

még az 1910. év körüli népszámlálások alapján arra, hogy a keresők között Finn-

országban a legkisebb az ipari (11%) és;a

kereskedelem— és forgalomban (4'4%) al- kalmazott egyén (együttvéve 15470) 5 a gümőkóros mortalitás (1906—1910—ben) '272'2 százezrelék, vagy hogy Magyaror-

szágon a keresőknek az iparban,/16'3%-a, a kereskedelemben 7'O%-a foglalkozik, s hogy 3744 az ugyanazon időbeli országos tbe—halandóság. Előadja, hogy a kevésbbé iparos Irországban a két foglalkozás ke—

*esőinek 35'(i%-os arányaival 167'3 száz—

ezrelékes, míg Angliában e keresők 72'8

%—os arányával csak 156'8 százezrelékes tbe-mortalitás jár. Rámutat az északnyu- gateurópai államok iparosodásának előre- haladt voltára s alacsony tbe—mortalitá- sára is. Greenwood és Wol/f az indusztriaw lizálódás és a tbe—mortalitás negatív kor- relációját ki is számította és azt az euró—

pai államok nemzetközi ősszehasonlitását nyujtó adatok alapján ———— 0'467350'105—

nek találta, ami közepes, illetőleg már gyengének is minősíthető összefüggés.

Szerintünk téves közvetlen és irányító jelentőségű korrelációt keresni az indusz- trializálódás foka és a tuberkulózismorta—

litás között. Téves két okból is: először, mert az e tekintetben fennálló korreláció gyenge és csak közvetett, a műveltség köz- vetíti. Nem azért alacsonyabb azt iparoso—

dás magasabb fokán álló államok tuber—

kulózismortalitása, mert az iparoslakos- ság bennük nagyobb arányú, hanem azért, mert a műveltség nagyobb fokán állanak s ezért közegészségügyi berendezkedésük, proíilaxisuk és terápiájuk jobb, általában vagyonosabbak is, ami a népesség széle—

sebb rétegeinek nagyobb jólétét is eredmé- nyezi. Az iparosodás a műveltség terjedé- sével jár. Maga az iparos túlnyomó több- ségben városi lakos s a városokban a sűrű lakás s a kövezés miatt kedvezőtlen talaj—

viszonyok révén, (mert a tbc.—bacillusok így a porral a levegőbe kerülnek), a tbc.

terjedésére több alkalom van, mint vidé- ken. A városi lakosság tbe.—mortalitása a vidékie'nél kedvezőtlenebb. Nem az in——

dusztrializálódás, hanem a műveltség foka az, amely az egyes országokban a tbc.—

mortalitással közvetlen korrelációban van és irányító fontosságú.

Téves azonban az egyes európai orszá—

_, 271 — 1984

gok tbc.-mortalitása között lévő különbsé—

geket egyedül az indusztrializálódás foká—

val magyarázni másodszor azért is, mert a műveltség mellett az éghajlatnak is nagy szerepe van az egyes országok országos tbc.—mortalitásának kialakulásában. Ezt érezte Wolff is, amikor Spanyolország igen alacsony fokú indusztrializálódását és nagyon elmaradt urbanizálódását se'- hogysem tudta az ott igen alacsony tbc.- mortalitással egybevetni. Spanyolország lakosság-ában ugyanis, az 1910. évi nép—

számlálás szerint a keresőknek csakí 14'6

%a foglalkozott iparral és 54%—a kerese

kedelemmel, ami együttxis csak 2007 ,

ami kevesebb, mint az ekkor 23'375-05 magyar arány. Wolff még 1925—ben meg—

jelent munkájában nem tud a spanyol arány alacsony számához hozzájutni (?!) s táblázatában a tbc. rovatba kérdőjelet tesz Spanyolországnál szám helyett. A spanyolországi tbe-mortalitás pedig száz—

ezer lélekre pl. 1923———27-beii csak 151'1 volt, pedig, ugyanakkor a magyar 2736, nagyobbfokú iparosodása mellett is! A műveltség mellett tehát az európai álla—

mok tbe.-mortalitását nem lehet a klíma hatásának említése nélkül éppen csak a műveltség egyik szimptomájával, az in- dusztrializálódás fokával korrelációba hozni. A déli klíma előnyös arra es ez aránytalanul kisebb tbc-mortalitás arány—

ra vezethet még magasabb műveltségű és nagyobbt'okű indusztrializz'ilódz'ist mutató

államoknál is, ha azok történetesen közép--

európai fekvésüek, vagy poros levegőjűek.

Téves azonban méginkább az urbani—

zálódás előrehaladtát is mint a gümőkór csökkenésének főtényezőjét emlegetni. Az urbanizálódz'isnál is csak a műveltség fej- lődésének egyik szimptomájáról van szó és pedig ez esetben olyan szimptomájáról, amely nemcsak előnyös, hanem a the.—

mortalitás tekintetében káros hatásokkal is jár. A városi kötött talajviszonyok, zsú- folt lakás stb. a the. terjedését mozdítják elő. Bíraud le is rajzolja említett dolgoza- tában, hogy Svédországban lSOl—l.()-ben főleg Stockholm és vidéke volt tbe-vel fertőzött, míg ma a vidéknek, főleg Svéd—

ország északi részeinek tbc.-m0rtalitása magas, magasabb, mint Stockholmé. lly—

képen azt is mondhatnánk, hogy Buda—

pest tbc.-mortalitása is hasonlóképen ,,ex—

eentrálisan" mozog, centrifugálisan ter—

jed. Lám a környező járások, különösen a biai, újabban milyen magas tbe-mortali- tást mutatniuk! T. i. az Erzsébet szanató-

19*