• Nem Talált Eredményt

TÖTH ÉVA fordításai Prológus RAUL RIVERO

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "TÖTH ÉVA fordításai Prológus RAUL RIVERO"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

R A U L R I V E R O

Prológus

A költő, akit az olvasóknak bemutatok, nem fog irodalmi díjakat kapni.

Nem fog szenzációs nyilatkozatokat tenni a sajtóban,

nem fog szerepelni a nap mint nap megjelenő amerikai költők antológiájában

amelyet európai szakértők irodalommal seftelők francia specialisták

és a Harmadik Világ barátai állítanak össze atyailag.

A költő, akit az olvasóknak bemutatok, nem jár és nem fog járni egyetemre,

költeményei nem fognak díszkiadásban megjelenni, nem fog Párizsba utazni, hogy havat lásson,

nem fog olyan szavakat használni, mint ősz, ecset, varázslat,

nem fogja Dürer poliéderét versbe venni.

De ez a költő halhatatlan: megölt egy zsarnokot.

Rigoberto López Pérez nem hagyott testvéreire antológiába illő verset,

még egy emlékezetes sort sem,

idejében rájött, hogy a világot nem lehet metaforákkal megváltoztatni

s rájuk hagyta az életet.

Egyszer majd bevonul Nicaragua elnöki palotájába népével együtt.

TÖTH ÉVA fordításai

63

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

mikor a tengerre gondolok fejemben vonatok robognak érettségizhetnék menetrendekből mikor a tengerre gondolok a szédülés ma pont olyan az ablakon kinézni átrobogni a réteken

fehér lap vagyok, nem tiszta, csak fehér, illetve addig vagyok tiszta, amíg a szöveg meg nem születik, ezért nem szeretem üresen hagyni, és nem azért írok neked, mert

Ahogy a fürdőszobaszekrényt kinyitottam most az előbb, láttam, ott a pohár – ilyesképp jöttem rá, hogy álmom, gyötört kis mozzanat, becsapott, a' vagy épp boldogított

Vendége Vagy egy Nem Akármi Úrnak, Nevetsz, készen, szóviccére Fülelve, hogy „kihúznak”, S eszedbe jut Kalapból-nyúl Sok cselvetésed, amellyel Kerülgetted –

Volt abban valami kísérteties, hogy 1991-ben ugyanolyan módon ugyanoda menekültek az emberek, mint az előző két háború során; azok az ösvények most is ugyanarra kanyarodnak..

Ez az igazi probléma, mellyel a névtelen fiatal költő tu- lajdonképpen küzd, és amely számára mint a boldogtalan szerelem jelenik meg, mivel ő nem úgy veti fel a kérdést,

szemekkel, mint akit kapkodó mozdulatokkal láthatatlan ujjak rajzolnak át a csend két lélegzet közötti örökkévalóságában, hiába integetnék vagy kiáltanék feldúltan, mi lesz,

pokol, míg ad meleghet, nem is csuda, anj tűztül lehet, hogy el is igetl azirt nem kezd sírni senki mi van ot, én nem tudam, esetleg, ha oda juták, eghisz bisztos, meg iram.