XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás 2013. május 22-23.
44
IVAROK ELKÜLÖNÍTÉSÉRE ALKALMAS GENETIKAI MARKER(EK) KERESÉSE SZIBÉRIAI TOK (ACIPENSER BAERII) FAJBAN FLUOMEP
MÓDSZERREL
Uri Csilla, Bakos Katalin, Kánainé Sipos Dóra, Müller Tamás, Hegyi Árpád, Kotrik László, Bokor Zoltán, Buza Eszter, Mészáros Erika, Urbányi Béla,
Kovács Balázs
Szent István Egyetem, MezĘgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, GödöllĘ
Kivonat
Munkánk célja a tokfélék (Acipenseridae) ivar-meghatározására alkalmas genetikai marker(ek) keresése, majd ez(ek) segítségével olyan módszer kidolgozása, amely lehetĘvé teszi az ivar elĘrejelzését, még annak kialakulása elĘtt. Így megvalósulhatna egyivarú tok-állományok létrehozása.
Vizsgálataink során 118 szibériai tok (Acipenser baerii) egyedbĘl gyĦjtöttünk farokúszó mintákat, amelyekbĘl DNS-t izoláltunk – ezek közül 34 ikrás, 40 tejes, 44 ivarilag fejletlen.
A vizsgálatokhoz 14-15, azonos ivarhoz tartozó egyed DNS-mintájából 2 hím- és 2 nĘivarú csoportosított mintát hoztunk létre. A csoportok közötti különbségek keresésére egy viszonylag új módszert, a PCR technikán alapuló FluoMEP-et (fluorescent motif enhanced polymorphism) választottuk, ami genetikai markerek keresésére jól használható. Érzékenységét, elĘnyét mutatja, hogy már egy bázispáros különbség (SNP) kimutatására is alkalmas. A 4 pool-t 47 primerkombinációval teszteltük. A fluoreszcensen jelölt primerekkel amplifikált fragmentek kimutatásához ABI-Prism 3130 készüléket használtunk. A kapilláris gélelektroforézis során a DNS-fragmentek jelenlétét, vagy hiányát 50-520 bp mérettartományban vizsgáltuk. A 47 kombinációban összesen 4937 fragment, az az a genomok ~4937 pontjának összehasonlító elemzését végeztük el, keresve a hím- és nĘivarú pool-ok közötti – ivarhoz kapcsolt – különbséget. Eddig mindössze egy, feltételezhetĘen ivarhoz kötött DNS szakaszt azonosítottunk, amelyet csak az ikrás csoportmintákból mutattunk ki. Ennek további vizsgálata folyamatban van.
A munka a GOP-1.1.1-09/1-2010-00226 pályázat, valamint az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (BO/00054/12/4) támogatásával valósult meg.
